Közgyűlés: Akár egymilliárdjába is kerülhet a koronavírus Békéscsabának

2020. július 2. 13:06 | Varga Diána

Öt hónap kihagyás után térnek vissza a politikusok a városházára - szó lesz például a koronavírus-járvány következményeiről.

A koronavírus-járvány miatt az elmúlt hónapokban – az ország más pontjaihoz hasonlóan – Békéscsabán sem voltak közgyűlések. A jogszabályi háttérnek megfelelően ebben az időszakban a polgármesterek töltötték be a képviselő-testületek szerepét, így Szarvas Péter döntött a békési megyeszékhelyen a város ügyeiről a veszélyhelyzet idején. Ám a rendkívüli állapot június 17-én megszűnt, így a politikusok is visszatérhettek a városházára. 

 


A 7.TV élőben közvetíti a 13 órakor kezdődő ülést, a behir.hu-n pedig – ezt a cikket frissítve – írásos tudósításunk és a háttéranyagok összegzése segítségével követheti nyomon a legfontosabb eseményeket.


 

15:39 – Mi lesz a kulturális szférában dolgozókkal?

Módosul november 1-től a kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonya. A vezetői megbízásokat nem érinti a változás, de ez nem jelenti azt, hogy az ő jogviszonyuk nem módosul. A munkáltatóknak augusztus 1-ig kell tájékoztatni a foglalkoztatottakat a változásról, annak ütemezéséről, határnapairól, az átalakulást érintő jogokról, kötelezettségekről, következményekről. 

Miklós Attila (MSZP) azt firtatta, a módosításokkal mennyivel lesz magasabb az intézményvezetők bére és az ott dolgozóké.

Szente Béla (Fidesz-KDNP) a Csabagyöngye Kulturális Központ vezetőjeként úgy fogalmazott, hogy a kulturális szférát megrázta a hírt, de nem részletezte az érveket és ellenérveket. Mint mondta, sok intézmény elbocsájtásokkal gazdálkodja ki a béremelést, ugyanakkor véleménye szerint náluk ez nem lenne megoldás, inkább az intézményeknek kell kitermelniük a saját béremelésüket, így vállalkozó szellemű hozzáállásal kell szemlélniük a módosítást. Ez azt jelenti, hogy kevesebb lehet az ingyenes program vagy jegyárnövekedést kell bevezetni, ugyanakkor a szolgáltatások szélesítését sem tartja elképzelhetetlennek. 

Miklós Attila megjegyezte, hogy ebben a szektorban dolgozóké az egyik legalacsonyabb a hazai munkavállalók közül, a közszférában pedig a közalkalmazottak bére ennél is jóval alacsonyabb, ezért nem érti, mivel tudnak többet adni a munkavállalóknak a törvénymódosítással.

 

15:32 – Sportalapítványok támogatásáról is döntöttek

Két békéscsabai sportegyesület nyújtotta be kérelmét anyagi támogatásra a városvezetésnek. A Fenntartható Térségért Alapítvány létrehozásakor a kerékpározás és a sport népszerűsítését tűzte ki célul. 2018-ban és 2019-ben már megrendezték a Kritérium Országos Bajnokságot Békéscsabán és az alapítvány vezetői bíznak abban, ha idén is a megyeszékhely lehetne a rangos program házigazdája. A Fenntartható Térségért Alapítvány benyújtotta pályázatát az Ifjúsági és Sportbizottság által 2020-ban meghirdetett „nem kiemelt sportszervezetek támogatására" kiírt pályázatra, akkor nem részesültek támogatásban. Ezúttal 700.000 forintos támogatásra nyújtották be igényüket.

A Viharsarok Tenisz Alapítvány országos versenyek megrendezésének jogát kapta meg a Magyar Tenisz Szövetségtől. A Kórház utcai teniszcentrum adott otthont a 16-18 éves összevont korosztály országos versenyének, de tartalmazott a versenykiírás felnőtt férfi megmérettetést is. A megmérettetést 2020. június 13-15. között rendeznék meg. Az alapítvány 280. 000 forintos támogatásra pályázott.

A Fenntartható Térségért Alapítványt 600 ezer forinttal, a Viharsarok Tenisz Alapítványt 150 ezer forinttal támogatja a város. Ezt a javaslatot 17 igennel fogadta el a közgyűlés.

 

 

15:08 Új helyszínre költözik a skatepark

Ideiglenesen elbontják és áthelyezik a Békéscsabai Városi Sportcsarnok melletti aszfalt borítású skateparkot. A sportpálya a békéscsabai fiatalok körében közkedvelt találkozási pont és extrémsport gyakorlási helyszín is egyben. Az előterjesztő kifejtette, hogy a SMART GRID rendszer kialakításához szükséges az, hogy áthelyezzék a sportpályát, hiszen az a felvonulási út és a létesítendő elektromos vezetékek nyomvonalának útjában lenne a pálya.

A grémium az elbontással és ideiglenes elhelyezéssel Kozma Jánost, a  vagyonkezelő vezérigazgatóját bízta meg július 15-ei határidővel. 

A skateparkot a jövőben új helyszínre költöztetik majd. Az előterjesztő öt lehetséges helyszínt javasolt: az egykori „MÁV" pálya területét, a Bessenyei utcai sporttelepet, a Gál Ferenc Főiskola Campus területét, a Gál Ferenc Főiskola mellett található közterületet és a CsabaPark területét. Az alpolgármesternek a tárgyalások eredményeiről a decemberi közgyűlésre kell előterjesztést készítenie, amely a megoldásra és annak finanszírozására is konkrét javaslatot ad.

Varga Tamás alpolgármester arról beszélt, fontos, hogy a csabai fiataloknak legyen közös találkozási pontjuk. A módosító javaslat szerint a MÁV pálya lehetne az átmeneti helyszín, ahová a sporteszközök egy részét át lehetne szállítani, később pedig pályázati forrásból a teljes területet fel lehetne újítani. Javasolta, hogy vonják be a Békéscsabai Extrém Sportegyesületet, mert nem mindegy, hogyan nyúlnak a jelenlegi felépítményekhez. 

Szigeti Béla (Hajrá Békéscsaba) arra hívta fel a figyelmet, hogy a tokiói olimpián két extrém sport is helyet kap, így véleménye szerint a fiataloknak biztosítani kell a sportolási lehetőséget. 

Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) kiemelte, hogy a 17 sportelemnek eddig nem volt gazdája, de sikerült megegyeznie az érintett egyesületnek és a vagyonkezelő zrt.-nek. Azt kérdezte, hány újratelepíthető elem van, illetve arra is rákérdezett, mennyibe kerülne az állagmegóvás vagy feújítás. Varga Tamás szerint most kell megvizsgálni, hogy mit és mennyiből lehet felújítani és az belefér-e a költségekbe. Mint mondta, a veszélyességet elhárító beavatkozásokról van szó, a hosszú távú megoldásokról pedig várhatóan decemberben lesz szó. Azt is megjegyezte, más sportlétesítményekkel ellentétben itt bonyolultabb a pálya működtetése. 

Szente Béla (Fidesz-KDNP) szerint mindig is problémás volt a pálya kezelése, hiszen már egy csavar kilazulása is komoly balesetveszélyt rejt magában. Mint mondta, az átmeneti időszakban a pihenőhely, az árnyék és a mosdók meglétét is biztosítani kell. Egyúttal kérte, hogy a gerlai, Pacsirta utcai játszótéren található extrém sportpálya elemeket is figyelembe kellene venni - a lakosok azt tapasztalták, hogy balesetveszélyesek, illetve nincsenek jó helyen, kérte, hogy vizsgálják meg a problémát. 

Nagy Ferenc (Hajrá Békéscsaba) arra hívta fel a figyelmet, hogy a végleges elhelyezésnél szükség lenne arra, hogy a szereknek megfelelő pályát alakítsanak ki, ugyanakkor véleménye szerint egyszerűbb, kisebb gyermekek számára is megfelelő elemeket, illetve padokat is kellene tervezni. Hozzátette: a Wenckheim-kerékpárút beruházás kapcsán épül még egy extrém sportpálya.

Varga Tamás szerint túl nagy elvárásokat nem lehet megfogalmazni, a fiatalok már annak is örülnének, hogy ilyen határidővel és költségkerettel pár elemet használhatóvá lehetne tenni. Ugyanakkor a helyszín a lakóövezettől kissé távolabb található, így a lakosságot sem zavarja majd annyira. 

 

 

15:07 - Nagyobb összegből, később készülhet el a Békéscsabai Nyomdaipari Tudás- és Képzőközpont tanműhelyet

2019. szeptemberében tették le a Békéscsabai Nyomdaipari Tudás-és Képzőközpont alapkövét a BSZC Szent-Györgyi Albert Szakgimnázium udvarán. A Modern Városok Program segítségével megvalósuló, közel 2 milliárd forintos beruházás az épület teljes megújítását jelenti, de a felújításon túl, egy új szárnyat is hozzáépítenek a meglévő intézményhez.

A kivitelező cég arról számolt be, hogy az építkezés és bővítés során pótmunkák merültek fel, amelyek többlet költséggel járnak. Véleményük szerint ehhez további bruttó 29 millió forint szükséges, amelyet a projekt jelenlegi költségvetéséből tudnának finanszírozni, ehhez szerződésmódosítás szükséges. A felmerülő pótmunkák miatt a vállalkozó kérte, hogy további 30 naptári nappal hosszabbítsák meg a teljesítési határidőt.

17 igennel fogadták el a javaslatot

14:55 – Tovább tart a sportcsarnok felújítása

Közel 900 millió forintból újítják fel Békéscsaba egyik legnagyobb sportlétesítményét, a Békéscsabai Városi Sportcsarnokot. A komplexum a Sportok Háza projekt révén elnyert támogatásból teljes egészében megújul, amelyet az előzetes tervek alapján ősszel már használatba is vehetnek a békéscsabai sportegyesületek. A fejlesztés részeként modern, 21. századi sportszálláshelyeket is kialakítanak a létesítményben. A kivitelező cég a belügyminiszter tavalyi rendeletére hivatkozva az eredeti határidő meghosszabbítását kérte.

Ezt azzal indokolták, hogy a felújítás során feltárt épületszerkezetek a tervdokumentációban feltételezett állapottól eltérnek, amelyek időben és pénzben is változást jelent.

A grémium úgy döntött, hogy a teljesítési határidőt a fent említett szakmai indokok alapján további 51 nappal (2020. október 5.) meghosszabbítja,  valamint az előre nem látható pótmunka igény fedezetéül, a tartalékkeret felhasználását javasolja. 

Paláncz György (Fidesz-KDNP) arról érdeklődött, hogy a módosított határidő után még mennyi időt kell várni a szakhatósági engedélyekre, mert a békéscsabai sportegyesületek fontos lenne tudnia, hogy mikortól használhatják a csarnokot.

Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) elmondta, hogy az utolsó koordinációs értekezleten ott volt, ahol elhangzott, hogy az augusztus 25-i dátumról október 5-re tették át a befejezés időpontját, azt követően pedig még 10-14 nap kell az ellenőrzésre és az engedélyek kiadására. Így a két első osztályban játszó csapat október 20. után játszatja majd a csarnokban a bajnoki mérkőzéseit. A csúszás oka az, hogy a kivitelező a hangosítás és az eredményjelző hardvereit Kínából rendelte, amelyek a járvány miatt nem érkeztek meg határidőre. A polgármester hozzátette: az egy kicsit segítette a Sportok háza kialakítását, hogy a felszedett régi padló alatt az aljzatot nem kellett újra betonozni.

Dr. Szigeti Béla (Hajrá Békéscsaba) arra kérte a képviselőtársait, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy mielőbb befejeződjön a munka. Mint mondta: a nézőknek sem mindegy és a csapatoknak sem mindegy, hogy milyen körülmények között versenyeznek.

17 igennel fogadták el a javaslatot.

 

 

13:57 – Összesen mintegy egymilliárd forint bevételkiesést jósolnak Békéscsabán

A járvány a békéscsabai költségvetést sem hagyta érintetlenül, hiszen az önkormányzat több bevételi forrása is bizonytalanná vált, míg a kiadások megugrottak. 

Az önkormányzat a veszélyhelyzet idejére tartalékot hozott létre, amelyet több lépcsőben emelt meg. Az első ütemben 439 millió forintot csoportosítottak át az intézmények dologi előirányzataiból, illetve az önkormányzat központi kezelésű feladataiból. 

A második körben az intézményeknek a kötelezettségvállalással terhelt, a tavaly igénybe nem vett önkormányzati támogatás ellentételezésére összesen több mint 222 millió forint többlettámogatás került biztosításra. Emellett a 2019-es költségvetési maradványából még fennmaradó előirányzatot, 74,4 millió forintot a veszélyhelyzet kezelésére szolgáló céltartalékba csoportosították át. Átcsoportosították az intézmények személyi kiadásait, valamint azok bankszámla hozzájárulásának biztosítását felfüggesztették. A szociális intézményeket leszámítva minden intézménynél voltak átcsoportosítások mintegy 162 millió forint értékben, de annak mértéke attól függött, az adott intézmény milyen feladatot lát el, hány ember dolgozik ott. 

A harmadik etapban a céltartalék 17,8 millió forintra duzzadt, amely a szociális hozzájárulási adó csökkenéséből adódott. Külön forrás jutott a veszélyhelyzet miatti kiadások fedezésére. 50 millió forintos keretből 3500 darab FFP2-es arcmaszkot, 8000 mosható és 3000 sebészi maszkot, 10 ezer egyszer használatos és ugyanennyi latex gumikesztyűt, 220 védőszemüveget, 500 tartós élelmiszercsomagot, 20 homlok hőmérőt, 200 liter fertőtlenítőt, 10 plexi védőpajzsot, 1200 cipővédőt, 1500 hajvédőt  vásároltak, illetve gyermekétkeztetési kedvezményt biztosítottak.

Az önkormányzat a veszélyhelyzetben beszerzett védőeszközöket az alapellátásban dolgozó háziorvosoknak, védőnőknek, fogorvosoknak, illetve a szociális intézményben dolgozók számára juttatta el, míg a lakosságnak mosható szájmaszkot osztott.  

A kialakult helyzet nem érintette jól a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt.-t sem: a társaság jelentős bevételektől esett el szinte minden üzletágban, ugyanakkor bérleti díjkedvezményeket is kénytelen volt biztosítani. Épp emiatt hamarosan módosítja majd az idei évre szóló üzleti tervét, amelyben várhatóan 10 millió forint önkormányzati támogatást kér majd. 

A parkolási bevételek miatti kiesés várhatóan 45, a gépjármű adó miatti 196, a közterület-használati díj miatti 1,6, a tervezett díjemelések halasztása miatt várhatóan 40 millió forint esik ki, amelyet a vagyoni jellegű bevételek és a helyi adókat érintő bevételkiesések tetéznek. 

Nem szépíti a képet, hogy várhatóan jóval kevesebb lesz az iparűzési adó, de egyelőre még megjósolni sem lehet, mekkora lesz a kiesés e téren. Összesen csak idén várhatóan 1 milliárd forint bevételtől eshet el a város. Ezt ellentételezendő a városnak közel 750 millió forint tartaléka van a veszélyhelyzet következményeinek kezelésére.

Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) elmondta, hogy a veszélyhelyzet kihirdetésénél azonnal érződött, hogy a járvány a városi költségvetés bevételi oldalán csökkenést eredményez majd, ezt máshogy nem lehetett megoldani, minthogy a kiadási oldal csökkentésével kompenzáltak. A veszélyhelyzet alatt 17 millió forintot költött a város védőfelszerelésre, és többek között 2 millió 350 ezer forinttal egészítették ki a Csaba Ügyelet Kft. támogatását.

A polgármester úgy fogalmazott, hogy a városi költségvetésben a legnagyobb változó tétel az iparűzési adó csökkenésének mértéke. Mint mondta, a járványhelyzetre való tekintettel a kormány szeptember 30-ig kitolta a vállalkozásokra vonatkozó adóbevallás időpontját, így még kevésbé látható, hogy mire számítson a város. Emellett a december 25-i adófeltöltési kötelezettséget eltörölték. Ez azért probléma, mert 450 millió forint volt a tavaly december 25-i feltöltés mértéke, erre nem számíthat a város, mert ez nem kötelező. Hozzátette: a 740 millió forintos tartalék komoly összeg, amely úgy állt össze, hogy a csabai intézményrendszertől több mint 300 millió forintot csoportosítottak át, de pozitív volt az intézményvezetők hozzáállása. A sporttól 100 milliót vontak el, de a vagyonkezelőtől, a kulturális intézményektől is átcsoportosítottak forrást. Ez az összeg jelenleg szabadon felhasználható, de feltételezése szerint erre az összegre szükség lesz a városnak a költségvetés egyensúlyban tartásához. A választókerületi célelőirányzatok felét lehetett június 30-ig költhették el, a másik felének felhasználásáról kikérte a képviselők véleményét. Hozzátette: ha erről lemondanak, akkor 18 millió forinttal lehetne több a tartalék.

Miklós Attila (MSZP) arról kérdezte a polgármester, hogy olyan felméréssel rendelkezik-e a város, amelyből látszik, hogy a veszélyhelyzet alatt hány vállalkozás szüneteltette a munkáját, esetleg hányan fejezték be végleg a munkájukat. Mint mondta azért van szükség ezekre az adatokra, mert bár az idei költségvetés egyensúlyban tartásához ez a tartalék elég lesz, de a jövő évi költségvetést nagyban befolyásolja majd, hogy hogyan alakulnak az idén megképzet adóalapok.

Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) szerint is fennállnak ezek az összefüggések. A polgármester szerint nem lesz egyszerű a jövő évi költségvetés, figyelik majd a jogszabályi változásokat. A választókerületi célelőirányzatok kapcsán annyit ígért, hogy megvizsgálja a kérelmeket és lehetőség szerint aláírja majd azokat.

Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) utóbbi témával kapcsolatban felelevenítette, hogy a 12 képviselő eddig kétféle forrásból tudott gazdálkodni a választókerületi célelőirányzatok tekintetében és főként városüzemeltetési feladatokra, közvetlen lakossági igényekre fordították ezeket a forrásokat (padok felújítása, köztisztasági feladatok, stb.). Az intézmények gazdálkodása kapcsán arról beszélt, hogy a kiadások is csökkentek, nem csak a bevételek, ezért tudtak hatékonyan gazdálkodni a költségvetési szervek. Ugyanakkor az óvodák esetében például ennél jobban már nem tudnak faragni a költségeken. Habár tavaly növekedtek az önkormányzat bevételei, idén ezzel nem számolhatnak. Megjegyezte, hogy a pénzügyi osztálynak sok dolga volt az átcsoportosításokkal, ahogy a szociális osztálynak is a felszerelések beszerzésével. Egyúttal azt kérdezte, hogy jövőre van-e már pénzügyi kalkulációja a városnak a veszteség mértékére, mert az egymilliárd forint mínusz sem könnyíti a helyzetet, ahogyan a vagyonkezelő zrt-nél realizálható mintegy 180 millió forintos veszteség sem. Arra is rákérdezett, hogy mekkora eszköz-tartaléka van a városnak, amit még nem osztotta ki. 

Szarvas Péter (HBcs) megjegyezte, hogy szeptemberben számolnak be az első féléves pénzügyi helyzetről. Ezzel együtt Tőgye Ildikó, a szociális osztály vezetője arról tájékoztatott hogy 601 FFP2 maszk, 14 ezer latex gumikesztyű, 350 sebészi maszk áll rendelkezésre, de maradtak még mosható maszkok, egyszer használatos cipővédők és hajhálók, ahogy 200 liter fertőtlenítő szer is.

Fülöp Csaba (MSZP) szerint készülni kell arra, hogy az önkormányzat költségvetésének egyensúlyban kell maradnia. Arra emlékeztetett, hogy hónapokon át nem lehetett parkolási díjat szedni, egyezségre kellett jutni az ingatlan bérbeadás kapcsán, rövid idő alatt több száz szerződést kellett átnézni. Úgy vélte, a veszteséget minimalizálták a gyors döntéshozásnak köszönhetően. Ugyanakkor arról beszélt, hogy az iparűzési adó jelenti jelenleg a legnagyobb kockázatot, egyrészt a vállalkozások számára kötelező bevallási határidő eltolása miatt, másrészt nem tudni, mely cég kér majd fizetési halasztást, segítségnyújtást. Megjegyezte, hogy egyes hírek szerint a kormány megtiltja az önkormányzatoknak, hogy hitelt vehessenek fel az iparűzési adó pótlására, ugyanakkor a szolidaritási adó volumene, illetve az érintett önkormányzatok száma is nőhet, és nem tudni, Békéscsaba érintett-e a kérdésben.

A polgármester szerint a szolidaritási adó kapcsán holnap lesz a parlamentben végszavazás, ezért érdemes megvárni a válasszal a döntést. Arról is beszélt, hogy örültek volna, ha felvehetnének plusz működési hitelt, de végül a jogszabály nem így rendelkezett róla. 

Nagy Ferenc (Hajrá Békéscsaba) kiemelte, hogy a tartalékképzés az önkormányzatnál jó időben jött, emiatt meg kell dicsérni az intézményi hozzáállást, mindenki mindent megtett a közös célért. Ugyanakkor úgy vélte, hogy ez a közel 750 millió forint csak ma elég, később már nem lesz az. Az előterjesztésben jelzett kiesések már nem jönnek vissza, hiányozni fognak a költségvetésből, a tartalékot pedig nem fogják tudni visszaadni, mert ebből fedezik majd a veszteségeket. A 2021-es évről azt mondta, az várhatóan nehéz lesz anyagi szempontból, mert még addig is sok a bizonytalanság a rendszerben. 

Hanó Miklós (Fidesz-KDNP) a kommunális munkálatokra tért ki: mint mondta, egy összegzés szerint kétmilliárd forintnyi járda-felújításra, építésre lenne igény a városban. Úgy vélte, a lakossági igények egy részét a választókerületi célelőirányzatokból lehetne telhesíteni, fontos lenne, hogy erre is tudjanak forrást biztosítani. Komoly gondnak nevezte az utak állapotát, a földes utcák burkolására például legalább hétmilliárd forintot kellene költeni. 

Az előterjesztést 16 igennel és 1 nem szavazattal fogadta el a grémium.

 

 
13:56 - Több rendeletet is módosított a polgármester a járvány idején

A veszélyhelyzet idején, vagyis március 11 és június 17 között a polgármester módosította a Békéscsaba Hazavár! ösztöndíjrendszert, a gyermekjóléti ellátásokat és gyermekétkeztetési díjakat rögzítő rendeletet, a kistérségi társulás, illetve a csabai önkormányzat fenntartásában működő szociális intézmények térítési díjait; bevezette a piacon a 65 éven felüliek vásárlási idősávját,  módosította a Csaba Baba életkezdési támogatásról szóló rendeletet, módosítottaa mezőőri járulékokat, a költségvetési rendeletet és a helyi, szociális juttatásokról szóló határozatot. 

 

 

13:11 – Békéscsaba a járvány idején is rendben működött

Első napirendként Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) számolt be a koronavírus-járvány idején meghozott döntésekről. Arra emlékeztetett, hogy a kormány március 11-én hirdette ki a veszélyhelyzetet a megbetegedés hazai terjedése miatt. Két nappal később a csabai képviselők soron kívüli közgyűlésen kaptak tájékoztatást a kialakult helyzetről. A bevezetett intézkedések jelentősen érintették az intézményrendszert, hiszen egyik napról a másikra az összes kulturális és közművelődési intézmény bezárt, nem lehetett bölcsődébe, óvodába, iskolába vinni a gyerekeket. 

Mindeközben a várost érintő ügyekről nem a közgyűlés, hanem a polgármester hozott 300-nál is több döntést. A képviselők megismerhették az előterjesztéseket és véleményüket megküldhették a városvezetőnek. A polgármester megköszönte a grémium aktivitását.

Mint mondta, komoly, felelősségteljes döntéseket kellett hozni az intézményvezetőkkel közösen azért, hogy csökkentsék a járvány negatív hatásait. A szociális területen működő intézmények vezetőivel hétről hétre tekintették át a helyzetet, és azt, hogy milyen pénzügyi beavatkozásra van szükség.

Szarvas Péter arra is kitért, hogy a város működése nem állhatott le, ahol lehetséges volt, ott tovább folyt a munka. A Modern Városok Programban elkészült a Röplabda Akadémia, lassan kész a nyomdaipari képzőközpont, tovább épül a Munkácsy-negyed, elkezdődött a kerékpárút építése a Szabolcs utcában és a Szarvasi úton, illetve nemsokára indul a Békés Megyei Könyvtár és a Wenckheim-kerékpárút építése

A városvezető megjegyezte: Békéscsabán alacsony volt a fertőzöttség és a megbetegedési szám a járvány idején, amit a kormány, illetve az önkormányzat és az intézmény-rendszer gyors reagálásának tulajdonít, ugyanakkor a lakosság türelmének és fegyelmezettségének is betudható. Hozzáfűzte: nem volt mindenki szabálykövető, de a többség fegyelmezetten, jogszabálykövetően viselkedett. 

Szarvas Péter azt javasolta, ne csak szóban, de határozatban is mondjanak köszönetet az egészségügyi dolgozóknak, rendvédelmi erők munkatársainak, hivatalnokoknak. Ezen felül arról is beszélt, hogy a város fenntartásában lévő szociális intézmények kimagasló munkát végzett dolgozóit plusz – 80-90 főt – juttatásban részesítik majd. 

A városvezető arra is felhívta a figyelmet, hogy nem dőlhetünk hátra a továbbiakban sem, aggasztó hírek érkeznek a világból, emiatt pedig fel kell készülni arra, hogy a járvány visszatérhet.

Miklós Attila (MSZP) is abban bízik, hogy nem lesz második hullám, de ha lesz, véleménye szerint az önkormányzatnak fel kell készülnie arra, hogy ellássa  a feladatát. Arra emlékeztetett, csupán egyszer tartottak közös, online konferenciát, ezért azt kérte, hogy ennek infrastrukturális feltételeit  építsék ki és ha visszatér a vírus, akkor tegyék rendszeressé a közös tanácskozásokat.

Dr. Juhász István (Hajrá Békéscsaba) örült annak, hogy a veszélyhelyzet kezdetekor a polgármester céltartalékot képzett, ezt felelős vezetői döntésnek nevezte, ami nem veszélyeztette a költségvetési szervek gazdálkodását. Frakcióvezetőként úgy vélte, a városvezetés felelős döntéseket hozott a járvány idején. Emlékeztetett, hogy 11 ezer maszkot osztottak szét a város különböző pontjain; az intézményvezetők pedig felelősségteljesen álltak a városvezetés döntéseihez.

Hanó Miklós (Fidesz-KDNP) a Fidesz-frakció nevében mondott köszönetet a veszélyhelyzet idején elvégzett munkáért az egészségügyi dolgozóknak, rendőrségnek, szociális munkásoknak, a polgármesteri hivatal dolgozóinak és a csabai lakosságnak. Mint mondta, Békéscsaba, Békés megye volt az egyik legkevésbé fertőzött terület, amely részben a gyors döntéshozatalnak köszönhető; emellett pozitívnak és példa nélkülinek nevezte a városvezető és a frakció együttműködését. 

Fülöp Csaba (MSZP) szintén példa nélkülinek nevezte az elmúlt hónapokat, új intézkedéseket, kapcsolattartási módokat kellett bevezetni. Úgy vélte, Békéscsaba jól vizsgázott. A képviselő kiemelte, hogy a hivatal munkája folyamatos volt, ahogy a választókerületekben is: a lakosság is jó néven vette, hogy a hibabejelentések, kisebb munkálatok továbbra is zajlottak. 

Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) az iskolák és óvodák helytállását emelte ki, de arra is kitért, hogy erre a helyzetre a világon senki nem volt felkészülve. Mint mondta, felelősségteljes döntéseket hoztak az elmúlt hónapokban, ezért köszönet illeti az érintetteket. Háziorvosként megjegyezte, hogy az alapellátásban dolgozók minden tőlük telhetőt megtettek. Felhozta a buszközlekedés kérdését: több jelzés érkezett arról, hogy körülményes az egyes városrészek közötti mozgás, ezért azt javasolta, hogy legalább szakbizottsági szinten foglalkozzanak a problémával. Hozzátette: vannak olyan témák és anyagi problémák, amelyekkel nem kellene megvárni a szeptember végi közgyűlést, ezért kérte, hogy ezekkel. Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) jelezte, hogy a járatvisszaállításról már egyeztettek a Volánbusz Zrt.-vel, július 1-jével több esetben is módosítás történt, ám alapvetően szeptember 1-től áll vissza a régi rend. Ha azonban addig is fennállnak majd az említett problémák, a városfejlesztési bizottság vizsgálhatja majd a kérdést. A buszok kihasználtságát tekintve sok járaton csak néhányan utaznak, és csak a reggeli és délutáni csúcsidőben, illetve hétvégente, délelőttönként  vannak kihasználva a járatok.

Dr. Csicsely Ilona (Fidesz-KDNP) szintén mindenkinek megköszönte a munkáját, de külön kiemelte a szociális szférában dolgozókat. Mint mondta: Békéscsabán mind az önkormányzati intézményekben, mind az egyházi és magán fenntartású idősotthonokban annyira, jól végezték a szociális ágazatban dolgozó szakemberek a munkájukat, hogy nem történtek megbetegedések. Emellett kiemelte, hogy a békéscsabai szakemberek mentálisan is helyt álltak és segítették a bentlakókat, akik ebben az időszakban még a családtagjaikkal sem találkozhattak.

Miklós Attila (MSZP) úgy foglamazott a képviselők is kaptak észrevételeket a buszmenetrenddel kapcsolatosan, amelyek nem annyira pozitívok, mint amelyeket Szarvas Péter említette, ezért azt javasolta, hogy a közgyűlés beszéljen még erről a témáról ezen az ülésen

K.Z.E., V.D. 

További programok »

Itthon

FEL