Közgyűlés: Megszavazták a városgazdálkodási cég létrehozását

Sok fontos döntést hozott a békéscsabai képviselő-testület csütörtökön. 

Ha kíváncsi az előterjesztésekre, azokat a város honlapján, ezen a linken keresztül érheti el.

 

 

 

 

Napirend előtt – legyen-e fórum a városi fejlesztésekről?

 

A közmeghallgatásról kérdez Takács Péter (LMP). Azt javasolja, legyen közmeghallgatás a városi fejlesztésekről. Emlékeztetett emellett arra is, hogy tavaly a kolbászfesztivál magas jegyárai kiemelt témának számított, kérdezi a polgármestertől, hogy a csabai kedvezményekről azóta tárgyalt-e a jegyárakról?

Szarvas Péter (független) jelezte, hogy a Csaba kártyával rendelkezők és a bérletesek kaptak kedvezményt, egyéb jogosultság azonban nem járt. A fesztivál rentabilitásának megtartásával indokolták a szervezők azt, hogy nem adtak egyéb kedvezményt. A polgármester hozzátette: szerinte többen is részt vehettek volna a négynapos kolbászünnepen, ha alacsonyabbak a belépők díjai.

Herczeg Tamás (Fidesz-KDNP) szerint nem kellene külön a Munkácsy-negyedre fókuszálni a közmeghallgatást, hanem a jövőbeni fejlesztéseknek kellene a középpontba állni. Takács közben helyesbített: ő is erre gondolt eredetileg.

Tímár Ella (Fidesz-KDNP) megjegyezte: minden nyertes projektnek van lakossági fóruma, véleménye szerint nem kellene plusz közmeghallgatást tartani. Mivel a médiában is megjelennek ezek a felhívások, a képviselő szerint azokon kellene részt venniük a békéscsabaiaknak.

Szarvas Péter (független) egyetértve a felvetéssel hozzátette: ennek ellenére is kaphatnának további tájékoztatást a helyi lakosok, mivel úgy érzékeli, sokan még mindig nem tudnak eleget a fejlesztésekről. A felvetést pedig megvizsgálják vezetői értekezleten.

 

 

Új intzéményvezető a Szigligeti Utcai és Kazinczy-lakótelepi Óvoda élén

 

Keresik már egy ideje az új igazgatót, de eddig nem találtak rá – így a Szigligeti Utcai és a Kazinczy-lakótelepi Óvoda igazgatói posztjára júliusban új pályázatot írtak ki. A megbízott intézményvezető 2015 február vége óta Beghdadi Éva óvodavezető-helyettes. Az új pályázatra hárman jelentkeztek, közülük döntő többségben Királyné Egri Mónikát támogatta a nevelőtestület. Megbizatása 2022 augusztusáig szól.

 

Királyné Egri Mónika a Szigligeti utcai és a Kazinczy-lakótelepi óvoda új vezetője. Fotó: Tóth Áron

 

Bíró Csaba (Fidesz-KDNP) emlékeztet arra, hogy már több éve keresik az intézmény új vezetőjét, de a most lezárult pályázatban megnyugtató döntést tudott hozni a közművelődési, ifjúsági és sport bizottság. Hozzátette: két pályázat érkezett a pozícióra. Az egyik nem felelt meg a követelményeknek, a másik azonban korszerű és előremutató elképzeléseket tartalmazott, amelyet támogatásra javasol a bizottság. Kiemelte: az elmúlt években Beghdadi Éva óvodavezető-helyettesként kiválóan látta el a feladatot, neki mindenképpen szeretnék megköszönni a munkáját.

Fülöp Csaba (MSZP) hangsúlyozta, hogy nagyon színvonalas, egyedi megközelítéseket is tartalmaz Királyné Egri Mónika pályázata, aközben, hogy épít az óvoda tradícióira. Véleménye szerint a pályázat elképzelései garanciát adhatnak arra, hogy tovább fejlődjön az intézmény. A képviselő is külön megköszönte Beghdadi Éva kiválóan végezett munkáját, amely lehetővé tette, hogy az óvoda eddig is zavartalanul működjön.

Királyné Egri Mónika elmondta – ahogy a pályázatában is leírta – a legjobb tudása szerint igyekszik a pedagógiai programot még innovatívabbá tenni igazgatóként. Leginkább tehetséggondozó programokat tervez – például sakk és úszás oktatásra gondolt. Úgy érzi, hogy megnyerte a nevelőtestület bizalmát, erre pedig rá szeretni szolgálni. Hozzátette: reméli, hogy személyében olyan vezetőt ismernek meg, aki gyermekközpontú innovatív pedagógiai programot tud bevezetni az óvodában.

A képviselők egyhangúlag megszavazták az új intézményvezető kinevezését.

 

 

“Drágakő-leves”: Több mint 90 milliárd forintnál járnak a Modern Városok Program békéscsabai programelemei

 

2016 április 16-án írta alá Magyarország miniszterelnöke Szarvas Péter polgármesterrel azt a megállapodást, amely a Modern Városok Program Békéscsabára vonatkozó programelemeit rögzíti. Ezt követően folyamatos konzultációk indultak az illetékes minisztériumokkal – fejtette ki a városvezető. Hozzátette: nem egyforma készültségi fokon állnak a csabai projektek, de mindegyeik jól áll. A városok összevetésében is a békéscsabai projektek haladnak a legdinamikusabban – jegyezte meg Szarvas Péter. Arra is felhívta a figyelmet, hogy csapatmunkában dolgozzák ki az egyes projektelemeket.

A 2 milliárd forintos útfejlesztésekről elmondta: 67 útszakaszon készültek engedélyes és kiviteli tervek, többnél a rekonstrukciót is elvégezték már. Az M44-es úttal kapcsolatban kifejtette, hogy készül a Kondoros-Tiszakürt szakasz, a Fürjesi elkerülő tervezése pedig gőzerővel zajlik.

 

Már a földmunkák folynak az M44-es építésénél. Fotó: Kugyelka Attila
Már a földmunkák folynak az M44-es építésénél. Fotó: Kugyelka Attila

 

A reptérfejlesztésről a városvezető azt mondta: rendkívül nehéz volt a tervezési fázis. Úgy tudni, hogy nemrég tárgyalta a  kormány – más fejlesztésekkel együtt – ezt a projektelemet, és egy viszonylag bővebb műszaki tartalommal fogadták el az elképzeléseket. Az intermodális vasúti konténertárolóról már van kormányhatározat, egy egymilliárd forintos beruházásról van szó.

Az ipari parkok fejlesztéséről a városvezető úgy szólt: 27 hektár ipari területet vásárol a kormány több tulajdonostól Békéscsabán erre a célra. Megyjegyezte ugyanakkor, hogy TOP-os forrásból a városnak is van két hasonló beruházása, amely 22 hektárt érint. Közterületi fejlesztések is megvalósulnak majd, Szarvas Péter példaként említette a Tevan Andor utcai, az ipari park felé vezető és a Szarvasi úton létesítendő kerékpárút és útépítést.

A paradicsomsűrítmény üzem és a hűtőház kapcsán kifejtette: tárgyalnak az illetékes minisztériumokkal, utóbbi nemzetegazdasági szempontból kiemelt projekt lesz.

A nyomdaipari képzőközpont megvalósításán már dolgoznak, hiszen támogató döntés már született róla – jegyezte meg a városvezető. A felsőoktatás fejlesztésére a kormány vállalt feladatot, ennek főbb pontjai közt szerepel az infrastruktúra és az oktatás fejlesztése, illetve a PPP terhek kiváltása – ecsetelte. Utóbbi közel 3,5 milliárd forint terhet jelent, melynek felét a kormány már megtérítette, a többiről még tárgyalnak – egyelőre ígéret van arról, hogy ezt még idén kiváltják.

A komplex energetikai programról szólva Szarvas Péter kifejtette: a Smart City, a geotermikus energia kihasználása, energiatakarékos közvilágítás megvalósítása, elektromos autóbuszhálózat kialakítása is szerepel a tervek között. A piacfejlesztésre több mint 5 milliárdot költenének, amely a teljes piac rekonstrukcióját, infrastruktúrafejlesztést jelent – emelte ki a városvezető.

A sportinfrastruktúrafejlesztésen belül  2018-ban indulhat a sportcsarnok nagy részének megújulása, erre mintegy 680 millió forint áll rendelkezésre. A multifunkcionális sportcsarnok, az új fedett sportuszoda esetében megvan a támogató okirat – jegyezte meg a polgármester. Hozzátette: A Békéscsabai Röplabda Akadémia kapcsán 150 millió forint már a városban van, ennek második ütemről már készül a kormányelőterjesztés.

 

A CsabaPark harmadik ütemére a kormány egymilliárd forintot biztosít, plusz egymilliárdot pedig a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból (TOP) biztosítanak. A polgármester arra is felhívta a figyelmet, hogy tervezik a  negyedik ütemet, amely a Zöld város projektből valósul meg.

A Wenckheim-kerékpárút kormányhatározata megvan, 2,3 milliárdos fejlesztésről van szó, a közbeszerzések hamarosan elindulhatnak.

Miklós Attila (MSZP) megjegyezte: kérdéses, miből fogja mindezt a város finanszírozni? Több mint 92 milliárd forintos a teljes fejlesztési csomag, ez példátlan Békéscsabán. Ennek örülni kell, ebből viszont csak 9 milliárd forint a biztos uniós forrásból, különböző fejlesztési programokból. A képviselő nem látja, hogy a magyar költségvetésben lenne-e 3200 milliárd forintos fejlesztési pénz minden megyei jogú város számára.

Szarvas Péter (független) arra emlékeztetett, hogy több forrás már a város rendelkezésére áll, úgy gondolja, ezek az elképzelések teljesülni is fognak. Véleménye szerint nem szabad meglepődni azon sem, hogy több mint egy év eltelt a megállapodás aláírása óta, hiszen komoly háttérmunka kellett a tervezetek kialakításához. A polgármester megjegyezte, hogy 2000 milliárd forintot uniós forrásból biztosítanak az MVP-re, míg 1000 milliárdot a kormány vállal, de nem egy évben, hanem éves szintre lebontva – ez azt jelenti, hogy 4-6 év alatt teljesülnek majd a vállalások.

Takács Péterben (LMP) megerősítést nyert a prezentáció hallatán, hogy szükség lenne a fejlesztésekről szóló közmeghallgatásea. Hozzátette: érdemes lenne kitérni arra, hogy az új létesítményeket milyen forrásból fogják fenntartani? Az ipari parkokról pedig azt kérdezte, hol tartanak most a fejlesztésben?

 

 

Bacsa Vendel jegyző az októberi közgyűlésen, a 7.TV kameráján keresztül, a háttérben Nagy Ferenc és Hanó Miklós alpolgármesterek hallgatják Szarvas Péter polgármester prezentációját. Fotó: VD

 

 

Szarvas Péter (független) arra emlékeztetett, hogy a Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt. két lehetséges helyszínt jelölt meg, ezek közül várhatóan a reptér mellett alakítanak ki iparfejlesztésre alkalmas területet.

Hanó Miklós (Fidesz-KDNP) szerint a kormány által támogatott fejlesztés legalább 100 évre szól, ezért köszönetet is mondott. Jól előkészített, sikeres programokat hoztak létre – vélte az alpolgármester. Hozzátette: aki időben lép, az nyer – sok megyei jogú város a tapasztalataik szerint például közel sem ott jár, ahol Békéscsaba. Hogy mekkora forrást kap a város, az attól is függ, hogy milyen műszaki tartalmat fogad el a kormány – zárta sorait.

Miklós Attila (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy míg az országos programban kétharmad-egyharmad az arány az uniós és kormányzati forrás között, addig Békéscsabán fordított ez az arány. Emiatt továbbra is “kőlevesnek” tartja az MVP-t, mivel véleménye szerint nemlétező forrásokat ígér meg az állam.

Szarvas Péter (független) szerint ez egy “drágakő-leves”, a város folyamatosan kapja a támogatói okiratokat, a forrásokat. “Gyorsnak kell lenni, a kassza ugyanis véges, jó projektekkel tudunk időben a forrásokhoz jutni” – zárta sorait a városvezető.

“A kőlevestől elértünk a drágakő-levesig” – fogalmazott Kiss Tibor (Fidesz-KDNP), aki képviselőtársa, a Munkácsy-negyed projekt fejlesztésére tett megjegyzéseit idézte vissza. Úgy fogalmazott, fontos volt, hogy időben lépett az önkormányzat és jó projekteket tett le az asztalra, ebből fakadóan pedig a tervezés zajlik jelenleg. Olyan fejlesztésekről van szó, amelyek a legmodernebb technikát használják fel – tette hozzá az alpolgármester.

A fejlesztések akkor jók és úgy működnek, ha bizonyos programokon keresztül egyesületek vagy cégek kapnak támogatást az önkormányzat révén. A képviselő azt szeretné, ha az említett több mint 90 milliárd forintot lehozzák Békéscsabára, de már az is nagy szó lenne, ha a TOP-ban mind a 14 milliárd forintot el fogják költeni. Azért aggódik, mert a TOP-os forráson kívül más pénzt jelenleg nem lát a rendszerben.

Szarvas Péter (független) arra hívta fel a figyelmet, hogy a komplex energetikai fejlesztéseket épp azért kérték (piac, sportcsarnok, uszoda, stb.), hogy a közüzemi költségek alacsonyak legyenek, így fenntarthatóbbá váljanak.

Kiss Tibor (Fidesz-KDNP) arra emlékeztett, hogy közel 200 milliárd forintos fejlesztési pénzt sikerült 2006 óta a városba hoznia a regnáló testületnek. Sok munka lesz, de az MVP-s források is megérkeznek majd a városba – vélte az alpolgármester.

 

 

Még drágább a kőleves? Vita a város költségvetéséről

 

Viszonylag kevés meglepetést okoz az októberi közgyűlés, menetrendszerűen változik az önkormányzat költségvetésének főösszege. Ezúttal 1,2 milliárd forint pluszt jegyeztek fel a pénzügyi osztályon, így a büdzsé jelenleg 31,5 milliárd forintnál jár. Ez persze nem jelenti azt, hogy a másik oldal ne nőtt volna: a költségvetési szervek kiadásai 277 millió forinttal rövidítették meg a város pénztárcáját, az önkormányzat kiadásai 22,9 millió forinttal, míg a felhalmozási kiadások 881 millió forinttal nőttek. A tartalék összege 64,4 millió forintra rúg. Az előterjesztés intézményi forrásvsszatartást is tartalmaz.

Szarvas Péter (független) jelezte, hogy ebbe a módosításba már beépítették az MVP-s forrásokat.

Bíró Csaba (Fidesz-KDNP) megjegyezte, hogy az idei költségvetés elfogadásakor be lett építve az intézményekre vonatkozó 2,5 százalékos dologi kiadásokra visszatartott tartalék, amelynek felhasználásáról szeptemberben döntött volna a közgyűlés. Hozzátette, hogy több intézményt terhel ez az intézkedés. Kifejezetten kitért a gyermekélelmezési intézményre, amelynek ő a vezetője. Emlékeztetett: már korábban javasolta, hogy szükséges lenne a konyhatechnológiai eszközök fejlesztése, amelyeket a visszatartott forrás hiánya miatt nem tud megtenni az intézmény. A gyermekélelmezés 105 milliós költségvetéséből ez a rendelkezés több mint 7 millió forintos elvonást jelent. Úgy fogalmazott, hogy méltánytalan azoktól az intézményektől elvonni forrásokat, amelyek kötelező feladatokat látnak el.

Szarvas Péter (független) erre reagálva azt mondta, hogy ez nem elvonás, hanem visszatartás. Hozzátette, hogy amennyiben a költségvetés bevételeiben javulás lesz az év végéig, akkor ezt az összeget megkapják az intézmények.

Dr. Kerekes Attila (Fidesz-KDNP) kifejtette, hogy ez a költségvetési módosítás normál években nem szokott problémát okozni. De 2017-ben a főösszeget 28,3 milliárd forinttal fogattal el a közgyűlés, míg szeptemberben ez az összeg már több mint 30 milliárd forint volt, most pedig már több mint 31,5 milliárd forint a főszám. A képviselő kiemelte, hogy a plusz forrást a kormány utalta, például a minimálbérek emelésének kompenzálására az összeg ¼-ét 30 millió forintot, az óvodapedagógusoknak és szociális ügyekre is összesen közel 100 millió forint, és természetesen a fejlesztésekre összesen 1 milliárd 800 millió forint forrást küldött a kormány. Úgy fogalmazott, hogy ezért optimista azzal kapcsolatban, hogy meg fognak valósulni az MVP-s programok. Az önkormányzat költségvetési tartaléka most is 45 millió forint lenne – úgy mint tavaly – de a jól átgondolt biztonsági tartalék miatt – ezzel a visszatartással – 65 millió forint. Véleménye szerint ez a költségvetés elfogadható.

Takács Péter (LMP) elmondta: reméli, hogy az intézmények a visszatartott pénzeket az év végén megkaphatják, mert az intézmények átgondoltan takarékoskodnak. Azt kérdezte, milyen lehetőség van arra, hogy az állam megtéríti a bérfejlesztés további ¾ -részét, illetve hány százalékban fognak teljesülni a tervezett helyi iparűzési adóbevételek?

Szarvas Péter (független) arról tájékoztatta Takács Pétert, hogy szerinte van esély a kormányzati bérkompenzációra. Hozzátette: Hanó Miklós alpolgármesterrel levélben jelzik a kormánynak, hogy a béremelés milyen problémákat okoz a városi költségvetésben.

Tarné Stuber Éva, a pénzügyi és gazdasági osztály osztályvezetője arról tájékoztatta Takács Pétert, hogy jelenleg nem tudják megmondani a várható teljesítési adatot, mert a december 20-i feltöltési összeg határozza majd meg, hogy mennyien fizették be az iparűzési adót.

Kocziha Tünde (Jobbik) azt olvasta ki a költségvetési számokból, hogy 200 millió forint bérhiánnyal küzd az önkormányzat jelenleg. Továbbá emlékeztett arra, hogy következő bevételkieséssel ugyancsak a kormány döntése miatt kell majd számolnia az önkormányzatnak – a hulladékszállítás miatt 100 millió forintos bevételtől esik majd el a város.

Miklós Attila (MSZP) úgy összegezte a vitát, ha a bevételeket túltervezik, akkor azok nem fognak befolyni. Ha nem folynak be, akkor hiány lesz, a pedig hiány van, akkor nem stabil a költségvetés.

 

Kamerák keresztüzében hallgatják egymást a képviselők. Fotó: VD

 

Tímár Ella (Fidesz-KDNP) véleménye szerint túlnőttek az önkormányzaton az önként vállalt feladatok. Úgy érzi, hogy ezért a kötelező feladatokat ellátó önkormányzati intézményektől vesznek el. Hozzátette: azt nem tartja jónak, ha a képviselők ismét a célelőirányzataikból segítenek az intézményeknek.

Szarvas Péter (független) szerint most van lehetőség 2,5 százalékos visszatartott összeg felét felszabadítani és ehhez hozzá tudnak férni az intézmények.

Nagy Ferenc (független) alpolgármester úgy fogalmazott, hogy nem látja, hol van a hiány a költségvetésben. Összesen 1270 munkavállaló bérét emelték meg, ez a 300 millió forint hiányzott. Kiemelte, hogy ennek megfelelően tervezték a bevételeket, év végén, ha pontosan látják már a város bevételeit, akkor ezt a visszatartott összeget megkaphatják az intézmények. Kiemelte, hogy minden intézmény fegyelmezetten tudomásul vette a tartalékolást. Ha most hozzájutnak a feléhez a tartalékolt összegnek az egy kedvező változás – hozzátette: a béremelés kormányzati kompenzálása sem végleges.

Zelenyánszkiné dr. Fábián Ágnes (Fidesz-KDNP) arra volt kíváncsi, hogy a választások előtt és után mennyien dolgoztak.

Kiss Gyula aljegyző a képviselő kérdésére elmondta, hogy 2 fővel nőtt a polgármesteri hivatal létszáma a választások óta.

Szarvas Péter (független) úgy emlékszik, hogy amióta polgármester, azóta nem nőtt a hivatal létszáma, csak a közgyűlési döntéssel.

Bíró Csaba (Fidesz-KDNP) leszögezte: a gyermekélelmezési intézmény 25 éves konyhatechnológiai eszközökkel látja el a feladatát, de vannak olyan költségek, amelyekkel a jogszabályi előírások miatt nem lehet spórolni. Felhívta figyelmet arra, hogy ha nem emelhetnek a térítési díjakon, akkor nem tudnak bevételt növelni. Ugyanakkor, ha pályázati forrásból vagy a vállalkozási tevékenységből növelni tudják a bevételüket, akkor az nagyobb összeget tart vissza az önkormányzat. Hangsúlyozta: nem tartja azt helyesnek, hogy azoktól az intézményektől, amelyek eredményesebben teljesítenek, nagyobb összeget tartanak vissza.

Kiss Tibor (Fidesz-KDNP) a családi költségvetéseket hozta példaként, mint mondta, ügyes az a család, ahol csak 2,5 százalékos módosítást kell tenni. Azt javasolta, a nem kötelező feladatot ellátó intézményeknél mérlegeljék, hogy mitől lehet visszalépni. Szerinte ezzel a korrekcióval nincs nagy gond. Hozzátette: nem ért egyet abban Bíró Csabával, hogy az intézmények termeljenek profitot, erre ugyanis mint mondta, egy óvoda soha nem lesz képes.

Herczeg Tamás (Fidesz-KDNP) megjegyezte van egy olyan új alpolgármester, aki a költségvetést felügyeli, ezért az ő véleményét veszi figyelemben, és ha ő azt mondja, hogy nincs hiány, akkor nincs hiány.

Nagy Ferenc (független) Herczeg Tamás megjegyzésére úgy reagált: könnyen azt lehet mondani, hogy nincs hiány, mert nem is lehet vele tervezni. De számolni kell azzal, hogy lesz olyan feladat, ami eltolódik. Ugyanakkor úgy fogalmazott: attól még hogy nincs hiány a költségvetésben, vannak gondok. Azt is meg kell nézni, hogy az önként vállalt feladatok száma 45-50 százalékkal nőtt. De ezek fontos feladatok – kultúra, sport és szociális területeket jelentenek – hangsúlyozta az alpolgármester. Továbbá figyelmeztetett arra, hogy a béremelési kényszer több éves, és ez a későbbiekben is problémákat okozhat. A következő költségvetésben ezt újra kell tárgyalni. De az idei költségvetés szerinte tartható.

Szarvas Péter (független) kiemelte: 1250 főt foglalkoztat az önkormányzati rendszer – ebből 200 munkavállaló dolgozik a hivatalban. Véleménye szerint ha valaki arra kíváncsi, hogy a hivatalban az osztályszervezés jól működik-e, akkor a város cégeit is meg kell vizsgálni. Szerinte az intézményvezetők felelősen döntenek a foglalkoztatottak számáról. Továbbá 4 millió forintot tartalékolna a Városgazdálkodási Kft. létrehozására. Javasolja, hogy a 3 millió forintot ítéljenek oda a cég megalapítására, a fennmaradó 4 millió forintos tartalékolt forrást célszerű lenne akkor kérni a Városgazdálkodási Kft.-nek, amikor már feladatai vannak.

PGVB módosítási javaslata alapján ne kerüljön a céltartalékba a 4 millió forint, hanem a Városgazdálkodási Kft. elindulásához használják fel a teljes összeget. A módosítás: 13 igent, 2 nemet és 2 tartózkodást kapott. Az előterjesztést a módosítással: 8 igen 9 tartózkodás ellenében nem kapta meg a szükséges többséget.

 

 

A lakáspályázatok megreformálásával segítene az önkormányzat a közfoglalkoztatottaknak és a bajban lévőknek

 

A jelenlegi, helyi szabályozás szerint viszonylag kevés esélye van önkormányzati lakásra pályázniuk a közfoglalkoztatottaknak, a pályázatokat ugyanis jövedelem alapján bírálják el – méghozzá figyelmen kívül kell hagyni a közfoglalkoztatásból származó havi jövedelemnek a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét meghaladó részét. Így a közfoglalkoztatási jogviszonyban álló pályázó esetében csak a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét (22 800 forint) lehet jövedelemként figyelembe venni. Éppen ezért azt javasolja az előterjesző, hogy a bírálatkor a teljes jövedelmet vegyék figyelembe, bizonyos feltételek teljesülése mellett.

Azt is javasolják, hogy amennyiben a kérelmezőnek vagy családjának élete, testi épsége, egészsége veszélyben van, a bíráló bizottság pályázati eljárás nélkül, egyedi döntéssel bérleti jogot biztosíthat.

Ezentúl az is pályázhatna önkormányzati bérlakásra, akinek van ingatlanja, de azt végrehajtás alá vonták és bérleti jogot kaphat szolgálati lakásban az is, akinek más településen van ingatlanja, ha Békéscsabán dolgozik. Egyedi elbírálással nem kell kiköltöznie a bérlakásból azoknak, akik már 10 éve laknak az ingatlanban és betöltötték 70. életévüket, különös méltánylást érdemlő esetben pedig bérleti jogot biztosítanának azoknak, akik rendkívüli helyzetbe kerültek.

14 igen és egy tartózkodás mellett fogadták el az előterjesztést. Takács Péter ezzel kapcsolatban azt mondta, azért nem szavazza meg az előterjesztést, mert a szakbizottsági ülésen tett javaslatát, miszert az utóbbi korhatárt 65 évre kellene leszállítani, nem fogadták el.

 

Nem jut télire mindenkinek szociális tüzifa?

 

A közgyűlés egy 2014-es határozatának értelmében az önkormányzat természetbeni támogatásként kezeli a békéscsabai családok szociális tüzifával való segítését. Ennek biztosítása érdekében az önkormányzat kétmillió forintot különített el. Egy évvel később már duplaekkora összeg állt rendelkezésre, 2016-ban pedig már 6 milliót fordítottak a célra. Idén 7,5 millió forintot különítettek el a rászorulók segítésére
Amellett, hogy az önkormányzat fát vásárolt, szétosztják azt a tüzelőt is, amely a közfoglalkoztattak munkája és a városüzemeltetési feladatok végzése során keletkezett.

Tavaly télen 396-an kaptak szociális tüzifát 643 alkalommal, ezen felül a családsegítő központon keresztül 80 család kapott még fát. Idén, az év eleji fűtési szezonban akadozott a tűzifaellátás, ezért ott, ahol szükség volt rá, már nyár elején megkapta a támogatást. Ellenben mostanra több kereskedésben egyáltalán nem kapni fát, ráadásul a mázsánkénti ára felment négyezer forintra (és ebben még nincs benne a szállítási költség). Volt olyan tüzép, ahol szenet és lignitet ajánlottak a fa helyett, ám a szén a városháza energetikusa szerint nem jó az átlagos lakossági kazánokhoz, ráadásul drágább is lenne megvenni (ha öt mázsa fa fűtőértékével számolunk).

Az előterjesztésben azt javasolják, hogy pénzt kapjanak a rászorulók tűzifa helyett, amit tüzelőre lehet költeni, ezzel a forrással azonban majd pontosan el kell számolni az önkormányzat felé.

 

Októberi közgyűlés. Fotó: Tóth Áron

 

Takács Péter (LMP) azt kérte, hogy annál, aki nem tud elszámolni, és büntetésből 3 évig nem kaphat önkormányzati támogatást, annál csak 2 évre szóljon a szankció. Ezt kifejezetten azokra értette a képviselő, akik önhibájukon kívül nem tudják leadni az igazolást.

Nem csak tűzifát, hanem pénztámogatést is kaphatnak a rászorulók, hogy tüzelőt vegyenek – jelezte Herczeg Tamás (Fidesz-KDNP). A tanácsnok szerint pontosságra késztet az elszámolás. Hozzűfűzte: a szigorúbb szabályozást liberalizálják most, de a pénzzel el kell számolni.

Kaposi László (DK) azokra a rászorulókra hívja fel a figyelmet, akik gázzal fűtenek, ezért véleménye szerint őket is támogatni kell.

Az nem önhiba, ha nem veszi meg valaki a tüzelőt, az viszont más, ha a városban se fát, se szenet nem lehet kapni, esetleg súlyos beteg – jegyezte meg Herczeg Tamás (Fidesz-KDNP).

16 igen, egy tartózkodással megkapta a szükséges többséget az előterjesztés.

 

 

Nem zárják be a Lehel utcai sportpályát

 

Ahogy arról már korábban beszámoltunk, panaszkodnak a Lehel utcai sportpálya környékén élők, ugyanis éjszaka oda járnak randalírozni bizonyos fiatalok. A terület a Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesületének vagyonkezelésében van, de az önkormányzat engedélyével külsősök is használhatják a pályát. Ebből fakad az, hogy utóbbi esetben nem takarítanak el maguk után a pályát használók vagy nemes egyszerűséggel nem figyelnek arra, hogy éjszakára be legyen zárva a kapu. A szeptemberi közgyűlésen a képviselők megszavazták, hogy induljon vizsgálat a hasznosítási lehetőségekre, arra, ezt mennyi pénzből lehetne megoldani és arra, mi lenne az optimális nyitvatartási idő.

A vizsgálat arra jutott, hogy a pálya körüli háló jelenleg csak a lakóház irányában van megemelve, így a többi irányba is magasítani lehet (bár nem minden oldalon). Ez 5 millió forintjába kerülne az önkormányzatnak, a karbantartásról nem is beszélve.

 

A Lehel utcai sportpálya. Fotó: VD

 

A pályát november 1-től április 30-ig zárva tartanák a nagyközönség előtt, míg május 1-től október 31-ig hétköznapokon 16-tól 20-óráig, szombaton 10-től 20 óráig lenne nyitva. A nyitás-zárást, illetve a takarítást az előterjesztő szerint csak külső vállalkozó bevonásával lehetne megoldani, de még ekkor is számítani kellene konfliktusokra, hiszen felszólításra eddig sem mindenki hagyta el a területet, de olyanra is volt példa, hogy valaki zárás után mászott be és úgy használta a pályát.

Az egyesület elnöke az önkormányzatnak küldött levelében egyértelműsíti, hogy nekik nincs arra kapacitásuk, hogy a külsősök számára biztosítsák a területet, hiszen az is nagy energiabefektetést jelent számukra, hogy a mások után hagyott szemetet eltakarítsák.

A képviselőknek két opció közül kell választaniuk: november 15-től végleg bezárják a pályát, és csak a mozgáskorlátozottak egyesülete használhatja vagy a fentiekben leírt időrendben tartják nyitva, magasítják a hálót, külső vállalkozóval nyittatják és záratják a kaput, a vagyonkezelési szerződést pedig módosítják.

A környéken élő szülők nevében egy helyi lakos elmondta: évek óta komoly panaszok érkeznek a sportpálya miatt egy konkrét személytől. A szülők nem tapasztalják azokat a panaszokat, amelyek elhangoznak vádként – tette hozzá. Véleménye szerint sokkal nagyobb probléma van az Árpád térrel, ahol folyamatosan randalíroznak a fiatalok, a kutyák pedig odapiszkítanak.

A közgyűlés messzemenően támogatja, hogy a helyi fiatalok minél több helyen tudjanak szórakozni, ugyanakkor a lakók nyugalmának zavartalansága is fontos a városnak – szögezte le Szarvas Péter (független). Hozzátette: a bizottság a második verziót javasolta, miszerint külső vállalkozó bevonásával oldják meg a nyitvatartást és magasítsák meg a kerítést.

A szomszédokat leginkább az átrúgott labdák zavarták, a helyszíni szemlekor ők sem tapasztalták, hogy sok lenne az eldobált hulladék – jelezte dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP), hangsúlyozva: nem zárnák be a pályát.

A “B” változatot 16 igen és egy tartózkodás mellett fogadták el.

 

 

További tíz önkormányzati épület energetikai korszerűsítését tervezik a TOP-ból

 

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) stratégiai célja többek között az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés ösztönzése, csatlakozva a globális erőfeszítésekhez.

A Békéscsabai Városfejlesztési Nonprofit Kft. javaslata szerint a következő önkormányzati ingatalon energetikai fejlesztésére lehet pályázni a szigorú pályázati kiírásban mintegy 1 milliárd 306 forintból. A Polgármesteri Hivatal, a Fövenyes u. 1., az Andrássy út 38., a Szabadság tér 9. cím alatti ingatlanok, az Árpád-fürdő, a Rózsa utcai iskola épület, a Szigligeti Utcai Óvoda épület, a Munkácsy Emlékháznak, a Békés Megyei Könyvtár és a Könyves u. 66. szám alatt található szociális bérlakások energetikai korszerűsítése igényel az önkormányzat támogatást a TOP-ból.

A képviselők egyhangúlag elfogadták az előterjesztést.

 

 

Indulhat a kivitelezés a Munkácsy múzeumban

 

Ahogy arról már korábban beszámoltunk, bezárt a Munkácsy Mihály Múzeum egy évre, mert egy komplex beruházást hajtanak végre az épületen – összekötik ugyanis a Jankay-Tevan-Kolozsvári gyűjteménnyel a főépületet. Most ehhez választ kivitelezőt a közgyűlés. A fejlesztés több mint 126 millió forintba kerül, amelyet a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból finanszíroznak.

A Békéscsabai Városfejlesztési Kft. 5 ajánlattévőt kért fel, közülük ketten nyújtották be pályázatukat határidőre, mindkettő érvényes. A közgyűlés a bírálóbizottság ajánlása alapján egyhangú döntéssel a CSABA-KOMPLEX Kft.-t bízta meg a kivitelezéssel.

 

 

Baleseti gócpontot számolnak fel Békéscsabán

 

2016-ban felülvizsgálták Békéscsaba területén a 36 jelzőlámpás forgalomirányító berendezéseket. A FŐMTERV Mérnöki Tervező Zrt. javaslata alapján módosítani kell a Bartók Béla út – Petőfi utca -Szemere utca csomópontján is a forgalomirányítást is.

A javaslat szerint a Petőfi utcában és a Bartók Béla út két oldalán javasolják a kerékpárutak összekötését, amelyet a közös gyalogos-kerékpáros jelzőkkel oldanának meg. A Szemere utca torkolatában, továbbá lehetőség van jobban észrevehető, összevont gyalogos-kerékpáros jelzők alkalmazására.

A csomópontban számos baleset történik, amelyek a telezöldes forgalomirányításnak tulajdonítható a szakemberek szerint. Ezért FŐMTERV Mérnöki Tervező Zrt. azt javasolja, hogy a Szemere utcából tiltsák le a balra kanyarodást, továbbá telezöldes irányítás helyett vezessék be a szétbontott forgalomirányítást. Emiatt a Petőfi utca felől a járműosztályozó egy egyenes-jobbos és két balra kanyarodó sávra módosul. A csomópont átalakítását a Magyar Közút Nonprofit Zrt. saját költségére végzi el.

 

A Bartók Béla út – Szemere utca – Petőfi utca kereszteződése. Fotó: VD

 

Takács Péter (LMP) az előterjesztés kapcsán megkérdezte, hogy a felülvizsgálat kitért-e a Gyulai út – Árpád sor- Gőzmalom tér kereszteződésre is?

Szarvas Péter (független) a Munkácsy-híd jelzőlámpás forgalmi rendjéről már többször egyeztetett a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-vel az önkormányzat, és javaslatokat kért a módosításra. A polgármester szerint ezek a javaslatok nem teremtenének a jelenlegi helyzetnél jobbat.

Csiaki Tamás a városüzemeltetési osztály osztályvezetője tájékoztatta a közgyűlést arról, hogy idáig a Magyar Közút Nonprofit Zrt. olyan változtatásokat javasolt, amelyek nem voltak megfelelőek, például több útvonalat letiltottak volna.

Szarvas Péter (független) elmondta, hogy egy konkrét javaslata volt az önkormányzatnak, ami enyhített volna a zsúfoltságon, de ezt a Magyar Közút Nonprofit Zrt. nem támogatta.

Herczeg Tamás (Fidesz-KDNP) szerint egy megoldás lehetne, ha nem működnek mind a két kereszteződésben a lámpa, hanem csak az egyikben, a másikban pedig villogó sárga lámpa hívná fel a figyelmet a veszélyre, mert az ő és a szakemberek véleménye szerint sem lenne akkora torlódás.

Szarvas Péter (független) úgy fogalmazott, hogy a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-vel folytatott tárgyalásokból annyit megtanult, hogy ennek a csomópontnak a jelzőlámpás irányítása szoros összefüggésben van a Gyulai úti csomópontokkal és a Szent István téri lámpákkal – de ígéretet tett arra, hogy az önkormányzat megpróbálja a javaslatot érvényre juttatni a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-nél.

Takács Péter (LMP) szerint sokkal biztonságosabb a kereszteződés, ha nincs bekapcsolva a lámpa.

Szarvas Péter (független) arra hívta fel a figyelmet, hogy a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Európai uniós forrásból építette ki a lámpás csomópontot és a szerződése szerint működtetnie kell azokat, ezért nem lehetnek kikapcsolva a lámpák.

Miklós Attila (MSZP) arra szeretne választ kapni, hogy az új ciklus bevezetése mennyire fogja majd meg a Bartók Béla út forgalmát?

Jelzőlámpa a Szemere utcánál. Fotó: VD

Csiaki Tamás a városüzemeltetési osztály osztályvezetője elmondta, hogy véleménye szerint a módosítások a Bartók Béla forgalmát nem fogja komolyabban befolyásolni.

Miklós Attila (MSZP) azt kérdezte, az előterjesztés alapján egyel több ciklus lesz bevezetve a Bartók Béla útra keresztbe? Ebben az esetben ott mennyivel kell többet állni, még beengedik a keresztforgalmat?

Nagy Ferenc (független) alpolgármester szerint valószínűleg igaza van Miklós Attila képviselőnek, mert a Szemeréből kijövő forgalomnak kell egy külön fázis.

Csiaki Tamás, a városüzemeltetési osztály vezetője tájékoztatta a grémiumot, hogy a javaslat szerint a jelzőlámpák programideje továbbra is 85 másodperc lesz. Ugyanakkor a beillesztenek egy új periódust. Ennek köszönhetően módosul a zöldjelzéseknek az időtartama. A Bartók Béla úton a belvárosból kifele tartó forgalom eddig 27 másodpercig kapott zöldjelzést, az új forgalmirendszerben 24 másodpercig lesz zöld. A befele haladó forgalomnak ugyan úgy 26 másodpercig lesz zöld, mint idáig. A Petőfi utcára a balra kanyarodó autósoknak 14 másodperc helyett 10 másodperce lesz lefordulni. A Petőfiről a Bartók Béla útra kanyarodóknak pedig 22 másodperc helyett 14 másodperce lesz lekanyarodni. A Szemere utcából érkező forgalomnak egy külön zöld jelzés alatt 9 másodpercig lesz szabad jelzése. Ezek szerint a Bartók Béla úton a városból kifelé 3 másodperccel kell többet várnunk az autósoknak.

17 igen, egyhangúlag elfogadták

 

 

Meghozták a végső döntést a városgazdálkodási cégről

 

Nagy port kavart korábban a városgazdálkodási cég létrehozása – az előzményekről ide kattintva olvashat. A legutóbbi, soron kívüli ülésen nem született döntés a vállalat megalapításáról, a városatyák csak arról döntöttek, hogy az októberi soros tanácskozáson ismét napirendre tűzik az ügyet. Mára üzleti tervet kellett készíteni, illetve meg kellett határozni azt, milyen feladatok és milyen ütemezésben kerülnek majd a társasághoz.

Az előterjesztés leszögezi: az önkormányzat csak az üzemeltetési feladatokkal bízná meg az új gazdasági társaságot. A jelenleg hivatali szervezeti egységben történő engedélyezési és kezelői eljárásoknak, ügyfélfogadásnak, felújítások és beruházások lebonyolításának, út ellenőrzési feladatoknak, a közszolgáltatásokkal kapcsolatos feladatoknak és a közvilágítás üzemeltetésének az ellátása továbbra is a hivatal szervezetében maradna.

Az ütemezetten lejáró városüzemeltetési szerződések következtében az egyes ellátandó feladatok a következő években ütemezetten kerülnének át az új gazdasági társasághoz. Ezzel összhangban 2018-ban egy, 2020-ban további kettő, míg 2021-ben további egy fő státusz változását eredményezné a hivatalban az egyes üzemeltetési ügyintézési feladat ellátása.

Az új gazdasági társasághoz kerülő feladatok finanszírozására 2018-ban közel 142 millió forintot szükséges biztosítani az önkormányzatnak az üzleti terv alapján. Ez az összeg mintegy 13 millió forinttal kevesebb, mint a jelenlegi konstrukcióban működő feladatellátás.
Az ütemezetten átadott feladatok nagysága és mértéke évről évre, de akár év közben is változhat (pl. város rehabilitációk, közterületi fejlesztések stb.), ezért az önkormányzat költségvetésében célszerű egy 5-10 %-os tartalékkeret megképzése.

Az újonnan induló gazdasági társaságnak 2018. január 1-től négy, jellemzően karbantartási jellegű feladatokat kell ellátni, amihez kishaszon gépjárműveket és karbantartási eszközöket kell beszerezni már ez év végén. Jövő év áprilisától kerülne a parkgondozási munkák ellátása az új társasághoz, amely jelentősebb gépberuházást igényel és a professzionális eszközök beszerzésének időigénye miatt a beszerzéseket ez évben meg kell kezdeni, 30 millió forintból.

Zelenyánszkiné dr. Fábián Ágnes (Fidesz-KDNP) a felügyelőbizottság tagjainak Tímár Ellát, Fodor Jánosnét és Kaposi Lászlót javasolta.

Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) Uhljár Eriket, a Békéscsabai Intézményellátó Centrum (BIC) eddigi vezetőjét javasolta a cég élére.

Szarvas Péter (független) szerint az üzleti terven látszik az igyekezet, ennek ellenére úgy látja, sok kérdés még mindig nyitott, ezért véleménye szerint továbbra is el kellene napolni a döntést. Továbbra sem látja, milyen feladatokat végez majd és mennyi emberrel fog működni a cég, milyen telephelyen. De óvja attól is a képviselőket, hogy 10 éves feladatellátási szerződést kössenek. Egy 2000-ből, dr. Ferenczi Attilától származó felszólalást hozott példának, melyben a tanácsnok nehezményezte, hogy több mint háromszoros áron végezte volna a parkogondozást az akkori városüzemeltetési cég. A polgármester másik példát is hozott: 2010-ben, mikor már minden feladatot magánvállalkozók végeztek, a tanácsnok 5 évre szóló szerződések megkötését szorgalmazta. Ebből kiindulva a városvezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a saját társaság előnye hamar elveszett annak idején, ezért óvva intett a cégalapítástól. Tájékoztatott arról is, hogy a korábbi ígéretekkel ellentétben a Békéscsabai Intézményellátó Centrummal nem kíván szerződést kötni a Békéscsabai Tankerületi Központ, ezért a BIC sorsáról gondoskodni kell. Szarvas Péter szerint az intézményt számításba lehetne venni és alapozni lehetne rá, ezért jelen formájában a javaslatot nem támogatja.

Kaposi László (DK) több neves közgazdászt említett, akik nem támogatják az unortodox gazdaságpolitikát és az intézmények állami kézbe való vételét. Arról, hogy jelölték a FEB-be, azt mondta, összehívott egy párttanácskozást, ahol azt javasolták neki, fogadja el a pozíciót.

A probléma azzal van, ha elkerülnek az alvállalkozóktól bizonyos feladatok, ez részben demokrácia-deficitet is okozhat – közölte Szarvas Péter (független). Nem szabad határozott időre, kötött összegeket vállalni, mer bármi változhat – szögezte le a polgármester.

Az aradi víz példája nem a legmegfelelőbb – utalt Takács Péter (LMP) a városvezető szavaira. A képviselő megjegyezte, hogy két, a polgármester által említett komoly aggály oldódott meg az októberi ülésre – utalt az üzleti terv hiányára és a polgármesteri hivatal dolgozóinak átszervezésére. Annak azonban van racionalitása, hogy a BIC tevékenységét össze lehetne egyeztetni a városgazdálkodási cég munkájával – tette hozzá a képviselő.

Dr. Kerekes Attila (Fidesz-KDNP) a privatizáció és az azt követő közintézményesítés után arra emlékeztetett, hogy pozitív lépés lenne a városgazdálkodási cég megalakulása, az ugyanis rugalmasabban kezelné a lakossági igényeket.

Miklós Attila (MSZP) úgy látja, ugyanolyan kérdés ez, mint a városfejlesztési és a média kft. megalapítása. Nem támogatja a cégalapítást, hiszen véleménye szerint érzelmi alapon zajlik a vita, nem észérvek mentén.

Hanó Miklós (Fidesz-KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy sok dolog változott az utóbbi 17 évben – mindeközben a volántársaságot hozta példának (amelynek korábban Szarvas Péter volt a vezetője – a szerk.). Az alpolgármester azt mondta, nem tízmilliókon szeretnének vitatkozni, hanem azért szeretnének tenni, hogy a békéscsabaiaknak ne kelljen egy-egy útjavításra éveket várni vagy a képviselői keretből erre költeni. A saját céget pedig akár meg is lehet szüntetni.

Szarvas Péter (független) úgy emlékszik, nem volt 10 éves szerződése a volánnak az önkormányzattal. Mint mondta, nem veti el élből az ötletet, de meg kell nézni, hogy teljesül-e az üzleti terv, milyen eszközök kellenek, stb.

Nagy Ferenc (független) nem azt vonják kétségbe, hogy mindenki jót akar, de azt kell leginkább figyelembe venni, mi a legjobb az önkormányzatnak. A BIC átszervezése most indul, még nem tudni, hogy mi lesz a céggel, ez veszteséggel járhat a város szempontjából, viszont össze lehetne hangolni a városgazdálkodási cég munkájával ezeket a feladatokat. Óvatos lépésekkel, ésszerű döntésekkel lehet előre haladni – zárta sorait az alpolgármester.

Kutyej Pál (Fidesz-KDNP) egy általános tapasztalatra hívta fel a figyelmet: jobb az, ha hosszabb időre kötelezi el magát az önkormányzat éppen azért, hogy azok, akik beszállnak a vállalatba, érezzenek egyfajta biztonságot. Hozzátette: a temetők üzemeltetésével kapcsolatban sok panasz érkezett, de akkor, mikor külső cég végezte a feladatot, sokkal több panasz érkezett, ezért érdemes lehet saját vállalattal végeztetni a feladatot.

Szarvas Péter (független) a hosszú határidős szerződések véleménye szerint elkényelmesíti a cégeket, a rövid távú szerződések megversenyeztetik őket. Ezért javasolja, hogy ne 10 évre kötelezze el magát az önkormányzat.

Kiss Tibor (Fidesz-KDNP) a hangsúlyozta, hogy a BIC vezetője egy 500 fős intézményt vezetett, és az jól működött, majd hozzátette, hogy a grémium előtt megkérdőjelezni az ő munkáját nem volt elegáns. Az, hogy mit csinál jelenleg a BIC az nem lehet kérdés, mert még vannak óvodái és bölcsődéi a városi önkormányzatnak, amelyeket működtetni kell. 

Fülöp Csaba (MSZP) szerint egy cég létrehozásánál két nagyon fontos dologra kell odafigyelni: az egyik a vállalkozás szolgáltatási színvonala, a másik a költségvetési hatás vizsgálata. A lakossági igények gyorsan kiszolgálhatók lennének, ezzel már az egyik alapcélt teljesítette a cég. Az árképzéssel nyerhet és a vegyes finanszírozással – áfa megtakarítással – számolhat plusz bevételhez, illetve megtakarításhoz a cég révén az önkormányzat. Egyértelműen pozitív lehet a cég szerinte. Hozzátette: a BIC bevonása egy gyorsabb átszervezést eredményezhet.

Kerekes Attila (Fidesz-KDNP) kiemelte, hogy a képviselőknek mindenhez érteniük kell. Arra emlékeztette a grémium tagjait, hogy esküt tettek arra, hogy minden esetben Békéscsaba javára tesznek meg mindent, emellett a jó döntések meghozásához tapasztalat és a józan ész szükséges. Ezért javasolta, hogy kérdezzenek meg egy szakembert, aki nem az érzelmek alapján dönt.

 

Kozma János, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. elnöke az októberi közgyűlésen. Fotó: Tóth Áron

 

Kozma János, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. ügyvezetője örömtelinek tartja, hogy körvonalazódik egy konszenzusos megoldás a közgyűlésben, amely segítheti a felmerülő kérdések cégszerű megoldását. A polgármesteri kérdésre azt válaszolta, hogy a lakosságot sokkal rugalmasabban szolgálná ki az új cég. A kezdeti időszakban 13-14 millió forintos bevételt terveznek, ami egy 8-9 százalékos megtakarítást jelenthet a költségvetésre nézve. 16 fős létszámmal indulna a Városgazdálkodási Kft., amely 3 szellemi és 13 fizikai munkás foglalkoztatását jelentené. A közfoglalkoztatottak bevonásának lehetőségét véleménye szerint meg kell fontolni attól függően, hogy a közterület fenntartásban mennyien kellenek. Az ügyvezető pozitívnak tartja a BIC-el kapcsolatos fejleményt, mert ott vannak erőforrások, amelyekkel még hatékonyabban működhet az új cég. A telephellyel kapcsolatos újabb javaslatot meg kell fontolnia a cégnek, hogy a legjobb megoldást válasszák. A hosszútávú szerződéssel kapcsolatosan úgy reagált, hogy tíz év valóban hosszú idő, de jogilag bármikor megszüntethető a szerződés, illetve a cég. A gyors döntést azért tartja fontosnak, mert január 1-től ennek a cégnek működnie kell.  Hangsúlyozta, hogy a cég alapításához szükség van tőkére – bár 30 millió forintot biztosít az önkormányzat a nagyértékű eszközökre – de a cég alapításnál felmerülnek további költségek – például szoftverek és informatikai eszközök beszerzése, irodák kiépítése, munkaeszközöket, és munkabéreket kell kifizetni majd kifizetni. Erre fordítanánk a 7 millió forintot, és ha a közgyűlés a céltartalékba helyezi a 4 millió forintot, akkor sokkal nehezebb lesz a cég indulása.

Szarvas Péter (független) amiatt aggódott, hogy a városgazdálkodási kft. működése során a munka minőségében lesz visszaesés, és ebből lesz a gazdasági megtakarítás. Továbbá olyan kockázatot is lát, hogy a cég hitelét a közgyűlés döntése értelmében – ha valami nem lesz megfelelő – akkor is ki kell fizetnie az önkormányzatnak.

Kozma János kifejtette: minőségcsökkenés nem jöhet szóba, hiszen legalább olyan minőségű munkát végnek majd, mint az eddig elvárt volt. A hitel fedezetét pedig a megtakarítással a cég előállítja az önkormányzat számára.

Nagy Ferenc (független) hangsúlyozta, hogy van abban különbség, ha egy céggel 3 vagy 10 évre kötnek szerződést. Ha a cég alvállalkozóval hosszútávú szerződést köt, akkor a cég megszüntetése után is élnek majd azok a szerződések, amelyeket megkötött, így azokkal számolnia kell az önkormányzatnak. A BIC-nél maradnak felesleges eszközök, ezért még át kell gondolni még egyszer az üzleti tervet, hogy azokat hogyan tudják hasznosítani.

Fülöp Csaba (MSZP) szerint nem lesz bérleti díj kiesése a város költségvetésben, mivel a VAK Zrt. saját cégei is fizetnek jelentős bérleti díjat, például a Békéscsabai Médiacentrum, vagy a Városfejlesztési Kft.

Szarvas Péter (független) szerint nem ugyanaz a hatása a költségvetésre ha a városi cégek fizetik a bérleti díjakat, mert egy 30 milliós bérleti díj nem olyan a költségvetésnek, ha a cég közben 50 milliós működési támogatást kér.

Takács Péter (LMP) arra emlékeztetett, hogy a cég működési terveinek kidolgozására felállítottak egy munkacsoportot, amelyben a tervet szakemberek állítottak össze. A képviselő kiemelte, hogy ezeket a dokumentumokat végigolvasta, ez alapján megalapozott a cég létrehozása. A polgármester eddigi ellenérvei az átdolgozott üzleti tervben megdőltek. Továbbá érdeklődött az iránt, hogy a tankerületi központ miért nem akarja megkötni a BIC-cel a szerződést? Valamint a Városgazdálkodási Kft. ügyvezetői megbízatás meddig tart, és nem kellene-e meghirdetni a pozíciót?

Szarvas Péter (független) tájékoztatta Takács Pétert arról, a tankerületi központ igazgatója levélben azzal indokolta a döntését, hogy előnyösebb lesz a tankerületi központnak, ha saját maga végzi ezeket a munkákat.

Hanó Mikló (Fidesz-KDNP) alpolgármester hangsúlyozta, hogy az önkormányzati cégek, amelyekre a polgármester utalt hozzászólásában, kifejezetten jól teljesítenek. A BMC-nél az 50 milliós forintos költségvetésében 26 millió forint csak a Csabai Mérleg, amelyet eddig is finanszírozott az önkormányzat, és emellett minden évben adtak 20 millió forint támogatást a magánkézben lévő televíziónak, amelyet most nem kell megtenniük, mert az önkormányzatnak van saját televíziója. Ennek a cégnek az idei reklámbevétele 35 millió forint lesz. A Városfejlesztési Kft.-t pedig egy törvényi előírás miatt létre kellett hozni egy 18 millió forintos állami támogatás mellett. Az a cég a bevételeiből egy fedett gyermekmedence építését finanszírozza idén az Árpád-fürdőben.

A vita végén külön szavaztak a Felügyelőbizottsági tagokról: Fodor Jánosnét 13 igennel és 2 tartózkodással, Kaposi Lászlót 12 igennel és 2 tartózkodással, Tímár Ellát 13 igennel és 2 tartózkodással, továbbá bizottsági elnöknek Tímár Ellát 13 igennel és 2 tartózkodással szavazták meg a képviselők.

Uhjár Eriket ügyvezetőnek választották határozott időre 2019. december 31-ig, 14 igennel és 1 tartózkodással

A vita folytatásaként Herczeg Tamás (Fidesz-KDNP) azt javasolta, hogy a rovar-, rágcsáló irtást és a növényvédelmet vegyék ki a városgazdálkodási cég feladatai közül.

Szarvas Péter (független) javaslata szerint csak a parkok és játszóterek gondozását kellene most átadni a városgazdálkodásnak. A felek közti elszámolást előnytelennek tartja, példaként a DAKK-al kötött szerződést hozta, ott ugyanis minden évben plusz költségeket kell kifizetnie a városnak.

Takács Péter szerint vállalható lenne az a modell, amely alapján a VAK Zrt. működik, ott ugyanis

Nem tartja jónak a polgármester azt, hogy év végén fizessenek ki plusz forrásokat a cégnek. Véleménye szerint lehet arról még később dönteni, hogy mikor határozzák meg a feladatokat és a

Az előterjesztést 15 igen egyhangúlag. A polgármester módosító javaslatait nem támogatta a grémium.

A teljes határozatról 14 igen, 1 nem mellett döntöttek.

 

 

Költségvetés, újra

 

A városgazdálkodási céggel kapcsolatos napirend után Tarrné Stuber Éva, a pénzügyi osztály vezetője arra hívja fel a figyelmet, hogy a költségvetés módosításának el nem fogadása súlyos következményekkel jár. Ha ez nem történik meg, egyes kiadási szerveknél megfogalmazása szerint “leáll az élet”. Az intézmények java részének ugyanis ez biztosítja a megfelelő előirányzatokat. Ezért kérte, hogy a közgyűlés most szavazzon, mert bizonyos intézményeknek nem lesz fedezete a kiadásaira. Az önkormányzat egy sajátos jogi személy – jegyezte meg az osztályvezető, aki jelezte azt is, mintegy 55 millió forintról van szó.

Szarvas Péter (független) emiatt ügyrendi módosítást tett, ezért arról szavaztak, hogy újtatárgyalják a kérdést nemsokkal este 6 óra előtt.

Bíró Csaba (Fidesz-KDNP) továbbra sem értett egyet azzal, hogy a kötelező feladatokat ellátó intézményektől visszatartsanak pénzt, ezért azt kérdezte, novemberben vissza lehet-e hozni a rendeletjavaslatot a plénum elé?

Bacsa Vendel szerint világos az osztályvezető felvetése, költségvetési szervek lesznek szorult helyzetben, ha nem fogadják el a rendeletet.

Ha nem szavazzák meg a rendeletet most sem, marad a 2,5 százalékos megszorítás – jegyezte meg a polgármester.

Tarrné Stuber Éva arról tájékoztatott, hogy sem a Csabagyöngyénél, sem a múzeumnál nem kapnak pénzt november 1-én. Rendeletmódosítás nélkül is lehet változtatni a céltartalékon, de intézményi előirányzat kapcsán csak rendeletmódosítással lehet változtatni – húzta alá.

A rendeletmódosítást 11 igen, 5 tartózkodással megkapta a szükséges többséget.

 

 

Kérdéses, mi lesz a helyi buszközlekedéssel

 

Év végén lejár az önkormányzat szerződése a DAKK Zrt-vel a helyi autóbuszközlekedés biztosítására.

Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) bizottsági elnökként arról tájékoztatott, hogy senki sem pályázott a feladatellátásra. Így vagy elrendelik a szolgáltatást, mivel az kötelező vagy tárgyalásokat kezdeményeznek a szolgáltatás biztosításáért. Mivel áprilisban elfogadták, hogy plusz körjáratot tennének be a menetrendbe, azt javasolják, hogy a tárgyaló bizottság – amennyiben a körjárat nélkül vállalná a DAKK a szolgáltatást – vessék el ezt a lehetőséget és maradjanak az eredeti útitervnél. A másik opció szerint legfeljebb 2 évre lehet elrendelni a szolgáltatás biztosítását.

Pályázati úton vagy a korábbi szerződés meghosszabbításával lehet elérni a szolgáltatás biztosítását, de ha ebbe nem megy bele a DAKK, az nagy fejtörést fog okozni a városvezetésnek – közölte Szarvas Péter (független). A DAKK vélhetőleg akkor vállalja majd mindezt, ha az önkormányzat az indokolt költségeket elszámolja. Ezzel az elmúlt években voltak problémák, mivel a város kisebb-nagyobb összegeket korábban is visszatartott. Az ügy jogszerű, az országban számos megyei jogú városban volt arra példa, hogy tárgyalásos vagy elrendelt módon választott szolgáltatót.

Kutyej Pál (Fidesz-KDNP) azt kérte, vizsgálják meg annak a lehetőségét, hogy a város lássa el a szolgáltatást.

Budapestnek saját cége van, sokat cikkezik róla a sajtó, ráadásul nagy vállalatról van szó – ezt nehéz alapul venni – fogalmazott a polgármester. Pécset példaként vetítette előre korábban több képviselő – Szarvas Péter (Független) arra hívta fel a figyelmet, hogy a városnak komoly anyagi gondot jelentett ez a megoldás, két hónap kevés is lenne egy új társaság felállítására.

Péccsel, Debrecennel, Kecskeméttel és Budapestel szemben az az előnye Békéscsabának, hogy a város vezetője a helyi volántársaság vezérigazgató volt. Ebből tapasztalatokat lehet meríteni – jegyezte meg Kutyej Pál (Fidesz-KDNP).

Ha a kijelölést választják, jogszabály szerint csak akkor lehet szerződést kötni, ha az indokolt költségeket kifizeti az önkormányzat – fűzte hozzá a polgármester.

A javaslat szerint munkacsoport áll fel tárgyalások kezdeményezésére. Ebbe Szarvas Pétert, Nagy Ferencet és Csiaki Tamást delegálták. 16 igennel fogadták el a javaslatot.

A teljes határozatot 16 igennel fogadták el, így tárgyalások indulnak a DAKK-al.

 

Közösségi házat hoznának létre a Czuczor utcában

 

A közgyűlés szeptemberi ülésén döntött arról, hogy a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban pályázik a telepszerű körülmények között élők életkörülményeinek javítását, a hátrányos helyzetűek alapvető szociális készségeinek erősítését és az önszerveződésre, stratégiai jövőformálásra képes helyi és térségi közösségek kialakítására. A programban létrehoznának a Czuczor utcában egy közösségi házat, amelynek tetőterében egy önkormányzati bérlakás is helyet kapna.

A pályázatból kialakítandó Közösségi Ház szervezeti működtetésére több lehetőséget megvizsgált a szociálpolitikai osztály. Véleményük szerint célcsoportra, a tervezett feladatokra, programokra és a beavatkozási területre tekintettel a legnagyobb tapasztalattal, szakmai humánerőforrással a Békéscsabai Családsegítő és Gyermekjóléti Központ rendelkezik. A Családsegítő Központ a kötelező családsegítés és a gyermekjóléti feladatok ellátása során számos olyan programot szervez, amely a társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetését, a hátrányban lévő családok, személyek támogatását célozza. A Közösségi Ház funkciójának megfelelően a programok tervezése és megvalósítása során együttműködnek Békéscsaba Megyei Jogú Város Roma Nemzetiségi Önkormányzatával, a roma lakosság egyes szervezeteivel, a szociális célú és egyéb civil szervezetekkel, egészségügyi intézményekkel, oktatási intézményekkel, állami szervekkel, kulturális intézményekkel. Ennek köszönhetően a programban elvárt módon tudná működtetni azt a Közösségi Házat, amelyet a pályázatból alakítana ki az önkormányzat a Czuczor utcában.

16 igennel fogadták el a javaslatot.

 

 

 

Egy tál meleg étel a hajléktalanoknak a krízisidőszakban

 

Békéscsaba önkormányzata köteles biztosítani a hatályos jogszabályok szerint az alapszolgáltatási feladatokat, éjjeli menedékhelyet, hajléktalan személyek átmeneti szállását, idősek otthonát, valamint – amennyiben a lakossági szükségletek indokolják – hajléktalanok otthonát és hajléktalan személyek rehabilitációs intézményét megszervezni és fenntartani.

A Békéscsabai Családsegítő és Gyermekjóléti Központ sikeresen szerepelt az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Hajléktalanokért Közalapítvány közös pályázatán, amelyből támogatást nyert a 2018. január 1-től az intézménnyel jogviszonyban állók étkeztetésére a krízisidőszak végéig, április 30-ig. A korábbi évek tapasztalata alapján a szakemberek szerint elmondható, hogy az egy tál meleg étel vonzóbbá tette az intézmény igénybevételét, nőtt a nappali melegedő látogatottsága.

A november és decemberi hónapban azonban 61 napi 40 adag étel finanszírozására lenne szüksége a központnak, amelynek a közel 1 millió 100 ezer forintos költsége nem szerepel az intézmény költségvetésében. Az intézmény kéri az önkormányzatot, hogy a program nem finanszírozott részére az önkormányzat biztosítsa a fedezetet a rendkívüli települési támogatás előirányzatából.

16 igennel elfogadták a javaslatot.

 

 

Plusz pénzzel támogatja a helyi felsőoktatást az önkormányzat

 

Visszatérő napirendi pont a felsőoktatás helyzete a békéscsabai grémiumnál – 2016 decembere után idén januárban is tárgyaltak róla a képviselők. Ezeken a közgyűlés megszavazta, hogy készüljön részletes tájékoztatás a békéscsabai campust érintő problémákról – melynek működtetője jelenleg a Szent István Egyetem.

Ennek tükrében korábban már határoztak arról a képviselők, hogy megvizsgálják a Békéscsaba Hazavár ösztöndíj kiterjesztésének lehetőségeit, a polgármester és az oktatásért felelős alpolgármester kezdeményezzen tárgyalást különböző felsőoktatási intézményekkel, emellett az önkormányzat biztosítson 25 millió forintos támogatást a helyi felsőoktatás szakmai átalakulásááért.

Azóta arról kapott tájékoztatást az önkormányzat, hogy a 2017/2018-as tanévre történő beiskolázás viszonylag sikeres volt, mivel 15 százalékkal több diák iratkozott be a békéscsabai campusra. Árpási Zoltán dékán-helyettes ezt annak tudja be, hogy a város egyszeri, 100 ezer forintos támogatásban részesítette az ide jelentkezőket. Éppen ezért azt kéri, hogy az egyik feltétetelt töröljék el, így további 52 diák kaphatna ilyen segítséget a kifizetést intéző Alapítvány a Békés Megyei Felsőfokú Közgazdasági Képzésért nevű szervezeten keresztül.

Emellett arra kéri a SZIE helyi campusa az önkormányzatot, hogy a Garabonciás Napokon az alapítványnál keletkezett többletköltséget, illetve a campus promóciójára költött forrást térítse meg a város – ez 1,5 millió forintot tesz ki. A bizottság módosítása szerint 2 millió forinttal támogatnák az alapítványt.

Fülöp Csaba (MSZP) azt kezdeményezte, hogy a Garabonciás alapítvány a lehető legnagyobb támogatást kapja, hiszen a Garabonciás Napokon nagy figyelmet fordítanak a helyi fiatalságra. Ezért azt kérte, novemberben térjenek vissza a támogatás mértékére.

A hallgatói beiskolázás sikerességéhez kötötték a támogatás mértékét, ez sikeresnek ítélhető – fogalmazott Herczeg Tamás (Fidesz-KDNP). Ugyanakkor nem tartja jó ötletnek, hogy várjanak a támogatás mértékének meghatározásával a következő közgyűlésig.

Kocziha Tünde (Jobbik) szerint is támogatni kell a garabonciás alapítványt, de a rendezvényről szólva azt mondta, hogy sok szemetet dobáltak szét a fiatalok, ezért azt kérdezte, ennek eltakarítása mekkora költséggel járna a városnak? Kérte: tárgyaljon az önkormányzat ezügyben a szervezőkkel, hogy a stábok gyűjtsék össze a hulladékot az egyes napok után.

Szarvas Péter (független)  arról tájékoztatott, hogy nemrég Bede Sándor rendőrkapitánynál járt, ahol arról egyeztettek, hogy a polgárőrséggel, a rendőrséggel és nagyobb tanári jelenléttel rendezhetnék meg a következő fesztivált.

Kiss Tibor (Fidesz-KDNP) szerint ha a résztvevő többezer diák 1%-ának nem helyén való viselkedését vesszük, az is kiborítja a lakosságot. Megjegyezte: a szervezők nem bújtak el a felelősség elől. Emlékeztetett arra, hogy más városok is próbálkoztak hasonló rendezvény szervezésével, azok azonban soha nem jöttek össze. Jó a rendezvény, a helyszín, biztonságosabbá kell tenni, és érdekelté kell tenni a közoktatási intézményeket abban, hogy vegyenek részt a rendezvényen – szögezte le az alpolgármester.

Bíró Csaba (Fidesz-KDNP) kiemelte, hogy 4,5 millió forint van beállítva a város költségvetésében az ifjúsági rendezvények támogatására. Abban az esetben, ha még többet emelnek ezen az összegen egy bizonyos rendezvény esetében, átesnek a ló túloldalára. Ez az összeg így is szép gesztus, de nem biztos, hogy ennél nagyobb szerepet kellene vállalnia az önkormányzatnak ebben a helyzetben.

Dr. Kerekes Attila (Fidesz-KDNP) is a rendezvényt dicsérte. Mint mondta, némi toleranciával el lehet viselni a koncerteket, csak egyszer tapasztalt nagyobb hangzavart.

Fülöp Csaba módosító javaslatát 9 igen, 2 nem, 5 tartózkodással megszavazták. Eszerint novemberben visszahozzák a kérdést a pontos összeggel (mekkora költségvonzata van 52-szer 100 ezer forintnak és milyen plusz támogatást lehet nyújtani az alapítványnak

A teljes határozati javaslatot 15 igen, 1 tartózkodással fogadták el.

 

 

Békéscsaba 300: időutazó fesztivállal és Békéscsaba filmmel ünnepel a város

Tavaly alakult emléktestület több szervezet, a közgyűlés bizottságainak elnöke, a tanácsnokok, Kiss Tibor és Hanó Miklós alpolgármester, illetve Szarvas Péter polgármester részvételével azért, hogy a településalapítás 300. évfordulója alkalmából felvázolják, hogy milyen kiemelt rendezvények, kísérőprogramok, kiadványok és a városmarketing szempontjából fontos eszközök jöjjenek létre 2018-ban.

Az első kiemelt rendezvény április 28-án lesz a Békéscsabai Jókai Színházban, ahol az ünnepi gálaműsor mellett a Békéscsaba című filmet vetítik majd, amelyet Rálik Szilvia operaénekes és Tóth Péter zongoraművész hangversenye követ.

Július 7-én és 8-án “Időutazás fesztivált” rendeznek, amelyen az 1718-as betelepülést és a régi Csabát idézik meg életképek bemutatásával a Szent István téren. Ehhez kapcsolódhat majd a csabaiak találkozója, ökumenikus istentisztelet, a “csabai mesterségek utcája”, a híres csabai termékek sokszínű bemutatója.

Azt már korábban is tudtuk, hogy 2018 augusztus 20-án avatják fel a főtéren államalapító Szent István szobrát, azt azonban nem, hogy ezen a napon az István, a király című rockopera koncertváltozatával és az Udvarhely Néptáncműhely Apám tánca című előadásával ünnepelhetünk. Szeptemberben rendezik a már hagyományos várostörténeti vetélkedőt általános és középiskolások számára, novemberben pedig ha minden jól megy, felszentelik a felújított evangélikus nagtempomot – ekkor tartják majd a 300 fős kórus ünnepi hangversenyét is.

Ahhoz, hogy a programokat már előre propagálni lehessen, el kell készíteni az arculati elemeket és a rendezvény logóját, illetve egy egyszerűsített marketingkoncepciót kell kidolgozni. Emellett a következő Csabai Kolbászfesztiválon és a Garabonciás Napokon is népszerűsítenék a rendezvénysorozatot. Mindez összesen több mint 102 millió forintba fog kerülni.

 

A Mikulásfesztivál alternatív programjaihoz kér támogatást az Aut-Pont

Az AUT-PONT Autista Gyermekekért és Fiatalokért Alapítvány azzal a kéréssel fordult az önkormányzathoz, hogy engedélyezze a közművelődési, sport és ifjúsági, illetve a nemzetiségi, érdekegyeztető, külkapcsolati és egyházügyi bizottság javaslatára 30, illetve 70 ezer forint támogatás más célra való felhasználását.
Korábban a közgyűlés döntött arról, hogy támogatja az Autizmus napja 2017 programon belül az érintett ifjúsági korosztályhoz tartozó, autizmussal élők fellépési lehetőségét, felkészítését. A rendezvényt azonban idén nem tudják megrendezni, így a támogatást a Békéscsabai Mikulásfesztivál 2017-es programhoz szeretnék felhasználni, az alternatív programok anyagúköltségére.

Megosztás:

Címke: , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,