Eldőlt, mennyiből újítják fel a Szigligeti utcai óvoda tanuszodájáz; nagy változások történtek a DAREH társulásnál; kiderült, milyen követelésekkel áll elő a DAKK a városnak. Ezekről a témákról is szó volt a novemberi közgyűlésen, amelyen közmeghallgatást is tartottak.
Napirend előtt: Jó helyre kerül-e a választókerületi célelőirányzat?
Kaposi László pénzügyekkel kapcsolatban vetett fel problémát. Mint arról a képviselő beszámolt, a választókerületi célelőirányzatoknál három körzetet vizsgált, véleménye szerint sok támogatást nyert kérés nem fér bele a támogatási célokba. Ilyennek véli a magánsport támogatását, megjegyezve, a város nagy összeget különített el sporttámogatásra. Szerinte magánszemélyek, házak támogatása (fűnyíróvásárlás, hőszigetelés) sem támogatandó. Mivel nem tud előterjesztést benyújtani, kéri a polgármestert, karolja fel az ügyet, vigyék a jogi ügyrendi bizottság, vagy részönkormányzat elé a kérdést. A DK politikusa úgy vélte: egy 5 éves ciklusban 350-400 millió forintot használnak fel szabálytalanul.
Rendelet szabályozza a választókerületi célelőirányzatot - emlékeztetett a polgármester, de azt mondta, ha a képviselő szerint érdemes traszparensebbé tenni a rendszert, akkor meg kell vizsgálni ennek lehetőségét.
A jegyző arról tájékoztatott: a vonatkozó szabályokat a kormányhivatal is vizsgálta, és nem találtak szabálytalanságot. Bacsa Vendel azt is hozzátette: a polgármesternek beszámolási kötelezettsége van ilyen ügyben, amit mindig el is fogad a közgyűlés.
Kaposi László azt jelezte, átnézte a szabályokat, amelyek nem túl bonyolultak, de nem hallott még olyanról, hogy “területfejlesztési majális”. A tényleges felhasználással van gondja – jegyezte meg a képviselő.
Dr. Ferenczi Attila kitért rá, az egyik Kaposi által vizsgált körzet az övé, szerinte más körzeteket kellett volna vizsgálni. A tanácsnok úgy fogalmazott: mindig a lakosság érdekeit szem előtt tartva hoztak döntéseket. A költségvetést eleve úgy alkotják meg, hogy lakossági igények nyomán nyújtsanak támogatást a képviselők. Elismerte, van, amikor a lencsési képviselő támogat jaminai rendezvényt, hiszen nem csak lakóhely alapján lehet kapcsolódni.
Kaposi László elnézést kért Ferenczitől, mint mondta, valóban a 3-as, 4-es és 7-es körzetet vizsgálta, az egyik a fideszes politikusé, de ott nem volt “fűnyíróvásárlás”. A DK képviselője hozzátette: nem akarta mind a 12 körzetet vizsgálni, de a jogi-ügyrendi bizottság tagjaként, jelzéseket kapva kötelességének érezte, hogy utánanézzen az ügynek.
Takács Péter arra emlékeztetett, mindenkinek el kell számolnia a választókerületi célelőirányzattal, amelynek dokumentációja a polgármesteri hivatalban található. Az LMP-s politikus szerint bizottságnál lehetne vizsgálni, hol lehetnek problémák.
Kiss Tibor arra hívta fel a figyelmet, hogy korábban is vizsgáltak már ilyen ügyeket, de akkor maguknak vettek a képviselők dolgokat, és akkor vissza is kellett fizetniük az efféle célra felhasznált támogatásokat. Éppen ezért találták ki 2006 után, hogy három vezető szűrőjén kell átmennie a kéréseknek. Tessék kérni - javasolta az alpolgármester, hiszen egy fűkaszával a lakosok levághatják maguknak a füvet, akkor pedig nem az önkormányzat büdzséjét terhelik. A kéréseket megpróbálják minél nagyobb részben teljesíteni, de nem tudnak mindenre forrást biztosítani.
A képviselő saját körzetében tudja támogatni az intézményeket, civil szervezeteket, ezt jónak látja Hanó Miklós. Az alpolgármester azt mondta: több vezetői szinten mennek át a kérések, nekik is ellen kell jegyezni ezeket, de így a közösség környezetét, életét tudják javítani.
Miklós Attila a reakció előtt megjegyezte, bajszot növesztett, hogy a Movember mozgalomra felhívja a figyelmet, erre az egész közgyűlésen emlékeztetni fog. A felvetésre reagálva azt mondta: azért van a képviselői célelőirányzat, hogy a városért tegyenek. Hogy érdemes-e jobban szabályozni a rendszer működését, azon el kell gondolkodni. Az MSZP képviselője azt is fontosnak tartja, hogy több szűrőn menjen mindez keresztül.
Zelenyánszkiné dr. Fábián Ágnes a magán sportegyesületek támogatásával kapcsolatos felvetésre reagált. A Fidesz politikusa szerint oda is békéscsabaiak járnak, van, aki pénzhiány miatt nem tud versenyekre eljutni. A tanácsnok hozzátette: ha ezzel is hozzájárulnak a tehetségük kibontakozásához, akkor továbbra is támogatni kell a magán sportklubokat.
Takács Péter azt javasolta, szakbizottság tárgyaljon a kérdésről, Kiss Tibor ezt követően azt jegyezte meg, nem képviselőhöz, hanem választókerületekhez kötik a célelőirányzatokat.
A polgármester azt javasolta, nézzék át a szabályzatot, illetve a célelőirányzatokról készüljön beszámoló, ami szintén jó alkalom lehet a kérdéses pontok átvizsgálására.
Többe került idén a kolbászfesztivál belépője, de mikor csökken a kórház adóssága?
Takács Péter képviselő hangsúlyozta, mindig is támogatta a kolbászfesztivál megrendezését. Most viszont nehezményezte, hogy a belépők ára idén jelentősen megnőtt, ami egy családnak már komoly problémát okozhat. Felhívta a városvezetés figyelmét, hogy érdemes lenne ezzel a kérdéssel foglalkozni, a csabai lakosok kedvezményesen tudják venni belépőiket. “Könnyen előállhat az a helyzet, hogy a fesztiválról kiszorulnak a helyi lakosok” - osztotta meg aggodalmát a képviselőkkel. Az LMP-s politikus kitért arra, hogy a CsabaParkot is be kell vonni a fesztivál rendezésébe.
Szarvas Péter is magasnak tartja a Csabai Kolbászfesztivál belépőinek az árát. Csaba kártyával ugyan kedvezményesen jutottak hozzá a helyiek a karszalagokhoz, de valóban érdemes lenne foglalkozni a kérdéssel.
Hanó Miklós a kolbászfesztivál indulására emlékeztetett . - A 90-es években még belépő sem volt, folyamatosan nőtte ki magát a rendezvény, ezért a CsabaPark bevonása valóban szükséges, így a rendezvény színvonalát biztosítani tudja a város. A tervek szerint 2018-ban már ott rendezik a fesztivált - fogalmazott az alpolgármester.
dr. Ferencz Attila szerint örök probléma, hogy sokan úgy gondolják, ez egy városi rendezvény, pedig nem az - egy vállalkozó szervezi évek óta. “Mindent meg kell tennünk azért, hogy azt a fesztivált, amely Békéscsaba vonzerejét emeli, támogassuk” - hangsúlyozta a tanácsnok. Kiért még arra, jelenleg 300-350 millió forintért lehetne visszavásárolni a fesztivált, erre viszont most nincs keret.
Miklós Attila azt indítványozta, hogy az abból befolyó többletbevételt (2-3 millió forint) a Csaba kártyát támogató önkormányzati intézmények kapják.
Hanó Miklós kiemelte, mindössze 300-an vették igénybe a Csaba kártya kedvezményt. Az alpolgármester szerint ingyenessé kellene tenni a csabaiaknak a rendezvényt. “Ami a sajátunk, az elérhető legyen mindannyiunk számára.”
Kaposi László azt javasolta, hogy a parkolási díjat is a város kapja meg.
Miklós Attila napirend előtti felszólalásában a kórházak kapcsán kérdést intézett a város országgyűlési képviselőjéhez, Vantara Gyulához, aki nem volt jelen az ülésen. Az ellenzéki politikus választ vár kérdéseire: hogyan lehetséges, hogy a központi kórháznak 3,2 milliárd forintnyi lejárt tartozása van? A mi kórházunk kap-e az állami konszolidációból? Mikor fog csökkenni az intézmény tartozása?
Így alakult a város költségvetése az elmúlt háromnegyed évben
16,9 milliárd forintról indult a 2016-os költségvetés, de az évközi módosításoknak köszönhetően ez az összeg 19,7 milliárd forintra nőtt. A városhoz szeptember 30-ig 12,9 milliárd forint folyt be, például helyi adókból (3,2 milliárd forint), gépjármű adóból (a költségvetésben erre 174 millió forintot irányoztak elő, ennek közel 95 százaléka teljesült is az elmúlt hónapokban). A költségvetésben tervezett külső bevételi források másik jelentős eleme az önkormányzat központi költségvetési támogatása, erre az évközi módosításokkal együtt 3,3 milliárd forintot irányoztak elő (ami 77,6 százalékban teljesült is).
Az idei feladatok teljesítéséhez ezúttal is jelentősen hozzájárult a tavalyi költségvetési maradvány, a 2013 és 2015-ös döntés szerinti hitelfelvételből le nem hívott összeg, valamint a közgyűlés döntése szerinti 450 millió forintos fejlesztési hitel. A tervek szerint hitelt csak az utolsó negyedévben hív le az önkormányzat abból a keretből, amelyre már hitelszerződést kötött.
Fegyelmezetten gazdálkodott az önkormányzat
Az I-III. negyedév végére 19,7 milliárd forintos, módosított kiadási előirányzattal számolt az önkormányzat költségvetése. A teljesítés nagyságrendje erre az időszakra 10,6 milliárd forint. A kiadások között szerepel a szeptember 30-án lekötött betétállomány, ami nem valós kiadás: ez az 1,7 milliárd forint a 2015-ös záró pénzkészletből és a 2016 évi átmenetileg szabad pénzeszközökből történő betételhelyezés. Az előterjesztő szerint valamennyi önkormányzati fenntartású költségvetési intézmény jól működik. Három költségvetési intézmény kapott levelet arról, hogy a támogatási előirányzaton belüli gazdálkodást legkésőbb év végéig tartsa be. Felhalmozási kiadások nélkül 5,1 milliárd forintot költöttek az intézmények, amely a módosított előirányzathoz viszonyítva 73,3 százaléknak felel meg.
Az önkormányzat működési kiadásai 4,6 milliárd forintos, módosított előirányzattal szemben 3,1 milliárd forintos összegben teljesültek. A kiadások között szerepelnek a város számos feladata mellett a szociális juttatások és a városüzemeltetési kiadások is.
A felhalmozási kiadások az elmúlt évekhez hasonlóan az I-III. negyedév végéig alacsony teljesítési arányt mutatnak (18,1 százalék). A beruházási kiadások teljesítési aránya 13,1 százalék. A 2016-os költségvetési rendelet is tartalmaz tartalék-előirányzatot, vagyis közel 250 millió forintot, amit aztán a közgyűlés, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság döntése alapján más forrásból nem kezelt feladatokra csoportosított át. Így a város tartalék előirányzata szeptember 30-án 49,6 millió forint volt.
dr. Kerekes Attila megjegyezte: idén is teljesíteni lehet a város feladatait, a sport és a kultúra területén tett erőfeszítések kiemelkedőek. A fő számok ismertetése mellett megjegyezte, a költségvetés stabil, az I.-III. negyedéves beszámolót pedig elfogadhatónak tartja.
Takács Péter szerint annyira azért nem jó a költségvetés, jó pár módosító javaslatát utasították vissza - ilyen volt a karitatív és civil szervezetek támogatására adható összeg emelése - emlékeztetett az ellenzéki képviselő. Ám összességében nem áll rosszul a város - tette hozzá. A testvérvárosi kapcsolatokra 10 millió forintot terveztek a költségvetésben, amelyre nem sokat költöttek, az LMPS- politikus szerint ez azt mutatja, a kapcsolatok leültek az utóbbi időben. A Békéscsaba közbiztonságáért programra plusz 20 millió forintot hagytak jóvá, ebben közterületi kamerák felszerelése is szerepel, arra kérdezett rá a politikus, ezt miért nem használták még fel?
Szarvas Péter úgy reagált: a testvérvárosi kapcsolatok intenzívek és sokrétűek, idén is zajlottak programok, a kolbászfesztivál idején itt járó delegációk vitték el a költségek nagy részét.
A Békéscsaba közbiztonságáért programra Csiaki Tamás, a Városüzemeltetési osztály vezetője reagált, arról tájékoztatott, koncepció tervet fogadtak el szeptemberben, a kiviteli tervek leszállítására a hónap végéig van határidő.
Ismét a hulladékgazdálkodással kapcsolatban emelt kifogást Miklós Attila. Szó esett az állami konszolidációról is dr. Kerekes Attila hozzászólásában, erre az MSZP-s politikus úgy reagált, az egyik nagy kötvénykibocsájtó a Békés Megyei Önkormányzat volt Domokos László idején, ezt vizsgálta is a Számvevőszék, bár szabálytalanságot nem találtak. 4 milliárdnyi kötvényről van szó, emlékeztetett, ami után komoly összegeket kellett fizetni.
Kocziha Tünde szerint stabil a költségvetés, de komoly forrásokat kell találni arra, hogy ezt az állapotot fenntartsák. Az ingatlanértékesítést említette példaként, amelyből 30 százalék valósult meg. Amellett hogy a jobbikos képviselő örült ennek a fejleménynek, megjegyezte, ez csak azért volt lehetséges, mert év közben a kormány belátta, az önkormányzatoknak plusz támogatásra van szüksége, így kevesebb ingatlant kellett eladni. A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. kölcsönének java a hulladékszállítással kapcsolatos központi hiányt hivatott ellensúlyozni, de mint mondta, jó, hogy ennyire jól áll a város, ezt is fizetni tudja, meg tudja előlegezni. Emlékeztetett az önkormányzati dolgozók bérfeszültségére, mint mondta, a következő költségvetésnél javaslattal él majd az ügyben.
Kutyej Pál a testvérvárosi kapcsolatokkal kapcsolatban úgy reagált, a delegációk van, amikor jönnek, van, amikor nem, de fontos, hogy azok, akik jönnek, vigyék a város jó hírét, akkor is, ha a kolbászfesztiválról van szó. Ez egy befektetés, jegyezte meg a fideszes képviselő.
Takács Péter keveset látott a testvérvárosi kapcsolatokból, és szerinte a magyar-magyar kapcsolatokat is építeni kellene.
Kaposi László szerint a tájékoztató tényszerű, korábban eleget bírálták a koncepciót, nem készült vitára.
12 igen, 4 tartózkodás (Fülöp Csaba, Miklós Attila, Kocziha Tünde, Takács Péter) ellenében fogadták el a határozati javaslatot.
A Békéscsabai Egészségügyi Alapellátási Intézmény intézi az Életfa gazdasági ügyeit
Szeptemberi ülésén határozott arról a grémium, hogy az Életfa Idősek Otthona ismét önkormányzati fenntartásba kerüljön. Októberben már megindultak a szükséges folyamatok, és most jutottak el odáig, hogy ki kell jelölni azt a költségvetési szervet, amely az intézmény pénzügyi-gazdasági feladatait látja el 2017 január 1-től (az Életfa ezt a szerepet nem töltheti be). Kilenc másik költségvetési szerv ilyen jellegű feladatait a Békéscsabai Egészségügyi Alapellátási Intézmény végzi, az előterjesztés azt javasolja, legyen ez így az Életfa esetében is.
16 igennel, egyhangúlag fogadták el az előterjesztést.
Emelkedik az idegenforgalmi adó
Az elmúlt évek élményközpontú fejlesztéseinek köszönhetően egyre közkedveltebb turisztikai célpont Békéscsaba. Az idegenforgalmi adó mértékét minden esetben a helyi önkormányzat határozza meg, ez Békéscsabán 2009 óta személyenként és vendégéjszakánként 200 forint. A jelenlegi szabályozás szerint az adómérték maximuma 300 forint vendégéjszakánként. Ezért a városvezetés azt javasolja, hogy az idegenforgalmi adó városunkban 200 forintról 300-ra emelkedjen. Egyúttal lehetőség nyílik az elektronikus úton intézhető adókötelezettség teljesítésére vonatkozó előírások módosítására is. Az önkormányzat a helyi vállalkozásoknak 2018 január elsejéig, egy év bevezetési időt biztosít.
Miklós Attila már korábban is jelezte, hogy szerinte a többletbevételeket, jelen esetben az idegenforgalmi adóból származó többletet a Csaba kártyát támogató önkormányzati intézményeknek kellene adni.
Herczeg Tamás arról tájékoztatott, éves szinten 9,5 millió forint bevétele származik a városnak az idegenforgalmi adóból. Ezzel a módosítással várhatóan 4,5-5 millió forint adótöbblet keletkezhet, mely a város általános büdzséjébe kerül majd.
Szarvas Péter úgy tájékozódott, hogy a kisebb idegenforgalmat bonyolító megyei jogú városok, mint például Salgótarján, vagy Szolnok továbbra is 200 forintban állapítja meg az idegenforgalmi adót, ezért soknak tartja az 50 százalékos emelést. A polgármester azt javasolta, hogy később, az attrakcióbővülést eredményező városfejlesztések után legyen emelés.
dr. Ferenczi Attila úgy gondolja, hogy az elmúlt 10-15 évben a város óriásit fejlődött. “Ma már számos látványossággal büszkélkedhetünk, a Modern Városok Program keretében pedig további fejlesztések várhatók. A város fejlődött akkorát, hogy már rendelkezik azzal a vonzerővel, ami indokolja az emelést. „Merjünk nagyot álmodni, 100 forintos emelés nem riasztja el a vendégeket, de a város költségvetésében lesz helye a plusz összegnek” - fogalmazott a tanácsnok.
Zelenyánszkiné dr. Fábián Ágnes Miklós Attila figyelemfelhívó akciójára reagált, aki minden megszólalásának elején elmondta, milyen célt szolgál frissen növesztett bajusza. A tanácsnok elmondta: csupán a megkeresett állampolgárok 25 százaléka megy el szűrővizsgálatokra, ezért örülök annak, hogy képivselőtársa minden hozzászólásával felemlegeti a Movembert, és a prosztatarák szűrését népszerűsíti.
Herczeg Tamás a napirendi ponthoz hozzáfűzte, a város fejlődése érdekében fél gömb fagyi ára - mint egy vendégéjszakára jutó adónövekmény- elenyésző, míg a városnak sokat jelentene a többlet.
Kutyej Pál nem tartja magát “adóemelés-pártinak”, de véleménye szerint ez az emelés sokat jelentene. Hozzátette, a kolbászfesztiválra érkezőket nem fogja visszatartani ez a pár száz forint.
12 igen, 1 tartózkodás (Fülöp Csaba) és három nem szavazat (Szarvas Péter, Miklós Attila, Kocziha Tünde) mellett a közgyűlés elfogadta a napirendi pontot.
Felülvizsgálták Békéscsaba 2020-ig szóló Gazdasági Programját
Hat évre szól Békéscsaba gazdasági programja, amelyet évente felülvizsgál a közgyűlés. Ettől az évtől az eddig eltelt eredmények hangsúlyosabb számszaki ismertetését és a közgazdasági hatásokat is be kell mutatni, ezért leginkább finomhangolást végeznek a 68 oldalas dokumentumon.
Takács Péter hiányolta a tervből az Arad-Békéscsaba közötti útszakasz kiépítésének részleteit. Ugyanakkor örömmel olvasta, hogy a program tartalmazza a Zöld Város-tervet. Egyúttal javasolta, hogy a külső részek fásítása mellé a fasorok telepítését is emeljék be az előterjesztés szövegébe.
Kocziha Tünde is támogatta a gazdasági programot, amely hosszú távon pozitív irányba lendítheti Békéscsaba jövőjét. Ugyanakkor nehezményezte, hogy az M44-es útra kihirdették a győztes pályázót, amely mint mondta, a “miniszterelnök jó barátjának” cége lett. Úgy véli, ez a döntés nem tesz jót az önkormányzat hírnevének. Hangot adott annak is, hogy addig, amíg felmerül a korrupció gyanúja, nem tudja támogatni a programot.
Szarvas Péter szerint örülni kell annak, hogy a kormányzat ígéretének beváltása ezzel a lépéssel megkezdődött. A Modern Városok Program elindult - fogalmazott a polgármester.
Miklós Attila szerint a gazdasági programba nem építették be a korábbi javaslatokat. Nem kezeli a legfontosabb, valós problémát, a munkaerőhiányt. A cégvezetők már ma sem találnak megfelelő, képzett munkásokat - hangsúlyozta a politikus. Továbbá nehezményezi a képviselő, hogy a gazdasági program ezzel a kérdéssel nem foglalkozik, pedig egy képzésen keresztül ez megoldható lenne.
Kiss Tibor elmondta: a Békéscsabai Szakképző Centrumba jelentkezők és beiskolázottak száma 20 százalékkal emelkedett a tavalyi évhez képest. Így szerinte a jövőben is lesz szakképzett munkaerő a városban.
Fülöp Csaba szerint jó színvonalú anyagról van szó, hozzátéve: ha vannak vívmányok a gazdasági programban, akkor “azt mutassuk be, legyünk rá büszkék, hiszen ezek országosan is példaértékűek” - vélte az MSZP képviselője. Több módosító javaslatot is tett: a vállalkozásfejlesztési programban jelenjen meg, hogy a nagy vállalkozásokat is segíti az önkormányzat, a befektetés ösztönzésnél építsék be a karrierkövetési rendszer és a vállalkozási információs rendszer kialakítását és működtetését, amelyek munkálatai már folynak. Kerüljön bevezetésre a sportturizmus, hiszen komoly fejlesztések történtek az elmúlt időszakban, és a miniszterelnök látogatásakor is voltak ígéretek további fejlesztésre.
Zelenyánszkiné dr. Fábián Ágnes alaposnak és jónak tartja a programot, ám a jobbikos képviselőnek úgy reagált: nézzen körül inkább a saját pártja vezetése körül.
Herczeg Tamás csatlakozva az előtte szólókhoz úgy fogalmazott: a nagyvállalatok menedzsmentjével egyeztetve látszik a strukturális munkanélküliség. Ezért azt javasolja, kerüljön be az a szöveg, hogy a munkahelyteremtés mellett a lakhatás is fontos cél.
Az Arad-Békéscsaba útvonal fejlesztésére vonatkozó kérdésre úgy reagált a polgármester: két olyan városról van szó, amely között a kulturális kapcsolaton felül gazdasági is van, ám forrást még nem tudtak rendelni a cél mellé.
Takács Péter egyetértett a polgármesterrel, Kocziha Tündének pedig úgy reagált: nem ide illő a jobbikos képviselő megjegyzése, de ha vannak plusz információi, akkor azt ossza meg a grémiummal is.
A 120-as vasútvonalat Békéscsabáig kétvágányúsították, most tervezik a román határig hátralévő 28 kilométer további fejlesztését - emlékeztetett Szarvas Péter. Mint mondta, ismeretei szerint a határon túl is zajlanak a fejlesztések, ez is biztosíthatja Araddal a szorosabb viszonyt.
Hanó Miklós jelezte az Araddal való együttműködés kapcsán, hogy közös vállalata van a két térségi vízszolgáltató cégnek, melynek a magyar tulajdonosának, az Alföldvíz Zrt.-nek a legnagyobb tulajdonosa Békéscsaba.
Miklós Attila megjegyezte, kivételesen egyetért Kocziha Tündével: “ne felejtsük el, hogy milyen a korrupció megítélése, a Duna Aszfalt feltűnően sok megrendelést kap, a Közgép pedig nem” - mondta az MSZP-s politikus.
Kocziha Tünde meglepődve tapasztalta, hogy újdonságot mondott, hiszen mint fogalmazott, szóbeszédek indultak el a városban, visszaosztásokról beszélnek a buszon, amelyek nem vetnek jó fényt a városra, ezért nem árt az óvatosság.
Nagy Ferenc szerint valóban jó kritikát kapott a gazdasági program, minden felvetés jogos volt, a vállalkozási kerekasztallal kapcsolatos is. A munkaerőhiány kérdését azonban szerinte kezeli az anyag.
Kaposi László szerint is igaza van Kocziha Tündének, bár nem lepte meg, ki építi az M44-est. “Önzőnek kell lennünk, mert Békéscsabának jár ez az út” - fogalmazott, ezért a képviselő szerint ezt el kell fogadni, “majd vizsgálja az igazságszolgáltatás, ki mit nyúlt le” - zárta sorait a DK politikusa.
Kiss Tibor úgy fogalmazott, várják már azt a pillanatot, hogy kész legyen az autóút, az ellenzék dolga, felelőssége, hogy ott legyen minden kilométerkőnél - reagált az előtte szóló szavaira.
Dr. Ferenczi Attila szerint a programban jól összefoglalták a szakértők a gazdasági helyzetet és a jövőbeni célokat. “Ne feledkezzünk meg arról, hogy a mikro- és kisvállalkozások támogatási programjával 195 munkahely létrehozását tudta támogatni az önkormányzat, bár nem feladata a munkahelyek teremtése” - mondta a tanácsnok, aki szerint jó úton van az önkormányzat. A Városfejlesztési Kft. 17 nagy projektből 10-et két hónapon belül előkészített, amiért köszönetet mondott. A foglalkoztatási paktum pályázatában benne van, hogyan kell a képzést a munkáltatók igényeihez igazítani, ezzel reagálva Miklós Attila korábbi kijelentésére a munkaerőhiányról.
15 igen, egy (Kocziha Tünde) tartózkodással elfogadták a képviselők a programot.
Végleg eldől, mennyiből újítják fel a tanmedencét
Több korábbi ülés után ismét a képviselők elé került a Szigligeti utcai óvoda tanmedencéjének ügye. Az előzményekről, illetve arról, miért tolódott a döntés a felújításról, arról ide kattintva olvashatnak többet. Egy ajánlatot már vizsgált a grémium, amely bruttó 113 millió forintról szólt, ami az óvoda teljes épületegyüttesére vonatkozik. Erre a változatra már van engedélyes terv is, és beadták a kivitelezési tervdokumentációt, így akár már tavasszal elindulhatna a felújítás. A “B” változat ezzel szemben bruttó 76,2 millió forintból hozná ki a munkálatokat, ám mivel minden tervet el kell készíteni, a felújítás ebben az esetben csak nyáron kezdődhetne.
Szarvas Péter elöljáróban annyit említett, hogy a bizottság rendezhetőnek találta a tanuszoda helyzetét. A két tervezési program nem azonos műszaki tartalommal bír - tette hozzá a polgármester, kiemelve: olyan komplett megoldást kellene támogatnia az önkormányzatnak, ami hosszútávra ad megoldást, és alapul veszi az elkészült engedélyes tervet. Éppen ezért a 1 13 millió forintos terv mellett teszi le voksát - jelezte a városvezető.
Wittman László, a Stratégiai és fejlesztési osztály vezetője azt közölte: a két műszaki tartalom között 5-6 pontban foglalhatóak össze a különbségek. A legjelentősebb, hogy az “A” változat, vagyis a már engedélyezett terv a ragasztott fatartók elbontásával, és új ragasztott fatartók beépítésével számol, a “B” változatban azonban csak kezelnék azokat. Ha a tetőszerkezetben is vannak hibák, további javítások szükségesek - tette hozzá az osztályvezető, ami mint mondta, új engedélyes tervek készítését jelentheti.
Kutyej Pál kérdésre jelezte, továbbra is ígérvénye van arra, hogy a Magyar Úszószövetség biztosítani kívánja a már megígért 36 millió forintos támogatást.
30+43 millió forintos önkormányzati forrás áll jelenleg rendelkezésre - hangzik el az ülésen, ehhez jön még a MÚSZ támogatása.
Zelenyánszkiné dr. Fábián Ágnes a “B” terv mellett teszi le voksát, mivel a létesítmény karbantartására is kell majd gondolni. “Elhallgatjuk azt, hogy valamiért az az uszoda tönkrement, és később valamiből fenn kell tartani” - jegyezte meg a tanácsnok, hozzátéve: a többi óvodától el kell venni forrásokat, ha az “A” változatot támogatják, pedig alapvető hiányokkal küzdenek az intézmények. Azt a 30 millió forintot, ami ezzel a változattal járna, akár hiánypótlásra is lehetne fordítani - zárta sorait a Fidesz politikusa.
Miklós Attila arra kérdezett rá, hogy az “A” változat megvalósulása esetén mennyivel lesz hatékonyabban és olcsóbban üzemeltethető az uszoda?
Wittmann László úgy fogalmazott, a hatékonyabb hőszigetelésben és a korszerűbb világítási rendszerben lévő különbségben áll az első változat gazdaságosabb üzemeltetése. A tervezők szerint felelősséggel csak külön kimutatással lehet megmondani, mit jelent forintban a gazdaságosabb üzemeltetés.
Kaposi László szerint nem biztos, hogy az olcsó megoldás a jó, az üzemeltetésben jelentős összegeket lehetne spórolni. Gyerekekről van szó, tehát fontos a cél - fogalmazott, visszatérve a választókerületi célelőirányzatokra, a DK képviselője szerint onnan is lehetne átcsoportosítani forrást.
Kiss Tibor azt a következtetést vonta le, hogy az “A” változat új tanmedencéről szól, a “B” pedig egy felújítottról, de véleménye szerint a gyerekek egyik esetben sem szenvednek majd hiányt.
Miklós Attila szerint mindkét terv alkalmas arra, hogy kiszolgálja az óvodásokat, de az is kérdés, ha plusz 30 millió forintot költenek az uszodára, az mennyi idő alatt térül meg? Ha az “A” változat hatékonyabb, és olcsóbb az üzemeltetés, akkor hallania kellene a testületnek egy konkrét számot arról, mennyivel lesz ténylegesen takarékosabb az uszoda működtetése?
Szarvas Péter továbbra is az “A” változat mellett kampányolva elmondta: ő sem tudja megbecsülni számszerűen, mennyivel lesz takarékosabb a város, de véleménye szerint ezt nem egyszerű közgazdasági kérdésként kell kezelni.
Dr. Ferenczi Attila visszautasította a polgármester azon állítását, hogy aki a “B” változat mellett áll, az “felelőtlen”. Emlékeztetett arra, hogy 2015-ben még 60 millió forintot javasolt a polgármester a felújításra, de már akkor tudták, hogy ez nem lesz elég. Felsorolva az előzményeket a tanácsnok megjegyezte: a forrást egyébként a Százszorszép óvoda nyílászárócseréjéből, és egy tanya meg nem vásárlásából lenne fedezhető. Megjegyezte azt is, hogy Fülöp Csaba kezdeményezésére többször került sor jótékonysági megmozdulásra, a bizottsági üléseken pedig több olyan tétel hangzott el, amit Wittman László elfelejtett említeni. A tanácsnok szerint az uszoda felújítása a cél, a “B” változat ezt az igényt maradéktalanul kielégíti. Egyelőre nem tudni, mennyi lesz számszerűen a megtakarítás, de mégis a biztonságot kell szem előtt tartani. A szakértők mindkét esetben nyilatkozták, biztonságosabb lesz - mondta a politikus, hozzátéve: nem kapcsolt a Fidesz-frakció spórolós üzemmódba.
úgy fogalmazott, nem használt ilyen kifejezéseket, ám ha a tartószerkezetek biztonságosságáról van szó, akkor érdemesebb inkább újakat építtetni. A “B” változatot sem tartja rossznak, de akkor lenne a legnyugodtabb, ha az “A”-t szavazták meg.
Takács Péter szerint az előző polgármester türelemre intett, és arra hivatkozott, hogy nincs saját forrás, de örül annak, hogy végre van esély a felújításra. A különbséget ő is a fatartószerkezetben látja. Ha a testület a “B” változatot támogatja, akkor a szolgáltatás színvonalában lesz-e különbség? - összegezte kérdését az LMP-s politikus.
Szarvas Péter úgy véli, kevés a kettő közti eltérés.
Fülöp Csaba szerint fontos lépés, hogy ma végleg eldől az uszoda felújításának sorsa. Mint mondta, mindkét szakértő jó munkát végzett, helyszíni bejárás után elmondták, milyen megoldások képzelhetőek el. Megkérdezte ugyanakkor, hogy a felújításnál ugyanazoknak a garanciális feltételeknek felelnek meg? 445 ezer forint folyt be a “tégla-jegyekből”, így ez az összeg az óvoda alapítványától csak erre a célra fordítható - tette hozzá az MSZP képviselője.
Kutyej Pál azt közölte: a MÚSZ olyan kritériumot fogalmazott meg, hogy 15 évig működtetni kell a felújított uszodát, illetve helyet kell biztosítani az úszóklubba járó gyerekeknek is, úgymond kompenzációképp. Ez azt is jelenti, hogy nagy bevételek nem lesznek az ingatlan kiadásával kapcsolatban, így nem lenne baj, ha maradna tartalék ennek fedezetére.
Herczeg Tamás szerint a közgyűlés minden tagja úgy foglal állást, hogy a tanmedence szempontjából biztonságos megoldást kell találni. A tanácsnok azt mondta, nem találkozott még olyannal, hogy az előterjesztés előterjesztője indirekt módon több képviselőt is felelőtlenséggel vádolt, de ez most megtörtént.
Nagy Ferenc a számokra visszatérve kiemelte: 25 millió 326 ezer forint a különbség a két terv között, ezzel párhuzamosan két különböző variációról van szó, végeredményében is - jegyezte meg az alpolgármester. A döntés a magasabb összegű megoldás mellett azt jelenti, hogy korszerűbb, magasabb minőségű tanuszoda épül majd a városnak, vélte az alpolgármester.
Lukácsi László főépítész jelezte: a 10 év garancia önmagában nem jó szám, ez a tartósszerkezetre vonatkozik, minden másra pedig 5 év a jótállás. Hozzátette: nem tervezői költségbecslés, hanem konkrét kiviteli ajánlatot adott a vállalkozó a költségekre. Megfelelő karbantartás mellett a szerkezet 30-50 évig is jó lehet.
Takács Péter a két megoldás közti pénzügyi különbséget mindenképp figyelembe fogja venni, és azt kéri, a fa tartószerkezet esetében 10 éves garanciát vállaljon a kivitelező.
Bíró Csaba úgy fogalmazott: nem szakértők a képviselők, de a bejáráson, a bizottsági üléseken mindenki megkaphatta a megnyugtató válaszokat. Ismét lenne vízhez szoktatás, ha felújítják a tanmedencét, ebben az esetben a legpozitívabb megoldást hozza meg a közgyűlés - vélte a képviselő.
Dr. Ferenczi Attila mindeközben azt jelezte, a tavalyról maradt 4,1 millió forint van félretéve az uszoda felújítására.
Több módosító javaslat érkezett az előterjesztéshez, a pénzügyi és KIOS bizottságét 15 igennel és Szarvas Péter tartózkodása mellett fogadták el. Bíró Csaba, a padlófűtés kiépítésének szerepeltetésére vonatkozó javaslatát egyhangú igennel fogadták el, míg azt, hogy 4+50 +MÚSZ támogatás+450 ezer forintos forrással kalkulálnak a cél megvalósítására, szintén 16 igennel fogadta el a grémium. Összességében végül a “B” változatot fogadták el a képviselők.
Kik lesznek a zöldterületek karbantartói?
Az önkormányzat a Békéscsaba területén lévő parkok és zöldfelületet fenntartására közbeszerzési eljárást indított. Az ajánlattételi határidő október 11-én lejárt. Összesen hét vállalkozó nyújtotta be ajánlatát. A Közbeszerzési Bíráló Bizottság a József Attila lakótelep, Erzsébethely és a Széchenyi liget üzemeltetésére tett ajánlatok közül a Csodakert Virágkötészeti Kft., és a Park Centrum Kft. ajánlatát érvényesnek tekinti. A Forgút-Veszterkert Konzorcium és a Lián Kertészeti Kft. egész városra vonatkozó ajánlatát elfogadta. Az ár-érték arányában a József Attila lakótelep, Erzsébethely és a Széchenyi liget üzemeltetésére a Csodakert Virágkötészeti Kft-t tekinti a legalkalmasabbnak. Míg a város többi parkjának karbantartására a Lián Kertészeti Kft-t javasolja. Azonban mivel a Lián Kft. ajánlata meghaladja a rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét, az önkormányzat akár érvénytelennek is nyilváníthatja a közbeszerzési eljárás második pontját, és három hónapra a Vagyonkezelő Zrt.-t bízza meg, ezután kihirdetnek egy újabb közbeszerzési eljárást.
Jelentős szépészeti beavatkozások történtek a parkjainkban - fogalmazott a polgármester. Ezért nem értette, hogy miért nem hirdet eredményt a város nagyobbik részét fenntartó ajánlatok közül, hiszen a Lián Kft. érvényes pályázatot nyújtott be az érintett terület fenntartására.
dr. Ferenczi Attila emlékeztetett, hogy 2015 elején vetette fel először egy Városgazdálkodási Kft létrehozását, így a város végezné a parkok karbantartási feladatait. Az utóbbi időkben több lakossági bejelentés érkezett, például térdig ér a fű, amit a kivitelező nem köteles levágni. Vannak rugalmasságot igénylő lakossági igények, amit egy városi céggel biztosítani lehet, hiszen azt utasíthatjuk eseti problémák kezelésére is - vélte a tanácsnok hozzátéve: ez időt vesz igénybe, ezért merült fel a három havi áthidaló időszak, majd egy év alatt létrehozhatnák a városgazdálkodási céget.
Szarvas Péter aggodalmát fejezte ki, mert minden ilyen jellegű tevékenység elvégzéséhez komoly eszközpark szükséges, amivel a pályázók már rendelkeznek. Emellett a Vagyonkezelő Zrt-nek rengeteg feladata van, nem kellene további feladatot rápakolni a társaságra - fogalmazott a polgármester.
Hanó Miklós szerint saját céggel takarékosabban, szélesebb körben, nagyobb feladatellátással tudná biztosítani a város a zöldterületek karbantartását.
Nagy Ferenc hozzátette, több kérdést is felvet egy saját cég létrehozása, de hosszútávon valóban jó megoldás lehet.
“A stratégiai döntés arról szól, hogy elinduljunk-e egy saját cég létrehozása felé, amely egy költséghatékonyabb megoldás lehetne. Erről döntsünk” - zárta sorait a dr. Ferenczi Attila.
Takács Péter javasolta, hogy készítsen tervet az illetékes bizottság arról, a következő években mi várható a cégtől, mekkora összeget takaríthat meg vele a város.
11 igen, 1 nem (Szarvas Péter), három tartózkodás (Miklós Attila, Kocziha Tünde és Takács Péter) mellett, elfogadta a testület a javaslatot. A testület Bíró Jánost és Kutyej Pált választotta meg hitelesítőként.
Beszámolt a Vagyonkezelő Zrt.
A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. fő tevékenysége továbbra is az önkormányzati tulajdonú ingatlanok üzemeltetése és bérbeadása, de az egyéb feladatkörök egyre nagyobb arányt képviselnek a gazdálkodásukban. A beszámoló alapján a társaság a 2016. harmadik negyedévét 191 millió forintos veszteséggel zárta. A veszteség oka a 223 millió forint működési támogatás elszámolásának és a hulladékgazdálkodás területét érintő szolgáltatási díj hiánya. A Békéscsabai Városfejlesztési Nonprofit Kft. és a Békéscsabai Hulladékgazdálkodási Nonprofit kft. esetében a támogatási szerződések egyeztetése még folyamatban, várhatóan a következő negyedévre fognak elkészülni és a lehívott támogatásokból ezek a társaságok is vissza fogják fizetni a működésükhöz kapott tagi kölcsönöket. A társaság mérlegbeszámolójából az is kiderült, hogy a VAK szeptember 30-án több mint 575 millió forint saját tőkével rendelkezett.
14 igen, Miklós Attila és Kocziha Tünde tartózkodása mellett elfogadta a beszámolót a testület.
Új folyószámlahitel szerződést köt a VAK Zrt.
A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. folyószámlahitel szerződése december 30-án lejár. A hitel a társaság zavartalan működéséhez elengedhetetlen, a hitel fedezete pedig a társasághoz befolyó bérleti díjak, a parkolóautomaták bevétele és egy beépített telek. Az új szerződést a jelenlegi lejárta után maximum egy éves futamidővel, 30 millió forintra köti meg a városvezetés.
15 igen, Kocziha Tünde tartózkodása mellett elfogadta az előterjesztést a testület.
DAREH-en innen és túl
November 10-ére hívta össze következő taggyűlését a Délkelet- Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás. A napirendi pontok tárgyalása előtt Gyula önkormányzatának képviselője az elnök lemondását kérte november 30-ai dátummal. A bizalmi szavazás után Dávid Zoltán jelezte, hogy azonnal lemond posztjáról, majd Hanó Miklós alpolgármester is jelezte, hogy lemond az alelnökségről.
De a korelnök sem vállalta a tisztség ideiglenes betöltését, így Molnár Sándort, Vésztő polgármesterét választották meg ideiglenes elnöknek. A társulásnál egyébként több engedélyezési eljárás is folyamatban van.
Takács Péter szerint rendkívül komoly háború folyik a társulásban, ezért a következő közgyűlésre be kell terjeszteni, milyen rövid és hosszú távú következményekkel járna, ha Békéscsaba városa kilépne a DAREH-ból. A politikus azzal indokolta javaslatát, hogy a város nem csak nem kapja meg a méretéből adódó szavazati arányt, az igazgatóság személyi összetétele sem egyértelmű. - Miért nem lettünk megkérdezve arról, a koncepció váltás megfelel-e nekünk. A város már egyszer hasonló okokból elhagyta már a társulást - tette hozzá a képviselő.
Szarvas Péter arról tájékoztatott, hogy a kilépést csak adott év legvégén fontolhatja meg a tag, de előtte fél évvel ezen igényét jeleznie kell.
Hanó Miklós arról tájékoztatott, hogy az október eleji DAREH közgyűlésen mutatták be az új koncepciót, és váltották le a DAREH Bázis Zrt. akkori igazgatóját. “Az új koncepciót nem volt lehetőségem megismerni, annak vitája nem történt meg. A következő taggyűlésen viszont ismét kezdeményezték Dávid Zoltán visszahívását, akit meg is szavaztak. Az európai unió az eredeti koncepciót elfogadta, akkor miért kellett új koncepciót megszavazni a taggyűlésen?” - tette fel a kérdést az alpolgármester. Viszont a politikus arra hívta fel a figyelmet, mivel Békéscsabán van a válogatómű, számos olyan eszköz, ami a városé, így a kilépés sem lenne egyszerű.
“Ha nekünk nem megfelelő a társulás, akkor a kilépést is át kell gondolni. El kell érnünk, a város garanciát kapjon arra, az itt lakók érdekei nem sérülhetnek a társulás következtében” - fűzte hozzá Takács Péter.
Miklós Attila arra figyelmeztetett, amennyiben bedől a rendszer, akkor lakosság számarányosan kell visszafizetni a büntetést, hiába van csak egy szavazatunk.
- Együtt vagyunk, együtt kell mennünk, meg kell találnunk a közös utat, ehhez nem kell Hanó Miklós jelenléte sem. Korlátozottak a lehetőségek egy szavazattal, de a kilépés sem megoldás - tájékoztatott Nagy Ferenc alpolgármester.
Jelenleg nincs a DAREH-nek vezetése, a holnapi taggyűlésen lesz az elnökválasztás, pedig március 31-ig el kell indulnia a projektnek - közölte Hanó Miklós. A legnagyobb gond szerinte mégis az, ha kilép a város, akkor nem lesz meg az induláshoz szükséges szemét-bázis.
Takács Péter módosító indítványát 5 igen, 3 nem, 9 tartózkodással nem fogadta el a grémium
Az előterjesztést 13 igen, 4 tartózkodás mellett elfogadták.
A következő előterjesztés is a DAREH-al kapcsolatos. Takács Péter rögtön arra emlékeztet, hogy habár Békéscsabán van a legnagyobb szemétlerakó, és a város a legnagyobb lélekszámú tagja a társulásnak, akkor képviseljenek minket megfelelően. 10 Dél-békési polgármester sorolja jogi aggályait a társulással kapcsolatban, az előterjesztéshez csatolt levélben.
Hanó Miklós úgy fogalmazott: nem akarja, hogy 2 milliárdos büntetést kapjon a város, ha megbukik a pályázat, pedig most afelé sodródik a helyzet. A kistelepülések nem számottevőek, a cél pedig továbbra is az, hogy elinduljon a DAREH. Ha a rendszer nem működik, akkor létszám alapján visszaosztják a büntetést - fogalmazott az alpolgármester.
dr. Ferenczi Attila szerint az ellátást a TAPPE-val kötött szerződés biztosítja. A tanácsnok azt mondta: akkor lesz kötelezettség, ha a feladatot átadják a DAREH-nak, ami nem kapta meg a megfelelőségi tanúsítványt, ám a Vagyonkezelő megkapta azt. A második negyedéves szemétszállítási díjat a VAK Zrt.-nek átutalták, ezért tudtak tagi kölcsönt visszafizetni. A szemétszállítással nem lesz gond - vélte a politikus, aki szerint a válogató elindítása a problémásabb. Felhívta a figyelmet arra is, hogy változott a rendszer, ugyanis az állam értékesíti majd a hasznos hulladékot, nem pedig a vállalat. Hozzátette ugyanakkor, hogy nem a város tehet róla, hogy döcög a rendszer indítása. Mint mondta, Hanó Miklós kiállt a város mellett, a polgármester nem vállalta Békéscsaba képviseletét a társulásban, és arról sem ők tehetnek, hogy nem lakosságarányos szavazattal rendelkezik Békéscsaba a DAREH közgyűlésben. A kilépést azért tartja kellemetlennek, mert elfogadták a 2015-ös koncepciót, amelyben véleménye szerint nem azt módosították, amit módosítani kellett volna.
Hanó Miklós úgy fogalmazott, négyszer voltak úgy DAREH közgyűlésen, hogy obstruáltak, fél évig húzták az érdemi döntést, mostanra pedig már annyira kifeszült a játék, hogy ebben nem akar részt venni.
12 igen, 1 nem (Takács Péter), 4 tartózkodás ellenében (Fülöp Csaba, Miklós Attila, Kaposi László, Takács Péter) fogadták el a határozati javaslatot.
Nem tágít követelése mellől a DAKK, fizet a város
32 millió forintot követel a Dél-alföldi Közlekedési Központ Zrt. (DAKK) a várostól, veszteségei megtérítésére. Szeptemberben járt már a közgyűlés előtt az ügy, ám addig nem sikerült a polgármesternek és a cég vezetőjének asztal mellé ülnie. Október 18-án aztán végül személyesen találkoztak, és a vállalat megküldte a veszteség kiegyenlítési kérelmének kiegészítő adatszolgáltatását is. Ebben a bevételek elmaradására, és a költségek változásaira hivatkoznak. A polgármester az előterjesztésben azt írja, csak a 6,9 millió forintos, bevételkiesésből adódó veszteség megtérítése indokolt, amit a város két részletben fizetne - de csak akkor, ha a DAKK írásba adja, hogy nem szünteti meg a Csaba Centerben lévő ügyfélszolgálatát.
15 igen, 1 tartózkodás (Kocziha Tünde) mellett hagyta jóvá a grémium az előterjesztést.
Közterület használatának meghosszabbítása
A közterület használatának maximális időtartamát az önkormányzat a javaslat alapján három év helyett, 10 plusz 10 vagy 5 évre hosszabbítja. Ugyanakkor a meghatározott idő leteltével a közterület-használati engedély továbbra is újból kiadható.
16 igen mellett elfogadták az előterjesztést a képviselők.
Emléktestület jön létre a 300. évforduló előkészítésére
A megye újjászervezésének első kísérletére a törökkel kötött karlócai békekötés után, 1699-ben került sor. A Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári békekötés (1711) után elkezdődhetett a békés újjáépítés korszaka. Végül 1715. július 23-án Békésen került sor a vármegye alakuló és tisztújító közgyűlésére, évekkel megelőzve a szomszédos Arad, Csongrád és Csanád vármegyék újjáalakítását. A 18. század második évtizedében, a török hódoltság és a felszabadító harcok elmúltával elenyésző számú lakos élt a megyében. A népesség növekedését a kor vándormozgalmai indították el. A jobbágyok egyrészt a nagyobb szabadság, a boldogulás reményében célozták meg ezeket a területeket, másrészt pedig a vallásszabadság igénye indított el sokakat. 1715-ben még pusztaként említik Csabát, ám egy év múlva már biztosan lakott volt, hiszen adót vetettek ki rá. A város újraalapítása Harruckern János György nevéhez fűződik, aki a török elleni háborúban szerzett érdemei elismeréseként vásárolhatta meg a kincstártól Békés megye területét. A település intenzív benépesítése csak ezután, 1718-ban kezdődött. Így a 2018-as esztendő a 300. évforduló megünneplésére ad okot. Ahhoz, hogy a város országos színvonalú eseménysorozattal ünnepelje a jeles évfordulót, már idén érdemes megkezdeni a pénzügyi és tartalmi tervezést. Ezért az önkormányzat javasolja a Békéscsaba 300 Várostörténeti Emléktestület felállítását, melynek elnöke Szarvas Péter polgármester, elnökhelyettese pedig Kiss Tibor alpolgármester lenne. Az előkészítéshez a közgyűlés a jövő évi költségvetésből másfélmillió forint forrást különít el.
Időben hozzá kell látni az ünnepség szervezéséhez, fűzte az előterjesztéshez a polgármester.
Zelenyánszkiné dr. Fábián Ágnes tett kiegészítést: azt javasolta, az emléktestületben további négy bizottsági elnök vegyen részt, amit az esemény jelentősége indokol.
Takács Péter módosító javaslatot tesz, nem újratelepítésről, hanem betelepítésről van szó, Békéscsabán abban az időben ugyanis éltek magyar családok.
A módosításokkal együtt egyhangúlag szavazták meg az előterjesztést.
Általános iskolai felvételi körzethatárokat véleményeztek
Mióta az állam átvette az iskolák működtetését, a kormányhivatalok feladata a felvteli körzetek megállapítása, amelyhez minden év novemberében kikérik a helyi önkormányzatok véleményét. Az előterjesztésben az áll, hogy nem javasolják a jelenlegi körzethatárok változtatását.
17 igen egyhangú igen mellett fogadták el a határozati javaslatot.
Módosítani kell a kistérségi megállapodást
Mivel 2017 január 1-től az önkormányzat lesz a fenntartója az Életfa Idősek Otthonának, és már az ügyeleti ellátással kapcsolatos feladatokat sem a kistérségi társulás, hanem a Csaba Ügyeleti Kft. végzi, a változásokat át kell vezetni a társulási megállapodásban.
Takács Péter szerint aránytalan a szavazati rendszer, ha minden kis település összefog, akkor le tudják szavazni Békéscsabát a társulási tanácsban. Hozzátette: korábban a város nélkül nem lehetett szavazni.
Szarvas Péter nem érzi, hogy nyomságyakorlás lenne a kistérség részéről, de mint mondta, az alapszabály módosítását napirendre lehet tűzni.
16 igen és Takács Péter nem szavazata ellenében megszavazták az előterjesztést.
Hajléktalan-kérdés
Anyaság, betegség, rokkantság, fogyatékosság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult. A szociális biztonsághoz tartozik az emberhez méltó lakhatás feltételeinek megteremtése is. Az önkormányzatok arra törekszenek, hogy valamennyi hajléktalan számára szállást biztosítsanak. Békéscsabán a hajléktalanok ellátását 2016 óta a Békéscsabai Családsegítő és Gyermekjóléti Központ biztosítja. Átmeneti és nappali ellátással, valamint utcai szociális munkával segít a rászorulókon. Azonban az éjjeli menedékhely, illetve a hajléktalanok átmeneti ellátása tárgyi és infrastrukturális hiányosságok miatt nem megoldott. Több pályázatot is benyújtott már a város, ám nem jártak sikerrel. Részmegoldásként az önkormányzat kiadott két szociális bérlakást hét hajléktalan személynek. Az itt élők albérleti díjat fizetnek és gondoskodnak környezetük rendben tartásáról. A rendszer sikeresen működik, ezért februárban a közgyűlés úgy döntött, hogy további négy lakóegységet ad át a hajléktalanoknak. A lakások átvétele november végén várható.
Az önkormányzatnak törvényi kötelessége biztosítani a hajléktalanok átmeneti szállását. Mivel jelenleg nincsen olyan ingatlan a város tulajdonában, amely alkalmas lenne a feladat ellátásra, ezért a bizottság lakókonténerek felállítását javasolja. Ezzel biztosítható az egy ellátottra jutó 4 négyzetméter lakóterület és az ellátottak számának megfelelő közösségi tér is.
Takács Péter azt kérdezte, hogy 26 millió forintból mekkora kőépületet lehet építeni? A képviselő szerint ideiglenes megoldás a konténeres, vizsgálta-e valaki ezt?
Wittmann László osztályvezető válaszolt: 250 ezer forintos négyzetméterenkénti áron lehet ilyen építményeket felhúzni, de ennél csak magasabb díjszabás van.
Tőgye Ildikó osztályvezető úgy fogalmazott, sok oldalról közelítették meg a kérdést, korábban 2, illetve 6 millió forint/férőhelyes áron lehetett építkezni. Ezek 2004-es adatok.
16 igen, 1 tartózkodás (Takács Péter) ellenében elfogadták a javaslatot.
Bárki javaslatot tehet természeti területek védettség alá helyezésére
A helyi természeti területek védetté nyilvánításáról szóló rendelet pontosítását, aktualizálását kezdeményezi az önkormányzat. A tervek szerint az új rendelet többek között tartalmazza majd a Zöld Csütörtök Természetvédő Kör által készített kezelési tervet is. Ezzel egyidejűleg a közgyűlés januári döntése alapján közzéteszik a város honlapján, a Csabai Mérlegben a felhívást arról, hogy megfelelő indoklással és dokumentációval bárki javaslatot tehet újabb természeti területek védettségére. Ezek benyújtási határideje 2017. január 31. lesz. A beküldött javaslatokról a közgyűlés a későbbiekben dönt.
Takács Péter időszerűnek látja a rendelet áttekintését, hiszen a ‘90-es évek óta számos változás történt a védett területek tekintetében.
Bacsa Vendel arról tájékoztatott, ez az első forduló, folyamatosan lehet majd javaslatokat megtenni január 31 után is.
17 igennel elfogadta a testület az előterjesztést.
Működhet-e hatékonyabban a gyermekélelmezési rendszer?
A gyakorlati és szabályozási kihívásoknak megfelelve egyre több önkormányzat helyezi át kötelező vagy önként vállalt feladatait saját tulajdonú, az erőforrásokat jól felhasználó gazdasági társaságba. Egyes önkormányzatok (mint Szarvas) a gyermekélelmezéssel kapcsolatos feladatait a 100 %-os tulajdonukban álló nonprofit korlátolt felelősségű társasággal látják el. A gyermekélelmezéshez kapcsolódó feladatok minél hatékonyabb ellátása és a benne rejlő lehetőségek szélesebb körű kihasználásáért - önállóbb finanszírozásra és a működéséhez szükséges források megszerzésére képes - gazdasági társaságot hoznának létre.
Amennyiben az élelmezési feladatot a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. törzsházán belül működő gazdasági társaságként oldanák meg, akkor a többi vállalattal közös feladatellátásként szervezhetné meg a karbantartást, létesítményüzemeltetési feladatokat, gazdasági adminisztrációt, valamint a takarítási szolgáltatást is, ezzel jelentős költségmegtakarítást elérve - írja az előterjesztő. Hogy milyen előnyökkel járhat ez a forma, és milyen döntéseket kell hoznia a grémiumnak, arról a következő ülésre készítenének szakvéleményt.
16 igen szavazattal elfogadta a testület az előterjesztést.
Mennyi plusz pénz jár a Csaba TV-nek?
Az előző közgyűlésen hozott határozat értelmében a képviselők elé beszámoló került a Csaba TV e félévi támogatásáról. Dr. Ferenczi Attila akkor úgy látta, nagy összeget kap a helyi kereskedelmi televízió, főleg annak tükrében, hogy korábban nem csak a közgyűlés közvetítéséért, hanem a város közéletével kapcsolatos műsorok készítéséért is kapott pénzt, utóbbiak ma már nem készülnek. Egy esztendővel ezelőtt létrejött az önkormányzat tulajdonában álló, három médiumot magába foglaló Békéscsabai Médiacentrum, amely szintén élőben közvetíti a közgyűlést a 7.TV-n, a behir.hu-n, háttérműsorokat készít a helyi közélet történéseiről, a Csabai Mérleg két teljes oldalon számol be az ülés döntéseiről. Ezért a tanácsnok úgy vélte, 1,1 millió forint sok közvetítésenként. A polgármester akkor úgy érvelt a kereskedelmi televízió mellett, hogy az minden békéscsabai háztartásba eljut, s tudomása szerint a 7.TV ezt még nem tudja felmutatni, ellenben minden polgárt megillet a teljeskörű tájékoztatás a közgyűlés munkájáról. (Az elhangzottak ut
