Közgyűlés: Leállítják a bányató feltöltését, nincs döntés a tömegközlekedésről

2019. június 20. 09:45 | behir

A nyári szünet előtt utoljára tanácskozott a békéscsabai képviselő-testület. A politikusoknak olyan ügyekben kellett állást foglalniuk a június 20-i ülésen, amelyek már régóta vita tárgyát képezik: ilyen például az, hogy mi legyen a helyi tömegközlekedéssel, illetve ebből kiindulva legyen-e az önkormányzatnak saját buszos vállalata; kell-e a városnak saját szőlőültetvény; ismét porondra kerül a sokat vitatott városgazdálkodási cég közszolgáltatási terve, de szó volt egy friss ügyről is, méghozzá arról a jaminai gödörről (egyesek szerint élővilággal rendelkező tóról), amelyet az önkormányzat szeretett volna feltöltetni.

 

 

 

Ha kíváncsi az előterjesztésekre azok teljes terjedelmében, akkor kattintson erre a linkre.

 

 

Napirend után: Hány Csaba nap van? És ki mit rendez? 

A Körös Hotelről tudunk-e bármit? - tette fel a kérdést Miklós Attila (MSZP) arra a hírre hivatkozva, miszerint az épülettől szabadulna annak tulajdonosaSzarvas Péter (független) elmondta, 2014-ben volt ennek a kérdésnek aktualitása, jelenleg magántulajdonban van.

Dr. Csicsely Ilona (Fidesz-KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a városban lévő áruházak parkolóiban korábban ki volt alakítva kert, most viszont sehol nincsen fa, ami enyhítené a hőséget. Kötelezi-e ezeket a cégeket valami, hogy zöldebbé tegyék az érintett területeket? Szarvas Péter szerint arra van mód, hogy megkérjék a vállalkozásokat, hogy tegyenek a város zöldebbé tételéért, de ezen túl nincs más jogköre a városnak. Lukácsi László városi főépítész kiemelte, hogy a településképi rendelet kötelezi a vállalkozókat arra, hogy 2020 végéig pótolják a parkosításra vonatkozó esetleges lemaradást.

Takács Péter (LMP) aggályosnak tartja, hogy a Békéscsabai Vagyonkezelő Zrt. és a Csabai Kolbászfesztivál szervezői között úgy tűnik, mintha nem lenne kommunikáció, ennek ellenére a jegyek értékesítése már elkezdődött. Tímár Ella (Fidesz-KDNP) hozzátette, ki van választva a helyszín, meg is vannak a sátrak, mégsincsenek írásbeli megállapodások. Lesz-e a CsabaParknak ebből bevétele, az itt lakók kapnak valamilyen kedvezményt? – sorolta kérdéseit. Dr. Csicsely Ilona bízik benne, hogy ez egy jó döntés, és a vagyonkezelő, valamint a vállalkozó már valószínűleg tárgyalt egymással. Takács Péter furcsának tartja, hogy bár a polgármester megkereste a fesztivál szervezőjét, az válaszra sem méltatta. Kérte, hogy kérjék be a szeptemberi közgyűlésre a Vagyonkezelő Zrt.-től az erre vonatkozó megállapodást.

Miklós Attila a közeldő Csaba napokról kért tájékoztatást a polgármestertől, aki elmondta, hogy a programot a polgármesteri hivatal szervezi. Nagyszínpad is fel lesz állítva, Kállay Saunders András lép majd fel, népművészekkel, hagyományőrző programokkal. Erre a célra 3 millió forint állt rendelkezésre. Tímár Ella (Fidesz-KDNP) is a Csaba napról kérdezett, méghozzá azt, hogy az eseményt miért a főtéren rendezik meg a CsabaPark helyett? A polgármester jelezte, hogy a KIOS bizottságnak nyújtottak be előterjesztést a programról, ugyanakkor mint kiderült, ebben az időpontban a CsabaParkban is lesz rendezvény. Szarvas Péter (független) azt is hozzáfűzte, hogy a vagyonkezelő részéről semmilyen előzetes jelzést, költségbecslést nem kaptak ezzel kapcsolatban. 

Takács Péter (LMP) megjegyezte, a szakbizottság sokszor utólag szembesül a városvezetés döntéseivel, ilyennek nevezte az augusztus 20-i programot is. Mint mondta, gyakorlatilag két Csaba nap van a benyújtott dokumentumok alapján, az egyik a főtéri rendezvény, a másik, amit a vagyonkezelő szervez a CsabaParkban. Ezt azért tartja problémásnak, mert a VAK Zrt. a város cége. A képviselő véleménye szerint habár a város elbír több rendezvényt, de ugyanazon a napon nem szerencsés megtartani a két eseményt. A városvezető szerint akkor, ha a vagyonkezelő időben elindította volna a rendezvényszervezési folyamatot és azt a polgármesteri hivatallal is közli, akkor nem lett volna ezzel probléma. Jelzése szerint holnap lesz egyeztetés az ügyben.  Miklós Attila  (MSZP) szerint elég nagy probléma, hogy az önkormányat cége és a hivatal ugyanarra a napra, ugyanabból a forrásból rendez programot, mert véleménye szerint ez azt jelenti, hogy nem beszél egymással a két fél. Jelezte, örül annak, hogy a főtéren lesz a program, hiszen azt jó helyszínnek tartja. Szarvas Péter úgy vélte, a képviselő nem látja át a szituációt.

Bíró Csaba (Fidesz-KDNP) is értetlenül állt az előterjesztés előtt, ő is úgy gondolja, hogy nem volt meg az információcsere. Rámutatott, hogy mindkét fél megtervezte a maga programját, a bizottsági ülésen a kabinetvezető jelezte, hogy a CsabaParkos programra is megtalálják a forrást, de ő bizottsági elnökként ezt nem támogatta, mert annak tükrében, hogy százezer forintokon vitáznak, azért plusz forrást nem adnak ki, mert a két szervezet nem beszél egymással. Más példát is felhozva kérte, hogy tisztázzák a helyzetet, osszák le a feladatokat, hogy ne keresztezzék egymás szándékait. Szarvas Péter (független) továbbra is hangsúlyozta, hogy a vagyonkezelőtől semmilyen jelzést nem kaptak, a kommunikációt a szervek közt megfelelőnek nevezte. Arra kérte a cég vezetését, hogy amennyiben máskor is szeretnének ilyen programot szervezni, jelezzenek időben. Miklós Attila (MSZP) szerint remek, hogy sok rendezvény lesz Békéscsabán, nyáron, csak azt döntsék el, hogy melyik programra költik a 3 millió forintot. A városvezető leszögezte, ez a döntés megszületett, ezzel párhuzamosan a hagyományőrző programokat fontosnak nevezte.

Kiss Tibor (Fidesz-KDNP) tisztázásképp kiemelte, az, hogy milyen kulturális programok vannak egy évben, azt előre leegyeztetik a közművelődési intézmények bevonásával, a nemzeti ünnepeket pedig a polgármesteri hivatal koordinálja. Hogy miért így szervezték a Csaba Napot, azt pedig a polgármester elmondta. Takács Péter (LMP) örömét fejezte ki, hogy ilyen színes a békéscsabai kulturális paletta, ezért többeknek köszönetet mondott. A hagyományápolást firtatva jelezte, hogy a szóban forgó rendezvényt a tavalyi év kivételével – amikor a Békéscsaba 300 miatt elmaradt – mindig a vagyonkezelő szervezte, ezért véleménye szerint meg kellett volna kérdezni a céget.

 

 

Kapcsolat az ifjúsággal - Bővítik a fiatalok kommunikációs csatornáit

Az önkormányzat 2015 decemberében fogadta el a város Középtávú Ifjúsági Koncepciót és Cselekvési Tervet. A stratégiai dokumentum 2016 január l-jével lépett hatályba és öt év ifjúságszakmai munkáját alapozza meg. A feladatok között szerepelt a fiatalok számára nyújtott, naprakész, széleskörű információátadás, a korosztály helyzetével foglalkozó kerekasztal beszélgetések és egy közösségi tér kialakítása. Ezek közül számos elem megvalósult, az önkormányzat létrehozta a Békéscsabai Ifjúsági Kerekasztalt és az Andrássy Úti Társaskört. Emellett a városvezetés tavaly is megrendezte a Nyílt Napot a Városházán, a Polgármesteri Diákfogadónapot és a Városi Szülői Értekezleteket.

Az önkormányzat továbbra is támogatja a Békéscsabai Diákönkormányzat működését, a Patent Diákiroda fenntartását, a Városi Ifjúsági Parlament és a Csabai Garabonciás Napok megszervezését.

Ugyanakkor az előterjesztés kitér arra, hogy bizonyos területek fejlesztésre szorulnak, például hiányoznak a megfelelő kommunikációs csatornák, ahol a fiatalokat érintő témák, programok elérhetőek lennének.

Erre lehet megoldás a Békéscsabai Alkotó Média városi, online diákújság anyagi támogatása - olvasható a dokumentumban.

A DÖK által szervezett programon sok diák, intézményvezető alkotott véleményt a koncepcióról, ezek igen pozitívak voltak - tájékoztatott Kiss Tibor (Fidesz-KDNP). Hozzátette, jó úton haladunk! Egyúttal megköszönte mindenki közreműködését.

Polgármester megköszönte az illetékes osztálynak a munkáját.

Bíró Csaba fontosnak tartja az aktualizálást, olyan témák, problémák megtárgyalását, melyek megoldásra várnak. Ilyen a BMX park helyzete, melynek helyet kell találni, amint elkezdődnek a fejlesztések a Sportcsarnok mellett. Ez is egy olyan kérdés, amivel érdemes foglalkozni, mert még nem született rá válasz - emelte ki a képviselő.

A politikus szerint a város példát mutatott az ország nagyvárosainak ezzel a koncepcióval. - De van még feladat előttünk. Békéscsabán jó most fiatalnak lenni és a város tudja biztosítani mindazt, ami ehhez szükséges - fogalmazott Bíró Csaba.

Takács Péter az előterjesztésből kiemelte, hogy a fiatalok közül 10-ből 4-en nem itt képzelik el az életüket. Ugyanakkor a fiatalok 75% szeret itt élni, mégsem tervezi itt a jövőjét. A képviselő szerint meg kell nézni, hogy ezek az arányok milyen irányban változtak, valamint a legfontosabb, hogy a fiatalok bízzanak Békéscsaba jövőjében, itt telepedjenek le és itt alapítsanak családot.

 

 

Vajon lesz saját buszos vállalata Békéscsabának?

A Dél-alföldi Közlekedési Központ (DAKK) és az önkormányzat közti súrlódások miatt évről évre felmerül a gondolat, hogy a városnak érdemes lenne saját buszos céget létrehoznia, amely kiszolgálhatná a helyi közlekedési igényeket. A közgyűlés végül áprilisban határozott arról, hogy részletekbe menően vizsgálja a kérdést és áttekinti, milyen lehetőségei vannak az önkormányzatnak.

Az első, Békéscsabára vonatkozó tömegközlekedési terv 1973-ban született meg, amelyet 1986-ban racionalizáltak. A későbbiekben többnyire a fejlesztési és költségracionalizálási lehetőségekről volt szó, majd egy nagyobb kihagyás után 2010-ben aktualizálták a terveket. 2017-ben – közgyűlési jóváhagyásra – bővítették volna a járathálózatot, de ezt nem vezették be, mert az arra kiírt pályázat eredménytelenül zárult. Ugyanebben az évben a teljes szolgáltatás ellátására írtak ki pályázatot, amely szintén eredménytelen volt, ezért év végén szükséghelyzeti intézkedésként idén év végéig a DAKK Zrt-t jelölték ki szolgáltatónak.

Kiderült, hogy az utasszám az utóbbi 30 évben töredékére csökkent (1985-ben a statisztikai utasszám meghaladta az évi 24 milliót, 2018-ban csupán 5 milliót), ezzel párhuzamosan rohamosan nő a szolgáltatást végző cég támogatási igénye (2006-ban ez nem érte el az 50 millió forintot, 2018-ban a tervezett 234 millió forinton felül az önkormányzat plusz 49 millió forintot fizetett a DAKK-nak).

A jelenlegi rendszer fenntartása ellen szól, hogy a szolgáltatás színvonala várhatóan nem javul, "túlméretes", nem valószínű, hogy látványosan megújul a járműpark és kisebb az önkormányzati ráhatás is, illetve idén ősztől további központosítás várható. Ezzel szemben az önkormányzatnak így nem kell operatívan felügyelnie a céget, a helyi és a regionális közlekedés könnyebben összehangolható, a berendezések és működtetési feladatok gazdaságosabban működtethetőek, a társaság nagyobb, így tőkeerősebb.

Több alternatíva merült fel, például az, hogy létrehozzanak egy közlekedésszervező céget, amely jellemzően a főváros, illetve a nagyvárosok számára jelent megoldást az önkormányzatok számára, főként ott, ahol többféle (vasút, HÉV, metró, villamos, helyi-, helyközi- és távolsági autóbusz) közlekedési mód összehangolására kell megoldást találnia a feladatellátónak. Ebben az esetben több tényező mentén kell meghatározni a feltételeket, jogosultságokat.

A másik opció, hogy egy belső szolgáltatót hoznak létre, azaz egy közvetetten önkormányzati tulajdonban lévő önálló közlekedési társaságot, amelyet fele-fele arányban a DAKK-al vagy a Volánbusz Zrt.-vel hoznának létre. A közös tulajdonú szolgáltatóba az állami szolgáltató a jelenlegi eszközeit és HR állományát, míg az önkormányzati társaság a belső szolgáltatói státuszból eredő hosszú távú gazdálkodási garanciát tudná integrálná. A harmadik megoldás, hogy közvetlen önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság maga lenne a belső szolgáltató A társaságnak az üzemeltetéshez rendelkeznie kell felszerelt telephellyel és megfelelő képzettségű és szaktudású személyi állománnyal. A kapcsolódó infrastruktúra (telephely, járművek, egyéb technikai költségek) kialakítása azonban jelentős forrást igényel.

 

Fotó: Tóth Áron

 

Miklós Attila (MSZP) azt kérdezte a polgármestertől, hogy mikor lehet majd látni, hány busszal, hány járattal tervez a város?

Szarvas Péter (független) pontos választ nem tudott adni, hiszen mind mondta, a Modern Városok Program része lesz az alternatív meghajtású buszok beszerzése, így csak azt követően lehet pontos számokat leírni.

Csiaki Tamás hozzátette, két ütemben vizsgálja meg a város, hogy érdemes-e saját busztársaságot létrehozni, ősszel várhatóak pontos számok.

Miklós Attila (MSZP) szerint rohan az idő, hamarosan év vége és lejár a szerződés, az embereket pedig az érdekli, hogyan lehet majd eljutni a város különböző pontjaira busszal.

Nagy Ferenc (független) alpolgármester kiemelte, ezt a fajta céget megfelelő eszközállománnyal lehet végigvinni. “Azt szeretnénk, ha a szeptemberi tervet, már a Modern Városok Programból nyert összeg alapján tudnánk elkészíteni” – jelentette ki.

Csiaki Tamás kiegészítésül annyit mondott, hogy augusztusban írják ki a pályázatot, így a szeptemberi közgyűlés még korai lehet, ezért javasolta az év végére kitolni az időpontot.

Miklós Attila (MSZP) szerint előbb-utóbb ez a szerződés lejár és valamit tenni kell.

13 igen szavazattal egyhangúlag elfogadták az előterjesztést.

 

 

Porondon a Városgazdálkodási Kft.

Számos alkalommal tárgyalt már a képviselő-testület a Békéscsabai Városgazdálkodási Kft. működéséről. Ezúttal a társaság közszolgáltatási tervezete kerül a politikusok elé.

A polgármester ismét kritikáit sorolta kezdésként, megjegyezve, hogy a cég 2018-as vesztesége a rossz tervezésnek köszönhető.

Takács Péter (LMP) arra hívta fel a figyelmet, hogy épp a polgármester kezdeményezésére munkacsoport alakult, amely más megyei jogú városok hasonló cégeinek árait vizsgálja. A képviselő jelezte, ez a kimutatás még nem készült el, pedig látniuk kellene egy összehasonlítást, hogy objektív képet kapjanak.

Kaposi László (DK) a cég felügyelőbizottságának tagjaként jelezte, hogy a FEB-ben elfogadták a javaslatot, ugyanakkor rámutatott, hogy hiába szabják meg a saját cégnek, hogy mennyiért dolgozzon, a továbbiakban is kénytelenek alvállalkozókat bevonni, a szerződések nem átláthatóak, ezért nem látja értelmét a kft. megalapításának.

Nagy Ferenc (független) kiemelte, hogy az önkormányzat fordult a Megyei Jogú Városok Szövetségéhez az adatokért, ám a szervezet türelmet kért az információszolgáltatáshoz.

Zelenyánszkiné dr. Fábián Ágnes (Fidesz-KDNP) szerint óriási a különbség az eddigi munkavégzéshez képest, ugyanis gyorsabban lehet kéréseket abszolválni.

Szarvas Péter (független) azt kérdezte, hogy miért nincsenek még kint a köztereken a virágtartó hengerek?

Bíró Csaba (Fidesz-KDNP) másként látja a helyzetet, szerinte a cél, hogy a legmagasabb szintű szolgáltatást kapjanak, a lehető leggyorsabb idő alatt. Ő is a kft. gyorsaságára hívta fel a figyelmet, mint mondta, vannak a cégnek gyermekbetegségei, de rájuk bízhatják ezeket a feladatokat.

Kocziha Tünde (Jobbik) észrevételezte, hogy a Csaba közben lévő parkolóban a fák tetvesek, a parkolóórát és az ott parkoló autókat is elborítja a rovar váladéka. Ilyen fák a város más területein is vannak. Kinek kell jelezni, ha ilyen probléma van? – tette fel a kérdést a képviselő.

 

Fotó: Tóth Áron

 

Csiaki Tamás, a Városüzemeltetési Osztály vezetője arról tájékoztatott, hogy az említett fák gondozását külső vállalkozók végzik, de ígéretet tett arra, hogy továbbítja a problémát.

Paláncz György (Fidesz-KDNP) úgy gondolja, a cég a feladatát a lehető leghatékonyabban megoldja, illetve a társaság sokkal szerteágazóbb tevékenységet végez, amelynek csak egy része a fűnyírás. Egyúttal a munkavégzés minőségére is felhívta a figyelmet, amely szerinte a felújított padokon is jól látszik.

Nagy Ferenc (független) alpolgármester elmondta, a kft. nem lépheti túl a fennálló keretet, csak az üzleti terv alapján tevékenykedhetnek.

Kiss Tibor (Fidesz-KDNP) alpolgármester hozzátette, tavaly több mint 2,5 millió forintot fordítottak a képviselők padok felújítására.

Kaposi László (DK) szerint kevés olyan dolog van, amit saját alkalmazottal el tudnak látni a társaságnál. Hány szakember van, milyen munkákat tudnak saját maguk elbégezni? – kérdezte.

Fülöp Csaba (MSZP) elárulta, hogy a körzetében 107 pad felújítását kezdeményezték idén, emellett például játszótereket is rendeznek. Továbbá elmondta, hogy 150 pad felújítására terjed ki a társaság szerződése, és ez a keret maximálisan ki van használva. A társaság megalapítása véleménye szerint jó döntés volt, a minőséggel és a hatékonysággal nincsen probléma - zárta le felszólalását a politikus.

Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) arra emlékeztetett, hogy a társaság 40 millió forinttal kevesebbért végezte el a kiosztott feladatot, mintha más cégek tették volna. Kiemelte, 13 munkavállalót vett át a cég, és nem szabad elfelejteni, hogy minden megyei jogú város saját cégen keresztül végezteti ezeket a munkálatokat. "Izgatottan várom, hogy szeptemberben hol tudják 5 forintnál olcsóbban lenyírni a füvet. A gépeket önkormányzati forrásból már beszerezte a cég, így már valamennyi tervben szereplő munkát el tudja végezni, ezért azt javaslom, hogy fogadjuk el a munkatervüket" – javasolta a tanácsnok.

Szarvas Péter (független) dr. Ferenczi Attila egyik korábbi nyilatkozatát ismertette, mely szerint költségcsökkenést ígért – ez a várakozás nem teljesült szerinte.

Tímár Ella (Fidesz-KDNP) úgy vélte, félre van értelmezve a demokrácia, úgy tudta, bármelyik képviselő kérhet, de ezek szerint ezt csak a polgármester teheti meg, ha pedig megkérik a kft.-t, hogy bizonyos területen végezzenek munkát, akkor megróják őket ezért. Szarvas Péter szerint rossz a példa, a Munkácsy téren törött padlécek miatt kérte az utcabútorok javítását. Leszögezte, hogy a kft.-vel keretszerződés van, a város ezt kifizeti, ha az nem haladja meg a munkavégzési keretszámot. Ha ezen túl kérnek hasonló feladatot, akkor annak meg kell találni a forrását.

Bíró Csaba (Fidesz-KDNP) szerint helyi cégről, munkavállalókról van szó, akiknek munkát biztosítanak. Korábban háromszor-négyszer vágtak füvet egy évben a megállapodás szerint, ezek szerint most, mikor szintén elérték ezt a darabszámot, hagyjanak fel a tevékenységgel? A képviselő szerint a lakosság közérzete a lényeg, szerinte ez megéri a ráköltött forrást.

Habadás Ildikó, a Békéscsabai Városgazdálkodási Kft. ügyvezetője Kaposi Lászlónak azt válaszolta, hogy a tavalyihoz képest kevesebb alvállalkozóval dolgoznak, tudtak gépeket is beszerezni, ezért hatákonyabban működnek. A zöldterületeket öt részre osztották, négy területet saját, egyet pedig alvállalkozóval látnak el. A növényültetésnél is látnak változást, más tevékenységet is meg tudnak oldani önállóan.

 

Habadás Ildikó, a Békéscsabai Városgazdálkodási Kft. ügyvezetője a 2019.06.20.-i képviselő-testületi ülésen. Fotó: Tóth Áron

 

Miklós Attila (MSZP) úgy fogalmazott: “megint egy olyan számháborúban vagyunk, amiben nincsenek számok” – a képviselő szerint a tervezésnél nem indult jól a cég, ugyanakkor kérte, hogy vizsgálják meg, az egyes években mennyibe kerültek ezek a tevékenységek.

Kaposi László (DK) arra emlékeztetett, hogy ő is megszavazta a tervezetet, mérlegelte az oldalakat, ugyanakkor ismét megkérdezte, hogy a cég hány féle szakterületen hány féle saját szakemberrel jelenik meg?

Fülöp Csaba (MSZP) visszaidézte a korábban meghatározott célokat, majd megjegyezte, az, hogy veszteséges volt a cég, nem jelenti azt, hogy olcsóbb vagy drágább volt a feladatellátás.

Miklós Attila (MSZP) szerint nem tudni, mennyit költöttek városi felújítási munkálatokra, fűnyírásra 2017-ben, kérte, hogy ezt összegezzék.

Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) ismét az ár- és béremelkedésekre terelte a szót, majd megjegyezte, a város saját cégéről van szó, nem idegen vállalkozásokat “pumpolnak”, hozzáfűzve: ilyen mélységű költségkimutatást ritkán látni, reméli, hogy hasonlóan részletes költségkimutatást lát majd a bányató betemetése vagy a Wenckheim-kerékpárút esetén is.

12 igen, 2 tartózkodás mellett elfogadták a javaslatot.

 

 

Kiszerveznék a Csabagyöngye szőlőültetvényt

Szintén évek óta vita tárgyát képezi, hogy mi legyen az önkormányzat fenntartásában lévő, Stark Adolf szőlőnemesítő munkásságát, szellemi örökségét, emlékét őrző Csabagyöngye szőlőültetvény sorsa. A kritikák főként abból adódnak, hogy az ültetvény fenntartása nem gazdaságos és nem hozza a várt számokat, egyesek túl soknak tartják a gyümölcsből készülő pálinkát, más a karbantartási munkálatokra mutat rá állandóan. Többször szóba került már, hogy az ültetvényt át kellene adni olyan cégnek, amelynél szakemberek foglalkoznak majd a gyümölcsössel. Gyakorlatilag a közgyűlés elé kerülő előterjesztés is ezt firtatja, két opciót felvázolva: az egyik szerint maradna minden a régiben, a másik szerint nyilvános, egyszerű beszerzési eljárás lefolytatásával kellene gazdát találni az ültetvénynek.

Takács Péter (LMP) arra emlékeztetett, hogy az eredeti koncepció alapján egy bemutatóközpontot is felépítettek volna. A program hosszútávú céljait illetően már korábban is felmerültek kérdések a képviselőben, ugyanakkor szerinte a Csabagyöngye szőlő egy komoly érték és végig kellene vinni ezt a programot, illetve meg kellene nézni, hogy milyen központi forrást lehetne a beruházásra fordítani.

Kaposi László (DK) szerint nem kellene feladni a turizmussal kapcsolatos terveket, bele lehetne írni a vállalkozóval kötött szerződésbe a már korábban megfogalmazott célokat.

 

Kaposi László felszólalása a 2019.06.20.-i, békéscsabai testületi ülésen. Fotó: Tóth Áron

 

Szarvas Péter (független) szerint a költségtakarékos gazdálkodás ekkora ültetvényen nehéz feladat,  9-10 tonna beérett szőlőmennyiség feldolgozása szintén komoly kihívást jelent.

Hanó Miklós (Fidesz-KDNP) alpolgármester hangsúlyozta, hogy a közmunkások hozták létre ezt az ültetvényt, így ez egy példaértékű kezdeményezés, nem pedig a pénzszerzés volt a cél.

Koczha Tünde (Jobbik) is jó ötletnek tartotta a kezdeményezést, de szerinte be kell látni, hogy a legjobb megoldás egy üzemeltető bevonása.

Takács Péter (LMP) a szőlő felhasználásával kapcsolatban elmondta, a Csabagyöngye pálinka kiváló promóciós lehetőség lehetne. Miért nem tudjuk folytatni az eredeti koncepciót? - tette fel a kérdést a képviselő.

Nagy Ferenc (független) szerint a rugalmassággal nincs gond, most a tarifákról van szó. A költségkeretet nem szabad túllépni, csak közgyűlési jóváhagyással, ha ez mégis megtörténik, a pluszt valakinek ki kell fizetnie.

 

 

 

Felújítások a városban

A Modern Városok Keretében felújítják a Békéscsabai Nyomdaipari Tanműhelyet és Kollégiumot. A közbeszerzési eljárás 2019. április 16-án lejárt, amelyre három kivitelező nyújtott be pályázatot. Az ajánlatok közül a Novus-Dom Kft. került ki nyertesként.

A Békéscsaba Árpád Gyógy- és Strandfürdő "Jázmin Egészségcentruma " és Békéscsaba Könyves utca 66. szám alatti önkormányzati épületek energetikai fejlesztésére két kivitelező nyújtott be érvényes pályázatot.

A Szabolcs utcában kerékpárforgalmi létesítményt és az Ipari úton és a Tevan Andor utcában gyalog- és kerékpárút, közvilágítás kialakításának kivitelezésére három ajánlat érkezett.

17 igen szavazattal elfogadta a grémium az előterjesztést.

 

 

Hulladékudvar épülhet Békéscsabán

A Délkelet-Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás (DAREH) pályázatot nyújtott be új hulladékudvarok létesítésére. Az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok közül a vasúti sínek mentén, a Kígyósi utca mellett lévő ingatlan egy része a fenti célra megfelelő lehetne. Ezért a város felajánlja ingyenes használatra a társulásnak az érintett telket, azzal a feltétellel, hogy a beruházással kapcsolatos valamennyi költséget a DAREH állja.

Wittmann László arról tájékoztatott, hogy 3-4 ezer nm területre van szükség az érintett ingatlanon. Ez egy előzetes nyilatkozattétel, amely a pályázat benyújtásához szükséges.

Takács Péter szerint bele kellene fogalmazni az előterjesztésbe, hogy nem a teljes területre tart igényt a DAREH.

Wittmann László arra emlékeztetett, hogy a következő előterjesztés tartalmazni fogja a pontos telekméretet.

A városvezetők 2 tartózkodás mellett elfogadták az előterjesztést.

 

 

Bányató? Gödör? Mi lesz a sorsa? 

A Kenderföldeknél lévő bányató vagy gödör ügye már az ülés elején is felmerült, de a szálak ennél korábbra nyúlnak vissza. Az ügyről korábban itt írtunk részletesebben. Az önkormányzatnál készült egy összefoglaló/állásfoglalás az állóvíz kapcsán. Mint írják, a 032/3 helyrajzi számú anyaggödör nem horgásztó, nem része a csapadékvíz tározónak, nem eleme a tórendszernek, nincs átfolyási kapcsolata a vízfelületek között, nem számít semmilyen természetvédelmi területnek.

Azt is leírják az indoklásban, hogy a feltöltésre megkapták az engedélyt a szakhatóságtól, a munkálatok megkezdésekor az előírások teljesítése érdekében tartották célszerűnek a terület körbekerítését azért, hogy ne lehessen hulladékot hordani a területre. A cél az lenne, hogy a feltöltés után visszaállítsák a gödör kiásása előtti állapotot, vagyis visszafásítanák ezt a részt, másrészt így a beruházásból származó több mint 47 ezer köbméter föld lerakóhelyi díjától is megszabadulna az önkormányzat (ennek költsége több mint 380 millió forint lenne.

Az A változat szerint a termőföld költséghatékony és környezetbarát, valamint a környezetvédelmi szempontokat figyelembe vevő elhelyezése érdekében kikérik a Körös-Maros Nemzeti Park állásfoglalását és annak tükrében újra megvizsgálja, hogy van-e másik feltöltésre alkalmas anyaggödör erre a célra, ha kell. Emellett javaslatot kérnek a Tondach Magyarország Kft.-től másik anyaggödör feltöltésére, megvizsgálják, hogy érdemes-e szánkózó domb építésére, kiegészítésére felhasználni a keletkező földet,

A B változat szerint a közgyűlés az anyaggödör részbeni feltöltésével, a gödör kapacitásának 50%-ig egyetért azzal a feltétellel, hogy a feltöltött terület teljes egészében fásítva lesz. Felkéri a kivitelezőket, hogy az egyes beruházások esetében a kitermelt földet lehetőleg a beruházások környezetének rendezésére használják fel.

A C változat szerint a közgyűlés a bányagödör feltöltésével egyetért, azzal a feltétellel, hogy az így keletkező terület teljes egészében fásítva lesz.

 

Fotó: Tóth Áron

 

Wittmann László, a stratégiai-fejlesztési osztályvezető összefoglalójában jelezte, hogy szakmai egyeztetés indult a Wenckheim-kerékpárút fejlesztése kapcsán, ekkor kezdtek el gondolkodni az itt kitermelt földmennyiség sorsáról. Jelezte, hogy a gödörnek jelenleg sem horgászati, sem csapadékgyűjtő funkciója nincsen. 2018 közepén készült egy tájékoztató anyag a gödör feltöltéséről. Elindultak a tervezői munkák, az engedély-kérelmet a hatósághoz benyújtották, a határozat ennek nyomán 2019 januárjában lett kiadva. Eddig a tervezett 10 millió forintos költség fele merült fel. A terület bekerítésére egy vállalkozóval szerződést kötöttek, aki megkezdte a munkálatokat. A feltöltést még nem kezdték meg, még nincsen kivitelező, a természetvédelmi szakhatóság komoly feltételekhez kötötte ezt a munkát, az osztályvezető szerint ezek a körülmények még nincsenek biztosítva.

Takács Péter (LMP) azt nehezményezte, hogy a város képviselő-testülete nem kapott tájékoztatást az ügyről. Emlékeztetett, hogy Kocziha Tünde a májusi, soron kívüli ülésen tett fel kérdést a polgármesterhez az úgynevezett Kacsás tóról,  akkor értesültek a bányatónál zajló munkálatokról. Megjegyezte, hogy eleinte arról volt szó, ez egy olyan anyaggödör, amelyben nincs föllelhető élővilág, pedig azt fák, bokrok, védett madarak és kétéltűek (mocsári teknős) övezik. Nehezményezte, hogy 47 ezer köbméter földet helyeznének el a bányatóban, amit a képviselő irracionálisnak tart, véleménye szerint a föld jelenlegi piaci értéke alapján nem indokolt ilyen célra felhasználni. Más helyet kellene találni a kitermelt anyagnak és később dönthetne a vezetőség arról, hogyan lehetne azt a leghatékonyabban felhasználni. "A bányagödör része a bányatavaknak, melyet meg kell óvni. Egy zöld város bányatavat nem temet be, a gödör körül folyó munkálatok azonnal be kell fejezni" – szögezte le a politikus.

 

Takács Péter felszólalása a 2019.06.20.-i, békéscsabai testületi ülésen. Fotó: Tóth Áron

 

A polgármester arra emlékeztetett, hogy elődeink a kialakult belvízrendszerben 18 bányagödröt ástak ki, így alakult ki a mai bányató-rendszer.

Tímár Ella (Fidesz-KDNP) megjegyezte, hogy nem tárgyalta a bizottság a kérdést, a mai előterjesztést is késve kapták meg, annak ellenére, hogy a munkálatok már javában folynak. "Soha nem foglalkoztunk azzal, hogy a kivitelező hova teszi ezt a földet. Ha ez a termőföld értékes volt, akkor eladták a vállalkozók" - ismertette a korábbi kivitelezési eljárásokat a képviselő. A politikus kitért arra is, hogy a dokumentum figyelmen kívül hagyja, hogy mit szól ehhez a lakosság. "Több ezer teherautó fogja szállítani azokon a kis utcákon a földet, hogyan élik majd ezt meg az ott lakók?" – tette fel a kérdést Tímár Ella. “Eddig sem volt kérdés a földek elhelyezése, pedig számos fejlesztésen van túl a város. Ráadásul a munkálatok műszaki ellenőre egy budapesti cég” – tájékoztatott a képviselő.

 

Tímár Ella felszólalása a 2019.06.20.-i, békéscsabai testületi ülésen. Fotó: Tóth Áron

 

Dr. Bacsa Vendel jegyző hangsúlyozta, hogy egy szabályos és előkészített tervezet alapján adott ki engedélyt a hatóság. Megismételte: ez a terület anyaggödörnek tekinthető, nem része a bányatavaknak, nincs összekötve a tórendszerrel, vagyis nem lehet természetkárosítás az ott folyó munka. Ez a feltöltés egy jogilag engedélyezett folyamat – jelentette ki.

Kocziha Tünde (Jobbik) kérdésére, miszerint mely tavak lettek már feltöltve és mikor, Wittmann László nem tudott választ adni, mint mondta, csak a Fiumei úton történt feltöltésről tud.

Zelenyászkyné dr. Fábián Ágnes (Fidesz-KDNP) azt kérdezte, hogy ki adta ki a tulajdonosi engedélyt, a lakosságot és a helyi képviselőket miért nem tájékoztatta erről senki? Dr. Bacsa Vendel közlése szerint a polgármester adott engedélyt, a jogszabályoknak megfelelően.

Kutyej Pál (Fidesz-KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a képviselők sok felvételt, videót és megoldási javaslatot kaptak a lakosságtól a munkálatok kapcsán. Egy természetvédő például az A változathathoz hasonló megoldást ajánlott. A képviselő azt mondta, a deponálás azt takarná, hogy valahová elhelyeznék a kitermelt földet, amelyet később akár ingyen is el lehetne vinni. Jelezte, hogy a Tondach sem zárkózott el attól, hogy valamely területükön helyezzék el a földet. Az A változat mellett érvelve hangsúlyozta, hogy nem kellene hátráltatni a kerékpárút-fejlesztést.

Szarvas Péter (független) szerint nem ez az egyetlen olyan beruházás, amelyet ötvözni kell természetvédelmi érdekekkel. Mint mondta, a képviselőtestület a zöld város szemléletet tartja szem előtt, de az arányosság elve véleménye szerint indokolt, egy egész városrészt érintő fejlesztésről van szó, jó megoldást kell kitalálni.

Wittman László alátámasztva Kutyej Pál szavait arról beszélt, hogy több területre érkezett javaslat, de ezeket egyesével, felelősséggel kell megvizsgálni, geodéziailag kell felmérni, a szomszédos telkekre is tekintettel kell lenni. Rámutatott, hogy a nem jól helyezik el a földet vagy az szennyeződik, akkor annak további költségvonzata is lehet.

 

Wittman László felszólalása a 2019.06.20.-i, békéscsabai testületi ülésen. Fotó: Tóth Áron

 

Takács Péter (LMP) szerint a helyzetet nem az egyénileg megválasztott képviselőknek kellene megoldania, hanem a polgármesteri hivatalnak. A probléma megoldását sürgetése mellet azt kérdezte: igaz-e, hogy a kitermelt, alacsony szennyezettségű föld négyzetméterének 6-8000 forint között van a piaci ára?

Miklós Attila (MSZP) a polgármesternek címezte hozzászólását, miszerint a testület a környezetvédelmi kérdésekben mindent utólag tud meg. Az ellenzéki képviselő a Körös-parti fák kivágását hozta példának, amelyről szintén utólag lettek tájékoztatva a városvezetők.

Tímár Ella (Fidesz-KDNP) azt kérdezte, hogy ki kérte a folyamat elindítását? Arra is emlékeztetett, hogy nincs kivitelezője a projektnek.

A Wenckheim-kerékpárutak fejlesztésével kapcsolatban Wittmann László arról tájékoztatott, hogy több beruházás esetében is a tervezett költségeknél jóval magasabb végösszegekről van szó, a föld elhelyezésével szerinte spórolni lehetne.

Dr. Csicsely Ilona (Fidesz-KDNP) arról tájékoztatott, hogy mindig is a vállalkozó feladata volt a föld eltávolítása. "Miért került az önkormányzathoz ez a feladat? Mennyivel csökken a beruházás költsége, ha az önkormányzat oldja meg a földek elhelyezését? - sorolta kérdéseit a képviselő. "Élik az ott lakók ezt a területet, rendben tartják, törődnek vele. Lehetne más hely ennek a földnek az elhelyezésére" – emlékeztetett a képviselő.

 

Dr. Csicsely Ilona felszólalása a 2019.06.20.-i, békéscsabai testületi ülésen. Fotó: Tóth Áron

 

A polgármester hangsúlyozta, hogy még nincs kiírva közbeszerzés.

Kutyej Pál (Fidesz-KDNP) szerint lennie kell egy olyan lehetőségnek, amely mindenkinek megfelelő. Ugyanakkor azt javasolta, a pályázat kiírása előtt legyen rögzítve, hogy a vállalkozó gondoskodik a föld elhelyezéséről. “Ha a jaminai utcákon keresztül akarják elszállítani a földet, az nagyon rossz lesz a helyieknek. Térképezzük fel ezeket az utcákat” – tette hozzá a képviselő.

Szarvas Péter (független) egyetértett azzal, hogy a beruházást el kell indítani, a termőföld sorsáról pedig dönteni kell.

Bíró Csaba (Fidesz-KDNP) szerint segíteni kellene a horgászturizmus fejlődését és óvni kell a természetes élőhelyeket.

Kaposi László (DK) szerint nem baj, ha az önkormányzat tud arról, mi történik a területein, szerinte még a hulladéknak is van piaci értéke, nemhogy a termőföldnek. Bár véleménye szerint, ha túl nagy hegyeket építenek, végül majd hegyi állatok telepednek meg a környéken.

Miklós Attila (MSZP) megjegyezte, az, hogy régen sem tájékoztatták a képviselőket, nem vigasztalja, Szarvas Péter ezt igazán megtehetné. Ő is azt forszírozta, mekkora piaci értéke van a kitermelt földnek, legalább annyi választ vár, hogy nem vizsgálták a kérdést. Véleménye szerint olyan megoldást kell találni, ami a legkevesebb felháborodással jár, tolerálni kell a lakossági megkereséseket, a környékbelieket jelentős mértékben érinti, hogy feltöltik a tavat.

Tímár Ella (Fidesz-KDNP) és dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) szerint a fő probléma az, hogy fel akarják tölteni a gödröt, nem az a gond, hogy hová teszik a földet. A tanácsnok úgy folytatta: a pogármesternek joga van tulajdonosi hozzájárulást adni, de véleményezni lehetne ezeket a döntéseket. Több beruházással kapcsolatos földelszállítást forszírozva kérdezte, hogy mi lett azokkal a földekkel, majd kitért rá, hogy a költségvetési rendeletből egyáltalán nem derült ki, hogy ennek a tónak a földjét gödörfeltöltésre fordítják majd, csak a bekerítésről volt szó. Mint mondta, a szóban forgó föld 95 százalékos tisztaságú, véleménye szerint értéket dózerolnak be, pedig el is lehetne azt adni. Rámutatott arra is, hogy ahol védett állat lelhető fel, betemetési engedélyt véleménye szerint nem lehetne kiadni.

Nagy Ferenc (független) alpolgármester is megoldást szorgalmazott, de véleménye szerint félreértésről van szó, nem a város spórol, ráadásul jogos a félelem minden projekt kapcsán, hogy nem férnek majd bele a tervezett költségvetésbe.

Szarvas Péter (független) megjegyezte, hogy a polgármesteri hivatal munkatársai már tavaly hozzákezdtek az ügy menedzseléséhez, volt vezetői előterjesztés, ott nem merült fel hasonló probléma. A lakosság jelzésére “újra lehet gondolni a kabátot” – fogalmazott a városvezető.

 

Szarvas Péter polgármester a 2019.06.20.-án megtartott közgyűlésen. Fotó: Tóth Áron

 

Dr. Bacsa Vendel jegyző Takács Péter kijelentésére reagálva elmondta, természetvédelmi érték veszélyeztetése nem áll fenn, ez olvasható az engedélyben is.

Kutyej Pál (Fidesz-KDNP) a következő közgyűlésre várt választ arról, hogy eladható-e a kitermelt termőföld. Takács Péter (LMP) pedig a munkálatok azonnali leállítását szorgalmazta.

Az A változatot a kért módosításokkal 17 igen szavazat mellett elfogadta a testület.

 

Plusz forrás szükséges a Védőnői Centrum felújításához

Az új védőnői centrumot 150 millió forintos európai uniós pályázati forrásból építik, melyet a város további, közel 15 millió forinttal támogat. A Dedinszky utca 14. szám alatti ingatlanon volt egy körülbelül 140 négyzetméteres régi épület, amelyet teljeskörűen felújítanak. Illetve egy több mint 220 négyzetméteres bővítményt is építenek az ingatlan területén. Az épületben több tanácsadói munkaszobát, a méhnyakrák szűrésére külön vizsgálóhelyiséget, és multifunkcionális termet is kialakítanak.

Azonban a kivitelezési munkák lezárásához további forrásra van szükség. Egyrészt a parkoló felületek alatt található közműkiváltási munkálatok költségét nem fedezi a rendelkezésre álló összeg, melyet kizárólag az Alföldvíz Zrt. végezhet. Másrészt a kivitelező jelezte, hogy a bontási munkálatokat követően egyéb nem várt költségek adódtak.

Az épület felújításával kapcsolatban szükséges pótmunkák végösszege 11 millió forint.

16 igen szavazattal elfogadta a közgyűlés.

 

 

Csökken a diétás gyermekétkeztetés díja

A diétás gyermekétkeztetési térítési díjak utoljára egy éve változtak (akkor emelkedtek). Ilyen ellátásra azok a gyermekek jogosultak, akik esetében szakorvos igazolja, hogy szükségük van speciális étrendre. Ebben az esetben más szabályok vonatkoznak a szolgáltatást biztosító intézményben – ez esetben a Békéscsabai Gyermekétkeztetési Intézményre. Az eddigi szolgáltatási szerződés e hónap végéig, él, ezért az intézmény pályázatot hirdetett: a feltételeknek csak a Gyopárosi Gasztronómiai és Turisztikai Kft. ajánlata felelt meg. A számokat megnézve úgy tűnik, hogy ezúttal csökken a térítési díj mértéke.

Takács Péter kérdésére, miszerint ez a csökkenés korosztályonként hogyan mutatható ki, Bíró Csaba (Fidesz-KDNP) a Békéscsabai Gyermekétkeztetési Intézmény igazgatójaként elmondta, ez 10.4 százaléktól egészen 21 százalékig (általános iskolások esetében) terjed. Közlése szerint Békéscsabán mintegy ötvenen vesznek részt ebben az étkeztetési típusban, átlagolnak, ennek tükrében számolják ki a térítési díjat, illetve figyelembe veszik a szolgáltatás díját is. Rámutatott arra is, hogy ezért az étkeztetésért az ellátottak 50%-a nem fizet térítési díjat, a teljes költségtérítést pedig öten fizetnek. Az igazgató a normál étkeztetést is részletezte, kiemelve, hogy mennyi adag ételt készítenek naponta, illetve azt, hogy az alapanyagok többségét helyi termelőktől szerzik be.

 

Takács Péter felszólalása a békéscsabai képviselő-testületi ülésen 2019.06.20-án. Fotó: Tóth Áron

 

 

Békéscsaba továbbra is a biztonságos városok közé tartozik

Éves beszámolóját tartotta a Békéscsabai Rendőrkapitányság a közgyűlés előtt, melyből kiderül, hogy a rendvédelmi szervezet továbbra is fő célkitűzései közt tartja számon a lakosság közbiztonságérzetének növelését, a köznyugalom megóvását, a közterületi rend fenntartását. A rendőrség tavaly is nagy hangsúlyt fektetett a megelőzési tevékenységre.

A beszámolóból kiderül, hogy Békéscsabán a rendőri eljárásban regisztrált bűncselekmények száma 28,7 százalékkal csökkent tavaly. A közterületen elkövetett, regisztrált bűncselekmények száma a kapitányság illetékességi területén 19,4 százalékkal, a megyeszékhelyen 18,9 százalékkal nőtt.

Békéscsaba területén 2018-ban testi sértés elkövetése miatt 44 zajlott eljárás (2017-ben 31), ebből súlyos testi sértés 11 esetben történt. Garázdaságot 61 esetben követtek el, míg a lopások száma jelentősen csökkent (2018-ban 239, 2017-ben 485 esetet jegyeztek fel). A rablások száma 1-ről 2-re, a rongálások száma 38-ról 41-re emelkedett. A kábítószerrel való visszaélés bűncselekmények száma 3-ról 5-re nőtt. A 2018-ban elért nyomozáseredményességi mutató az elmúlt 9 év legjobb eredménye.

Több volt azonban a baleset: a halálos balesetek száma 4-ről 5-re, a súlyos sérüléssel járóké 53-ról 60-ra, míg a könnyű sérüléses esetek száma 113-ról 115-re nőtt. Ittas közlekedő 18 esetben okozott személyi sérüléssel járó balesetet. A balesetek főbb okai továbbra is az elsőbbségi jog meg nem adása (60), a sebesség nem megfelelő megválasztása (40), valamint a kanyarodási hibák (31) voltak.

A balesetek jelentős részét tavaly is autóvezetők okozták (89 esetben), őket a kerékpárosok (43), majd a tehergépkocsi vezetők követik (22).

Bede Sándor r. ezredes, a Békéscsabai Rendőrkapitányság vezetője a rövid összegzés mellett kiemelte, hogy nagy hangsúlyt fektetnek a megelőzésre, a szabályok megismertetésére.

 

Bede Sándor r. ezredes, a Békéscsabai Rendőrkapitányság vezetője a 2019.06.20.-i, békéscsabai közgyűlésen. Fotó: Bucsai Ákos

 

Szarvas Péter (független) megköszönte a kapitányság munkáját, mint mondta, nem véletlen, hogy Békéscsaba az ország egyik legbiztonságosabb városa, ezt véleménye szerint nagy mértékben a rendőrség munkájának köszönhetik. Bíró Csaba (Fidesz-KDNP) a köszönetnyilvánítás és a rendőri szakma megbecsültségének helyrebillenése mellett az iskola rendőre programot emelte ki, mely segítségével a gyerekek megismerkedhetnek a közlekedés alapvető szabályaival. Felhívta a figyelmet az esti órákban, a belvárosban hangosan hajtó motorosokra, ugyanakkor a kerékpáros közlekedésre is ráirányította a figyelmet, jelezve, hogy a közlekedők legyenek türelmesebbek, figyelmesebbek egymással.

Zelenyánszkiné dr. Fábián Ágnes (Fidesz-KDNP) is elismerését fejezte ki, megjegyezve, hogy a rendőrség épülete nem csak a külső, de a belső megújulást, komfort növekedést is megérdemelné.

Takács Péter (LMP) a közrend megtartására hívta fel a figyelmet, az elért eredményekhez pedig gratulált. A traffipaxok elhelyezéséről szóló kérdésére Bede Sándor úgy válaszolt, hogy a szabálytalanságok megszaporodhatnak, folyamatosan elemzik a közlekedési helyzeteket és ezek alapján helyezik ki a traffipaxokat. A posta és a rendőrség közti telek használatára Hudák Pál r. ezredes válaszolt, mint mondta, erre az ingatlanra a hatóságnak nagy szüksége van, ugyanakkor az udvart fel kell újítani, a közműveket cserélni kell.

Hanó Miklós (Fidesz-KDNP) a közúzi ellenőrzések és szondáztatások gyakoriságára irányította a figyelmet, amelyet a megelőzés miatt nevezett fontosnak. Kiemelte a kábítószerellenes tevékenységet és a zebrán való átkelés szabályainak betartatásának fontosságát. A politikus szerint kötelezővé kellene tenni a kerékpárosok KRESZ vizsgáját.

Kerekes Attila (Fidesz-KDNP) érdeklődve várta a rendőrség beszámolóját, úgy érzi, hogy Békéscsaba nagyon biztonságos város, itt nyugodtan lehet akár este is sétálni. "Ezt az érzést a statisztikai adatok is alátámasztják" - tette hozzá. Közel 75%-os a felderített ügyek aránya, ami a politikus szerint rendkívüli. Örvendetesnek nevezte, hogy a megyeszékhelyen 2018-ban nem történt autólopás, gyilkosság. Összesen két rablás volt, és mind a két esetben letartóztatták a tetteseket – hangsúlyozta a képviselő.

Paláncz György (Fidesz-KDNP) két területet emelt ki: a gördülékeny rendőri intézkedéseket a sporteseményeken, valamint az egyenruhások közoktatásban való szerepvállalását.

Kiss Tibor (Fidesz-KDNP) örül annak, hogy egyre jobbak a számok. Az alpolgármester köszönetet mondott a rendőröknek a Garabonciás napokon való közreműködésért. “Mindannyiunk felelőssége, hogy épségben haza érjenek ezek a gyerekek” – tette hozzá. Az alpolgármester azt tapasztalta, hogy a közúti ellenőrzés is hatékonyan, gördülékenyen folyik. Ugyanakkor javasolja egy Ausztriában már bevált, intelligens applikáció használatát, amelyen keresztül a lakosok jelezhetik a rendőrség felé, hogy hol vannak szabálysértők. Véleménye szerint ezzel a megoldással a hatóság emberei a randalírozókat még hatékonyabban kézre tudná keríteni.

Kocziha Tünde (Jobbik) elmondta, egy jogszabályi változás miatta kampányokra, idén más szabályok vonatkoztak, egyúttal megköszönte, hogy rendőrök a Jobbik rendezvényein jelen voltak és helyt álltak.  

Dr. Ferenczi Attilát (Fidesz-KDNP) nem zavarja a motorozás, csak mint mondta, azt ne a városban tegyék. A tanácsnok hozzátette, a polgárőrök munkáját kétmillió forinttal támogatja a város, a fiatal polgárőrök, rendészeti képzésen részt vevő tanulók gyakorlatára viszont nincsen forrás, pedig például a strandokon is nagy szükség lenne rájuk. Lehetne-e erre valamilyen megoldást, forrást találni – tette fel a kérdést.

Bede Sándor arról tájékoztatott, hogy a sebességmérés esetében stratégiát váltott a rendőrség, és nem jelzik előre, hogy hol, mikor helyezik ki a traffipaxot. Hozzátette: megkülönböztetett jelzéssel ellátott civil autóval járják a várost, így a közlekedési szabálytalankodókat jobban ki tudják szűrni és hatékonyabban tudnak fellépni ellenük. Az épületfelújítással kapcsolatban kiemelte, nagy lépést tettek előre, a nyílás-zárók cseréje és a szigetelés a téli munkát az itt dolgozók számára jelentősen megkönnyíti, komfortosabbá teszi. Az adminisztrációs terhek esetében elmondta, meghatározott szabályok vonatkoznak rájuk, ezek olykor megterhelőek, de a bírósági eljárásokhoz elengedhetetlenek. A helyszíni bírságok esetében a közlekedési szabálysértések teszik ki a befizetett összegek nagy részét. Hanó Miklós (Fidesz-KDNP) alpolgármestnek azt válaszolta: tapasztalják, hogy a fiatalok udvariasak, jól képzettek. A zebrán való átkerékpározást azonban továbbra komoly gondnak nevezte. "Idén készítettünk egy oktató filmet műszaki szakértő bevonásával, amely pontosan tükrözi, hogy mennyi reakcióideje van a kétkeréken és a gépjárművel közlekedőknek. Ha már egyvalaki látja ennek a tanulságát és megfogadja a hatóság kérését, akkor sokat tettünk a biztonságosabb közlekedés érdekében" - tette hozzá a Békéscsabai Rendőrkapitányság vezetője. Kiss Tibor (Fidesz-KDNP) javaslatára, mely szerint egy applikációt érdemes lenne itthon is bevezetni, elmondta, bizonyára Ausztriában volt okuk rá, hogy használni kezdték ezt az applikációt. "Nekünk azonban van 112-es segélyhívószámunk, és az itt történő a bejelentések alapján munkatársaink meg tudják találni az elkövetőket" – jegyezte meg a rendőrkapitány.

Hudák Pál r. ezredes, rendőrségi főtanácsos, Békés Megyei Rendőrfőkapitányság rendőrkapitány-helyettese szerint Békés megye közbiztonsága ugyanazt a trendet követi, mint Békéscsabáé. Jelenleg 5000 alatti a bűncselekmények száma a Viharsarokban, amely korábban a 18 ezret is elérte. Az épület felújításával kapcsolatban elmondta, a további fejlesztésekhez újabb pályázatokra van szükség. "Igyekszünk mindent megtenni, hogy kollégáink megfelelő körülmények között végezhessék munkájukat. Vannak még javítani valók, az a cél, hogy jobbak legyünk, azért dolgozunk, hogy minél kevesebb baleset és bűncselekmény legyen a megyében" – fogalmazott. Ugyanakkor fontosnak nevezte, hogy a két keréken közlekedők megfelelően használják az új kerékpárutak, hiszen két biciklis is tud úgy összeütközni, hogy súlyos sérüléseket szenvedjenek. A rendőrségi főtanácsos szerint a kamerák számát tovább lehetne növelni, hiszen azok a bűnmegelőzésben és a nyomravezésben is segítenek. Végezetül megköszönte a dicséreteket: “azon leszünk, hogy a megye minél élhetőbb és biztonságosabb legyen”.

 

Hudák Pál r.ezredes a 2019.06.20.-i, békéscsabai képviselő-testületi ülésen. Fotó: Bucsai Ákos

 

A polgármester a kamerákkal kapcsolatban megjegyezte, hogy további eszközök beüzemelése már tervbe van véve, a Modern Városok Programban is vannak kamerarendszerre vonatkozó fejlesztési lehetőségek – tájékoztatott Szarvas Péter.

Bíró Csaba a rendőrség munkatársainak javasolta, hogy a Békéscsabai Médiacentrum és a Jókai színház közreműködésével további tájékoztató filmeket készítsenek.

 

 

Napirend előtt: malom, szúnyogok és bányató

Szarvas Péter (független) a napirend elfogadását követően az István malom ügyére irányította a figyelmet: arról tájékoztatott, hogy az ezzel kapcsolatos tűzvizsgálat még zajlik, az eredmény nem ismert. Emlékeztetett arra is, hogy a Gőzmalom tér a Békéscsabai Járási Hivatal intézkedése nyomán továbbra is le van zárva és csak a hivatal adhat engedélyt a terület felszabadítására.

A polgármester a szúnyoggyérítésről is beszélt: rámutatott, hogy a törvénymódosítás nyomán 2017 eleje óta az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság irányítja a tevékenység

További programok »

Itthon

Közös kerékpározással hívták fel a figyelmet a biztonságos közlekedésre

Az Autómentes Nap délutánján több, mint száz kerékpáros hívta fel a figyelmet a biztonságos és környezetbarát közlekedési formára. Békéscsaba önkormányzata a Fenntartható Térségért Alapítvánnyal együttműködve azzal a céllal szervezett motorokkal biztosított felvonulást, hogy népszerűsítse a kerékpározást.
2019. szeptember 22. 19:05
FEL