Összeszedtük, milyen fejlesztéseket, milyen ütemezésben és mennyiből hajtanak végre a békési megyeszékhelyen a Modern Városok Programban.
Valószínűleg önök is elgondolkodtak már azon, mit kezdenének 81 milliárd forinttal (kocsit vennének? Házat? Nyaralót? Utaznának? A gyerekekre költenék? Jótékonykodnának?) – ha minden jól megy, ekkora összegből gazdálkodhat ugyanis Békéscsaba (amennyiben nem számoljuk a több megyét is érintő M44-es autóút építését) a kormány által 2015-ben elindított Modern Városok Programban. Nos, az önkormányzat és a különböző minisztériumok is sokat gondolkodtak azon, mire lehetne költeni ennyi pénzt és meg is határozták a fejlesztési célokat 2022-ig. A tervekről a behir.hu már számos alkalommal írt, arról azonban egyelőre még kevés szó esett, hogy mikor indulhatnak el ezek a beruházások. Eddig.
Kósa Lajos, a programért felelős tárca nélküli miniszter csütörtökön látogatott Békéscsabára azért, hogy ismertesse, hogyan állnak a helyi projektek. A miniszter arra emlékeztetett, hogy országos szinten 3500 milliárd forintból fejlesztik a megyei jogú városokat, ebből eddig mintegy 600 milliárd forintot fizetett ki a kormány. Ismét megerősítette, hogy a beruházásokat részben uniós, részben hazai forrásokból finanszírozzák majd, ugyanakkor kérdésre leszögezte, utóbbival nem lesz gond, az ország gazdasága bőven elbírja ezt az óriási összeget.
Szarvas Péter: 2019 lesz a csúcsév
Hogy milyen fejlesztések indulhatnak be hamarosan, arról már Szarvas Péter, Békéscsaba polgármestere beszélt a sajtótájékoztatón.
A városvezető kifejtette: 2017-ben már két elem kivitelezése elindult, az egyik az M44-es gyorsforgalmi út, a Munkácsy-negyedet érintő első fejlesztések, a munkálatok mindkét esetben folytatódnak 2018-ban. Előbbi összesen 358, utóbbi 2,5 milliárd forintba kerül.
Szarvas Péter szerint 2018-ban elindulhat a rekonstrukció a Vízmű iskola edzőcsarnokában, ez a beruházás ugyanis a Röplabda Akadémia létrehozásához fűződik. A kormány a teljes beruházásra közel 2 milliárd forint fordítható. Mint mondta, elképzelhető, hogy elkezdődik a sportcsarnok felújítása is, itt nem csak a lelátók, de többek közt a padló, a fűtésrendszer és az öltözők is új köntöst kaphatnak.
A 2,3 milliárd forint bekerülési összegű Wenckheim-kerékpárútról azt mondta, hogy ott, ahol nem kell kerékpárutat építeni, csak fel kell újítani az adott szakaszt és nem kell kiviteli engedélyt kérni, megkezdődhet a beruházás.
A vásártér kialakításánál - amely várhatóan meghaladja az 5 milliárd forintot - a jelenlegi vásárcsarnok energetikai felújítása ebben az évben már elindulhat és még idén befedhetik a csarnok melletti félig fedett részt. A 6,8 milliárdos ipari park fejlesztés kapcsán a városvezető azt mondta, van esély arra, hogy még 2018-ban közművesítsék az érintett területet, de a csarnoképítés várhatóan 2019-re tolódik.
A mintegy 4,2 milliárd forintba kerülő új sportuszodát és sportcsarnokot a tervek szerint 2019 második kezdik el felhúzni, ekkorra tehető a felsőoktatási infrastruktúra fejlesztése és az időközben 6,5 milliárd forintosra duzzadt, reptérrel kapcsolatos beruházás elindítása is, amennyiben sikerül véglegesíteni a projekt tartalmát.
Szarvas Péter arról is beszélt, hogy az élelmiszeripari fejlesztések, így a hűtőház létrehozása szinte biztosan jövőre csúszik, az idei év ugyanis elmegy majd a tervezésre. Az összesen közel 16 milliárd forintba kerülő energetikai projektek közül 2019-ben indulhat el a naperőmű rendszerek kiépítése és a geotermikus energiával kapcsolatos fejlesztések egy része.
A várhatóan 8 milliárd forint bekerülési összegű, az M44-es beruházáshoz kapcsolódó fürjesi elkerülő 2020-ban épülhet meg, a szakemberek jövőre ugyanis még biztosan a részleteket tervezik majd.
