Honnan szerez fedezetet 544 millió forintra az önkormányzat? Indul-e újabb eljárás a kistérségi ügyben? Köztulajdonba kerül-e a Csaba Ügyeleti Kft.? Tényleg az államé lesz a csabai főiskola épülete? Csütörtökön erre is fény derült!
Leginkább technikai jellegű döntéseket hozott Békéscsaba képviselő-testülete 2018 első közgyűlésén. A 31 nyilvános napirendi pont közt több intézményvezetői pályázat volt, eldőlt például az, hogy ki lesz a következő években a Munkácsy múzeum és a megyei könyvtár igazgatója. Ahogy azt már megszokhattuk, a képviselők vitáztak a város költségvetéséről (ezúttal az idei büdzsé első olvasatáról). De szó volt arról is, hogy állami kézbe kerül a csabai főiskola épülete és az sem maradt szó nélkül, hogy köztulajdonba került a Csaba Ügyeleti Kft.
Ha részleteiben is kíváncsi az előterjesztésekre, akkor kattintson erre a linkre!
Új tag az Északi és Keleti Városrészi Részönkormányzatban
Eskütétellel és új tag beiktatásával kezdődött a 2018-as közgyűlési széria. Hricsovinyi Tamás tisztségének megszűnése után új tagot választott a képviselő-testület az Északi és Keleti Városrészi Részönkormányzatba. Az új “nem képviselő tag” ezután Frisnyicz Pál lesz.
Nem kevésbé sötét a kép: továbbra is nagy a bizonytalanság az idei költségvetésben
Ahogy az lenni szokott, az újév első nagyobb falata a költségvetés első olvasata, amelyben az azt készítők lefektetik a város idei büdzséjének főbb számait. Érdemes szem előtt tartani, hogy ez még nem a végleges dokumentum, azt ugyanis majd csak februárban fogadja el a testület, addig pedig a városatyák számos módosítást eszközölnek majd rajta.
Egyelőre úgy tűnik, hogy 2017-hez hasonlóan 2018 is fejlesztésorientált lesz, amely főként a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programnak és a Modern Városok Programnak köszönhető. A két pályázatból összesen 25 milliárd forintot használhat fel az önkormányzat 2018-ban.
Az előterjesztő leszögezi, hogy tavaly kevesebb helyi adó folyt be a tervezettnél, ennek ellenére a 2017-es mércét alkalmazzák idén is, azaz 4,1 milliárd forintos bevétellel kalkulálnak. A tavalyihoz képest emelkedik a központi támogatás, így közel 3 milliárd forint kerül Békéscsabára az államkasszából (ámbár hozzátartozik az igazsághoz az is, hogy a Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségű Társulás központi támogatása csökken, így a városi, központi támogatás mértéke is alacsonyabb). Ez az összeg részben fedezi a kötelező illetményemeléseket is.
350 millió forintos bevételcsökkenéssel kell számolni a Békéscsabai Intézményellátó Centrum felszámolása miatt, így az önkormányzati intézmények bevételei várhatóan 68 millió forintot tesznek ki 2018-ban. Már az is látszik, hogy az innen átkerülő feladatokkal a város 30 millió forintot spórol meg.
Külön soron szerepelnek a 2016-ban felvett, ám le még nem hívott hitelek, ezek végösszege 553 millió forint. Ez a forrás beruházásra, felújításra van előirányozva. Az önkormányzat idén várhatóan több mint 250 millió forintos hitelt vesz fel, ugyanerre a célra. Az előterjesztő külön felhívja a figyelmet arra, hogy habár a város kedvező kamattal vette fel ezeket a hiteleket, a törlesztés komoly adósságszolgálatot jelent majd a következő évekre nézve. A költségvetés első olvasata azt is előrevetíti, hogy az idei 78 millió forintos adósság 2020-ra 200 millió forintra emelkedhet.
Továbbra is kérdéses, miből fedezi a város a kötelező bérfejlesztéseket, központi pótelőirányzatot ugyanis csak részben kapott az önkormányzat – idén ráadásul tovább emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum összege. A főbb számokat elsősorban a takarékosság jegyében tervezték. Az önkormányzati intézményeknél elsősorban a meglévő létszámmal, státuszokkal, a közfoglalkoztatási rendszert segítségül hívva látják majd el a feladatokat (a dokumentum nem tartalmazza a létszámbővítési igényeket). Az előterjesztő azt is leszögezi: az önkormányzat idén is sok feladatot lát majd el, de több esetben csökkenő előirányzattal kell majd számolni. A nemzetiségi önkormányzatok például - bizottsági javaslatra 5 helyett 3 millió forinttal kevesebb támogatást kapnak majd.
Összesítve: a költségvetés főösszege várhatóan 38 milliárd forint lesz, de 544 millió forintra még fedezetet kell biztosítani valahonnan.
A bevételek növelésére kevés a lehetőség, ezért a tervezett kiadásokat kell majd csökkenteni - írja az előterjesztő.
Szarvas Péter (Független) arra emlékeztetett, hogy költségvetést és első olvasatot nem könnyű készíteni, utóbbi ráadásul nem is kötelező feladat. A polgármester felhívta a figyelmet a tavaly decemberben bemutatott költségvetési koncepcióra és arra, hogy a dokumentumban előterjesztett anyagi helyzet nem változott sokban. Nagyon fontosnak nevezte az uniós és kormányzati forrásból megvalósuló projekteket, több önkormányzati vagy közterületet érint hozzájárul a település gyarapodásához és komoly problémákat old meg. Arról is beszélt, hogy idén is számítani kell majd saját forrás biztosítására bizonyos projektekhez. Az önkormányzat új fejlesztést idén nem tervez a nehéz anyagi helyzet miatt - szögezte le Szarvas Péter. A polgármester kiemelte azt is, hogy az önkormányzatnak mintegy 544 millió forintra kell fedezetet találnia, ez pedig nem könnyű feladat, véleménye szerint spórolni leginkább az önként vállalt feladatok összegének csökkentésével lehet.
Takács Péter (LMP) a decemberi költségvetési koncepcióhoz képest csak két újítást talált, az egyik a nemzetiségi önkormányzatoktól történő elvonás, a másik a 250 millió forintos hitelfelvétel. Azt kérdezte, milyen vagyoni elemeket kíván az önkormányzat értékesíteni és milyen feladatoktól tud visszalépni a város?
Szarvas Péter (független) polgármester arra emlékeztetett, hogy a költségvetési rendelet tervezetet a jegyző készíti el, és a polgármester küldi meg a testületnek, a költségvetés biztonságáért a közgyűlés felel. Nagy Ferenc, a költségvetésért felelős alpolgármester közgazdász végzettségű, így a munkaköre és felelőssége az SZMSZ szerint áll össze, ezért vesz részt a költségvetés tervezésében és a felügyeletében. A vagyoni értékesítéssel kapcsolatosan elmondta, hogy a városnak még van olyan portfóliója, amit mintegy 350 millió forintnyi ingatlan, ipari és lakás ingatlanok jelentenek, amelyeket értékesíteni lehet. A költségvetési szervekkel kapcsolatosan kiemelte, differenciáltan kell hozzányúlni a költségvetéshez, de egy takarékosabb szemléletre van szükség. A részletek kidolgozása a tervezés hátralévő részében történik meg.
Dr. Kerekes Attila (Fidesz-KDNP) véleménye szerint a költségvetés a legfontosabb rendelet, és nem árt rendesen átgondolni a számokat. Kiemelte, hogy Békéscsaba történetében a 38 milliárd főszám az eddigi legnagyobb. Úgy látja, hogy egy óriási fejlődés van a városban, az elmúlt évekhez képest. Hozzátette: 2 milliárd forintot tesz ki a saját fejlesztések költsége, a működésre 11 milliárd forint van, a fejlesztésekre pedig 27 milliárd forint. Szerinte optimizmusra ad okot, hogy 138 millióval emelkedett a központi támogatás, de ez a szám a tervezetben 160 millió forint. Továbbá 60 millió forint plusz van az adóbevételek sorában, és a költségvetési szervezetek bevételi aránya is javulhat, mert még nem volt meg a zárszámadás. Véleménye szerint a fejlesztések és beruházások fűtik a gazdaságot. Javasolja, hogy egy nem hivatalos, inkább informális egyeztetésre legyenek összehívva nem csak az intézményvezetők, hanem a képviselők is.
Kutyej Pál (Fidesz-KDNP) kiemelte, hogy egyetlen számszerűsített adat van a tervezetben: a nemzetiségi önkormányzatoknak jutattott támogatás 5 millió forinttal kevesebb összege. Módosított, magasabb összegeket javasolt. Mint mondta, a város újratelepítésének 300. évfordulója miatt is fontos lenne, ha az előrejelzettnél több támogatást kapnának – hiszen ezek a nemzetiségek voltak azok, amelyek újratelepítették a várost. Kifejtette: akkor élhető egy település, ha az önként vállalt feladatokat támogatja a testület.
Szarvas Péter (Független) megjegyezte, hogy jogszabály rögzíti az önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzatok közti támogatási rendszert. A város helységet, támogatást biztosít a kisebbségi testületek számára – a polgármester jelezte, hogy ezek ezután is biztosítottak lesznek –, a most megvont támogatás önként vállalt feladatnak számít.
Nagy Ferenc (Független) arról beszélt, hogy ő egyedül nem tudja megoldani a költségvetési hiányt, a lépési lehetőségek behatároltak. Mint mondta, működési hiánnyal nem lehet tervezni, csak a kötelező feladatokat nem veszélyeztető, önként vállalt feladatokat lehet vállalni. A bevételekről úgy szólt, hogy át kell nézni a lehetőségeket, példaként említette a buszjegyek árának növelését. Arról is beszélt, hogy nehéz meghatározni a kötelező feladatokat, de van két korlát, amit be kell tartani.
Miklós Attila (MSZP) azt kérdezte, ha a tavalyi bevételek sem teljesültek, akkor az idénre tervezettek hogyan teljesülnek majd? A képviselő reméli, hogy lesz arról tárgyalás, hogy milyen ingatlanokat és milyen ütemezés szerint értékesítenek 2018-ban.
Nem látszanak a számok - jegyezte meg Bíró Csaba (Fidesz-KDNP) az első olvasatról. A képviselő arra emlékeztetett: a polgármester azt kérte az intézményektől, hogy takarékosabban tervezzenek idénre, ezt mindig be is tartják. A képviselő szerint nem csak az önként vállalt feladatokból kellene visszavenni, a város sokszínűségét meg kell őrizni és meg kell előzni azt, hogy a költségvetés elfogadásakor néhány millió forinton veszekedjenek.
Kocziha Tünde (Jobbik) szerint a valamivel több mint félmilliárd forintos hiányt a kormánynak köszönheti a város, ide értve a minimálbér és garantált bérminimum emelését, amelyre az önkormányzat nem kapott megfelelő kompenzációt. Kérte azokat, akik kormánypártban tisztséget töltenek be, hogy lobbizzanak a város terheinek enyhítéséért.
Takács Péter (LMP) szerint az, hogy a központi bérfejlesztés kompenzációját mindig felemlegetik, még nem lesznek előrébb, ezért kérdezte, hogy van-e arra elképzelés, hogy ezt hogy lehet pótolni? Megjegyezte azt is, hogy Nagy Ferenctől nem várja a költségvetés problémáinak megoldását, de azt igen, hogy éljen javaslatcsomaggal.
Szarvas Péter (Független) szerint helyes lépés volt a központi bérfejlesztés. Azt a törekvést is üdvözölte, amely szerint központi támogatást kapnak azok a települések, amelyeknek kevesebbek az ipari bevételei - ilyen volt tavaly Békéscsaba is, de idén nem feltétlenül kapnak ilyen segítséget.
Fülöp Csaba (MSZP) szerint beigazolódtak azok a félelmek, amelyektől eddig tartottak, a tavalyi év összes száma azonban még nincs meg. A hiányt okozó tételek megjelennek, a költségvetés feszített lesz, de érdemes megvizsgálni, mit adjanak el, mert az akár kárt is okozhat. A képviselő optimista a helyi adóbevételekkel kapcsolatban, mint mondta, voltak munkahelyteremtő beruházások, ezek a fejlesztések hosszútávon adót termelnek.
Hanó Miklós (Fidesz-KDNP) Kocziha Tünde felszólalására reagált: arról tájékoztatott, hogy kérték a szakminisztériumoktól a kötelező béremelések 100 százalékos kompenzációját, ám egyelőre választ még nem kaptak.
Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) arra emlékeztetett, hogy az adófolyamatok áttekintését már tavaly is szorgalmazták. Mint mondta, nagy volumenű beruházások fejeződtek be tavaly és tavaly előtt, de jönnek az új projektek, amelyek további adóbevételt generáltak. A béremelésre véleménye szerint szükség van. Nem ért egyet azzal, hogy mindenhol költségmegszorítást kellene alkalmazni, véleménye szerint át kell tekinteni a feladatokat. Megjegyezte, lehetnek olyan területek, ahol nem feltétlenül a megszorítás a célszerű, hanem a teljes megszüntetés.
Kaposi László (DK) szerint a szociális támogatásokhoz nem lenne érdemes hozzányúlni vagy ha mégis, akkor csak kis mértékben. A központi béremelésről azt mondta, azt szakaszosan kellett volna bevezetni, így nem alakult volna ki a jelenlegi helyzet.
Zelenyánszkiné dr. Fábián Ágnes (Fidesz-KDNP) úgy reagált Kaposi László mondanivalójában a megszorítás szóhasználatra, hogy szerinte az, hogy 1,1 milliárd forintos forrást biztosít az önkormányzat az önként vállalt feladatokra, ez nem megszorítás, hanem támogatás, még ha kevesebb is az előző évihez képest.
Herczeg Tamás (Fidesz-KDNP) kiemelte, hogy egy hat évre szóló ütemezett programról van szó a béremelések kapcsán. Véleménye szerint át kell tekinteniük a különböző ágazatokat, és meg kell nézni, hogy melyek azok a részterületek, amelynél a támogatáscsökkentés súlyos következményekkel járna. A tanácsnok szerint arra is figyelni kell, hogy a növekvő feladatellátás mellett ne racionalizájanak költségeket.
Miklós Attila (MSZP) szerint ha eddig adtak valamit és most nem adnak, akkor az elvonásnak minősül.
Dr. Bacsa Vendel jegyző arról tájékoztatott, hogy a Madách utcai ingatlannal kapcsolatos perről a napokban érkezett egy bírósági határozat. E szerint az eredeti állapotot vissza kell állítani, tehát vissza kell fizetni a vásárlónak a 41,8 millió forintos vételárat, és visszaszáll az önkormányzatra az ingatlan. Ez azért következett be, mert egy jogszabálymódosulás miatt a vásárló nem tudta megépíteni a megvásárolt ingatlanra tervezett rendelőket és a gyógyszertárat.
Szarvas Péter (Független) felhívta a testület figyelmét arra, hogy az I.-es határozati javaslattal azt fogadják el, hogy megismerték a költségvetési tervezet első olvasatát. Továbbá a határozati javaslatban nincs arról szó, hogy pontos keretszámokat fogdanának el.
A grémium először a II. határozati javaslattal elfogadta a Nemzetiségi, Érdekegyeztető, Külkapcsolati és Egyházügyi Bizottság által módosított javaslatot a nemzetiségi önkormányzatok támogatásáról 16 igen és 1 tartózkodás mellett.
Ezt követően elfogadták 12 igen és 5 tartózkodás mellett a napirendi pontot.
Nincs több teher a csabai campus nagyelőadóján
Kiváltási megállapodást és ingatlan adásvételi szerződést kötött a békéscsabai campust működtető Szent István Egyetem és az Erste-Strabag konzorcium 2017 decemberében, ennek értelmében a főiskola épülete az államé lesz. A közgyűlés elé azért került az ügy, mert az önkormányzatnak az épület alapjául szolgáló terület felére, azaz 1624 négyzetméterre elővásárlási joga van. Ha igennel szavaz a képviselő-testület, erről mond le a város.
A békéscsabai campuson egyébként még mindig többmilliárd forintos tartozás van egy bedőlt PPP-beruázás miatt (Public-private partnership, magyarul köz- és magánegyüttműködés: a közfeladatoknak a közszféra és a magántőke együttműködésében történő ellátását jelenti). A városvezetés jó ideje folytat tárgyalásokat a helyi felsőoktatás megújításáért, az intézménynek ráadásul várhatóan új fenntartója lesz, nem kizárt, hogy még idén.
Közeledik a választás, megalakul a választókerületi bizottság
Április 8: ez az a dátum, amelyet leginkább meg kell jegyeznünk a következő hónapokban, hiszen a köztársasági elnök erre a napra tűzte ki az országgyűlési választás időpontját. Békés megye 1. számú országgyűlési egyéni választókerületének székhelye Békéscsaba, de ide tartozik Csabaszabadi, Csorvás, Gerendás, kétegyháza, Kétsoprony, Kondoros, Szabadkígyós, Telekgerendás és Újkígyós is.
A vonatkozó törvény rögzíti, hogy a választási bizottságok felelősek a szavazás eredményének megállapításáért, a választás tisztaságááért, a törvényesség biztosításáért, a pártatlanság érvényesítéséért és szüksgé esetén a választás törvényes rendjének helyreállításáért. A képviselő-testület feladata ezúttal az, hogy a bizottság három tagját és két póttagját kiválassza, személyükre a helyi választási iroda (ez esetben Békéscsaba jegyzője) tesz javaslatot. A 2014-es választáshoz hasonlóan ezúttal is Bogár Évát, dr. Styaszni Andreát és Tálas Csabát javasolja az előterjesztő, a póttag Kócsi Sándorné és Szelecki Erzsébet lehet.
Intézményvezetők kerestetnek
Letelik a Békéscsabai Tündérkert Óvoda, a Százszorszép Művészeti Bázisóvoda, a Penza Lakótelepi és a Becsei Oszkár utcai Óvoda, illetve a Hajnal Lenkey-Jázmin Utcai Általános Művelődési Központ intézményvezetői megbízatása. Emiatt pályázatot írnak ki ezeknél az intézményeknél.
A Penza Lakótelepi és a Becsei Oszkár utcai Óvoda, illetve a Hajnal Lenkey-Jázmin Utcai Általános Művelődési Központ intézményvezetői megbízatása kapcsán a közgyűlés élt azzal a jogával, hogy a jelenlegi vezetőt bízzák meg a második 5 éves ciklusra, így ezeknél az intézményeknél nem írnak ki pályázatot a posztra.
Az önkormányzaté lesz a Csaba Ügyeleti Kft.
Ideiglenes megoldásként 2017-ben közvetlenül a Csaba Ügyeleti Kft.-t bízta meg a közgyűlés (korábban, 11 éven keresztül a szerződés megkötésére a Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulásnak volt jogosultsága, habár az ellátást ugyanúgy a Csaba Ügyeleti Kft. végezte).
Ahogy arról a behir.hu is beszámolt, több probléma merült fel az ügyeteli ellátásban, tavaly például alvállalkozó segítségét kellett igénybe venni a hétvégi felnőtt ügyelet ellátásáért, így volt, hogy a megyén kívülről, sőt, Budapestről érkezett ügyeletes orvos. Emiatt többet kellett fizetni az ellátásért, ennek a fedezetnek az előteremtése azonban nemkívánt következményekkel járt volna. Hogy ezt elkerüljék, novemberben Újkígyós és Szabadkígyós csatlakozott a csabai ügyelethez, így valamennyivel több a bevétel. Emellett a cég kiegészítő támogatást kért az önkormányattól, illetve felajánlotta a városnak a tuajdonjog megszerzését.
Az előterjesztő kitér arra, hogy a kft. hitel nélkül gazdálkodik, nincs tartozása, vesztesége minimális, ámbár egyre kevesebb “fejpénzt” kap a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől, mivel csökken a lakosságszám is. Az előterjesztésből az is kiderül, hogy
a cég folyamatos alulfinanszírozással küzd, erre pedig az önkormányzati támogatás sem feltétlenül elég. A dokumentumban leszögezik: a köztulajdonba kerüléssel a csabai házorvosokat támogatnák, mivel az ügyeletesek az országos átlaghoz közelítő, arányosan emelt óradíjakért dolgoznának.
Szarvas Péter (független) ismertette a Szociális és Egészségügyi Bizottság módosító javaslatát, amely a Csaba Ügyeleti kft. ügyvezetőjének dr. Sonkoly Ivánt javasolja, továbbá részére bruttó 300 ezer forintos javadalmazást indítványoz. Emellett a felügyelő bizottság tagjainak Bíró Csabát, Szeverényi Zsoltot és Lipták Katalint ajánlják, köztük Bíró Csabát a bizottsági elnöknek. A javaslat tartalmazza az elnöknek bruttó 25 ezer forintos, illetve a tagoknak bruttó 20 ezer forintos javadalmazását.
Takács Péter (LMP) arra kérdezett rá, hogy a szakmai bizottság foglalkozott-e azzal a kérdéssel, hogy az ügyelet körzetén kívüli - így fedezet nélküli igénybevételére - mi lehet a megoldás?
Kaposi László (DK) nem látja az igazi okát a pénzügyi problémának, mert Békéscsabánál kisebb városok is üzemeltetnek orvosi ügyeletet. Hozzátette: dr. Sonkoly Iván kinevezése szerinte aggályos, mert az ő felügyelete alatt jutott idáig ez a kft. Kifejtette, egy háziorvos sem említett neki anyagi problémákat. Hangsúlyozta: nem érti, hogyan alakulhatott ki az a helyzet, hogy a szerződésben foglalt kötelezettségeiktől állnak el a háziorvosok és nem ügyelnek.
Szarvas Péter (független) elmondta: most is úgy gondolja, hogy nem volt feltétlenül szükséges megvásárolni a kft.-t. Emellett arra kérdezett rá a bizottság elnökétől, hogy a javadalmazások mértéke változott-e ebben az előterjesztésben az előző évekhez képest?
Dr. Kerekes Attila (Fidesz-KDNP) emlékezetetett arra, hogy 2017. novemberében hoztak az átvételről egy határozatot. Kifejtette, hogy nincs országos előírás arra, hogy milyen formában kell működtetnie egy városnak az orvosi ügyeletet. Kiemelte, hogy dr. Sonkoly Ivánt a lakosság a Kárpát-medence legjobb orvosának választotta. Azt is fontosnak tartja, hogy Békéscsabán nem volt soha komoly probléma az ügyeleti ellátásban, úgy, hogy az elmúlt évben 13300-nál is több beteg jelentkezett az ügyeleten. Hangsúlyozta: a sürgős esetet el kell látnia az orvosnak, akkor is, ha nem ebbe a körzetbe tartozik. Elmondta: utánanézett annak, hogy ezt az ellátást hogyan oldják meg más megyei jogú városok: Szeged például nem ad erre az ellátásra forrást, és azt a kistérségnek kell megoldania. Salgótarján 3 millió forintos támogatást ad, és a kórházi orvosok látják el az ügyeletet. De például Hódmezővásárhely 70 millió forintot biztosít a célra. Hozzátette: a szociális és egészségügyi bizottság ezt a javadalmazást látta reálisnak.
Zelenyánszkiné dr. Fábián Ágnes (Fidesz-KDNP) kifejtette: a szakmai megszervezéséhez kell egy szakmai vezető, véleménye szerint dr. Sonkoly Iván jól látta el eddig is a feladatát. Hozzátette: azok az orvosok, akik nem vállalnak ügyeleti feladatot, minden esetben kifizetik a helyettük ügyelő orvosokat. Ezzel egy olyan árat biztosítanak, ami már országos szinten is megállja a helyét.
Kaposi László (DK) hangsúlyozta, dr. Sonkoly Ivánnak a szakmai tudását nem vonja kétségbe, de ő úgy tudja, hogy egyik háziorvos sem választaná meg vezetőnek. Véleménye szerint ehhez a feladathoz nem a legjobb orvosnak kell lenni, hanem a legjobb logisztikusnak.
Szarvas Péter (független) a szociálpolitikai osztály vezetőjét kérdezte, hogy van-e pontos információ arról, hogy milyen javadalmazások voltak a kft-nél az előző években?
Dr. Tőgye Ildikó, a szociálpolitikai osztály vezetője arról tájékoztatta a grémiumot, hogy felügyelő bizottság nem működött eddig, mert magán cég volt. Továbbá az előző szerződésekben - tudomása szerint - az ügyvezetőnek bruttó 91 ezer forint volt a javadalmazása.
Szarvas Péter (független) ezt az összeget alacsonynak találta, úgy gondolja azon lehet emelni. Ugyanakkor emlékeztette a grémiumot a költségvetési tervezet elsőolvasatával kapcsolatos vitára, majd úgy fogalmazott, hogy mindenki úgy szavaz, ahogy jónak érzi.
A Szociális és Egészségügyi Bizottság módosító javaslatával megszavazták az előterjesztést
Sikersztori? Kevesebb a közmunkás Békéscsabán
Javult a munkaerőpiaci helyzet a térségben az elmúlt években, ezt mutatja a regisztrált álláskeresők számának csökkenése. Tavaly például rekord-kevesen: 1363-an voltak regisztrált munkanélküliek Békéscsabán, a Békés Megyei Kormányhivatal statisztikája szerint ez az elmúlt évek legalacsonyabb mutatója.
Ez a közfoglalkoztatásra is hatással volt, tavaly például nem sikerült teljesen felölteni az önkormányzat kérelmében szereplő létszámkeretet. Hosszabb időtartamű közfoglalkoztatásban 534-en vettek részt 2017-ben Békéscsabán, ők jellemzően járdalap és betonelem gyártást, járda és térburkolat építést, felújítást végeztek, de volt, aki a városüzemeltetési feladatok ellátásában, parlagfűmentesítésben, csapadékvíz elvezető árkok és vízelvezető lefolyó tisztításban, a belvíz elleni védekezésben, közterületi szemétszedésben vett részt, sőt, hajléktalanok is foglalkoztatására kiemelt támogatás jutott.
A közmunka programra tavaly összesen kicsivel több, mint 285 millió forintot fordítottak, a programot az önkormányzat idén is folytatná.
Herczeg Tamás (Fidesz-KDNP) megjegyezte, hogy ez az összefoglaló jól mutatja a környék és a város gazdasági helyzetét, például a munkanélküliség változásának tükrében. A közfoglalkoztatottak munkáját értékteremtőnek nevezte, az önkormányzat szociálpolitikai osztályának munkáját megköszönte.
Takács Péter (LMP) csatlakozva az előtte szólóhoz arról beszélt, hogy jelentős költségmegtakarítást jelent a közmunkaprogramban résztvevők munkája.
Sikertörténetről beszélt dr. Kerekes Attila (Fidesz-KDNP), aki az Orbán-kormánynak tulajdonította ezt a teljesítményt. Arra emlékeztetett, hogy az elmúlt években az állam 2 milliárd forinttal támogatta a csabai közmunkaprogramot, jól dolgoznak a programba bevontak.
Kocziha Tünde (Jobbik) inkább arra hívta fel a figyelmet, hogy óriási pénzeket spórolt meg az állam azzal, hogy közalkalmazotti bérek helyett közfoglalkoztatotti fizetést adott, ugyanakkor a munkanélkülieket ebben a programban tüntették el - vélte a képviselő.
"Ha Orbán Viktor lett volna Napóleon, a waterloi csata is győzelemként lenne elkönyvelve" - fogalmazott Kaposi László (DK). A politikus azt mondta, dr. Kerekes Attila szerint az is sikertörténet, hogy egyre több gyermek vesz részt az ingyenes gyermekétkeztetésben. A képviselő szerint van mit összehasonlítani.
Bíró Csaba (Fidesz-KDNP) úgy vélte, jól működik a program és nem azon kellene fogást találni, ki hogy dolgozik. Mint mondta, aki tud és akar, annak van lehetősége elhelyezkedni Békéscsabán is. A gyermekétkeztetésről azt mondta: reméli, hogy tovább folytatódik a program, ugyanis a kormány egyik célja az, hogy könnyítsen a családok terhein.
Zelenyánszkiné dr. Fábián Ágnes csúsztatásnak nevezte a gyermekéhezést, mint mondta, orvosi konferenciákon egyre gyakoribb téma a gyermekkori elhízás.
"Inkább dolgozzon valaki közpénzért, minthogy otthon hasaljon" - fogalmazott Hanó Miklós (Fidesz-KDNP). Az alpolgármester szerint sok olyan hasznos tevékenységet végeztek a közfoglalkoztatottak, amellyel értéket teremtettek. Jó hírnek nevezte, hogy a közfoglalkoztatási programból egyre többen kerülnek át a piaci alapú foglalkoztatásba.
Kampánynak nevezte a sikertörténet kifejezést Kaposi László (DK) és azt, hogy a kormánypárti önkormányzati képviselők folyamatosan a kormányt és a miniszterelnököt dícsérik. Arra emlékeztetett, hogy 400 ezer gyermek vesz részt az ingyenes étkeztetésben. Nem tagadja a gyermekelhízást, de szerinte azok a fiatalok nem ebből a körből kerülnek ki.
Takács Péter (LMP) azt reméli, a következő időszakban lesz lehetőség a közfoglalkoztatottak bérének növelésére.
Tavaly 31 millió forintos önerőt biztosított a város a közfoglalkoztatási programhoz, amelyben a munkások sok olyan feladatot végeztek el, amelyeket egyébként is el kellett volna végeztetni - összegzett Szarvas Péter (független).
Közel 90 millió forintot követel a DAKK a várostól
Ismét vesztesége egy részének megtérítését kéri a békéscsabai önkormányzattól a közösségi közlekedést üzemeltető DAKK Dél-alföldi Közlekedési Központ. Mint írják, január végéig 89,2 millió forintot kérnek 2017 második felére.
A szerződés rögzíti azokat az eseteket, amikor a szolgáltató az éves önkormányzati ellentételezés összegén felül veszteség-kiegészítéssel számolhat, ebbe beletartozik a tervezettől alacsonyabb utasszám, az üzemanyag-áremelkedés vagy olyan jogszabályi változás, ami miatt gazdasági hátrány éri a társaságot. A DAKK ide sorolta a számára bizonytalan gazdasági hátránnyal járó és ezért általa nem kívánt új közszolgáltatási feladatra kötelezést is.
14 igennel és 1 tartózkodással fogadták el az előterjesztést.
Beszámolnak a DAREH legutóbbi taggyűléséről
Nem hagyta jóvá a békéscsabai közgyűlés és Szegvár képviselő-testülete a DAREH Társulási megállapodását, illetve Békésszentandrás, Füzesgyarmat, Hunya, Pusztaottlaka, Végegyháza és Zsadány nem tájékoztatátták döntésükről a társulást. (Végül kiderült, hogy Szegvár elfogadta a megállapodást, Békéscsabát pedig arra fogják kérni, hogy tárgyalják újra a kérdést.)
Több település jelezte belépési szándékát a DAREH-be, köztük Csabacsűd, Kaszaper, Körösladány, Szarvas és Mezőkovácsháza.
Kiderült az is, hogy a működési hozzájárulás idén sem változik, így 60 forint per főben állapították meg.
14 igen és 1 tartózkodás ellenében fogadták el a beszámolót.
Ando György marad a múzeum igazgatója
Pályázatot tett közzé az önkormányzat, amelyben a Munkácsy Mihály Múzeum igazgatói pozíciójára lehetett jelentkezni. A megszabott határidőig egy pályázat érkezett, a múzeumot jelenleg is vezető Ando Györgytől, aki továbbra is az értékmegőrzést és a közművelést jelölte meg céljai között. De 2023-ig szóló tervei közt szerepel a Munkácsy-negyed létrehozásában való közreműködés, a nagyváradi Körös-vidéki Múzeummal, az Arad Megyei Múzeummal, a szlovákiai Tőketerebes múzeummal, illetve a Kassai Kelet-Szlovákiai Múzeummal való további együttműködés. Az igazgató ugyanilyen fontosnak tartja a múzeum, mint tudományos műhely szerepvállalását, évkönyvek kiadását, a különböző gyűjtések tudásbázisként kezelését, a mindenkinek elérhető kultúrpalota szerepkör erősítését, a helyi kultúra megismertetését.
Az idei fejlesztési tervek közt szerepel a Mágori szín felújítása (pályázat és saját erő biztosításával), továbbá a Csókási-szélmalom teljes felújítása (CsabaPark II. ütemében).
Bíró Csaba (Fidesz-KDNP) szerint Ando György pályázata rendkívül alapos, végiggondolt, világos és egyértelmű, hosszútávon tervezhető múzeumi munkát vetít előre. A képviselő hangsúlyozta, büszkének kell lenni arra, hogy ilyen vezetője van az intézménynek. Felszólalásához Kaposi László (DK) és Hanó Miklós (Fidesz-KDNP) is csatlakozott.
Személyét a testület egyhangúlat elfogadta. Ando György köszönetképp úgy fogalmazott, hogy továbbra is a Békéscsaba iránti tisztelettel vezeti majd a múzeumot.
Továbbra is Rakonczás Szilvia vezeti a Békés Megyei Könyvtárat
A megyei könyvtár igazgatói pozícióját is meghirdette az önkormányzat, erre a pályázatra - az előzőhöz hasonlóan ugyancsak egy jelentkező volt, a bibliotékát eddig vezető Rakonczás Szilvia. Az igazgató vezetői alapelvei között tesz hitet a könyvtárak szükségessége mellett, szakmai koncepciójában pedig arról ír, hogy 2020-ig meghatározó lesz az uniós projektekben való szerepvállalás, folytatódik a digitalizálás és digitalizálási stratégiához való csatlakozás, de nagy hangsúlyt kap majd a munkatársak képzése is.
Takács Péter (LMP) egy határozati javaslatot olvasott fel, ebben az szerepel, hogy a könyvtár lépjen vissza a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban meghirdetett, helyi akciócsoportokra vonatkozó pályázatban való részvételtől. Azt kérdezte, hogy amikor a könyvtár a közgyűlés által nem jóváhagyott akciócsoportban vett részt, akkor mi volt a motivációja a pályázónak és veszélyeztette-e ez a pályázat végkimenetelét?
Bíró Csaba (Fidesz-KDNP) ezúttal is a pályázó értékeire hívta fel a figyelmet: mint mondta, értékelni kell azokat a törekvéseket, amelyek intézménybe látogatókat igyekeznek vonzani, és nem kellene ebbe belekeverni ezeket a körülményeket.
Szarvas Péter (Független) szerint a szakmai múltra kell figyelni, a könyvtárnál az alapfeladatokon túl Rakonczás Szilvia kulturális eseményeket, színes programokat hozott az intézménybe. Emellett több pályázatban vettek részt sikeresen, értéket növelve Békéscsabán.
Kocziha Tündét (Jobbik) nem lepték meg a kritikák, ám mint mondta, mielőtt elkezdődik a boszorkányüldözés, fontos leszögezni, hogy az emlegetett pályázat több helyi akciócsoport felállítását engedélyezte. A képviselő szerint ezért nem kellene számonkérni senkit, véleménye szerint nem került veszélybe a több mint egymilliárd forint lehívása, Takács Péter megjegyzését pedig méltánytalannak nevezte.
Rakonczás Szilvia elmondta, hogy az elmúlt 5 évben a békéscsabaiakért, a könyvtárhasználókért dolgozott. Mint mondta, a továbbiakban is azért dolgozna, hogy fejlődjön az intézmény.
Kaposi László (DK) is úgy emlékszik, két HACS volt. Mint mondta, csak nyomós érvekkel lehet azt javasolni, hogy valaki ne folytassa a munkáját, Rakonczás Szilvia esetében nem szeretné, hogy ez bekövetkezzen.
Takács Péter (LMP) nem érti, hogy annak idején miért lett elfogadva a visszavonó nyilatkozat, kérdést pedig nem attól kapott, akitől várta.
Hanó Miklós (Fidesz-KDNP) hangsúlyozta, a pályázat azért forgott veszélyben, mert a kiírás szerint csak egy akciócsoport jöhetett létre településenként. Végül az egyik csabai csoport nyert is, de valamilyen oknál fogva csak a kért forrás csak felét kapta meg. Az alpolgármester szerint nem rivalizálásról volt szó.
Szarvas Péter (független) szerint a szakmai támogatottsága megvan a pályázónak, nem egy 2016-os ügyről kellene vitázniuk.
Kaposi László (DK) szerint ha feltételezés van arról, hogy szabálytalanság volt a pályázatban, azt már rég jelezni kellett volna.
Dr. Csicsely Ilona (Fidesz-KDNP) arra emlékeztetett, hogy több képviselő is beszélt arról, milyen színes Békéscsaba kulturális élete. A képviselő szerint ehhez nagy mértékben hozzájárul a Békés Megyei Könyvtár is, hiszen 21. századi körülményekkel dolgoznak a város fejlődéséért.
12 igen, 2 tartózkodás mellett szavazták meg az előterjesztést.
Rakonczás Szilvia megköszönte az önkormányzat munkatársainak segítségét, emellett azt mondta, bízik abban, hogy a megszavazott bizalmat jó munkával tudja majd meghálálni.
Közgyűlési totó: ki volt a legaktívabb 2017-ben?
Szorgosak voltak a képviselők tavaly, a közgyűlésekről senki nem hiányzott háromnál többször (aki az ülések több mint egynegyedétől marad távol, azt bizony 25 százalékos tiszteletdíj-megvonással és a természetbeni juttatások elvételével büntethető). Az évenkénti összegző dokumentum rögzíti, ki mennyi bizottsági ülésen nem vett részt és azt, ki mennyi ideig beszélt.
A képzeletbeli dobogó tetején Takács Péter (LMP) áll 6 óra 58 perc 30 másodperces idejével, míg dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) a második helyen áll 5 órával, 23 perccel és 36 másodperccel. Sajnos a polgármester idejét nem mérik a városházán, ezért erről nincs pontos adat, de felszólalásai alapján a behir.hu stábja szerint mindenképp dobogós helyet érdemel!
Kistérség: Nem követel kártérítést az önkormányzat
Hosszúra nyúlik a kistérségi ügy vitája, a békéscsabai önkormányzat évek óta keresi - és több ízben meg is tette - a megfelelő jogi lépéseket. Erről itt, itt és itt olvashat. Habár a büntetőeljárások már lezárultak bizonyíték híján, a közgyűlés lassan egy éve fontolgat további, polgári peres lépéseket. Készültek szakvélemények, a képviselő-testület többször vitázott róla, most pedig arról dönthetnek, hogy megteszik-e ezeket a bizonyos lépéseket.
A város az utalványozás, az ellenjegyzésre és az érvényesítésre vonatkozó normák sorozatos megszegése, illetve amiatt tehet jogi lépéseket, hogy több esetben nem a hatásköri lista szerinti beosztású személy járt el. Ezek miatt kártérítési igényt nyújthatna be az önkormányzat.
Szarvas Péter (független) kistérségi elnökként azt mondta, olyan intézmények felé tud feladatot megfogalmazni, amely a kistérség fenntartásában működik. Az önkormányzat működteti az Életfa Idősek Otthonát és családsegítő központot, így ezen az intézmények a nevében nem tehet feljelentést a társulást. A polgármester szerint segítené a közgyűlés munkáját az a szakértői vélemény, amelynek elkészítésére tavaly felkérték a jogi ügyrendi bizottságot.
Kaposi László (DK) arra tért ki, hogy a közgyűlés javaslatot tesz a kistérségnek arra, hogy indítsák el a polgári peres eljárást. Véleménye szerint, ha a kistérség akar lépést tenni az ügyben, akkor tesz, ha nem akar, akkor nem tesz.
Szarvas Péter (független) arra emlékeztett, hogy tavaly határozatban kérte a közgyűlés a szakértői véleményt. A polgármester javasolja a Jogi és Ügyrendi Bizottságnak, hogy vizsgálja meg, mi annak a hivatalos szankciója, ha nem teljesítenek egy közgyűlési határozatot. Véleménye szerint ilyen formában nem lehet fegyelmet tartani. Hozzátette: meglepő számára az, hogy a Jogi és Ügyrendi Bizottság feladata a jogszerűség felügyelete, és eközben nem hajt végre egy közgyűlési határozatot.
Miklós Attila (MSZP) hangsúlyozta, hogy a bizottság a kistérség ügyében számtalanszor egyeztetett, és több javaslatot terjesztettek elő. Ebből a vizsgálatból derült ki, hogy polgári peres feljelentést csak a társulás tehet az ügyben. Véleménye szerint a polgármester, a kistérség elnökeként megkönnyítette volna a bizottság munkáját, ha nem az ülés előtti este küldi el a hivatalos iratokat. Hozzátette: elég nagy visszhangot váltott ki ez az ügy ahhoz, hogy további lépéseket tegyenek a közgyűlési tagjai.
Szarvas Péter (független) ismét emlékeztetett arra, hogy nem látta a szakértői véleményt, véleménye szerint ezzel a bizottság hátráltatja a képviselők munkáját. Tájékoztatta grémium tagjait arról - kistérségi társulás elnökeként -, hogy a kistérségben már elindították már a jogi folyamatokat.
Kocziha Tünde (Jobbik) Miklós Attila bizottsági elnököt arról kérdezte, hogy milyen feljelentések történtek az ügyben.
Takács Péter (LMP) arra kérdezett rá, hogy a peren kívüli egyeséggel kapcsolatosan kapott-e a társulás is igényt, vagy ilyet csak a közgyűlés kapott?
Kaposi László (DK) szerint van, amikor álampolgári kötelesség feljelentést tenni. Emellett azt javasolta, hogy mielőtt szankcionálnák a bizottságot, azelőtt módosítsák a határozatot azért, hogy ne fizessenek ki újabb 500 ezer forintot jogi szakértői vizsgálatra.
Szarvas Péter (független) véleménye szerint az nem lehetséges, hogy nincs végrehajtva egy határozat, ami ráadásul az egész ügyet befolyásolja, így el kell gondolkodniuk a szankciókon.
Miklós Attila (MSZP) emlékeztette a képviselőtársait arra, hogy a határozat szövege úgy szól, hogy a bizottság szükség esetén vonjon be egy jogi képviselőt a jogi szakvélemény készítésébe. Javaslatot tettek. Véleménye szerint az, aki előidézte a problémát, az oldja is meg. Tájékozatott arról is, hogy a város jegyzőjének határozott álláspontja az volt az ügyben, hogy nem tehet az önkormányzat feljelentést, de most kiderült, hogy két intézmény már önkormányzati fenntartásban van.
Szarvas Péter (független) elmondta, hogy visszaélések nem voltak a kistérségi társuláson belül, ezt a bírósági határozat is megerősíti.
Kocziha Tünde (Jobbik) elmondta, hogy akkor, amikor betekintést nyert az Életfa Idősek Otthonának munkájába, nem tapasztalt két óra alatt semmilyen visszaélést. Véleménye szerint Miklós Attila olyat kért számon rajta, amit a rendőrségi nyomozásoknak is hónapig tartott feltárni.
Herczeg Tamás (Fidesz-KDNP) hangsúlyozta, hogy azok a szociális intézmények, amelyekről szó esik a vitában – a legjobb tudomásuk szerint – ezek az intézmények jelenleg kiválóan végzik a dolgukat.
Takács Péter (LMP) sajnálatát fejezte ki, hogy a kistérségi tanács tagjai úgy gondolták, hogy nem tesznek feljelentést.
A közgyűlés 9 igen, 3 nem és 3 tartózkodás mellett elfogadta a B határozati javaslatot.
Bejelentések, képviselői kérdések
Miklós Attila (MSZP) megjegyezte, több újság is lehozta, hogy Szarvas Péter neve felmerült, mint fideszes országgyűlési képviselő-jelölté. Mint mondta, ez segíthetné akár egyes lobbitevékenységek előremozdulását is. A polgármester 30 napon belül írásban válaszol a kérdésre.
Takács Péter (LMP) már arra kérdezett rá, hogy kért-e az önkormányzat a kormánytól bármiféle rendkívüli költségvetési támogatást? Ha nem, akkor mi annak az oka, hogy évek óta nem kérnek ilyen segítséget?
Együttes aláírással, Hanó Miklós alpolgármesterrel közösen írt Szarvas Péter (független) a belügyminiszternek és a Miniszterelnökséget vezető miniszternek azért, hogy támogatást kérjenek a központi bérfejlesztések kompenzációjára.
Kocziha Tünde (Jobbik) ismét a csabai női kézilabda csapatról érdeklődött és annak rossz anyagi helyzetéről. Úgy tudja, még mindig vannak tartozásai a klubnak, a szurkolók pedig nemrég molinóval üzentek a vezetőségnek, amellyel távozásra buzdították annak bizonyos tagjait. Ezt a lépést példátlannak nevezte, ennek okát szeretné tudni.
Fülöp Csaba (MSZP), mint a klub gazdasági vezetője elmondta, a klub megmarad, minimalizálták a tartozásokat az elmúlt időszakban, minden a tervek szerint halad. Sem a játékosoknak, sem a munkatársaknak, sem a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak nem tartozik az egyesület. Azt is jelezte, hogy a múlt héten az elnökség találkozott a szurkolókkal, itt több vitás kérdést is sikerült tisztázni.
Herczeg Tamás (Fidesz-KDNP) jelezte, hogy a torna klub több képviselőt is megkeresett, mint kiderült, az egyesületet a megszűnés fenyegeti. több egykori neves sportolót példaként hozva arra hívta fel a figyelmet, hogy ma is sok a tehetséges növendék a klubnál. éppen ezért javaslatot tett arra, hogy a közgyűlés a 2018-as sporttámogatások terhére egyszeri 5 millió forintot szavazzanak meg.
Bíró Csaba (Fidesz-KDNP) azt javasolja, hogy ha van lehetőségük, hogy megmaradjon ez a klub, akkor ez egy nemes cél, és ezeket a problémákat most kell megoldani. Köszöni az előterjesztőnek ezt a javaslatot.
Kaposi László (DK) szerint nem megfelelő az, hogy kampánycélokra használják fel ezt az előterjesztést.
Takács Péter (LMP) módostó javaslata az, hogy az 5 millió forintot figyelembe kell venni a tornaklub támogatásnak megállapításánál
Bíró Csaba (Fidesz-KDNP) szerint abban semmilyen kampány nincs, hogy a KIOS bizottság elnökeként ezt az előterjesztést támogatja. Takács Péter módosításához annyit fűzne hozzá, hogyha valakinek a támogatásából adunk egy előleget, azzal nem oldjuk meg a problémáját.
Takács Péter (LMP) úgy fogalmazott: ez a szakbizottság javaslatára két éven keresztül egy egyszeri öt és egyszeri tíz millió forintos támogatást adott az önkormányzat a torna klubnak. Szerinte azzal a feltétellel kellene odaadni ezt a támogatást, hogy egy üzleti tervet tesznek le az asztalra. Hozzátette: szinte minden sportág anyagi problémával küzd, ezért azt javasolta, hogy vizsgálják meg jobban a helyzetet.
Szarvas Péter (független) szerint kérjenek egy szakmai tervet, hogy lássák azt, ez mit jelent a klub számára. Tudomása szerint az országos torna szövetség számít a klubra, erről a héten tájékoztatta a szövetség elnöke. Véleménye szerint ha az önkormányzat segít, akkor látni kell azt, hogy ez hogyan stabilizálja a klub helyzetét, és az mennyire fog segíteni a szövetség és klub helyzetének rendezésében. A bizalmat megadhatják a klubnak a polgármester szerint, de sok mindent kell tisztázni a klub életében, most ugyanis az a támogatás hiányzik a csabai egyesületnek, amit a szövetségtől nem kapott meg. Hozzátette: azzal kell számolniuk, hogy több klubnak lenne szüksége támogatás-kiegészítésre.
Herczeg Tamás (Fidesz-KDNP) azt mondta, a módosító javaslatot úgy fogalmazzák meg, hogy készítsen a soron következő KIOS bizottsági ülésre a klub egy üzleti tervet, hogy lássák, hogyan képzelik el a jövőt.
Hanó Miklós (Fidesz-KDNP) egyet ért azzal, hogy kiemelten támogatják a sportot. Véleménye szerint kár volna veszni hagyni egy ilyen patinás klubot, de látniuk kell, hogy mit támogatnak. Úgy fogalmazott: akkor tudnak segíteni a torna klubnak, hogyha ezt a támogatást odaadják, de cserébe tegyék le a programot, hogy ne kerüljenek megint ilyen helyzetbe.
Takács Péter (LMP) szerint nem beszámítani, hanem figyelembe kell venni ezt az ötmilliót az önkormányzati támogatás odaítélésekor, továbbá javasolja, hogy a klub az üzleti terve februárra készüljön el.
Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) azt javasolta, hogy mutatkozzanak be a klubok, és mutassák be a koncepciójukat. Szerinte erre azért van szükség, mert költségvetési ügyről fognak tárgyalni, és a közgyűlésnek látnia kell, milyen mértékben van szükség támogatásra.
Miklós Attila (MSZP) arra emlékeztetett, hogy neves csabai sportolókat nem tud megtartani a város, gazdagabb városokkal nem tud versenyzni Békéscsaba. A korábbi sportkoncepció szétválasztotta a tömeg- és az élsportot. A közgyűlés - helyesen - próbál mindenkinek segíteni, de a képviselő szerint hosszútávon ez tarthatatlan. Mint mondta, koncepciót kell váltani, foglalkozni kell az üggyel.
Bíró Csaba (Fidesz-KDNP) a sportbizottság elnökeként arról beszélt, hogy számolni kell a termek bérleti díjával, amelyet ingyen használhatnak az egyesületek (mintegy 22 millió forint); sportinfrastruktúrára 98 millió forintot fordítottak, ha összegzik a számokat az összes támogatással együtt, közel 500 millió forint megy el sportra. A támogatásokat mindig a költségvetés tükrében, arányosan igyekeznek elosztani - jelezte a képviselő. Mint mondta, érdemes lehet megújítani, átalakítani a sportkoncepciót. Hozzátette: egyszer mindenkinek lehet segítséget nyújtani.
Fülöp Csaba (Fidesz-KDNP) is támogatta az egyesületek bemutatkozását, ugyanakkor megjegyezte, hogy az egyesületek nem a városon belül egymással, hanem országos és nemzetközi szinten, más klubokkal versenyeznek.
Hanó Miklós (Fidesz-KDNP) szerint is segíteni kell a klubokat, de attól, hogy valamit átalakítanak, több pénz még nem lesz. Ő is támogatja a menedzser-szemléletet, vagyis meg kellene majd vizsgálni, milyen sportrendezvényt, stb. lehet a városba hozni, amelyből bevétel származik.
Takács Péter módosító javaslatát, miszerint a tornaklubnak nyújtandó 5 millió forintos támogatást figyelembe kell venni a 2018-as önkormányzati támogatások sorában, 5 igen, 4 nem, 4 tartózkodás mellett nem fogadta el a grémium. Másik módosítását, miszerint a klub készítsen üzleti tervet, 12 igen és egy tartózkodás ellenében szavazta meg a testület. Az előterjesztést összességében szintén 12 igen és 1 tartózkodás ellenében szavazták meg.
Varga Diána, Zámbori Eszter
