Abban reménykedett, hogy talán megkapja a 10 ezres lakosú Csaba nevű falut

2025. március 15. 17:33 | Such Tamás

Kereken 200 éve született Jókai Mór (született Jókay Móricz) író, Békéscsaba díszpolgára. Hatalmas életművének több darabja is Békés megyei vonatkozású. A lőcsei fehérasszony című regényében Békéscsaba nevét is megemlíti; azonfelül ír Gyuláról és talán Szabadkígyósról is. Pénteken délután dr. Halmágyi Miklós történész, levéltáros a legnagyobb magyar mesemondóról tartott előadást a Békés Megyei Könyvtárban.

– Talán kevesen tudják, hogy Jókai Mór A lőcsei fehérasszony című regényében megemlíti Békéscsabát – meséli dr. Halmágyi Miklós. – A történet a Rákóczi-szabadságharc utolsó éveiben vezeti az olvasót. Az egyik jelenetben a lőcsei fehérasszony és Andernach lovag mintegy versenyt futnak egymással, hogy teljesen ellentétes híreket vigyenek egy császári tábornokhoz. És a lovag abban reménykedik, hogyha sikerre végrehajtja a küldetését, akkor kap egy mezővárost: Szarvast, Hódmezővásárhelyt, vagy a 10 ezres lakosú Csaba nevű falut.

Megjegyzi, ez nyilván csúsztatás, mert aki ismeri Csaba történetét, az most bizonyára összevonja szemöldökét, ugyanis 1711-ben jó, ha néhányan laktak itt, hiszen még előtte vagyunk a felvidékiek betelepülésének. A 19. század elején már tényleg lakhattak tízezren, és Jókai minden bizonnyal ezt a 19. századi állapotot vetítette vissza a 18. századba. Amikor Thaly Kálmán, Jókai kortársa, a lelkes kuruc kor kutató olvasta a regényt, ezt az adatot kihúzta.

 

Dr. Halmágyi Miklós – Fotó: Such Tamás / behir.hu

 

– A Békés című folyóiratban leírta, élete legszomorúbb napja volt, amikor Gyulán járt – fűzi hozzá. – Hiszem a világosi fegyverletételt követően látogatta meg Erkel Ferenc fivérének, Erkel Rudolf házában a feleségét, Laborfalvi Róza színésznőt. A Gyula fele vezető úton szembejött velük az orosz sereg, de nem bántották őket, integettek a katonák, hogy nyugodtan mehetnek tovább. Majd Jókai álnevet vett fel és feleségével onnan mentek az Alföldön keresztül Miskolcra, és később a Bükk egyik falvába.

Hozzáteszi, van egy olyan gondolatfelevetés arról, hogy Az egy magyar nábob regény bonyodalmához a Wenckheim család története adta az ötletet az írónak. Kárpáthy János, az idős, dúsgazdag magyar nábob feleségül veszi a fiatal polgárlányt Mayer Fannit. És Békés megyében is találunk egy hasonló történetet: Wenckheim József 67 évesen feleségül veszi a kulcsárnője leányát, Scherz Krisztinát. Igaz, nekik nem fiuk, hanem leányuk születik, Krisztina.

– Persze néhányan rámutatnak arra, hogy a Kárpát-medencében másutt is előfordult hasonló eset, hogy egy idős ember fiatal lányt vesz feleségül. De fenntarthatjuk ennek a lehetőségét, hogy ez a Békés megyei történet is belejátszott Az egy magyar nábob születésébe – fűzi hozzá.

 

Galéria

Vissza
Előre

További programok »

Friss hírek

A Szőnyi úton sem ment – zsinórban harmadik vereségét szenvedte el az Előre

A BVSC-Zugló otthonában folytatta szereplését a Békéscsaba 1912 Előre együttese a labdarúgó NB II 21. fordulójában vasárnap délután. Csató Sándor együttese végig küzdött, de a gól ezúttal is elmaradt. A fővárosiak végig irányították a mérkőzést, így megérdemelten zsebelték be a három pontot. A csabaiak a vereség után is maradtak a tabella 14. helyén.
16:39