Innovatív és egyedülálló lesz az az energetikai fejlesztés, amelyet a Modern Városok Program segítségével hozhatnak létre Békéscsabán – fogalmazott a programért felelős tárca nélküli miniszter csütörtökön. Kósa Lajos békéscsabai sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: ha létrejön a tervezett intelligens közvilágítási és a közlekedésvezérlési rendszer, példaértékű lehet más hazai városok számára.
A tervezés után új szakaszba lépett a Modern Városok Program – közölte Kósa Lajos azon a sajtótájékoztatón, ahol kifejezetten a program békéscsabai vonatkozásairól beszélt. A tárca nélküli miniszter kiemelte, hogy a településen összesen 81 milliárd forintból hajtanak végre különböző fejlesztéseket, de az M44-es autóút megépítésével együtt összesen 439 milliárd forint összértékű beruházásról van szó. A miniszter emlékeztetett arra, hogy a 23 megyei jogú városban több mint 3500 milliárd forint összértékben hajtanak végre fejlesztéseket részben hazai, részben uniós forrásból, ebből a kormány mintegy 600 milliárd forintot fizetett ki eddig.
2022-ig kész lesznek a beruházások
Az M44-es autóútról a miniszter azt mondta, hogy az útépítés 2022-ig a tervezett ütem szerint elkészül, bár a Lakitelektől az M5-ös autópályáig vezető 20 kilométeres szakasz nyomvonaláról további tárgyalásokat kell folytatni és azt a kecskeméti elképzelésekhez kell igazítani. A fürjesi összekötővel kapcsolatban megjegyezte, hogy a tervezésre átadták a forrást a városnak, ennek teljes bekerülési összege 8 milliárd forint.
Kósa Lajos kiemelte, hogy a reptérfejlesztést újraprogramozták, ez azt jelenti, hogy a tervezett több mint 4 milliárd forintos keret 6,5 milliárd forintra duzzadt. Kiemelte: mivel a projekt fenntarthatósága egyelőre nem biztosított, ezért további egyeztetésekre van szükség a szaktárcák és az önkormányzat között. Hozzátette, hogy a beruházás nem marad el, az utasforgalom és a légibiztonság fejlesztése a cél, ugyanakkor a kisgépes forgalmat, az üzleti-, idegen- és gyógyidegenforgalom volumenét is növelnék.
A miniszter kitért az ipari parkokra is, mint mondta, az önkormányzat kettő, míg az állam egy területen ruház be, 6,8 milliárd forintot pedig már át is utalt a kormány részben a városnak, részben pedig a NIPÜF-nek, azaz a Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt.-nek.
Egyelőre nem lesz hűtőház és paradicsomsűrítmény-üzem, de piacfejlesztés igen
Régi terv a hűtőház, a paradicsomsűrítmény-üzem és zöldségfeldolgozó létrehozása – emlékeztetett Kósa. A miniszter ugyanakkor közölte: a tiltott támogatásokat vizsgáló iroda jelezte, hogy az eredeti tervben szereplő 70-30 százalékos arányban megoszló, nagyobb részt uniós forrásból, kisebb részt egy befektetői csoport által finanszírozott beruházás nem felel meg az uniós jogszabályoknak. Éppen ezért újra kell tárgyalni a feltételekről és az arányok megcseréléséről.
A miniszter kitért a térségi vásártér kialakítására: mint mondta, a nagybani piacra és a kiskereskedelmi forgalmú épület kialakításának tervezésére a pénz már rendelkezésre áll, az összes bekerülési költség pedig 5 és 6 milliárd forint közötti összegre tehető.
A nyomdaipari képzőközpontról szólva kiemelte: az épület és az infrastrukturális feljesztések, a tanműhely kialakítását rögzítő tervekre a kormány 300 millió forintot biztosított. Hasonlóan fontosnak nevezte a felsőoktatás fejlesztését is. Arra emlékeztetett, hogy az önkormányzat 2,5 milliárd forintot igényelt erre a célra, majd megjegyezte, hogy a fenntartóváltás költségeit a kormány állta, de a békéscsabai campus két épületének PPP terheit is kiváltotta az állam.
Sportok háza, sportuszoda és Röplabda Akadémia mintegy 12 milliárdból
A tárca nélküli miniszter kiemelte a multifunkcionális sportcsarnokot és az új, 50 méteres fedett sportuszoda létrehozását, utóbbira 4,2 milliárd forintot szánnak. A Röplabda Akadémiáról azt mondta, hogy részben a városé, részben pedig a Magyar Röplabda Szövetségé a projekt, és nem csak a költségek oszlanak meg köztük, hanem várhatóan a későbbi fenntartás is. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a kormányzati elvárás alapján a beruházás a sportág TAO-s felfutását követően önműködő lesz.
A Munkácsy-negyed projektet érintve Kósa Lajos kiemelte, a kormány 2,3 milliárd forintot biztosított a fejlesztésre, az önkormányzat már dolgozik a projekten, de hasonló összeg áll rendelkezésre a térségi kerékpáút fejlesztésre is. Mint mondta, a gasztronómiai parkra 2,8 milliárdot szánnak, elvárásuk, hogy ez is önfenntartóvá váljon.
Példaértékű energetikai fejlesztés
A miniszter utoljára említette azt a komplex energetikai beruházást, amely az egyik legnagyobb elemként akár 16,2 milliárd forintba is kerülhet. Hangsúlyozta: ilyen programot más város nem fogalmazott meg, úgynevezett pilot program is egyben. Kiemelte, hogy Békéscsaba olyan intelligens közvilágítási rendszert kíván létrehozni, amelyre egyelőre még a Magyar Villamos Művek Zrt. sincs felkészülve, ugyanakkor példaértékűnek nevezte a tervezetet, a forgalomirányító rendszerről szóló elképzelést, a geotermikus fűtés kialakítását és a naperőműpark kiépítését. Mint mondta, egyelőre 7 milliárdot biztosítanak erre a projektre, hozzátéve: közös érdek, hogy mindez sikerüljön. Zárásként megjegyezte: ezekkel a fejlesztésekkel és az M44-es úttal Békéscsaba nemcsak az ország, hanem Európa vérkeringésébe is képes lesz becsatlakozni.
Szarvas Péter: ekkora volumenű beruházás még nem volt Békéscsabán
A Modern Városok Program egyedülálló fejlesztési lehetőség Békéscsaba számára – erről már Szarvas Péter polgármester beszélt, megjegyezve, hogy az eddigiekben és ezután is kiáll a program mellett. Emlékeztett arra, hogy az M44-es út építése jól halad és a fürjesi elkerülő terveztetése is jól áll.
A reptérfejlesztésről azt mondta: ha a finanszírozás és a fenntartás is a várost terheli, a képzeletbeli takarón nem nyújtózkodhatnak túl. Leszögezte ugyanakkor, hogy a reptér forgalma az elmúlt 3 évben nőtt, ez pedig a bevételen is látszik.
A városvezető pozitív hangnemet ütött meg az ipari parkokkal kapcsolatban, a hűtőházról pedig azt mondta, át kell gondolni a fejlesztést, ugyanakkor tárgyalni kell arról, hogy a megváltozott feltételekkel együtt vállalja-e a beruházást a befektető csoport.
A nyomdaipari képzőközpontról úgy fogalmazott, a fejlesztés a város gazdasági erejéhez kapcsolódó beruházás lesz. Emlékeztetett: az ipari zászlóshajó utánpótlásképzés bázisát alakítanák ki itt, ahol a duális képzés infrastrukturális fejlesztését is megvalósítanák, mindezt 2019 végéig fejeznék be. Hozzáfűzte, hogy a remények szerint kapcsolódó mérnök alapképzést is Békéscsabára hoznának.
A térségi vásártér kialakítását Szarvas Péter komoly beruházásnak nevezte, mint mondta, nagyon elavult a terület, ezért teljes területrendezést, új csarnok felhúzását és a nagybani piac elköltöztetését tervezik.
A röplabda akadémia létrehozása mellett kiemelte az új fedett uszoda építését és a sportcsarnok felújítását, amelyre a pénz már megérkezett. Ebből az öltözők, a parketta, a fűtésrendszer, a lelátók és az eredményjelző újul meg, a közbeszerzési tendert hamarosan kiírják.
A városvezető a Munkácsy-negyedről szólva úgy fogalmazott, hogy a liget és az Élővíz csatorna partján elkezdődött a beruházás, amelybe a Munkácsy múzeumot, az emlékházat, a Beliczay-kúriát, a Munkácsy hidat és a Munkácsy Mihály szellemi örökségéhez kapcsolódó attrakciókat is bekapcsolják majd. A komplex energetikai projektet komoly innovációs elemnek nevezte, mint mondta, más városnál nem szerepeltek hasonló tervek. Hozzátette: alapvető cél a működési költségek, a sportlétesítmények fűtési költségeinek minimalizálása.
Szarvas Péter arról is beszélt, hogy az MVP békéscsabai projektelemeinek tervein két csapat dolgozik, a Békéscsabai Városfejlesztési Kft. és a polgármesteri hivatal stratégiai, fejlesztési osztályának munkatársai. Nem csak nekik, hanem a kormánynak is kifejezte köszönetét a programért.
Herczeg Tamás: hosszútávú cél, hogy maradjon felsőoktatás Békéscsabán
Jól mutatja a kormány vidékfejlesztéssel kapcsolatos terveit a Modern Városok Program – fogalmazott Herczeg Tamás tanácsnok a sajtótájékoztatón. Értékelése szerint kiemelten nagy forrás jut a békéscsabai fejlesztésekre, ez pedig a város helyzetét is nagymértékben javítja.
A felsőoktatással kapcsolatos döntésekről azt mondta: fontos lépés a PPP, az előző kormányzat alatt megkötött nyomasztó terheinek kiváltása. Hangsúlyozta: ezt két lépésben teszi meg az állam, az egyik a mostani, a csabai campus nagyelőadójának és könyvtárának adósságmegváltása, a második pedig a kollégiumot súlytó teher kiváltása lesz.
A tanácsnok leszögezte: hosszútávú cél, hogy maradjon felsőoktatás Békéscsabán, a fenntartóváltás is ezt szolgálja. Hozzátette: azt szeretnék elérni, hogy a továbbiakban ne csupán a békéscsabai hallgatók, hanem a régióból érkezők is itt tanuljanak majd.
Vantara Gyula: Működik az új szemléletű fejlesztéspolitika
A térség országgyűlési képviselője és Békés megye fejlesztési biztosa az új szemléletű fejlesztéspolitikát emelte ki. Mint mondta, ennek lényege, hogy nem Budapestről kell megmondani azt, hogy milyen fejlesztésekre van szüksége a vidéknek, az érdemi és fenntartható fejlesztéseket ugyanis a helyi szereplőkkel együtt kell meghatározni.
Vantara Gyula leszögezte: a korábbi feltételezésekkel szemben az állam nem rossz gazda, hiszen ez az esemény is azt mutatja, hogy a kormány odafigyel a fejlesztéseire. Kiemelte, hogy Békéscsaba gazdasági programjának felhasználásával készült el a fejlesztési koncepció. Az élelmiszerfeldolgozó üzemeket, a nyomdaipart hagyományokkal rendelkező területeknek nevezte a város tekintetében, mint mondta, ezek fejlesztése pozitív jövőképet vetít előre.
