Idei második ülését tartotta Békéscsaba képviselő-testülete. A városatyák 12 napirendi pontról, ezen belül 36 előterjesztésről vitáztak: köztük a város 2017-es költségvetéséről, de szó volt az iskolaközpontok beszámolójáról, számos pályázat benyújtásáról, a városüzemeltetési cég létrehozásáról és a közmunkaprogramról is.
Napirend előtt: baj van a külterületi utakkal
Miklós Attila (MSZP) jelezte, úgy tudja, a költségvetés vitájánál részt vesz Vantara Gyula országgyűlési képviselő - a polgármestertől azt kérdezte, lehet-e majd tőle kérdezni? Szarvas Péter (Független) jelzése alapján lesz erre lehetőség.
Zelenyánszkiné dr. Fábián Ágnes (Fidesz-KDNP) a veronai buszbalesetben elhunyt békéscsabai sofőrrel kapcsolatban tett felvetést, azt javasolta, az önkormányzat nyújtson segítséget a családnak, ha az állam nem tesz így. A tanácsnok felvetette ugyanakkor, hogy a 11-es körzetben (Felsőnyomás, Fürjes) nagy az igény az útfeltöltésre. 9 milliót már költött ilyen célra az önkormányzat, de mint mondja, a teherforgalom nagy gondot okoz. A szántóföldek melletti vízelvezető árkokat beszántják a gazdák, ezért azt kéri, a városüzemeltetés keresse meg az ott lakókat a problémákkal kapcsolatban.
Szarvas Péter (Független) megerősítette a tanácsnok buszbalesettel kapcsolatos információit, emellett arról tájékoztatott, jelezte a családnak, hogy az önkormányzat kész segítséget nyújtani. A második felvetésről a polgármester azt mondta: az önkormányzat erőforrásai mértékében próbálja meg rendezni a helyzetet, de a nagy mezőgazdasági gépekkel, a teherforgalommal nem tudnak mit kezdeni.
Csiaki Tamás, a városüzemeltetési osztály vezetője szerint utólag nehéz kideríteni, ki tette tönkre az adott útszakaszt, de a mezőőrök segítségével igyekeznek majd felvenni a kapcsolatot a lakossággal, akik naprakész információkkal rendelkeznek.
Beszámol a Békéscsabai Szakképzési Centrum
Nem gazdasági, vagy pénzügyi, hanem oktatási témával indul a februári közgyűlés, méghozzá egymás után több iskolaközpont is beszámol. Elsőként a Békéscsabai Szakképzési Centrum, melynek tagintézményeiben több, mint 6 ezer diák tanul. Az előterjesztés szerint többségük részt vesz az iskolán kívüli sport, kulturális, szabadidős, közösségi és közéleti tevékenységekben - rájuk is alapoz például a város ifjúsági koncepciója. Arra is kitérnek, hogy kölcsönös együttműködés alakult ki a BSZC és az önkormányzat között, például az oktatási kerekasztallal kapcsolatban.
Az ülésen jelen van Mucsi Balázs, a BSZC igazgatója is, aki arra emlékeztetett:
2015-ben indult el a centrum, 4800 diákkal kezdték el a munkát, mára már 6200 diák jár a BSZC tagiskoláiba. Kiemelt partner a város, egyúttal megköszönte Kiss Tibor alpolgármester összefogó munkáját. A helyi civil- és szakmai szervezetekkel is együttműködnek. Önálló költségvetési szervként pályázatokban vesznek részt, közel 500 millió forintot fordítottak eszközfejlesztésre tavaly.
A Modern Városok program keretében a nyomdaipari képzés fejlesztésére további forrásokat lehet majd fordítani. Igyekeznek a munkaadók igényeit is kielégíteni, sok együttműködési megállapodást kötnek a munkaerő-piaci szereplőkkel.
Miklós Attila (MSZP) arra kérdezett rá, hol található a Trefort szakgimnázium beszámolója, mert nem találja. A legnagyobb problémát ugyanakkor abban látta a képviselő, hogy az önkormányzatnak nincs ráhatása a középiskolai képzésekre.
Takács Péter (LMP) arra emlékeztetett: a szakképző intézmények az államosításig önkormányzati fenntartásban működtek. Mint mondta, a tegnapi bizottsági ülésen volt alkalma kérdezni az igazgatótól, ahol kiderült, az intézmények viszonylagos önállóságot élveznek, a pénzmaradványokat visszakapják az iskolák, ezt pozitív lépésként értékelte a képviselő. Több iskola beszámolójában szerepelt veszélyként a demográfiai helyzet, amely szerinte reális, ám iskolavárosként Békéscsaba nincs veszélyben - ismertette a bizottsági ülésen elhangzottakat a politikus, hozzátéve: egyelőre nem működik utókövetési rendszer, de már dolgoznak annak kialakításán. Egyelőre nincs probléma a diákok elhelyezkedésével, a gazdasági válság kezdi elhagyni a megyét - értékelt Takács.
Fülöp Csaba (MSZP) örömmel olvasta, hogy szorosan együttműködik a gazdasági szereplőkkel a BSZC, hiszen köztudott, hogy folyamatosan fejlesztenek a békéscsabai cégek. A hétfői paktum-fórumon is elhangzott, hogy egyes cégek nem tudják feltölteni álláshelyeiket, ezért is tartja fontosnak a képviselő a szoros együttműködést. Örömmel hallotta azt is, hogy a fém- és autóipari beszállítókkal külön megállapodás született. A nyomdaipari tervekről azt mondta: mintaprojekt lehet az elképzelésből, ugyanakkor érdemes lehet a szakoktatói javadalmazás mintájára máshol is bevezetni a területen már működő modellt.
Kiss Tibor (Fidesz-KDNP) gratulált a BSZC sikereihez, és megköszönte az ellenzék építő kritikáját. Fontosnak tartotta, hogy a szakfeladat elkerülésével is van belátása van az önkormányzatnak a helyi szakképzési rendszerbe és jó az együttműködés a centrummal. Megemlítette, TOP keretből energetikai fejlesztést hajtanak végre a Trefort utcai kollégiumon. Az oktatási területért felelős alpolgármester összegzőjében elhangzott: sokszor hallani, hogy baj van az oktatással, ezek szerint a békéscsabai szakképzéssel nincs gond.
Ha egy intézmény jól működik, és a képviselők dicsérik azt, annak hangot kell adni. A központosítás nem futott végig az iskolákon, a központ meghagyta az intézmények viszonylagos függetlenségét, ennek is köszönhető Takács Péter (LMP) szerint a jó együttműködés.
Bíró Csaba (Fidesz-KDNP) szerint mert élni a BSZC a változtatás jogával, ami elősegítette azt, hogy a képzésekkel a munkaerőpiacon is el tudnak helyezkedni a szakképzésben tanulók. Habár vannak nehézségek, és a képzés sem a városhoz tartozik, mégis helyi diákokról és oktatókról van szó, nagy a felelősség, ami abban is áll, hogy támogassák az oktatást, ide csábítsák a szakembereket - összegzett a képviselő.
A szakképzési centrum nincs veszélyben, jól látszik, hogy Békéscsaba gazdasága erősősik, egyre keresettebbek a képzett szakemberek - fogalmazott a polgármester. A BSZC aktív, erős kapcsolatokat tart, sok szálon kötődik az önkormányzathoz is. A nyomdaipari szakoktatók bérének egy részét a város állja, a Trefort utcai volt kollégium felújításához a város is hozzájárult anyagilag, közös finanszírozással újabb szintet tehetnek rendbe - ismertette az eredményeket Szarvas Péter (Független). A TOP-ból 140 millió forintból valósulhat meg energetikai felújítás. A békéscsabai campus kihasználásában is lesz szerepe a szakképzési centrumnak a tervek szerint, de a műszaki felsőfokú képzésben is részt vehetnek majd. A nyomdaipari képzőközpontról szóló kormányzati döntés a küszöbön áll - jegyezte meg a városvezető.
Mucsi Balázs Miklós Attilának jelezte: technikai problémáról lehet szó a Trefort beszámolója esetében, hozzátéve: éppen itt energetikai felújítást végeznek majd, a szakgimnáziumi területen csúcsokat döntögetnek, közel 1300-an járnak ide. A fémipari területen nagy kihívások elé néznek, óriási a kereslet az ott végzett diákokra. Az igazgató arról is beszélt: mára verseny alakult ki az itt végző diákokért. Hozzátette: folyamatosan keresik őket a különböző szervezetek, akikkel sikeresen együttműködtek az eddigiekben.
Miklós Attila (MSZP) mégiscsak teljes anyagot kért a Trefortról - Mucsi Balázs azt ígérte, az anyagot még a közgyűlés vége előtt megkapják.
16 igen és 1 tartózkodás mellett elfogadták a beszámolót.
Beszámol a Békéscsabai Tankerületi Központ
A Békéscsabai Tankerületi Központot a hatályos törvények szerint 2016. november 30-án alapították, és január 1-től 14 települési önkormányzat intézményeit tartja fenn a békéscsabai, szarvasi és orosházi járásban.
27 köznevelési intézmény fenntartási és működtetői jogait, kötelezettségeit látja el. 2017. február 1-jével a Gyulai Tankerületi Központtól a Békéscsabai Tankerületi Központhoz került 8 mezőkovácsházi intézmény. A tankerület intézményeibe 5222 diák járt 2016. októberében, ez a tanulói létszám 2017-ben biztosan emelkedik, hiszen csatlakozott 8 újabb iskola - írja az előterjesztés. 2016-ban 739 pedagógust foglalkoztattak.
Bánki András, a Békéscsabai Tankerületi Központ igazgatója jelezte, hogy prezentációval készült a közgyűlésre. Köszönetét fejezte ki, hogy itt lehet és beszámolhat a képviselőknek a jelenlegi eredményekről. Mivel új a tankerületben, bemutatkozásában elmondta: három diplomával rendelkezik, Kunágotán a helyi általános iskolában kezdte munkáját, majd 2011-ben általános igazgató-helyettesként tevékenykedett. 2013-ban került a mezőkovácsházi tankerülethez, október elsejétől a mezőkovácsházi mellett az orosházi tankerületet vezette.
Emellett beszámolt a közelmúlt történéseiről, eredményeiről.
2016 november 30-tól országosan 59 tankerületi központ jött létre Magyarországon, amelyek mindegyike önálló költségvetési szervként működik. Idén január elsejével a KLIK-ből kiválva beolvadtak a járási tankerületek, 27 köznevelési intézmény került a csabai központhoz. Augusztus 1-től megkezdte a munkát, amivel rugalmasabbá működhet a rendszer, az intézmények igényeit ki tudják elégíteni.
A döntési kompetenciák közelebb kerültek az intézményekhez, teret engedett az intézményeknek, kikérték az intézmények véleményét, többletköltség igényeit. A tankerület igazgatója a személyügyi feladatok alól mentesítette az intézményeket, hiszen az iskolatitkárok végezték ezt a feladatot, ezzel a döntéssel több feladat alól mentesítették az intézményeket, így a szakmára nagyobb hangsúly jut. A beszámolóból kiderült, a beszerzések bekerültek a tankerülethez, áttekintették a túlmunka kérdéskörét, itt pedig kifizetéseket is eszközöltek, amit nagy öröm övezett. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a pedagógusok túlterheltek, így 38 százalékkal növelték a pedagógusok létszámát, bár még így is túlfeszített a munkatempó. Bánki András leszögezte, humánerőforrás-hiánnyal küszködnek, különösen a nyelvoktatás és a természettudomány területén, mint mondta, itt Budapest elszívó hatása érvényesül. 2016 októberétől összesen 110 millió dologi keretet bocsájtottak ki, ebből gazdálkodhattak az intézmények - Békéscsabára 63 millió forint jutott. A fejlesztéseket illetően megemlítette, a Belvárosi gimnázium az önkormányzathoz tartozik, de itt például 4 millióból újítottak fel mosdókat. “Könyvtári állományokat is bővítettünk, az önerőt biztosítottuk az intézmények számára” - közölte a tankerület vezetője, aki azt is hangsúlyozta, gyorsan és hatékonyan szeretnének reagálni a felmerülő problémákra, az intézmények fejlődését szeretnék támogatni, az elmaradt versenyeket feléleszteni, például a Bay Zoltán Emlékversenyt. De ilyen a Czeizel Endre feladatmegoldó verseny is. Bánki András kiemelte, a közoktatási kerekasztallal jó az együttműködés, építő jellegű a párbeszéd, az együttműködést erősítenék a BSZC-vel és a főiskolával. A tanulói létszám nőtt, ugyanakkor ez a növekedés az Esélypedagógiai Központnál tapasztalható ez, ahol sérült gyermekekkel foglalkoznak. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy ezen tanulók esetében a gyógypedagógusok száma nem megoldott, ami nemcsak megyei, hanem országos probléma. A tankerület vezetője hozzáfűzte, a felsőoktatásban résztvevők számában nincs nagy változás, de ösztönözni kell a diákokat arra, hogy a csabai főiskolára is jelentkezzenek. Zárásként elmondta, a tankerültei központnak komoly fejlesztési lehetőségei lesznek, 1,5 milliárd forint európai uniós forrásból.
Miklós Attila (MSZP) sem a KLIK létrehozásával, sem a tankerületek felosztásával nem ért egyet, nem érzi ezt a stabilitást, hiszen négy év alatt Bánki András a negyedik vezető. Hozzátette, ha jövőre nem lesz változás, akkor lehet majd beszélni az eredményekről.
Takács Péter (LMP) is egyetért Kiss Tibor alpolgármesterrel abban, hogy a magyar oktatás helyzetétől független a békéscsabai szakképzés rendben van. A képviselő emlékeztetett arra, hogy 2013-tól sikerült megfosztani az intézményeket az önállóságtól, olyan jogokat próbálnak visszaadni az intézményeknek, amiket el sem kellett volna venni. Hozzátette, minél nagyobb önállóságot kapnak az intézmények, annál jobban működhet a rendszer.
Kiss Tibor (Fidesz-KDNP) szerint a KLIK megalapításával a szándék jó volt, de amikor a kormány látta, hogy ez nem a legjobb megoldás, akkor új utat keresett, nagyobb önállóságot adva az intézményeknek. Az eredményeket illetően az oktatási ügyekért felelős alpolgármester megjegyezte, a jelentkezők 90 százaléka felvételt nyer a felsőoktatásba, ez mindenképpen azt mutatja, hogy jó a pedagógusok munkája. Hozzátette, a szakképzési mellett a közoktatási rendszerrel sincs baj, persze vannak kivételek, amikre meg kell találni a megoldásokat. Az alpolgármester hozzászólása végén külön megköszönte a tankerületi vezető konstruktív, előremutató munkáját.
dr. Ferenczi Attila, a Fidesz frakcióvezetője elárulta, a prezentációk negyedik oldalánál el szokott aludni, most azonban végig figyelt, ez egy jó beszámoló volt. Korábbi problémaként felidézte, hogy Budapestről kellett engedélyt kérni ahhoz, hogy Békéscsabán krétát vegyenek. Megjegyezte, most talán közvetlenebb, jobb kapcsolat alakul ki, gyorsabban születnek megoldások a felmerülő problémákra. Hozzátette, mindenképpen pozitív, hogy a kérésnek megfelelően, a Békéscsabai Intézményellátó Centrumnál maradtak a korábbi feladatok.
Szarvas Péter (Független) szerint érezhető az a munka, ami elindult az önkormányzattal, az intézményekkel jó kapcsolat alakult ki. A városvezető azt a kérést intézte az igazgatóhoz, hogy a főiskolával való kapcsolatra külön figyelmet fordítson, főként a felvételi időszakban.
Bánki András bízik abban, hogy jövőre is itt állhat és megtarthatja beszámolóját. Hozzátette, nem az a fontos, hogy neki mi a jó, hanem az, hogy az intézmények számára is jól alakuljon a jövő.
A beszámolót 15 igennel és 2 tartózkodással elfogadta a testület.
Beszámol a Békéscsabai Pedagógiai Oktatási Központ (POK)
A POK a feladat-ellátási területén 179 köznevelési intézményben, 562 feladat-ellátási helyen látja el feladatait.
A 11 foglalkoztatottal és 47 szaktanácsadó bevonásával látják el a szakmai feladataikat, emellett 202 mesterpedagógus lát el szakértő van Békés megyében. A szaktanácsadók 2016-ban beérkezett 525 tantárgyi gondozási igények 100 százalékát ellátta. Emellett a 2057 tematikus szaktanácsra beérkezett igények 88 százalékát teljesíteni tudta. Tavaly a POK 13 közoktatási intézményben 394 pedagógus értékelését is elvégezte.
Megjelent az ülésen a POK helyi vezetője, Simon Nóra Edina, aki arról tájékoztatott: szakmai segítséget nyújtanak az intézményeknek, fenntartóra való tekintet nélkül. Igényfelmérést végeznek minden év elején, mára minden iskolavezető megfontolja, milyen segítséget vesz tőlük igénybe. Az éves munkaterv alapján szaktanácsadók segítik az iskolákban folyó munkát. Emellett feladataik közé tartozik az összes pedagógiai felmérés lebonyolítása, a pedagógusképzések biztosítása, irányítják a középiskolai felvételi rendszert, mindezt 47 szaktanácsadóval. A beérkezett megyei szintű, 2500 szakmai szolgáltatási igényeket több mint 80 százalékban teljesítették tavaly, az egyéni kéréseknél ez a szám 100 százalék. A békéscsabai óvodák tekintetében 180 százalékos volt a teljesítés, az általános iskoláknál 150, a középiskoláknál pedig 130 százalékos eredményt értek el. A 2017-es tervek között szerepel a megyében 11 bázisintézmény létrehozása, így még inkább teljesíteni tudják a rájuk háruló feladatokat, ezen túl vezető szaktanácsadóik is lesznek. A visszajelzések alapján az intézmények elégedettek a megyei POK működésével. Részt vesznek az oktatási kerekasztalon is, ennek segítségével azonnal tudnak reagálni a problémákra.
Kiss Tibor (Fidesz-KDNP) megköszönte a POK munkáját. Emlékeztetett, hogy a központ megalakulásakor még nem is sejtették, mekkora munka vár rájuk, de örül, hogy Békéscsabára került az intézmény. A központ sok feladatot lát el, színvonalas szakmai rendezvényeket tart.
17 igen mellett elfogadták a tájékoztatót.
Fenntartót vált augusztus 1-től a Gerlai Általános Iskola épületében található könyvtár
Gerlán, a Hajnal-Lenkey-Jázmin Utcai Általános Művelődési Központon belül működött eddig az iskolai és nyilvános könyvtár, ahol szakértői vizsgálat zajlott. Az önkormányzat fenntartóként nem tud minden jogszabályi kötelezettséget teljesíteni, ezért az egyeztetések után a Hajnal-Lenkey-Jázmin utcai ÁMK átszervezését javasolják. Az intézmény feladatai közül augusztus 1-től kikerülne a könyvtári feladatellátás, melyet a Gerlai Általános Iskola fenntartója, a Békéscsabai Tankerületi Központ vehet át. A közgyűlésnek ehhez módosítania kell a Hajnal-Lenkey-Jázmin Utcai Általános Művelődési Központ alapító okiratát és döntenie kell az intézmény átszervezéséről.
Kiss Tibor (Fidesz-KDNP) megjegyezte, az eddigi beszámolók alapján az oktatással nincs gond, annak ellenére, hogy egyes vélemények szerint országos szinten problémák merülnek fel.
17 igennel egyhangúlag elfogadták az előterjesztést.
Beszámol a békéscsabai közoktatási kerekasztal
A 2015/2016-os tanévtől, a szeptembertől májusig tartó időszakban havonta ülésezik a békéscsabai közoktatási kerekasztal, ahol az önkormányzat, a Békéscsabai Tankerületi Központ, a Békéscsabai Szakképzési Centrum, a Békés Megyei Pedagógiai Oktatási Központ és a Szent István Egyetem képviselője, valamit a Békés Megyei Kormányhivatal oktatási referense is részt vesz. A szakértői kerekasztal tagjai minden alkalommal egyeztetnek a közoktatás, a települést is érintő változásairól, valamint az együttműködési lehetőségekről.
Takács Péter (LMP) arra emlékeztetett, hogy korábban javasolta a települési oktatási kerekasztal létrehozását, amit végül nem támogatott a grémium, majd később a polgármester bábáskodásával megalakult a fórum. A politikus javaslata lényegesen szélesebb kört vont volna be - tette hozzá. Az előterjesztésre térve azt jegyezte meg, az anyag alapján a kerekasztal állandó szereplői a Szent István Egyetem (SZIE) békéscsabai intézményének képviselői. Azt kérdezte, hányszor került szóba a helyi campus sorsa az elmúlt hónapokban, a felmerült problémák tükrében?
Kiss Tibor (Fidesz-KDNP) úgy reagált: a kerekasztal ötlete és annak megalakulása között két év telt el, a létrehozását az indokolta, hogy sok változás történt ez idő alatt. Mint mondta, kimondottan szakértői fórum létrehozása volt a cél. Az oktatási területért felelős alpolgármester megjegyezte: a kerekasztalon minden szereplő beszámol, így a SZIE is. A békéscsabai campusnál felmerülő problémák már érződtek egy ideje, hallottak híreket róla. Ezt sok tárgyalás és megoldáskeresés követte. Segélykiáltás az önkormányzathoz nem érkezett, de a városvezetés tisztában van azzal, milyen gondokkal küzd a felsőoktatási intézmény.
Sokan és sokat dolgoztak azért, hogy stabilizálják a campus helyzetét, amelynek sok eleme van - jegyezte meg a polgármester. Kormányzati szándék van arról, hogy támogatni kell a békéscsabai felsőoktatást. A SZIE közreműködése nélkül nehéz hatékonyan előrelépni - vélte Szarvas Péter (Független).
Takács Péter (LMP) szerint eddig sem volt vita abban, hogy meg kell-e védeni a helyi felsőoktatást, mint mondta, pozitív, hogy létrejött a kerekasztal. Ám furcsának találja azt, hogy ahhoz képest, hogy a problémamegoldás a célja a fórumnak, a SZIE pedig tagja ennek, kiderült - méghozzá ellenzéki képviselői felvetésre -, nagy a baj.
Lesz min javítani, és kell is - jegyezte meg Kiss Tibor (Fidesz-KDNP), de mint mondta, csak olyan adatokból tudnak dolgozni, amit megkaptak. A szakfeladatellátás nem az önkormányzat dolga, az egy másik kérdés, hogy lobbizni kezdett az önkormányzat a békéscsabai campusért. Mindenki próbálta a pozitív híreket megerősíteni, mivel eddig a beiskolázási időszak zajlott, így nem mindegy, milyen üzenetet kommunikálnak.
Miklós Attila (MSZP) azt kéri, ha már Gödöllőre jár a városvezetés tárgyalni, hozzák el a konzorciumi partnerségben készült tanulmányokat is.
Szarvas Péter (Független) úgy reagált: többször kérték írásban és személyesen is, hogy kérik a tanulmányokat, de nem kaptak pozitív választ. A jegyző feladatot kapott arra, hogy meg kell vizsgálni, milyen jogi lépéseket lehet tenni ez ügyben, ezzel a kérdéssel később is foglalkoznak majd.
15 igen, 2 tartózkodás mellett megkapta a többséget az előterjesztés.
Változik a természetvédelmi területek védetté nyilvánítására vonatkozó rendelet
Aktualizálják a dokumentumot, amelyre azért is van szükség, mert a Modern Városok Programban szereplő projektek érintenek védett területeket - például a CsabaPark parkerdejét.
Békéscsabán összesen 25 természetvédelmi terület van az Erzsébethelyi belvíztározótól a pósteleki kastélyparkon át a nagyréti kocsányos tölgyig. A helyi természeti értékek közt szerepel a Bandikafa, a Cimborafa és a fényesi tanyák területén álló kocsányos tölgy.
Takács Péter (LMP) kérdést intézett Bacsa Vendel jegyzőhöz, miszerint ez a módosítás jelent-e fakivágást?
A jegyző válaszában elmondta, a beruházások olyan területet érintenek a kezelési terv szerint is, amelyek fakivágásokhoz vezethetnek. Takács Péter kérdésére Bacsa Vendel azt válaszolta: több javaslat is érkezett a változásokkal kapcsolatban, többek között civil szervezettől is, de még zajlanak az egyeztetések, a következő közgyűlésre hozzák ezeket a javaslatokat.
Szarvas Péter polgármester az előterjesztéssel kapcsolatban megjegyezte, hogy milyen sok természeti értéke van a városnak.
Az előterjesztést 15 igen és 1 tartózkodás mellett elfogadták a képviselők.
Ismét módosítják a tavalyi költségvetést
Ahogy azt az elmúlt hónapokban már megszokhattuk.
Nőtt a költségvetés főösszege, amely így 21,3 milliárd forintról 24,4 milliárd forintra nőtt.
Az önkormányzat központi alrendszeréből származó forrásai 5,5 millió forinttal csökkentek a tavaly októberi felmérésekből adódó központi forráselvonások miatt. Ugyanekkora összeggel csökkentek az önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatására szolgáló összegek, illetve 1,9 millió forinttal kevesebb jut szociális és gyermekjóléti feladatok, támogatások esetén a célelőirányzatára. A működési célú támogatások államháztartáson belülről származó előriányzata az önkormányzatnál 267,5 millió forinttal, míg a költségvetési szerveknél 18 millió forinttal emelkedik. A felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről származó előirányzata az önkormányzat esetében 2,3 milliárd forinttal emelkedik, de a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból is utaltak már előlegként forrást hat projekt esetében, 3,6 milliárd forintos értékben. Ebből 1 milliárd forintot már a rendeletben be is terveztek. A költségvetési szervek működési bevételi előirányzata 37,5 millió forinttal emelkedik, ez többségében a jegyértékesítést, a rendezvényekből származó bevételeket, a bérleti díjakat, az étkeztetésből származó összegeket és a különböző szakmai tevékenységek bevételeit tartalmazza. A működési célú átvett pénzeszközök előirányzata a költségvetési szerveknél 5,2 millió forinttal nőtt, az önkormányzatoknál 225,7 millió forint volt az emelkedés, utóbbi tartalmazza a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt-nek nyújtott tagi kölcsön visszafizetését.
A napirendet 13 igen és 3 tartózkodás mellett fogadta el a testület.
Megvan a 2017-es költségvetési rendelet - maratoni vita után
Az előkészítési fázis után a képviselők elé került a 2017-es költségvetés. A vonatkozó koncepciót már tavaly decemberben megalkották, melyről ezen a linken olvashat bővebben.
A 92 oldalas dokumentum a város bevételeit és kiadásait egyaránt részletezi. Ha a számokat tekintjük, az önkormányzat idén 28,31 milliárd forintos főösszeggel kalkulál.
Az előterjesztő leszögezi: az önkormányzatnak nagyon sok kötelező és egyre több önként vállalt feladatra kell előirányzatot biztosítania. Ezen feladatok finanszírozására feszített mértékben helyi adó és saját bevételek, ezen belül jelentős összegben felhalmozási bevételek kerültek tervezésre, amelyek teljesítésének elmaradása kockázatot jelent a költségvetés végrehajtásakor. Az önkormányzat 2017. évben a város fejlődése érdekében folytatja az elindított programok végrehajtását. A fejlesztések meghatározó része továbbra is pályázati, (elsősorban Európai uniós) illetve kormányzati forrásokból történik. A lakossági, különösen a kommunális területen jelentkező igények, kérések megvalósítása érdekében az önkormányzat új, jelentős nagyságrendű fejlesztési hitel felvételét is tervezi és vállalja az említett célok mihamarabbi megvalósításáért. A részletes költségelemzés ide kattintva olvasható el.
A napirendi pontnál Vantara Gyula országgyűlési képviselő (Fidesz-KDNP) is megjelent, amelyet több képviselő fogadott örömmel.
Szarvas Péter (Független) úgy fogalmazott: olyan előterjesztésről szavaznak most, amely egész évre meghatározza Békéscsaba életét. Az elkészült dokumentumot február 15-én megküldték a képviselőknek is - tájékoztatott a városvezető, hozzátéve: szisztematikus előkészítésnek köszönhető az idei költségvetési rendelettervezet, a 28 milliárdos költségvetés nagy munkát igényelt. Reálisnak mondható számokon alapul a dokumentum - értékelt a polgármester. Az intézmények, a polgármesteri hivatal osztályai, a városban működő civil szervezetek, bizottságok megjegyzéseit, javaslatait is beépítették, ezek mentén alakultak ki a sarokszámok. Befolyásolta a munkát az, hogy a vonatkozó, szigorú jogszabályoknak kellett megfelelni, és korábbi tervezési számokat is figyelembe kellett venni. A tervezet olyan időszakban készült, amikor Békéscsaba fejlődési időszakban van, 2017-ben is számos előnyét tapasztalják majd ennek - fogalmazott Szarvas Péter. A fejlődés egyik motorja a helyi vállalkozásokon túl az önkormányzat, jelenleg is sok olyan intézkedés van érvényben, amely a munkáltatókat segíti. A város emellett nagyfoglalkoztató, egyre több megrendeléssel operál, és tesz munkahelyteremtő szándékú intézkedéseket. A kiadások tervezésekor három szempontot vettek figyelembe: a kötelező feladatok megkapják azt az előirányzott forrást, amellyel a működés biztosítható.
A 2017-es fejlesztések véleménye szerint nehezebbek lesznek, 17 milliárd forintnyi beruházásról, fejlesztésről tanúskodik a rendelettervezet. A minimálbér és a bérminimum emelése komoly hatással van az önkormányzat gazdálkodására - a köztisztviselőknél éppen ezért 15 százalékos illetményemelésre lehet számítani.
Nagy szelete az önkormányzat működésének a közszolgáltatások biztosítása. Lényeges változás várható idén például a hulladékgazdálkodásban, amelyre idén kevesebbet költenek, míg a helyi autóbuszközlekedésre például 182 millió forintot fordít a város. Megmaradnak az infrastrukturális fejlesztésekkel, egészségüggyel, oktatással, sporttal kapcsolatos feladatok, de újakra is kész az önkormányzat - jegyezte meg Szarvas Péter, a Békéscsaba 300 és a HISZEK benned programra célozva, de ide sorolta a felsőoktatás támogatására szolgáló 25 millió forintot is. Át kell tekinteni azt is, mit lehet elhagyni, vagy átalakítani az önként vállalt feladatok közül, de az egészségügyhöz, szociális területhez és a sporthoz kapcsolódó vállalásokat meg kell tartani. A fejlesztések között említette a TOP-os pályázatokat, több mint 20 projektet érintve. Ezeket 100 százalékban uniós forrásokból tudják elvégezni. De beszélt a Modern Városok programról is, kiemelve a tavalyi, kétmilliárd forintból megvalósuló útfejlesztést. Néhány projekt esetében csak napok választanak el attól, hogy támogatói okirat szülessen Békéscsaba és a kormány között, jól áll a sportinfrastruktúra-fejlesztés, célegyenesben van az országos nyomdaipari központ fejlesztése, a CsabaPark negyedik üteme és a fürjesi leágazás tervezése, illetve a Munkácsy-negyed kialakításának tervei is szépen haladnak. Ezekből is fakadóan a polgármester szerint 30 milliárd forint fölé is nőhet a költségvetés főösszege. Beszélt ugyanakkor az ugyancsak központi költségvetésből megvalósuló stadion-fejlesztésről is, amelyben új lelátó épül majd - a városvezető bízik abban, hogy ez fellendíti a helyi futballt, az 1912 Előre pedig visszajut az első osztályba. 14 millió forintból fejleszthetik a Petőfi utcai iskolát, a Trefort utcai volt kollégiumban 13 millió forintos energetikai beruházást terveznek.
Túl kell teljesítenie a bevételeket a város intézményeinek és cégeinek, keresni kell a külső forrásokat - fogalmazott a polgármester. A hajléktalan szálló felújításához kormányzati forrást kellene keresni, a Szigligeti utcai óvoda tanmedencéjéhez a Magyar Úszószövetségtől várnak támogatást.
A helyi adóbevételek tervezése reális, számítani lehet arra, hogy tovább bővülnek a helyi vállalkozások, a legnagyobb adózók között jelenleg is találni olyanokat, akik beruházásokat folytatnak. 450 millió forintos hitelfelvételt tervez a város - Békéscsaba továbbra is fejlődik, ennek folytatása a cél - fogalmazott a polgármester, aki úgy vélte, öröm látni a költségvetést annak ellenére is, hogy az problémákat is felvet. Középtávon az önkormányzat 1 milliárd forint feletti, önként vállalt feladatfinanszírozással kalkulál, de kérdés az is, hogy ilyen volumenű fejlesztési tervezettel hogyan bír majd a város.
Miklós Attila (MSZP) szerint egy dolog stabil a költségvetésben, az pedig a hiány. Nincs sok mozgástere az önkormányzatnak, a kényszer és Brüsszel írja a fejlesztéseket. Egyetért a polgármesterrel abban, hogy a fejlesztések üteme nem tartható, most kell a pénz után szaladni, és most kell segítenie az országgyűlési képviselőnek abban, hogy minél több támogatást kapjon Békéscsaba. Az önként vállalt feladatokat nem szabad elengedni, azt kell megoldani, hogy olyan beruházásokat hozzanak a megyeszékhelyre, amelyek az itt élőkre pozitív hatással vannak. Eddig az volt a szokás, hogy készül egy költségvetési koncepció, egy első olvasat és egy rendelettervezet, de ezt a polgármester idén nem tartotta - ezt annak tudta be az ellenzéki képviselő, hogy hiánnyal tették le az asztalra a 2017-es büdzsét. Fiktív sorokat, bevételeket is talált a képviselő a tervezetben. Ami megmentheti a költségvetést, az az állami támogatás - vélte az MSZP politikusa.
A polgármester nem lát hiányt a költségvetésben, a bevételek és a kiadások szerinte egyensúlyban vannak. Fiktív bevételeket sem talált, ezek az előirányzatok reálisak - összegzett Szarvas Péter (Független).
Dr. Kerekes Attila (Fidesz-KDNP) megjegyezte, ő is hiányolta az első olvasatot, de így is elfogadja a tervezetet. Újdonságként kiemelte a főösszeget, és azt, hogy 2013 óta máshogy kerül megtervezésre a költségvetés. Az előző évihez képest óriási az ugrás a főösszegben - vélte. 11 milliárd forintot terveztek működésre, 14 milliárdot pedig fejlesztésre, beruházásra, tehát eltolódott a hangsúly - vélte a képviselő. A költségvetésekben már korábban is voltak lyukak, mint mondta, a korábbi példákból okulva a bevételekhez kell igazítani a kiadásokat. Több önként vállalt feladat teljesítését is pozitív példaként említette a képviselő.
Takács Péter (LMP) arra emlékeztetett, hogy korábban is volt már arra példa, hogy 30 milliárd fölé emelkedett a költségvetés főösszege. Örömtelinek nevezte, hogy pénz érkezik a városba, a fejlesztések jelentős részére meglesz a fedezet, a 14 milliárd forint jelentős összeg. Az idei büdzsét feszesnek nevezte, de mint mondta, a működés biztosított, a hitelfelvételekről pedig úgy vélekedett, az ideinél nagyobb számra is volt már példa. Ugyanakkor megjegyezte, nem kellene tovább görgetni a hitelfelvételt, mert az újabbakat eredményez majd. A lakásfelújításokra fordítandó összeget kevésnek tartotta a politikus, az önkormányzatnak több önerőt kellene fordítania a célra. A központi támogatások mértéke csak minimálisan emelkedik - jegyezte meg. Rákérdezett a béremelésre, illetve arra, készült-e kimutatás arra vonatkozóan, milyen bevételekre lehet számítani az ingatlaneladásokból? Az MVP-ben 5,2 milliárd forintot terveznek a piac-fejlesztésre költeni, szükséges ez? - zárta sorait a képviselő.
Tarrné Stuber Éva, a pénzügyi osztály vezetője úgy válaszolt az első kérdésre: megtörtént a béremelés, központi támogatás erre nincs. Szolidaritási hozzájárulás azonban van, ez 0 forint.
Az ingatlanértékesítésből származó bevételek kalkulálása döntő többségben tudatosan, előre beállított számok mentén dőlt el - közölte Szarvas Péter (Független). A piacra rátérve elmondta, készült látványterv, beruházói költségterv, a beruházást részben, 740 millió Ft-ból a TOP-ból finanszíroznák. Egy komplex tervről van szó - ecsetelte a városvezető hozzátéve: a kivitelezés már idén elindul az árusítótér befedésével, jövő tavasszal pedig elindulhat a teljes vásárcsarnok energetikai felújítása. Szükséges lesz a fejlesztés - értékelt a polgármester, aki bízik abban, hogy a kormánytól is megkapják a további több, mint 4 milliárd forintos támogatást.
Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) szerint az elmúlt 20 év legnehezebb költségvetéséről van szó, többször tárgyalták a pénzügyi bizottságon a kérdést. A pénzügyi osztály munkáját megköszönve arról beszélt: támogatja a frakció a költségvetést, mert a város működőképessége a tét. A vállalkozások támogatására eddig 50 milliót fordítottak, idén már csak 20 millió forintot tudnak erre a célra betervezni. A kiadásokat csökkenteni kellene, a bevételeket növelni. Utóbbinál az a baj, hogy a város már szinte minden iparterületét eladta. Jó lenne, ha az önkormányzat saját iparterületfejlesztésbe kezdene, mert a helyi iparűzési adóbevételre nem lehet mindig támaszkodni, szükséges a saját bevételek növelése. Pozitívumként emelte ki, hogy a lakosságra nem rónak plusz terheket. Az önként vállalt feladatok közt említette a Csaba baba és a Békéscsaba hazavár! programot, a tanácsnok szerint ezeket nem csökkenteni, hanem növelni kellene. A Békéscsabai Intézményellátó Centrum esetén kiemelte, hogy 424 millió forintos értékben vásárol szolgáltatást a tankerület a cégtől. A jelentős fejlesztések ecsetelése után kijelentette: az ország valóban harcol Brüsszellel, de az uniós forrásból finanszírozott TOP keretei közt rengeteg olyan fejlesztést valósíthat meg Békéscsaba, amelyet az önkormányzatnak kellene végrehajtania. Szem előtt tartják a környezetvédelmi szempontokat, sokat költ a város sportra, de átkerült az önkormányzathoz az Életfa Idősek Otthona működtetése is. Szükség volt a gyermekétkeztetési díjak emelésére, annak ellenére, hogy van olyan képviselő, aki populista módon viszonyult ehhez a kérdéshez - részletezte tovább a számokat a tanácsnok. Kitért Zelenyánszkiné dr. Fábián Ágnes napirend előtti felszólalására, azt javasolta, ne csak ajánlja a családnak a segítségét a közgyűlés, hanem vállalja is át a temetés költségeit.
Hanó Miklós (Fidesz-KDNP) arról beszélt: nagy összeget terveztek kommunális fejlesztésre, amit jó lenne, ha nem hitelből tudna megoldani a város. A külterületi fejlesztésekre a mostaninál is többet kellene fordítani, mivel ezek a területek kimaradtak a nagyobb projektekből. Éppen ezért az alpolgármester fontosnak tartja, hogy a képviselői alapokat tartsák meg - annak ellenére, hogy e tárgyban egy képviselőtársuk feljelentést tett - ugyanis ebből lehetne finanszírozni az ilyen feladatokat. Kitért annak a cégnek a létrehozására, amely a városüzemeltetési feladatokat látná el - így a lakosok igényeit közvetlenebbül tudnák kielégíteni. Beszélt azokról a cégekről, amelyeknek a kormány nyújtott támogatást munkahelyteremtésre, technológia fejlesztésre. A Modern Városok Programmal kapcsolatos tervekről azt mondta: az élelmiszeripari fejlesztésekbe az önkormányzatnak is be kell szállnia, így abból bevétele lehet a városnak. Habár a költségvetésben csak 200 millió forint áll rendelkezésre földes utcák burkolatának terveztetésére, ezt is nagy lépésként értékelte, másképp ugyanis ezt nem tudnák megoldani. A piac témájára rátérve úgy fogalmazott: nem csak vásárlási lehetőséget nyújtana a vásártér, hanem a turisztikát is fellendítené, hiszen ez a fejlesztés nem csak a békéscsabaiakat fogja kiszolgálni. Kiemelte a CsabaPark tovább fejlesztését is, ehhez kapcsolódóan a Zöld folyosó programot, mivel véleménye szerint ebben is nagy lehetőségek rejlenek. Az MVP-ben jelentős állami földigénylést adott le a város. Az ezeken a területeken megvalósuló fejlesztésekből profitálhatna az önkormányzat - zárta sorait az alpolgármester.
Kocziha Tünde (Jobbik) szerint a feladatfinanszírozási rendszer nem a Fidesz-kormány sikertörténete, mivel csak a központi feladatellátásra kap az önkormányzat támogatást. Hitelfelvétel nélkül ez pedig nem fog menni a képviselő szerint. Tavaly többször segítette a kormány a várost, de a képviselő úgy véli, ez idén sem megy majd másként. A központi támogatás több mint 46 millió forinttal emelkedett, egy kivételével mindenhol forrást vontak el - jegyezte meg. Megemlítette ugyanakkor az önként vállalt feladatokat és azt a 14 milliárd forintot, amit Békéscsaba a TOP-ból hívhat le. A képviselő szerint az így megvalósuló beruházások komoly fenntartási költségeket fognak róni az önkormányzatra, habár örömmel konstatálta, hogy a CsabaPark esetén bevétellel is kalkulál a büdzsé. Növekedett a város adóerő képessége, és pozitívumként emelte ki azt is, hogy jól működnek a helyi intézmények - ha ez a tendencia így folytatódik, akár az önfinanszírozás felé is mozdulhat a mutata. A Jobbik politikusa szintén jó hírként értékelte, hogy nem emelkednek a lakosságra rótt adóterhek és örömét fejezte ki az iránt is, hogy nő a köztisztviselők javadalmazása. Rákérdezett arra, hogy állnak a tárgyalások a DAKK Zrt.-vel a közösségi közlekedést illetően. Kijelentette ugyanakkor, hogy a költségvetés elfogadását nem támogatja.
Valóban feszes költségvetésről van szó - értékelt Fülöp Csaba (MSZP), aki szerint nagyon kevés a mozgástér. Hangsúlyosabbá válik a pénzügyi fegyelem, bár az önkormányzat fizetőképessége eddig is megvolt - fogalmazott a képviselő. Kockázatokat is rejt a költségvetés - mondta, habár örömmel vette, hogy ezekre van megoldás. 223 millió forint van beállítva béremelésekre, helyi adóbevételnél is emelték az összeget - reméli, ezek teljesülni fognak. Újdonságként emelte ki a felsőoktatás 25 millió forintos támogatását, de szintén új elem a nagyfoglalkoztatók munkahelyteremtési támogatása. Az önként vállalt feladatokra véleménye szerint nagy összeget fordítanak, amellyel a város jó hírét lehet vinni. Kiemelte a sporttámogatást is, amely komoly vívmány, ez a TOP nélküli költségvetés 2 százaléka - a képviselő szerint ez jó befektetés. Komoly infrastruktúrafejlesztések valósultak meg, ez idén is folytatódik - jegyezte meg Fülöp Csaba. Köszönetet kell mondani a vállalkozásoknak, a gazdasági és vállalkozásfejlesztési csomag is ezt fejezi ki. Kiemelte a TOP-os fejlesztéseket, de a Szigligeti utcai óvoda tanmedencéjének felújítását és a Petőfi utcai iskola födémjavítását is.
Tímár Ella (Fidesz-KDNP) 18 módosító javaslatot tett a rendelettervezethez, mint mondta, túl sok a hitelfelvétel az adóbevételekhez képest. A másfél milliárd forintos hitelfelvétel felé halad az önkormányzat, s habár vannak látványosan megugró bevételek, ezt az ütemet nem lehet majd tartani. Az önként vállalt feladatokból kellene visszavenni a képviselő szerint és a kommunális kiadásoknál is lehetne szorítani valamennyit a kiadásokból. 72 millió forinttal kevesebb hitelfelvételt javasolt, habár ez nem kapott többséget bizottsági ülésen. A képviselő szerint felelősen kell döntenie az önkormányzatnak.
Szarvas Péter (Független) szerint a módosító indítványokra a források meglesznek a költségvetésben, a feladatokat át kell tekinteni, fésülni. Hogy ne sokkszerűen hajtsák végre az elvonásokat, egyeztetések szükségesek.
Zelenyánszkiné dr. Fábián Ágnes (Fidesz-KDNP) is azt javasolta, hogy csökkentsék az önként vállalt feladatok mértékét, és szánjanak többet a város körzeteire, hogy élhetőbbé tegyék a lakókörnyezetet.
Kiss Tibor (Fidesz-KDNP) egyetértett abban, hogy sok önként vállalt feladata van az önkormányzatnak, és komoly eredmény, hogy ezekre a feladatokra is sikerült forrást biztosítani. Az alpolgármester úgy vélte: olyan lehetőségei lesznek a városnak, amelyekkel fejleszteni lehet például a sportturizmust. Struktúrájában kell felépíteni egy új költségvetést - jegyezte meg. Megköszönte a pénzügyi osztály munkáját, majd reményét fejezte ki az iránt, hogy a bevételi oldalon tervezett számok teljesülni fognak.
Nagy Ferenc alpolgármester kiemelte, a 28 milliárdból a helyi vállalkozások fognak profitálni, fejleszteni fognak és munkahelyeket hoznak létre. Az önként és kötelezően vállalt feladatok tekintetében többek között a sport és a szociális területen megjelenő kiadásokat jelölni kell, ez pedig azért fájni fog. “Felhívnám arra a figyelmet, hogy a fejlesztések olyan fontos célokat teljesítenek, mint például az oktatási intézmények fejlesztése” – tette hozzá az alpolgármester.
Kutyej Pál (Fidesz-KDNP) szerint ez egy optimista költségvetés, de felhívta a figyelmet arra, hogy az önként vállalt feladatok területén lehet majd változás a következő években. Itt a nemzetiségi önkormányzatok támogatása is szerepel, ez idén sem változott, ami mindenképp pozitív, reményei szerint helytállóak lesznek ezek a számok az év végén is. A Reformáció 500 és a Békéscsaba 300-hoz kapcsolódó támogatásban tervezés alatt van a nagytemplom és a jaminai templom felújítása, valamint a Hunyadi téri magtár ifjúsági centrummá való átalakítása.
Kaposi László (DK) dr. Ferenczi Attilához csatlakozva az elmúlt 20 év legnehezebb költségvetésének nevezte a tervezetet. A képviselő szerint, ha nem nézzük a támogatásokat, akkor újra visszatérünk a válsághoz, csak nem világ-, hanem magyarországi válságról kell beszélni. Az EU-s pénzek nem hatékony felhasználása, illetve magánzsebbe vándorlása is komoly gondokat vet fel. Vantara Gyula tavaszi intelmeit idézte a DK politikusa, miszerint az önkormányzatnak óvatosan kell költenie. Kaposi László értékelte Tímár Ella törekvéseit, mert ő “legalább megpróbálta”, itt át kéne gondolni a város kevésbé sikeres intézményeinek működését.
Herczeg Tamás (Fidesz-KDNP) szerint az tisztán látható, hogy az intézmények biztosan működnek majd, de a sorok közül, vagy éppen a sorokból kockázati tényezők is kiolvashatók. A tanácsnok megjegyezte, a bevételi oldalon vannak olyan pontok, amelyek teljesítése nem feltétlenül biztosított. Hozzátette: majdnem minden indítvány a meglévő keretek között mozgott, ezek inkább a takarékosabb megoldásra törekedtek.
Dr. Csicsely Ilona (Fidesz-KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a jaminai részönkormányzat, illetve a művelődési háznak is hasonló elbírálásban kellene részesülnie akár a lakosságszámot, akár a városrész területét figyelembe véve, de a szociális bérlakások felújítására is oda kell figyelni. Mindent megtesznek azért, hogy az erre szánt összeget erre fordítsák.
Hanó Miklós (Fidesz-KDNP) Kaposi László felvetésére válaszolva megjegyezte, a CsabaPark következő ütemének első felében létrejövő fejlesztés a kolbász- és a sörfesztivállal visszahozhatja a bevételt. Kiemelte, az MVP-ben olyan turisztikai fejlesztések lesznek, amely után bevételt lehet szerezni.
Bíró Csaba (Fidesz-KDNP) több bizottsági ülésen is figyelemmel követte, alakította a költségvetést. Örömmel fogadta, hogy az egyik a KIOS Bizottság által felhasználható forrás növekedett, ezzel nőtt a mozgástér a kisebb szervezetek, egyesületek számára, emellett a vízhez szoktatást, illetve a labdajátékok elsajátítását segítő programra is meglesz a forrás. Hozzátette, nemcsak a versenysportra, hanem a diák- és tömegsportra, az utánpótlás-nevelésre fordított összeg is nagyon fontos.
Bíró János (Fidesz-KDNP) gerlai képviselőként hiányolja az utakra fordított, valamint a vállalkozókat segítő forrásokat.
Vantara Gyula országgyűlési képviselő (Fidesz-KDNP) a minimálbér-bérminimummal kapcsolatban kiemelte, lesz egy országos felülvizsgálat, amivel még lehet kezelni ezt a kérdést, kérte az önkormányzat jelzését az esetleges bérfeszültséggel kapcsolatban is. A DAREH-hez való kapcsolódással nem jelentkezik többletköltség, az állam megtéríti ezeket a kiadásokat. A költségvetéssel kapcsolatban nehéz dilemma előtt áll a testület, hiszen a fenntarthatóság is komoly költségeket jelent. “Tavaly is beszéltünk róla, hogy azokat a beruházásokat kell előnyben részesíteni, amelyekből bevétel is keletkezik. Magyarország lemondott az élelmiszeriparról, amikor kinyílt az uniós kapu, vámbevételektől is elesett az ország, így kiemelten a bevételeket generáló fejlesztéseket támogatná” - fogalmazott.
Takács Péter (LMP) Vantara Gyula hozzászólására úgy reagált: az utóbbi nyolc évben rosszabb lett a helyzet a közösségi közlekedést érintő helyzet, szerinte itt szükség lenne a méltányos támogatási rendszerre. A költségvetést illetően hozzátette, folyamatosan azt hallja, hogy Magyarország erősödik, akkor ez azt jelentheti, hogy több állami támogatást kaphat majd a város. A piacfejlesztésre visszatérve az LMP politikusa megerősítette, nem azt mondta, hogy nem kell a piacot fejleszteni, hanem azt, hogy aránytalan az összeg. A pénzügyi bizottságon nem tudott jelen lenni, ő is tett módosító javaslatokat.
Miklós Attila (MSZP) egyetért Vantara Gyulával a beruházásokkal kapcsolatban, miszerint bevételeket kell generálni. Az országgyűlési képviselőtől segítséget vár abban, hogy legyen IC-vonat, legyen színvonalas felsőoktatás, segítsen abban, hogy ne kelljen büntetést fizetni olyan pályázat miatt, amiben az országgyűlési képviselő hívta meg a vállalkozót. Az MSZP képviselője bízik abban, hogy Vantara Gyula többször eljön az ülésre, ha már úgy látja, hogy a városvezetővel megvan az együttműködés. A politikus emellett szívesen várja bizottsági ülésre is az országgyűlési képviselőt, ahol a kistérséget érintő ügy kapcsán.
Kocziha Tünde (Jobbik) Takács Péter hozzászólására reagált, miszerint minden alkalommal, amikor a DAKK Zrt. támogatásáról beszéltek, a nem szavazata annak szólt, hogy a kormány a városra hárította ezeket a költségeket.
Kaposi László (DK) a felsőoktatást illetően megjegyezte, a 25 milliót megtakaríthatná a város, ha az állam segítene, de a Szent István-szoborra is akkor kellene visszatérni, amikor már nem arra kell figyelni, hogy hogyan csoportosítják át a forrásokat egyik helyről a másikra. “Még senki sem mondta, hogy ki kéne lépni az EU-ból, pedig néha úgy viselkedünk. Vantara Gyula hozzászólására reagálva elmondta: az, hogy nem volt 2016-ban pénz, az erős kifejezés, csak visszafogottabbak voltak a források.
A magyar gazdaság szilárd, áll egy uniós pénzügyi jelentésben, londoni pénzügyi elemzők is hasonlót állítottak a 2017-es várakozásokkal kapcsolatban - ismertette a közleményeket Kiss Tibor (Fidesz-KDNP). Ezt azokra a felvetésekre hozta példaként, amelyek szerint borzalmas állapotban van a magyar gazdaság. “Ha nem szánunk pénzt felsőoktatásra, kultúrára és megnyirbáljuk a sporttámogatásokat, azon kívül, hogy szép épületeink vannak, nem lesz semmink” - fogalmazott a politikus.
dr. Kerekes Attila (Fidesz-KDNP) Kaposi László Szent István szoborra tett megjegyzésére úgy reagált, képviselőtársa is megszavazta a javaslatot. Hasonló szobor minden majdnem minden megyei jogú városban van már, mint mondta, várja már, hogy elkészüljön az alkotás, és örül, hogy betekintést nyerhet a felállítás folyamatába. Arra is emlékeztetett, jövőre ünnepli Békéscsaba 300 éves fennállását, az alkotás méltóképp emelheti majd a város fényét.
Kaposi László (DK) pontosított: “nem biztos, hogy most kell szobrot építeni, akkor is, ha belegebedünk. Ha átgondoljuk a költségvetést, ezt a tételt el lehetne csúsztatni. Valóban megszavaztam a szobrot, de megszavaztam a ligetben a Holokauszt emlékművet is.” - fogalmazott a képviselő, aki szerint most takarékoskodni kellene inkább.
Vantara Gyula (Fidesz-KDNP) Takács Péter DAREH-el kapcsolatos felvetésére úgy reagált: volt egy 14,5 milliárdos projekt, amelynek megvalósulása veszélybe került. Ha nem valósul meg a beruházás, ezt a támogatást bukják a települések, Békéscsaba esetében ez több mint 2 milliárd forint lett volna.
A próbaüzem elindult, tisztázódott a jogviszony, a szolgáltatások, január 30-án az Európai Unió elfogadta a koncepciót, így elindulhat a bázis zrt. Békéscsaba esetén 25 új munkahely jött létre - jegyezte meg az országgyűlési képviselő.
A volán támogatásokról azt mondta: az elmúlt években 10 év alatti volt a járművek életkora, a DAKK folyamatosan frissítette a gépjárműparkot, ennek is köszönhető, hogy komoly probléma nem volt a szolgáltatással. Élenjáró a békéscsabai szolgáltatás, itt emelte ki a polgármester ide vágó tapasztalatát is. Az állami földekkel kapcsolatos felvetésre azt mondta: ezek értékesítésének célja az volt, hogy a magyar gazdák saját tulajdonú földhöz jussanak. Az unió a földtörvényt megtámadta, a tulajdont vissza már nem lehet venni. Felidézte: Nyíregyházán kárpótlási jegyre akarták megvásárolni a földeket. Az MVP-ben kéri az önkormányzat a szükséges földeket, kellenek az ipari területül szolgáló négyzetméterek. Az állam működése idén várhatóan nullszaldós lesz - tért rá a következő témára az országgyűlési képviselő. A minimálbéremeléssel kapcsolatban szerinte félreértés van: a hivatali, 15 százalékos emelést az önkormányzat gazdálkodja ki, bizonyos összegeket pedig az állam meghagy a városnak. Kaposi Lászlónak azt válaszolta: az EU igen, a brüsszeli bürokrácia nem: véleménye szerint egy ország kiállása a saját nemzeti értékei mellett nem azt jelenti, hogy megtagadja a nemzetek közösségét. Miklós Attilának az IC-ről azt mondta: a MÁV-val több szinten küzdöttek azért a polgármesterrel, hogy megmaradjon az IC-szolgáltatás, a társaság ezen kívül nagy kocsifelújítás előtt áll. Ha ezzel együtt megvalósul az a fejlesztés, mely azt célozza, hogy 160 kilométer per órás sebességgel közlekedhessenek a vonatok, a probléma végleg megoldódik. A felsőoktatásról úgy szólt: a cél a PPP-terhek átvállalása, a képzésben pedig a helyi igényeket kell kialakítani. Itt azon kell az önkormányzatnak elgodnolkodnia véleménye szerint, hogyan tovább - megfelelő szakmai programmal. Példaként a BSZC-t hozta, amely jó számokat produkál, a felesleges kapacitás kihasználására tettek is javaslatot a békéscsabai campus esetében.
Egyedül nem tud működni a főiskola, a választási kérdés az, hogy a SZIE-vel vagy a Szegedi Tudományegyetemmel folytatja tovább a campus.
Az Öveges programról azt mondta: kérdés az, ki készítette elő a döntést, ki írta alá a tényleges szerződést, történt-e visszavállalás, azt ki engedélyezte, ki hagyta jóvá a teljesítéseket, ki írta alá a kifizetéseket és ki írta alá a teljesítési igazolásokat. A strómanságról: megvizsgáltak, kik kaptak vállalkozói megbízásokat az önkormányzattól. Utána is ugyanazok csinálták a megbízásokat, ezért értelmezhetetlennek tartja Miklós Attila kérdését. A területi fejlesztésekről úgy vélekedett: többet ilyen lehetősége a városnak nem lesz, csak az önkormányzaton múlik, kihasználja-e a lehetőségeket. Zárásként a kistérségi ügyről azt mondta: megszűnt a nyomozás, a jogi szakvéleményeket pedig megkérdőjelezte. A jogtalanul megvádoltaknak és a kistérségi társulásnál dolgozóknak megkövetés járna, ha pedig a képviselőnek további gondjai vannak, tegye meg a megfelelő lépéseket.
Az idei költségvetéshez több módosító javaslat érkezett, ezek közül a pénzügyi bizottság javaslatát fogadták csak el a képviselők. Összességében 12 igen, 1 nem és 4 tartózkodás ellenében fogadták el az idei büdzsét.
A középtávú terveket is be kell mutatni a fejlesztési hitelek felvételéhez
450 millió forint szerepel az idei költségvetésben fejlesztési hitel felvételére. Ekkora nagyságrendnél kormányzati engedélyre van szükség. A kormányengedélyhez beadandó dokumentumok között szerepel a középtávú tervezés is: ebben a következő két évben 300-300 millió forint értékű új fejlesztési hitelfelvételt terveznek.
A tervezetben szerepel például, milyen számok teljesülését tervezi a város 2020-ig - például a helyi iparűzési adóból, a bírságok, pótlékokból, díjbevételekből származó bevételekből, de kalkulálnak például hiteltörlesztési kötelezettséggel is.
Herczeg Tamás (Fidesz-KDNP) ügyrendi javaslatára a zárt ülés egyik napirendi pontját előrébb hoznák, így a zárt ülést 19.30 és 20 óra között tartanák meg A képviselők egyhangúlag elfogadták a javaslatot.
Az 5.3-as előterjesztést 14 igen mellett 3 tartózkodással fogadta el a testület.
Ingatlanokat sajátít ki az állam az M44-es megépítéséhez
Több területet is kisajátítanának Békéscsaba területén ahhoz, hogy az M44-es autóút megépüljön. A kijelölt üg
