Békéscsaba Munkácsy városa
Munkácsy Mihály nagyon fiatalon vesztette el szüleit, és nyolcéves korában Csabára került anyai nagybátyjához, Reök István ügyészhez. A gyermek Munkácsy ideje nagy részét húgával és a Steiner-családdal töltötte Csaba egyik legimpozánsabb nemesi kúriájában, ifj. Omaszta Zsigmond szomszédságában. Reök, mivel unokaöccsét gyengébb tanulónak látta, azt javasolta neki, hogy az iparos mesterségek valamelyikét tanulja ki, és a fiút Lang György békéscsabai asztaloshoz adta, inasnak. Munkácsy Mihály innen küzdötte fel magát, asztalos legényből vált híres festővé, de mindig is őrzött emlékeket Csabáról.
A Munkácsy-negyed megvalósításával – amely magában foglalja az Urszinyi-Beliczey kúria műemléki épületének felújítását, bővítését (ott a Békéscsabai Napsugár Bábszínház új otthonának kialakítását), a Munkácsy Mihály Emlékház és a kert felújítását, a múzeum állandó kiállításának megújítását, a könyvtár belső udvarának fejlesztését, a Munkácsy-híd teljes rekonstrukcióját és két másik híd felújítását, valamint Munkácsy ihlette művészi alkotások kihelyezését is – a fesőóriás örökségét szeretné népszerűsíteni az önkormányzat, és egyben tudatosítani ország-világ előtt, hogy Békéscsaba Munkácsy városa.
Gyopáros Alpár: Ahhoz képest, hogy honnan indult, a legnagyobb fejlődést Békéscsaba érte el
Gyopáros Alpár a szerda délutáni alapkőletételen kiemelte, hogy a Modern Városok Program Magyarországon az első célzott településfejlesztési program, amelyhez korábban soha nem látott forrástömeget rendelt hozzá a kormány.
– Az MVP kedvezményezettje a 23 megyei jogú város. Orbán Viktor mindegyik városba, köztük Békéscsabára is ellátogatott, hogy a települések vezetőivel együttműködési megállapodást írjon alá. Ebbe egyenként belefoglalták mindazokat a fejlesztési célokat, amelyeket a helyiek fogalmaztak meg szándékként, igényként a kormány felé. Az MVP valóban grandiózus, összességében 4000 milliárd forintot tesz ki a fejlesztési igény, és országos szinten 260 fejlesztés tartozik ide – fogalmazott Gyopáros Alpár, hozzátéve, hogy eddig a pillanatig már több mint 1800 milliárd forintot fizettek ki a beruházásokra.
A kormánybiztos kiemelte, hogy a békési megyeszékhely az elmúlt időszakban óriási utat tett meg, véleménye szerint a megyei jogú városok között talán Békéscsaba fejlődött a legtöbbet, pláne ahhoz képest, hogy a rendszerváltást követően az egyik legnagyobb vesztes ez a megye és ez a város volt.
Kiemelte: a kormány számára Békéscsaba fejlődése is nagyon fontos. A város az MVP-ben egy rendkívül komplex programot fogalmazott meg, amelyben szerepel az oktatáshoz, a kultúrához, a sporthoz, a közlekedéshez kapcsolódó fejlesztése is. Hozzátette, az M44-es gyorsforgalmi úttal az itt élők nagy álma valósult és valósul meg, a Fürjesi út megépítésével pedig tehermentesítik a belvárost az átmenő forgalomtól. Közel 30 hektáros ipari parkot alakítottak ki, mintaértékű, komplex energetikai program lebonyolítása zajlik, és hamarosan indul az út- és járdaprogram is.
– A több elemből álló Munkácsy-negyeddel pedig a helyi értékek, hagyományok megőrzése mellett, egy olyan turisztikai attrakciót teremtünk, amelyre nemcsak a békéscsabaiak, hanem minden magyar ember büszke lehet. Hasonlóan ahhoz, ahogy Munkácsy nagy utat járt be, hogy asztalosinasból festőóriássá váljon, Békéscsaba is nagy utat jár be, hogy a rendszerváltás veszteséből az MVP nyertesévé váljon – jelentette ki Gyopáros Alpár.
Fekete Péter: A jövő építésének alapját szolgáltatják a kulturális létesítmények
– Kulturális államtitkárként szívet melengető látni, hogy a megyei jogú városok közül tíz úgy döntött: az MVP-források egy jelentős részét a kultúra területén kívánja elkölteni. Ezek a városok úgy ítélték meg, hogy a jövő építésének az alapját a kulturális létesítmények tudják szolgáltatni – hangsúlyozta Fekete Péter.
A kulturális államtitkár beszélt arról is, mindnyájan ismerjük, milyen jó érzés valamit létrehozni, valamit megteremteni, valamit úgy adni ki a kezünk közül, hogy azzal alkottunk. Itt pedig éppen egy maradandó érték alkotási folyamata zajlik.
– A Munkácsy-negyed fejlesztési projektje egy jól végiggondolt, sok elemből álló, komplex feladat, mely az egész város, sőt az egész régió arculatát karakteresen, sok pozitív energiával alakítja át, bővíti, gazdagítja mindnyájunk örömére – tette hozzá Fekete Péter, aki szerint hatalmas munkát vállalt a város, és mindez méló Munkácsy Mihály örökségéhez, nagyságához,
Herczeg Tamás: Pár éve álmodtuk, és most valóra válik
Herczeg Tamás emlékeztetett arra, hogy 2016 januárjában tartottak Békéscsabán egy Munkácsy-negyed műhelykonferenciát, amikor még nem tudták, hogy a Modern Városok Program milyen elemekkel gazdagídhatja majd a várost, és csak remélni merték, hogy egyszer valósággá válhat ez az álom.
– Most pedig itt állunk, és a kormánynak köszönhetően megvalósulófélben van a Modern Városok Program, és benne a Munkácsy-negyed. Békéscsaba lakói és vezetői kiemelten fontosnak tartják a városnak ezt a gyönyörű szegletét, éppen ezért a belváros-rehabilitáció harmadik ütemében mintegy egymilliárd forintból szépült meg a Hunyadi tértől a ligeten át az Élővíz-csatornáig tartó rész, most pedig újabb nagyszabású fejlesztés következik a Munkácsy-negyeddel. A közeljövőben remélhetőleg a belvárost csúfító "tájsebet", a Körös Hotelt elbontják, így egy újabb szép területtel gazdagodik majd a belváros – fogalmazott Herczeg Tamás, aki megjegyezte: ahol jól tettenérhető a hagyományok szeretete, őrzése, és magas színvonalú a műveltség, ott az életminőség is jobb.
Szarvas Péter: Köszönet mindenkinek az együttműködésért
Békéscsaba polgármestere felidézte, hogy 2015 második felében kezdődött annak tervezése, mi valósulhatna meg a Modern Városok Program részeként. A körvonalazódott fejlesztési projektekről 2016 áprilisában írták alá a megállapodást Orbán Viktor miniszterelnökkel.
– Békéscsaba korábban átlag alatti fejlettségű megyeszékhely volt. Ez a miniszterelnöki látogatás és az ott megkötött megállapodás azonban megmutatta, hogy a kormány és Békéscsaba viszonylatában lényeges előrelépés történt. Azóta van, ahol a tervezés, másutt a tényleges kivitelezés folyik, sőt, van olyan projekt, amely műszakilag már be is fejeződött – mutatott rá Szarvas Péter.
A polgármester emlékeztett arra, hogy bár rendkívül sok és jó terv született, ahhoz, hogy ezek valósággá váljanak nagyon sok embernek kellett együtt dolgoznia. Ehhez kellett a csabaiak aktivitása, de kellett a kormányhivatal, az országgyűlési képviselő, a kormányzat segítsége is, amelyért itt is köszönetet mondott.
Szarvas Péter elmondta, hogy az MVP csabai projektjeit három fő tematika köré csoportosították, ezek: a város megközelíthetősége, a város ipari fejlesztése és az életminőség javítása, ez utóbbiba illeszkedik a Munkácsy-negyed fejlesztése.
– Az itt élők szeretik Békéscsabát, szeretik, hogy zöldek vagyunk, jó az egészségügy, jó az oktatási rendszer, élcsapataink, élsportolóink vannak. Annak idején Munkácsy is szerette Csabát. Itt töltötte a gyermekkorát, majd többször járt még vissza, mindig "szívében tartva" a települést. Ma pedig a Munkácsy Mihály Múzeumban látható egy helyen a legtöbb eredeti Munkácsy-kép és relikvia, innen indult az ötlet, hogy hozzuk létre a Munkácsy-negyedet, amelynek a középpontában van a múzeum – tette hozzá Szarvas Péter.
A Munkácsy-negyed fejlesztése mintegy kéthektárnyi területet érint, és több mint tíz fejlesztési elemet foglal magában. A tervek között szerepel az is, hogy legyen még több Munkácsy-kép a múzeumban, illetve, hogy legyenek majd Munkácsyhoz kötődő, képzőművészeti események is itt.
