Egy évvel ezelőtt égett ki a békéscsabai István malom

2020. május 21. 06:15 | Mikóczy Erika

Egy évvel ezelőtt, 2019. május 21-én, kedden, a délutáni órákban pillanatok alatt a döbbenet lett úrrá szinte az egész városon, amikor a jött a hír: kigyulladt, hatalmas lángokkal ég a békéscsabai István malom. Az évfordulón felidézzük a történteket, és megkérdeztük azt is, mit lehet tudni az épület jövőjéről. A 7.Tv ma esti, 19.20 órakor kezdődő adásában is ezzel foglalkozunk majd. Tartsanak velünk!

Pontosan egy éve, május 21-én délután, a bejelentést követően a tűzoltók nagy erőkkel vonultak ki az égő István malomhoz: békéscsabai, mezőberényi, gyulai, mezőkovácsházi, orosházi, szarvasi, szeghalmi hivatásos tűzoltók érkeztek helyszínre, és több mint hatvanan igyekeztek megfékezni a lángokat, elhárítani a károkat. Megfeszítetten dolgoztak, de a fából készült belső szerkezet így is kiégett. Estére a körülbelül ezer négyzetméter alapterületű, ötemeletes épület tetőszerkezete és belseje megsemmisült. A kórházban biztonsági okokból elzárkóztatást rendeltek el, fokozottan figyeltek mindenre, és egy, a malom mellett álló épület tetőszerkezete is meggyulladt, azt szintén eloltották.

A Békéscsabai Médiacentrum azon a napon facebookon közvetítette élőben az eseményeket:

 

Köszönet a tűzoltóknak!

 

Szarvas Péter polgármester, Hanó Miklós alpolgármester és Herczeg Tamás országgyűlési képviselő is azonnal reagált a történtekre, és mindnyájan köszönetüket fejezték ki a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságának, az összes tűzoltónak, aki szolgálatban volt vagy szabadságát megszakítva jött és segített, külön Kiss András tűzoltó ezredesnek, aki személyesen irányította az oltás folyamatát.

Dr. Becsei László, a Békés Megyei Kórház főigazgatója beszélt arról is, hogy bár nagyon rémisztő látványt nyújtottak a lángok, és a malom a Réthy Pál kórháztól csak száz méter távolságra helyezkedik el, a tűz nem veszélyeztette a betegellátást. Az ablakokat a füst miatt bezárták, a szállingózó, parázsló fadarabok miatt két helyen kisebb tűz keletkezett, amit azonnal el is oltottak a tűzoltók és a kórház műszaki ügyeletesei. A kórházban az ügyeletvezető főorvos, a sürgősségi osztály és az intenzív osztály készenlétben állt, hogy amennyiben sérült vagy füstmérgezést szenvedett embert kell ellátni, őket tudják fogadni, de szerencsére erre nem volt szükség.

Varga Valentin egy éve ezt a drónfelvételt tette közzé a malomtűzről:

 

Hégely Sándor: Ha rajtam múlik, a malom egyszer újra gyönyörű lesz

 

Hégely Sándor az István malommal szemközti sarokról nézte végig, ahogy az „álmai porrá égnek". Szinte sokkolta a látvány. 

–  A malom Békéscsaba egyik ikonikus épülete. Nekem még most is gyönyörű, azzal együtt, hogy tragikus, ami történt. Amikor lángolt, végig azon imádkoztam, hogy senkinek ne legyen baja, miután eloltották, akkor pedig azon, hogy ne dőljön össze az épület, mert akkor már nem lesz lehetőség megmenteni. 1915-ben egyszer már leégett a malom. Mint ahogy akkor a tulajdonosok, most tulajdonosként mi is azon gondolkodunk, hogyan menthetnénk meg. Amikor ezt az épületet megvásároltam, részben egy üzleti lehetőségnek tekintettem, de sokkal inkább álmaim voltak vele. Ha rajtam múlik, akkor a malom valamikor egyszer újra gyönyörű lesz. Rengeteg tervünk volt, nagyon közel álltunk bizonyos dolgok megvalósításához – közölte tavaly, május 22-én a tuljadonosok képviseletében Hégely Sándor.

 

Hégely Sándor, tulajdonos (fotó: behir.hu)

Hégely Sándor a tűz másnapján, a malom előtt (fotó: behir.hu)

 

Ahogy fogalmazott, Békéscsabának nincs vára, de nekünk a malom olyan, mintha a várunk lenne. A várak pedig akár évszázadokon keresztül állnak, van, hogy háborúkban vagy egyéb okokból néha lerombolják, de aztán mindig újjáépítik őket. 

 

„Bár a malom magántulajdon, a sorsa a város közös ügye”

 

Május 23-án a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület megemlékezést tartott az elkerített, kiégett épületnél. Elhangzott, hogy az István malom bekerült az ötven első érték közé az Értéktár Bizottság révén, valamint a város újratelepítésének háromszázadik évfordulója alkalmából kiadott Csabensisben is látható egy fotó az egykori Rosenthal malomról. Ugrai Gábor, az egyesülete elnöke azt mondta: a Békéscsabán jól ismert épületet nem temetni kell, hanem emlékezni kell arra, hogy milyen volt egykor, és bízni abban, hogy a jövőben újjáépítik, és újra egykori fényében tündökölhet a város szívében. 

 

A városvédők megemlékezése a malomnál (fotó: behir.hu)

 

Május 24-én az LMP és az MSZP Békés Megyei Szervezetének képviselői közösen beszéltek a városháza előtt arról, hogy milyen veszteség érte a Békéscsabát. Takács Péter kiemelte, hogy a malom magántulajdonban van, de annak sorsa mindannyiunk közös ügye. Miklós Attila arról beszélt: nem biztos, hogy azonnal lehet megoldásokat találni, nem biztos, hogy minden felmerülő ötlet jó lesz, de minden szóba jöhető lehetőséget meg kell nézni a malom épületének megmentését illetően. Fülöp Csaba pedig leszögezte: az István malom helyreállításának érdekében széles körű összefogásra van szükség. 

 

Több mint száz éve egyszer már leégett

 

Az István malom története az ezernyolcszázas évekre nyúlik vissza. Békéscsaba első és legnagyobb gőzmalmának elődjét Pain Antal hamburgi születésű molnár-gépész építette fel 1853-ra. Tőle Epstein Lipót és családja vették át, s miután egy ideig Deutsch Bernát pesti kereskedő bérelte, 1872-ben jutott Rosenthal Márton gyulai szappanos- és gyertyaöntő mester tulajdonába.

1915-ben a Rosenthal-malom az ország legnagyobb és legmodernebb malmai közt volt. Az akkor egy éve dúló háború idején a hadsereg ellátásában is jelentős szerepet játszott a tűzvészig.

 

A leégett malom nézelődőkkel

A leégett malom nézelődőkkel, 1915-ben

 

A Békés című újság 1915. március 14-ei száma részletesen beszámol a katasztrófáról. Eszerint 1915. március 6-án „szombaton este 6 óra után 15-20 perccel Békéscsabán egy, utóbb két robbanás hallatszott. Ezeknek olyan nagy volt az ereje, hogy a közeli utcán járókat falhoz nyomta a légnyomás. Amint a meglepett emberek körülnéztek, nagy világosságot, majd utána egy nagy lángnyelvet láttak az ég felé csapódni.” A malom régi épületének koptatójában robbant be a felgyülemlett lisztpor, három munkás megsebesült, akiket kórházba kellett szállítani.

 

Az újjáépült, kibővített malom a vashíddal

Az újjáépült, kibővített malom a vashíddal

 

Az 1915-ös tudósítás így fejeződik be: „A malmot a részvénytársaság a lehetséges legrövidebb idő alatt felépíteni és újonnan üzembe hozni szándékozik.” A szándékból azután tett lett, s a malom hamarosan még nagyobb méretben üzemelt, mint korábban.

 

A képviselő-testület 2019. május 29-én soron kívüli közgyűlésen tárgyalt a malomról

 

Pár nappal a hatalmas tűz után, május 29-én, Békéscsaba képviselő-testülete soron kívüli ülésen tárgyalt a malomról a malomról a katasztrófavédelem, statikus és a tulajdonos képviselőinek jelenlétében.

 

Szarvas Péter együttérzését fejezte ki (fotó: behir.hu)

 

Szarvas Péter polgármester kiemelte, hogy nemcsak a politikusok, közszereplők, hanem a lakosság is rögtön együttérzését fejezte ki. Megjegyezte: több képviselővel együtt fontosnak tartották, hogy tisztázzák a kialakult helyzetet. Jelezte azt is, hogy a járási hivatal hatósági jogkörben tett intézkedéseket, lezárták a Gőzmalom teret, illetve a Kórház utca egyik járdáját.

Kiss András ezredes, a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője összegzéséből kiderült, hogy a tűz gyorsan terjedt, nagyon kicsi volt a látótávolság, emiatt nem engedtek tűzoltókat az épületbe, hanem kívülről kezdték az oltást. A tűz átterjedt a malmi és a koptató részre, de a silóra nem. Az égés során felszálló hő fadarabokat emelt fel, így a környékre is estek égő csonkok, erre is fokozottan figyeltek.

 

Kiss András részletesen beszámolt a tűz oltásáról (fotó: behir.hu)

 

Bánfi Ádám statikai mérnök kitért arra, hogy az eset utáni napon már volt is szakértői bejárás. A szakember kiemelte, hogy a 28 méter magas falak állnak, de a merevítést meg kellett oldani. Jelezte: a megmaradt falszerkezet régi, kézi vetésű téglafal, ami nehéz, nagy a húzószilárdsága, emiatt áll az épület. Kiemelte, hogy az acélgerendákat összehegesztették, majd azok beemelésével stabilizálták az épületet.

 

Augusztustól ismét megnyílt a Gőzmalom tér

 

A Gőzmalom teret a Békés Megyei Kormányhivatal az omlásveszély miatt a tűz után lezárta, és a forgalom csak a szükséges vizsgálatokat és munkálatokat követően, augusztusban indulhatott újra. 

Ugyancsak augusztusban adhattunk hírt arról, hogy a malom falainak statikai megerősítését követően, elindulhatott a belső teherbíró szerkezet kialakítása. A szakemberek a keresztmerevítést úgynevezett „szélrácsokkal” és sarokmerevítéssel erősítették meg, így a falak stabillá váltak. 

 

Barkász Sándor és Herczeg Tamás a kiégett malomban (fotó: facebook)

 

"Szeretnénk jó megoldást találni a malom további sorsát illetően"
 
A tűz egyéves évfordulója apropóján Hégely Sándort és Szarvas Pétert arról kérdeztük, mi lehet a malommal ezután. Hégely Sándortól megtudtuk, szinte folyamatosan tárgyalnak, rengeteget tesznek azért, hogy a malom sorsa megoldódjon. 
Szarvas Péter polgármester elmondta: a város vezetése az István malom tulajdonosaival együtt azon dolgozik, hogy alkossanak egy koncepciót az újjáépítésre és a hasznosításra vonatkozóan. Szeretnének olyan megoldást találni, amely tetszik a csabai lakosoknak. A városvezető kiemelte, hogy a kormány is figyelemmel követi az István malom sorsát, és erkölcsi, de akár anyagi támogatással is segítenék az épület újjáépítését. 
 
– Reményeink szerint a koncepció 2020 végére el fog készülni. Ebben szerepeltetjük majd építészek, más szakemberek véleményét, akik innovatívan segíthetnek abban, hogy mi legyen az ingatlan sorsa. Fontos számunkra, hogy az István malom épülete átessen egy rekonstrukción, fenntartható feladatot lásson el, és fenntarthatóan tudjon működni majd a továbbiakban. Hangsúlyoznám, hogy a tulajdonosoké a döntő szó, hiszen az épület nem a városé. Viszont velük együtt szeretnénk jó megoldást találni – hangsúlyozta Szarvas Péter.
 

Herczeg Tamás, a térség országgyűlési képviselője elárulta: az önkormányzat a kormányzattól 50 millió forint támogatást kapott azért, hogy a város számára megfelelő tervek készüljenek az ingatlan jövőjével kapcsolatban.

– Két szempontot kellene szem előtt tartani. Az egyik az, hogy gabonaipari, húsipari, mezőgazdasági múzeum jellegű funkció legyen itt. Azonban tudjuk, hogy önmagában egy múzeum nem hoz hatalmas látogatottságot, és a fenntartása sem olcsó. Ezért van egy másik szempont, hogy olyan funkciót kellene ennek az épületnek adni, amely élményközpontú szolgáltatást nyújthat a békéscsabai családoknak és az idelátogató vendégeknek is. Ezt a két funkciót kellene ebbe az épületbe illeszteni. Nagyívű elképzelések, szándékok, tervek vannak már arra nézve, hogy mi legyen itt – emelte ki Herczeg Tamás.

 
A 7.Tv ma esti, 19.20 órakor kezdődő, Aktuális című műsorában is az István malommal foglalkozunk. Tartsanak velünk!
 

 

Fotó: behir.hu

 

FEL