A békéscsabai István malmot ért kárról és a kialakult helyzetről tanácskozott szerda délután a helyi képviselő-testület.
A szerda délutáni, soron kívüli közgyűlésen valószínűleg erről is szó esett, illetve arról, hogy mit tehet az önkormányzat jelen helyzetben.
Békéscsaba polgármestere, Szarvas Péter (független) röviden összegezve az eseményeket kiemelte, hogy nemcsak a politikusok, közszereplők, hanem a lakosság is rögtön együttérzését nyilvánította. Megjegyezte: több képviselővel együtt fontosnak tartották, hogy tisztázzák a kialakult helyzetet. A városvezető jelezte, hogy a járási hivatal hatósági jogkörben tett intézkedéseket, így lezárták a Gőzmalom teret, illetve a Kórház utca egyik járdáját.
Kiss András ezredes, a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője összegzéséből kiderült, hogy az eljárási rendnek megfelelően kezelték a riasztást. Mint mondta, a legmagasabb, azaz ötös kiemelt riasztási fokozatot rendeltek el, 15 gépjármű, 3 magasból mentő jármű kezdte meg a lángok megfékezését. Az eszközökről elmondta, hogy azok megfelelő állapotban voltak, egyúttal a rendőrség és a mentőszolgálat munkatársait is segítségül hívták. Megerősítette, hogy személyi sérülés nem történt az esetnél. Az igazgató jelezte: a tűz gyorsan terjedt, nagyon kicsi volt a látótávolság, emiatt nem engedtek tűzoltót az épületbe, ezért kezdték meg kívülről az oltást. A tűz átterjedt a malmi és a koptató részre, de nem terjedt át a silóra. Rámutatott, hogy a régi építésű malmok fa tartóelemekre épültek, sok volt az ilyen anyag az épületben, emellett sok lisztpor rakódott le, a födémek között pedig áttörések voltak – a korabeli építési technikának megfelelően a szintek össze voltak kötve –, ezért terjedt gyorsan a tűz. Az égés során felszálló hő fadarabokat emelt fel, így a környékre is estek égő darabok – ezt szakmailag röptűznek nevezik. A szakember a kórházra is kitért: egy hivatásos kolléga felügyelte az egészségügyi intézményt, a katasztrófavédelmi mobil labor pedig mintát vett a levegőből, hogy az tartalmaz-e káros anyagot. Beszélt arról is, hogy a kórháznál egy nádszövet és egy hulladéktároló gyulladt meg, de a kórházat nem kellett kiüríteni. Az esethez önkénteseket is hívtak. Kiemelte, hogy még másnap délután is kint voltak kollégái. A tűzvizsgálatról azt mondta, hogy az még folyamatban van, ezért arról nem nyilatkozhat. Kérdésre az igazgató úgy fogalmazott, hogy 32 éves pályafutása alatt ilyen súlyosságú esettel nem találkozott, nemhogy Békéscsabán, de Békés megyében sem. A szerállományt elégségesnek és megfelelőnek nevezte a megye területén, jelezte, hogy nincs kevesebb eszközük, mint más megyében. Hozzátette: egyszerre minden szer nem tartózkodhat Békéscsabán.
Szarvas Péter köszönetet mondott minden tűzoltónak, aki részt vett az oltásban.
Arra a kérdésre, hogy volt-e az épületen biztosítás, Hégely Sándor, a tulajdonos cég képviseletében kiemelte: van telephely-biztosításuk, amely csak a káreset töredékét fedezi, de a tulajdonosi kör megkezdte az épület állagmegóvását.
Bánfi Ádám statikai mérnök arra tért ki, hogy az eset utáni másnap már volt egy szakértői bejárás. Mint mondta, az épületet a födém és tetőszerkezet merevítette, ez azonban elégett. A szakember kiemelte, hogy a 28 méter magas falak ugyan állnak, de nincs merevítésük, így ez az állapot életveszélyes. Jelezte, hogy az épületen belül a szakemberek egyelőre semmit nem tehetnek addig, míg tart a tűzvizsgálat, mérlegelni kellett azt is, hogy milyen lehetőségeik vannak. A merevítés csütörtökön megkezdődött és jelenleg is tart, az időjárás azonban hátráltatja a munkát. Jelezte: a megmaradt falszerkezet régi, kézi vetésű téglafal, ami nehéz, nagy a húzószilárdsága, emiatt áll még az épület. A tégla megégett, de a körülményekhez képest jó az állapota. A falakon vannak olyan pontok, amik növelik annak instabilitását, ilyen az acéllépcsőházak váza, ezeket kell kiemelni, a liftaknát stabilizálni kellett. A szakember kiemelte, hogy az acélgerendákat már összehegesztették, ezeket kell beemelni néhány napon belül, így az épület stabilabb lesz.
Miklós Attila (MSZP) több kérdést is sorolt, például azt, hogy mit terveznek a tulajdonosok, mit akar az önkormányzat? Megjegyezte, hogy a belváros rehabilitációjára mintegy ötmilliárd forintot költöttek, szerinte nem kell egy újabb Körös Hotel a belvárosba. Erre válaszul, kisebb polémia után Szarvas Péter jelezte, hogy Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár támogatásáról biztosította a várost, megjegyezve, hogy vizsgálják a lehetőségeket. A városvezető az ülésen hívta fel az államtitkárt, aki szolidaritásáról biztosította a békéscsabaiakat. Fekete Péter megjegyezte: a kormány ilyen esetekben nem fordít hátat a településeknek, támogatást nyújt, úgy vélte, ez jelen esetben is így lesz. Jelezte, a tervek közt múzeumi vagy közkincstéri, kulturális épület lett volna, erről a tervről nem mondanának le. Reményét fejezte ki, hogy az az épület, amely 100 éve egyszer már leégett, ismét régi fényében állhat.
Hanó Miklós (Fidesz-KDNP) kérdésére, hogy milyen helyreállítási lehetőségek vannak, Bánfi Ádám jelezte, hogy egyelőre csak az akkut problémákat kezelik, de mint mondta, a falak nem vesztették el a teherbírásukat.
Hégely Sándor szerint nincs értelme az épület újjáépítésének malomként, inkább felújításban gondolkodnak, új funkcióval. A közösségi térként való korábbi tervekről azt mondta, hogy tavaly ősz óta dolgoznak ezen a koncepción, amely malom- és húsipari múzeumot takarna.
Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) arra emlékeztetett, hogy a malom magántulajdonban van, új információk alapján azonban közösségi térré válna. Éppen ezért azt javasolta, hogy amennyiben az épületet a tulajdonosok helyreállítanák és az közcélúvá válna, akkor az önkormányzat nyújtson segítséget és Herczeg Tamás (Fidesz-KDNP) folytasson tárgyalásokat a szakhatósággal, illetve a kormányzattal. Takács Péter (LMP) csatlakozva a gondolathoz javasolta, hogy szögezzék le: a közgyűlés szükségesnek tartja a helyreállítást, felkéri a tulajdonosokat, hogy ennek érdekében tegyenek meg mindent. Herczeg Tamás országgyűlési képviselő szerint a kormányzati szándék nem áll távol a támogatástól.
Miklós Attila (MSZP) továbbra is arról kérdezett, hogy mikorra várható a tűzvizsgálat eredménye, ugyanakkor azt is firtatta, hogy kell-e ennyi közösségi tér Békéscsabára? Véleménye szerint inkább olyan attrakciókra volna szükség, amelyek turistákat vonzanak a városba.
Kocziha Tünde (Jobbik) azt kérte, hogy szülessen egy előterjesztés, amelyből kiderül, hogy milyen közösségi funkcióról van szó, mert addig, amíg ezt meg nem ismerik, ezt nem tudja támogatni. Szarvas Péter (független) azzal igyekezett megnyugtatni a képviselőt, hogy amennyiben rendelkezésre állnak a releváns információk, akkor azokat a közgyűlés elé terjesztik.
Herczeg Tamás (Fidesz-KDNP) szerint igaz, hogy kellenek az attrakciók, ugyanakkor fontos a fenntarthatóság is, de a gondolkodás még nem tart itt.
Kaposi László (DK) jó üzletembernek nevezte Hégely Sándort, ugyanakkor jelezte, hogy profitábilis megoldást vár. Egyúttal jelezte a tulajdonosok képviselőjének, hogy eléggé szerények az önkormányzat anyagi lehetőségei, ezért ahhoz mérve várja a városi segítséget.
Ugrai Gábor, a Városvédő egyesület vezetője jelezte, hogy többen adakoznának egy emlékhely, tábla felállítására, de nem a malom felújítására. Ezzel a feltétellel vállalnák a gyűjtés koordinációját.
Az előterjesztést a módosításokkal együtt végül 11 igen és 2 tartózkodás mellett fogadták el.
Hégely Sándor még utoljára annyit közölt, hogy nem szeretnének pénzt kérni az önkormányzattól, inkább az elképzelésekre kérnek támogatást.
