Ahogy az Országgyűlésben, úgy a helyi testületekben is megkezdődött a munka az őszi ülésszakokkal. A békéscsabai képviselők jó ideje nem tanácskoztak – legutóbb júniusban –, azelőtt pedig a koronavírus miatt voltak kénytelenek kényszerpihenőt tartani. Tavasszal ugyanis nem a grémium szavazata volt a mérvadó, hanem a polgármester döntött az egyes ügyekben, saját hatáskörben – erre a veszélyhelyzet idején jogszabály adott lehetőséget.
Ezúttal sem a szokott menetrend szerint zajlott a közgyűlés, hiszen a járvány miatt már a polgármesteri hivatal dísztermébe történő belépés előtt kötelező volt kezet fertőtleníteni, felvenni, majd hordani a maszkot, illetve annak, aki beleegyezett, a testhőmérsékletét is megmérték. A meghívottak csak annak a napirendi pontnak a tárgyalásán lehettek a teremben, amely őket érinti, máskülönben a hallgatóság a karzatról követhette nyomon a fejleményeket. A sajtó munkatársai számára külön helyiséget alakítottak ki; ugyanakkor a televíziók operatőrei és a fotósok bent lehettek a teremben – ha maszkot viselnek.
Alábbi tudósításunkat időrendi sorrendben közöltük, a legelső bejegyzéseket a cikk végén, a legutolsókat pedig az oldal tetején találja. Ha kíváncsi az előterjesztésekre, erre a linkre kattintva, a város honlapjáról tekintheti meg azokat.
16:14 - Bejelentések
Miklós Attila (MSZP) tudomására jutott, hogy a békéscsabai kórházban a fekvőbetegek között is vannak koronavírussal fertőzött betegek, a dolgozók között többen vannak karanténban. A képviselő a polgármestert kérte, hogy forduljon a kórház vezetéséhez bővebb információért. Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) haladéktalanul tájékoztatást kér a kórháztól, azt ígérte, a választ rögtön eljuttatja majd a képviselőkhöz.
Fülöp Csaba (MSZP) a polgármestertől kérdezte, hogy a kommunális fejlesztésekkel kapcsolatban kiírták-e már az új pályázatot. A padok, járdák felújítása és további kerékpártárolók kihelyezését foglalja magában a pályázat. Bacsa Vendel jegyzőtől kérte, hogy az osztályok konkrét időponttal tájékoztassák a képviselőket. Csiaki Tamás osztályvezető elmondta, hogy a pályázat lefolytatása folyamatban van, az ajánlatok még nem lettek bekérve. Várhatóan október közepén érkezhetnek be az ajánlatok, azt követően tud tárgyalni a bizottság ismét a témakörben. Bacsa Vendel jegyző elmondta, hogy az osztályok a képviselőkhöz intézett válaszainál a jövőben jobban fognak figyelni az időpontok megjelölésére.
Szente Béla (Fidesz-KDNP) felhívta a figyelmet egy visszatérő problémára, amely a kukák ürítésekor tapasztalható. Mint mondta, a DAREH Bázis Zrt. munkatársai nem megfelelően kezelik a kukákat, így többször is megsérültek az edények az ürítés közben. Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) azt ígérte, hogy ismét felveszik a céggel a kapcsolatot és felhívják a figyelmet a kukák állapotára.
Horváth László (Fidesz-KDNP) szerint indokolt hamarabb felkapcsolni a közvilágítást, ugyanis a nem megfelelő látás és láthatóság balesetveszélyes helyzeteket okozhat. A polgármester 30 napon belül ígért írásbeli választ.
Opauszki Zoltán (Fidesz-KDNP) is azt jelezte, hogy a DAREH Bázis Zrt. munkatársai hanyagul és oda nem figyeléssel végzik munkájukat, amely szerinte nem tolerálható.
Dancsó Tibor (DK) a CsabaPark körbekerítése kapcsán kérdezte, hogy a parkot éjszakára bezárják-e, mert a játszóteret sokan használják.
15:51 - Emlékművet állítanak Trianon 100. évfordulója alkalmából
Szatmári Csaba ügyvéd kezdeményezte a békéscsabai önkormányzatnál, hogy a Wesselényi - Damjanich utcák találkozásánál Szentháromság oszlopot helyezzenek el. Az ügyvéd támogatásért fordult a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságához, ahonnan a Nemzeti Összetartozás Évéhez kapcsolódóan 10 millió forintnyi támogatást kapott. Magánszemélyt azonban nem támogathat az államtitkárság, ezért az önkormányzat bevonásával, Szőke Sándor szobrászművész segítségével készítik el az emlékművet. 13 igennel elfogadták az előterjesztést.
15:35 - Marad a mobiljegy rendszer a helyi autóbuszjáratokon
Az elmúlt időszakban a koronavírus-járvány terjedésének megelőzése érdekében Békéscsabán is bevezették a mobil-applikáción keresztüli jegyvásárlást az autóbusz közlekedésben – így az utas és a sofőr közti kontakt csökken. Az alkalmazás ide kattintva tölthető le. Az applikációban megtalálható a Volánbusz valamennyi helyközi jegyfajtája, azon települések helyi díj terméke, ahol a társaság a szolgáltató, illetve az övezetes 30 napos, helyközi, teljes árú és kiemelten kedvezményes bérleteket is. A társaság járataira vásárolt menetjegyek egy utazásra, a megadott időponttól a leszállásig érvényesek, a vásárlást követően legkorábban 2 perccel használhatók fel; a bérletek a beállított első naptól kezdődően 30 napig érvényesek. Fontos, hogy a jegyek és bérletek megvásárlásához és felhasználásához mobil-adatkapcsolat szükséges. A menetjegy akkor minősül felhasználtnak, amikor az utas az autóbuszon feltüntetett QR kódot telefonjával beolvassa és megjelenik készülékén a titokkép.
13:15 - Így teljesített a városi vagyonkezelő 2019-ben
Az önkormányzat által alapított Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. tavasszal számolt volna be 2019-es tevékenységéről a grémium előtt, ám ez elmaradt a koronavírus-járvány miatt. A társaság 2,2 milliárd forint mérleg főösszeggel zárt tavaly, ebből 628 millió forint a saját tőke, 9,6 millió forint a nyereség. A törzsház eredménye 1,7 milliárd forint árbevétel és 3,7 millió forint nyereség.
Míg az év elején a társaságnál azért aggódtak, hogy az üzleti célú ingatlanok, valamint az ipari parkok esetén fennáll a szerződések felmondásának lehetősége vagy eladhatják az ingatlanokat; az Árpád fürdő esetében nem lehet kiszámítani, milyen lesz az idő, így kieshet a bevétel; a sportcsarnoknál a felújítás csúszhat, így bevételkiesés keletkezhet, addig tavasszal, a koronavírus mindent átírt. A járvány a vagyonkezelő minden üzletágát érintette, volt, ahol teljes működés állt le, volt, ahol csak minimálisan üzemeltek. Az Árpád fürdő közel három hónapig állt, és csak június 26.-tól állt át teljes üzemre; a sportlétesítmények szinte mindegyike bezárt, csak a karbantartásokat végezték el; a CsabaParkban másfél hónapig csak elvitelre lehetett ételt kiadni, ezt követőek is csak fokozatosan nyitottak; április 6 és július 1-ig ingyenes volt a parkolás; a piacon különböző mértékű kedvezményeket kaptak az árusok; de emellet a közgyűlés támogatást is átcsoportosított: például a fürdőtől 34, a sportlétesítményektől 20 millió forintot vont el, míg a városgazdálkodási cégtől 40 millió forintot csoportosított át.
Mindez felveti a kérdést, hogy mi lesz a vagyonkezelő 2020-as gazdálkodásával? Az első féléves gazdálkodásról szóló beszámoló a törzsház konszert esetében (amely a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt-t, a Békéscsabai Városfejlesztési NKft.-t, az Árpád Fürdő Vízgyógyászati Kft.-t, a Békéscsabai Médiacentrum Kft.-t és a Békéscsabai Városgazdálkodási Kft.-t foglalja magába, illetve a májusban alapított Békéscsaba Energia ESCO Kft.-t, amely a nagyszabású energetikai beruházások miatt jött létre) 2,2 milliárd forint mérleg főösszeg, 604 millió forint saját tőke, 23,4 millió forint veszteség.
Ahogy azt fentebb is írtuk, a járvány miatt jelentős bevételkiesésre számíthat idén a társaság: a vagyonkezelő számos esetben adott kedvezményt bérlőinek; jó ideig nem lehetett parkoló és belépődíjat szedni. Ezeket az energetikai korszerűsítések okozta kiadáscsökkenés sem kompenzálja. A társaság az üzleti célú ingatlanok és a piac kapcsán 12-12, a fürdő esetén 38, a parkolásnál 17, a sport- és szabadidő létesítményeknél 42,5, más tevékenységeknél 7 millió forint veszteséget szenvedett. Az elvonásokkal együtt a vagyonkezelő kasszájából 144,5 millió forint hiányzik a járvány miatt. Ezt mintegy 120 millió forinttal kompenzálták. A beszámoló azzal zárul, hogy érdemes új üzleti tervet készítenie a társaságnak, mert az év második féléve is hozhat még meglepetéseket.
Hová lett az önkormányzati lakások közös költsége?
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) egy újabb témát vetett fel: kiderült ugyanis, hogy az önkormányzati lakásokban élők közös költségét az elmúlt 10 évben a város fizette. Ez a gyakorlat 2011 óta él, a polgármester szerint ez nem más, mint az önkormányzat és a közgyűlés által elfogadott rendelet megsértése. Mint mondta, éves bontásban 10-12 millió, tíz év alatt mintegy 110 millió forint kár érte a várost. A városvezető hangsúlyozta: a vagyonkezelő a kifizetést megtette, a számlát kiállította és benyújtotta az önkormányzatnak; a pénzt a vagyonkezelő megkapta, vagyis közpénzből fizetett az önkormányzat olyan tranzakciót, amire nem volt szükség, sőt, a rendelettel ellentétes volt. Hozzáfűzte: nem egy óvodáról, kulturális intézményről van szó, hanem a vagyonkezelőről, amely milliárdos vagyon felett őrködik. Hangsúlyozta, ilyet nem lehet tenni, be kell tartani a rendeleteket; ez az összeg hiányzik a város költségvetéséből, amit meg kell térítenie a vagyonkezelőnek. A polgármester azt is felvetette, van-e más tevékenység kapcsán ilyen probléma. Követelte a jogsértő magatartás beszüntetését és annak megoldását, hogy a közpénz visszakerüljön az önkormányzathoz.
Dancsó Tibor (DK) úgy tudja, hogy a 2011-ben életbe léptetett lakásrendeleti módosítás csak 2016-ban jelent meg a szerződésekben, a bérlők felé való számlázás pedig csak 2019-ben vetődött fel, maga a számlázás 2020 év elején kezdődött meg. Így azt kérdezte, hogy hol volt eddig az önkormányzat, a jogi osztály, a belső ellenőrzés? “Milyen csontvázak vannak még a rendszerben?” – zárta gondolatait a képviselő.
Juhász István (Hajrá Békéscsaba) egyetértett azzal, hogy a vagyonkezelő számlázásáról külön közgyűlésen tárgyaljanak, vizsgálják külön a kérdést.
Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) a vagyonkezelő felügyelőbizottságának (FEB) megjegyezte, ez a probléma egy lakásügyi bizottságon került elő, ennek nyomán a FEB széleskörű ülést tartott. Hozzátette: a testület azt vizsgálja, amit a vagyonkezelő igazgatósága eléjük tár. Eddig úgy tapasztalták, a vagyonkezelő jogszerűen járt el, eddig nem tapasztaltak ilyet, és miután a probléma kiderült, a társaság azonnal kezelni igyekezett azt. Mint mondta, a lakásrendelet rendelkezik róla, hogy a bérlőnek kell közös költséget fizetni, egy másik paragrafusban azonban az szerepel, hogy a bérleti költség tartalmazza a közös helyiségek használatának árát. Emiatt a bizonytalanság miatt jelezte, hogy felül kellene vizsgálni a rendeletet. A FEB-nek nem csak a véleményezés a feladata, ezért jogi állásfoglalást kért arról, mit tehet a testület akkor, ha például nem fogadják el a beszámolót.
Opauszki Zoltán (Fidesz-KDNP) a helyben kiosztott határozati javaslattal kapcsolatban azt mondta, nem minden pontjával kapcsolatban tud véleményt alkotni, ezért kérte, hogy vagy zárt ülésen, vagy más módon vizsgálják meg a kérdést.
Bacsa Vendel jegyző azt válaszolta, hogy a rendelettel nincs probléma, az ugyanis két dolgot rögzít: a társasházi közös költséget és a lakbért határozza meg, utóbbiaknál a közös költség benne van a díjban, ha olyan épületről van szó, amelyben kizárólagosan önkormányzati lakások találhatók. A szerződésekbe ez a szabály csak 2016-ban került be, de mint mondta, ezekkel sem volt gond, mivel a szabályozás szövege korábban is ismert és tudható volt, még ha szövegezve nem is volt. Hozzátette, ha nem egyértelmű a rendelet, azt lehet tovább egyértelműsíteni, a lakásrendelet felülvizsgálata pedig egyébként is időszerű lenne.
A képviselők 15 perc tanácskozási szünetet kaptak.
Csicsely Ilona (Fidesz-KDNP) a Fidesz frakció nevében kérte a polgármestert, hogy a módosító javaslatot vegye le napirendről és a következő közgyűlésen önálló napirendi pontként tárgyalják azt.
Dancsó Tibor (DK) módosító javaslatot tett arra, hogy a közgyűlés hozzon döntést a szociális bérlakásban élők közös költségének elengedéséről addig, amíg nem hoznak a kiegészítő javaslatról határozatot.
Fülöp Csaba (MSZP) nem érti, hogy miért Kozma Jánostól kérnek beszámolót, amikor az önkormányzat és a vagyonkezelő közötti elszámolások a város tulajdonában vannak.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) az analitikára hivatkozott, hiszen a társaságnál pontosan, átláthatóan tájékozódnak a kialakult helyzetről.
A polgármesteri módosító javaslat 7 igen 10 tartózkodással a szükséges többséget nem kapta meg. A határozati javaslatot a grémium 15 igennel elfogadta.
Ezen felül Csicsely Ilona (Fidesz-KDNP) módosító javaslatot tett arra, hogy Kozma János készítsen az önkormányzati bérlakások közös költségeiről a novemberi közgyűlésre egy részletes kimutatást. 13 igennel elfogadták a módosító javaslatot.
13:03 - Megvan, hol és milyen Munkácsy-szobrot helyeznek el a belvárosban
Gőzerővel készül a Munkácsy-negyed a Modern Városok Program részeként – a fejlesztésekről részletesebben ide kattintva olvashat. A Munkácsy-negyed nem csupán viseli a Békéscsabához kötődő festőóriás nevét, hanem ápolni és népszerűsíteni kívánja Munkácsy Mihály örökségét. Ennek apropóján a közgyűlés 2018-ban pályázatot hirdetett – a szoborterveket a békéscsabaiak is megnézhették, sőt, szavazhattak is rájuk – erről itt írtunk.
Több egyeztetés után a döntéshozók végül arra jutottak, hogy a Köpülő asszony szobra a Napsugár bábszínház új épületénél, a Beliczey kertben lesz; a Délután a parkban az Omaszta parkban foglal majd helyet; a Rőzsehordó az Aradi vértanúk ligetébe kerül; az Ásító inas szobra a Deák utca-József Attila utca közti híd Derkovits sor felőli oldalán áll majd; Festékes tubus található majd a Széchenyi ligetben, a játszótér környékén, illetve egy Munkácsy szobor kerül majd a róla elnevezett múzeum elé.
Juhász István (Hajrá Békéscsaba) jelezte, frakciójuk egyetért az előterjesztéssel, véleménye szerint a helyszínek a csabaiak kedvencei közé tartoznak. Úgy vélik, a Békéscsabára látogatók és a fiatalok kedvelt fotózkodási helyszíneivé is válhatnak ezek a pontok.
Dancsó Tibor (DK) is úgy véli, ezzel a döntéssel emelhetik a Munkácsy-negyed beruházás fényét; ugyanakkor a Festékes tubus című mű kapcsán aggályát fejezte ki, szerinte ugyanis gúnyolódás tárgya lehet majd a mű.
Sódar Anita, a Városfejlesztési Kft. cégvezetője jelezte, hogy amennyiben a közgyűlés nem tartja megfelelően kidolgozottnak a pályaművet, lehetőség van a módosításra, ehhez azonban meg kell várni a pályaművek elkészítését.
Szente Béla (Fidesz-KDNP) rámutatott, hogy több fázisa lesz még ennek a projektnek, művészeti bizottság is áttekinti a terveket, döntenek is róla. Megjegyezte: köztéri szobrot állítani nem egyszerű, mód lesz még a véleménynyilvánításra. A festékes tubus véleménye szerint kötődik a játszótérhez, hiszen a cél, hogy az minél színesebb legyen.
12:58 - Útfelújításra lehet pályázni egy határon átnyúló projekt segítségével
Az Interreg V-A Románia-Magyarország Program részeként az Arad Megyei Tanács és a Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (BMVA) közös pályázatot nyújtott be egy Békés megyét is érintő útfejlesztési projektre. Bár a pályázatban útfelújításra nincs lehetőség, de fő közlekedési hálózati elemhez kapcsolódó csomópont vagy ahhoz vezető utak terveztetésére igen. Békéscsabát két rész érinti: a Dobozi út összekötése a 446. sz. úttal, valamint a mezőmegyeri bekötő felújítása. Ezek terveztetése 14,6 millió forintba kerül, önereje 1,4 millió forint (utóbbi később elszámolható a pályázatban). Mivel a Modern Városok Programban a Dobozi úti csomópont kivitelezése meg lesz oldva, ezt a részt kiveszik az Interreg pályázatból.
11:42-12:45 - Ebédszünet
11:41 - Megvan a levegő szennyezettségét mérő állomás helyszíne
Békéscsabán a LIFE HungAIRy projekt részeként telepítene az önkormányzat automata levegőminőség mérő állomást. A grémium megszavazta, hogy a Kolozsvári utca 33. szám alatti jaminai orvosi rendelő udvarán helyezzék el az eszközt. A telepítés és az állomás üzemeltetési költsége 2026. december 31-ig a projekt révén előiányozottan biztosított.
A grémium 15 igennel fogadta el a javaslatot.
11:24 - Régi-új igazgató a Jókai Színház élén
Az önkormányzat által kiírt igazgatói posztra egy pályázat érkezett. Seregi Zoltán, a Békéscsabai Jókai Színház regnáló igazgatója nyújtotta be jelentkezését a június 25-én nyilvánosan meghirdetett pozícióra. A szakmai bizottság 8 igen mellett őt támogatta.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) kiemelte, hogy a Jókai színház a város egyik zászlóshajója, büszkék lehetnek rá a csabaiak. A polgármesternek a pályázat kapcsán hiányérzete támadt: jelezte, hogy a színházi előadások művészi színvonalának emelésére szükség lesz. Tapasztalata szerint az elmúlt időszakban csökkent a nagy közönségsikert elért előadások száma; azt is észlelte, hogy egyes előadások szünetében többen hazamentek. Kérte, hogy a díszelőadások és a premierek között ne teljen el sok idő, hiszen jogos igény, hogy a díszelőadások résztvevői az elsők közt lássák ezeket a darabokat; neves színészek hagyták el a társulatot, az ő pótlásuk nem oldódott meg; javasolta, hogy legyenek opera és balett előadások; legyen több vendégelőadás; a városházi estéket pedig várja vissza a közönség. Itt megjegyezte, hogy habár a városháza udvara nem a legalkalmasabb nagy előadások befogadására, de kevesebb szereplős, kisebb díszletes, híres színészekkel játszott darabokéra igen, amelyre lenne is fizetőképes kereslet.
Varga Tamás (Független) kultúráért felelős polgármester megjegyezte, egy közel másfélszáz éves intézmény vezetéséről dönt a grémium, ezért az elvárás az, hogy minél magasabb legyen a teátrum előadásainak színvonala. Kiemelte a megyei státuszát a színháznak; mint mondta, a hatékonyság mellett humán szemléletű menedzsment az elvárás, fenntartóként az önkormányzat ebben minden segítséget meg kíván adni.
Seregi Zoltán igazgató tudomásul vette az elhangzottakat, hozzáfűzve, hogy igyekszik megfogadni a tanácsokat. Elmondta, hogy több teátrummal ellentétben a Békéscsabai Jókai Színházban az elmúlt 5 évben semmiféle ügy (abúzus, gazdasági gond) nem volt.
11:23 - Már mobilapplikációja is van a Csaba kártyának
12 ezer kártyabirtokos, mintegy 130 elfogadóhely: ezek a sarokszámok jellemzik a 2016-ban bevezetett, majd 2019-ben pontgyűjtő rendszerrel bővült Csaba kártyát. Nemrég fejeződött be a kártyához kapcsolódó applikáció fejlesztése, amely a naprakész információk mellett lehetőséget biztosít arra, hogy a felhasználó lássa, mennyi pontot gyűjtött az egyes elfogadóhelyeken. Most azért került a grémium elé a téma, mert fel kívánják emelni a kártyaigénylés alsó korhatárát 16 évre – az ennél fiatalabb csabaiak ugyanis a tapasztalatok szerint nemigen éltek a lehetőséggel. Ezen felül annak, aki online igényli a kártyát, postán is kézbesítik a plasztik lapot; az eddigiekkel szemben pedig nem kell majd fizetni az elveszett vagy ellopott kártya pótlásáért. 17 igennel fogadták el az előterjesztést.
11:10 - Kiszervezik a gyermekétkeztetést
Az elmúlt években alig volt olyan közgyűlés, amelyen ne lett volna téma a gyermekétkeztetés. A békési megyeszékhelyen jelenleg a bölcsődéket, óvodákat, iskolákat és szociális intézményeket a Békéscsabai Gyermekétkeztetési Intézmény látja el napi meleg étellel. Az előterjesztés arra hivatkozik, hogy a koronavírus-járvány komoly anyagi terhet rótt az önkormányzatra, ezért bizonyos tevékenységeit át kell gondolni. Az is szempont, hogy a konyhák komoly felújításra szorulnának, ám erre sem saját, sem pályázati forrás nincs; az ágazat ráadásul alulfinanszírozott, melyre plusz támogatás nem vehető igénybe. Emiatt más önkormányzatokhoz hasonlóan a csabai is külsősnek szervezheti ki ezt a tevékenységet, hosszú távra.
Fülöp Csaba (MSZP) szerint fontos, hogy ha megtörténik a közbeszerzési eljárás kiírása, akkor a kritériumok legyenek megnevezve, konkretizálva. A kérdés az hogy, milyen kötelezettséget vállal a beszerzés nyertese. Azonos telephelyen foglalkoztatottak átvétele kötelező, így megmaradnak a munkahelyek és a bérfejlesztéseknek maradéktalanul meg kell történjenek.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) szerint pontosítani kell az elvárásokat, fontos, hogy a műszaki tartalom érthető legyen.
Dancsó Tibor (DK) felhívta a figyelmet, hogy 210 ember dolgozik az intézményben, akik közalkalmazottak. Ha kiszervezik az intézményt, akkor leépíthet a vállalkozó, a munkavállalók elveszíthetik 10-20 év után a munkahelyüket és a végkielégítésüket. “Nehezen jön ki a matek” - mondta. "Mitől lesz a Kft.-nek sikeres a rendszer, hogy felújításokat tudnak végezni, ez miért nem megy a városnak?" - kérdezte.
Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) a leépítésről azt mondta, hogy a dolgozók hozzájárulása kell a közalkalmazotti státusz eltávolításához, így ettől nem kell tartani. Emlékeztetett rá, hogy az elmúlt években folyamatosan pályáztak, de nem jártak sikerrel, egyedül tavaly 40 millió forintra sikerült szert tenniük, de az a fejlesztés még nem kezdődött el. A városnak nem volt forrása a fejlesztésekre. Kockázatnak nevezte, hogy nem tudják, hogyan működik majd a járvány második hulláma alatt a munkahelyek biztosítása és a bérek emelése. Továbbá az alapanyagárak is növekedtek - volt ahol 18 százalékkal - az elmúlt időszakhoz képest. Meghatározott feltételek mellett akár 5+5 évre keresnek vállalkozót. A cél a minőség megtartása, esetleges emelése és a szükséges fejlesztések megvalósítása. Nem szerették volna felemelni a város hitelkeretet, a bér és infrastrukturális fejlesztések elvégzése érdekében, hiszen korábban ezt már megtették és nem szerencsés a helyzet – zárta a képviselő.
15 igennel elfogadták a határozati javaslatot.
10:58 - Költségvetés
2020 első féléves pénzügyeiről kaptak kézhez egy dokumentumot az önkormányzati képviselők.
Fülöp Csaba (MSZP) összefoglalója után Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) kiemelte, hogy a helyi adók tekintetében valóban nem teljesülnek majd az elvárások, arra számítanak, ha alulteljesítés lesz, a kiesés érinti az önkormányzat gazdálkodását. A polgármester arról is tájékoztatott, hogy a folyószámla hitel kapcsán intézkedtek már, illetve más módon is kezelik majd a helyzetet. Megjegyezte: a koronavírus-járvány miatt át kell majd értékelni néhány dolgot, de a város fizetőképességét megtartják majd.
Ezzel párhuzamosan a grémium módosította az idei évre szóló költségvetési rendeletet is: egyrészt az önkormányzat bevételi többletre tett szert; ezen felül a kiadási előirányzatok is módosultak, mivel forrást csoportosítottak át szociális területre, sporttámogatásokra, illetve a Városgazdálkodási Kft. részére. Ezen felül több mint 300 millió forint marad az év hátralévő részére veszélyhelyzeti tartalék címen.
10: 40 - Elektromos busz érkezik Békéscsabára
Békéscsaba kedvezményezettként vesz részt a Zöld Busz Demonstrációs Mintaprogramban, a magyar kormány ezért vissza nem térítendő támogatás (bruttó 56 millió forint) részeként egy hónapon keresztül egy elektromos hajtású buszt küld Békéscsabára, amely tesztelés céljából vesz részt a városi tömegközlekedésben. Az elektromos autóbuszok tesztüzeme az Innovációs és Technológiai Minisztérium tájékoztatása szerint októberben indul Békéscsabán.
Ádám Pál (Hajrá Békéscsaba) a városüzemeltetési és környzetvédelmi bizottság elnökeként kifejtette: ez az opció lehetőséget biztosít arra, hogy a lakosság kipróbálja az elektromos buszokat, a város megismerkedjen az ilyen járművek karbantartásával, és hozzájárulhat ahhoz, hogy a csabai levegő a jelenlegi jó minősítésből kiváló minősítésre válthasson. Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) hozzáfűzte, hogy a buszt a Volánbusz Zrt. üzemelteti majd a menetrendszerinti vonalakon.
Opauszki Zoltán (Fidesz-KDNP) ehhez csatlakozva épp arra kérdezett rá, milyen vonalon jár majd a busz; illetve az elektormos buszbeszerzési projekt hol áll jelenleg. Sznyida László csoportvezető arról tájékoztatott, hogy ez egyéves program, ennek a közlekedési formának a népszerűsítése a cél. Minden nap más városrészben teljesítene szolgálatot a jármű, hogy minél többen megismerkedhessenek vele.
Szente Béla (Fidesz-KDNP) arra vonatkozó kérdése, hogy a laksság számíthat-e az autóbuszok kihasználatlansága miatt kisebb midibuszok megjelenésére a városban, a városvezető úgy válaszolt, hogy az igények kiszolgálására nem lenne elég ez a közlekedési forma, főként a reggeli és esti csúcsidőszakban. A sofőr bérköltsége, az amortizációs költségek és más költségek miatt nem jönnek ki olcsóbban. Az elektormos autóbuszok beszerzéséről azt mondta, hogy a tervezés szakaszában járnak, 8-11 ilyen jármű beszerzését tervezik.
Nagy Ferenc (Hajrá Békéscsaba) ismertette, hogy a Zöld Busz Program 36 milliárd forintba kerül, amelynek célja, hogy 2020-től a zöld energiát felhasználó buszok minél nagyobb arányban vegyenek részt a forgalomban. Ez a program egy nagy, országos kezdeményezés, ennek egy “pici” szelete ez a demonstrációs mintaprogram, melyben a kormány kiválasztott városokat, ahol lehetőség lesz egy hónapig megtapasztalni, így kiderülhet, ez a jármű mennyivel jobb, mint a hagyományos. Felhívta a figyelmet, hogy a jövőben lehet majd pályázni a programra. Kiemelte, hogy az önkormányzat már az MVP programban írásba foglalta egy programelem révén, hogy cséljék le a zöld buszokra a jelenlegi járműveket.
Dancsó Tibor (DK) érdekesnek nevezte a projektet, hiszen 200-250 millió forintos az a helyi buszközlekedési díj, amellyel a város rendelkezik. Ezzel szemben a mintaprogramban 60 millió forintot kap Békéscsaba. “Állami pénz eltapsolásának” nevezte a programot.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) elmondta, hogy ezzel a programmal ingyen és jót tesznek, a jogszabályoknak megfelelően használják fel a támogatást.
A napirendi pontot 14 igennel elfogadták.
9:37 - Polgármesteri beszámoló a Modern Városok Programról
Az első napirendi pontban Szarvas Péter polgármester (Hajrá Békéscsaba Egyesület) számolt be a Modern Városok Program fejlesztéseiről.
A városvezető elsőként az M44-es gyorsforgalmi út fejlesztését részletezte. Kifejtette, hogy öt ütemben történik meg a beruházás, ebből a legnagyobb, a 62 kilométeres Tiszakürt-Kondoros szakasz elkészült. 2021 első negyedévére befejeződik a Kondoros-Békéscsaba 18 kilométeres rész, a Lakitelek-Tiszakürt 10 kilométeres szakasz pedig 2021 harmadik negyedévére. A tervek szerint 2022 után az M44-es gyorsforgalmi utat bekötik az M5-ös autópályába. Szarvas Péter beszámolt arról, hogy zajlik a Fürjesi út fejlesztése is, amely 2022 augusztusára elkészülhet.
A polgármester megemlítette, hogy a Modern Városok Program segítségével 62 útszakaszon újították fel az útburkolatokat Békéscsabán. Emlékeztetett: Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos elmondta, hogy közel 6 milliárd forint támogatásra számíthat a megyeszékhely burkolatlan utak, járdák aszfaltozására.
A békéscsabai repülőtér fejlesztéséről elmondta, hogy a kifutópálya modernizálása, a biztonságos leszállást segítő rendszer kiépítése, új hangár létrehozása, üzemanyag-ellátó rendszer kiépítése a cél. Hozzátette: a projekt egyeztetése folyamatban van.
Szarvas Péter ismertette, hogy Békéscsaba ipari területei is bővülnek. Mint mondta: a NIPÜF Zrt. zöldmezős beruházása részeként 46 hektár kiadó, fejlesztés alatt áll, illetve a Linamar Hungary Zrt. 10 hektár területen fejlesztett. Az önkormányzat 19 hektáron alakít ki új iparterületeket: 4 hektáron a Kétegyházi úton és 15 hektáron a Csanádapácai úton, amelyek 2021-ben lesznek értékesíthetők. Kitért arra is, hogy 3 millió forintból fejlesztik a meglévő ipari területeket.
A városvezető a hűtő-, fagyasztó és feldolgozó üzem létesítése, valamint a paradicsomsűrítmény és zöldségszárító üzem létrehozásáról elmondta, hogy tőkeerős befektetőket keresnek a megvalósításhoz.
A polgármester kiemelte, hogy a békéscsabai piac fejlesztése két ütemben történik meg. Először, a meglévő vásárcsarnokot rekonstruálták TOP-os forrásból és hátra van még a nagybani piac, illetve a parkolóház kialakítása, amelynek tervei rendelkezésre állnak, csupán forrásra vár az önkormányzat a munka megkezdéséhez.
Kitért arra is, hogy befejeződött a Nyomdaipari tudás-és képzőközpont létrehozása Békéscsabán. A tanműhely elkészült; a tanítás várhatóan ősszel kezdődhet meg, miután 800 millió forint értékben nyomdaipari gépeket szereznek be az oktatáshoz. A kollégium is megújult, márciusban befejeződött az épület korszerűsítése, amelyet nyáron bebútoroztak és augusztus 31-én a diákok már birtokba is vették.
Szarvas Péter a békéscsabai felsőoktatási képzés fejlesztéséről elmondta, hogy augusztus 1-től egyetemmé vált a csabai campust működtető Gál Ferenc Egyetem. Hozzátette: céljuk, hogy az oktatást és az infrastruktúrát is egy magasabb szintre emeljék a megyeszékhelyen, amelyhez engedélyes szintű terveket készítettek.
A polgármester elmondta, hogy a multifunkciós sportcsarnok tervezése folyamatban van. A fejlesztéshez az önkormányzat a forrásból megvásárolta a területet. A fedett, 50 méteres versenyuszoda és gyakorló medence szintén a tervezésnél tart. Szarvas Péter aláhúzta, hogy a Sportok Háza-városi sportcentrum kialakítása című projekt a finishbe érkezett. A Városi Sportcsarnok modernizálásának tervei 2018-ban elkészültek, 2019-ben elindult a kivitelezés és idén október közepén befejeződhet a mintegy 900 millió forintos beruházás.
A városvezető kiemelte, hogy a Békéscsabai Röplabda Akadémia infrastrukturális feltételeinek megteremtése is megtörtént, hiszen április végére elkészült a munkacsarnok a Dobozi úton, illetve minden eszköz rendelkezésre áll az utánpótlás képzésére. Emlékeztetett arra, hogy 2018-ban megtörtént a Vízmű tornacsarnokának felújítása, illetve sportszálláshelyeket alakítanak ki a Sportok Házában, amely október közepére fejeződhet be.
Szarvas Péter örömmel számolt be róla, hogy megkezdődött a Wenckheim turisztikai kerékpárút kialakítása. Ez 10 kilométernyi új kerékpárút építését és ugyanennyi meglévő szakasz felújítását foglalja magába. Mint mondta: jelenleg is zajlik a Temető sori, Bartók Béla úti kerékpárút felújítása, valamint a Kígyósi és Kerekegyházi úti kerékpárutak kialakítása. Hozzátette, hogy rövidesen elkezdődnek a kerékpáros pihenőhelyek építési munkálatai is.
A városvezető szintén nagy jelentőséget tulajdonít a jelenleg is zajló Munkácsy-negyed kialakításának. Mint mondta: a kulturális negyed létrehozásával céljuk Munkácsy Mihály hagyatékának ápolása és népszerűsítése. A projekt ünnepélyes alapkőletétele augusztus 26-án volt.
A CsabaPark esetében megépítették a fogadóépületet, aktív turisztikai elemeket alakítottak ki. A Kolbászudvart bővítették és kialakították a Gasztrofalut, valamint a szabadtéri fesztiválhelyszínt. A Terület-és Településfejlesztési Operatív Programban tavaly zárultak le a “CsabaPark Fesztiválhelyszín komplex fejlesztése”, illetve a napokban a “CsabaPark és környezetének fejlesztése” című projektek.
A polgármester végül Békéscsaba komplex energetikai programjáról beszélt. Szarvas Péter elmondta, hogy az energetikai hálózat kiépítése folyamatban van, az elmúlt héten tették le a napelempark alapkövét. A program részeként 1,8 milliárd forintból korszerűsítik a közvilágítási rendszert a megyeszékhelyen. Kitért arra is, hogy intelligens közlekedésvezérlő és környezetkímélő közösségi közlekedési rendszer kialakításának dolgoznak, amely az alternatív hajtású autóbusz hálózat fejlesztését jelenti. Ennek előkészítésére kapott forrást az önkormányzat. Az energetikai program továbbá magába foglalja a geotermikus hőhasznosítást is, amelyhez a támogatói okirat alapján megítélt forráson felül többlet forrásra van szükség.
Miklós Attila (MSZP) emlékeztetett, ő kezdeményezte a polgármesteri beszámolót, éppen azért, hogy tisztában legyenek azzal, mely projektek kivitelezése történik jelenleg a városban. Azt is kérte, hogy a tájékoztatóban jelenjenek meg összegek. Mint mondta: a Városfejlesztési Kft. beszámolójából kiderül, hogy az általuk kezelt projekteknél forintra pontosan meg van adva, hogy mely beruházásra mennyit költöttek eddig. Kiemelte, hogy a huszonhárom fejlesztés feléről tudják csupán, hogy mennyi pénzt költöttek el eddig és nem tiszta, hogy mennyi forrás áll még az önkormányzat rendelkezésére. Nagyon jó vázlatként értékelte az összegzést.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) jelezte, hogy ki fogják bővíteni a tájékoztatót a támogatói szerződésekkel, okiratokkal, amelyeket a képviselőknek juttatnak el.
Dr. Juhász István (Hajrá Békéscsaba) emlékeztetett, hogy a Modern Városok Program fontos állomása volt Orbán Viktor 2016-os látogatása. Mint mondta: a projektek nagyobb és fontosabb része már megvalósult – kiemelte az M44-es gyorsforgalmi út nagyobb szakaszának átadását. Mint mondta, azzal, hogy Békéscsaba országos szinten is az első háromban szerepel a projektek megvalósításában, azt mutatja, hogy kiváló háttérmunka zajlik a megyeszékhelyen.
Opauszki Zoltán (Fidesz-KDNP) azt kérdezte, hogy az ipari területekkel kapcsolatban milyen befektetői érdeklődés mutatkozik, illetve, a kialakítás alatt álló önkormányzati, 19 hektáros ipari terület mikorra készülhet el.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) úgy fogalmazott, hogy hamarosan rendelkezésre állhat a 19 hektáros terület. Kitért arra is, hogy a további rendelkezésre álló 47 hektáros terület egy részét (10 ha) már megvásárolta a Linamar Hungary Zrt., ahol újabb üzemmel bővített a cég. A NIPÜF Zrt. dolgozik a hátralévő 17 hektáros rész kialakításán, amely bizakodásra ad okot. Mint mondta: remélik, hogy gyümölcsöző tárgyalásokat tudnak végezni a jövőben a területek értékesítését tekintve.
Herczeg Tamás országgyűlési képviselő (Fidesz-KDNP) elmondta, hogy sok megkeresés érkezik az ipari területekkel kapcsolatban. Úgy fogalmazott, hogy a kétegyházi és csanádapácai úti önkormányzati területeket szeretnék értékesíteni először, de a vállalkozók döntenek, hogy mely területen kívánnak értékesíteni.
Fülöp Csaba (MSZP) is az ipari parkokról érdeklődött, illetve az útrekonstrukciós fejlesztésre is rákérdezett: továbbra is burkolatlan utak és járdák építésére lehet elhasználni a forrást vagy másra is? Az élelmiszeripari beruházások kapcsán pedig azt kérte számon, hogy állnak a tőkeerős befektetők keresésével? Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) szerint az nagyobb hiányosság, hogy nincs mindenhol útburkolat, mint az, hogy valahol rossz, töredezett a felület. Nem tartja ugyanakkor kizártnak, hogy utóbbira is lesz lehetőség. Herczeg Tamás (Fidesz-KDNP) jelezte, az a szándék, hogy pormentesek legyenek a földes utcák, ha forrás lesz rá, elkezdődhet a munka, de más problémák is vannak. Ezért az a cél, hogy a kormánybiztos által jelzett és a dokumentumban rögzített forrásnál nagyobb összeghez jussanak. Erre több lehetőség is van a következő négy évben kormányzati forrásból. A polgármester az élelmiszeripari beruházásokról azt mondta, erre a projektre még nincs forrás, nincsenek meg a befektetők, de mint mondta, ez a kör még nem lefutott.
Dancsó Tibor (DK) nem értett egyet azzal, hogy jó ütemben haladnak a beruházások. Példaként hozta az M44-es autóút építésének csúszását, jelezve, hogy egyes hírek szerint 2030-ig sem lesz bekötve az autópályarendszerbe a már elkészült szakasz. Aggályosnak nevezte az új komplexumok fenntarthatóságát, későbbi üzemeltetésének hátterét is. Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) jelezte, hogy az M44-es Szentkirályig tartó szakaszára már megvan a forrás, csak az utolsó, 18 kilométeres szakaszra nincs meg a pénz. A polgármester arról is beszélt, hogy az új beruházások hiánypótlóak lesznek lakossági szempontból; ilyen például a fedett uszoda, ennek működtetésével véleménye szerint a városnak el kell bírnia. Hozzátette: a koronavírus-járvány felborította a korábbi terveket, de eddig az látszott, hogy a város gazdasági ereje növekedik majd. A döntést négy éve hozták, meg kell majd oldani, hogy ezeknek a létesítményeknek a finanszírozását biztosítsák.
Herczeg Tamás (Fidesz-KDNP) kitért arra, hogy az M44-es gyorsforgalmi út 18, 10, 5 km-es szakaszai belátható időn belül el fognak készülni. Véleménye szerint neki az a dolga, hogyha a városvezetés megbízza valamilyen feladattal, akkor annak a döntésért lobbizzon. Miklós Attilának azt mondta, hogy terjessze elő, mely MVP projekt megvalósítását nem szeretné Békéscsabán, ezt szavaztassa meg a grémiummal és ő elintézi az elem visszamondását.
Miklós Attila (MSZP) szerint a fenntartási költségekről muszáj beszélni, újratervezés folyamata kezdődhet, hiszen a helyi adók bevételei nagyon visszaestek. Egy előterjesztés fontosságára hívta fel a figyelmet, véleménye szerint szükséges lenne arról is beszélni, hogy a megvalósuló fejlesztések fenntartási költségeit kellene kalkulálni. Kérdést intézett továbbá, hogy a földes utcák aszfaltozása 5,5 milliárd forintnyi plusz költséget jelent-e.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) ismertette, hogy az útépítés egyetlen egy műszaki tartalmat sem szorít ki. Nem kell egyetlen fejlesztési elemet sem kihúzni. Az aszfaltozásra 5,5-6 milliárd forint áll rendelkezésre, nem többletköltség.
Hanó Miklós (Fidesz-KDNP) alpolgármester elmondta, hogy az lehet, hogy csúszott az M44-es kivitelezése, de látszik, hogy jönnek a befektetők. Közbiztonságilag elkészült és a Békés megyeiek számára nagyon fontos fejlesztés, amennyiben teljesen elkészül a szakasz még jobban ki lesz használva. Kiemelte, hogy a jelenlegi TOP-os és MVP-s fejlesztések a következő 100 évre meghatározzák a város fejlődését. Az itt élők életfeltételeit javítják az infrastruktúrális, kulturális és sport fejlesztések. Véleménye szerint a versenyuszoda révén újabb lehetőségek nyílnak az Árpád fürdő használatára. A fenntartással kapcsolatban elmondta, hogy az energiafelhasználást a jelenlegi fejlesztésekkel próbálják minimalizálni. Rámutatott arra is, hogy a CsabaParkban két féle fejlesztési forrás segítségével modernizálnak. Az Európai Uniós fejlesztésekből nem teremthetnek profitot, de a Modern Városok Programban megvalósuló beruházások igénybevételét fizetőssé tehetik.
Fülöp Csaba (MSZP) kérdéssel fordult Szarvas Péter felé. A repülőtér fejlesztés kapcsán, Magyar Levente államtitkár jelentette be, hogy komplex reptér fejlesztés fontos lenne az ország számára. Békéscsaba négy másik várossal együtt tud fejleszteni. A tájékoztatóban az van, hogy egyeztetés alatt áll - erre kíváncsi.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) rámutatott arra, hogy befektetői vonzerőt növelhetik ezzel a fejlesztéssel. Kidolgozták és a kormánynál van a reptér fejlesztés koncepciója. A kormányzat egységesen kívánja kezelni a vidéki repterek fejlesztési igényeit üzleti, turisztikai és honvédelmi szempontokat figyelembe véve. Reméli, hogy hamarosan meglesz a döntés a fejlesztés beindításával kapcsolatban.
Nagy Ferenc (Hajrá Békéscsaba) alpolgármester emlékeztetett, hogy a program összeállításánál fontos szempont volt, hogy ne a vágyálmakra, hanem kivitelezhető és fenntartható fejlesztésekre épüljön a csomag. Kiemelte, hogy a 23-ból maximum 10 olyan programelem van, amely nem tartja el magát, tehát fenntartási költség kell majd hozzá. Rámutatott arra, hogy az energia költségek térítésére szolgál majd a geotermikus energia és a napelempark. Mint mondta: a fejlesztések a lakosság érdekeit szolgálja és a jövő generáció számára készül, továbbá megyei jogú városként nem teheti meg Békéscsaba azt, hogy visszafelé menjen.
Dancsó Tibor (DK) az “Isten adományának” nevezte az M44-es gyorsforgalmi utat, de kétségbeejtőnek nevezte, hogy az M5-ös autópályába való becsatlakozás csak 10 év múlva történhet meg. Herczeg Tamás országgyűlési képviselőt kérte, hogy tegyen lépéseket a becsatlakozás felgyorsításában.
Miklós Attila (MSZP) szerint az a legfontosabb, hogy a fejlesztések megvalósuljanak és fenntarthatóak legyenek. Kifejtette, hogy fontos a tisztánlátás, Kósa Lajos azt mondta, hogy 81 milliárd forint áll rendelkezésre, mégis vannak projektelemek, amelyek nem valósulnak meg. Kérdése az, hogy hol van a többi forrás, ha a Városfejlesztési Kft. csupán 21 milliárd forintot kezelt.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) elmondta, hogy a kérés részleteinek ismeretében minden adatot rendelkezésre bocsátanak, a képviselőknek hiszen a projekt pénzügyei is nyilvánosak.
Opauszki Zoltán (Fidesz-KDNP) elmondta, hogy 2008-ban volt engedély az M44-re, 2010-ben kellett volna kezdődnie az építésnek, de ez nem történt meg. A jelenlegi kormány megkezdte az építést és a Kondoros-Tiszakürt szakasz a tervekhez képest hamarabb elkészült, így van ez a Békéscsaba-Kondoros résszel, amely még idén forgalomba helyezhető lehet. Kiemelte, hogy a Modern Városok Program döntő többsége munkahelytermtést, megtartást, befektetői vonzerőnövekedés és infrastruktúra fejlesztést tesz lehetővé. Kiemelte: örömteli, hogy a kormányzat lehetővé tette a program megvalósítását, hiszen több város is örülne, egy hasonló fejlesztési csomagnak.
Herczeg Tamás (Fidesz-KDNP) jelezte, tisztában van az MVP-s beruházások pozitív hatásaival, megjegyezve, hogy a képviselők jelezhetik, ha lemondanának valamelyik projektelemről, ha nem, akkor folytatják a munkát. Az M44-es útfejlesztésre visszatérve kiemelte, az a cél, hogy Békéscsabától Budapestig gyorsforgalmi úton tudjanak utazni.
Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) rámutatott, hogy a korábbi pályázati ciklusokban nagy összegű önerőt kellett hozzátenni a beruházásokhoz, ilyen mértékű saját hozzájárulásra ma nem lenne lehetőség. Kiemelte a Városfejlesztési Kft. munkáját, amely hiba nélkül nyújtotta be a fejlesztési igényeket. Véleménye szerint ezeknek a fejlesztéseknek örülni kellene; korábban ugyanis Békéscsaba és térsége kimaradt a nagyobb fejlesztési programokból. Ezzel a lehetőséggel nemcsak a megyeszékhely, de az egész megye fejlődhet. Dancsó Tibornak megjegyezte, hogy a CsabaParkot sok helyi használja szeretettel. Az M44-esre kitérve úgy fogalmazott, hogy míg az autóutat nem kötik be a gyorsforgalmi hálózatba, addig ingyenesen lehet használni, majd az út befektetésösztönzési hatásait is kiemelte. A sportkomplexumok építéséről azt mondta, hogy a városban színvonalas, komoly sportélet zajlik, ezért oda kell figyelni a lehetőségekre. A sportuszoda valóban sokba kerül majd, de az Árpád fürdőben sokan panaszkodtak arra, hogy az edzések miatt nem tudják teljes körűen kihasználni a létesítmény szolgáltatásait. Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) is hozzáfűzte, hogy az itt lakók megelégedésére szolgálhatnak a beruházások; a város eddig jól teljesített, ennek szerinte örülni kell.
A beszámolót a grémium 17 igennel fogadta el.
9:11 - Napirend előtt
Az ülés elején átadták Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének elismerését Rázga Józsefnének a zenei, középiskolai oktatás meghonosításáért Békéscsabán, illetve az AUT-PONT Alapítvány kollektívájának az autizmussal élőkért tett tevékenységéért – a díjat Szántó Tamás elnök vette át. A kitüntetettekről itt írunk részletesebben.
A napirendi pontok módosítása, majd megszavazása után Szigeti Béla (Hajrá Békéscsaba) kért és kapott szót, aki rendszeresen kap levelet arról, hogy valakik a szelektív gyűjtőpontokhoz illegális szemetet raknak le. Emiatt patkányok is megjelentek az érintett helyszíneken; kéri, hogy történjen valami ez ügyben.
Papp Ádám, Varga Diána
