A felhagyott temetők gondozására is jut forrás Békéscsabán

A közgyűlés még novemberben tárgyalta az egyházi temetők gondozását. Szente Béla kitért a Bogárházi és a Kastély utcai temetők jelenlegi állapotára. Az önkormányzati képviselő szerint érdemes lenne az egyik helyet pályázat útján rekonstruálni.

– Szeretném azt javasolni, hogy mielőtt még a felhagyott temetőink helyére áruház épülne kezdjünk tárgyalásokat az evangélikus egyházzal arról, hogy a Bogárházi temetőben kialakítsunk egy olyan kegyeleti parkot, ahol a történelmi emlékhelyeinket is eltudjuk hosszútávon helyezni. Ezzel kapcsolatban szoktak lenni pályázatok. A 48-as emlékhelyet, az 56-os emlékhelyet, az aradi vértanúk emlékhelyét mind el lehetne ide helyezni, őrizve a helytörténetünk egy szép környezetben. Talán így hatékonyabban őriznénk a terület rendezettségét – vetítette előre Szente Béla.

A Kastély utcai temető 1847-ben nyitott meg, de ma már nem temetnek ide. Itt olyan korábbi békéscsabai személyek nyugszanak, akik sokat tettek a városért, többek között megtalálható a Haán család és Vilim János sírhelye is, utóbbit a városvédő egyesület újította fel.

– Nagyon furcsa ilyet mondani, de szerintem Békéscsabán a temetők értékek, hiszen minden temetőben olyan csabaiak nyugszanak, akiknek a sírját érdemes felkeresni. Mi városvédők nagyon sok mindent igyekszünk tenni. Korábban sétákat szerveztünk az érdeklődők számára, megnéztük a katonai temetőket és a köztemetőket. Egy pályázatban egy millió forintot nyertünk, amiből tíz sírt sikerült felújítanunk. A jövőben is vannak terveink, hiszen szeretnénk a temetők bejáratához egy-egy táblát felállítani, hogy az érdeklődők meg tudják találni nagyjaink sírjait – mondta el megkeresésünkre a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület elnöke.

Ugrai Gábor érdekességként megjegyezte: 1332-ben írták le először Csaba nevét, az akkori település a mai Lencsési-lakótelep helyén feküdt és már kiváltságként templommal rendelkezett.

– Az első temetők, mindig a templom környékén alakultak ki. Ez 1718-ban is így volt, amikor megépült a kistemplom őse a temető mellé került. Később folyamatosan jelöltek ki olyan területeket, amelyek alkalmasak voltak sírkertnek. Régen az egész liget területén temető volt, amelyből leválasztották magát a ligetet, de a jaminai labdarúgó pálya területén is volt olyan temető, amit felszámolták – mesélte.

A békéscsabai temetők nagy része egyházi fenntartású, csupán kettő, a mezőmegyeri és a gerlai sírkertek vannak önkormányzati tulajdonban. Az állapotfelmérést követően a városvezetés úgy döntött, hogy támogatást biztosít az egyházaknak a temetők gondozására.

– Majdnem nyolcmillió forintot adunk a katolikus, az evangélikus és a református egyház számára az általuk üzemeltetett temetők működtetéséhez. Ezt az összeget az egyházak hulladékgyűjtő kalodák, kerítések, csőszkunyhók, illetve járdák felújítására költhetik – mondta megkerésünkre Szarvas Péter polgármester.

A városvezető hangsúlyozta: az önkormányzat 2023-ban 800 ezer forintot biztosít az evangélikus egyháznak arra, hogy a Bogárházi sétányon és a Kastély utcában legalább négyszer lekaszálják a füvet, ezzel is hozzájárulva a két temető állapotának javításához.