Rendőrségi, tűzoltósági és polgármesteri hivatali beszámolók, a csabai vagyonkezelő társaság gazdálkodásáról szóló előterjesztés és még számos kérdés is a képviselők elé került csütörtökön, a békéscsabai közgyűlés májusi ülésén.
Ha kíváncsi az előterjesztésekre, akkor azokat teljes terjedelmükben ide kattintva olvashatja!
Biztonságosabb lett Békéscsaba
A Békéscsabai Rendőrkapitányság évente beszámol a közgyűlés előtt az azt megelőző évről: többek közt arról, milyen a közbiztonság a városban, milyen tevékenységekben vettek részt a rendőrök, mekkora erővel vannak jelen a közterületeken, stb.
A dokumentum alapján a cél 2017-ben is a lakosság biztonságérzetének növelése, a köznyugalom megóvása, a közterületi rend fenntartása és az ehhez kapcsolódó feladatok ellátása volt. A statisztikák alapján jelentősen csökkent a regisztrált bűncselekmények száma: míg 2012-ben 2708 esetről volt tudomása a rendőrségnek, addig 2017-ben ez a szám 1402-re esett, de még az előző évhez képest is javult a mutató (1931 eset).
Javult a nyomozási statisztika is, a regisztrált bűncselekmények 65,4 százalékát derítették fel (ez a mutató 2010 óta nem volt még ilyen jó).
Nem sokkal, de csökkent a balesetek száma, de a Békéscsabai Rendőrkapitányság illetékességi területén még ennek ellenére is történt négy halálos baleset. Tavaly összesen 196 közúti közlekedési baleset történt, ebből 21-et ittas személy okozott. A balesetek főbb okai közt továbbra is az elsőbbség meg nem adását, a sebesség nem megfelelő megválasztását és a kanyarodási hibákat találjuk. A balesetek jelentős részét továbbra az autók sofőrjei okozzák (az esetek 48,8 százaléka), utánuk a kerékpárosok következnek (24,7 százalék), majd a tehergépkocsi-vezetők (13,5) jönnek. Érdekesség, hogy a motorosoknál (1,7 százalék) még a gyalogosok (2,9 százalék) is több balesetet okoznak.
A dokumentum szerint a közutakon bevezetett forgalmi rend változtatások alapvetően pozitív irányban befolyásolták a közlekedésbiztonságot. A rendőrség ezek között elsősorban az úgynevezett „telezöldes" irányítású jelzőlámpás kereszteződések átalakítását emeli ki, ezekben az elsőbbségi szabályokat a közlekedők lényegesen könnyebben értelmezik és tartják be, mint az átalakítást megelőzően Bartók Béla út - Petőfi utca - Szemere utcák kereszteződése).
Nőtt a közterületen szolgálatot teljesítő rendőrök száma, a rendőrkapitányság reagáló képessége, és egyel több embert állítottak elő valamilyen bűncselekmény elkövetésének gyanújával, mint tavaly.
Szarvas Péter (független) szerint dícséretet érdemelnek a rendőrség munkatársai, hiszen a számok is azt igazolják, hogy javult Békéscsaba közbiztonsága.
A beszámolónál jelen volt Bede Sándor rendőrkapitány is, aki kérdésre elmondta: nem csak az önkormányzattal, hanem a polgárőrséggel is szorosan együttműködtek tavaly. Arról tájékoztatott, hogy a megyei jogú városok közül Békéscsaba a bűnügyileg legkevésbé fertőzött település.
Rendkívül imponálóak a számok - jegyezte meg Takács Péter (LMP), aki a dicsérő szavak mellett azt kérdezte, hogy a környék szórakozóhelyein mi a helyzet a kábítószerekkel, illetve a Békéscsabán beindult rendészeti képzés hogyan kapcsolódik a rendőrség munkájához?
Miklós Attila (MSZP) az autórongálásokról kérdezett, felhívva a figyelmet arra, hogy az apróbb károkat jó lenne megakadályozni, sok közterületen vannak már kamerák.
Bíró Csaba (Fidesz-KDNP) megköszönte a rendőrség munkáját, ehhez Csicsely Ilona és Zelenyánszkiné dr. Fábián Ágnes csatlakozott (Fidesz-KDNP), majd a rendőrség épületének felújítását méltatták, remélve, hogy belül, a bútorzat is megújul majd.
Dr. Kerekes Attila (Fidesz-KDNP) a közbiztonsági mutatók javulását hozta példának, mint mondta, a rendőrség jó munkát végez, megjegyezve, hogy kiváló az együttműködés a polgárőrség és Békéscsaba önkormányzata között.
Kiss Tibor (Fidesz-KDNP) a Kisszik-domb környéki rendbontásokra hívta fel a figyelmet, mint mondta, a Derkovits sor mentén hasonló problémák fordulnak elő. A kerékpáros közlekedőket szabálykövetésre kellene ösztönözni, illetve szeretnék, ha az egyeztetésekre a képviselők is meg lennének hívva. Egyúttal gratulált az eddigi munkához.
Hanó Miklós (Fidesz-KDNP) csatlakozva az előtte szólókhoz szintén a rongálásokat és a kábítószer-kereskedelmet hozta fel, azt kérdezte, az iskolák környékét lehetne-e jobban biztosítani, illetve a zebrán kerékpározókra irányította a figyelmet, ugyanakkor a Gyulai úton megjelenő motorosokról is szót ejtett.
Szarvas Péter (független) az őszi Garabonciás napok előtt tartandó egyeztetésre invitálta a rendőrkapitányt, ugyanakkor a motorosokat hozta szóba. Mint mondta, kezd elharapódzni a probléma, véleménye szerint a száguldozások megelőzése végett kellene tenni valamit.
Bede Sándor Takács Péter szórakozóhelyekkel kapcsolatos kérdésére úgy felelt, hogy kirívó példa nem volt az elmúlt években, de három esetben elfogtak terjesztőt, fogyasztót is. Miklós Attila felvetésére azt mondta, a legjobb az, ha rögtön, már a probléma észlelésekor szólnak, mint mondta, ez szerencsére így is van. Kiss Tibornak azt mondta, szívesen látja a járási egyeztető fórumon, ha problémák vannak, keresse a rendőrséget. A kerékpáros közlekedőkre kitérve azt mondta, ők is sok problémát tapasztalnak, ezért is vezették be a kerékpáros járőrszolgálatot. Mint mondta, több mint 460 esetben bírságoltak emiatt, de várják a javaslatokat, hogyan lehetne “rendet tenni”. A motorosokról kaptak lakossági jelzést, tettek már lépéseket az ügy érdekében, és jelzi majd az illetékesnek a problémát.
Az ülésen jelen volt dr. Polyák Zsolt r.dandár tábornok, a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője is, aki megköszönte a dicséreteket, majd kérdésre elmondta, hogy a rendészeti szakképzésről pozitívak a visszajelzések. Van egy óraadó oktató, aki a rendőrség kötelékében szolgál, emellett számos, rendészeti területen szolgáló volt kolléga oktatja őket, akik a vizsgáztatásban is részt vesznek. Hangsúlyozta, hogy a diákok részt vesznek városi rendezvényeken, illetve de rendőri intézkedésekben nem vesznek részt, hiszen azt majd más képzésben tanulják meg, jogi keret sincs rá. Egyúttal megköszönte a képviselők felvetéseit és megígérte, hogy gyakrabban vetik be a motoros rendőröket. A kerékpárosokkal kapcsolatos problémákról azt mondta, ez nem csak a rendőrség felelőssége, ha az Andrássyra három napig kiállítanak egy rendőrt, akkor arra az időre rend van, de utána ez felborul, tehát szervezett fellépést javasolt.
16 igennel fogadták el a beszámolót.
Többször vonultak a csabai tűzoltók tavaly, mint 2016-ban
A rendőrséghez hasonlóan évenként beszámol a Viczián György tűzoltóparancsnok vezette Békéscsabai Hivatásos Tűzoltóparancsnokság is. A dokumentumból kiderül, hogy csökkent a személyi sérüléssel járó tűzesetek száma 2017-ben, halálos kimenetelű esemény nem is volt.
A parancsnoksághoz 15 település tartozik, ahonnan 30 százalékkal több, 669 jelzés érkezett. Az esetek többségében I. vagy I. kiemelt riasztási fokozatot kellett elrendelni, magasabb fokozatra 28 alkalommal volt szükség, de ebből csak 4 esetben volt szükség tényleges beavatkozásra.
Nőtt a tűzesetek és a műszaki mentések száma, ez az elmúlt évektől eltérő, szokatlannak mondható időjárásnak tudható be. Téves jelzés 55 érkezett a tűzoltókapitányságra, ezeket nagyrészt meghibásodott tűzjelzők okozták. Szándékosan megtévesztő jelzés, vagyis vaklárma 5 volt, ami hárommal kevesebb, mint 2016-ban.
Békéscsabán 146-ról 172-re emelkedett a tűzesetek száma tavaly az az előtti évhez képest, de több műszaki mentésnél is kellett vonulni: ez a szám 174-től 253-ra nőtt, amely szintén az időjárásnak tudható be.
Szarvas Péter (független) köszöntötte a közgyűlés ülésén Kiss András Zoltán tű. ezredest a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság megbízott igazgatóját és Viczián György tű. alezredest, a Békéscsabai Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság tűzoltóparancsnokát.
Dr. Csicsely Ilona (Fidesz-KDNP) a katasztrófavédelem munkatársainak is kifejezte a közgyűlés nevében az elismerésüket és a köszönetüket. A képviselő hozzátette: a beszámoló alapján az elmúlt évben több volt a munkájuk, mint az azt megelőző évben.
Szarvas Péter (független) elmondta, hogy véleménye szerint a katasztrófavédelem munkatársai kicsit jobban a háttérben dolgoznak, mint a rendőrség, de amikor menni kell, akkor mindig helytálnak a nehéz, és életveszélyes helyzetekben. Ezt követően felkérte Viczián György tű. alezredest, hogy szóban is egészítse ki a Békéscsabai Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság írásos beszámolóját.
Viczián György tű. alezredes, a Békéscsabai Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság tűzoltóparancsnoka kiemelte: mozgalmasabb évet zártak, mint 2016-ban. Elsősorban tűzesetek száma lett több a városban, ezeknek az eseteknek a száma 30 százalékkal emelkedett. A szakember szerint a körülmények miatt nőtt az esetek száma: a hideg tél miatt a több alkalommal fordult elő lakástűz, nyáron az aszályos időszakban a külterületeken fordultak elő tüzek. Illetve a csapadék hiányos időszakokat a legtöbb esetben, viharos időjárás követte, amelyek kapcsán sok esetben keletkeztek viharkárok. A tűzoltóparancsnok hozzátette: 2017-ben 669 vonulása volt a békéscsabai parancsnokságnak, de nem volt szükséges magas fokozat elrendelésére, ami javuló tendenciát jelent. Kiemelte: a mezőberényi bajtársaiknak köszönhetően csökkent a vonulási idő, ezért kisebb károk keletkeznek, hiszen hamarabb el tudják kezdeni az oltást vagy a műszakimentést. Viczián György tű. alezredes kiemelte: 2016-ban 5 személyi sérüléses lakás tűz keletkezett a működési területükön, amelyből 3 volt halálos, amíg 2017-ben 1 személyi sérüléses lakás tűz volt és nem történt haláleset. A szakember hozzátette: a megelőző munkát nehezíti, hogy a szociálisan hátrányos helyzetű lakossághoz nehezebben jutnak el, ugyanakkor ők a legveszélyeztetettebbek. De ezen a téren is történt javulás, amelyben a helyi önkormányzat és a civil szervezetek munkatársainak szerepét emelte ki. Továbbá a parancsnok emlékeztetett arra, hogy a katasztrófavédelemnek 2012 óta vannak polgárvédelmi feladatai, amelyben az együtt működő szervezetek egyre szorosabban tudnak együtt dolgozni. Hozzátette: 2017-ben csak gyakorlatot rendeztek.
Miklós Attila (MSZP) hozzászólásában hangsúlyozta: az év tűzoltója kitüntetést Flórián napon békéscsabai tűzoltó kapta, akinek ezúttal gratulált a közgyűlés nevében.
Idén nyáron is lesz szociális gyermekétkeztetési program
Békéscsabán jelenleg mintegy 800 gyermek részesül rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben. Közülük a jegyző 289 főnél állapította meg, hogy a jogosult egyben hátrányos helyzetű, vagy halmozottan hátrányos helyzetű. A nyári gyermekétkezetési feladatok ellátására 4 millió forintot különített el a közgyűlés. Az önkormányzat június 18 és augusztus 15 között napi egyszeri meleg étkeztetést biztosít azon rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekeknek, akik nem jogosultak a nyári szünetben térítésmentes szünidei gyermekétkeztetésre.
A napi meleg ételt a Békéscsabai Gyermekélelmezési Intézmény készíti, amelyet a Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Központ munkatársai osztanak ki a nappali ellátást biztosító telephelyeken.
A szociális nyári gyermekétkeztetést elsősorban iskolás gyermekek vehetik igénybe, többlet jelentkezés esetén a Békéscsabai Családsegítő és Gyermekjóléti Központ szakmai javaslatát is ki lehet kérni.
Dr. Kerekes Attila (Fidesz-KDNP) arra emlékeztetett, hogy törvény írja elő, ki részesülhet ebben az ellátásban, ugyanakkor a kör kiterjesztésével még több gyermeknek segíthetnek. Mint mondta, ennek okán is támogatta az egészségügyi bizottság az előterjesztést.
15 igennel egyhangúlag elfogadták a javaslatot.
Felújításra pályázik a gyermekélelmezési intézmény
Önkormányzati intézmények konyhájának felújítására lehet pályázni, amelyen a Békéscsabai Gyermekélelmezési Intézmény is indulna. Ahogy tavaly, úgy idén is az elavult/működőképtelen szellőzőrendszert és az elektromos hálózatot szeretnék felújítani, új eszközöket beszerezni. Ez összesen 54 millió forintba kerülne, ebből 40 millió támogatás, 14 millió pedig saját forrás lenne.
Bíró Csaba (Fidesz-KDNP) arra emlékeztetett, hogy a korábbi években nem sikerült nyerni ezen a pályázaton, ugyanis leginkább 5000 fő alatti településeket támogattak, ám bízik benne, hogy ez a tendencia idén változik. A forrást óvodai konyha fejlesztésére fordítanák.
16 igennel fogadták el az előterjesztést.
Új vezetője lesz a foglalkoztatási paktum Irányító Csoportjának
Mivel a posztot korábban betöltő Herczeg Tamás országgyűlési képviselő lett, ezért bokros teendői miatt nem tudja ellátni a feladatot. A helyi szintű foglalkoztatási megállapodások (paktumok) létrejöttét célzó, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból finanszírozott projektre 1,1 milliárd forint áll rendelkezésre, és már számos együttműködés megköttetett. Korábbi összefoglalóinkat a témáról ide kattintva olvashatja.
A pénzügyi bizottság Kutyej Pált javasolta a csoport élere, ezt 16 igennel fogadták el a képviselők.
Kivitelezőket hirdetnek
Újabb körben hirdet nyertest az önkormányzat, így további Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban megpályázott beruházások indulhatnak el Békéscsabán. Ilyen például az önkormányzati ingatlanok energetikai korszerűsítését szolgáló projekt, melynek részeként felújítják a Becsey Oszkár és a Kölcsey utcai óvodákat. Három kivitelező jelentkezett, közülük a Mák Plusz Kft. ajánlatát találták a legkedvezőbbnek, habár a két részfeladatra beérkező ajánlat még így is meghaladja a forráskeretet, összességében 12,3 millió forintot kell saját forrásból hozzátenni. 16 igennel fogadták el az előterjesztést.
Nem sokkal másabb a helyzet a CsabaPark esetében sem, itt a járdahálózatot bővítenék, rendeznék a zöldfelületeket, a háttérinfrastruktúrát hajtanák végre uniós forrásból. Az önkormányzat minderre eredetileg 518 millió forintot nyert, ehhez most 1,4 millió forintot kell majd adni. A nyertes kivitelező a Swietelsky Magyarország Kft.
Tímár Ella (Fidesz-KDNP) bizottsági elnökként arról tájékoztatott, hogy más pályázatból tudnak átcsoportosítani a fejlesztésre, így kivitelezhető lesz a projekt. Az előterjesztést egyhangúlag elfogadták a képviselők.
Szobrok készülnek Munkácsy alkotásaiból
A Modern Városok Programban, a Munkácsy-negyed fejlesztés része a festőgéniusz örökségének ápolása és népszerűsítése. Kormányzati forrásból az alkotó nevét viselő múzeum lépcsőjén egy Munkácsyt ábrázoló bronz szobrot helyeznének el, a Szobor-sétányon kapna helyet az Ásító inas, az a bizonyos nő az Aradi vértanúk ligetében szedi majd a rőzsét, de kap majd műalkotást a Beliczey-kert és az Omaszta-park is. Minderre 50 millió forintot költenének.
15 igennel fogadták el a javaslatot.
Egészségfejlesztési iroda
Az önkormányzat tavaly pályázott arra a forrásra, amely Egészségfejlesztési Iroda kialakítását célozza. Az iroda a Barton Béla úton kaphat helyet, a feladat most az, hogy a grémium kijelölje a pályázathoz kapcsolódó projektmenedzsert és a pénzügyi vezetőt.
A projektmenedzser a polgármesteri hivatal lesz, ezt 16 igennel fogadták el a képviselők.
Beszámol a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt.
Az önkormányzat részvénytársaságának is beszámolási kötelezettsége van a grémium felé, ezért egy 85 oldalas dokumentumot nyújtottak be a társaságról és a hozzá tartozó hét cégről.
A társaság fő tevékenysége továbbra is az önkormányzati tulajdonú ingatlanok üzemeltetése és bérbeadása, melyet az önkormányzat és társaságunk között létrejött megbízási szerződés alapján végeznek. Ez a tevékenység 2012. január 1-től kibővült a korábban a Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft. hasznosítási körébe tartozó ingatlanokkal, másrészt a vásárcsarnok és piac üzemeltetésével.
Az ingatlanhasznosítás mellett továbbra is működtetik a fizetőparkolási rendszert, ellátjuk a város megrendelésére végzett lakásfelújítási munkákat és a különböző ingatlanok bontását. Beszedik a korábban értékesített lakások vételár részleteit, valamint értékesítik az önkormányzati tulajdonú garázsokat. A beszámolási időszakban a társaság 54,8 millió forint értékű beruházást, felújítást hajtott végre.
A tervezettnél nagyobb bevétele volt a Békéscsabai Városfejlesztési Kft.-nek, a Békés Megyei Temetkezési Kft-nek és a Békéscsabai Médiacentrum Kft.-nek.
Takács Péter (LMP) elmondta, hogy azért támogatja a beszámoló elfogadását, mert látni lehet benne, hogy egyre jobb az eredménye a törzsház konszernek. A képviselő kiemelte: a kiegészítő mellékletben olvasható, hogy 11 esetben kezdeményezték a bérleti jogviszony felbontását a bérleti díj meg nem fizetése miatt. A vezérigazgatótól kérdezte, hogy ez minek tudható be?
Kozma János, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója kifejtette: örülnek, hogy jó évet zárt a cég. Takács Péter kérdésére válaszolva elmondta: a 11 esetből ténylegesen 2-3 esetben szűnt meg a bérleti jogviszony, a többi esetében kifizették a díjtartozást, így továbbra is bérlik az ingatalnokat.
Szarvas Péter (független) emlékeztette a grémiumot arra, hogy a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. eredményessége jelentősen befolyásolja a város költségvetést. Hozzátette: a törzsházzal szemben az az elvárás, hogy a veszteséges cégek veszteségét csökkentsék, valamint a nyereséges cégek növeljék a bevételeiket, és körültekintően gazdálkodjanak azzal.
Takács Péter (LMP) kiemelte: örömmel lehet olvasni a beszámolóból, hogy 19 százalékkal több az értékesítés a tervezettnél. Valamint a képviselő azt is hangsúlyozta, hogy a CsabaPark a beszállítója lett gyermekélelmezésnek. Véleménye szerint ezt az irányt kellene követnie a cégnek.
16 igennel fogadták el a határozati javaslatot.
Gond nélkül megy a csabai ügyelet
Beszámol a Csaba Ügyeleti Kft. a közgyűlés előtt.
Takács Péter (LMP) a területen kívüli ellátottak problémájára hívta fel a figyelmet, arra emlékeztetett, hogy tavaly több mint 1400-an érkeztek a csabai ügyeletre, őket nem lehet elküldeni, de fejpénz sem jár utánuk. A képviselő szerint kötni kellene a környező településekkel valamilyen megoldását, hiszen így a csabaiak adójából látják el más települések betegeit, egyúttal kérte az országgyűlési képviselő támogatását. A polgármester nem vetette el ennek lehetőségét.
Dr. Kerekes Attila (Fidesz-KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy hiány nélkül, sőt, egy kicsi nyereséggel vette át az önkormányzat az ügyeleti kft.-t. A képviselő úgy tudja, gond nélkül megy az ellátás. Ehhez Zelenyánszkiné dr. Fábián Ágnes (Fidesz-KDNP) is csatlakozott, és ahhoz a felvetéshez is, amelyet Takács Péter tett.
Dr. Sonkoly Iván ügyvezető annyival egészítette ki az előterjesztést, hogy 300 ezer forinttal javult a cég mérlege. Mint mondta, a kft. beváltotta a hozzá fűzött reményeket, a személyi problémák is megoldódni látszanak, a felvetett problémákat azonban véleménye szerint csak jogszabályi változással lehetne kiküszöbölni, hozzátéve: a sürgős betegeket el kell látniuk, még akkor is, ha nem kapnak rá támogatást.
14 igennel egyhangúlag elfogadták az előterjesztést.
Felsőfokú nyomdászképzés indul Békéscsabán
Ahogy arról már többször beszámoltunk korábban, a Modern Városok Program békéscsabai elemei közé tartozik a nyomdaipari tudás- és képzőközpont létrehozása. Koncepció már van, most a részleteket ismeri meg a közgyűlés. A program részeként többek közt azt vizsgálták a szakemberek, milyen helyi igények merülnek fel (kiderült például, hogy az ágazatban permanens a szakemberhiány), de állami segítésggel nyomdászképzés indul a BSZC Szent Györgyi Albert szakgimnáziumában korszerű tanműhellyel, illetve mérnökképzést is hoznának a városba.
Időközben a városvezetés tárgyalásokat folytatott az Óbudai Egyetemmel, elindult a Tevan Nyomdaipari Tanműhely terveztetése, majd a kivitelezés, illetve fenntartót váltott a békéscsabai campus. Az egyeztetések nyomán egyébként egy olyan elképzelés körvonalazódott, hogy a Gál Ferenc Főiskola az Óbudai Egyetemmel karöltve közös képzést indítson, két egymással versengő felsőoktatási intézmény ugyanis szabotálná az elérni kívánt célt. A kihelyezett képzés a 2019/2020-as tanévtől indulna.
Takács Péter kérdésére a polgármester arról tájékoztatott, hogy legkéősbb idén decemberig kell a felvi.hu-ra feltölteni az induló képzéseket. Az Óbudai Egyetem szándékán túl a Gál Ferenc Főiskolával is meg kell egyezni a teremhasználatról. Szarvas Péter arról is tájékoztatott, hogy a tervek szerint államilag támogatott szakokként indulnak a képzések. Elvi támogatást a szakminisztériumtól is kaptak.
Fülöp Csaba (MSZP) szerint a nyomdászképzés Békéscsabára hozata valódi sikertörténet, ahogyan a nyomdaipari oktatók javadalmazásához való hozzájárulás is. Ő is érdeklődött Kása Istvántól, a Marczek-Kner Packaging vezetőjétől az ütemtervről, amelyre azt a választ kapta, hogy júniusban meg kell egyezni a helységek bérbeadásáról, majd a kari tanács jóváhagyása után a dokumentumot becsatolják a rektori tanácsnak, ezt követően döntenek a szak indításáról. Júliusban iparági konferencia lesz, itt ismertetnék a működési modellt, majd szeptemberre várható a minisztériumi döntést. Ha minden jól megy, akkor októberre várható a szak meghirdetése.
Herczeg Tamás (Fidesz-KDNP) országgyűlési képviselő szerint is fontos mérföldkő az ütemterv. Fontosnak nevezte, hogy állami támogatott képzésről van szó, és alátámasztotta ő is, hogy a képzés finanszírozásának megosztására van szükség.
Kiss Tibor (Fidesz-KDNP) megköszönte minden, az előkészületekben résztvevő közreműködését.
15 igennel fogadták el az előterjesztést.
Benyújtja a számlát a DAKK
Továbbra is veszteséges a helyi közösségi közlekedés üzemeltetése, az ezért felelős Dél-alföldi Közlekedési Központ az önkormányzatnak megküldött beszámolója alapján csak tavaly 13,6 millió forintos mínuszt szedtek össze. Annak ellenére, hogy kevesebb tanuló és nyugdíjas bérlet fogyott, az ingyenes utazások után kapott szociálpolitikai menetdíj-támogatás csökkenése ellenére és egéb bérletek eladásának növekedése miatt 1,3 százalékkal nőtt a menetjegyekből eladott bevétel aránya. Ezt a számot torzítják az egyéb felmerülő költségek. A szolgáltató erre hivatkozva kéri az önkormányzatot, hogy térítse meg az ebből származó veszteséget. Ezzel párhuzamosan, egy másik javaslatban az önkormányzat az Európai Unió Hivatalos Lapjában ír ki pályázatot a helyi közösségi közlekedés biztosítására.
A pénzügyi bizottság javaslatára a szövegből kikerült volna az, hogy csak autóbusszal lehessen szállítani a lakosságot (változó mennyiségű személyt szállító busz, taxi, kiscsoki, nagykocsi, villamos, troli és más járművekkel példálóztak a képviselők), ám ezt végül nem fogadták el.
Az előterjesztést 14 igennel és 1 tartózkodás ellenében fogadták el.
Beszámol az Alföldvíz is
Folytatva a tájékoztatók sorát a részben a békéscsabai önkormányzat tulajdonában lévő Alföldvíz Zrt. is benyújtotta dokumentumát a képviselő-testületnek, amely főként a cég közgyűlésének előterjesztéseiről szólt.
Miklós Attila (MSZP) emlékeztetett arra, hogy évről-évre veszteséggel fogadja és zárja az évet a társaság. Véleménye szerint ez a végtelenségig nem fog menni. Hozzátette: volt arról szó néhány hónapja, hogy az állam bevásárolná magát a cégbe. Ezzel kapcsolatosan érdeklődött, hogy jelenleg mi az állás az ügyben?
Takács Péter (LMP) az iránt érdeklődött, hogy az aradi vízátvétel ügye jelenleg hogyan áll?
Uhrmann Károly, az Alföldvíz Zrt. gazdasági igazgatója elmondta, hogy az ágazatot érintő elvonások – nem is csak a rezsicsökkenést, hanem a közműadót tekintve – 4 milliárd forintot tesznek ki, ezt kezelik nehezen. Mint mondta, ez azért probléma, mert a cég működési területén egy méter vezetékhosszra huszadannyi vevő jut, mint a sűrűben lakott területeken. A gazdasági igazgató hozzátette: ez egy ismert országos probléma, és zajlanak az egyeztetések az illetékesekkel. Tájékoztatta a közgyűlést arról is, hogy jelenleg nincs napirenden az állami részvényvásárlás, mivel változott a minisztériumok összetétele. Az aradi vízátvétellel kapcsolatosan elmondta: felfüggesztették a fejlesztést, tekintettel arra, hogy a kormányközi szerződés és a magyar szakaszon épülő vezeték még nincs kész. Kiemelte: várják azt, hogy az illetékesek döntését az ügyben, mert ahogy mondta: a társaság számára is létkérdés, hogy egy végleges döntés szülessen az illetékes minisztériumokban, mert ez a fejlesztés állami beruházás.
Miklós Attila (MSZP) kifejtette: amennyiben ezt a hiányt az állam okozta, akkor az államnak kell beavatkozni a helyzet megoldása érdekében – főleg, ha a cég az államnak 4 milliárd forintot fizetett ki a közműadóra.
Takács Péter (LMP) szerint van előnye annak, hogy Herczeg Tamás országgyűlési képviselő végighallgatja ezt a vitát. A képviselő elmondta úgy emlékszik, hogy az aradi vízátvételhez 1 milliárd forintos költség volt rendelve. Arra volt kíváncsi, hogy amennyiben pozitív döntés születik a minisztériumban a beruházás kapcsán, akkor ezt a forrást honnan rendelik a beruházáshoz?
Uhrmann Károly a kérdésre úgy reagált, hogy az üzemeltető társaság vezetőjeként erre a kérdésre nem tud válaszolni, mert a fejlesztés állami beruházás lesz.
Herczeg Tamás országgyűlési képviselő (Fidesz-KDNP) arról tájékoztatott, hogy szerdán is tárgyalt a kérdéssel kapcsolatosan az Alföldvíz Zrt. ügyvezetőjével. Ígéretet tett a grémiumnak, hogy foglalkozik a kérdéssel, de hozzátette: elhamarkodott lenne kijelenteni jelenleg, hogy rövid időn belül megoldást találnak a kérdésre, ugyanakkor napirenden van a kérdés.
13 igen és 2 tartózkodás mellett fogadták el az előterjesztést.
Drágábban parkolunk július 1-től
Egy korábban elfogadott határozat alapján 10 százalékkal drágább lesz a parkolás Békéscsaba belvárosában július 1-től.
Bíró Csaba (Fidesz-KDNP) lakossági megkeresés nyomán azt kérte, hogy az Árpád sor, a Damjanich, a Jókai és a Szabó Dezső utca is legyen fizetős. Kérte, hogy vonjanak be szakembereket és vizsgálják meg, hogy ez lehetséges-e.
Herczeg Tamás országgyűlési képviselő (Fidesz-KDNP) az egykori körzetével kapcsolatban szólt a napirendi ponthoz, mivel ahogy mondta: ha Bíró Csaba javaslatát elfogadnák, akkor érdemes lenne a Szigetvári utcát is megvizsgálni ebből a szempontból, mert ott is több lakos jelezte a fizető parkoló kialakításának igényét.
Szarvas Péter (független) tájékoztatta a grémiumot arról, hogy folyamatban van a tervezés, de a most elhangzott javalatok bekerülnek a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. tervezetébe, ha ezekkel az utcákkal esetleg nem számolt volna a cég.
Nagy Ferenc (független) alpolgármester emlékeztette a közgyűlés tagjait, hogy további intézkedések szükségesek ehhez, de több megoldása van a bevételek növelésének. Hozzátette: a vagyonkezelő ezeket a tervezeteket behozza majd a testület elé. Véleménye szerint a tervezett parkolási díjak nem elrugaszkodottak a megyei jogú városok között.
Kozma János, a Békéscsaba Vagyonkezelő ZRt. vezérigazgatója Szarvas Péter kérdésére hangsúlyozta: a cég a törvények szerint jár el, amikor az övezetbővítést és a díjemelést tervezi, ugyanis ezeket a változtatásokat törvények szabályozzák. Hozzátette, hogy a megbízást megadták annak a cégnek, amely ezelőtt is végezte az ilyen típusú vizsgálatokat, és jelenleg ők készítik elő. Erre 30 nap szükséges, de tudomása szerint ezt még nem kezdte el a megbízott cég. A Herczeg Tamás által javasolt területet nem tervezték be a parkolózóna bővítésébe, de így még be tudják építeni.
Szarvas Péter (független) hangsúlyozta: nem támogatja a szombati díj bevezetését. Emlékeztetett arra, hogy akik a költségvetést támogatták, azok elfogadták, hogy a vagyonkezelő 10 százalék bevétel növekedése csak így érhető el, így részéről bele fér a díj emelés a költségvetés tarthatóság miatt.
Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) elmondta, hogy 2006-ban vezették ki a szombati parkolási díjat. Kifejtette: nem támogatja a szombati díj bevezetését, ugyanakkor véleménye szerint is szükség van a díjbevételre, amelyet a durván 10 százalékos emelés jelenthet, ugyanakkor kifejtette: a városi költségvetés 15-20 százalékos emelést irányozna elő.
Kiss Tibor alpolgármester (Fidesz-KDNP) azt a reményét fejezte ki, hogy ez az emelés, illetve övezetbővítés egy koncepció mentén fog történni. Véleménye szerint azt nem lehet csinálni, hogy ha a strand egyik oldalán kérik, hogy fizetős legyen a parkolás a másik oldalán meg nem, mert akkor egyik oldalról átmennek a másikra parkolni, és akkor majd ott is kérik a lakók, hogy legyen fizetős legyen. Továbbá felhívta a grémium figyelmét arra, hogy rengeteg technika feltétele van, annak, hogy több fizetős parkolót alakítsanak ki. Kifejtette: ahhoz, hogy az önkormányzati cégnek több bevétele legyen, ahhoz először be kell majd ruházni.
Nagy Ferenc alpolgármester (független) elmondta: ezzel a javaslattal még nem tudták számszerűsíteni mekkora lenne a pontos plusz bevétele a cégnek. Véleménye szerint kérdés az, hogy a díj emelésből összejön-e a 20 millió forintos plusz bevétele, vagy csak kombináltan tud majd teljesíteni a cég az elvártakat.
Bíró Csaba (Fidesz-KDNP) elmondta: lakossági igény volt az, amivel megkerestek, és ő ezt tolmácsolta a közgyűlés tagjainak. Azért javasolta, hogy vegyék be a tervezésbe és gondolják végig ezeket a lehetőségeket, mert az ott lakókat és az ott üzemelő vállalkozásokat segíthetnék ezzel.
Kiss Tibor alpolgármester (Fidesz-KDNP) hozzászólásában úgy reagált, hogy ő is azt a javaslatot tette, hogy legyen egy egységes koncepció kidolgozva a parkolást érintő változásokkal kapcsolatosan.
Tímár Ella (Fidesz-KDNP) véleménye szerint a tervezetben szereplő díj emelés, miatt a jelenleg nem fizetős helyek tovább lennének terhelve, ezért kell szerinte átgondolni az övezetek bővítését.
Kutyej Pál (Fidesz-KDNP) felvetette annak a lehetőségét - hogyan lehetne azoktól is hozzájárulást kérni, akik nem békéscsabaiak, és a város parkolóit használják. Azt javasolta, hogy legyen szombaton fizetős a parkolás, és helyette hétfőn legyen ingyenes, mert akkor biztosan a csabaiak használják a parkolókat.
Kozma János, a Békéscsaba Vagyonkezelő ZRt. vezérigazgatója úgy reagált Kutyej Pál képviselő felvetésére, hogy jelentősen kisebb bevételt hozna a mért adatok szerint, ha másik napot jelölnek ki a fizetős szombat helyet – hétköznapokon ugyanis nagyobb a bevételük ebből a szolgáltatásból. Hozzátette: a képviselők által jelzett a parkolási anomáliákat szeretnék ezzel a tervezettel megoldani. Hozzátette: valóban azok foglalják el az ingyenes parkolókat, akik a belvárosban dolgoznak és el akarják kerülni a parkolásidíj megfizetését.
A szavazás előtt Kutyej Pál visszavonta a javaslatát, mert a vezérigazgató válaszából kiderült, hogy az jelentős bevételkiesést jelente.
Szarvas Péter (független) polgármester külön szavaztatta meg a Pénzügyi-, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság javaslatának két pontját.
A közgyűlés tagjai először a parkolási díjak megemeléséről határoztak, amit 6 tartózkodás mellett 9 igennel elfogadtak, így július 1-től mintegy 10 százalékkal emelkednek a parkolásidíjak Békéscsabán.
Ezt követően a testület tagjai arról szavaztak, hogy fizetőssé tegyék-e a szombati parkolást 8 és 18 óra között. Ezt a javaslatot 9 tartózkodás mellett 2 igen és 4 nem szavazattal nem fogadták el.
A napirendi pont vitája végén a teljes határozatot elfogadták.
