Békéscsaba önkormányzata támogatja a temetők gondozását

A békéscsabai temetők nagy része egyházi fenntartású, csupán kettő, a mezőmegyeri és a gerlai sírkertek vannak önkormányzati tulajdonban. Szinte mindnyájan, évente többször is elmegyünk azokba a temetőkbe, ahol a hozzátartozóink nyugszanak.

Szarvas Péter polgármester elmondta, hogy temetőlátogatásai során tapasztalta, és több jelzést is kapott arról, hogy bármennyire igyekeznek mindent megtenni az egyházak a temetők rendben tartásáért, az infrastruktúra állapota nem minden ponton felel meg a kívánalmaknak. Az állapotfelmérést követően a közgyűlés úgy döntött, hogy segít, komoly támogatást biztosít az egyházaknak a körülmények javításához.

– Majdnem nyolcmillió forintot adunk 2023-ban a katolikus, az evangélikus és a református egyház számára az általuk üzemeltetett temetők működtetéséhez. Ezt az összeget az egyházak hulladékgyűjtő kalodák, kerítések, csőszkunyhók, illetve a belső járdák felújítására költhetik. Bízunk abban, hogy ennek köszönhetően tovább javul a temetőink állapota – mondta megkeresésünkre Szarvas Péter.

A polgármester hozzátette, a város lakossága azokkal a régi sírkertekkel kapcsolatban is megkeresi az önkormányzatot, amelyekben már felhagytak a temetéssel.

– Különösen két temető kerül gyakran szóba, az egyik a Bogárházi a Bajza utca mellett, a másik pedig a Kastély utcai temető. Ez utóbbiban több jeles, csabai, történelmi személyiség, valamint első és második világháborús hősi halottak is nyugszanak. Úgy döntött a közgyűlés, hogy az evangélikus egyház számára 2023-ban 800 ezer forintot biztosít arra, hogy mindkét temetőben legalább négyszer lekaszálják a füvet, ezzel is szeretnénk hozzájárulni a két temető állapotának javításához – fogalmazott Szarvas Péter.

A Kastély utcai temetőt 1847-ben nyitották meg, ma már ide sem temetnek. Azonban itt nyugszik számos olyan egykori csabai polgár, aki a maga idejében sokat tett a városért: többek között megtalálható itt a Haán család és Vilim János sírhelye is, utóbbit a városvédő egyesület újította fel.

– Szerintem a temetők is komoly értéket képviselnek. Mi, városvédők korábban sétákat szerveztünk az érdeklődők számára, megnéztük a katonai temetőket és a köztemetőket. Egy pályázaton egymillió forintot nyertünk, ebből tíz sírt sikerült felújítanunk. A jövőben is vannak ilyen terveink, szeretnénk a temetők bejáratához egy-egy táblát felállítani, hogy az érdeklődők meg tudják találni nagyjaink sírjait – mondta el megkeresésünkre Ugrai Gábor, a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület elnöke.

Érdekességként megjegyezte: 1332-ben írták le először Csaba nevét, az akkori település a mai Lencsési lakótelep helyén feküdt és kiváltságként templommal is rendelkezett.

– Az első temetők, mindig a templom környékén alakultak ki. Ez 1718-ban is így volt, amikor megépült a kistemplom őse, a temető emellé került. Később folyamatosan jelöltek ki olyan területeket, amelyek alkalmasak voltak sírkertnek. Régen az egész liget területén temető volt, amelyből leválasztották magát a ligetet, de a jaminai labdarúgópálya területén is volt olyan temető, amelyet felszámolták – tudtuk meg Ugrai Gábortól.