Megvan az idei költségvetés, jön a városüzemeltetési cég: ülésezett a közgyűlés

Idei második ülését tartotta Békéscsaba képviselő-testülete. A városatyák 12 napirendi pontról, ezen belül 36 előterjesztésről vitáztak: köztük a város 2017-es költségvetéséről, de szó volt az iskolaközpontok beszámolójáról, számos pályázat benyújtásáról, a városüzemeltetési cég létrehozásáról és a közmunkaprogramról is.

Napirend előtt: baj van a külterületi utakkal

Miklós Attila (MSZP) jelezte, úgy tudja, a költségvetés vitájánál részt vesz Vantara Gyula országgyűlési képviselő – a polgármestertől azt kérdezte, lehet-e majd tőle kérdezni? Szarvas Péter (Független) jelzése alapján lesz erre lehetőség.

Zelenyánszkiné dr. Fábián Ágnes (Fidesz-KDNP) a veronai buszbalesetben elhunyt békéscsabai sofőrrel kapcsolatban tett felvetést, azt javasolta, az önkormányzat nyújtson segítséget a családnak, ha az állam nem tesz így. A tanácsnok felvetette ugyanakkor, hogy a 11-es körzetben (Felsőnyomás, Fürjes) nagy az igény az útfeltöltésre. 9 milliót már költött ilyen célra az önkormányzat, de mint mondja, a teherforgalom nagy gondot okoz. A szántóföldek melletti vízelvezető árkokat beszántják a gazdák, ezért azt kéri, a városüzemeltetés keresse meg az ott lakókat a problémákkal kapcsolatban.

Szarvas Péter (Független) megerősítette a tanácsnok buszbalesettel kapcsolatos információit, emellett arról tájékoztatott, jelezte a családnak, hogy az önkormányzat kész segítséget nyújtani. A második felvetésről a polgármester azt mondta: az önkormányzat erőforrásai mértékében próbálja meg rendezni a helyzetet, de a nagy mezőgazdasági gépekkel, a teherforgalommal nem tudnak mit kezdeni.

Csiaki Tamás, a városüzemeltetési osztály vezetője szerint utólag nehéz kideríteni, ki tette tönkre az adott útszakaszt, de a mezőőrök segítségével igyekeznek majd felvenni a kapcsolatot a lakossággal, akik naprakész információkkal rendelkeznek.

 

 

Beszámol a Békéscsabai Szakképzési Centrum

Nem gazdasági, vagy pénzügyi, hanem oktatási témával indul a februári közgyűlés, méghozzá egymás után több iskolaközpont is beszámol. Elsőként a Békéscsabai Szakképzési Centrum, melynek tagintézményeiben több, mint 6 ezer diák tanul. Az előterjesztés szerint többségük részt vesz az iskolán kívüli sport, kulturális, szabadidős, közösségi és közéleti tevékenységekben – rájuk is alapoz például a város ifjúsági koncepciója. Arra is kitérnek, hogy kölcsönös együttműködés alakult ki a BSZC és az önkormányzat között, például az oktatási kerekasztallal kapcsolatban.

Az ülésen jelen van Mucsi Balázs, a BSZC igazgatója is, aki arra emlékeztetett:

2015-ben indult el a centrum, 4800 diákkal kezdték el a munkát, mára már 6200 diák jár a BSZC tagiskoláiba. Kiemelt partner a város, egyúttal megköszönte Kiss Tibor alpolgármester összefogó munkáját. A helyi civil- és szakmai szervezetekkel is együttműködnek. Önálló költségvetési szervként pályázatokban vesznek részt, közel 500 millió forintot fordítottak eszközfejlesztésre tavaly.

A Modern Városok program keretében a nyomdaipari képzés fejlesztésére további forrásokat lehet majd fordítani. Igyekeznek a munkaadók igényeit is kielégíteni, sok együttműködési megállapodást kötnek a munkaerő-piaci szereplőkkel.

Miklós Attila (MSZP) arra kérdezett rá, hol található a Trefort szakgimnázium beszámolója, mert nem találja. A legnagyobb problémát ugyanakkor abban látta a képviselő, hogy az önkormányzatnak nincs ráhatása a középiskolai képzésekre.

Takács Péter (LMP) arra emlékeztetett: a szakképző intézmények az államosításig önkormányzati fenntartásban működtek. Mint mondta, a tegnapi bizottsági ülésen volt alkalma kérdezni az igazgatótól, ahol kiderült, az intézmények viszonylagos önállóságot élveznek, a pénzmaradványokat visszakapják az iskolák, ezt pozitív lépésként értékelte a képviselő. Több iskola beszámolójában szerepelt veszélyként a demográfiai helyzet, amely szerinte reális, ám iskolavárosként Békéscsaba nincs veszélyben – ismertette a bizottsági ülésen elhangzottakat a politikus, hozzátéve: egyelőre nem működik utókövetési rendszer, de már dolgoznak annak kialakításán. Egyelőre nincs probléma a diákok elhelyezkedésével, a gazdasági válság kezdi elhagyni a megyét – értékelt Takács.

Fülöp Csaba (MSZP) örömmel olvasta, hogy szorosan együttműködik a gazdasági szereplőkkel a BSZC, hiszen köztudott, hogy folyamatosan fejlesztenek a békéscsabai cégek. A hétfői paktum-fórumon is elhangzott, hogy egyes cégek nem tudják feltölteni álláshelyeiket, ezért is tartja fontosnak a képviselő a szoros együttműködést. Örömmel hallotta azt is, hogy a fém- és autóipari beszállítókkal külön megállapodás született. A nyomdaipari tervekről azt mondta: mintaprojekt lehet az elképzelésből, ugyanakkor érdemes lehet a szakoktatói javadalmazás mintájára máshol is bevezetni a területen már működő modellt.

Kiss Tibor (Fidesz-KDNP) gratulált a BSZC sikereihez, és megköszönte az ellenzék építő kritikáját. Fontosnak tartotta, hogy a szakfeladat elkerülésével is van belátása van az önkormányzatnak a helyi szakképzési rendszerbe és jó az együttműködés a centrummal. Megemlítette, TOP keretből energetikai fejlesztést hajtanak végre a Trefort utcai kollégiumon. Az oktatási területért felelős alpolgármester összegzőjében elhangzott: sokszor hallani, hogy baj van az oktatással, ezek szerint a békéscsabai szakképzéssel nincs gond.

Ha egy intézmény jól működik, és a képviselők dicsérik azt, annak hangot kell adni. A központosítás nem futott végig az iskolákon, a központ meghagyta az intézmények viszonylagos függetlenségét, ennek is köszönhető Takács Péter (LMP) szerint a jó együttműködés.

Bíró Csaba (Fidesz-KDNP) szerint mert élni a BSZC a változtatás jogával, ami elősegítette azt, hogy a képzésekkel a munkaerőpiacon is el tudnak helyezkedni a szakképzésben tanulók. Habár vannak nehézségek, és a képzés sem a városhoz tartozik, mégis helyi diákokról és oktatókról van szó, nagy a felelősség, ami abban is áll, hogy támogassák az oktatást, ide csábítsák a szakembereket – összegzett a képviselő.

A szakképzési centrum nincs veszélyben, jól látszik, hogy Békéscsaba gazdasága erősősik, egyre keresettebbek a képzett szakemberek – fogalmazott a polgármester. A BSZC aktív, erős kapcsolatokat tart, sok szálon kötődik az önkormányzathoz is. A nyomdaipari szakoktatók bérének egy részét a város állja, a Trefort utcai volt kollégium felújításához a város is hozzájárult anyagilag, közös finanszírozással újabb szintet tehetnek rendbe – ismertette az eredményeket Szarvas Péter (Független). A TOP-ból 140 millió forintból valósulhat meg energetikai felújítás. A békéscsabai campus kihasználásában is lesz szerepe a szakképzési centrumnak a tervek szerint, de a műszaki felsőfokú képzésben is részt vehetnek majd. A nyomdaipari képzőközpontról szóló kormányzati döntés a küszöbön áll – jegyezte meg a városvezető.

Mucsi Balázs Miklós Attilának jelezte: technikai problémáról lehet szó a Trefort beszámolója esetében, hozzátéve: éppen itt energetikai felújítást végeznek majd, a szakgimnáziumi területen csúcsokat döntögetnek, közel 1300-an járnak ide. A fémipari területen nagy kihívások elé néznek, óriási a kereslet az ott végzett diákokra. Az igazgató arról is beszélt: mára verseny alakult ki az itt végző diákokért. Hozzátette: folyamatosan keresik őket a különböző szervezetek, akikkel sikeresen együttműködtek az eddigiekben.

Miklós Attila (MSZP) mégiscsak  teljes anyagot kért a Trefortról – Mucsi Balázs azt ígérte, az anyagot még a közgyűlés vége előtt megkapják.

16 igen és 1 tartózkodás mellett elfogadták a beszámolót.

 

Beszámol a Békéscsabai Tankerületi Központ

A Békéscsabai Tankerületi Központot a hatályos törvények szerint 2016. november 30-án alapították, és január 1-től 14 települési önkormányzat intézményeit tartja fenn a békéscsabai, szarvasi és orosházi járásban.

27 köznevelési intézmény fenntartási és működtetői jogait, kötelezettségeit látja el. 2017. február 1-jével a Gyulai Tankerületi Központtól a Békéscsabai Tankerületi Központhoz került 8 mezőkovácsházi intézmény. A tankerület intézményeibe 5222 diák járt 2016. októberében, ez a tanulói létszám 2017-ben biztosan emelkedik, hiszen csatlakozott 8 újabb iskola – írja az előterjesztés. 2016-ban 739 pedagógust foglalkoztattak.

Bánki András, a Békéscsabai Tankerületi Központ igazgatója jelezte, hogy prezentációval készült a közgyűlésre. Köszönetét fejezte ki, hogy itt lehet és beszámolhat a képviselőknek a jelenlegi eredményekről. Mivel új a tankerületben, bemutatkozásában elmondta: három diplomával rendelkezik, Kunágotán a helyi általános iskolában kezdte munkáját, majd 2011-ben általános igazgató-helyettesként tevékenykedett. 2013-ban került a mezőkovácsházi tankerülethez, október elsejétől a mezőkovácsházi mellett az orosházi  tankerületet vezette.

Emellett beszámolt a közelmúlt történéseiről, eredményeiről.

2016 november 30-tól országosan 59 tankerületi központ jött létre Magyarországon, amelyek mindegyike önálló költségvetési szervként működik. Idén január elsejével a KLIK-ből kiválva beolvadtak a járási tankerületek, 27 köznevelési intézmény került a csabai központhoz. Augusztus 1-től megkezdte a munkát, amivel rugalmasabbá működhet a rendszer, az intézmények igényeit ki tudják elégíteni.

A döntési kompetenciák közelebb kerültek az intézményekhez, teret engedett az intézményeknek, kikérték az intézmények véleményét, többletköltség igényeit. A tankerület igazgatója a személyügyi feladatok alól mentesítette az intézményeket, hiszen az iskolatitkárok végezték ezt a feladatot, ezzel a döntéssel több feladat alól mentesítették az intézményeket, így a szakmára nagyobb hangsúly jut. A beszámolóból kiderült, a beszerzések bekerültek a tankerülethez, áttekintették a túlmunka kérdéskörét, itt pedig kifizetéseket is eszközöltek, amit nagy öröm övezett. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a pedagógusok túlterheltek, így 38 százalékkal növelték a pedagógusok létszámát, bár még így is túlfeszített a munkatempó. Bánki András leszögezte, humánerőforrás-hiánnyal küszködnek, különösen a nyelvoktatás és a természettudomány területén, mint mondta, itt Budapest elszívó hatása érvényesül. 2016 októberétől összesen 110 millió dologi keretet bocsájtottak ki, ebből gazdálkodhattak az intézmények – Békéscsabára 63 millió forint jutott. A fejlesztéseket illetően megemlítette, a Belvárosi gimnázium az önkormányzathoz tartozik, de itt például 4 millióból újítottak fel mosdókat. “Könyvtári állományokat is bővítettünk, az önerőt biztosítottuk az intézmények számára” – közölte a tankerület vezetője, aki azt is hangsúlyozta, gyorsan és hatékonyan szeretnének reagálni a felmerülő problémákra, az intézmények fejlődését szeretnék támogatni, az elmaradt versenyeket feléleszteni, például a Bay Zoltán Emlékversenyt. De ilyen a Czeizel Endre feladatmegoldó verseny is. Bánki András kiemelte, a közoktatási kerekasztallal jó az együttműködés, építő jellegű a párbeszéd, az együttműködést erősítenék a BSZC-vel és a főiskolával. A tanulói létszám nőtt, ugyanakkor ez a növekedés az Esélypedagógiai Központnál tapasztalható ez, ahol sérült gyermekekkel foglalkoznak. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy ezen tanulók esetében a gyógypedagógusok száma nem megoldott, ami nemcsak megyei, hanem országos probléma. A tankerület vezetője hozzáfűzte, a felsőoktatásban résztvevők számában nincs nagy változás, de ösztönözni kell a diákokat arra, hogy a csabai főiskolára is jelentkezzenek. Zárásként elmondta, a tankerültei központnak komoly fejlesztési lehetőségei lesznek, 1,5 milliárd forint európai uniós forrásból.

Miklós Attila (MSZP) sem a KLIK létrehozásával, sem a tankerületek felosztásával nem ért egyet, nem érzi ezt a stabilitást, hiszen négy év alatt Bánki András a negyedik vezető. Hozzátette, ha jövőre nem lesz változás, akkor lehet majd beszélni az eredményekről.

Takács Péter (LMP) is egyetért Kiss Tibor alpolgármesterrel abban, hogy a magyar oktatás helyzetétől független a békéscsabai szakképzés rendben van. A képviselő emlékeztetett arra, hogy 2013-tól sikerült megfosztani az intézményeket az önállóságtól, olyan jogokat próbálnak visszaadni az intézményeknek, amiket el sem kellett volna venni. Hozzátette, minél nagyobb önállóságot kapnak az intézmények, annál jobban működhet a rendszer.

Kiss Tibor (Fidesz-KDNP) szerint a KLIK megalapításával a szándék jó volt, de amikor a kormány látta, hogy ez nem a legjobb megoldás, akkor új utat keresett, nagyobb önállóságot adva az intézményeknek. Az eredményeket illetően az oktatási ügyekért felelős alpolgármester megjegyezte, a jelentkezők 90 százaléka felvételt nyer a felsőoktatásba, ez mindenképpen azt mutatja, hogy jó a pedagógusok munkája. Hozzátette, a szakképzési mellett a közoktatási rendszerrel sincs baj, persze vannak kivételek, amikre meg kell találni a megoldásokat. Az alpolgármester hozzászólása végén külön megköszönte a tankerületi vezető konstruktív, előremutató munkáját.

dr. Ferenczi Attila, a Fidesz frakcióvezetője elárulta, a prezentációk negyedik oldalánál el szokott aludni, most azonban végig figyelt, ez egy jó beszámoló volt. Korábbi problémaként felidézte, hogy Budapestről kellett engedélyt kérni ahhoz, hogy Békéscsabán krétát vegyenek. Megjegyezte, most talán közvetlenebb, jobb kapcsolat alakul ki, gyorsabban születnek megoldások a felmerülő problémákra. Hozzátette, mindenképpen pozitív, hogy a kérésnek megfelelően, a Békéscsabai Intézményellátó Centrumnál maradtak a korábbi feladatok.

Szarvas Péter (Független) szerint érezhető az a munka, ami elindult az önkormányzattal, az intézményekkel jó kapcsolat alakult ki. A városvezető azt a kérést intézte az igazgatóhoz, hogy a főiskolával való kapcsolatra külön figyelmet fordítson, főként a felvételi időszakban.

Bánki András bízik abban, hogy jövőre is itt állhat és megtarthatja beszámolóját. Hozzátette, nem az a fontos, hogy neki mi a jó, hanem az, hogy az intézmények számára is jól alakuljon a jövő.

A beszámolót 15 igennel és 2 tartózkodással elfogadta a testület.

 

Beszámol a Békéscsabai Pedagógiai Oktatási Központ (POK)

A POK a feladat-ellátási területén 179 köznevelési intézményben, 562 feladat-ellátási helyen látja el feladatait.

A 11 foglalkoztatottal és 47 szaktanácsadó bevonásával látják el a szakmai feladataikat, emellett 202 mesterpedagógus lát el szakértő van Békés megyében. A szaktanácsadók 2016-ban beérkezett 525 tantárgyi gondozási igények 100 százalékát ellátta. Emellett a 2057 tematikus szaktanácsra beérkezett igények 88 százalékát teljesíteni tudta. Tavaly a POK 13 közoktatási intézményben 394 pedagógus értékelését is elvégezte.

Megjelent az ülésen a POK helyi vezetője, Simon Nóra Edina, aki arról tájékoztatott: szakmai segítséget nyújtanak az intézményeknek, fenntartóra való tekintet nélkül. Igényfelmérést végeznek minden év elején, mára minden iskolavezető megfontolja, milyen segítséget vesz tőlük igénybe. Az éves munkaterv alapján szaktanácsadók segítik az iskolákban folyó munkát. Emellett feladataik közé tartozik az összes pedagógiai felmérés lebonyolítása, a pedagógusképzések biztosítása, irányítják a középiskolai felvételi rendszert, mindezt 47 szaktanácsadóval. A beérkezett megyei szintű, 2500 szakmai szolgáltatási igényeket több mint 80 százalékban teljesítették tavaly, az egyéni kéréseknél ez a szám 100 százalék. A békéscsabai óvodák tekintetében 180 százalékos volt a teljesítés, az általános iskoláknál 150, a középiskoláknál pedig 130 százalékos eredményt értek el. A 2017-es tervek között szerepel a megyében 11 bázisintézmény létrehozása, így még inkább teljesíteni tudják a rájuk háruló feladatokat, ezen túl vezető szaktanácsadóik is lesznek. A visszajelzések alapján az intézmények elégedettek a megyei POK működésével. Részt vesznek az oktatási kerekasztalon is, ennek segítségével azonnal tudnak reagálni a problémákra.

Kiss Tibor (Fidesz-KDNP) megköszönte a POK munkáját. Emlékeztetett, hogy a központ megalakulásakor még nem is sejtették, mekkora munka vár rájuk, de örül, hogy Békéscsabára került az intézmény. A központ sok feladatot lát el, színvonalas szakmai rendezvényeket tart.

17 igen mellett elfogadták a tájékoztatót.

 

 

Fenntartót vált augusztus 1-től a Gerlai Általános Iskola épületében található könyvtár 

Gerlán, a Hajnal-Lenkey-Jázmin Utcai Általános Művelődési Központon belül működött eddig az iskolai és nyilvános könyvtár, ahol szakértői vizsgálat zajlott. Az önkormányzat fenntartóként nem tud minden jogszabályi kötelezettséget teljesíteni, ezért az egyeztetések után a Hajnal-Lenkey-Jázmin utcai ÁMK átszervezését javasolják. Az intézmény feladatai közül augusztus 1-től kikerülne a könyvtári feladatellátás, melyet a Gerlai Általános Iskola fenntartója, a Békéscsabai Tankerületi Központ vehet át. A közgyűlésnek ehhez módosítania kell a Hajnal-Lenkey-Jázmin Utcai Általános Művelődési Központ alapító okiratát és döntenie kell az intézmény átszervezéséről.

Kiss Tibor (Fidesz-KDNP) megjegyezte, az eddigi beszámolók alapján az oktatással nincs gond, annak ellenére, hogy egyes vélemények szerint országos szinten problémák merülnek fel.

17 igennel egyhangúlag elfogadták az előterjesztést.

Beszámol a békéscsabai közoktatási kerekasztal

A 2015/2016-os tanévtől, a szeptembertől májusig tartó időszakban havonta ülésezik a békéscsabai közoktatási kerekasztal, ahol az önkormányzat, a Békéscsabai Tankerületi Központ, a Békéscsabai Szakképzési Centrum, a Békés Megyei Pedagógiai Oktatási Központ és a Szent István Egyetem képviselője, valamit a Békés Megyei Kormányhivatal oktatási referense is részt vesz. A szakértői kerekasztal  tagjai minden alkalommal egyeztetnek a  közoktatás, a települést is érintő változásairól, valamint az együttműködési lehetőségekről.

Takács Péter (LMP) arra emlékeztetett, hogy korábban javasolta a települési oktatási kerekasztal létrehozását, amit végül nem támogatott a grémium, majd később a polgármester bábáskodásával megalakult a fórum. A politikus javaslata lényegesen szélesebb kört vont volna be – tette hozzá. Az előterjesztésre térve azt jegyezte meg, az anyag alapján a kerekasztal állandó szereplői a Szent István Egyetem (SZIE) békéscsabai intézményének képviselői. Azt kérdezte, hányszor került szóba a helyi campus sorsa az elmúlt hónapokban, a felmerült problémák tükrében?

Kiss Tibor (Fidesz-KDNP) úgy reagált: a kerekasztal ötlete és annak megalakulása között két év telt el, a létrehozását az indokolta, hogy sok változás történt ez idő alatt. Mint mondta, kimondottan szakértői fórum létrehozása volt a cél. Az oktatási területért felelős alpolgármester megjegyezte: a kerekasztalon minden szereplő beszámol, így a SZIE is. A békéscsabai campusnál felmerülő problémák már érződtek egy ideje, hallottak híreket róla. Ezt sok tárgyalás és megoldáskeresés követte. Segélykiáltás az önkormányzathoz nem érkezett, de a városvezetés tisztában van azzal, milyen gondokkal küzd a felsőoktatási intézmény.

Sokan és sokat dolgoztak azért, hogy stabilizálják a campus helyzetét, amelynek sok eleme van – jegyezte meg a polgármester. Kormányzati szándék van arról, hogy támogatni kell a békéscsabai felsőoktatást. A SZIE közreműködése nélkül nehéz hatékonyan előrelépni – vélte Szarvas Péter (Független).

Takács Péter (LMP) szerint eddig sem volt vita abban, hogy meg kell-e védeni a helyi felsőoktatást, mint mondta, pozitív, hogy létrejött a kerekasztal. Ám furcsának találja azt, hogy ahhoz képest, hogy a problémamegoldás a célja a fórumnak, a SZIE pedig tagja ennek, kiderült – méghozzá ellenzéki képviselői felvetésre -, nagy a baj.

Lesz min javítani, és kell is – jegyezte meg Kiss Tibor (Fidesz-KDNP), de mint mondta, csak olyan adatokból tudnak dolgozni, amit megkaptak. A szakfeladatellátás nem az önkormányzat dolga, az egy másik kérdés, hogy lobbizni kezdett az önkormányzat a békéscsabai campusért. Mindenki próbálta a pozitív híreket megerősíteni, mivel eddig a beiskolázási időszak zajlott, így nem mindegy, milyen üzenetet kommunikálnak.

Miklós Attila (MSZP) azt kéri, ha már Gödöllőre jár a városvezetés tárgyalni, hozzák el a konzorciumi partnerségben készült tanulmányokat is.

Szarvas Péter (Független) úgy reagált: többször kérték írásban és személyesen is, hogy kérik a tanulmányokat, de nem kaptak pozitív választ. A jegyző feladatot kapott arra, hogy meg kell vizsgálni, milyen jogi lépéseket lehet tenni ez ügyben, ezzel a kérdéssel később is foglalkoznak majd.

15 igen, 2 tartózkodás mellett megkapta a többséget az előterjesztés.

 

 

Változik a természetvédelmi területek védetté nyilvánítására vonatkozó rendelet

Aktualizálják a dokumentumot, amelyre azért is van szükség, mert a Modern Városok Programban szereplő projektek érintenek védett területeket – például a CsabaPark parkerdejét.

Békéscsabán összesen 25 természetvédelmi terület van az Erzsébethelyi belvíztározótól a pósteleki kastélyparkon át a nagyréti kocsányos tölgyig. A helyi természeti értékek közt szerepel a Bandikafa, a Cimborafa és a fényesi tanyák területén álló kocsányos tölgy.

Takács Péter (LMP) kérdést intézett Bacsa Vendel jegyzőhöz, miszerint ez a módosítás jelent-e fakivágást?

A jegyző válaszában elmondta, a beruházások olyan területet érintenek a kezelési terv szerint is, amelyek fakivágásokhoz vezethetnek. Takács Péter kérdésére Bacsa Vendel azt válaszolta: több javaslat is érkezett a változásokkal kapcsolatban, többek között civil szervezettől is, de még zajlanak az egyeztetések, a következő közgyűlésre hozzák ezeket a javaslatokat.

Szarvas Péter polgármester az előterjesztéssel kapcsolatban megjegyezte, hogy milyen sok természeti értéke van a városnak.

Az előterjesztést 15 igen és 1 tartózkodás mellett elfogadták a képviselők.

 

 

Ismét módosítják a tavalyi költségvetést

Ahogy azt az elmúlt hónapokban már megszokhattuk.

Nőtt a költségvetés főösszege, amely így 21,3 milliárd forintról 24,4 milliárd forintra nőtt.

Az önkormányzat központi alrendszeréből származó forrásai 5,5 millió forinttal csökkentek a tavaly októberi felmérésekből adódó központi forráselvonások miatt. Ugyanekkora összeggel csökkentek az önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatására szolgáló összegek, illetve 1,9 millió forinttal kevesebb jut szociális és gyermekjóléti feladatok, támogatások esetén a célelőirányzatára. A működési célú támogatások államháztartáson belülről származó előriányzata az önkormányzatnál 267,5 millió forinttal, míg a költségvetési szerveknél 18 millió forinttal emelkedik. A felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről származó előirányzata az önkormányzat esetében 2,3 milliárd forinttal emelkedik, de a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból is utaltak már előlegként forrást hat projekt esetében, 3,6 milliárd forintos értékben. Ebből 1 milliárd forintot már a rendeletben be is terveztek. A költségvetési szervek működési bevételi előirányzata 37,5 millió forinttal emelkedik, ez többségében a jegyértékesítést, a rendezvényekből származó bevételeket, a bérleti díjakat, az étkeztetésből származó összegeket és a különböző szakmai tevékenységek bevételeit tartalmazza. A működési célú átvett pénzeszközök előirányzata a költségvetési szerveknél 5,2 millió forinttal nőtt, az önkormányzatoknál 225,7 millió forint volt az emelkedés, utóbbi tartalmazza a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt-nek nyújtott tagi kölcsön visszafizetését.

A napirendet 13 igen és 3 tartózkodás mellett fogadta el a testület.

 

Megvan a 2017-es költségvetési rendelet – maratoni vita után

Az előkészítési fázis után a képviselők elé került a 2017-es költségvetés. A vonatkozó koncepciót már tavaly decemberben megalkották, melyről ezen a linken olvashat bővebben.

A 92 oldalas dokumentum a város bevételeit és kiadásait egyaránt részletezi. Ha a számokat tekintjük, az önkormányzat idén 28,31 milliárd forintos főösszeggel kalkulál.

Az előterjesztő leszögezi: az önkormányzatnak nagyon sok kötelező és egyre több önként vállalt feladatra kell előirányzatot biztosítania. Ezen feladatok finanszírozására feszített mértékben helyi adó és saját bevételek, ezen belül jelentős összegben felhalmozási bevételek kerültek tervezésre, amelyek teljesítésének elmaradása kockázatot jelent a költségvetés végrehajtásakor. Az önkormányzat 2017. évben a város fejlődése érdekében folytatja az elindított programok végrehajtását. A fejlesztések meghatározó része továbbra is pályázati, (elsősorban Európai uniós) illetve kormányzati forrásokból történik. A lakossági, különösen a kommunális területen jelentkező igények, kérések megvalósítása érdekében az önkormányzat új, jelentős nagyságrendű fejlesztési hitel felvételét is tervezi és vállalja az említett célok mihamarabbi megvalósításáért. A részletes költségelemzés ide kattintva olvasható el.

A napirendi pontnál Vantara Gyula országgyűlési képviselő (Fidesz-KDNP) is megjelent, amelyet több képviselő fogadott örömmel.

Szarvas Péter (Független) úgy fogalmazott: olyan előterjesztésről szavaznak most, amely egész évre meghatározza Békéscsaba életét. Az elkészült dokumentumot február 15-én megküldték a képviselőknek is – tájékoztatott a városvezető, hozzátéve: szisztematikus előkészítésnek köszönhető az idei költségvetési rendelettervezet, a 28 milliárdos költségvetés nagy munkát igényelt. Reálisnak mondható számokon alapul a dokumentum – értékelt a polgármester. Az intézmények, a polgármesteri hivatal osztályai, a városban működő civil szervezetek, bizottságok megjegyzéseit, javaslatait is beépítették, ezek mentén alakultak ki a sarokszámok. Befolyásolta a munkát az, hogy a vonatkozó, szigorú jogszabályoknak kellett megfelelni, és korábbi tervezési számokat is figyelembe kellett venni. A tervezet olyan időszakban készült, amikor Békéscsaba fejlődési időszakban van, 2017-ben is számos előnyét tapasztalják majd ennek – fogalmazott Szarvas Péter. A fejlődés egyik motorja a helyi vállalkozásokon túl az önkormányzat, jelenleg is sok olyan intézkedés van érvényben, amely a munkáltatókat segíti. A város emellett nagyfoglalkoztató, egyre több megrendeléssel operál, és tesz munkahelyteremtő szándékú intézkedéseket. A kiadások tervezésekor három szempontot vettek figyelembe: a kötelező feladatok megkapják azt az előirányzott forrást, amellyel a működés biztosítható.

A 2017-es fejlesztések véleménye szerint nehezebbek lesznek, 17 milliárd forintnyi beruházásról, fejlesztésről tanúskodik a rendelettervezet. A minimálbér és a bérminimum emelése komoly hatással van az önkormányzat gazdálkodására – a köztisztviselőknél éppen ezért 15 százalékos illetményemelésre lehet számítani.

Nagy szelete az önkormányzat működésének a közszolgáltatások biztosítása. Lényeges változás várható idén például a hulladékgazdálkodásban, amelyre idén kevesebbet költenek, míg a helyi autóbuszközlekedésre például 182 millió forintot fordít a város. Megmaradnak az infrastrukturális fejlesztésekkel, egészségüggyel, oktatással, sporttal kapcsolatos feladatok, de újakra is kész az önkormányzat – jegyezte meg Szarvas Péter, a Békéscsaba 300 és a HISZEK benned programra célozva, de ide sorolta a felsőoktatás támogatására szolgáló 25 millió forintot is. Át kell tekinteni azt is, mit lehet elhagyni, vagy átalakítani az önként vállalt feladatok közül, de az egészségügyhöz, szociális területhez és a sporthoz kapcsolódó vállalásokat meg kell tartani. A fejlesztések között említette a TOP-os pályázatokat, több mint 20 projektet érintve. Ezeket 100 százalékban uniós forrásokból tudják elvégezni. De beszélt a Modern Városok programról is, kiemelve a tavalyi, kétmilliárd forintból megvalósuló útfejlesztést. Néhány projekt esetében csak napok választanak el attól, hogy támogatói okirat szülessen Békéscsaba és a kormány között, jól áll a sportinfrastruktúra-fejlesztés, célegyenesben van az országos nyomdaipari központ fejlesztése, a CsabaPark negyedik üteme és a fürjesi leágazás tervezése, illetve a Munkácsy-negyed kialakításának tervei is szépen haladnak. Ezekből is fakadóan a polgármester szerint 30 milliárd forint fölé is nőhet a költségvetés főösszege. Beszélt ugyanakkor az ugyancsak központi költségvetésből megvalósuló stadion-fejlesztésről is, amelyben új lelátó épül majd – a városvezető bízik abban, hogy ez fellendíti a helyi futballt, az 1912 Előre pedig visszajut az első osztályba. 14 millió forintból fejleszthetik a Petőfi utcai iskolát, a Trefort utcai volt kollégiumban 13 millió forintos energetikai beruházást terveznek.

Túl kell teljesítenie a bevételeket a város intézményeinek és cégeinek, keresni kell a külső forrásokat – fogalmazott a polgármester. A hajléktalan szálló felújításához kormányzati forrást kellene keresni, a Szigligeti utcai óvoda tanmedencéjéhez a Magyar Úszószövetségtől várnak támogatást.

A helyi adóbevételek tervezése reális, számítani lehet arra, hogy tovább bővülnek a helyi vállalkozások, a legnagyobb adózók között jelenleg is találni olyanokat, akik beruházásokat folytatnak. 450 millió forintos hitelfelvételt tervez a város – Békéscsaba továbbra is fejlődik, ennek folytatása a cél – fogalmazott a polgármester, aki úgy vélte, öröm látni a költségvetést annak ellenére is, hogy az problémákat is felvet. Középtávon az önkormányzat 1 milliárd forint feletti, önként vállalt feladatfinanszírozással kalkulál, de kérdés az is, hogy ilyen volumenű fejlesztési tervezettel hogyan bír majd a város.

Miklós Attila (MSZP) szerint egy dolog stabil a költségvetésben, az pedig a hiány. Nincs sok mozgástere az önkormányzatnak, a kényszer és Brüsszel írja a fejlesztéseket. Egyetért a polgármesterrel abban, hogy a fejlesztések üteme nem tartható, most kell a pénz után szaladni, és most kell segítenie az országgyűlési képviselőnek abban, hogy minél több támogatást kapjon Békéscsaba. Az önként vállalt feladatokat nem szabad elengedni, azt kell megoldani, hogy olyan beruházásokat hozzanak a megyeszékhelyre, amelyek az itt élőkre pozitív hatással vannak. Eddig az volt a szokás, hogy készül egy költségvetési koncepció, egy első olvasat és egy rendelettervezet, de ezt a polgármester idén nem tartotta – ezt annak tudta be az ellenzéki képviselő, hogy hiánnyal tették le az asztalra a 2017-es büdzsét. Fiktív sorokat, bevételeket is talált a képviselő a tervezetben. Ami megmentheti a költségvetést, az az állami támogatás – vélte az MSZP politikusa.

A polgármester nem lát hiányt a költségvetésben, a bevételek és a kiadások szerinte egyensúlyban vannak. Fiktív bevételeket sem talált, ezek az előirányzatok reálisak – összegzett Szarvas Péter (Független).

Dr. Kerekes Attila (Fidesz-KDNP) megjegyezte, ő is hiányolta az első olvasatot, de így is elfogadja a tervezetet. Újdonságként kiemelte a főösszeget, és azt, hogy 2013 óta máshogy kerül megtervezésre a költségvetés. Az előző évihez képest óriási az ugrás a főösszegben – vélte. 11 milliárd forintot terveztek működésre, 14 milliárdot pedig fejlesztésre, beruházásra, tehát eltolódott a hangsúly – vélte a képviselő. A költségvetésekben már korábban is voltak lyukak, mint mondta, a korábbi példákból okulva a bevételekhez kell igazítani a kiadásokat. Több önként vállalt feladat teljesítését is pozitív példaként említette a képviselő.

Takács Péter (LMP) arra emlékeztetett, hogy korábban is volt már arra példa, hogy 30 milliárd fölé emelkedett a költségvetés főösszege. Örömtelinek nevezte, hogy pénz érkezik a városba, a fejlesztések jelentős részére meglesz a fedezet, a 14 milliárd forint jelentős összeg. Az idei büdzsét feszesnek nevezte, de mint mondta, a működés biztosított, a hitelfelvételekről pedig úgy vélekedett, az ideinél nagyobb számra is volt már példa. Ugyanakkor megjegyezte, nem kellene tovább görgetni a hitelfelvételt, mert az újabbakat eredményez majd. A lakásfelújításokra fordítandó összeget kevésnek tartotta a politikus, az önkormányzatnak több önerőt kellene fordítania a célra. A központi támogatások mértéke csak minimálisan emelkedik – jegyezte meg. Rákérdezett a béremelésre, illetve arra, készült-e kimutatás arra vonatkozóan, milyen bevételekre lehet számítani az ingatlaneladásokból? Az MVP-ben 5,2 milliárd forintot terveznek a piac-fejlesztésre költeni, szükséges ez? – zárta sorait a képviselő.

Tarrné Stuber Éva, a pénzügyi osztály vezetője úgy válaszolt az első kérdésre: megtörtént a béremelés, központi támogatás erre nincs. Szolidaritási hozzájárulás azonban van, ez 0 forint.

Az ingatlanértékesítésből származó bevételek kalkulálása döntő többségben tudatosan, előre beállított számok mentén dőlt el – közölte Szarvas Péter (Független). A piacra rátérve elmondta, készült látványterv, beruházói költségterv, a beruházást részben, 740 millió Ft-ból a TOP-ból finanszíroznák. Egy komplex tervről van szó – ecsetelte a városvezető hozzátéve: a kivitelezés már idén elindul az árusítótér befedésével, jövő tavasszal pedig elindulhat a teljes vásárcsarnok energetikai felújítása. Szükséges lesz a fejlesztés – értékelt a polgármester, aki bízik abban, hogy a kormánytól is megkapják a további több, mint 4 milliárd forintos támogatást.

Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) szerint az elmúlt 20 év legnehezebb költségvetéséről van szó, többször tárgyalták a pénzügyi bizottságon a kérdést. A pénzügyi osztály munkáját megköszönve arról beszélt: támogatja a frakció a költségvetést, mert a város működőképessége a tét. A vállalkozások támogatására eddig 50 milliót fordítottak, idén már csak 20 millió forintot tudnak erre a célra betervezni. A kiadásokat csökkenteni kellene, a bevételeket növelni. Utóbbinál az a baj, hogy a város már szinte minden iparterületét eladta. Jó lenne, ha az önkormányzat saját iparterületfejlesztésbe kezdene, mert a helyi iparűzési adóbevételre nem lehet mindig támaszkodni, szükséges a saját bevételek növelése. Pozitívumként emelte ki, hogy a lakosságra nem rónak plusz terheket. Az önként vállalt feladatok közt említette a Csaba baba és a Békéscsaba hazavár! programot, a tanácsnok szerint ezeket nem csökkenteni, hanem növelni kellene. A Békéscsabai Intézményellátó Centrum esetén kiemelte, hogy 424 millió forintos értékben vásárol szolgáltatást a tankerület a cégtől. A jelentős fejlesztések ecsetelése után kijelentette: az ország valóban harcol Brüsszellel, de az uniós forrásból finanszírozott TOP keretei közt rengeteg olyan fejlesztést valósíthat meg Békéscsaba, amelyet az önkormányzatnak kellene végrehajtania. Szem előtt tartják a környezetvédelmi szempontokat, sokat költ a város sportra, de átkerült az önkormányzathoz az Életfa Idősek Otthona működtetése is. Szükség volt a gyermekétkeztetési díjak emelésére, annak ellenére, hogy van olyan képviselő, aki populista módon viszonyult ehhez a kérdéshez – részletezte tovább a számokat a tanácsnok. Kitért Zelenyánszkiné dr. Fábián Ágnes napirend előtti felszólalására, azt javasolta, ne csak ajánlja a családnak a segítségét a közgyűlés, hanem vállalja is át a temetés költségeit.

Hanó Miklós (Fidesz-KDNP) arról beszélt: nagy összeget terveztek kommunális fejlesztésre, amit jó lenne, ha nem hitelből tudna megoldani a város. A külterületi fejlesztésekre a mostaninál is többet kellene fordítani, mivel ezek a területek kimaradtak a nagyobb projektekből. Éppen ezért az alpolgármester fontosnak tartja, hogy a képviselői alapokat tartsák meg – annak ellenére, hogy e tárgyban egy képviselőtársuk feljelentést tett – ugyanis ebből lehetne finanszírozni az ilyen feladatokat. Kitért annak a cégnek a létrehozására, amely a városüzemeltetési feladatokat látná el – így a lakosok igényeit közvetlenebbül tudnák kielégíteni. Beszélt azokról a cégekről, amelyeknek a kormány nyújtott támogatást munkahelyteremtésre, technológia fejlesztésre. A Modern Városok Programmal kapcsolatos tervekről azt mondta: az élelmiszeripari fejlesztésekbe az önkormányzatnak is be kell szállnia, így abból bevétele lehet a városnak. Habár a költségvetésben csak 200 millió forint áll rendelkezésre földes utcák burkolatának terveztetésére, ezt is nagy lépésként értékelte, másképp ugyanis ezt nem tudnák megoldani. A piac témájára rátérve úgy fogalmazott: nem csak vásárlási lehetőséget nyújtana a vásártér, hanem a turisztikát is fellendítené, hiszen ez a fejlesztés nem csak a békéscsabaiakat fogja kiszolgálni. Kiemelte a CsabaPark tovább fejlesztését is, ehhez kapcsolódóan a Zöld folyosó programot, mivel véleménye szerint ebben is nagy lehetőségek rejlenek. Az MVP-ben jelentős állami földigénylést adott le a város. Az ezeken a területeken megvalósuló fejlesztésekből profitálhatna az önkormányzat – zárta sorait az alpolgármester.

Kocziha Tünde (Jobbik) szerint a feladatfinanszírozási rendszer nem a Fidesz-kormány sikertörténete, mivel csak a központi feladatellátásra kap az önkormányzat támogatást. Hitelfelvétel nélkül ez pedig nem fog menni a képviselő szerint. Tavaly többször segítette a kormány a várost, de a képviselő úgy véli, ez idén sem megy majd másként. A központi támogatás több mint 46 millió forinttal emelkedett, egy kivételével mindenhol forrást vontak el – jegyezte meg. Megemlítette ugyanakkor az önként vállalt feladatokat és azt a 14 milliárd forintot, amit Békéscsaba a TOP-ból hívhat le. A képviselő szerint az így megvalósuló beruházások komoly fenntartási költségeket fognak róni az önkormányzatra, habár örömmel konstatálta, hogy a CsabaPark esetén bevétellel is kalkulál a büdzsé. Növekedett a város adóerő képessége, és pozitívumként emelte ki azt is, hogy jól működnek a helyi intézmények – ha ez a tendencia így folytatódik, akár az önfinanszírozás felé is mozdulhat a mutata. A Jobbik politikusa szintén jó hírként értékelte, hogy nem emelkednek a lakosságra rótt adóterhek és örömét fejezte ki az iránt is, hogy nő a köztisztviselők javadalmazása. Rákérdezett arra, hogy állnak a tárgyalások a DAKK Zrt.-vel a közösségi közlekedést illetően. Kijelentette ugyanakkor, hogy a költségvetés elfogadását nem támogatja.

Valóban feszes költségvetésről van szó – értékelt Fülöp Csaba (MSZP), aki szerint nagyon kevés a mozgástér. Hangsúlyosabbá válik a pénzügyi fegyelem, bár az önkormányzat fizetőképessége eddig is megvolt – fogalmazott a képviselő. Kockázatokat is rejt a költségvetés – mondta, habár örömmel vette, hogy ezekre van megoldás. 223 millió forint van beállítva béremelésekre, helyi adóbevételnél is emelték az összeget – reméli, ezek teljesülni fognak. Újdonságként emelte ki a felsőoktatás 25 millió forintos támogatását, de szintén új elem a nagyfoglalkoztatók munkahelyteremtési támogatása. Az önként vállalt feladatokra véleménye szerint nagy összeget fordítanak, amellyel a város jó hírét lehet vinni. Kiemelte a sporttámogatást is, amely komoly vívmány, ez a TOP nélküli költségvetés 2 százaléka – a képviselő szerint ez jó befektetés. Komoly infrastruktúrafejlesztések valósultak meg, ez idén is folytatódik – jegyezte meg Fülöp Csaba. Köszönetet kell mondani a vállalkozásoknak, a gazdasági és vállalkozásfejlesztési csomag is ezt fejezi ki. Kiemelte a TOP-os fejlesztéseket, de a Szigligeti utcai óvoda tanmedencéjének felújítását és a Petőfi utcai iskola födémjavítását is.

Tímár Ella (Fidesz-KDNP) 18 módosító javaslatot tett a rendelettervezethez, mint mondta, túl sok a hitelfelvétel az adóbevételekhez képest. A másfél milliárd forintos hitelfelvétel felé halad az önkormányzat, s habár vannak látványosan megugró bevételek, ezt az ütemet nem lehet majd tartani. Az önként vállalt feladatokból kellene visszavenni a képviselő szerint és a kommunális kiadásoknál is lehetne szorítani valamennyit a kiadásokból. 72 millió forinttal kevesebb hitelfelvételt javasolt, habár ez nem kapott többséget bizottsági ülésen. A képviselő szerint felelősen kell döntenie az önkormányzatnak.

Szarvas Péter (Független) szerint a módosító indítványokra a források meglesznek a költségvetésben, a feladatokat át kell tekinteni, fésülni. Hogy ne sokkszerűen hajtsák végre az elvonásokat, egyeztetések szükségesek.

Zelenyánszkiné dr. Fábián Ágnes (Fidesz-KDNP) is azt javasolta, hogy csökkentsék az önként vállalt feladatok mértékét, és szánjanak többet a város körzeteire, hogy élhetőbbé tegyék a lakókörnyezetet.

Kiss Tibor (Fidesz-KDNP) egyetértett abban, hogy sok önként vállalt feladata van az önkormányzatnak, és komoly eredmény, hogy ezekre a feladatokra is sikerült forrást biztosítani. Az alpolgármester úgy vélte: olyan lehetőségei lesznek a városnak, amelyekkel fejleszteni lehet például a sportturizmust. Struktúrájában kell felépíteni egy új költségvetést – jegyezte meg. Megköszönte a pénzügyi osztály munkáját, majd reményét fejezte ki az iránt, hogy a bevételi oldalon tervezett számok teljesülni fognak.

Nagy Ferenc alpolgármester kiemelte, a 28 milliárdból a helyi vállalkozások fognak profitálni, fejleszteni fognak és munkahelyeket hoznak létre. Az önként és kötelezően vállalt feladatok tekintetében többek között a sport és a szociális területen megjelenő kiadásokat jelölni kell, ez pedig azért fájni fog. “Felhívnám arra a figyelmet, hogy a fejlesztések olyan fontos célokat teljesítenek, mint például az oktatási intézmények fejlesztése” – tette hozzá az alpolgármester.

Kutyej Pál (Fidesz-KDNP) szerint ez egy optimista költségvetés, de felhívta a figyelmet arra, hogy az önként vállalt feladatok területén lehet majd változás a következő években. Itt a nemzetiségi önkormányzatok támogatása is szerepel, ez idén sem változott, ami mindenképp pozitív, reményei szerint helytállóak lesznek ezek a számok az év végén is. A Reformáció 500 és a Békéscsaba 300-hoz kapcsolódó támogatásban tervezés alatt van a nagytemplom és a jaminai templom felújítása, valamint a Hunyadi téri magtár ifjúsági centrummá való átalakítása.

Kaposi László (DK) dr. Ferenczi Attilához csatlakozva az elmúlt 20 év legnehezebb költségvetésének nevezte a tervezetet. A képviselő szerint, ha nem nézzük a támogatásokat, akkor újra visszatérünk a válsághoz, csak nem világ-, hanem magyarországi válságról kell beszélni. Az EU-s pénzek nem hatékony felhasználása, illetve magánzsebbe vándorlása is komoly gondokat vet fel. Vantara Gyula tavaszi intelmeit idézte a DK politikusa, miszerint az önkormányzatnak óvatosan kell költenie. Kaposi László értékelte Tímár Ella törekvéseit, mert ő “legalább megpróbálta”, itt át kéne gondolni a város kevésbé sikeres intézményeinek működését.

Herczeg Tamás (Fidesz-KDNP) szerint az tisztán látható, hogy az intézmények biztosan működnek majd, de a sorok közül, vagy éppen a sorokból kockázati tényezők is kiolvashatók. A tanácsnok megjegyezte, a bevételi oldalon vannak olyan pontok, amelyek teljesítése nem feltétlenül biztosított. Hozzátette: majdnem minden indítvány a meglévő keretek között mozgott, ezek inkább a takarékosabb megoldásra törekedtek.

Dr. Csicsely Ilona (Fidesz-KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a jaminai részönkormányzat, illetve a művelődési háznak is hasonló elbírálásban kellene részesülnie akár a lakosságszámot, akár a városrész területét figyelembe véve, de a szociális bérlakások felújítására is oda kell figyelni. Mindent megtesznek azért, hogy az erre szánt összeget erre fordítsák.

Hanó Miklós (Fidesz-KDNP) Kaposi László felvetésére válaszolva megjegyezte, a CsabaPark következő ütemének első felében létrejövő fejlesztés a kolbász- és a sörfesztivállal visszahozhatja a bevételt. Kiemelte, az MVP-ben olyan turisztikai fejlesztések lesznek, amely után bevételt lehet szerezni.

Bíró Csaba (Fidesz-KDNP) több bizottsági ülésen is figyelemmel követte, alakította a költségvetést. Örömmel fogadta, hogy az egyik a KIOS Bizottság által felhasználható forrás növekedett, ezzel nőtt a mozgástér a kisebb szervezetek, egyesületek számára, emellett a vízhez szoktatást, illetve a labdajátékok elsajátítását segítő programra is meglesz a forrás. Hozzátette, nemcsak a versenysportra, hanem a diák- és tömegsportra, az utánpótlás-nevelésre fordított összeg is nagyon fontos.

Bíró János (Fidesz-KDNP) gerlai képviselőként hiányolja az utakra fordított, valamint a vállalkozókat segítő forrásokat.

Vantara Gyula országgyűlési képviselő (Fidesz-KDNP) a minimálbér-bérminimummal kapcsolatban kiemelte, lesz egy országos felülvizsgálat, amivel még lehet kezelni ezt a kérdést, kérte az önkormányzat jelzését az esetleges bérfeszültséggel kapcsolatban is. A DAREH-hez való kapcsolódással nem jelentkezik többletköltség, az állam megtéríti ezeket a kiadásokat. A költségvetéssel kapcsolatban nehéz dilemma előtt áll a testület, hiszen a fenntarthatóság is komoly költségeket jelent. “Tavaly is beszéltünk róla, hogy azokat a beruházásokat kell előnyben részesíteni, amelyekből bevétel is keletkezik. Magyarország lemondott az élelmiszeriparról, amikor kinyílt az uniós kapu, vámbevételektől is elesett az ország, így kiemelten a bevételeket generáló fejlesztéseket támogatná” – fogalmazott.

Takács Péter (LMP) Vantara Gyula hozzászólására úgy reagált: az utóbbi nyolc évben rosszabb lett a helyzet a közösségi közlekedést érintő helyzet, szerinte itt szükség lenne a méltányos támogatási rendszerre. A költségvetést illetően hozzátette, folyamatosan azt hallja, hogy Magyarország erősödik, akkor ez azt jelentheti, hogy több állami támogatást kaphat majd a város. A piacfejlesztésre visszatérve az LMP politikusa megerősítette, nem azt mondta, hogy nem kell a piacot fejleszteni, hanem azt, hogy aránytalan az összeg. A pénzügyi bizottságon nem tudott jelen lenni, ő is tett módosító javaslatokat.

Miklós Attila (MSZP) egyetért Vantara Gyulával a beruházásokkal kapcsolatban, miszerint bevételeket kell generálni. Az országgyűlési képviselőtől segítséget vár abban, hogy legyen IC-vonat, legyen színvonalas felsőoktatás, segítsen abban, hogy ne kelljen büntetést fizetni olyan pályázat miatt, amiben az országgyűlési képviselő hívta meg a vállalkozót. Az MSZP képviselője bízik abban, hogy Vantara Gyula többször eljön az ülésre, ha már úgy látja, hogy a városvezetővel megvan az együttműködés. A politikus emellett szívesen várja bizottsági ülésre is az országgyűlési képviselőt, ahol a kistérséget érintő ügy kapcsán.

Kocziha Tünde (Jobbik) Takács Péter hozzászólására reagált, miszerint minden alkalommal, amikor a DAKK Zrt. támogatásáról beszéltek, a nem szavazata annak szólt, hogy a kormány a városra hárította ezeket a költségeket.

Kaposi László (DK) a felsőoktatást illetően megjegyezte, a 25 milliót megtakaríthatná a város, ha az állam segítene, de a Szent István-szoborra is akkor kellene visszatérni, amikor már nem arra kell figyelni, hogy hogyan csoportosítják át a forrásokat egyik helyről a másikra. “Még senki sem mondta, hogy ki kéne lépni az EU-ból, pedig néha úgy viselkedünk. Vantara Gyula hozzászólására reagálva elmondta: az, hogy nem volt 2016-ban pénz, az erős kifejezés, csak visszafogottabbak voltak a források.

A magyar gazdaság szilárd, áll egy uniós pénzügyi jelentésben, londoni pénzügyi elemzők is hasonlót állítottak a 2017-es várakozásokkal kapcsolatban – ismertette a közleményeket Kiss Tibor (Fidesz-KDNP). Ezt azokra a felvetésekre hozta példaként, amelyek szerint borzalmas állapotban van a magyar gazdaság. “Ha nem szánunk pénzt felsőoktatásra, kultúrára és megnyirbáljuk a sporttámogatásokat, azon kívül, hogy szép épületeink vannak, nem lesz semmink” – fogalmazott a politikus.

dr. Kerekes Attila (Fidesz-KDNP) Kaposi László Szent István szoborra tett megjegyzésére úgy reagált, képviselőtársa is megszavazta a javaslatot. Hasonló szobor minden majdnem minden megyei jogú városban van már, mint mondta, várja már, hogy elkészüljön az alkotás, és örül, hogy betekintést nyerhet a felállítás folyamatába. Arra is emlékeztetett, jövőre ünnepli Békéscsaba 300 éves fennállását, az alkotás méltóképp emelheti majd a város fényét.

Kaposi László (DK) pontosított: “nem biztos, hogy most kell szobrot építeni, akkor is, ha belegebedünk. Ha átgondoljuk a költségvetést, ezt a tételt el lehetne csúsztatni. Valóban megszavaztam a szobrot, de megszavaztam a ligetben a Holokauszt emlékművet is.” – fogalmazott a képviselő, aki szerint most takarékoskodni kellene inkább.

Vantara Gyula (Fidesz-KDNP) Takács Péter DAREH-el kapcsolatos felvetésére úgy reagált: volt egy 14,5 milliárdos projekt, amelynek megvalósulása veszélybe került. Ha nem valósul meg a beruházás, ezt a támogatást bukják a települések, Békéscsaba esetében ez több mint 2 milliárd forint lett volna.

A próbaüzem elindult, tisztázódott a jogviszony, a szolgáltatások, január 30-án az Európai Unió elfogadta a koncepciót, így elindulhat a bázis zrt. Békéscsaba esetén 25 új munkahely jött létre – jegyezte meg az országgyűlési képviselő.

A volán támogatásokról azt mondta: az elmúlt években 10 év alatti volt a járművek életkora, a DAKK folyamatosan frissítette a gépjárműparkot, ennek is köszönhető, hogy komoly probléma nem volt a szolgáltatással. Élenjáró a békéscsabai szolgáltatás, itt emelte ki a polgármester ide vágó tapasztalatát is. Az állami földekkel kapcsolatos felvetésre azt mondta: ezek értékesítésének célja az volt, hogy a magyar gazdák saját tulajdonú földhöz jussanak. Az unió a földtörvényt megtámadta, a tulajdont vissza már nem lehet venni. Felidézte: Nyíregyházán kárpótlási jegyre akarták megvásárolni a földeket. Az MVP-ben kéri az önkormányzat a szükséges földeket, kellenek az ipari területül szolgáló négyzetméterek. Az állam működése idén várhatóan nullszaldós lesz – tért rá a következő témára az országgyűlési képviselő. A minimálbéremeléssel kapcsolatban szerinte félreértés van: a hivatali, 15 százalékos emelést az önkormányzat gazdálkodja ki, bizonyos összegeket pedig az állam meghagy a városnak. Kaposi Lászlónak azt válaszolta: az EU igen, a brüsszeli bürokrácia nem: véleménye szerint egy ország kiállása a saját nemzeti értékei mellett nem azt jelenti, hogy megtagadja a nemzetek közösségét. Miklós Attilának az IC-ről azt mondta: a MÁV-val több szinten küzdöttek azért a polgármesterrel, hogy megmaradjon az IC-szolgáltatás, a társaság ezen kívül nagy kocsifelújítás előtt áll. Ha ezzel együtt megvalósul az a fejlesztés, mely azt célozza, hogy 160 kilométer per órás sebességgel közlekedhessenek a vonatok, a probléma végleg megoldódik. A felsőoktatásról úgy szólt: a cél a PPP-terhek átvállalása, a képzésben pedig a helyi igényeket kell kialakítani. Itt azon kell az önkormányzatnak elgodnolkodnia véleménye szerint, hogyan tovább – megfelelő szakmai programmal. Példaként a BSZC-t hozta, amely jó számokat produkál, a felesleges kapacitás kihasználására tettek is javaslatot a békéscsabai campus esetében.

Egyedül nem tud működni a főiskola, a választási kérdés az, hogy a SZIE-vel vagy a Szegedi Tudományegyetemmel folytatja tovább a campus.

Az Öveges programról azt mondta: kérdés az, ki készítette elő a döntést, ki írta alá a tényleges szerződést, történt-e visszavállalás, azt ki engedélyezte, ki hagyta jóvá a teljesítéseket, ki írta alá a kifizetéseket és ki írta alá a teljesítési igazolásokat. A strómanságról: megvizsgáltak, kik kaptak vállalkozói megbízásokat az önkormányzattól. Utána is ugyanazok csinálták a megbízásokat, ezért értelmezhetetlennek tartja Miklós Attila kérdését. A területi fejlesztésekről úgy vélekedett: többet ilyen lehetősége a városnak nem lesz, csak az önkormányzaton múlik, kihasználja-e a lehetőségeket. Zárásként a kistérségi ügyről azt mondta: megszűnt a nyomozás, a jogi szakvéleményeket pedig megkérdőjelezte. A jogtalanul megvádoltaknak és a kistérségi társulásnál dolgozóknak megkövetés járna, ha pedig a képviselőnek további gondjai vannak, tegye meg a megfelelő lépéseket.

Az idei költségvetéshez több módosító javaslat érkezett, ezek közül a pénzügyi bizottság javaslatát fogadták csak el a képviselők. Összességében 12 igen, 1 nem és 4 tartózkodás ellenében fogadták el az idei büdzsét.

 

 

A középtávú terveket is be kell mutatni a fejlesztési hitelek felvételéhez

450 millió forint szerepel az idei költségvetésben fejlesztési hitel felvételére. Ekkora nagyságrendnél kormányzati engedélyre van szükség. A kormányengedélyhez beadandó dokumentumok között szerepel a középtávú tervezés is: ebben a következő két évben 300-300 millió forint értékű új fejlesztési hitelfelvételt terveznek.

A tervezetben szerepel például, milyen számok teljesülését tervezi a város 2020-ig – például a helyi iparűzési adóból, a bírságok, pótlékokból, díjbevételekből származó bevételekből, de kalkulálnak például hiteltörlesztési kötelezettséggel is.

Herczeg Tamás (Fidesz-KDNP) ügyrendi javaslatára a zárt ülés egyik napirendi pontját előrébb hoznák, így a zárt ülést 19.30 és 20 óra között tartanák meg A képviselők egyhangúlag elfogadták a javaslatot.

Az 5.3-as előterjesztést 14 igen mellett 3 tartózkodással fogadta el a testület.

 

 

Ingatlanokat sajátít ki az állam az M44-es megépítéséhez

Több területet is kisajátítanának Békéscsaba területén ahhoz, hogy az M44-es autóút megépüljön. A kijelölt ügyvédi iroda jóváhagyást kér arra, hogy az állam a kisajátítással térítésmentesen szerezhesse meg az érintett ingatlant, vagy ingatlanrészt és azon elvégezze a szükséges munkálatokat.

A pénzügyi bizottság kiegészítő javaslatát, valamint a teljes előterjesztést 17 igennel, egyhangúlag fogadta el a testület.

 

 

Békéscsabai tájékoztatás is kell az országos fejlesztési stratégia felülvizsgálatához

2030-ig szóló fejlesztési koncepcióval (Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció, röviden OFTK) rendelkezik az állam, amelynek megvalósulásáról háromévente kell tájékoztatást adni, szükség esetén pedig felül kell vizsgálni. A dokumentum érinti a megyéket és a megyei jogú városokat is, a szakmai együttműködés érdekében területi munkacsoport összehívását kezdeményezte a Nemzetgazdasági Minisztérium. Ennek munkaindító megbeszélése 2016. december 7-én volt. Itt meghatározták a feladatokat, így idén január 31-ig kellett értékelni az OFTK megvalósulását, február 28-ig pedig javaslatot kell tenni a felülvizsgálatra. A szaktárcáktól szakpolitikai anyagot kell kérni, a területi egységekre vonatkozó célok megvalósulásának értékelését kell elvégezni. Ezek feladata, hogy testületi döntéssel megerősítve adják meg a Nemzetgazdasági Minisztériumnak a szükséges információkat.

A Békéscsabára vonatkozó dokumentum 2014-ig visszamenőleg vizsgálja a fejlesztésekhez kapcsolódó stratégiákat, így a Fenntartható Városfejlesztési Programok előkészítését, az Integrált Településfejlesztési Stratégiát és integrált programot, illetve a Modern Városok Program keretében megvalósítandó projekteket.

Takács Péter (LMP) a malomiparral kapcsolatos, végül az előterjesztésből kimaradt pontjáról érdeklődött, illetve a határon túli konténerterminál működéséről, üzemelési költségeiről.

Szarvas Péter (Független) tájékoztatásában elmondta, a konténerterminál több helyszínen épülne az országban, összesen négy, az egyik Békéscsabán. Ez a fejlesztési elem bekerült, tárgyalások zajlanak a NIPÜF-fel. A terminál a vasúti vágány mellett működne, reális ötlet lenne, ráadásul 4-8 állandó munkahelyet adna, ami a város befektetői vonzerejét növelné. Ez azt jelenti, hogy a város fuvarozóinak nem kell a konténert pluszban Debrecenbe vagy Budapestre szállítani, egyszerűbb lenne a szállítás. “Hozzáértő cég dolgozik ezen a területen, tárgyaltunk erről velük, egyébként Nagyvárad környékén működnek ilyen létesítmények. A négy helyszín egy csomagban kerülne a fejlesztési minisztérium elé” – tette hozzá a városvezető.

Wittmann László, a stratégiai-fejlesztési osztály vezetője megjegyezte, Kürtösön van egy hasonló konténerterminál, de nem működik közúti kapcsolat hiányában. Véleménye szerint az országon belül működhet, kevés az esély a határon túli vetélytársra.

Takács Péter (LMP) számára fontos terület lenne a malomipar újraindítása, Szarvas Péter szerint azonban helyes döntés volt a pont kihúzása az előterjesztésből.

A testület 17 igennel egyhangúlag elfogadta az előterjesztést.

 

 

Felajánlott ingatlanokkal bővítenék a Mackó-Kuckó óvoda egyik telephelyét

A Mackó-Kuckó Óvoda mellett fekvő ingatlanokat ajánlottak fel az önkormányzatnak – a jaminai városrészben, az Orosházi út mellett. Az utcafronton fekvő ingatlan közművesített, de az épület rossz állapotban van, le kellene bontani. A második épület nem rendelkezik önálló közművekkel, viszont jó műszaki állapotban van, jelenleg üzletként, illetve szervízként és raktárként hasznosítják. Mindkét ingatlanra bejegyezték a Békés Megyéért Település és Regionális Vállalkozásfejlesztési Közhasznú Közalapítvány zálogjogát 9,9 millió forint kölcsön és járulékai erejéig, de vállalták, hogy amennyiben eladják az ingatlanokat, a fennálló tartozást rendezni fogják. Az ingatlanok külön-külön és együtt is értékesíthetőek. A Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság határozata alapján az értékbecslést elvégezték: a közművesített ingatlan értéke bruttó 2,9 millió, a másiké pedig 35,7 millió forint.

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban szerepel az a projekt, amelyben energetikai korszerűsítést hajtanának végre a Mackó-Kuckó Óvoda Orosházi út 56-58. szám alatti telephelyén, ám az idei pályázatok előkészítésekor kiderült, hogy a tervezett fejlesztés nem felel meg a pályázati felhívás előírásainak, ezért az Orosházi út 2. szám alatti telephelyen végzik el a kivitelezést. Az előbbit érintő kapacitásbővítés tervezése folyamatban van. A beruházásban új épületet húznak fel, bár így csökkenni fog a gyerekek játéktere, ami telekvásárlást indokol. Az előterjesztés kitér rá: a felajánlott ingatlanok pont megfelelnének a célra.

A képviselők 17 igennel egyhangúlag elfogadták az előterjesztést.

 

Megújuló energiaforrásokat használna a város, az MVM segít a hogyanokban és a mikéntekben

A Megyei Jogú Városok Szövetsége és az MVM Zrt. együttműködése nyomán minden megyei jogú városban 10 intézmény stratégiai energiaauditját végzi el a társaság. Az MVM Zrt. ígérete szerint a kiemelt kulturális, szociális, oktatási, sport és egyéb létesítmények fejlesztési projektjeinek energetikai megalapozásához is segítséget nyújt, továbbá elősegíti a településszintű intelligens energiagazdálkodás rendszerének kiépítését. Ennek megerősítéseként a társaság vállalta, hogy minden megyei jogú városban, így Békéscsabán is épít egy darab elektromos töltőállomást. Tavaly decemberben egy tárgyaláson az önkormányzat energetikai fejlesztésekkel foglalkozó alpolgármestere és munkatársai bemutatták Békéscsaba komplex energetikai programját. A megbeszélésen rögzítették, hogy

az MVM segítene geotermikus rendszer kialakításában, naperőmű és a városi Smart Grid rendszer kiépítését célzó előkészítési munkálatokban, az e-mobilitásban, az elektromos buszközlekedésben, valamint az intelligens, környezetkímélő közösségi közlekedési rendszerek kialakításában.

Ahhoz, hogy minden gördülékenyen menjen, együttműködési keret-megállapodás megkötését javasolják. Ebben rögzítenék azt is, hogy a 10 felhasználási hely stratégiai energiaauditját ingyen végzi az MVM, de számos más részletet is tartalmazna a dokumentum.

Szarvas Péter (Független) mindenképp javasolja a szerződéskötést.

Takács Péter (LMP) fontosnak tartja, hogy legyen tárgyalás az ügyben, de azt is, hogy a megállapodás részletei kerüljenek a közgyűlés elé tájékoztatás céljából. A polgármester elfogadta a képviselő kérését, hangsúlyozta, a megállapodás mindenképpen segítene a városnak.

Tímár Ella (Fidesz-KDNP) arra emlékeztetett, a Mobilexpóval van megállapodás, akik mindent teljesítettek, amit vállaltak.

Nagy Ferenc alpolgármester arról beszélt, a közelmúltban volt egy GINOP-os rendezvényen, ahol kifejezetten dicsérték Békéscsaba MVP-s programját. Hozzátette, nem olyan fajsúlyos változásról van szó, amit ne lehetne alkalmazni. Elmondta, az MVM–csoport felvállalta egy részletes anyag elkészítését, hogy melyik épületre, milyen felújítást terveznek, arra sok önálló gesztust tettek, amit értékelni kell. Kiemelte, az MVP-munkacsoport 45 millió forint elköltését tervezte, a tanulmányokat meg kell írni, türelmet kérnek a szakértők kiválasztásához.

A polgármester leszögezte, az MVM és partnercégei megkerülhetetlenek ezen a területen, így a komplex energetikai fejlesztéshez, tervezéshez szükség van az ő segítségükre, nem kockáztatná ezt a megállapodást.

Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) információi szerint nem mindegy, hogy egy EU-s pályázatban ki vehet részt. Egyetértett abban, hogy megkerülhetetlen az MVM, de ettől még más vállalkozóval is lehet szerződni, mint mondta, ne legyen kizárólagosság ezen a területen.

Nagy Ferenc alpolgármester dr. Ferenczi Attila frakcióvezető kérdésére válaszolva nem tudta megmondani, hogy a Mobilexpónak pontosan milyen kapcsolata van a dunántúli városokkal, egyébként egy miskolci cégről van szó.

A módosító javaslatot két tartózkodás mellett, majd a határozati javaslatot 17 igennel fogadta el a testület.

 

Összesen 4 elektromos töltőállomása lesz a városnak?

Tavaly már volt róla szó, és az előző előterjesztés is részletezte már, hogy az MVM Partner Zrt. elektromos töltőállomás építését vállalta, Békéscsabán is. Az előterjesztés szerint üzleti, kulturális, szabadidős céllal érkező látogatók vehetik igénybe ezt a szolgáltatást, mivel azok, akik elektromos autóval rendelkeznek, várhatóan otthon töltik majd járművüket. Ám mielőtt erről döntés született volna, az önkormányzat már egyeztetett ilyen ügyben és hozott is határozatot:

az elektromos töltőállomások építését célzó Jedlik Ányos Tervben három állomás beszerzésére pályázott az önkormányzat, amelyeket a sportcsarnoknál, a Jézus Szíve Templomnál és a Lencsési Általános Iskolánál helyeznének el. Ennek tervezett költsége 12,2 millió forint, amelyhez az igényelt támogatás 7,4 millió, az önerő 4,8 millió forint. Egy töltőállomást pedig a Csabagyöngye mellett helyeznének el.

A TOP-ban a belváros rehabilitációjának harmadik üteme, illetve a Munkácsy-negyed kialakítása miatt indokolt az utóbbi helyszín – közölte Szarvas Péter (Független) Takács Péter kérdésére.

Tímár Ella (Fidesz-KDNP) szerint így is szűkös a Csabagyöngye parkolóhelye, ami egy férőhellyel tovább csökken, ha megépül a töltőállomás. Az előterjesztés szerint önerő kell a fejlesztéshez, ha az MVM ingyen felállítja a töltőállomást, akkor erre miért van szükség?

A töltőállomás infrastruktúrájának lehetnek kiépítési költségei – válaszolta a polgármester, akitől Wittmann László, a fejlesztési osztály vezetője vette át a szót. Mint mondta, a pontos helyszín kijelölése után felmérik a műszaki adatokat, a kiépítésnek milyen költségei lesznek, de hogy milyen önerőköltséggel kell számolni, azt majd később állapítják meg. A kiépítést és az üzemeltetést közösen kellene megpályáztatni, de üzemeltetés tekintetében jogszabálymódosítás készül épp, ezért változhatnak majd a feltételek.

A helyszíntől függetlenül is van önerő – jegyezte meg Szarvas Péter (Független), de ez 1-1,5 millió forintos összeget jelent.

Takács Péter (LMP) a várható fejlesztésről azt mondta, ennyi erővel a Körös Hotel fejlesztésére is odaadhatták volna az összeget.

Herczeg Tamás (Fidesz-KDNP) jelzi, a Csabagyöngye vezetősége helyénvalónak találja azt, hogy ide kerüljön a töltőállomás.

Kocziha Tünde (Jobbik) is a parkolás miatt aggódik, Szarvas Péter azonban megnyugtatja, a hajóval átellenben kerülne elhelyezésre a töltőállomás.

16 igen és 1 tartózkodás mellett fogadta el a javaslatot a grémium.

 

 

Csatlakozik a város az önkormányzatoknak kialakított egységes informatikai rendszerhez

Az úgynevezett ASP technológia alkalmazását és az önkormányzati ASP központhoz történő csatlakozást egy új törvényi és rendeleti szabályozás teszi kötelezővé. A Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Programban pályázhat az önkormányzat 9 millió forintos vissza nem térítendő támogatásra, amelyből a polgármesteri hivatalban bevezethetik az egységes közigazgatási e-ügyintézési megoldásokat. A támogatási kérelmet február 6. és március 17. között nyújthatja be az önkormányzat. Az informatikai fejlesztés 2018. június végére fejeződhet be.

Kocziha Tünde (Jobbik) arra emlékeztet, született egy kormányrendelet arról, hogy kötelező az ASP rendszerhez csatlakozni. A pályázat részleteit ismertetve azt is elmondta: egy éve szivárgott ki egy, az ASP-ről szóló stratégiai elemzés, amely szerinte botrányos állapotot mutat. A rendszer szerinte semmi másról nem szól, csak a centralizálásról, a szabványosításról, ami súlyos problémákat okozhat. Annyi lehet a szerencsés, hogy nem a nagyvárosokban vesznek el munkahelyek, hanem a kisebb önkormányzatoknál. Szoros kontroll alatt, a kormány felügyeletében működnek az önkormányzatok a rendszeren keresztül – fejtette ki a képviselő, hozzátéve: a teljes munkát el lehet végezni távmunkában. Létrehozhatók olyan központok, ahol el lehet végezni azt a munkát, amit most az önkormányzatok végeznek el – hívta fel a figyelmet Kocziha Tünde, hozzátéve: a jelentés azt részletezi, a polgármester és a képviselőtestület megmarad, de a hivatali infrastruktúra így felszámolható. A dokumentum szerint a korrupció melegágya is lehet a rendszer. A képviselő szerint a következményeket a 2018-as választások utánig titkolni kell majd, ezért mint mondta, sajnálja, hogy a város ilyen rendszerhez akar csatlakozni. Arra kérdez rá, a rendszer bevezetése érinteni fogja-e a város cégeit is?

Szarvas Péter (Független) megjegyzi, törvényi előírás a rendszerhez való csatlakozás, pályázni lehet egy alapra, amit legfeljebb 9 millió forint értékben hardware beszerzésre és betanításra lehet használni.

E-ügyintézéshez fog csatlakozni az önkormányzat, képviselő-társa riogat – fogalmazott Tímár Ella (Fidesz-KDNP).

Békéscsabán nem lenne szükséges bevezetni a rendszert, ez az infrastruktúra ugyanis már kiépült az önkormányzatnál – jegyzi meg Takács Péter (LMP). Ha van rá lehetőség, akkor inkább ne csatlakozzanak a rendszerhez – javasolta.

Ez nem kérdés, hanem kötelezettség – ismételte saját szavait a polgármester. Most arról kell dönteni, hogy igényeljenek-e pénzt a rendszerre – emlékeztetett.

Kocziha Tünde (Jobbik) szerint ez nem riogatás, csak szó szerint felolvasta azt, mi szerepel az interneten is megtalálható anyagban.

dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) hozzáfűzte: annyi mindent lehet olvasni az interneten, hogy nem tudja, valós-e a tanulmány. Ha valaki nagyon hozzá akar férni az önkormányzat belső ügyeihez, azt bármelyik kémhálózat megteheti, de az ASP szerinte nem nagy újdonság, a lényeg, hogy az ehhez való csatlakozás kötelező.

Nem csökkenti a rendszer az adminisztrációs terheket, az online rendszer azt teszi lehetővé, hogy amennyiben valamelyik osztályon szkennelnek egy dokumentumot, azt azonnal látják a központi, ellenőrzési szervek. Szarvas Péter nem izgul emiatt, vannak keserű tapasztalatok, de mint mondja, ha lehet pályázni, akkor kérjenek támogatást. A polgármester becslése szerint több, mint 9 millióba kerül majd a rendszer telepítése, és évenként is merülhetnek fel különböző költségek. Első körben a hivatalba kell bevezetni az ASP-t, de önkrományzati cégeknél is bevezethető lehet a rendszer.

Az interneten minden és minden ellen lehet olvasni – jegyezte meg Herczeg Tamás (Fidesz-KDNP), a rendszer ráadásul szerinte nem növeli a korrupciót.

Kaposi László (DK) szerint láttunk már hasonlót, nagyon figyelni kell arra, hogya belügyminisztérium célja, hogy a korrupció már csak egy bizonyos szint fölött működhet.

14 igen, 1 nem, 2 tartózkodás mellett elfogadták az előterjesztést.

 

 

Bölcsőde és óvoda korszerűsítésre pályázik az önkormányzat

A Terület és Településfejesztési Operatív Program Családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztése elnevezésű projektben 395 millió forintos támogatásra pályázna az önkormányzat. A forrásból a Wlassics sétányon található és a Pataky László utcai bölcsőde épületeit korszerűsítenék és bővítenék, valamint a “Kertvárosi” óvoda és a “Zöldovi” épületeit újítanák fel.

A Wlassics sétányon található “3. számú Bölcsőde” 120 millió forintos átalakításának köszönhetően többek között

két új csoportot tudnának elhelyezni, és kialakítanának egy akadálymentesített mellékhelyiséget, illetve egy só szobát is. A Szegfű utcai, azaz a “Kertvárosi” ovi a 105 millió forintos átalakítást követően többek között egy fejlesztőszobával, egy tornateremmel és szertárral lenne gazdagabb. A “Zöldovi” épületében 110 millió forintos beruházással ugyancsak egy fejlesztőszobát, egy tornateremet és szertárt alakítanának ki.

A Pataky László utcai bölcsőde épületében a támogatásból megoldanák többek között az akadálymentesítést és egy új csoport szoba és a hozzá tartozó kiszolgálóhelyiségek kialakítását.

A pályázat nem igényel saját forrást az önkormányzattól, benyújtási határideje 2017. május 31.

Egyhangúlag elfogadták az előterjesztést.

 

Tovább fejleszti a kerékpárút-hálózatot az önkormányzat

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból (TOP) hívna le forrást a város a fenntartható közlekedés feltételeit megteremtő és erősítő közlekedés fejlesztéséhez. A cél hosszútávon az, hogy hozzájáruljanak az éghajlatváltozás mérsékléséhez, a szén-dioxid kibocsátás csökkenntéséhez, az élhető városi környezethez. A TOP-ból Békéscsaba 2017-ben 365 millió forintot hívhat le kerékpárút építésre, a pályázatot június 29-ig lehet benyújtani. A Békéscsabai Városfejlesztési Kft. előkészítette a projektötletet, eszerint két, önállóan támogatható tevékenységet határoztak meg. Az egyik a kerékpáros-barát fejlesztéseket takarja (a település teljes közlekedési úthálózatának kerékpáros-baráttá alakítása, új utak kialakítása, a belváros és a lakott területen kívül elhelyezkedő munkahelyek összekötése, közbringa-rendszer kialakítása, stb.), a másik pedig a forgalomcsillapítást, közlekedésbiztonságot, akadálymentesítést (gyalogátkelőhelyek és kerékpáros átvezetések kialakítása, települési kapuk kiépítése, közlekedésbiztonsági intézkedések, informatikai, forgalomirányítási rendszerek fejlesztése, kialakítása, stb.) célozza.

Az önkormányzat a Békéscsaba belvárosa és Fényes közti kerékpárforgalmi létesítmények korszerűsítését tervezi, amely a Dózsa György út – Corvin utca – Lencsési út – Magyar utca szakaszt érinti. Ezzel a már meglévő kerékpárutat korszerűsítenék és bővítenék, közel 6 kilométer hosszan.

17 igennel fogadták el a határozati javaslatot.

 

 

A védőnői centrum kialakítására is pályáznak

150 millió forintot költhet TOP-os keretből az önkormányzat arra, hogy fejlessze a városban az egészségügyi alapszolgáltatásokat. A jaminai egészségház után most a Védőnői Centrum kialakítására pályázik a megyeszékhely, amelyet a Dedinszky u. 14 alatt alakítanának ki. Jelenleg a centrum a Békés Megyei Központi Kórház dr. Réthy Pál tagintézményében van. A kórház a védőnői centrum három helyiségét a várandósgondozó szakrendelés és kislabor céljára átalakította, így a mai napig közös használatban van az épület, amivel jelentősen csökken a védónök használta terület.

A városban jelenleg 28 főállású védőnő dolgozik. 15 védőnői körzetben 15 területi védőnő látja el napi feladatait, 13 iskolavédőnővel egyetemben, akik az oktatási intézményekben dolgoznak. Előbbi esetben 3145 gondozottat, várandós kismamát és 0-7 éves korú gyermeket, utóbbiban 12000 7-18 éves tanulót látnak el.

A védőnői centrum jelenleg 12 területi védőnő központi munkahelye, hárman a jaminai városrészt látják el, ők a Kolozsvári úti tanácsadóban tevékenykednek. Önálló védőnői tanácsadást Mezőmegyeren és Gerlán is tartanak a terület felelősei azorvosi rendelőkben. A jelenlegi centrum túl kicsi a jogszabályban meghatározottakhoz képest, a munkaszoba túlzsúfolt, az új munkaállomás megoldaná a fennálló problémákat.

Zelenyánszkiné dr. Fábián Ágnes (Fidesz-KDNP) a projekt részleteinek ismertetése mellett úgy vélte, így végre méltó helyre kerülnek a védőnők.

Takács Péter (LMP) szerint 150 millió forintból nagyobb épületet is fel lehetne húzni.

Sódar Anita, a Békéscsabai Városfejlesztési Kft. vezető arról tájékoztatott, hogy a projekt kiírása ezt valóban engedi, de 150 millió forint erre nem lenne elég, ugyanis ez a teljes bekerülési összeg, ebből terveket is készíteni kell, a jelenlegi épülethez hozzáépítenek, így is szűkös lesz a forrás.

17 igennel egyhangúlag elfogadták az előterjesztést.

 

Sípálya is lehet a továbbfejlesztett CsabaParkban

2017-ben 243 millió forintot fordíthat a város a CsabaPark Gasztronómiai és Élménypark további fejlesztésére. Ebből 100,3 millió forint csak a gasztronómiai elemek kialakítása, a rekreációs célú és aktív turisztikai elemek 110,7 millió forintba kerülnének, további 9 millió forint a tervezés, 10, a közbeszerzés, a műszaki ellenőrzés 3,5 millió, míg a projektmenedzsment 10,2 millió forint. A 2018-ra igényelt támogatás összesen 756,1 millió forint.

Az előterjesztéshez csatolt melléklet is arról árulkodik, hogy Békéscsabáról mindenkinek a kolbász jut eszébe, ezt pedig a város előnyére fordíthatja. Ahhoz azonban, hogy fejlesztéseket legyen érdemes végrehajtani, megfelelő közlekedés kell, fejlett turisztikai infrastruktúra és komplex turisztikai termékek. A dokumentum rávilágít: ezekből a szempontokból Békéscsaba rossz helyzetben van – ám előnyként számítja fel az elmúlt években történt hotelfejlesztéseket. A sportcsarnokot már kinőtte a Kolbászfesztivál, a területen ráadásul hamarosan sportcentrum kialakítása kezdődhet, de ahhoz, hogy a rendezvény népszerűsége és fejlődése töretlen maradjon, további fejlesztések szükségesek.

A CsabaPark fejlesztése eddig két ütemben valósult meg, ám a pályázati kiírások korlátai miatt a fejlesztések csak egy irányba koncentrálódtak és a fesztivál megrendezéséhez szükséges alapvető és kiegészítő, turizmust elősegítő és vonzerőt jelentő funkciókat nem sikerült bevezetni. A fejlesztés harmadik üteme a Modern Városok Program jóvoltából valósulhat meg, amellyel a hiányzó elemeket pótolhatják. Így a kolbászkészítést bemutató tér fejlődhet tovább és kiépülhet a rendezvénycsarnok légtechnikája.

14 méter magas, 160 méter hosszú kifutósíkkal rendelkező, közel 1 hektár területű sípályával és hófánk csúszdával bővülhet a park, ezzel együtt létrejöhetne a 7 ezer négyzetméteres erdei tó is, amely nyáron csónakázásra, vízi biciklizésre, télen korcsolyázásra lesz használható. A domb a tervek szerint műanyag borítású lesz, így télen-nyáron lehet majd csúszni rajta. De mászótorony és ügyességi mászópálya is épülhet a parkerdő területén, a domb tetejére épülő kilátóból pedig drótkötélpálya vezethet a tóig, ezen felül felújíthatják a szélmalmot is.

Az eszközbeszerzések és a háttérinfrastruktúra fejlesztése mellett vízi színpadot is létrehoznának, a Kolbászudvar szomszédjában pedig továbbfejlesztenék az ún. Óriások konyháját új játszó és pihenő eszközök telepítésével. Ha mindez még nem volna elég, a tervek között szerepel egy kolbász tematikájú játszópark kialakítása a Körte soron.

Az ütemezés szerint a kiviteli tervek elkészítése és a közbeszerzési eljárás idén szeptember végéig befejeződik, maga az építkezés pedig októbertől kezdődne és 2018. június végéig tartana. A projekt összességében 2018 szeptembere végén zárulna.

Amikor a kezdetekben beszéltek a CsabaPark fejlesztéséről, arról volt szó, hogy a jelenlegi csarnok mellé egy sokkal nagyobbat építenek meg, hogy kiváltsák a sportcsarnokot – emlékeztetett Takács Péter (LMP). Mint mondta, ezt nem látja a mostani tervezetben.

Hanó Miklós (Fidesz-KDNP) úgy reagált: ez az előterjesztés a gasztornómai turizmus fejlesztésére vonatkozik, az említett csarnok a TOP-ban van benne.

Jelenleg még hiányoznak fejlesztési elemek – jegyezte meg a polgármester. A második fejlesztési ütemben a TOP-ból hívnak le 1,6 milliárd forintot, illetve további elképzelések forognak a Modern Városok Programban. A polgármester továbbra sem lát túl nagy turisztikai jelentőségű fejlesztési elképzeléseket, a drótkötél pályát nem ítéli annak, mivel több hasonló  is van a megyében. Két megközelíthetősége lesz a CsabaParknak, az egyik a Körte sor felől, a másik a jelenlegi bejárat. Ezek nyitvatartása, működtetése problémás lehet a városvezető szerint. Ezen kívül a jelenlegi fedett rendezvénycsarnokra újabb összegeket költenének, mivel klíma nélküli helyiségről van szó, a fejlesztés tartalmazza-e a hűtés-fűtés korszerűsítést? – kérdezte Szarvas Péter (Független). A többi fejlesztésről azt mondta: nem vitatja azt, hogy rekreációra alkalmasak lesznek, de akkor sem érzi azt, hogy ezek “átütő erejűek” lennének.

Hanó Miklós (Fidesz-KDNP) azt mondta: a parkot olyan erdőben hozták létre, amit korábban nem gondoztak, ez mára esztétikus lett. A családoknak kikapcsolódásul szolgál, emellett ki kell váltani a nagy rendezvények jelenlegi helyszínét – célzott arra, hogy eső idején szétázott a sportcsarnok környéke, de az illemhelyek kialakítása sem megfelelő. Az alpolgármester szerint a turizmusnál is fontosabb, hogy a csabai családoknak megfelelő kikapcsolódást nyújtson a park.

A Magyar Turisztikai Ügynökséggel egyeztettek a mostani fejlesztési tervezetről, két nagy csomagban állapodtak meg – közölte Sódar Anita, a Békéscsabai Városfejlesztési Kft. vezetője. Az MVP és a TOP projektjeit együtt kell szemlélni, így alakul majd ki a CsabaPark egésze, mint teljes gasztroturisztikai és rekreációs projekt – tudatta.

dr. Ferenczi Attila a télire felállított műjégpályát hozta példának, ami iránt nagy volt az érdeklődés. A fejlesztés elemeit kiemelve azt mondta: minden forrást meg kell ragadni, amivel bővíteni lehet a várost. Lehet, hogy Pécsről ezért nem jönnek majd ide, de a környékről Békéscsabára lehet majd csábítani az embereket a tanácsnok szerint.

16 igen és 1 tartózkodás mellett elfogadták a határozati javaslatot.

 

 

Levegőminőségi tervek készítésére pályázik az önkormányzat

A Life programon belül – ami Európa környezetvédelmi és éghajlat-politikai programja – a levegőtisztaság-védelemmel kapcsolatos elképzelések megvalósítására pályázhat az önkormányzat és komzorciumi partnere a Békéscsabai Városfejlesztési Nonprofit Kft.

A megpályázott 350 millió forintos támogatásból többek között öko- és projektmenedzsert alkalmaznának, környezetvédelmi és energiairodát működtetnének, valamint szemléletformáló programokat valósítanának meg. A programban az önkormányzat 170 millió forint, míg partnere a Kft. 170 millió forint támogatást igényel.

Tavaly nyár végén már szándéknyilatkozatot nyújtottak be a LIFE integrált projekthez történő csatlakozásról. A saját forrást nem igénylő programra március 31-ig lehet benyújtani a pályázatot.

Szarvas Péter (Független) polgármester kérdésként felvetette, hogy mikor derül ki, hogy szükség lesz-e önerőre.

Sódar Anita, a Békéscsabai Városfejlesztési Kft. cégvezetője elmondta, hazai költségvetési forrásból finanszírozzák majd az önerőt. Péntekig kellett beadni a költségvetési tervezetet és a szakmai programot angol nyelven. Hozzátette, szóbeli kérdésre jött a válasz a Herman Ottó Intézettől, miszerint nem kell hozzá önerő, de amint érkezik hivatalos megerősítés, azt jelzik az önkormányzat felé.

A polgármester nem riogat senkit, mint mondta, nem egy óriási programról van szó, de azt feszesen kell végrehajtani, úgyhogy fontos részlet, hogy kell-e önerő. Sódar Anita véleménye szerint vissza lehet mondani a pályázatot, ha esetleg úgy dönt a közgyűlés, de nincs a kezükben feltételrendszer.

Takács Péter (LMP) egy korábbi, 30 millió forintos projektet hozott példaként, amelynek kézzel fogható eredményeként pár műanyag doboz maradt a Lencsésin egy-egy villanyoszlopra helyezve, úgyhogy ezt nem támogatná, mert kevés konkrét célt határoz meg a program.

Sódar Anita arról tájékoztatott, nagyon sok “soft” jellegű elemet tartalmaz a projekt, a Herman Ottó Intézet több javaslatot sem támogatott, kevés konkrét elem van a programban.

Herczeg Tamás (Fidesz-KDNP) szerint mindannyian szeretnénk, hogy ha több konkrétum lenne. Az előterjesztésben is benne van, hogy önerő nem szükséges a projekthez.

A módosító javaslat szerint a Körösök Völgye Natúrpark Egyesület lépne még be konzorciumi partnerként, az önkormányzat legfeljebb 180 millió, a kft. 140 millió, natúrpark legfeljebb 30 forintot igényel.

A módosító javaslatot 3 igennel, 3 nemmel és 10 tartózkodással nem támogatta a testület. Az eredeti határozati javaslatot 15 igennel és 2 tartózkodással elfogadták a képviselők.

Bemutatták a vagyonkezelő üzleti tervét

Bemutatja törzsházszintű üzleti tervét a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. A társasághoz hat cég tartozik, így a Békéscsabai Városfejlesztési Nonprofit Kft, az Árpád Fürdő Vízgyógyászati Kft., a Békéscsaba 1912 Előre Kft, a Békés Megyei Temetkezési Kft, a Békéscsabai Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft és a Békéscsabai Médiacentrum Kft.

Az előterjesztés szerint a zrt. törzsház szintű, 2017-es eredménykimutatás terve 2,2 milliárd forint nettó árbevétellel és 33,1 millió forintos mínusszal kalkulál. A vagyonkezelő emellett 986,3 millió forintos árbevétellel és 4,5 millió forintos adózás előtti nyereséggel számol. Ingatlanhasznosításból 105 millió, a sportcsarnok bérleti díjából 7,2 millió, a stadion bérleti díjából 3,6 millió, a piac bérleti díjából 20 millió, az Árpád fürdő bérleti díjából 19,9 millió, a CsabaPark bérleti díjából 18 millió, az innovációs központ bérleti díjából 916 ezer forintra számítanak, míg a parkolási bevétel 129 millió, a befolyó lakbér 69 millió, a vételár bevétel 7,5 millió, a garázseladás pedig 3 millió forint értékű lehet. Az önkormányzat négy intézménynek nyújt működési támogatást: az Árpád fürdőnek 121,7 millió, a sport és szabadidő létesítményeknek 98,5 millió, a CsapaPark támogatására 62,2 millió, míg annak rendezvényeinek támogatására 3 millió forintot fordítanak. Az önkormányzat ezen felül a parkolási közszolgáltatással kapcsolatban felmerülő idei költségek megtérítéseként 62 millió forintot fizet a zrt.-nek a társaság által benyújtott számla alapján. Lakásüzemeltetésre 40 millió forintot különítenek el, a bérlakások felújítására 15 millió forint jut. A Városfejlesztési Kft. 50 millió forintos működési támogatást kap, további 6 millió forintot pedig a Csabagyöngye szőlőültetvény üzemeltetésére kapnak. A Békéscsabai Médiacentrum a Csabai Mérleg kiadására vételárként idén bruttó 26,4 millió forintot kap, működési támogatásra pedig 28 millió forint jut. A Békéscsabai Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft.-nek 40 millió forint működési támogatást utalnak. A társaság idei, első féléves beszámolója kapcsán ezt az összeget a közgyűlés még felülvizsgálja.

A polgármester jelezte, az anyag összhangban van a most elfogadott költségvetéssel.

Kozma János, a vagyonkezelő vezérigazgatója elmondta: a törzsház ma már 2,2 milliárd forinttal gazdálkodik, ez 10 százalékos növekedést jelent. A béremelések mértéke és az abból fakadó kiadások nem a vagyonkezelőtől függenek, ez a tulajdonost is érinti. A piac felújítása is nagy kiadás, ami jelentősen érinti a társaságot, bevételkiesésre számítanak. Ezek rontják a költségvetési pozíciót a tavalyi évhez képest. Minden más megfelel a 2016-os számoknak – tette hozzá.

Nagy az önkormányzat felelősége abban, hogy a törzsház hogyan működik majd. Komoly bevételkiesés mutatkozik az üzleti tervből, de mint Szarvas Péter (Független) elmondta, a vásárcsarnok átalakítása jövőre tolódik, az idei évet a kinti elárusító helyek befedése érinti. Erősnek látja az ingatlanbérbeadásból származó bevételt a polgármester, ugyanakkor ügyes megoldásnak tartja, hogy a CsabaParkból származó bevétel külön sort kapott. Emelni lehetne az inkubátorházból származó bevételt is – jegyezte meg Szarvas Péter, aki szerint lehetne sorolni, hogy kisebb-nagyobb ingatlanoknál évek óta milyen fejlesztések nem történtek meg, ezekre jobban oda kellene figyelni.

Kozma János a felvetésre úgy reagált, valóban többet kellene költeni az ingatlanok felújítására. Mint mondta, az utóbbi évek gyakorlata szerint a bérlő végzi a felújítást, és bérleti kedvezmény képében kapnak erre támogatást.

Kiss Tibor (Fidesz-KDNP) azt vetette fel, az Őr utca környékén mindenhol van zárt hulladékkonténer, kivéve az Andrássy úti “színészházat”, néha botrányos, mennyire felhalmozódik ott a szemét. Ennek orvoslását kérte.

A vagyonkezelő vezérigazgatója azt mondta: emlékszik a korábbi, erre vonatkozó jelzésre, de ez szerinte együttműködés kérdése is a polgármesteri hivatal illetékes szakosztályával. Ám hogy hol áll most a helyzet, azt nem tudja.

dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) arról, hogy hogyan növeljék a bevételeket, sokat beszéltek felügyelőbizottsági ülésen, eddig az volt a gond, hogy a potenciális bérlők inkább megvásárolják az ingatlanokat. A vagyonkezelő általában nem ár alatt adja ki az ingatlanokat, sok az üres, amit nem tud a város béreltetni. A legtöbben azzal fenyegetnek, hogy csökkentse a város a bérleti díjat, különben feladják az ingatlant. Folyamatosan arra sarkallják a vagyonkezelőt, hogy nőjenek ezek a bevételek. Vantara Gyula egyik megjegyzésére emlékeztetve elmondta: állami kompenzáció érkezhet majd a hulladékkezeléshez, ami módosítja majd az üzleti terv képét.

Takács Péter (LMP) arra emlékeztetett: egyes önkormányzati cégek a törzsházhoz lettek csatolva, a vagyongazdálkodásnál pedig minden kő meg lett mozgatva azért, hogy az ingatlanokat kiadják. A Szent István tér átalakításakor úgy érveltek, visszahozzák ide az életet, ez nem sikerült, emiatt jelenleg nehezen tudják kiadni az itt található ingatlanokat.

Szarvas Péter (Független) arra kérdez rá, a parkolási üzletágnál az automaták egyre gyakoribb meghibásodásai miatt van-e felújítás tervezve?

Nagy Ferenc alpolgármester azt mondja, az üzleti tervben vannak számára nem egyértelmű sorok, a béremelésekre, az inkubátorházra és a sport, illetve szabadidő ágazat számainak romlására, valamint az Árpád fürdő veszteségének megoldási lehetőségeire kérdezett rá.

Fülöp Csaba (MSZP) a sportberuházásokra hívta fel a figyelmet, amelyek közös erővel valósultak meg.

Kozma János 100 milliós beruházásról beszélt a pakorló automaták felújítása esetén, mint mondta, magas a javítási költség, de ez benne van az üzemeltetési költségben. A válság után jobban ment az ingatlanpiac, jelenleg ez stagnál. Az Árpád fürdő esetében ki van centizve a munkaerő, viszont az energiafelhasználáson lehetne változtatni.

14 igen és 3 tartózkodás ellenében elfogadták az előterjesztést.

 

 

Több, mint felére csökkent a közfoglalkoztatottak száma Békéscsabán

Beszámoló került a képviselők elé a közfoglalkoztatási programról. A számok alapján 2016-ban  több mint a felére csökkent a közfoglalkoztatottak száma az azt megelőző évhez képest.

Míg 2015-ben 1441-en vettek részt a programban, addig 2016-ban csak 635-en. Támogatásukra 360 millió forint jutott – amihez 33,2 millió forint volt az önkormányzat önrésze.

Az előterjesztő kitér arra, hogy az elmúlt években átrendeződött a munkaerőpiac, míg 2013-ban jelentős volt a munkanélküliség, addig tavaly, az év második felében ez a szám drasztikusan visszaesett. A kialakult helyzet miatt nagy létszámú közfoglalkoztatással a jövőben egyelőre nem számol az önkormányzat.

Békéscsabán a programban résztvevők leginkább járdalap- és betonelemgyártást, építést és felújítást végeztek, intézményeket újítottak fel, részt vettek a parlagfű-mentesítésben, csapadékvíz elvezető árkokat, vagy vízelvezető lefolyókat tisztítottak, karban tartották a belterületi utakat, vagy részt vettek az illegális hulladéklerakók felszámolásában. Volt, aki a Csabagyöngye szőlőültetvény gondozásában vett részt, és volt, aki a polgármesteri hivatal helyi küldeményeit kézbesítette. A város az országos mintaprogramban is részt vett, így a hajléktalanok foglalkoztatásába 15 embert vontak be.

Takács Péter (LMP) rendkívül fontosnak tartja a közmunkát. “Szerencsére afelé tartunk, hogy minél többen visszakerülnek a munka világába.” – fogalmazott. Hozzátette, akik ebben a munkakörben dolgoznak, fontos feladatot látnak el.

Herczeg Tamás (Fidesz-KDNP) arra emlékeztetett, 2013-ban több mint 4 ezer munkanélküli volt, 3 év alatt harmadára esett vissza ez a szám, ami szerinte mindenképp pozitív.

dr. Kerekes Attila (Fidesz-KDNP) felidézte, hogy Pap János polgármestersége idején indult a program még 100 fővel. A kormány munkahelyteremtő lépéseivel egyre kevesebben munkanélküli van, a számok is ezt mutatják – vélte a képviselő.

Kutyej Pál (Fidesz-KDNP) egyik szeme sír, a másik nevet, hiszen egyrészt kevesebb a munkanélküli, ami örömteli, más részről az egyház sokat kapott a közfoglalkoztatottaktól, akik egyre kevesebben segítenek.

Takács Péter (LMP) azt mondta: amikor a miniszterelnök megígérte az 1 millió munkahelyet, akkor sokan nem a közmunkára gondoltak. Mindenesetre remélhetőleg folyamatosan csökken majd a munkanélküliek száma.

Kiss Tibor (Fidesz-KDNP) úgy fogalmazott: “amikor baj van, akkor az a miénk, amikor meg valami jól működik, akkor az nem a mi sikerünk.”

A határozati javaslatot 12 igen és 2 tartózkodás mellett fogadta el a testület.

 

 

Továbbra is biztosítja a színház és a bábszínház művészeinek lakhatási támogatását az önkormányzat 

Az önkormányzat 521 lakással rendelkezik, melyeket különböző jogcímeken adhat bérbe. A közgyűlés egy 2013-as döntése értelmében a Békéscsabai Jókai Színház 33, míg a bábszínház 2 lakás tekintetében rendelkezik bérlőkijelőlési joggal, mely három éves, határozott ideje lejárt. A színház vezetése továbbra is kéri mind a 35 lakás bérlőkijelölési jogának meghosszabbítását. Az egyeztetések követően – a megújuló felsőoktatás oktatóinak lakhatása támogatása miatt – felülvizsgálták a Lakáskoncepciót, és azt javasolják a közgyűlésnek, hogy a Színház esetében 30, a Bábszínház esetében pedig 2 lakás bérlőkijelőlési jogát biztosítsa a kulturális intézmények számára az önkormányzat 2017 március 1-től 3 évig.

16 igennel elfogadta a közgyűlés az előterjesztést.

 

 

Támogatják a szociális alapszolgáltást nyújtó szervezeteket

Az önkormányzat a nem állami fenntartású szociális alapszolgáltatást nyújtó szervezetek szociális feladatellátásához a 2017. évi költségvetésében 7 millió 200 ezer forint forrást biztosít.

Az AUT-Pont Autista Gyermekekért és Fiatalokért Alapítvány  2016-ban 24 fő autizmussal, illetve halmozott fogyatékossággal élő nappali ellátását biztosította, valamint 20 fő autizmussal élő gyermeknek, fiatalnak és felnőttnek nyújtottak szolgáltatásokat. Az alapítvány 13 főt foglalkoztat, önkéntesei száma 17 fő volt. A közgyűlés 1 millió 300 ezer forinttal támogatja az idei évben az alapítvány munkáját.

A Béthel Alapítvány a pszichiátriai betegek nappali ellátását biztosítja, 2016-ban 64 fő vette igénybe az ellátást. Emellett közösségi pszichiátriai ellátást is biztosított tavaly 47 főnek. A Béthel Alapítvány foglalkoztatottjainak száma 12 fő és 103 önkéntes segítette tavaly a munkájukat. Az alapítványnak 1 millió 300 ezer forint támogatást nyújt 2017-ben az önkormányzat.

Az Egyensúly AE Egyesület fenntart egy védett szállást, ahol vagy négy nő vagy négy férfi absztinens szenvedélybeteg számára nyújt lakhatási és pszichés gondozást.  Emellett 2016-ban pszichiátriai betegek nappali ellátását 37-en, míg szenvedélybeteg nappali ellátását 40-en  vették igénybe. Az egyesület működteti az Esélyek Háza Békés Megyei Irodáját, valamint Adományboltját is. A civil szervezet 7 főt foglalkoztat és tavaly 55 önkéntes segítette munkájukat. Az önkormányzat 1 millió 300 forinttal támogatja az egyesületet 2017-ben.

A Mentálhigiénés Egyesület Békés Mérték Közöségiház a szenvedélybetegek közösségi ellátására működteti a közösségi teret, ahol az ellátottak száma tavaly 66 fő volt. Emellett a pszichiátirai betegek közösségi ellátását 65 fő vette igénybe 2016-ban. Az egyesületnek 6 foglalkozatottja van, és 2 önkéntes. 2017-ben 1 millió forinttal támogatja munkájukat az önkormányzat.

A MI-ÉRTÜNK Prevenciós és Segítő Egyesület úgynevezett alacsonyküszöbű és az ártalomcsökkentés modelljét és módszereit használó szolgáltatásokat nyújt (többek között például tű- és fecskendőcsere program, óvszerautómata működtetés, vagy bulisegély, felvilágosító programok).  Emellett olyan komplex egészségre nevelő programokat is megvalósít, mint például az „Élmény Színház” program, vagy a családterápia bevezetése a szenvedélybetegségek megelőzésében. A foglalkoztatottak száma 18 fő volt 2016-ban, és 12 önkéntese volt az egyesületnek. A civil szervezet munkáját 1 millió forinttal támogatja az önkormányzat.

A Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete működteti a Napraforgó Központ Fogyatékosok Nappali Intézményét, ahol az ellátottak száma 55 fő volt tavaly. Az ugyancsak az egyesület által működtetett Önálló Életvitel Központ és Támogató Szolgálat ellátottjainak száma 60 fő volt. Az egyesület 22 főt foglalkoztatott, egy önkéntesük volt. Az önkormányzat idén 1 millió 300 ezer forinttal támogatja.

17 igennel elfogadták a támogatások mértékét.

 

Új közbeszerzést kell kiírni a parkok és zöldfelületek gondozására

A Csodakert Virágkötészeti Kft-t hirdette ki győztesnek az önkormányzat azon a közbeszerzési eljáráson, amely keretében Békéscsaba közigazgatási területén parkok és zöld felületek fenntartási feladatainak ellátására keresett vállalkozást. A pályázat második része eredménytelenül zárult, ezért újat hirdettek. Az első pályázat miatt az egyik ajánlattevő, a LIÁN Kertészeti Kft. jogorvoslati eljárást kezdeményezett a közbeszerzési döntőbizottságnál, ugyanis irreálisan alacsonynak vélte a Csodakert ajánlatát, ugyanakkor azt is sérelmezte, hogy a vállalkozás nem felel meg a minimumkövetelményeknek, ezért a döntés megsemmisítését kérte. Ezt a döntőbizottság helyben hagyta, a beszerzőt pedig 1 millió forintra bírságolta. Éppen ezért új közbeszerzést kell kiírni.

Ezt a testület 16 igennel és 1 tartózkodással hagyta jóvá.

 

Újrahúzzák a becsült értéket a parkgondozásnál

Az  előbbi döntésből kiindulva amellett, hogy új közbeszerzést kell kiírni, egyúttal pontosítani kell a parkok és zöldfelületek godozására vonatkozó szabályozást. Eszerint a három részes közbeszerzés első etapjának becsült értékét 28,2 millió forintos értékben rögzítik a korábbi 16,6 millió helyett, amelyet a 2017-es, és a 2018-as költségvetésben is rögzíteni kell majd. A közbeszerzési eljáráskor a szerződés javasolt időtartama 4 év, tehát az új szerződés 2018 március 31-ig szól majd.

15 igen 2 tartózkodással elfogadta a testület.

 

Most már biztos, lesz városüzemeltetési cég

Az előző közgyűlésen bízták meg azzal a pénzügyi bizottság elnökét és a Vagyonkezelő vezetőjét arra, hogy január végéig dolgozzanak ki egy szakvéleményt arról, milyen feltételekkel, hogyan lehet egy, a városüzemeltetési feladatokat ellátó, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságot létrehozni. A dokumentum elkészült, eszerint a megyeszékhelyeknél jellemzően akár több társaságot is létrehoztak, amelyek különböző feladatokat láttak el (városüzemeltetés, tömegközlekedés, hulladékszállítás, stb.). A nagyobb településeknél akár törzsház, leányvállalat, vagy holding formájában működtek ezek a gazdasági társaságok, de akad olyan helyiség, ahol minimális a párhuzamos feladatellátás. Ám mindegyik településen van olyan önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság, amely a városüzemeltetési feladatokat részben, vagy teljesen ellátja.

Hogy hogyan érintené a jelenlegi városüzemeltetési feladatokat ellátó vállalkozásokat az új cég létrehozása? Mindegyik szerződött partner végez más feladatot, vagy jelen van más piaci szegmensben is, így egyikük sem csak az önkormányzati feladatellátásból él meg – de nem is az a szándék, hogy ezeket a szerződéseket felbontsák.

Jelenleg az önkormányzat 510 millió forintos értékben végezteti el a városüzemeltetési feladatokat, a legnagyobb tétel a bér- és járulékköltség. Számítások szerint az új céggel az önkormányzat évente 51,4-70,5 millió forintot spórolhatna – ecseteli tovább a részleteket az előterjesztés. 2018-tól 116,7 millió forint értékű feladatot tudna egy saját tulajdonú gazdasági társaság átvállalni, amelyhez körülbelül 20, legfeljebb 26 foglalkoztatottra van szükség.

Csökkennének az adminisztrációs terhek is, és akár a közfoglalkoztatottakat, illetve alvállalkozókat is be lehetne vonni a munkába. Amennyiben a képviselők a városüzemeltetési cég létrehozása mellett döntenek, júniusban megalapíthatnák a céget, decemberig beszereznék a szükséges eszközöket, 2018 januárjában pedig megkezdődhetne a társaság működése.

Nagy Ferenc kapta meg a szót, mint mondta, hosszabb, előkészítettebb anyag került eléjük az előző havi előterjesztésnél. A telephely- és gépbeszerzéssel szerinte nem lesz gond, ám a megfelelő munkaerő problémát okozhat majd. Az alpolgármester kifejtette: megfelelő irányítás mellett szakképzett munkások kellenek majd. Át kell gondolni azt is, mindegyik, az előterjesztésben felsorolt feladatot ennek a cégnek kellene-e majd ellátnia.

Kaposi László (DK) szerint nem ördögtől való a cég létrehozása, ám az előző ülés óta átgondolta a helyzetet. A vállalkozók hozzák a pénzt a városnak, meg kellene őket becsülni – mivel az új cég létrehozásával elveszi az önkormányzat tőlük a megélhetést. Szerinte a fennálló helyzet államosításnak minősül.

dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) szerint ez első körben egy kiadáscsökkentési javaslat. A munkálatok felét jelenleg nem békéscsabai cégek végzik el. Ráadásul nem mindig ugyan az a vállalkozás nyerte meg a tendert, így a munkaerő is vándorolt. A városüzemeltetési feladatokkal rugalmatlansági problémák vannak, egyes igények nem teljesülnek. Azért az 50-70 millió forintért, amit a város tulajdonában lévő céggel meg lehetne spórolni, érdemes lehet létrehozni a társaságot – fogalmazott a tanácsnok.

Sokféle működési modell van az országban arra, hogyan látják el a városüzemeltetési feladatokat a települések. A felvázolt koncepció új, kétféleképp lehet ellátni a feladatokat – vélte Szarvas Péter (Független). Hogy mennyit és mit kell vásárolni ehhez, az a későbbiekben dől el, de a közfoglalkoztatottak munkáltatásához használt eszközöket is be lehet vonni – jegyezte meg a városvezető. Véleménye szerint először diagnosztizálni kellene a helyzetet, utáni kellene “műteni” – élt orvosi analógiával. Akkor lenne nyomonkövethető a megtakarítás, ha az első évben 116 millió forint értékű feladat kerülne a céghez, majd le lehetne követni, hogy az azt követő évben kevesebbet kell költeni ugyanarra a feladatra, minőségi romlás nélkül. Ne az legyen a megoldás, hogy létrehoznak egy céget, majd eztán alvállalkozókat vonnak be a feladatellátásba. Továbbra is azt hangsúlyozta, nincs a cégalapítás ellen, viszont a fokozatosság híve. Az anyag azt is tartalmazza, hogy nem csak a saját feladatokat, hanem a közfoglalkoztatottakat is átveszi a cég. Ne a vagyonkezelő zrt. legyen a tulajdonos, és a törzsháznak ne legyen lehetősége az átcsoportosításokra, tiszta cégmodell kell, amiben egyértelműen látszanak a megtakarítások – fogalmazott a polgármester.

dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) arra emlékeztet, hogy már korábban is javasolta a városüzemeltetési cég létrehozását, és egyes feladatoknál kérte, hogy a szerződések időtartamát csökkentsék. 2000-ben azért számolták fel a városüzemeltetési céget, mert a hulladékszállítás nagy eszközigényű volt. A jelen előterjesztés nem üzleti terv, hanem koncepció, nem támogatást irányoz elő, hanem a díjfizetéseket mutatja be. Érdekes lehet az áfa-visszaigénylés kérdése, ami csak az új gépek vásárlása esetén lehetséges. Meg kell vizsgálni, itt mit lehet igénybe venni. Nem javasolt felbontani a jelenlegi szerződéseket, a cég 2020-ban teljesedhet ki. Jövőre csak 116 millió forintnyi, de 2020-ra 410 millió forintnyi szerződés jár le – emlékeztetett a tanácsnok. Kiemelte, hogy 96 millió forint kommunális feladatok ellátására kevésnek mondható. A közfoglalkoztatottakkal szezonálisan is tudnának feladatot teljesíteni, köztisztviselői szinten pedig senki nem kerül utcára. A párhuzamosságok kiküszöbölését abszolút javasolja az előterjesztés. A városüzemeltetési cég koordinálná a feladatokat. Üzleti terv akkor lesz, ha elfogadják a koncepciót, emellett a tanácsnok munkacsoport felállítását is javasolta. A város összes gazdasági társasága a vagyonkezelőnél van – emlékeztetett a politikus.

Nagy Ferenc szerint körbe kell járni a kérdéskört, ugyanakkor elmondta, egyelőre csak két olyan céget szúrt ki, amelyik nem békéscsabai.

A polgármester módosító javaslatát, miszerint ne  a vagyonkezelőn belül működjön a cég, és azt, hogy a cégalapítást tolják 2017 szeptemberére, nem támogatta a képviselő-testület.

Az előterjesztést összességében 13 igen, 1 nem és három tartózkodás ellenében fogadták el.

Kovács Dávid, Varga Diána

Megosztás:

Címke: , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,