Csütörtökön tartja soron következő ülését Békéscsaba képviselő-testülete a városháza dísztermében. A képviselők jelenlétében 17 órától közmeghallgatás is lesz. A 10 órától kezdődő ülést a 7.Tv élőben közvetíti, a történéseket folyamatosan frissülő cikkünkben is követhetik.
Napirend előtt – javításra szorulnak az óvodai játszóeszközök
Szarvas Péter (Független) polgármester a közgyűlés elején elmondta, hogy dr. Ferenczi Attila tanácsnok előzetesen jelezte távolmaradását a közgyűlésről.
Napirend előtt kért szót Zelenyánszkiné dr. Fábián Ágnes (Fidesz-KDNP) tanácsnok elmondta, hogy a közösségi oldalról tudta meg, volt az óvodákban egy felülvizsgálat, amelynek során a játszóeszközöket ellenőrizték. A vizsgálat olyan hiányosságokat tárt fel, amelyek miatt le kell zárni egyes eszközöket, azokat a gyerekek nem használhatják. Dr. Ferenczi Attila tanácsnokkal átnézték a lehetséges forrásokat, mint mondta, erre 10 millió forintot el lehet különíteni. Zelenyánszkiné dr. Fábián Ágnes javasolta, hogy a későbbiekben különítsenek el forrást a 18 óvoda játékainak javítására, hogy ne legyenek elzárt játékok az intézményekben.
Wittmann László osztályvezető elmondta, az óvodai játékok használatának szigorú szabályai vannak, az önkormányzat 5 évente köteles azokat felülvizsgálni. Utoljára 2012-ben volt ilyen felülvizsgálat, ezért ezt most meg kellett tenni. Kérték az intézményvezetőket, készítsenek intézkedési tervet a játszóeszközök kijavítása érdekében, és kérjenek ajánlatot a javításra. Van, ahol csak például festeni kell, azt akár a saját karbantartóval is meg tudják oldani, de van ennél jóval komolyabb feladat is, arra javítási ajánlatot kértek. Csak a Lencsési óvoda telephelyein a javítás mintegy 4 millió forintba kerül az ajánlat szerint, tehát látható, hogy komoly tételről van szó. Amint az összeg rendelkezésre áll, tavasszal a javításokat megkezdik.
Szarvas Péter hozzátette, hogy a Tábor utcai óvodában személyesen is látott olyan feliratokat, hogy nem lehet használni egyes játékokat. Azt mondta, forrás lesz rá, és ahol nem muszáj, nem érdemes várni tavaszig a javításokkal.
Kiss Tibor (Fidesz-KDNP) kiemelte, a gyerekek testi épsége a legfontosabb, ezért felvetette azt, hogy évente kellene felülvizsgálni és javítani ezeket a játékokat. Nem értett egyet azzal, hogy az óvodák egyenként készítsenek intézkedési tervet és kérjenek ajánlatot a javításra, szerinte egy kézben kellene koncentrálni ezek szervezését.
Szarvas Péter megnyugtatásul jelezte, hogy lesz központi koordináció, de szükség van az intézményvezetők együttműködésére is.
Drágább lesz a parkolás Békéscsabán
Nem változtak a parkolási díjak az elmúlt öt évben, ezért a képviselők novemberben arról tárgyaltak, hogyan módosuljon a díjszabás.
A személygépjárművekkel, illetve a három- vagy négykerekű motorokkal és segédmotorokkal ezentúl 10 forinttal drágábban, azaz óránként 230 és 200 forintért lehet parkolni a kiemel, illetve a normál várakozási övezetben, míg az autóbusz és tehergépjárművek sofőrjeinek 20 forinttal kell többet fizetniük az eddigihez képest (a tarifa 620 és 520 forint/órára módosul).
A lakók bérlete egy személygépkocsi esetében továbbra is díjmentes, de több autó esetében 100 forinttal drágul a bérlet. Az ingyenes használatot biztosító bérletjegy önköltségi ára alkalmankénti 900 forintra emelkedik.
A 33 százalékos mérséklésű lakossági bérlet ára 4800-ról 5000 forintra emelkedik a kiemelt övezetben, míg a normál övezetben 4100 forintra emelkedik ez a költség. A 33 százalékos mérséklésű közterületi bérlet havi 9000 forintra emelkedik a kiemelt övezetben, a normál várakozási övezetben pedig 8000 forintra. A teljes árú lakossági bérlet 7300 forint lesz a kiemelt, míg 6500 forint lesz a normál várakozási övezetben.
A díjak emelését 16 igennel egyhangúlag elfogadták.
Önkormányzati segítség lakásbérléshez
Az elmúlt időszakban megjelentek olyan élethelyzetek, amelyekre a hatályos szabályozás nem biztosít megnyugtató megoldást. Annak érdekében, hogy az egyének, családok lakhatással kapcsolatos problémáik megoldásában az önkormányzat hatékony segítséget tudjon nyújtani, szükség van a lakásrendelet egyes rendelkezéseinek az újragondolására.
Az előterjesztésben szerepel többek között az, hogy annak érdekében, hogy a közfoglalkoztatási bérből élők is eséllyel pályázhassanak önkormányzati bérlakás bérleti jogára azt javasolják, hogy a közfoglalkoztatási bér teljes nettó összegét értelmezzék jövedelemként. Továbbá az előterjesztés tartalmaz olyan módosítást is, amely a kérelmező vagy családja veszélyeztetettsége esetén lehetőséget biztosít a Lakásügyi Bizottságnak arra, hogy pályázati eljárás mellőzésével egyedi döntést hozzon. Emellett a bizottságnak lehetősége lenne arra is, hogy azokkal a bérlőkkel újabb bérleti szerződést kössön szociális bérlakásra, akiknek 2018-ban letelik a maximális 10 éves időtartam, abban az esetben, ha a bérlő 70. életévét betöltötte, és élethelyzete nem teszi lehetővé, hogy önmaga gondoskodjon lakhatásáról.
A rendeletmódosítás tervezetét a közgyűlés októberi ülésén alkalmasnak találta a társadalmi egyeztetésre. A november 15-i határidőig nem érkezett lakossági észrevétel vagy javaslat a tervezethez.
Takács Péter (LMP) jelezte, hogy a Lakásügyi Bizottság ülésén 4 igennel és 4 tartózkodással nem fogadták el az előterjesztést
12 igennel 4 tartózkodás mellett elfogadták a rendelet módosítást
Támogatás a diétás étkeztetésben résztvevőknek
Az önkormányzat rendkívüli települési támogatást biztosít a diétás közétkeztetésben részesülő gyermek étkezési térítési díjához, amennyiben a gyermek egyéb jogszabályok alapján nem jogosult térítési díjkedvezményre és a családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 százalékát.
A rendkívüli települési támogatás pénzbeli ellátásként nyújtható alkalmankénti összege a teljes térítési díjfizetés esetén nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30 százalékát, az 50 százalékos térítési díjkedvezményben részesülő gyermek esetén pedig a 20 százalékát.
Szarvas Péter (Független) elmondta, hogy az előterjesztés arra nyújt megoldást, hogy a diétás étkeztetésben részvevők hogyan kerülhetnek be az önkormányzat támogatási rendszerébe.
Takács Péter (LMP) előremutatónak nevezte a kezdeményezést, és arra volt kíváncsi, hogy lehet-e esetleg az intézménynek is átutalni ezt a támogatási összeget.
Dr. Tőgye Ildikó a szociálpolitikai osztály vezetője arról tájékoztatta grémiumot, hogy a rendeletbe azért nem írták bele az eljárás pontos részleteit, mert az intézményekkel le kell egyeztetni az átutalás lehetőségét, de az lenne a cél, hogy ezt a legegyszerűbb megoldást válasszák.
Bíró Csaba (Fidesz-KDNP) emlékeztetett arra, hogy a gyermekélelmezési ügyek kapcsán már többször elmondta, hogy véleménye szerint nem szabad gyermek és gyermek között különbséget tenni. Hozzátette: fontos elmondani, hogy Békéscsabán 10 fő alatt van azoknak a diákoknak a száma, akik a 100 százalékát térítik a diétás étkeztetését. A képviselő felhívta a polgármester figyelmét arra, hogy amikor a közgyűlés a következő évi költségvetést tervezik, akkor ne csak a diétás étkeztetés igénylők terheit csökkentsék, hanem a közel 10 ezer normál étkezésben résztvevő diákokéit is.
16 igennel, egyhangúlag elfogadták
A helyi adókról szóló önkormányzati rendelet módosítása
A helyi adókról szóló hatályos törvény építményadókra vonatkozó rendelkezései is módosulnak 2018. január 1-jétől. Ettől kezdve az építményadó hatálya kiterjed az épület, épületrész mellett a településkép védelméről szóló szerinti reklámhordozókra is. Ezért szükséges a helyi adó rendeletben is rögzíteni a reklámhordozó építményadójának mértékét. Az előterjesztés azt javasolja, hogy a hatályos törvényben rögzített felső korlát azaz 12 ezer Ft/m2/év összegben határozza meg az adó mértékét.
Kocziha Tünde (Jobbik) felhívta a figyelmet arra, hogy az itt ülők közül mindenki tisztában van azzal, hogy miért kell módosítani ezt a rendeletet. Hozzátette: a nézők és olvasók tájékoztatása miatt szeretné elmondani, hogy ez az adóemelés a kormány részéről a politikai ellenzék elhallgattatására irányuló törekvés miatt történik. Véleménye szerint mivel ezt a törvényt nem tudta átvinni a kormány, ezért olyan döntéseket kényszerítenek az önkormányzatokra, amivel ők nem boldogultak. Emellett kifejtette, hogy szerinte Békéscsabán Rákosihoz hasonlóan igyekeznek tönkre tenni a negyedszázada működő médiacégeket azért, hogy a kezükben lévő, fideszes médiával szolgálják a diktatúra kialakítását.
Kiss Tibor (Fidesz-KDNP) alpolgármester a képviselő hozzászólására úgy reagált, hogy ha a lakosság nézi, olvassa, és hallgatja a helyi médiát, akkor számolják meg, hogy hányszor szerepel Kocziha Tünde és hány alkalommal ő, így az érdeklődők látják, hogy mennyire helytálló ez a felszólalás.
Kaposi László (DK) szerint figyelembe kell venni, hogy a helyi vállalkozókat ez mennyire érinti. Osztja Kocziha Tünde felvetését azzal kapcsolatosan, hogy a törvénymódosításban vannak országos szinten olyan törekvések, amelyeket képviselőtársa említett. A DK politikusa szerint helyi képviselőként az a fontos, hogy a város bevételeit ezzel mennyire gyarapítják, és azt is fontosnak tartja, hogy eközben ne okozzon túl nagy terhet a helyi vállalkozóknak.
Kocziha Tünde (Jobbik) az alpolgármester hozzászólására reagálva csak sorolgatta a helyi média képviselőit, de pont azt a kettőt nem említette meg, amelyik kettőt véleménye szerint Andy Vajna jogszerűtlenül szerzett meg magának. Hozzátette: azt se felejtsék el, hogy hogyan szerezték meg maguknak a kormánypárti képviselők médiacentrumot. Továbbá elmondta, hogy konkrét adatokat szeretne látni azzal kapcsolatosan, hogy mennyit fizetett a kormány a propagandáért a cégnek.
Takács Péter (LMP) úgy reagál a képviselő hozzászólására, hogy van olyan helyi médium Békéscsabán, ahol az LMP képviselője hónapokon át nem szólalhatott meg, és ezek nem azok, amelyeket a Jobbik képviselője említett.
Miklós Attila (MSZP) arra kérdezett rá, hogy ezzel a módosítással pontosan mire vet ki adót a közgyűlés.
Bacsa Vendel jegyző a törvényt idézve elmondta, hogy a reklámhordozókra vonatkozik az előterjesztés.
Kaposi László (DK) elmondta, hogy Kocziha Tünde felszólalásával teljesen egyetért. Emellett megszólította a médiacentrum ügyvezető igazgatóját. Az iránt érdeklődött, hogy ha ez a tv közszolgálati, akkor őt miért nem hívják meg soha beszélgetni. Azt gondolja, hogy néha járna egy pár perces véleménynyilvánítási lehetőség számára politikusként, mert a Csabai Mérlegben biztosított pár karakterben nehéz elmondania, amit fontosnak tart. Ezért várja a médiacentrum meghívását.
Takács Péter (LMP) azt javasolta Kaposi Lászlónak, hogy küldje gyakrabban a meghívókat, mert az ő sajtótájékoztatóira mindig elmennek a helyi média - kivéve a Körös Hírcentrum - munkatársai.
Kiss Tibor (Fidesz-KDNP) alpolgármester úgy reagált Kaposi László hozzászólására, hogy amennyiben a DK képviselőjének lehetősége van megszólalni, akkor ne legyen a későbbiekben megsértődve azon, ha mind a 16 képviselőtársa is pontosan ugyanannyit beszél majd a médiában.
Hanó Miklós (Fidesz-KDNP) alpolgármester hozzászólásában kifejtette, hogy nem tiszte védeni a médiacentrumot. Amennyiben fideszes a cég, akkor miért nem szerepelnek minden alkalommal a frakció képviselői - tette fel a kérdést. Hozzátette: tudomása szerint ellenzéki képviselőket is behívnak, és az újságban is írnak róluk.
Kaposi László (DK) elmondta, hogy azért nem említettem több helyi médiumot, mert véleménye szerint a magán kézben lévő céget nem vonhatja felelősségre. Hozzátette: csak azt szerette volna elérni, hogy ő is többet szerepeljen.
Opauszki Zoltán, a Békéscsabai Médiacentrum ügyvezetője a képviselői kérdésekkel kapcsolatosan megkérdezte Kaposi Lászlót, hogy történt-e olyan eset, amikor ő nem kapott lehetőséget, pedig megkereste a médiacentrumot. Hozzátette: minden sajtótájékoztatóján ott vannak munkatársai, a most megjelent Csabai Mérlegben éppen Kaposi László számolt be a képviselői tevékenységéről. A cég vezetője kiemelte, hogy ismeretei szerint a DK elnöke, Gyurcsány Ferenc is járt a 7.Tv stúdiójában.
Zelenyánszkiné dr. Fábián Ágnes (Fidesz-KDNP) úgy reagált a vitára, hogy véleménye szerint a Jobbikos képviselője, csak országos politikai vitákat folytat a kampány részeként, és nem törekszik a konstruktív vitárat, csak állandóan becsmérli Békéscsabát.
Dr. Kerekes Attila (Fidesz-KDNP) kifejtette, hogy egyetlen megszólalása sem jelent meg az utóbbi időben, mióta megalakult a médiacentrum, ezért ő magában eldöntötte, hogy a a cégellenzéki.
Herczeg Tamás (Fidesz-KDNP) azt javasolta, hogy aki úgy gondolja, hogy van fontos, a köz számára fontos megosztanivalója, akkor az keresse meg ezt a médiumot, mert a képviselő úgy gondolja, hogy nem fogják a megkereséseket visszautasítani.
Kocziha Tünde (Jobbik) kifejtette, hogy már majdnem egy könnycseppet elmorzsolt azért, hogy a kormánypárti politikusok nem szerepelnek a Csabai Mérlegben. Majd Zelenyánszkiné dr. Fábián Ágnes hozzászólására azt reagálta, hogyha nem beszélgetnének képviselőtársai a vita alatt, akkor hallaná azt, amit Békéscsabáról elmond.
Miklós Attila (MSZP) ismét afelől érdeklődött, hogy pontosan melyek azok a hirdetési felületek, amelyekkel kapcsolatosan adót vetnének ki.
Bacsa Vendel jegyző a törvényt idézve kifejtette minden olyan felület a reklámhordozó, amely alkalmas reklám elhelyezésére.
Tímár Ella (Fidesz-KDNP) Miklós Attila hozzászólására úgy reagált, hogy ezeket a kérdéseket a kedden a bizottsági ülésen kellett volna képviselőtársának feltenni, ahol Miklós Attila is igennel szavazott a rendelet módosításáról.
Miklós Attila (MSZP) erre úgy reagált, hogy a közgyűlésen van joga kérdéseket feltenni, és ezzel a jogával él.
Szarvas Péter polgármester (Független) úgy összegezte a vitát, hogy a városi médiacég szerepe véleménye szerint hasonló a futballhoz: mindenkinek van véleménye róla, és az is kiderült, hogy senki nem elégedett vele.
12 igen, 1 nem, 3 tartózkodás mellett megszavazták az előterjesztést
Lakossági hozzájárulás a fejlődéshez
Az önkormányzat tulajdonában lévő szennyvízcsatornákra és vízvezetékekre történő rákötés esetén a tulajdonosnak - természetes személyként - a vízvezeték-hálózatra való rákötés esetén 20 ezer forint, szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötés esetén 130 ezer forint hozzájárulást kell fizetni ingatlanonként. A hozzájárulás nem kell megfizetni többek között akkor, ha az ingatlan előző tulajdonosa azt már korábban megfizette, továbbá, ha a társulás tagjaként a hozzájárulást fizeti, vagy már be is fizette, de még nem köttette be a hálózatot. Az előterjesztés szerint indokolt lehet a hozzájárulás fenntartása olyan szempontból is, hogy ne tegyen különbséget azokhoz a békéscsabai lakosokhoz képest, akik a korábbi években már befizetésükkel hozzájárultak a közművek kiépítéséhez.
A képviselők a határozati javaslatot 16 igennel, egyhangúlag elfogadták.
Békéscsaba 2014-től 2020-ig szóló gazdasági programjának felülvizsgálata, aktualizálása
Békéscsaba képviselő-testülete tárgyalt a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó Gazdasági Program felülvizsgálatáról és aktualizálásáról. A grémium már évekkel ezelőtt, a program elfogadásakor fontosnak tartotta annak évenkénti felülvizsgálatát és szükség szerinti hozzáigazítását az aktuális pályázati rendszerekhez.
A gazdasági programmal a cél továbbra is az, hogy a helyi összefogásra, pályázati lehetőségekre, valamint a gazdasági szereplőkkel való összefogásra alapozva, Békéscsaba a nemzetközi gazdaságba ágyazott, nyitott, rugalmasan alkalmazkodni tudó, versenyképes gazdaságra épülő településsé váljon.
A dokumentumban szerepel, hogy a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban biztosított 13,23+1,7 Mrd Ft keretösszegen túlmenően a kiemelten fontos fejlesztési és fejlődési lehetőséget kínáló Modern Városok Program. Mindezek mellett azonban azzal kell számolni, hogy a tervezett fejlesztések egy részére nem lesz elegendő sem az európai uniós, sem az állami költségvetésből biztosított forrás, és az önkormányzat rendelkezésére álló saját anyagi eszközök is korlátozottak. A fejlesztések egy részének megvalósításához a fenti forrásokon túlmenően, fejlesztési hitelek igénybevételére is szükség van.
Jelentős energiamegtakarítást és ezáltal költségmegtakarítást jelentő beruházások történtek és történnek folyamatosan, ezáltal is hozzájárulva a környezetvédelemhez. Folyamatosak az infrastrukturális fejlesztések, az út- és járdaépítési programok, jelentős a kerékpárút-építés. A város mindent megtesz azért, hogy a képzési struktúrát a városban lévő vállalkozások igényeit figyelembe véve alakítsa ki.
Szarvas Péter (Független) beszélt arról, hogy a város fejlesztési célkitűzései széleskörűen szerepelnek a programban a források feltüntetésével. Kiemelte a TOP-források és a Modern Városok Programban megvalósuló és tervezett fejlesztéseket.
Miklós Attila (MSZP) szerint a program olyan „étlapot” tartalmaz, amelyben a TOP- és MVP-fejlesztések vannak benne, saját fejlesztések nem igazán. Mint mondta, az egyre növekvő építési költségek veszélyként mutatkoznak. Hibának rótta fel, hogy a programban még gondolat szintjén sem jelenik meg a helyi gazdaság.
Szarvas Péter szerint a helyi cégekről sem feledkezik meg a város, a forrásokból arra is fordítanak, hogy ezen vállalkozások körülményei is javuljanak. Emellett az ipari területek fejlesztése is a programokban szerepel. Ráadásul az ideérkező ifjú szakembereket is segíti a város. Megjegyezte azonban azt is, hogy a szakképzett munkaerő már Békéscsabán is gond lehet.
Takács Péter (LMP) hangsúlyozta, pozitívnak tartja, hogy ennyi pályázati lehetőség teszi lehetővé a város fejlesztését. Felhívta a figyelmet arra, hogy ma az önkormányzati bérlakások száma nagyon kevés, pedig nagy szükség lenne ezekre. Javasolta, hogy ha lesz lehetőség, akkor ezen a téren is fejlesszen az önkormányzat, megjegyezte, hogy lehetne ilyen mintaprogram is.
Fülöp Csaba (MSZP) örömmel látta, hogy folyamatosan aktualizálják a programot, amely egyre jobban fejlődik, egyre kidolgozottabb, egyre jobban mutatja a közgazdasági hatásokat is. Kiemelte továbbá a gazdaságfejlesztési vívmányok jelenlétét az anyagban, bár ez szerinte akár hangsúlyosabb is lehetne, akárcsak azok a helyi vállalkozások, amelyek komolyabb fejlesztéseket hajtottak végre az elmúlt időszakban, és adójukkal is hozzájárulnak a város fejlődéséhez. Kérte, többek közt, hogy a Vállalkozói Információs Rendszerről, és a vállalkozók munkahelyteremtésének önkormányzati támogatásáról is tegyenek említést a programban.
Herczeg Tamás (Fidesz-KDNP) megjegyezte, számos TOP-os fejlesztés igényel önerőt, ez több év alatt jelentős összeget tesz ki. Beszélt arról is, hogy a SWOT-analízisben (erősségek, gyengeségek, lehetőségek, veszélyek felsorolása) szereplő veszélyekhez érdemes lenne odaírni azt is, ezek hogyan tompíthatók. Ő is kiemelte: fontos felelősség, hogy ha lehetséges, ha ez bármely pályázatból megoldható, önkormányzati lakásokra is fordítson forrásokat a város.
Kutyej Pál (Fidesz-KDNP) azt javasolta, hogy ami már nem aktuális, de átvihető, azt próbálják meg más tartalommal, más fejlesztéshez sorolni.
Hanó Miklós (Fidesz-KDNP) beszélt arról, az M44-es megépítése jelentősen javít majd Békéscsaba megközelítésén. Hozzátette: jelentős előrelépés, hogy évtizedek ígérgetése után végre ez is megvalósulhat.
A testület a gazdasági program felülvizsgálatát, aktualizálását elfogadta.
6 millió forintot kaphat a város a teniszpályák felújítására
A Békéscsabai Előre Tenisz Klub előzetes egyeztetést folytatott a Magyar Tenisz Szövetséggel a Kórház utcai sporttelep létesítmény-fejlesztési lehetőségeiről. Ezt követően az önkormányzat kapott egy tájékoztatást a Beruházási, Műszaki, Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt.-től arról, hogy Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az ezzel kapcsolatos feladatok lebonyolításával a társaságot bízta meg.
A város 6 milliós forint támogatást kap a Kórház utcai sporttelepen lévő teniszpályák felújítására, összehangolva azt a futballstadion rekonstrukciós munkálataival. A közgyűlés felhatalmazta Szarvas Péter polgármestert a támogatási szerződés aláírására azzal a kikötéssel, hogy ehhez a fejlesztéshez az önkormányzat önerőt nem biztosít.
Bíró Csaba (Fidesz-KDNP) megjegyezte, hogy ez az előterjesztés nem volt a szakbizottság előtt. Végül az előterjesztést elfogadták. A közgyűlés felhatalmazta Szarvas Péter polgármestert a támogatási szerződés aláírására azzal a kikötéssel, hogy ehhez a fejlesztéshez az önkormányzat önerőt nem biztosít.
Kiegészítő garancia a Csabagyöngyére
A Start 2010 Konzorcium a Strabag MML Kft. és a Hartmann Kft., (együtt: a konzorcium), valamint Békéscsaba önkormányzata között egy 2011-ben megkötött szerződés alapján a konzorcium végezte a Csabagyöngye kivitelezését. Az épület műszaki átadása 2012. november 15-én lezárult. A vállalkozási szerződésben foglaltak szerint ettől az időponttól számítva 36 hónap+24 hónap jótállást vállaltak, amely kötelezettség 2017. november 15-én járt le.
Az öt éves jótállási időszak alatt az épület használói minden egyes felmerült garanciális hibát jeleztek a kivitelezőknek. A jótállási időszak lezárását megelőzően 2017. szeptember 6-án szintén volt egy teljes körű bejárás, amelyre minden érintett delegált egy műszaki szakembert. Részletes hibajegyzéket vettek fel, valamint a kijavítás módjára is tettek javaslatot, amelyet minden jelenlévő elfogadott.
Folyamatosan visszatérő probléma volt a lapostető csapadékvíz-szigetelésének meghibásodása, a mobil „Espero fal" térelválasztó falszerkezet meghibásodása, egy tűzgátló nyílászáró szerkezet meghibásodása, a légtechnikai rendszer elemeinek meghibásodása, valamint a fűtésrendszer üzemeltetésével kapcsolatos bizonytalanságok.
Az önkormányzatnak fenntartásai voltak a korábbi, hiányos teljesítések miatt. Felhívták tehát a konzorcium figyelmét arra is, hogy ha nem készül el teljes körűen a fennálló hibajavítás, akkor megvizsgálják a hibák más vállalkozóval történő kijavíttatását, az ebből eredő igények érvényesítése mellett. A konzorcium ígérete és szerződéses vállalása szerint igyekezett hiánytalanul kijavítani ezeket 2017. október 15-ére, és kiegészítő garanciavállalást tett, mely szerint a konzorcium 12 hónap teljes körű jótállási, szavatossági kötelezettséget vállal az említett hiányosságok javítását illetően. A 2018. november 15-ig terjedő időszakra jóteljesítési biztosítékot is nyújtanak bruttó 8 millió forint értékben, bankgarancia, fedezetigazolás formájában. Ezt akkor hívhatja le az önkormányzat, ha a konzorcium a jótállási kötelezettségének az írásbeli felszólítást követő 5 napon belül nem tesz eleget.
Piacfejlesztés - korszerű lesz a műszaki tartalom szűkítésével is
A közgyűlés korábban eredménytelennek minősítette a békéscsabai piac felújítására kiírt közbeszerzési eljárást. A munkák megvalósítására mintegy nettó 668 millió forint áll rendelkezésére, a beérkezett ajánlatok azonban lényegesen meghaladták a pénzügyi fedezet összegét. A Békéscsabai Városfejlesztési Nonprofit Kft. javasolta a projekt műszaki tartalmának átvizsgálását, a szakmai tartalom tekintetében módosítások meglépését, és új eljárás lefolytatását.
A városfejlesztési kft. a piac tervezési munkáit végző Thermál-Ber Kft. szaktervezőinek, a polgármesteri hivatal szakosztályainak és a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. munkatársainak bevonásával októberben szakmai egyeztetést hívott össze, majd egyeztettek a Nemzetgazdasági Minisztérium szakembereivel is.
A beérkezett ajánlatokból megállapítható, hogy a vásárcsarnokra vonatkozó közbeszerzési ajánlat 151 M forinttal, a szabadtéri piac lefedésének az ajánlati ára 66 M forinttal haladta meg a korábban tervezettet. A tervező a műszaki tartalom csökkentésére tett javaslatát elkészítette, azt az ITP Munkacsoport megtárgyalta és egyhangúan elfogadta.
A közgyűlésen az is felmerült, meg kell nézni, hogy ami most nem valósul meg, az beleférhet-e a Modern Városok Programjában megvalósuló fejlesztésbe. Szarvas Péter (Független) polgármester kiemelte: ne zárjuk ki azt, hogy az MVP-ben megvalósulhatnak majd ezek a fejlesztések is.
Miklós Attila (MSZP) beszélt arról: nem mindegy milyen műszaki tartalommal valósul meg a fejlesztés, hiszen fontos, hogy nyáron ne legyen túl meleg, télen pedig ne fagyjanak meg az árusok és áruik.
Dr. Sódar Anita, a Békéscsabai Városfejlesztési Kft. cégvezetője megjegyezte, hogy a szűkített műszaki tartalommal is tökéletesen működhet a piac, a hűtés-fűtés biztosított lesz, így is korszerű lesz, ami a lakók és az ott dolgozók megelégedésére szolgál majd.
Az előterjesztést 14 igen és 1 tartózkodás mellett fogadták el.
Beszámolt a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt.
A közgyűlésen a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. beszámolt a társaság Törzsház szintű idei, háromnegyed éves gazdálkodásáról. Eszerint a Törzsház konszern szeptember végén mintegy 88,7 millió forintos veszteségen állt. A veszteség főbb összetevői a Békéscsabai Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. több mint 99 milliós, a Békéscsabai Médiacentrum Kft. 12,5 milliós, a Békés Megyei Temetkezési Kft. közel 2 milliós, az Árpád fürdő 846 ezres, a „Békéscsaba 1912 Előre" Kft. 363 ezres vesztesége, de emellett ott a Békéscsabai Városfejlesztési Kft. mintegy 25 milliós és a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. 1,3 milliós nyeresége is.
A tagvállalatok közül a Törzsház szinten nagy veszteséget okozó hulladékgazdálkodási kft. negatív eredménye év végéig rendeződni fog, és a médiacentrumnál is pozitív eredmény várható.
Takács Péter (LMP) a hulladékgazdálkodóval, Szarvas Péter a többi céggel kapcsolatban is felvetette a kérdést, éves szinten mennyire csökkenthető ez a veszteség, tudnak-e nullszaldósak lenni a most veszteséget termelő üzletágak?
Kozma János, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója válaszában elmondta, hogy a hulladékgazdálkodó vesztesége volt a legnagyobb a háromnegyed év végén, de ez év végére eltűnik, a probléma már megoldódott, jelenleg pozitív mutatóban van a hulladékgazdálkodó. A temetkezési kft.-t meg szeretnék vásárolni, majd értékesíteni szeretné a cég, és így megszűnne a veszteség is. Kiemelte, a médiacentrumot illetően vannak legyártott műsorok, amelyeket most számláznak ki, tehát ott sem fog veszteség jelentkezni. A fürdő forgalmát illetően hozzátette nagyban befolyásolja, hogy milyen az időjárás a legmelegebb évszakban, most pedig jó nyár volt.
Dr. Kerekes Attila (Fidesz-KDNP) arról beszélt, hogy a vízgyógyászatban is vannak további lehetőségek, Kaposi László (DK) pedig azt mondta, érdemes lenne a fürdőt továbbfejleszteni, amennyiben van rá pályázat. Kiss Tibor (Fidesz-KDNP) szerint a fürdőt a kicsiktől az idősekig rengetegen használják, öröm, ha van lehetőség fejlesztésre, de közben nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a meglévő részeket ne hagyják lerobbanni, és javítsanak a jelenlegi szolgáltatás színvonalán. Hanó Miklós (Fidesz-KDNP) elmondta, a turisztikai fejlesztések között a fürdőt érintő beruházásra is gondoltak. Bíró Csaba (Fidesz-KDNP) pedig beszélt arról, hogy az önkormányzat az anyagi támogatáson túl a sportinfrastruktúra biztosításával is segíti a sportot.
A közgyűlés a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. 2017. szeptember 30-ai mérlegbeszámolóját 2 441 061 ezer forint mérleg főösszeggel, 581 834 ezer forint saját tőkével és 1 330 ezer forint adózott eredménnyel elfogadta. A Törzsház konszern tervteljesítési beszámolóját 1 406 258 ezer forint nettó árbevétellel, 1 633 465 ezer forint értékesítés közvetlen költséggel és 88 689 ezer forint adózott eredménnyel (veszteséggel) fogadták el.
A vagyonkezelő háromnegyed éves gazdálkodásáról szóló beszámoló elfogadása után a testület hozzájárult ahhoz is, hogy a zrt. 30 millió forint összegű folyószámlahitelt vegyen fel, amelynek időtartama 2018. január 2-ától maximum 2018. december 31-éig terjedhet. A hitel fedezete a befolyó bérleti díj, a parkoló-automaták bevétele és a társaságtulajdonát képező beépítetlen telek, biztosítéka a beépítetlen telekre bejegyzésre kerülő jelzálogjog.
A Békéscsabai Intézményellátó Centrummal kapcsolatos döntések
Bánki András, a Békéscsabai Tankerületi Központ igazgatója 2017. október 18-án érkezett levelében arról tájékoztatta az önkormányzatot, hogy 2018. január 1-jétől a békéscsabai iskolák működtetési feladatait más formában látják el, és a Békéscsabai Intézményellátó Centrummal (BIC) kötött szolgáltatási szerződést a határozott idő lejártát követően (2017. december 31.) nem kívánják meghosszabbítani. A kialakult helyzet alapvetően érinti a BIC működését, az intézmény, mint költségvetési szerv létjogosultságát. A BIC feladata azonban túlmutat a köznevelési intézmények működtetésén. A BIC legutolsó alapító okiratának módosítása alapján az intézmény 26 telephellyel rendelkezik, a köznevelési intézmények működtetésén túlmenően gyermek-étkeztetési feladatokat is végez, alaptevékenysége továbbá a sportlétesítmények működtetése és fejlesztése, valamint az üdülői szálláshely-szolgáltatás és étkeztetés biztosítása is.
Az előterjesztésben az a javaslat állt, hogy Békéscsaba önkormányzata a Békéscsabai Intézményellátó Centrumot 2017. december 31-i hatállyal jogutódlással, beolvadással szüntesse meg. Ehhez kapcsolódóan a közgyűlés december 27-től a Békéscsabai Városgazdálkodási Kft. feladatait bővíti a BIC tevékenységi körei közül a költségvetési szervek karbantartási, az önkormányzati üdülők működtetési, és a főtérrel kapcsolatos feladatok ellátásával, valamint a műfüves pálya fenntartásával. Ezért 12 közalkalmazott kerül a városgazdálkodási kft. foglalkoztatotti állományába, továbbá felkérik a kft.-t, hogy a székhelye a BIC székhelyén legyen, a Pásztor utcában – a közgyűlés októberi ülésén elfogadott Kétegyházi út helyett.
Emellett 2018. január 1-jétől a BIC foglalkoztatotti állományából a Békéscsabai Tankerületi Központ foglalkoztatotti állományába kerül 101 fő foglalkoztatott a nemzeti köznevelésről szóló törvény és a Békéscsabai Tankerületi Központ és az önkormányzat között 2016. december 14-én létrejött, a működtetés átadás-átvételére vonatkozó megállapodásban foglaltakra figyelemmel.
A 2017. december 31-ei hatállyal beolvadással megszűnő BIC jogutódja a Békéscsabai Gyermekélelmezési Intézmény, amely január 1-től látja el „az önkormányzat gyermekétkeztetési feladatainak ellátásában való közreműködés” közfeladatot. A gyermekélelmezési intézmény foglalkoztatotti állományába kerül 69 fő. A közfoglalkoztatottak és egy fő státusz nélküli, a prémiumévek programban résztvevő alkalmazott is átkerülnek az intézményhez.
Szarvas Péter (Független) elmondta, hogy a BIC szolgáltatásaira nincs szüksége a tankerületi központnak, ezért szükségessé vált az önkormányzati intézmény feladatainak átgondolása, mivel megszűnt a centrum feladatainak 60 százaléka. A polgármester úgy látja, hogy az intézményellátó centrum munkavállalóinak megoldható lesz a további foglalkoztatása az átszervezést követően.
Takács Péter (LMP) elmondta, hogy véleménye szerint kormányzati kényszerhelyzet miatt kellett egykor létrehozni, most pedig megszüntetni a BIC-et. Kiemelte: eddig úgy volt informálva, hogy jó a kapcsolat az önkormányzat és a tankerület között. Ehhez képest a tankerület az utolsó pillanatban értesítette a várost arról, hogy nincs szüksége BIC-re. Arra kérdezett rá, hogy ennek mi volt az oka. Azt különösen megnyugtatónak találta, hogy az előterjesztés szerint nem kerül az utcára egy munkavállaló sem.
Bíró Csaba (Fidesz-KDNP) kifejtette, hogy legnagyobb sajnálatára, a BIC jogutódja a gyermekélelmezési intézmény. Mint a Békéscsabai Gyermekélelmezési Intézmény igazgatója elmondta, hogy őket nem vonták be ebbe a tervezésbe. Véleménye szerint most rengeteg kérdés merül fel. Ugyanakkor a képviselő szerint is a közgyűlésnek kell meghoznia a döntést a munkavállalók biztonsága miatt. Hozzátette: most van arra lehetősége a közgyűlésnek, hogy tisztázza a tornatermek helyzetét is. De véleménye szerint ilyen kérdés a belvárosi uszoda működtetése is. Emellett emlékeztetett a képviselő arra, hogy egy évvel ezelőtt ki akarták szervezni a gyermekélelmezési intézményt, de most úgy tűnik, hogy mégis jó, hogy megmaradt.
Szarvas Péter (Független) tájékoztatta a közgyűlést arról, hogy nem sok idő volt felkészülni a kialakult helyzet megoldására. Elmondta, hogy Tarné Stuber Éva osztályvezető sokakkal tárgyalt ezekről a folyamatokról. A polgármester véleménye szerintBíró Csaba (Fidesz-KDNP) hogy nem volt bevonva a folyamatba, mert hozzászólásában is említette, hogy beszélt osztályvezető asszonnyal. Hozzátette: sajnálja, hogy maradt Bíró Csabában ezzel kapcsolatosan hiányérzet. Kifejtette, most az a helyzet tűnik a legjobb megoldásnak, ha a tankerületi központ kész a karbantartó feladatokat ellátó alkalmazottakat átvenni, akkor a BIC-nél maradó munkavállalók elhelyezését az előterjesztésben leírtak alapján meg tudja oldani az önkormányzat.
Miklós Attila (MSZP) szerint a városgazdálkodási kft. nem ugyanazt a feladatot fogja ellátni, mint a BIC. A villanykörte cseréje az nem ugyanaz, mint a közvilágítás javítása. Kiemelte: ezt az előterjesztést a kényszer szülte. Neki az nem derült ki, hogy ezt január 1-jétől ki fogja finanszírozni.
Bánki András kifejtette: nem változott a város és a tankerület viszonya, ezt a döntést a tankerületi központ költségvetési tervezése indokolta, mivel a szolgáltatás áfavonzata 100 millió forintos tételt jelent. Miután látta a számokat, értesítette a várost. Bíró Csabát biztosította, hogy a belvárosi uszoda hétvégén is nyitva tart majd. A tornacsarnokok és a tornatermek jogállása véleménye szerint tisztázódott, mert a 2016-ban a vagyonkezelői szerződéssel átadta a vagyonkezelői jogokat az önkormányzat.
Szarvas Péter arról érdeklődött, hogy megbízási jogviszony keretében vannak-e munkatársak, ha igen, mi lesz velük. Megkérdezte azt is, hogy azok a kollégák, akik átkerülnek a városgazdálkodási kft.-hez, képesek lesznek-e arra, hogy a városgazdálkodási feladatokat is ellássák
Uhjár Erik, a BIC igazgatója szerint nyolc főt megbízási szerződéssel foglalkoztattak, ezek a szerződések 31-én járnak le. Erre más megoldást kell majd kitalálni, de szeretnének gondoskodni erről. A karbantartó csoport széleskörűen végezte a munkáját víz- és gázszerelők vannak ott, megtanultak együtt dolgozni, szerinte képesek lesznek a feladatokat ellátni.
Kutyej Pál (Fidesz-KDNP) azt kérdezte, hogy a BIC biztosította az úszóklubot arról, hogy egy pályázati forrásból finanszírozott beruházás következtében, az egyesület ingyenesen használhatja az uszodát bizonyos időtartamig. A változás okozhat-e gondot az uszóklubnak, vagy az önkormányzatnak.
Szarvas Péter (Független) elmondta, a gyermekélelmezési intézmény viszi tovább a jogokat és a kötelezettségeket a BIC után. Hozzátette: törvény mondja ki, hogy a tornatermeket, mint infrastruktúrát át kell adnia a tankerületnek. Bíró Csaba szerint ők nem lettek meghívva egyetlen egy egyeztetésre sem, így most derülnek ki érdekes plusz feladatok.
Bánki András kiemelte, hogy a tankerületi központ együttműködik az uszoda ügyében, a központ nem kíván emelni az egyesületek bérleti díjain.
Tarné Stuber Éva beszélt arról, hogy ő és kollégái rengeteget dolgoztak azon, hogy ez az előterjesztés megszülessen, és hogy biztosított legyen a folyamatos feladatellátás, a munkavállalók biztonságos áthelyezése, ezután lehet majd az érintett intézményekkel további egyeztetéseket folytatni.
Kiss Tibor (Fidesz-KDNP) úgy fogalmazott: le a kalappal az előterjesztés előtt. Kiemelte, nagy munka volt abban is, amikor 6 évvel ezelőtt racionalizálták az intézmények működését, és így százmillókat takarított meg a város. Hangsúlyozta, fontos, hogy most szavazhatnak erről, és jelezte, hogy hívják meg őket az egyeztetésekre.
Tímár Ellan (Fidesz-KDNP) hozzátette: a BIC vitte a nyári táborokat, és szeretné, ha ez a nyári tábori rendszer a Lencsésin megmaradna. Bánki András szerint ez működhet tovább.
Az előterjesztést végül 13 igen, 1 tartózkodás mellett megszavazták.
Vita a városgazdálkodási kft. fejlesztési támogatása körül
A közgyűlés októberben elfogadta a Békéscsabai Városgazdálkodási Kft. 2018 és 2020 közötti üzleti tervét. Ez 30 millió forintos eszközbeszerzést is tartalmazott, amelynek forrása az önkormányzat fejlesztési támogatása.
Az eszközök beszerzését a tevékenységi körökhöz kell igazítani, eszerint az összegből három önjárós, fűgyűjtős fűnyírógépet, fűkaszákat, fűnyírókat, kistraktort, szegélynyírókat, sövényvágókat, gallyvágókat, teleszkópos motoros fűrészeket, lombfúvót és aggregátort vásárolnak, de a 30 millió magában foglalja a gépjármű lízingek önrészét is.
A 30 milliós fejlesztési támogatás felhasználásáról a Békéscsabai Városgazdálkodási Kft.-nek a 2018. decemberi közgyűlésen kell majd beszámolnia.
Szarvas Péter (Független) polgármester elmondta, nem látja, hogy a Békéscsabai Intézményellátó Centrum korábbi eszközei közül mi az, ami átkerülhet majd a városgazdálkodási kft.-hez. Felvetette, hogy ezt a döntést halasszák decemberre, amikorra ez világossá válik, így talán nem kell minden – az előterjesztésben felsorolt – eszközt megvásárolni. Kiemelte: 30 millió forint közpénzről van szó.
Kozma János, a városgazdálkodási céget is magában foglaló Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy az eszközöket a konkrét feladatok ismeretében szerzik majd be, tehát nem biztos, hogy erre 30 milliót költenek majd, viszont kell forrás ahhoz, hogy eszközöket tudjanak beszerezni a feladatokhoz. Hozzátette: egyelőre nem tudja, kiket kell átvenniük a megszűnő Békéscsabai Intézményellátó Centrumtól, és ők értenek-e a feladatokhoz, tehát vannak nyitott kérdések még itt is.
Takács Péter (LMP) beszélt arról, hogy nagy valószínűséggel még vitatkoznak majd a városgazdálkodásról, de tény, hogy a többség megszavazta a megalapítását, tehát működni fog, bízni kell benne. Elmondta azt is, hogy Kozma János eddigi munkáját ismerve alaposan átgondoltak a fejlesztések, és csak annyit fognak elkölteni az összegből, amennyit kell.
Zelenyányszkiné dr. Fábián Ágnes (Fidesz-KDNP) hozzátette: jó döntés volt a városgazdálkodási kft. létrehozása. Reménykedve várja, hogy gyorsabb és hatékonyabb legyen a munka. Kaposi László (DK) megjegyezte, ha már egyszer létrehozták a kft.-t figyelni fogja, hogyan működik, és hogy megfelelően költik-e el a rájuk bízott forrásokat (egyébként a képviselő a cég felügyelőbizottsági tagja is).
Hanó Miklós (Fidesz-KDNP) kiemelte: adjunk bizalmat a cégnek, hogy arra költi a forrást, amire muszáj, és ami a működéséhez, a feladatai ellátásához feltétlenül szükséges.
A többség megszavazta végül a fejlesztési támogatást.
Elektromos töltőállomások helyszínének kijelölése
Az Elektromobilitás Nonprofit Kft. a Nemzetgazdasági Minisztérium kezdeményezésére jött lére annak érdekében, hogy elősegítse az elektromobilitás hazai elterjedését, kiemelt feladatuk az országos átjárhatóságot biztosító elektromos töltőinfrastruktúra hálózat kiépítése és üzemeltetése.
Békéscsabára két darab felajánlott töltőállomást telepítenének, amelyhez nincs szükség önkormányzati forrásra. Figyelembe véve a jelenleg futó TOP-os fejlesztéseket és a más forrásból megvalósuló elektromos töltőállomás kialakítását célzó fejlesztések térbeli eloszlása alapján az előterjesztő azt javasolja, hogy a Szabó Dezső utcába és a Posta közbe lenne érdemes kialakítani a tervezett elektromos töltőpontokat.
Takács Péter (LMP) szerint a Posta közben nagyon szűk a hely, kevés parkoló van, szerinte ezt még át kellene gondolni.
A határozati javaslatot 14 igen és 1 tartózkodás mellett elfogadták a képviselők.
Biztosan lesz háziorvosi ügyelet
A háziorvosi ügyeletet ellátására az önkormányzat 2017. január 1. és december 31. között a Csaba Ügyeleti Kft.-vel kötött szerződést. Az egészségügyi szolgáltató beszámolója alapján megállapítható, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő finanszírozása, és a szolgáltatást igénybe vevő települések támogatásának jelenlegi mértéke az ügyeleti szolgáltatás és az ügyeleti díjak mostani szintjének fenntartásához nem elegendő. Emellett egyre inkább számolni kell a szakemberhiány nehézségeivel, ami megköveteli a piacképes ügyeleti díjak alkalmazását.
A szociálpolitikai osztály a stabil és biztonságos ügyeleti ellátás érdekében azt a javaslatot terjesztette a közgyűlés elé, hogy az önkormányzat kössön a szolgáltatóval 2018. január 1. és 2018. február 28. közötti időtartamra határozott idejű feladatvállalási szerződést. Erre az időszakra a több mint 4 millió forint működési költség mellé biztosítson további 2 millió 800 ezer forintos támogatást is a kft. számára. Ezt követően március 1-jétől névértéken (3 millió forint) megvásárolja a Csaba Ügyeleti Kft.-t, így az önkormányzat a saját cége működéséhez biztosítson közel 36 millió forintot 2018. március 1-jétől december 31-ig. A szakemberek szerint ezzel a felmerülő nehézségek ellenére is az önkormányzat biztosítani tudja az orvosi ügyelet biztonságos működését.
Szarvas Péter (Független) azt javasolta, hogy a cég megvásárlása nélkül szervezzék át az orvosi ügyeletet. Mint mondta, az Egészségügyi Alapellátó cég is tudná ezt szervezni, nem látja szükségesnek, hogy megvegye a város a céget, inkább a támogatást adják oda cégnek.
Kaposi László (DK) szerint nem lehet arról beszélni, hogy kevés az orvosunk, szerinte viszont nem működött jól ez a cég. Feszültség volt az ügyeleti beosztások miatt, pedig szerződés kötné őket arra, hogy ügyeletet vállaljanak. Véleménye szerint azért, amiért elfogytak az ügyeletet adó orvosok, felelős a cég is. Nem javasolta a cég megvásárlását.
Zelenyánynszkiné dr. Fábián Ágnes (Fidesz-DNP) úgy véli, az a legbiztonságosabb mód a helyzet megoldására, ha megveszi a város a céget, így kontrollt tud biztosítani. Tekintettel arra, hogy a háziorvosok közül sok az időskorú, emelt ügyeleti díjak mellett szerinte biztosan találni fognak orvost, aki a feladatot ellátja majd.
Kocziha Tünde (Jobbik) megjegyezte, tagja az egészségügyi bizottságnak, és a szerződésben benne van, hogy a háziorvosoknak ügyeletet kell adniuk. Mint mondta, nem tudja, mivel lehet rávenni, hogy a háziorvosok ellássák a vállalt feladatukat. - Olyan háziorvossal ne kössünk szerződéseket közintézményekben vállalt feladatokra, akik nem látják el az orvosi ügyeletet - szögezte le.
Dr. Kerekes Attila (Fidesz-KDNP) a saját tapasztalatai alapján azt mondta, az önkormányzat is lehet jó gazda, a fogorvosi ügyeletnél ez működik.
Fülöp Csaba (MSZP) azt mondta, ha így tudják működtetni a legjobban, akkor vásárolja meg a város, de javasolta, nézzék meg előtte a számokat. Fülöp Csaba javaslata nem kapott többséget, de az előterjesztést 9 igen szavazattal, 6 tartózkodással elfogadták a képviselők.
Dr. Szamosi László nyugdíjba vonul
A békéscsabai 1. számú háziorvosi körzetet ellátó dr. Szamosi László 2017. november 15-én írásban bejelentette, hogy 2018. január 1-jétől nyugállományba kíván vonulni, és a praxisát a hatályos jogszabályokban megjelölt határidőben próbálja elidegeníteni.
Békéscsaba önkormányzata köteles gondoskodni a háziorvosi alapellátásról, ezért az 1. számú felnőtt háziorvosi körzet háziorvosi feladatainak ellátását helyettesítéssel biztosítja a Békéscsabai Egészségügyi Alapellátási Intézmény közreműködésével 2018. január 1-jétől.
Dr. Kerekes Attila (Fidesz-KDNP) javasolta, egészítsék ki az előterjesztést azzal, hogy a közgyűlés köszönje meg dr. Szamosi László munkáját.
Tájékoztató a 2017. évi költségvetés I-III. negyedéves teljesítéséről
Békéscsaba önkormányzata 2017-es költségvetésének eredeti kiadási, illetve bevételi előirányzata több mint 28 milliárd forint, amely összeg az évközi módosítások eredményeként több mint 31,5 milliárd forintra változott. Az előirányzat növekedésének nagyobb része, mintegy 1,1 milliárd forint a hatályos számviteli szabályok szerinti államkötvénybe történő befektetésből, a 2016-os költségvetési maradványból, és a központi költségvetésből biztosított többletforrásokból származik.
A bevételek teljesülése összességében 19,2 milliárd forintnak felel meg, amely 61 százalékos mértékű teljesítés az I-III. negyedévre számítottan. A pénzügyi és gazdasági osztály az előterjesztésben arról tájékoztatja a grémiumot, hogy az adóbevételek értékelésénél figyelemmel kell lenni arra a tényre, hogy ezen bevételek nem időarányosan teljesülnek, hanem nagyrészt a két előlegfizetési dátumhoz (március 15., szeptember 15.), kisebb részben pedig a bevallásokat követően, illetve a december 20-ai adófeltöltéskor jelentkeznek. A helyi adókból tervezett bevételek 79 százaléka teljesült, az iparűzési adó 86 százaléka, míg a gépjármű adóból származó tervezett bevételek csaknem 96 százaléka teljesült.
Takács Péter (LMP) megjegyezte, hogy az ingatlan értékesítése 28 százaléka teljesült, arról érdeklődött, hogy várható-e még változás. Emellett kérdezett arról is, hogy a kormány kompenzálja-e a bérfejlesztést.
Szarvas Péter (Független) elmondta, hogy Hanó Miklóssal együtt írtak levelet a minisztériumoknak, hogy a bérfejlesztésekre kérjenek kompenzációt, erre nem kaptak még választ.
Wittman László közölte, hogy több alkalommal született döntés ingatlanok értékesítéséről, ezek jó eséllyel növelhetik a vagyoni bevételek teljesülését. Többször hirdettek meg a Csok programhoz köthetően árverést, és ilyet még terveznek idén.
Miklós Attila (MSZP) szerint ha nem folyik be még idén 700 millió forint a helyi adókból, akkor hiány lesz a költségvetésben.
Dr. Kerekes Attila (Fidesz-KDNP) beszélt arról, hogy optimizmusra adnak okot a költségvetés számai, a jelenlegi fő összeg 3 milliárddal több, ami részben a maradványból és a kormányzati többlet támogatásból adódik, de vannak benne a beruházások késése miatt még ki nem fizetett fejlesztési források is.
Bíró Csaba (Fidesz-KDNP) érdeklődött: idén van-e arra remény az intézményektől elvont forrást visszakapják az érintettek. Szarvas Péter szerint a decemberi közgyűlésre beérkezhet olyan javaslat, amivel a fennmaradó zárolást feloldják.
A költségvetés háromnegyed éves teljesítéséről szóló beszámolót 9 igen szavazattal 6 tartózkodás mellett fogadta el a közgyűlés. Ezután az ülést fefüggesztették, és elkezdődött a közmeghallgatás.
Közmeghallgatás: ismét sokan kérték a járdák javítását
Öt óra körül egyre többen gyülekeztek a közmeghallgatásra. A lakossági hozzászólások, javaslatok, kérések legnagyobb része a járdák állapotával kapcsolatban érkezett a képviselők felé. Volt, aki azt jelezte, hogy az előttük lévő járdát a több évtizede történt megépítése óta még nem javították, azzal nem foglalkozott az önkormányzat. Volt olyan lakos is aki tételesen összeírta a rossz állapotú utak listáját és ezt a átadta a város vezetésének.
Hanó Miklós alpolgármester emlékeztetett arra, hogy már elindult egy járda-program, voltak nagyobb felújítások is, azonban az összes érintett járda felújítása a beérkezett igények alapján mintegy 3 milliárd forintba kerülne. Hozzátette: a saját célelőirányzatának jelentős részét már évek óta erre a célra fordítja.
Emellett szóba került az is, hogy a városban több helyen okoz problémát, hogy a kerékpárosok nem tartják be a KRESZ szabályait, ezzel veszélyeztetve a gyalogos forgalmat. Szarvas Péter 15 napon belül ígért írásos választ, azzal kapcsolatosan, hogy milyen lehetősége van a városnak a probléma orvoslására. Hozzátette: sajnos azt kell látni, hogy bár Békéscsaba kerékpáros város, a kerékpáros közlekedési kultúra még hagy kivetnivalót maga után. Hanó Miklós alpolgármester ezzel kapcsolatosan elmondta, hogy a rendőrség tájékoztatójából kiderül, a városban a balesetek egynegyedét a kerékpárosok okozzák. Hozzátette: mindenképpen fontos azzal foglalkozni, hogyan lehet a gyerekeket megtanítani a biztonságos közlekedés szabályára.
Lakossági javaslat érkezett arra, hogy legyen a városban egy kutyafuttató, továbbá arra is, hogy az önkormányzat nagyobb szerepet vállaljon a neves békéscsabaiak sírhelyének gondozásában is. Jelezték, hogy a Thurzó utca közlekedése veszélyes, és ezt is meg kellene vizsgálnia az önkormányzatnak.
A gerlai lakosságot és a Wenckheim társaságot több lakos képviselte a közmeghallgatáson, egyikük a Wenckheim-kastélynak és parkjának helyzetéről érdeklődött. Megjegyezte, hogy véleményük szerint a tulajdonos nem óvja a műemlék épületet és a parkot. Hozzátette: nem akarnak felelősségre vonni senkit, hanem megoldásokat szeretnének a felmerülő problémákra. Javasolják, hogy a kastély előtti park legyen a kerékpárosoknak egy pihenő park, és kérik, hogy a belváros rehabilitációjának III. ütemében a lecserélt köztéri bútorokat ajánlja fel város a vársorésznek. A társaság felújítaná azokat és a parkban helyeznék el. Szarvas Péter elmondta, hogy a december 8-ára tervezett jótékonysági koncert bevételét a gerlai Wenckheim társaságnak ajánlják fel.
Új feladatára koncentrálhat Uhljár Erik
Uhljár Erik Róbert azzal a kéréssel fordult a közgyűléshez, járuljon hozzá a
Békéscsabai Intézményellátó Centrumnál fennálló közalkalmazotti jogviszonyának és vezetői megbízásának 2017. november 30. napjával történő megszüntetéséhez.
Mint arról korábban beszámoltunk https://behir.hu/kozgyules_2017_oktober/, októberben a testület azt javasolta a vagyonkezelőnek, hogy Uhljár Erik legyen a Békéscsabai Városgazdálkodási Kft. ügyvezetője. A megbízatást az intézményvezető szeretné elfogadni, azonban a költségvetési szerveknél foglalkoztatott magasabb vezető,munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthet. Uhljár Erikaz összeférhetetlenség elkerülése miatt kérte közalkalmazotti jogviszonya és vezetői megbízása megszüntetését.
A közgyűlés ehhez hozzájárult, és ez év december végéig Tóth Istvánt (a karbantartási részlegvezetőt) bízta meg a Békéscsabai Intézményellátó Centrum intézményvezetői feladatainak ellátásával.
Kiss Tibor (Fidesz) a közgyűlésen elmondta, hogy bár az indulásakor nem nagyon örült a BIC megalapításának, de látva az eddig elvégzett munkát, most elismerését fejezi ki.
A múzeum és a könyvtár igazgatói állására pályázatot írnak ki
Békéscsaba közgyűlése 2013. április 1-jétől 2018. március 31-éig, 5 év határozott időre Ando Györgyöt bízta meg a Munkácsy Mihály Múzeum, és Rakonczás Szilviát a Békés Megyei Könyvtár igazgatói feladatainak ellátásával.Vezetői megbízatásuk rövidesen lejár, ezért ismét pályázatot kell kiírni a posztok betöltésére.
A közgyűlés döntött a pályázatok kiírásáról, és határoztak arról is, a beérkező pályázatok véleményezésére szakmai-szakértői bizottságot hoznak létre, amelynek tagjai a múzeumigazgató pályázat esetében a következők lesznek: a Közalkalmazotti Tanács delegáltja; a reprezentatív szakszervezet által delegált tag; egy országos szakmai szervezet képviselője (Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület); a közgyűlés képviseletében pedig Kiss Tibor alpolgármester és Bíró Csaba bizottsági elnök. A könyvtárigazgató pályázatát a következők véleményezik majd: a Közalkalmazotti Tanács delegáltja; egy országos szakmai szervezet képviselője (Magyar Könyvtárosok Egyesülete); a közgyűlés képviseletében Kiss Tibor alpolgármester és Bíró Csaba bizottsági elnök.
Együttműködés a térfigyelőkamera-rendszer telepítéséért
Békéscsabán a tervek szerint több helyre, több városrészt érintően telepítenének térfigyelő-kamerákat. A grémium még 2016-ban döntött a város térfigyelőkamera-rendszerének bővítéséről. A kiviteli terv elkészítése meghiúsult, és az önkormányzat kötbér érvényesítése mellett felmondta a szerződést a tervezővel. Azóta már a tervezési szerződés teljesítése az elfogadott koncepcióterv alapján folyamatban van.
A szerver- és megfigyelő központ, valamint a kamerák közötti biztonságos adatkapcsolat létesítésének megvalósítását tervező köteles kidolgozni.
Az önkormányzat mindig arra törekedett, hogy egy-egy közterületet érintő rekonstrukció, beruházás (Békéscsaba belváros rehabilitáció I. és II. ütem,
Munkácsy negyed, kerékpárút építések, felújítások) során saját tulajdonú optikai alépítményt hozzon létre, hogy később már csak az optikai szálat kelljen befűzni az alépítménybe.
Meglévő önkormányzati optikai alépítmény jelenleg csak a belvárosban található, a tervező ezért azt javasolta, hogy az érintett városrészeket illetően optikai alépítményekkel rendelkező távközlési céggel működjön együtt a város addig, amíg ki nem tudják építeni a saját alépítményi hálózatot.
A DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft. kinyilvánította együttműködési szándékát ez ügyben. Az egyeztetések folyamatban vannak, megállapodás keretében rögzítenék azokat a feltételeket, amelyek révén az önkormányzat számára ideiglenesen a szükséges optikai száligényt ingyenesen biztosíthatják. A közgyűlése felhatalmazta Szarvas Péter polgármestert az önkormányzat és a DIGI közötti együttműködési megállapodás aláírására.
Módosították a Településszerkezeti Tervet, a Helyi Építési Szabályzatot és a Településrendezési Eszközöket
Az Településszerkezeti Terv módosítására azért van szükség, mert az önkormányzata vagy a magánberuházásokban tervezett fejlesztések legtöbbször pályázati forrás bevonásával valósulnak meg. A pályázati feltételek miatt, pedig rendszerint szükséges az önkormányzat nyilatkozata arról, hogy a tervezett fejlesztés és a Településrendezési Eszközök összhangban vannak. Annak érdekében, hogy az ilyen tartalmú nyilatkozatokat ki lehessen adni, a településrendezési eszközöket folyamatosan a fejlesztési elképzelésekhez kell igazítani. A Településszerkezeti Tervben a legtöbb módosításra a most épülő és a tervezés alatt álló kerékpárutak miatt volt szükség. A részletes térképeket az előterjesztés mellékleteként megnézhetik.
Az Településszerkezeti Terv módosítására azért van szükség, mert az önkormányzata vagy a magánberuházásokban tervezett fejlesztések legtöbbször pályázati forrás bevonásával valósulnak meg. A pályázati feltételek miatt, pedig rendszerint szükséges az önkormányzat nyilatkozata arról, hogy a tervezett fejlesztés és a Településrendezési Eszközök összhangban vannak. Annak érdekében, hogy az ilyen tartalmú nyilatkozatokat ki lehessen adni, a településrendezési eszközöket, így a Helyi Építési Szabályzatot is folyamatosan a fejlesztési elképzelésekhez, és a hatályos kormányrendelethez kell igazítani.
A Helyi Építési Szabályzat módosításához kapcsolódó részletes térképeket az előterjesztés mellékleteként ide kattintva megnézhetik.
A város fejlődése folyamatosan igényli a Településrendezési Eszközök finomítását, a fejlesztések miatt történő korrigálását, módosítását. A Településrendezési Eszközök a Településszerkezeti Terv, a Helyi Építési Szabályzat, és a mellékletét képező Szabályozási Terv összességét jelöli. A Településrendezési Eszközök módosítását „A fenntartható városi közlekedés megvalósítása Békéscsabán” című pályázat, - amelyben új kerékpárforgalmi létesítményeket építenek ki - néhány szakasza indokolja. Így a Szabolcs utca 20 méteres szabályozási szélessége a Tinódi utca és az Ihász utca közötti szakaszon 18 méterre csökken, emellett a Millennium utca Szabolcs utcai csatlakozási pontját a Településrendezési Eszközökben is áthelyezik a ténylegesen használt és kialakult útcsatlakozási pon
