Felsőoktatás, DAREH, költségvetés – ez történt a decemberi közgyűlésen

Annak ellenére, hogy kicsivel több, mint egy hét múlva karácsony, parázs vitákat folytatott december 15-én a békéscsabai képviselő-testület. Költségvetési koncepció, hulladékkezelés és a helyi felsőoktatás egyelőre kétséges jövője is a terítékre került.

Kocziha Tünde és dr. Csicsely Ilona előzetesen jelezte, hogy nem vesz részt az ülésen. Módosult a napirend, 5.5-ös, ingatlaneladással kapcsolatos előterjesztés zárt ülésre került, az 1-es napirendhez kapcsolódva, a Modern Városok Programhoz kötődően a helyi felsőoktatási helyzetről kap tájékoztatást a grémium. Ezen kívül 5.14-es napirendként a Városfejlesztési Kft.-hez kapcsolódó előterjesztésről tárgyalnak a képviselők. A szociális ügyek közt 6.3-as napirendként a hajléktalan kérdésről is szó lesz.

 

 

Napirend előtt: parkolás, tanulmányok, felsőoktatás

Takács Péter a sort nyitva arra kérdezett rá, miért csak szóbeli tájékoztatást kapnak a Tudás-park projektről? Meglepte ugyanakkor, hogy talált a városháza belső parkolójában helyet, az elmúlt időszakban nem volt. dr. Simon Mihály jegyzősége idején, a közgyűlés napján, hivatalból biztosítottak parkolóhelyet a képviselőknek. Az LMP politikusa megjegyzte, hogy nem szerencsés, ha a képviselők az utolsó pillanatban kapják meg az előterjesztéseket, tegnap is volt egy ilyen, ha lehet, ne kapkodva kelljen felkészülniük a képviselőknek. Azt is kérte, a bizottsági előkészítő munkáról is kapjanak tájékoztatást, hiszen 1990-től 2006-ig működött ez a dolog.

Szarvas Péter szerint törekszenek arra, hogy időben felkészülhessenek a képviselők, de vannak olyan helyzetek, amelyek sürgősek. A hivatal munkatársai is azon vannak, hogy időben előkészítsék a háttéranyagokat. A SZIE szóbeli tájékoztatást vállalt mára, ketten el is jöttek – jelezte a polgármester.

Miklós Attila úgy fogalmazott: a  felelős döntésekhez megfelelő ismeretekkel kell rendelkezniük, ezért kérte a polgármestert, hogy ne hallgasson el információkat. A Tudás-parkról régóta kértek tájékoztatást, örül annak, hogy erre végre sor kerül, de ez a szóbeli prezentáció szerinte nem elégséges.

dr. Ferenczi Attila arról beszélt, hogy a helyben kiosztott 1.2-es előterjesztés több tíz oldalas, nem ismeri az anyagot, így nem tudja majd elfogadni azt. Ilyen horderejű ügyek akár soron kívüli ülést is megérnek – vélte a tanácsnok.

Herczeg Tamás az előtte szólóval egyetértve úgy fogalmazott: fontos dolgok vannak az előterjesztésben, komolytalan, hogy ennek ismerete hiányában kell dönteni.

A polgármester szerint áttanulmányozható a szóban forgó anyag, ezért akár olvasási szünet is elrendelhető.

Kiss Tibor arra emlékeztet, Miklós Attila kérte az előző ülésen, hogy ismerje meg a testület a Szent István Egyetem helyzetét Békéscsabán, az indokolja a szóbeli tájékoztatást, hogy az utolsó pillanatig zajlottak a tárgyalások. Szívesen ismerteti a részleteket – tette hozzá az alpolgármester.

A legfontosabb kérdés, hogy lesz-e beiskolázható hallgató Békéscsabán – vetette fel Miklós Attila, aki szerint ez nagyban befolyásolja azt is, hogy miként zajlik tovább a vita. A felsőoktatás helyzete azonban megérdemelne egy soron kívüli ülést – zárta sorait az MSZP-s képviselő.

De hol vannak a tanulmányok? Vita a Tudás-parkról

A Szent István Egyetem (SZIE) részéről dr. Mozsgai Katalin, a Pályázati és Innovációs Főosztály vezetője és Bense László tanszékvezető, docens, a projekt szakmai vezetője tájékoztatott a projektről. A tanszékvezető jelezte, a campus helyzetéről nem tud tájékoztatni, csak a Tudás-parkról beszél majd. Egy éve zárult a projekt, a fenntartási időszak tart jelenleg – közölte.

A “TUDÁS-PARK A MAGAS HOZZÁADOTT ÉRTÉKŰ IPARÁGAK FEJLESZTÉSÉÉRT BÉKÉSCSABÁN (NYOMDAIPAR, GÉPIPAR, INFORMATIKA)” elnevezésű projekt szakmai célja az volt, hogy  kidolgozza a „hármas egység” tudás- és kompetencia térképét a SZIE, Békéscsaba Megyei Jogú Város és az érdekelt szereplők esetében az adott iparágak vonatkozásában. Ennek alapján került kidolgozásra a közös tudásmenedzsment stratégia, amely a regionális gazdaságfejlesztési stratégiai irányok mentén kijelöli az együttműködési területeket, meghatározza az együttműködés kereteit és feltételrendszerét, valamint a stratégia cselekvési tervét. Az ezzel kapcsolatos expóról mi is írtunk, cikkünket erre a linkre kattintva olvashatja.

Létre kellett hozni az együttműködések alapját és tartalommal kellett megtölteni azokat – indította a beszámolót Bense László. Kemény feltételekhez volt kötve a pályázat, az önkormányzat feladata itt az volt, hogy az ipari szereplőket összekössék az egyetemmel. A fő hangsúlyt az innováció kapta. Együttműködési megállapodást kellett kötni a száz fővel nagyobb foglalkoztatókkal, iparáganként két-két vállalkozásokkal, ilyen volt például a Mondi, a Csaba Metál, stb. Az egyetem campusára akár virtuálisan, akár fizikálisan (pl. laborhasználat) is beköltözhettek a vállalkozások. Kötelező volt stratégiai dokumentumokat készíttetni, a végső konzekvencia alapján a legjobb az lenne, ha a Tudás-park önálló jogi személyiséggel rendelkezne, melynek tulajdonosa a SZIE és az önkormányzat. Felmérést végeztek a vállalatok között, ennek eredményét a zárókonferencián be is mutatták. 10 különböző szintű képzési terv született, pl. nyomdászképzésről. Gyakorlatorientált tananyagot is készítettek. Három kiemelt területen (gépipari, nyomdaipari és agrárinformatikai) kutatásokat végeztek. Több mint 150 vállalkozással vették fel a kapcsolatot, közülük 36 vállalkozással kötöttek együttműködési szándéknyilatkozatot.

Takács Péter arra kérdezett rá, ha volt írásos prezentáció, miért nem kaphatták meg a tájékoztatót ebben a formában? A tanulmányokat hiába kérték, nem voltak publikusak, a prezentációval ezt kívánták helyettesíteni? 2016 áprilisában Hadházy Ákos, az LMP antikorrupciós szakszóvivője tartott sajtótájékoztatót ezügyben, plágiumokról is szó volt, a SZIE akkor azzal fenyegetőzött, bepereli az országgyűlési képviselőt – jegyezte meg Takács Péter. Ha magasan hozzáadott értékekről van szó, óriási jelentősége van az ilyen tanulmányoknak. Tudtak-e segíteni a vállalkozásoknak? – kérdezte az önkormányzati képviselő.

Szarvas Péter azt jelezte, többször kérte a SZIE rektorát, még személyesen is Kiss Tibor alpolgármesterrel, hogy a tanulmányokat bocsássák rendelkezésre, de ez a mai napig nem történt meg. A polgármester nem tartja kizártnak, hogy előbb-utóbb megkapják a dokumentumokat.

A szakmai vezető a tanulmányokról azt mondta, mindig is betekinthetőek voltak, de csak nyomtatott formában, az említett médiamegjelenés után viszont az egyetem rektora Gödöllőre rendelte az anyagot, és jelenleg ott tekinthetőek meg. A plágiumról névtelen bejelentés érkezett, ezért elrendelték a tanulmányok átvizsgálását. Mint mondta, a tanulmányíró csak egy részben írhatja le saját ötleteit, minden más jogszabályokra és külső forrásokra való hivatkozás. Az MTA plágium-szűrő szoftvere arra szolgál, hogy szakdolgozatokat vizsgáljanak vele. Ha egyes részek egyeznek, az azt jelenti, hogy az adott törvényi hivatkozás más tanulmányban is szerepel, hiszen a jogszabályokat, törvényeket nem lehet megmásítani, válaszolta Bense László.

Konzorciumi partner az önkormányzat, több száz millió forintos projektről van szó – emlékeztet Herczeg Tamás, aki jelezte: szeretnék használni az elkészült anyagokat. 167 oktató, kutató, diák munkája van a tn anulmányokban, nincs ezzel gond, de nem látják ezeket a szövegeket, csak egy prezentációt, ami a város gazdasági életét és a felsőoktatást befolyásolhatja. Ez a prezentáció nem elégséges a tanácsnok szerint, hiszen még mindig nem tudnak eleget a projektről. Hiába kérték az anyagokat, még mindig nem látják azokat.

Azért nem jó ötlet elektronikus formában közzétenni a tanulmányokat, mert azt át lehet emelni máshová, átdolgozva – jegyzi meg Bense László.

Megkérdezték a vállalkozásokat, hogy jól érezték-e egyáltalán magukat például a Tudás-park expón? – tette fel a kérdést Miklós Attila. Szerinte ugyanis a vállalkozóknak nem tetszett a program, és a bánásmód sem. Legalább azt a tanulmányt adják oda, amire 21 millió forintot költöttek, kíváncsi rá, mit tartalmaz – fogalmazott a képviselő.

Takács Péter arról érdeklődött, mi a funkciója a prezentációnak? Megkereste-e az egyetem a várost segítségért? Ne legyen senki meglepődve azon, hogy problémázik a tanulmányokon a testület, hiszen több száz millió forintos, uniós forrás elköltéséről van szó. A város fejlődése érdekében is születtek ezek a tanulmányok, de semmit nem látnak ezekből. A prezentációt pedig jó lett volna megkapni – vélte a képviselő.

Kiss Tibor szerint létezik olyan fáljformátum, amiből nem lehet csak úgy másolni, a Békéscsaba gazdaságfejlesztésére vonatkozó anyag érdekelné a képviselőket, az sem lenne lehetetlen, ha hét pecsét alatt, de a városban is tartanának egy példányt. Jó volt a prezentáció, de a felvetett problémákra nem kaptak választ – fogalmazott az alpolgármester.

Herczeg Tamás szerint méltatlan helyzetről van szó, ha konzorciumi partner, másrészt finanszírozási terhet is vállal a város, legalább egy példányban miért nem érkezhet a városhoz is egy a tanulmányokból? A három fő fejlesztési célnak hasznosulnia kellene valahol.

 

 

Ismét nagy vita a DAREH-ről

A Délkelet-Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer 2006-ban jött létre azért, hogy Békés és Csongrád megye önkormányzati társulásként pályázzon EU-s támogatásokra. A Társulás 14,5 milliárd forint támogatást nyert, azonban a pályázat elszámolását Brüsszel még nem hagyta jóvá. Ennek oka az, hogy az Európai Bizottság kétségbe vonja a projekt pénzügyi fenntarthatóságát, de ha nem hagyja jóvá az elszámolást, akkor nem fogja kifizetni az Unió a támogatást. A költséget vagy az államnak, vagy az önkormányzatnak kell magára vállalnia. November 10-ére hívta össze következő taggyűlését a Délkelet- Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás. Ahogy arról korábban is írtunk, a napirendi pontok tárgyalása előtt Gyula önkormányzatának képviselője az elnök lemondását kérte november 30-ai dátummal. A bizalmi szavazás után Dávid Zoltán jelezte, hogy azonnal lemond posztjáról, majd Hanó Miklós alpolgármester is jelezte, hogy lemond az alelnökségről. A korelnök sem vállalta a tisztség ideiglenes betöltését, így a tagok Molnár Sándort, Vésztő polgármesterét választották meg ideiglenes elnöknek. A társulásnál egyébként több engedélyezési eljárás is folyamatban van.

A legutóbbi taggyűlésen elfogadott határozatok és módosított szerződések megérkeztek a testülethez. Ebben szerepel az elnök leváltása, ideiglenes elnök megválasztása. A társulás egyúttal módosította a közszolgáltatási szerződését, amely kizárólag azokra a tag önkormányzatokra vonatkozik, akik a feladatellátási szerződést elfogadták, vagyis átadták a közszolgálati feladatok ellátását a DAREH BÁZIS Hulladékgazdálkodási Nonprofit Zrt.-nek. Továbbá elfogadták a DAREH 2015. évi beszámolóját és üzleti jelentését, a 2016-os üzleti tervét, a javadalmazási szabályzatát. Döntés született arról, hogy a társulás új szerződést köt a tagtelepülésekkel. Szintén elfogadta a taggyűlés a felek jogainak és kötelezettségeinek kiegészítését. Békéscsabán a közszolgáltatás tartalmi elemei többletszolgáltatásokat tartalmaznak az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Tervhez képes. Többek között az OHKT zöldhulladék begyűjtésére 8 alkalmat határoz meg, ezzel szemben a megyeszékhelyen megközelítőleg 34 alkalommal végzik el ezt a feladatot, ezért szükséges közszolgáltatási minimum követelményeket meghatározni, hogy a szolgáltatás színvonala ne csökkenjen. A működési koncepcióról nem született döntés, ugyanakkor Békéscsaba és a Társulás között kötött alapszerződésben rögzítették, hogy csak akkor lép érvénybe, amikor a Békéscsabai Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft-vel kötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés lejár.

Az előterjesztés kitér még a november 23-i rendkívüli taggyűlésen elfogadott határozatokra. A társulás elnökének Molnár Sándort, alelnökének pedig Farkas Jánost, Magyarcsanád polgármesterét nevezték ki. A DAREH felügyelőbizottság elnöke Szarvas Péter, Békéscsaba polgármestere lett. Szintén ezen a gyűlésen döntöttek a tagok a működési hozzájárulás mértékéről, amelyet 60 forint/fő összegben állapítottak meg. A hozzájárulásokat a településeknek legkésőbb 2017. március 31-ig kell megfizetniük. A társulás pályázatot kíván benyújtani eszközök beszerzésére. A közgyűlésnek két ügyben kell döntenie, egyrészt a 2017-es évre esedékes hozzájárulás megfizetéséről, másrészt a javasolt kiegészítéseket tartalmazó új feladat-ellátási szerződés megkötéséről.

Takács Péter azt kérdezte, hogy ki képviselte szavazati joggal a várost a legutóbbi taggyűlésen, illetve mi biztosítja, hogy a város érdeke képviselve van a társulásban? Polgármester úr nyert, de vajon a város is nyert-e ezzel? – utalt a polgármester kinevezésére az LMP-s képviselő, hozzátéve: Békéscsabán 60 ezren élnek, Vésztőn 6 ezren, furcsállja a képviselő a döntést az elnök személyéről. Nehezményezte azt is, hogy miért nem szólt a polgármester arról, hogy felérték a posztra.

Szarvas Péter úgy fogalmazott: eddig Hanó Miklós látta el a felügyelőbizottságban alelnöki posztot. Mivel ennek jelenleg nem tagja az alpolgármester, ezét hosszas gondolkodás után elvállalta, hogy a város érdekeit képviselje. “Az a feladatom, hogy figyeljük a DAREH működését, és mindent fókuszban tartsunk, ami a békéscsabai hulladékgazdálkodással összefüggésben van. A város pozíciója nem romlott ezzel a kinevezéssel. Jelenleg minden tagnak lakossági számtól függetlenül egy szavazata van, így Békéscsabának is” – közölte a városvezető.

Miklós Attila úgy vélte, abban érdekelt a város, hogy ne legyen drágább a szolgáltatás, biztonságos és hatékony legyen, illetve minél hamarabb elinduljon. Miért nem szólt erről a felkérésről – intézte kérdését a polgármesterhez.

Szarvas Péter azt közölte, sokáig gondolkodott, a közgyűlés után döntötte el, hogy elfogadja a pozíciót.

Takács Pétert aggasztja a DAREH kérdése. Átalakították a társulás irányítását, ha az igazgatóságba beszavazták volna a polgármestert, akkor még jobban lett volna pozícionálva a város. Egyúttal kérdést intézett az új elnök felé, van-e esély a lakosságszám arányú szavazatra?

Hanó Miklós közlése szerint visszahívták a pozícióból, az új csapatot nem ismeri, mint mondta, az új koncepciót vigye az új vezetés. A szavazásnál el kell érni bizonyos lakossági számot, viszont érvényes szavazáshoz mind a 88 tag szavazata szükséges.

Molnár Sándor, a társulás elnöke, Vésztő polgármestere arról tájékoztatott, sarkalatos kérdésekről kellett dönteni. Vannak jó és rossz példák a lakosságszámarányú döntéseknél, de sem a kis, sem a nagy települések nem tudnak önálló döntést hozni a jelenlegi gyakorlat szerint. A szállítási díjak nem a DAREH, és a közgyűlés kompetenciája, hanem miniszteri döntéseken múlnak majd. A javadalmazási szabályzat a felső plafonokat rögzíti, a jelenlegi díjazási tétel ettől nagyon messze van. A FEB tagoké 30 ezer, az igazgatóé 200 ezer forint, viszont ezekről a díjakról lemondtak a tagok, tekintettel a DAREH rossz anyagi körülményeire. “Azt gondolom, hogy nem egy fő szakmai tudásán múlik a társulás jövője, hanem a mellette álló szakembereken. Én képviselem azt a közös érdeket, amit a társulás tagjai közösen meghoznak. Én kértem bizalmi szavazást a korábbi elnökkel szemben, tekintettel arra, hogy nem látta el feladatait, például a szerződéseket nem írta alá. Nem célja az államnak sem, hogy sok kicsi szolgáltatókkal kelljen egyeztetnie” – közölte a társulás elnöke, hozzátéve: az látszik, hogy a lerakás, mint hulladék megsemmisítési forma már nem támogatott az EU-ban, ezért épült meg az újrahasznosító-üzem. Sajnos a korábbi tagok a szükséges papírokat is nagyon lassan szerezték be, sok időt veszítve ezzel. Szinte minden telepre megvannak az engedélyek, januártól a települések többségén szeretnék beindítani a szolgáltatást, illetve az üzemkarbantartását is meg kell oldani, hiszen az egy éves állás nem tett jót a gépeknek.

dr. Ferenczi Attila örömét fejezte ki, hogy a polgármester elvállalta a felügyelő bizottság elnöki posztját. “Mikor felkértük a polgármestert, hogy képviselje Békéscsaba érdekeit, ő elfoglaltságaira hivatkozva nem vállalta el a posztot. Most már van ideje ezek szerint.” – vélte a tanácsnok. A szavazatok tekintetében mindenki lakosságszámtól függetlenül mindenkinek egy szavazata van, míg a tagdíj lakosságszám arányos, illetve büntetést is ilyen alapon kell megfizetni – nehezményezte a tanácsnok. Békéscsaba Nonprofit Kft.-ének 2024-ig szerződése van a várossal, a megfelelőségi tanúsítványa viszont csak egy évre szól, mi lesz, ha nem kapja meg? Mi lesz így a TAPPE szerződésünkkel? Van saját cégünk, nem szeretném átadni a közszolgáltatást. A válogató műnek a beindításához mekkora forrást kell biztosítani? – sorolta kérdéseit a politikus.

Szarvas Péter azt közölte, felügyelőbizottsági tagsága azért merült fel, mert Hanó Miklós nem vállalta a továbbiakban a képviseletet. A válogató jelenleg nem működőképes, ehhez több 10 millió forint szükséges.

Miklós Attila szerint a “Fidesz A és a Fidesz B küzd egymással”. Most sem jött el a térség országgyűlési képviselője, pedig bábáskodott a projekt megvalósulásában – tette hozzá a képviselő, aki azt mondta, egy a fontos, hogy a Békéscsabai lakosok nem maradjanak ellátás nélkül!

Nagy Ferenc szerint senki nem dolgozik most a városért annyit, mint a polgármester, ezért is javasolta neki, hogy vállalja el a felkérést. Amíg a nonprofit kft.-vel a szerződés le nem jár, addig ő marad a szolgáltató. A válogatóüzemnek pedig működnie kell.

Hanó Miklós kikérte magának, hogy ki mennyit dolgozik, a megnyitókon való megjelenés és a fejlesztésekben való közbenjárás nem ugyanaz. “Én úgy érzem, hogy mi is tettünk annyit, mint a polgármester, ezért visszautasítom ezt a kijelentést, mindannyiunk nevében. A garancia biztosan érvényesíthető az üzem esetében.” – mondta az alpolgármester.

Galló Ferenc, egykori DAREH vezérigazgató úgy fogalmazott: hosszú folyamatnak a zárásánál vagyunk, 2015 novemberben egyhangúlag elfogadták a társulást. A koncepció tekintetében viszont több kérdés is felmerült. Három alternatíva volt a társulás létrejötte, de Gyula kivételével mindenki elfogadta a társulást. Megfelelőségi véleményt október 1-ig kellett volna kapnia a társulásnak. Minden közbeszerzési eljárást állítsak le. Egy gombnyomás az üzemben 2 millió forint, ezért nem lettek elindítva a gépek. Egyetlen szalag sem indult be a legutóbbi próbán. Mindenkinek az az érdeke, hogy működjön a rendszer.

Nagy Ferenc elnézést kért, ha félreérthető volt, ebben az ügyben másodlagos kérdés, hogy a polgármester elvállalta a felkérést. A jelenlegi koncepció támogatható.

dr. Ferenczi Attila szerint nem kell mártírrá válni. A legjobban úgy lehetne szolgálni a város érdekét, ha a Szarvas Péter közbenjárna, hogy az igazgatóságban is legyen egy delegált tag Békéscsabáról.

Szarvas Péter azt javasolta, hogy soron következő közgyűlésen tegyen indítványt, amit a testület megszavazhat.

Miklós Attila szerint nem az a baj, hogy ott van a polgármester a FEB-ben, hanem, hogy erről nem tájékoztatta a képviselőket. A kérdés most is az, hogy mikor fog elindulni a cég, milyen eszközökkel tudja a szolgáltatást biztosítani?

Molnár Sándor arról tájékoztatott, hogy Vésztő is elfogadta a DAEREH létrejöttét és az első koncepciót. Ami a probléma volt, amikor a közbeszerzési eljárás ki lett írva és erről a társulás nem tudott, hiába volt elfogadva a koncepció, nem volt garancia arra, hogy a helyi szolgáltatók részt tudnak venni a programban. A társulás a jelenlegi nonprofit kft.-vel tud szerződést kötni, így nem kell új közbeszerzési eljárást indítani, hanem ezekkel az önkormányzati cégekkel köthet a társulás alszerződést. A DAREH bevonhatja alvállalkozóként a nonprofit kft.-t akkor is, ha nem lesz megfelelőségi tanúsítványa. A település és a nonprofit kft. szerződése szűnik meg, de a társulással szerződést köthetnek, alvállalkozóként benne maradhatnak a rendszerben, továbbra is végzik a közszolgáltatást.

A kivitelező cég 13 millió forintért vállalná, hogy újraindítsa a rendszert. A garancia viszont 2 évre szól, így az egyeztetések folyamatban vannak. Az üzem működése az éles bevetésen derül ki.

Nagy Ferenc szerint fel kell mondani a szerződést a nonprofit kft.-vel, de azt nem kell megszüntetni. A DAREH-hez viszi tovább a Tappe-val való szerződését, amely 2024-ig él.

Tegyük bele a szerződésbe, hogy a nonprofit kft. nem kapja meg a megfelelőségi tanúsítványt, akkor a DAREH fogadja be a társaságot alvállalkozóként – javasolta dr. Ferenczi Attila.

Molnár Sándor a következő közgyűlésre kérte a testületet, hogy készítsenek egy négy oldalas szerződést, amelyben szerepel a Kft. jövője.

Takács Péter Szarvas Péterrel egyetértve azt tanácsolta, hogy januárban térjenek vissza erre a kérdésre, tekintettel a döntés súlyára.

Január 31-ig újra tárgyalja a testület a kérdést, erről szavaztak a képviselők, amit 12 igennel, 3 tartózkodással fogadtak el a jelenlévők.

 

 

Kérdések és válaszok a szennyvíztisztító telep védelmi övezetéről

Az I. fokú környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság környezetvédelmi engedélyt adott az önkormányzatnak a város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztésére. 2012-ben elindult a vízjogi engedélyezési eljárás a szennyvíztisztító telep fejlesztésére. Az eljárás alatt azonban kiderült, hogy a megvalósítási technológia és a 2007-es hatásvizsgálatban bemutatott technológia között eltérések vannak. Emiatt szükséges a környezetvédelmi engedély módosítása. Az új, módosított határozattal szemben az önkormányzat fellebbezést nyújtott be, mert abban a városvezetésnek kellett volna gondoskodnia az iszaptavakban lévő százezer köbméter szennyvíziszap végleges kezeléséről, elhelyezéséről, bár a működési engedély alapján ugyanezt a feladatot a szennyvíztisztító telep üzemeltetőjének, a Békés megyei Vízművek Zrt.-nek kellett volna ellátnia. A Zrt. viszont sérelmesnek tartotta a határozat fent említett pontjának törlését. Az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelősége (OKTF) végül a módosító határozatot megsemmisítette. A megismételt eljárásban a hatóság új környezetvédelmi engedélyt adott az önkormányzatnak. Ebben az szerepel, hogy a városvezetésnek kötelező a szagforrásoktól számított 254 méter sugarú védelmi övezetet kialakítani. Tekintettel arra, hogy az akkor rendelkezésre álló információk alapján a határozat jogerős volt, kisajátították a védelmi övezeten belül lévő ingatlanokat. Ez ellen azonban a telep környéki ingatlantulajdonosok fellebbezést nyújtottak be, miszerint nem járultak hozzá a környezetvédelmi engedélyhez. A fellebbezést a másodfokú hatóság felülvizsgálta, a határozatot megsemmisítette és új eljárás lefolytatására kötelezte a hatóságot. Az új környzetvédelmi engedélyt már nem az önkormányzatnak, hanem az Alföldvíz Zrt.-nek adták ki. Azóta több bejelentés is érkezett a hatósághoz a szennyvíztisztító telepen folytatott tevékenység bűz- és zajhatására vonatkozóan. A most érvényben lévő határozat értelmében hat hónapon belül a komposztáló csarnok határától számított 300 méter távolságban lehatárolt területen védelmi övezetet kell kialakítani. A kijelölt területen nem lehet lakó- vagy üdülő épület. Legutóbb az Alföldvíz Zrt. nyújtott be fellebbezést, és kérte a határozat törlését, vagy annak módosítását, hogy a felelős a továbbiakban az önkormányzat legyen, tekintettel arra, hogy a jelenlegi állapot megszüntetése csak az érintett lakóingatlanok megvásárlásával oldható meg. Az önkormányzat és az Alföldvíz nyilatkozatát a védelmi övezet kialakításáról legkésőbb december 20-ig kell eljuttatni a hatósághoz. Mivel korábban mindig az önkormányzat feladata volt a védőövezet kialakítása, illetve, hogy a fejlesztés nagyrészt uniós forrásból valósult meg, fontos, hogy minden feltétel teljesüljön. Ezért az illetések osztály azt javasolja, hogy az önkormányzat egy éven belül 300 méter távolságban lehatárolt területen védelmi övezetet alakítson ki.

Nem egy-két millió forintról, hanem lényegesen nagyobb összegről van szó, milyen lehetőséggel élhet a város? – kérdezte Takács Péter. 

dr. Ferenczi Attila arra emlékeztetett, hogy közmeghallgatáson merült fel az ügy, három környébeli is panasszal élt. Kicsit a közgyűlés is ludas, mondta a tanácsnok, utalva arra, mekkora is a védőtáv, az ott élőknek nagy problémát jelent a szag és a zaj. Négy ingatlanról megvan az értékbecslés, három van még hátra.

A szennyvíztisztító környezetében korábban nem volt ilyen bűz- és szaghatás, mondja a polgármester. Több milliárdba került a telep, és ahelyett, hogy javultak volna a feltételek, akár komoly pénzügyi hatásai is lehetnek a városra nézve ennek az ügynek.

Az Alföldvíz Zrt. élhetett volna fellebbezéssel, mint kiderült, ez meg is történt, de oly módon fellebbeztek, hogy a védőkör nem az ő hatáskörükhöz tartozik, hangzott el az ülésen

Elő kellene szedni a kivitelezőt is, nem állapot, hogy a ceruzát a betonba lehet nyomni – vélte dr. Ferenczi Attila. 

Rung Attila, az Alföldvíz Zrt. Hatósági Osztályának vezetője összegezve azt mondta: a környezetvédelmi működési engedélyt megsemmisítétték. A pályázat szerint a kivitelezőnek 300 méteres védőtávolságot kellett meghatároznia. A hatóság most ezt úgy értelmezi, hogy a komposztálótól kell számolni a védőtávot. A régi telep védőtávolsága 1000 méter volt, és a külső kerítéstől számolták, tehát jelenleg lényegesebb kisebb ez a távolság, és a tervezéskor is így kalkuláltak. Hogy ez a 300 méter ne ennyi legyen, azt szinte lehetetlen megfellebbezni, véli a szakember. A bűz valóban a komposztálóból származik, de a beruházás időszakában is tudható volt, hogy nem lenne szabad a védőtávon belül lakóháznak lennie.

Sztankó Ilona PIU osztályvezető arról tájékoztat, tényleg van ott lakóingatlan, ezért módosították korábban a védőtávot. A lakosság jelezte, hogy vannak szag és zajhatások, ezért újabb méréseket rendeltek el. Kedvezőtlen időjárás mellett a panaszos ingatlanoknál szaghatás van. A 300 méteres védőővezetű szennyvíztelep létrehozása pályázati feltétel volt. A szennyvvíziszapmedence a városhoz van közelebb, de vannak olyan ingatlanok, amik 150 méterre vannak a komposztálótól. A rendelet azt írja elő, hogy csak gazdasági épület lehet a védőtávon belül. A védptávon belül csak egy ingatlant vásároltak meg, a pályázatban ezt ki is fizették.

12 igen, 3 tartózkodás ellenében szavazták meg az előterjesztést.

 

 

21,3 milliárd forint az idei költségvetés főösszege

Tovább nő az idei költségvetés főösszege 1,5 milliárd forinttal, tehát decemberben összesen 21,3 milliárd forint van a városi kasszában. Ez a keret nem csak a tavalyi maradványokat, hanem 2016 novemberével bezárólag az előirányzat-változások tételeit is tartalmazza.

A szociális és gyermekjóléti feladatok támogatására 8,7 millió forint előirányzat-növekménnyel számol a költségvetés, amelyben benne van a szociális ágazati pótlék is. A helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásainak előirányzata 12,7 millió forinttal nő, a felhalmozási célú költségvetési támogatásainak előirányzatnövekménye 823 ezer forint. A működési célú támogatások államháztartáson belülről előirányzott tétele 1,4 millió forinttal, míg a költségvetési szerveknél 48 millió forinttal emelkedik. Ez tartalmazza a Békéscsabai Egészségügyi Alapellátási Intézmény részére, az OEP biztosította közel 19 millió forintos támogatást, valamint a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjától a közfoglalkoztatottak támogatásaként érkező összeget. A felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről érkező előirányzata 1,4 milliárd forinttal emelkedik. A nyertes TOP pályázatokra már elutalták a támogatási forrásokat az önkormányzatnak, közel 2 milliárd forint értékben. A költségvetési szervek működési előirányzata 123 millió forinttal emelkedik, ami nagyrészt jegyértékesítésből, rendezvényszervezésből származó bevételeket, bérleti díj-bevételeket, étkeztetésből származó összegeket és különböző szakmai tevékenységek bevételeit tartalmazzák. Az előterjesztésben külön kiemelik a Békéscsabai Jókai Színház 40 millió forintos saját bevételeit, illetve a Békéscsabai Gyermekélelmezési Intézmény étkeztetésből származó, 63,2 millió forintos bevételnövekményét.

Kiadási oldalon az önkormányzat biztosította azokat a többlettámogatásokat, amelyeket a Csabagyöngye Kulturális Központ és a Békés Megyei Könyvtár kért. Az összeget a közfoglalkoztatottak alkalmazásához szükséges önerő részbeni felhasználására és az épület üzemeltetetési feladatokra (azokra, amelyeket a 2016-os költségvetési rendeletben nem tervezett kiadási többleteinek kezelésére) szolgálnak.

A város tartaléka egyébként 3,4 millió forinttal csökken. Az általános tartalékból a közgyűlési határozat alapján átcsoportosítottak 5 millió forintot a lakosság által összegyűjtött zöld hulladék elszállítására, és szintén az általános tartalékból biztosítja a város a Szigligeti utcai és Kazinczy-lakótelepi óvoda tanmedencéjének felújításához szükséges 50 millió forintos forrást. Az önkormányzat ezen kívül a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt.-n keresztül a hulladékgazdálkodási feladatok finanszírozására további 40 millió forint tagi kölcsönt nyújtott.

Takács Péter azt kérdezi, a Jókai színháznak hozzávetőlegesen 100 millió forintos bevételnövekménye van, ezzel mi a helyzet?

Saját maga kezdeményezi az intézmény, mennyi pénzt kérnek, és jelzi, mekkora folyik be várhatóan – válaszolta Tarrné Stuber Éva, a pénzügyi osztály vezetője.

Elismerésre méltó ez a teljesítmény, a gyermekélelmezésnél 64 millió forintos pluszról van szó, ez rendkívüli bevétel? – kérdezett vissza Takács Péter. 

Bíró Csaba az intézmény vezetőjeként arról tájékoztat, hogy sikeresen pályázott a gyermekélelmezés, ezért a tervezetthez képest több mint 60 millió forintos bevételre tettek szert, ez azt jelenti, hogy jövőre is stabilan működnek. A KIOS bizottság elnökeként azt jegyzi meg, példaértékű programokat hoztak létre idén (pl. vízhez szoktatás), próbálják továbbra is megtölteni ilyen kulturális és sportprogramokkal a várost.

dr. Kerekes Attila szerint mindig kiváló költségvetést készít a város, amit mindig módosítani kell, hiszen szerencsésen plusz pénzek érkeznek a “jó államunktól”. Az intézmények is túlteljesítik a feladataikat, az önkormányzat pedig bátran pályázik.

13 igen, 2 tartózkodás ellenében elfogadták az előterjesztést.

 

 

Tervezik a következő év költségvetését

Nem kötelező, de már jó ideje gyakorlat, hogy a város költségvetési koncepciót készít a következő évre. A dokumentum tartalmazza az elmúlt időszak legfontosabb változásait, felsorolja a prioritásokat, valamint azokat a kockázatokat, amelyek az önkormányzati feladatellátást érinthetik.

Mivel az Országgyűlés már elfogadta a 2017-re vonatkozó költségvetési törvényt, ezért már látszik, hogy az önkormányzatok mire számíthatnak a jövő évi központi támogatásokból. A nevesített központi támogatásokhoz kapcsolódó feladatok alapvetően nem változtak, és a fajlagos összegek is nagyjából változatlanok maradnak jövőre. Az óvodapedagógusok bértámogatásánál lesz kismértékű emelkedés, amely a pedagógus életpálya modell több éven keresztül biztosított illetmény-emelkedéséhez kapcsolódik.

Békéscsaba adóerő-képessége 2016-ban 32 384/fő volt, ám a 2017-re figyelembe vett adat 34 599/fő lett. Ez azt jelenti, hogy csökken a kapható támogatás, mivel az adóerő-képesség jelentősen, vagyis 6,8 százalékkal nőtt (az adóbevételek emelkedése és a lakosságszám csökkenése miatt). Az óvodai feladatellátáshoz lehívható támogatás is csökkenni fog, arányosan a gyermeklétszám csökkenésével. 2017 január 1-től a Békéscsabai Életfa Idősek Otthona önkormányzati fenntartású lesz, így a központi támogatások továbbutalására nem lesz szükség. A kistérségi feladatoknál a jogcímek és a fajlagos összegeknél a kiegészítő támogatások hasonlóak lesznek a 2016-os számokhoz. A színházak, múzeumok és könyvtárak működtetéséhez kötődő támogatások nagysága nem ismert, de közel azonos arányokkal számol a város. A köznevelési intézmények állami fenttartásba vételével az önkormányzatnak már nem lesz dolga az óvodákkal, iskolákkal. Az állami fenttartásúvá vált iskolák nyomán úgynevezett szolidaritási hozzájárulás jogcímen érkezhet forrás a városba, amit az adóerő-képesség alapján számolhatnak majd ki, százalékos nagyságrendben. Ez Békéscsaba esetén 20 százalékot jelent. Arról még nincs információ, hogy a 2017 január 1-től emelkedő minimálbér és garantált bérminimum fedezete honnan lesz meg. Az előterjesztésből tehát az olvasható ki, hogy csökkenni fognak a központi támogatások, de hogy mennyivel, azt egyelőre nem tudni. Ugyanakkor a működési kiadások fedezetének meg kell jelennie az adóbevételekben.

Prioritásként jelennek meg a koncepcióban a fejlesztések. Ide tartozik a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban (TOP) Békéscsabának elkülönített, és megemelt 14,9 milliárd forint összegű forrás, de más operatív programok lehetőségeinek kihasználását is célozza a város. További jelentős összegek érkezhetnek a városba a Modern Városok Program (MVP) révén. A TOP projektjeiről ezen a linken olvashat még többet, az MVP-ről pedig ide kattintva találja korábbi cikkeinket.

Elsődleges cél az is, hogy biztosított legyen az önkormányzat folyamatos működése (az elmúlt két évben bővült az önkormányzati feladatellátás, melyek jelentős része önként vállalt, így külön kell a költségeket bemutatni), és a foglalkoztatottak bérhelyzetének kezelése. 2017 elején 15 százalékkal emelkedik a minimálbér, a legalább középfokú iskolai végzettségű, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatottak garantált bérminimuma havi szinten 25 százalékkal emelkedik. Az önkormányzatnál jelenleg közel 1200 főt foglalkoztatnak, amely intézményátvétellel az év elején 44 fővel nő majd. A minimálbér és bérminimum emelkedés több mint 700 munkatársat érint. Elfogadásra vár a közművelődési dolgozókat érintő 15 százalékos kiegészítő bérpótlék, a szociális ágazatban pedig életpálya modell lesz, amelynek részletei még váratnak magukra. A bölcsődei dolgozóknál folyamatosan biztosított a kiegészítő bérpótlék. Az önkormányzatnál több éve bevezetett pedagógus életpálya modell az óvodapedagógusokat érinti és az ő bérezésüket rendezte.

Az önkormányzati dolgozók illetményalapja 9 éve változatlan, ami 38 650 forint, ezt azonban a képviselőtestületek nem emelhették. A szabályozás változása szerint a városvezetés rendeletben, 2017-ben az önkormányzat saját forrásai terhére, a képviselő-testület hivatalánál foglalkoztatott köztisztviselők vonatkozásában, az ide vágó törvényben foglaltaktól eltérően, a meghatározottnál magasabb összegben állapíthatja meg az illetményalapot. A többéves elmaradást nem lehet egy döntéssel és egyszerre kompenzálni, ugyanakkor az előterjesztő szerint szükség volna 15 százalékos emelésre. Ez összességében 95 millió forintos többletköltséget jelenthet.

A helyben képződő bevételek nagy részét 2017-ben is a helyi adók jelentik, itt nem kalkulálnak emeléssel, a lakosságot közvetlenül terhelő helyi adót nem vezetne be az önkormányzat. Egy kivétel van, az idegenforgalmi adó. A gépjárműadó bevételi előirányzatának a 2016-os számokat vennék alapul, a vagyoni bevételek tervezésénél pedig figyelembe kellene venni a meghozott közgyűlési és bizottsági döntések 2017-ben realizálódó eredményeit. A Vagyonkezelő Zrt. üzleti terve, valamint a terv végrehajtásáról szóló beszámoló összhangban lesz az önkormányzati költségvetési rendelet megalkotásának és beszámolásának időpontjával.

A szerződött, még le nem hívott fejlesztési hiteleket (2015-ben 330 millió forint, 2016-ban 450 millió forint) szerepeltetni kell a jövő évi költségvetés bevételi oldalán, a kiadási oldalon pedig az ehhez kapcsolódó, áthúzódó feladatokat. Az intézményi működési bevételeket egyeztetéssel, a reális teljesíthetőség szintjén kell tervezni, az élelmezési térítési díjak emelésére a közbeszerzési eljárások lefolytatása után, az elért beszerzési áraknak megfelelően kerül sor.

A kiadások tervezésénél figyelembe veszi a város az intézmények működésének kiadási irányelveit, többek közt azt, hogy az óvodai feladatellátás kötelező, a gyermekszám-csökkenés miatt ugyanakkor a támogatás is csökken majd, amelyhez a kiadásokat fokozatosan igazítani kell. A Békéscsabai Gyermekélelmezési Intézménynél csökkenő étkezőszámmal kalkulálnak, ebben az esetben szintén alacsonyabb lehet a központi támogatás. Emellett az intézményben ütemezetten felújítások és eszközbeszerzések is indokoltak. Októberben írtunk arról, hogy az iskolák állami fenntartásba kerülésével a Békéscsabai Intézményfenntartó Centrum működtetése kérdésessé vált, de a BIC marad, a KLIK szolgáltatást vásárolhat a várostól. A színház esetében a város azt vállalta, hogy az állami támogatással azonos arányú önkormányzati támogatást biztosít, anyagi lehetőségei függvényében – az előterjesztés szerint ezt Békéscsaba 2017-ben is tartani kívánja. A Munkácsy Mihály Múzeum és a Békés Megyei Könyvtár fenntartásához jövőre is állami támogatás kapcsolódik, ezen felül a működési bevételekkel számolnak. A Csabagyöngye Kulturális Központ tevékenységéhez az elmúlt években programfinanszírozás társult, melynek fenntartása, a szükséges kiadások költségvetésben történő tervezése indokolt a közgyűlés, illetve a szakbizottság által tervezett és igényelt, saját szervezésben megvalósuló rendezvények miatt. Idén januárban a Békéscsabai Családsegítő és Gyermekjóléti Központtal bővült az önkormányzati intézmények száma, kiadásait tervezni szükséges, ez a helyzet a Békéscsabai Életfa Idősek Otthonával is, utóbbi finanszírozása a központi támogatásból és saját bevételből megoldható. Az eredményes közbeszerzési eljárások végett csökkennie kell az intézményi energiaköltségeknek is.

Szintén figyelembe veszi a városvezetés az önkormányzat működési kiadásainak irányelveit, kockázatait, ilyen például a kommunális üzemeltetési feladatok ellátása, vagy a közösségi közlekedés biztosítása. Továbbra is kockázati tényezőnek számít a hulladékszállítás. Csak idén a város 171 millió forintos támogatást, és 40 millió forintos visszatérítendő kölcsönt nyújtott a Békéscsabai Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft.-nek. A számlákat már kapják a békéscsabai lakosok, az önkormányzat bízik abban, hogy a folyamatok rendeződése után nem jelent plusz terhet a városnak a jelenlegi tevékenység finanszírozása. A szociális segélyezési rendszer tavalyi átalakulásával központi támogatást a célra már nem igényelhet az önkormányzat, így a tervezéskor csak a szükségesebb előirányzatok biztosítása indokolt, figyelemmel arra, hogy a feladat jelentős részben a járási hivatalokhoz került. A közfoglalkoztatási rendszer működésében az önkormányzat az elmúlt években jelentős eredményeket ért el. Ha továbbra is lesznek pályázati lehetőségek, 2017-ben is biztosítani kívánja a város a szükséges saját forrásokat. Békéscsaba kötelező szociális intézményi feladatellátásának egy része a kistérségi társulás fenntartásában működő költségvetési szervként valósul meg, ezért jövőre is magasabb arányú központi támogatás igénybevételére lesz lehetőség. Új típusú, egyedi lehetőségekre fordítható kiadásokkal is számol a költségvetés (ilyen volt korábban a Békéscsaba Hazavár ösztöndíjrendszer, vagy a Csaba kártya). Kevesebb támogatást kaphat a Békéscsabai Városfejlesztési Kft., az előterjesztés azzal indokolja a javaslatot, hogy az idei költségvetésből 65 millió forintos támogatást kapott a cég, a pályázatokból pedig teljes mértékben finanszírozott feladatokat végeznek. A tervek szerint a Békéscsabai Médiacentrum Kft. is kevesebb önkormányzati támogatást kap jövőre, tekintettel arra, hogy az Európai uniós forrásból finanszírozott pályázatok esetében a nyilvánosság biztosításának feladatát a cég látja el, amin keresztül jelentős forrásokhoz jut, és egyéb üzleti tevékenységet végez. A felsőoktatási rendszert érintő reformelképzelések kapcsán a város többször kinyilvánította, hogy fontos érdeke a békéscsabai felsőoktatás megtartása, ezt akár saját eszközeivel is segíti. 2017-ben továbbra is szigorú felügyeletet és felülvizsgálatot igényelnek a veszteséges tevékenységek (Csabai Parkolóház, Békés Airport, stb.) – a gazdálkodás eredményesebbé tételéért kell dolgozni, és alacsonyabb összegű önkormányzati támogatást kell adni. Továbbra is lesz a lakosság igényeit közvetlenül kezelő választókerületi célelőirányzat. Sportra, kultúra támogatására továbbra is lenne forrás, ahogy a nemzetiségi önkormányzatokra, illetve a civil szervezetek, egyházak és nemzetiségi szervezetekre is. A 2016-oshoz hasonlóan alakulhatnak a településrészi önkormányzatok előirányzatai. Kalkulálni kell továbbá az általános és egyéb feladatokhoz tartozó céltartalék előirányzatokkal, de ezeket még számba kell venni.

Nem lesz egyszerű helyzetben a költségvetés előkészítésében közreműködő szakembergárda, hiszen sok területet érint a rendelettervezet, ezért fontos, hogy már most számba vegyék a változásokat, korábbi döntéseket, amelyek érinthetik a 2017-es költségvetést – fogalmazott Szarvas Péter. Nem szabad megfeledkezni az önkormányzati dolgozók bérkezeléséről – tette hozzá a városvezető, azt is megjegyezve, hogy a nem kötelező feladatok finanszírozását jövőre is vállalni kell.

Zelenyánszkiné dr. Fábián Ágnes megdicsérte a költségvetési koncepciót, hiszen az a számára fontos védőoltásokat is támogatja. A tanácsnok emlékeztet arra, hogy agyhártya gyulladás miatt már a második fiatal fekszik kórházban a fővárosban. Élen járhat a város további védőoltás-támogatás kidolgozásában, tette hozzá.

dr. Kerekes Attila emlékeztet, már 26 éve tartja Békéscsaba azt a trendet, hogy karácsony környékén a grémium átbeszéli a következő évi költségvetést. Derűlátásra van ok, hiszen semmilyen feladatból nem vesz vissza az önkormányzat – fogalmazott a képviselő, aki felhívta a figyelmet az önkormányzati dolgozók bérrendezésének fontosságára is.

Szarvas Péter jelezte, a fejlesztések kapcsán azok az elgondolások, amik az önkormányzat saját fejlesztései, vagy uniós forrásból TOP-os, vagy MVP-s kormányfejlesztések, nagy volumenűek lehetnek akár már jövőre, ezekből munkahelyeket lehet teremteni, tehát véleménye szerint valóban biztatóak a jelek.

Válsághelyzetben van a felsőoktatás, fogy a lakosság. A prioritásokkal egyet lehet érteni, a fejlesztési programokat számba veszi az anyag, az intézményrendszert, a bérrendezést – mondta Miklós Attila. Ha majd jön a “hamuba sült pogácsa” – utalt a Modern Városok Programra (MVP), lesznek új sportlétesítmények, amik költségeket fognak generálni, ezzel is foglalkozni kellene koncepció szinten. A vállalkozásoknak nyújtandó támogatások emelésén, átgondolásán is érdemes lenne gondolkodni. A koncepció egy törvénytár, de hogy mit érne el 2017-ben a városvezetés, az nincs benne – jegyezte meg az MSZP-s képviselő.

A központi támogatás mértéke tovább csökken – emlékeztet Takács Péter. A TOP-ból kapható támogatások jelentősek lesznek, de a tavalyi koncepcióhoz képest nincs nagy változás. Az intézményfenntartásnál elég szűk a mozgástér (kórházak, iskolák államosítása), a foglalkoztatás kérdésére nem talált vonatkozó részeket. Köszönet a helyi adózóknak, amiből van pénze a városnak, de ha van mód a telekértékesítésre, akkor cselekedjen az önkormányzat – javasolja a képviselő, hozzátéve: lassan újra eléri a város az egymilliárd forintos hitelfelvételt, az önkormányzat eladósodása is így kezdődött anno.

Joggal bizakodhatunk a nagy fejlesztésekben munkaerő téren – mondta a polgármester, emlékeztetve például a Mondi, a Kner, a Csaba Metál, a Budapest Bank törekvéseire, de kisebb vállalkozásoknál is látszik hasonló szándék. A hitelt természetesen vissza kell fizetni, mértékletesség, óvatosság szükséges – mondta Szarvas Péter. A parkolóház gyűlése nemrég volt – jelezte Takács Péter kérdésére, hozzáfűzve, kisebb veszteséggel számolnak, a reptérnél is ez a helyzet, drasztikus aktivitásnövekedést olvasott ki az elmúlt időszakról szóló beszámolóban, 5 millió forintos támogatás érkezik majd a vonatkozó minisztériumtól veszteségcsökkentésre.

Jó volt olvasni a koncepcióban, hogy humán területen továbbra is lesz támogatás jövőre. Fontos, hogy a felsőoktatás megújuljon Békéscsabán – fogalmazott Kiss Tibor. Az alpolgármester emlékeztetett arra, hogy az egyetemek autonómak, a város se egyetemet, se iskolákat nem tud működtetni a jogszabályok miatt, de fontos, hogy minden támogatást megadjanak ahhoz, hogy jól működjön a felsőoktatás.

Fülöp Csaba szerint jó, hogy elkészült a koncepció, hiszen bemutatja a fő irányvonalat, de a kockázatokra is kitér. Nem tervez visszalépést a város, ez erősség, az oktatás, sport, kultúra terén nagy áldozatokat vállal az önkormányzat, forrásnövekményre lehet számítani, ez pozitív. a gazdaságfejlesztési elemek továbbvitele is pozitív – jegyezte meg a képviselő, aki szerint örömteli, hogy a felsőoktatásra vonatkozó rész is megjelenik a koncepcióban. A sportinfrastruktúra fejlesztés példaértékű, aminek folytatódnia kell – vélte.

Kozma János, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. vezetője a mintegy 900 millió forintos sportcsarnok-beruházásról kérdésre azt közölte: 300 millió forintot a fejlesztési minisztérium biztosítana, úgy tűnik, megkapja a város a forrást, a TAO-ra vonatkozó összegek megérkezhetnek, de ha nem, a kieső részt a Vagyonkezelő meg tudja oldani.

Az intézmények működtetése biztosított, de a kormány és az önkormányzat pozitív hozzáállása is közrejátszik, több vállalkozás fejlesztéséhez nagyban hozzájárult – véli Hanó Miklós. Az alpolgármester arra emlékeztetett, hogy nem csak a nagyvállalatoknak akar segíteni a város, hanem a kicsiknek is. Jelentős fejlesztéseket vitt véghez az önkormányzat, amiben a Fidesz politikusa lehetőséget lát, az a turizmus. A sör-, a kolbászfesztivál, a koncertek ide vonzzák a turistákat, a fejlesztések révén akár a sportturizmust is fel lehetne futtatni. Utak, járdák felújításával is tud foglalkozni a város, felhívva a figyelmet a földes utcák leburkolására. Ez a koncepció azt mutatja, nem megszorító lesz a költségvetés, ami biztonságos lesz, ugyanakkor a szociális lakások számát bővíteni lehetne – tette hozzá az alpolgármester.

Nagy Ferenc szerint sokan sok jót mondtak a költségvetésről, ez egy teljes koncepció, minden szempontból megfelel az elvárásoknak. A fejlesztések reményeink szerint csökkenteni fogják a kiadásainkat – jegyezte meg az alpolgármester, majd azt mondta: a 2 milliárd forintos útrekonstrukció például az adósságtól szabadít fel. Ha az élelmiszer beruházások megvalósulnak, akkor munkahelyteremtésről is szó lesz. Nincs elég munkaerő, amelyre megoldást jelenthet a foglalkoztatási paktum. A működésre fordítható központi források ugyan csökkennek, de a fejlesztési források jelentősen emelkedtek az utóbbi évekhez képest. A parkolóház kihasználtsága is egyre jobb – tette hozzá az alpolgármester.

A közfoglalkoztatottak jövőjével kapcsolatban sok a bizonytalanság – fogalmazott a polgármester. A kormány dönt a jövőben a sorsukról.

dr. Ferenczi Attila úgy érzi, hogy ez a koncepció új partnerségi viszonyokra világít rá, ilyen az állammal való partnerség. Olyan közös programok indulna el, amelyek leveszik a város válláról a terheket. Ilyen a foglalkoztatási paktum, amely 756 munkakeresőnek segíti a munkába állást. Modern Városok Programon kívül csak kevés más feladat marad, amire forrást kell majd fordítani. Ilyenek az útfelújítások a városon belül, amelyet Hanó Miklós kezdeményezett. A béremelésre a 95 millió forint a minimum, ennek még lesz fedezetigénye, hogy ne csússzanak össze a jövedelmek. Hulladékgazdálkodás kérdésére is kitért, mint mondta, ha csak 100 millióval kevesebbet kell erre fordítanunk, már sokat jelent a városnak. “Hitelt csak fejlesztésre fordítottunk, ez mind beépül a városba. A most felvett hitelek is beépültek, minden forintja feladattal terhelt. A vállalkozás fejlesztés ösztönzése, a 50 fő feletti vállalkozások támogatásokat is bevettük, az új munkavállalókkal 100 milliós nagyságrendben is nőhet ezzel a város adóbevétele.” – fogalmazott a tanácsnok.

Takács Péter arra emlékeztetett, 12 milliárd forint a hitelünk, amely folyamatosan nő. A ruhaipari szakközépiskola átalakításával kapcsolatban javasolta, hogy korábbi ifjúsági garzonház koncepcióját vegyék elő újra. Érdemes lenne az MVP keretében erre pénzt fordítani.

Tarrné Stuber Éva arról tájékoztatott, a békéscsabai tankerület minden létszámot meg fog tartani, sőt létszámbővítés is várható.

Herczeg Tamás szerint megoldaná a lakhatással kapcsolatos problémákat, ha a ruhaipari kollégiumot felújítanák. Romlóban van az épület, a hasznosítással sokat nyerhetne a város. MVP-be be lehetne húzni, véli a tanácsnok.

Az MVP végrehajtására készül a kormány, amelyben nem szerepel az épület hasznosítása, de koncepció-szinten az ötletet ki lehet dolgozni, ha nem szociális, hanem üzleti alapú funkciót találnának rá, és kedvező finanszírozási konstrukciót találnának rá – véli a polgármester. A kormányrendelettel megalkotta az MVP Bizottságot, amely elemzi a beérkező projekteket, a soron kívüli ülésen hozott projekteket támogatta, januárban támogatási szerződés jöhet létre. Szarvas Péter emlékeztetett arra is, hogy ipari park fejlesztésbe kezd a kormány, 4 milliárdot fordítanak a célra.

12 igen, 2 tartózkodás mellett a koncepciót elfogadta a testület.

Lebontják a Bartókon lévő vendéglőt

A Vagyonkezelő Zrt. az ingatlan kezelőjeként javasolja a Bartók Béla 89. szám alatti valamennyi felépítmény lebontását, tekintettel annak állapotára. Az ingatlan bérlésével kapcsolatban nem volt érdeklődő, annak felújítása nem gazdaságos – olvasható az előterjesztésben.

Fülöp Csaba támogatja a bontási munkálatot. Indokolt a területrendezés – adott hangot véleményének a képviselő. Milyen ütemezés szerint valósulnak meg a munkálatok? – tette fel a kérdést a politikus.

Wittmann László, a stratégiai és fejlesztési osztály vezetője arról tájékoztatott, hogy az elfogadást követően bontási terv készül, ezt engedélyeztetni kell, ezután indulhat a munka.

14 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta a testület az eredeti határozatot.

Továbbra is az Árpád soron lesz a Civil Szervezetek Szövetsége

Az Árpád soron található 675 négyzetméter területű ingatlannak az önkormányzat a kizárólagos tulajdonosa, ezen a területen két önálló épület található, egy iroda és egy tároló. Az ingatlanra 2016 októberében a szomszédos Trisius Kft. vételi szándékra vonatkozó kérelmet adott be, elsősorban a tárolóra, de adott esetben a teljes ingatlant megvenné. Ezen a területen egyébként Civil Szervezetek Szövetsége működik, az irodaépület térítésmentes használatára 2007 nyarán köttetett megállapodás, a tárolóépületet 2011 májusa óta bérlik. A használatra vonatkozó megállapodás ez év december végén lejár, ezért Gólya Pál, az egyesület elnöke levélben kérte az önkormányzatot, hogy továbbra is használhassák a területet, változatlan feltételek mellett. Mint írta, az elmúlt 10 évben közel 15 millió forintot fordítottak az ingatlanra elsősorban pályázati forrásból, folyamatosan gondoskodtak az állagmegóvásról és a karbantartásról. A Civil Szervezetek Szövetsége 1999 óta működik, közhasznú egyesületként. Feladataik közé tartozik a kulturális örökségek óvása, a műemlékvédelem, természet-, állat- és környezetvédelem, kulturális és szociális tevékenység. Az elmúlt években számos hazai és nemzetközi finanszírozású projektet valósítottak meg, áll az előterjesztésben, amely javasolja, az épületet használja továbbra is az egyesület.

14 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta a testület a határozatot.

Módosul a vagyonkezelési szerződés a város és a kistérség között

A júniusi közgyűlésen tárgyalta és fogadta el a grémium a Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás és Békéscsaba önkormányzata közti egységes szerkezetű, vagyonkezelési szerződést. A társulás a város kezdeményezésére november 21-én tárgyalta a Csaba utcai idősek otthonának vagyonkezelési jogának visszaadására vonatkozó előterjesztést, mivel annak az alacsony férőhelyszám miatt gazdaságtalan volt a működése. Az ellátottakat átköltöztették, az idősellátás itt tehát megszűnt. Mivel az Életfa Idősek Otthona önkormányzati fenntartásba kerül a kistérségtől 2017 január 1-től, módosítani kell a vagyonkezelési szerződést a Lencsési 85 szám alatti ingatlan és ingó vagyonon fennálló vagyonkezelői jog megszüntetése érdekében. A vagyonkezelési szerződés aláírása óta a társulásnál az önkormányzat engedélyével selejtezés történt, ennek átvezetése a szerződésbe szintén indokolt.

Tőgye Ildikó osztályvezető elmondta, a Bartók Béla 12 szám alatt a szenvedélybetegek nappali ellátása folyik az érintett ingatlanban.

13 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta a határozatot a testület.

Kifizetések az ivóvízminőség-javító programban

Az ivóvízminőség-javító programban 66 önkormányzat vesz részt. Az érintett községek a pályázati feltételeknek megfelelően létrehozták a Közép-Békési Térség Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulást, amellyel külön megállapodást is kötöttek. Az előzetes egyeztetések alapján a kifizetésre ellenérték megfizetése mellett kellett volna megtörténnie, de mivel az önkormányzatokra nagy terhet rótt volna az összeg a megelőlegezése, megoldási lehetőségként felmerült a vízmű-szolgáltatásról szóló törvény alkalmazása. Így térítésmentesen lehetne kiadni a vagyont és nem társul hozzá áfa fizetési kötelezettség sem.

Takács Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy korábban kaptak egy beszámolót a programról, amely értelmezhetetlen volt. Milyen kötelezettséget fog jelenteni, van-e kiadási vonzata? – kérdezte.

Karbantartási, fenntartási kötelezettségünk lesz a programmal kapcsolatban – fogalmazott a polgármester.

Wittmann László osztályvezető arra emlékeztetett, minden programnak van egy fenntartási időszaka, ennek a vagyonnak az üzemeltetését biztosítania kell az önkormányzatoknak, közel egy éve ez már folyik az Alföldvíz Zrt. által.

12 igen szavazattal, Miklós Attila és Takács Péter tartózkodása mellett elfogadta a testület az előterjesztést.

A foglalkoztatási paktum partnerei

A Békés Megyei Önkormányzat, a Békés Megyei Kormányhivatal, valamint a Békés Megyei Vállalkozási és Fejlesztési Nonprofit Kft. által alkotott konzorcium sikeresen pályázott a megyei szintű foglalkoztatási megállapodások, foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési együttműködések elnevezésű pályázati felhívásra.  Foglalkoztatási paktum Békés megyében című pályázatnak köszönhetően összesen 2,4 milliárd forintot fordíthat a hátrányos helyzetűek és a közfoglalkoztatottak munkába állítására a térség. A támogatást a munkáltatói igények alapján osztják majd el. A program a képzés, a bér és az utazási költséget is fedezi. A paktum elsődleges célja, hogy az álláskeresők, illetve a közfoglalkoztatottak ismét munkába álljanak. A hivatalos támogatói döntés július 20-án érkezett meg, a szerződés augusztus 17-vel lépett hatályba. A pályázat kitér a partnerek kiválasztására is. A partneri együttműködés célja, hogy előmozdítsák a térség foglalkoztatási problémáit és arra megoldást javasoljanak. Megyei szinten minimum 25, maximum 30 tagszervezettel javasolt partneri viszony kialakítása. Békés megyében a megyei Önkormányzat, a Vállalkozási és Fejlesztési Nonprofit Kft., a Kormányhivatal, a Kereskedelmi és Iparkamara és Békéscsaba Megyei Jogú város Önkormányzata írják alá a partnerségi megállapodást. Az együttműködés célja a munkaerő és a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő képzés biztosítása.

15 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta a határozatot a testület.

Új vezető a temetkezési kft. élén

A Békés Megyei Temetkezési Kft. ügyvezetőjének megbízatása idén december 31-én lejár. Az új vezető megválasztása a társaság taggyűlésének hatáskörébe tartozik. A közgyűlés Fekete Józsefet javasolja, akinek megbízása a javaslat elfogadásával 2017 december 31-ig szól majd.

Kozma János, a Vagyonkezelő Zrt. vezetője arról tájékoztatott, Fekete József a Vagyonkezelőnél dolgozik, műszaki és közgazdasági végzettséggel rendelkezik.

dr. Ferenczi Attila jelezte, a bizottsági ülésen a temetkezési vállalattal kapcsolatban több probléma is felmerült. 40 százalékban állami tulajdonban van, 3 millió forintos veszteséggel rendelkezik a cég, vagy vásárolja ki a város, vagy számolják fel, de valamit kezdeni kell vele – mondta a tanácsnok, egyúttal ajánlotta Fekete Józsefet a vállalt élére.

Takács Péter támogatta azt, hogy januárban ismét foglalkozzon a testület a vállalt jövőjével.

Bíró Csaba arra emlékeztet, a közgyűlés 2014-ben választotta meg felügyelő bizottsági tagnak. 2015 októberében lettek törvényesen is bejegyezve, azóta egyszer ülésezett a bizottság, de akkor sem a teljes létszámmal, így törvényi akadályba ütközött. Azóta sem ülésezett a bizottság, mert a személyi összetétel nem oldódott meg.

14 igen szavazattal, Takács Péter tartózkodása mellett elfogadta a testület.

Új vezetője lesz a Békéscsabai Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft-nek

Határozatlan ideig szól a Békéscsabai Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezetőjének megbízatása, de levélben arról tájékoztatta a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt.-t, hogy szeptember 1-től nyugdíjba vonult. Nyugdíjazását követően csak a Vagyonkezelőnél szeretne tovább dolgozni, így lemond a Kft. ügyvezetői tisztségéről december 31-el. A társaság a Vagyonkezelő 100 százalékos tulajdonában van, az alapító okiratuk szerint a Zrt. által tulajdonolt gazdasági társaságok személyére, a foglalkoztatás jogviszonyára és annak időtartamára a tulajdonos tesz javaslatot. A Vagyonkezelő Fekete Józsefet javasolja a posztra a következő évre, megbízási jogviszonnyal.

14 igen, 1 tartózkodás mellett fogadták el a javaslatot.

Beszámol a Békéscsabai Városfejlesztési Kft.

A szeptemberi közgyűlésen már beszámolt egyszer a Békéscsabai Városfejlesztési Kft. az elmúlt időszakban elvégzett feladatokról, most az azóta eltelt három hónap legfontosabb eredményeit tárják a grémium elé. A Városfejlesztési Kft. 13 projektre nyújtotta be a város pályázatát, 6560,6 millió forintos értékben. A legtöbb pályázatot a felhívásokban megjelölt határidő előtt, az elsők között nyújtotta be a cég, amelyekkel kapcsolatban ellátta, illetve folyamatosan végzi az előkészítő és elkészítési munkákat, a benyújtást, koordinálja, illetve végrehajtja a pályázatokat. Ellátja az Integrált Területi Programban (ITP), a közgyűlés által elfogadott projektlistákban szereplő fejlesztések előkészítését, amelyek benyújtása a később megjelenő pályázati felhívások alapján, ütemezetten történik.

A cég tagja az egyik TOP-os pályázatnak, a Békéscsabai Helyi Közösség nevű Helyi Akciócsoportnak (HACS), aktívan részt vesz a Helyi Közösségi Fejlesztési Stratégia kidolgozásában. A kft. végez továbbá egyes szakértői tevékenységeket, az illetékes minisztériumokkal való kapcsolattartást, a támogatott fejlesztések előkészítését, és a megvalósításhoz kapcsolódó egyéb feladatokat.

A cég elkezdte előkészíteni a jövőre benyújtandó pályázatokat, így az ipari parkokra vonatkozó fejlesztéshez, a családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztéséhet, a zöld város kialakításához, a városi környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztésekhez, az önkormányzati épületek energetikai korszerűsítéséhez, az egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztéséhez, a szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítéséhez, fejlesztéséhez, illetve a megyei jogú városok leromlott városi területeinek rehabilitációjához kapcsolódó projekteket. Ezen felül 61 esetben folytatnak közbeszerzési eljárást. A kft. látja el az útfelújításokhoz kapcsolódó műszaki ellenőri feladatokat, a Csabagyöngye szőlő- és gyümölcsültetvény fejlesztésének és fenntartásának menedzselését, a hulladékgazdálkodási feladatok/köztisztasági feladatok műszaki ellenőrzését.

Hanó Miklós arra emlékeztetett, 18 pályázatot adott be a város, nyert is, ez dicséretet érdemel, ezért ezúton is megköszönte a társaság munkáját.

Szarvas Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy 14,9 milliárd forintos TOP-os forrása van a városnak. A feladat az, hogy az elnyert forrásokat költséghatékonyan fordítsuk a város fejlesztésére.

dr. Ferenczi Attila szerint vannak olyan városok, amelyek egy éve nem kaptak forrás. A Városfejlesztési kft. a lehető leghamarabb nyújtotta be a pályázatokat, és minden kétség nélkül. Megfelelő paraméterek, indikátorok mellett lehet benyújtani a pályázatokat. A 2017-es évre is elkészítették a beadandó pályázatok listáját – emelte ki a tanácsnok.

15 igennel, egyhangúlag elfogadta a testület az előterjesztést.

Négy helyen épülhet új kerékpárút TOP-os forrásból

Az Integrált Területi Program 2.2-es verzióját fogadja el a közgyűlés. Az ITP az a dokumentum, amely a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programos (TOP) pályázat kereteit adja, meghatározza a fejlesztési célokat. A kormány nem titkolt szándéka, hogy a Modern Városok Programhoz kapcsolódó beruházásokat részben uniós forrásból valósítsák meg a városok, ezért bizonyos esetekben megemelte TOP-ból lehívható keretösszeget. Békéscsaba esetében ez azt jelenti, hogy plusz 1,7 milliárd forintot, azaz 14,93 milliárd forintot költhet fejlesztésre. Az ITP 2.2-es verziójában most nevesítik azt a négy projektet, amelyet a város megvalósítana.

Az első a Lencsési út – Építők útja kerékpárút hálózat és úthálózat fejlesztése, melynek becsült költsége 770 millió forint. A cél ebben az esetben az, hogy a Lencsési úti lakótelepről induló gépjárműforgalom gyorsan jusson el a Kétegyházi út-Szabolcs utca irányába, tehermentesítve ezzel a belterületi utakat. Ehhez a Lencsési úttól a körgát mentén az Építők útja felhasználásával 1,8 kilométer hosszú aszfaltút épülhet, kerékpársávval.

A második beruházással az Ipari úton és a Tevan utcában épülhet kerékpárút, járda és közvilágítás 310 millió forintból, így az Északi ipartelepen lévő cégek válnak elérhetővé kétkerekűvel. Mivel egyik utcában sincs közvilágítás és csapadékvízelvezetés, ezért a kerékpárút építésével ezeket a feladatokat is meg kell oldani.

Harmadik elemként a Szabolcs utcán és Temető soron épülhet kerékpárút. A Szabolcs utcán készült forgalomszámlálási adatok alapján több mint 8 ezer jármű halad át egy nap ezen a szakaszon, ebből nagyjából 400 a kerékpár. Az építendő kerékpárút a Szabolcs utcán a repülőhídtól a Szarvasi útig 1050 méter hosszúságú, közművek kialakítására is számítani kell. Az Andrássy útnál épült kerékpárút Temető sor, Bartók Béla úti kerékpárút összekötéséhez 270 méter hosszú kerékpárutat kell építeni, hogy folytonos lehessen a közlekedés.

A negyedik fejlesztési lehetőség a 446. sz. főút mellett a Kápolna és a Pataky László utca közötti kerékpárút, melynek becsült költsége 470 millió forint. A Szarvasi úton a Békési út torkolatától a Kápolna utcáig több ütemben épült kerékpárút, 2016-ban pedig megépült a Csorvási út és a 47-es sz., 44-es sz. és a 446-os sz. utak körforgalma közötti szakasz is. A hiányzó 940 méteres szakasz a tervek szerint külön szintben keresztezi a 120. sz. Budapest-Békéscsaba-Lökösháza vasútvonalat.

Kutyej Pál szerint sokak megnyugtatására nagyon jó hír, hogy lesz a Kenderföldeken kerékpárút, de mikor? Mint mondta, azt ígérte, hogy 1-2 éven belül, de már útlezárással is fenyegettek az ott lakók – jelezte a képviselő.

Szarvas Péter közlése szerint februárban benyújthatják a tervet a kormányzatnak, ha tavasszal megkapják az engedélyt, akkor 2018 végére megépülhet a Wenckheim-kerékpárút.

15 igennel, egyhangúlag elfogadta a testület az előterjesztést.

Rugalmas, nyilvánosan működő szervezet lesz a helyi foglalkoztatási paktum

Sikeresen pályázott a város a Békés Megyei Kormányhivatallal közösen a Helyi foglalkoztatási együttműködések a megyei jogú város területén és várostérségében című TOP projektre. 1,1 milliárd forint fordítható a célra, a támogatási szerződést már aláírták. A pályázat célja, hogy az önkormányzat vezetésével a célterületen foglalkoztatási együttműködések, partnerségek, vagyis úgynevezett paktumok hozzájussanak azokhoz a forrásokhoz, amelyek segítségével képzési és foglalkoztatási programjaikat megvalósíthatják. Azzal, hogy október 28-án Békéscsaba önkormányzata, a Békés Megyei Kormányhivatal, a Békés Megyei Önkormányzat és a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara együttműködési megállapodást között, létrejött a Békéscsabai Járási Foglalkoztatási Paktum. A projekt előkészítési szakaszában gondoskodni kell a paktum működésének és szabályainak kidolgozásáról. Az előterjesztés szerint az lenne célszerű, ha polgári jogi társasági formában működne a paktum, mivel így a felek megőrzik önállóságukat, de együttműködésük mégis kikényszeríthető a többi fél által.

dr. Sódar Anita, a Városfejlesztési Kft. közlése szerint maga a paktumszervezet 4 tagból áll majd, ugyanakkor a szervezet vállalkozókkal, civil szervezetekkel tartja a kapcsolatot. Jelenleg 15 szervezet jelezte, hogy részt kíván venni a paktum munkájában. Nagyon rugalmas, nyilvánosan működő szervezet lesz – tette hozzá.

15 igennel, egyhangúlag elfogadta a testület az előterjesztést.

Megújul a szociális szolgáltatási koncepció

Az önkormányzat a településen élő szociálisan rászorultaknak biztosítandó szolgáltatási feladatokat szolgáltatási koncepcióban összesíti. A tartalmi elemeket a hatályban lévő törvény határozza meg. A koncepciónak az általános elemeken túl tartalmaznia kell a szolgáltatási rendszer struktúráját, a szolgáltatási igények alakulását, a várakozók számát, korösszetételét, az intézményrendszer korszerűsítésének irányait. A koncepció tartalmát az önkormányzat kétévente felülvizsgálja, aktualizálja.  A város megújult koncepciójának továbbra is elsődleges célja, hogy a városban a rászorulók elérhessék a szociális biztonságot jelentő ellátási formákat, szolgáltatásokat.

dr. Kerekes Attila köszönetet mondott a szociális osztály vezetőjének és munkatársainak munkájukért és a részletes előterjesztésért. Békéscsabának a demográfiai helyzetéről elmondható, hogy nem nő a lakosság, 2011 és 2015 között a születések és halálozások aránya valóban aggasztó. Azonban 2011 óta növekszik a születések száma, ez a mutató egyre javul.  A született gyermekek száma 440-ről 492-re emelkedett. A CSOK hatása ebben még nem is jelentkezik. A migráció is érdekes helyzet, 2008-ban több mint 1000 fiatal hagyta el a várost, most ez a szám 800. Nem szabad pesszimistának lenni, nem megy el innen mindenki, ezt támasztja alá a statisztika is. Békéscsaba egy nagyon vonzó város – tette hozzá a képviselő.

Herczeg Tamás jelzi, 44 település adott anyagot az előterjesztéshez. A szakmai szolgáltatók rövid és hosszútávú terveit tartalmazza.

Takács Péter szerint valóban pontos, alapos anyagról van szó, ugyanakkor a város demográfiai helyzete több, mint aggályos. Már 350 ezer alatt van a megye lakossága. 1940-ben ez a szám megközelítette a fél milliót, azóta csökkenés tapasztalható. Hamarosan 60 ezer alá csökken a város népessége. “Sajnálom hogy a megye fejlesztési biztosa, Vantara Gyula nincs jelen. Ha mindenki jól keres, akkor kevésbé kell szociális ellátásra fordítani” – tette hozzá a képviselő. Az Erzsébethelyi Gondozóház nem szerepel a koncepcióban. Meg kellene viszgálni, hogy a bent lakásos szociális ellátó intézményeket hogyan tudná visszavenni a város – javasolta az LMP-s politikus.

A költségvetési koncepcióban is utaltak arra, hogy viszonylag magasabb kistérségi többletnormatíva van – jelezte a polgármester.

2011-ben szűnt meg az átmeneti ellátás az orosházi úton, szeretnék, ha Jamina városrész központibb helyén lenne az ellátás – közölte Tőgye Ildikó osztályvezető. Azt is szeretnék felmérni, milyen igények vannak a városban.

Miklós Attila dr. Kerekes Attilának válaszolva azt mondta, habár többen születnek a városban, nagy az elvándorlás is, a megtartóképességet kell növelni. Törődni kell azzal is, mi lesz az idős békéscsabaiakkal, ezért is fontos, milyen szociális ellátást tud nyújtani a város. Az idős szervezeteket is be kell vonni a közös gondolkodásba. Nemrég készült egy kutatás, eszerint a békési nyugdíjasok sokkal kevesebb pénzből élnek, mint az ország más területén.

Zelenyánszkiné dr. Fábián Ágnes szerint ez egy kormányokon átnyúló, demográfiai kérdés, hiszen a leggazdagabb nyugati országokban is probléma, hogy nem születik elég gyermek.

Herczeg Tamás szerint további szociális lakás állománybővülésre lehet számítani. A kistérségi normatívával kapcsolatban azt mondta, ha van többletforrás, akkor célszerű fenntartani azt a struktúrát, ami jelenleg van. Jelentős adatfelvétel történt, szükség van egy Életfa típusú intézményre. Az elvándorlásról azt mondta, csak a békéscsabai térség a fejlődő, de a megye szempontjából kedvezőtlen a helyzet.

Takács Péter alátámasztja, valóban nem kormányfüggő a probléma, de ettől függetlenül a lakosság száma 60 ezer alá csökken. Minél több befektetőt, beruházót kell hozni, munkahelyeket kell teremteni a városban – jegyezte meg a képviselő.

15 igennel egyhangúlag elfogadták az előterjesztést.

Változások az Életfában

Az önkormányzat a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális ellátásokat a Békéscsaba Kistérségi Egyesített Szociális Központ, az Életfa Idősek Otthona és a Békéscsabai Családsegítő és Gyermekjóléti Központ által biztosítja. A városvezetés idén döntött arról, hogy 2017. január 1-vel átveszi a Békéscsabai Kistérségi Életfa Idősek Otthonának irányítását a Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulástól. Az irányítószer változásával egyidejűleg az intézmény neve Békéscsabai Életfa Idősek Otthonára módosul. Egyúttal az otthon személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokra és az alkalmazandó térítési díjakra vonatkozó szabályozásra a testületnek szükséges rendeletet alkotnia.

15 igennel fogadták el az előterjesztést.

Tovább bővülhetne a férőhelyek száma a hajléktalanellátásban

Egy jogszabálymódosítással 2018 december 31-ig az átmeneti szállás 30 férőhellyel működhetne. Ugyan novemberben döntöttek a konténeres elhelyezéses megoldásról, de ha a jogszabály megjelenik és hatályos lesz, a kapacitás 30 férőhely lehetne (jelenleg 17-re van engedély), plusz a konténerek, így ellátásbővítés valósulna meg, pénzügyileg is 50 férőhelyre kérhetne normatívát az önkormányzat – tájékoztatott a polgármester a helyben kiosztott előterjesztésről.

Egyhangúlag fogadták el az előterjesztést.

 

Folytatódhat a vasútrekonstrukció

Tovább folytatná a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. a vasútfelújítást. A tervezési folyamatokat már elindították, Békéscsabát az Országos Állattenyésztési Felügyelőséghez, illetve a Makkosháti vízműtelephez vezető út tervezési folyamata érinti. Ehhez kell az önkormányzat jóváhagyása. Az út megépítését az indokolja, hogy a vasút-rekonstrukció folytatásaként megszűnik a jelenlegi Kígyósi úthoz csatlakozó bekötőút, ami jelenleg szintben keresztezi a vasutat. A telephelyek megközelítését biztosító új út építése a Kétegyházi út folytatásaként épülhet meg. Szerepe alapján helyi közútként helyezik majd forgalomba, így annak fenntartásáról és üzemeltetéséről későbbiekben az önkormányzatnak kell gondoskodnia. Az előterjesztő szerint a grémiumnak azzal a kitétellel kellene elfogadnia a benyújtott üzemeltetői lehatárolási tervet, hogy a város kezelésére kijelölt területeknek és létesítményeknek a végleges forgalomba helyezést és a telekalakítást követően ingyenesen az önkormányzat tulajdonába kell kerülnie.

15 igennel, egyhangúlag fogadták el az előterjesztést.

Regionális buszjáratok 

A DAKK és az önkormányzat között létrejött megállapodás alapján lehetőség van arra, hogy a regionális járatok hely vonalakkal közös szakaszán a menetrendben meghirdetett megállóhelyek viszonylatában helyi tarifával helyi személyszállításban igénybe vehető legyen, ám ennek érvényessége december 31-én lejár. Hogy zavartalan legyen a szolgáltatás, meg kell hosszabbítani a szerződést, az előterjesztő szerint érdemes azt az időpontot megadni lejáratként, ameddig a közszolgáltatási szerződés is szól, vagyis 2017. december 31-ig.

15 igennel megszavazták az előterjesztést.

A Miniszterelnökség Támogatásokat Vizsgáló Irodája is elfogadta a hulladékgazdálkodási szerződést

A közgyűlés 2014-ben a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásra a Békéscsabai Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft.-t jelölte ki, amely 2015. január 1. óta végzi a rábízott feladatot. Az idén áprilisban életbe lépet kormányrendelet miatt azonban szükséges a szerződés módosítása.  A módosított szerződést a felek idén június 28-án megkötötték, amelyet a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. elfogadta, a Miniszterelnökség Támogatásokat Vizsgáló Irodája viszont módosítást javasolt.  A kiegészített szerződést a kért módosításokkal együtt a TVI júniusban elfogadta.

15 igen

Nincs elég pénz a szenyvízcsatorna-hálózat felújítására

A város a szenyvíztisztításnak és csatornázásának fejlesztésére vonatkozó támogatási szerződésben vállalta, hogy tíz éven keresztül évente a meglévő hálózat 1 kilométeres szakaszát felújítja. Ezzel kapcsolatban a város közbeszerzési eljárást folytat. A Mester utcai szennyvízcsartorna-hálózat építésére három társaság (BÓLEM Kft., a SADE-Magyarország Mélyépítő Kft. valamint a FUTIZO Kft.) küldött be pályázatot. A Békéscsaba területén felmerülő rekonstrukciós munkálatokra szintén három vállalat (a BÉKÉS DRÉN KFT., a FMA TRADE Kft. és a Bonag Kft.) jutatott el ajánlatott. A rekonstrukcióra az önkormányzat a költségvetésből bruttó 110 millió forintot különített el. Azonban a pályázatokból kiderül, hogy csak a Mester utcai építési munkálatok közel 103 millió forint költséget jelentenének. A fentiekből jól látható, hogy a rendelkezésre álló költségvetési forrás nem nyújt elég fedezetet a feladatok elvégzésére. A többletforrást a 2017. évi költségvetésben kell biztosítani.

Tímár Ella jelezte, 3 éve várnak arra, hogy megújuljon a Mester utca, nem jutott forrás arra, hogy az aszfaltot megújítsák. A város egyik legrosszabb útja, pedig nagyforgalmú gyűjtőút.

Rendelkezésre állhat a fedezet, ha elfogadják az előterjesztést – fogalmazott Szarvas Péter. 

Takács Péter egyetért azzal, hogy többéves probléma a Mester utcáé, ideje lenne a felújításnak.

Egyhangúlag elfogadták az előterjesztést.

Két új tétel a Békéscsabai Települési Értéktárban

Félévente kell beszámolnia a települési értéktárnak tevékenységéről a helyi önkormányzat képviselő-testületének. A bizottság a beszámolási időszakban egyszer ülésezett, és újabb két értéket emelt az értéktárba: a Munkácsy Mihály Múzeum épületét és gyűjteményét, illetve a csabai kisvasutat és a kisállomás épületét. Ezzel az értéktárlista 40 tételt tartalmaz. A Békéscsabai Települési Értéktár Bizottság fontosnak tartja, hogy minél több felületen megjelenjenek, ezért egy cégér, védjegy kidolgozását indították el. A helyi tervezőgrafikusok, művészeti szakgimnáziumi tanulók bevonásával kialakított embléma épületeken, termékeken való elhelyezése segítheti a csabai értékek felismerését. Ezt a célt szolgálja az értéktár tételeit bemutató kiadvány is, ez a jövő évi tervek közt szerepel. A bizottság továbbá javaslatokkal él majd 2017 első felében a Békés Megyei Értéktár Bizottság felé azért, hogy megyei jelentőségű békéscsabai értékekkel bővüljön listájuk.

15 igennel elfogadták a beszámolót.

Területrendezési Eszközök módosítása

A város fejlődése miatt folyamatosan szükséges a Területrendezési Eszközök finomítása, módosítása. Mivel a fejlesztések általában pályázati pénzből valósulnak meg, az abban foglalt feltételeknek megfelelően kell az önkormányzatnak nyilatkoznia arról, hogy a tervezett fejlesztések és a Területrendezési Eszközök összhangban vannak egymással. A módosításra legtöbbször a beépíthetőség mértéke, az építménymagasság miatt van szükség. Ezekben az estekben a közgyűlés hozzájárulásával a terület övezeti besorolásának megváltoztatásával a fejlesztés tovább folytatódhat. A változtatáshoz azonban szükséges az érintett partnerekkel való egyeztetés.

Egyhangúlag elfogadták az előterjesztést.

Hamarosan megkezdődnek a munkálatok a lelátón

Az önkormányzat nyíl közbeszerzési eljárást folytat a békéscsabai Kórház Utcai Stadion lelátójának és az ahhoz kapcsolódó létesítményeinek felújítására. Az ajánlattételi határidő november 17-én lejárt. Az érintett fejlesztésre egy vállalkozó nyújtott be érvényes pályázatot. A Pharos ’95 Sportpályaépítő Kft. 930 millió forintból tudná megvalósítani a felújítást. A rendelkezésre álló anyagi fedezet 948 millió, vagyis az ajánlat szerinti ellenszolgáltatás összege nem haladja meg a tervezett összeget.

15 igennel fogadták el az előterjesztést.

Aktualizálják a képviselői tiszteletdíjakat

Időszerű lenne a képviselők tiszteletdíjára vonatkozó, a hatályos jogszabályoknak megfelelő rendeleti környezetet alkotni – írja az előterjesztés, arra hivatkozva, hogy az elmúlt években teljesen megváltoztak a jogszabályok, maga a helyi rendelet pedig 2006-os. Az új terv szerint a helyi önkormányzati képviselő tiszteletdíja havonta a köztisztviselői illetményalap 2,6-szorosa. Ha a képviselő bizottság tagja (több bizottsági tagság esetén is), tiszteletdíjda az alapdíj 145 százaléka, a bizottság és a településrészi önkormányzat nem képviselő tagjánál az alapdíj 45 százaléka. A bizottság elnökének tiszteletdíja havonta az alapdíj 190 százaléka, a tanácsnoké az alapdíj 215 százaléka. A képviselő, a tanácsnok és a bizottság, valamint a településrészi önkormányzat nem képviselő tagja az önkormányzat közigazgatási területén összvonalas helyi járatú buszbérletet és az önkormányzati közművelődési intézmények rendezvényein történő térítésmentes részvételi lehetőséget kap. A településrészi önkormányzatnak a nem közgyűlés tagjai közül választott alpolgármester tagja ezen tagsága alapján tiszteletdíjban, természetbeni juttatásban nem részesül.

15 igennel fogadták el az előterjesztést.

Nem változnak az illetménykiegészítések a köztisztviselőknél

A köztisztviselőket megillető illetménykiegészítés tárgyévre vonatkozik. A 2016 december 31-ig alkalmazott szabály szerint a polgármesteri hivatal középiskolai végzettségű köztisztviselője illetménykiegészítésre jogosult, amelynek mértéke az alapilletmény 10 százaléka, felsőfokú végzettség esetén az alapilletmény 20 százaléka. Megyei jogú városoknál ezeknek legfeljebb duplája adható. Az illetménycsökkenés elkerülése, és az egységes elvek alkalmazása végett az előterjesztő azt javasolja, az eddig alkalmazott illetménykiegészítésre vonatkozó szabályok maradjanak 2017-ben is.

15 igennel fogadták el az előterjesztést.

Dátumok, amelyeket érdemes megjegyeznie jövőre azoknak, akik szeretik a közgyűléseket

Megvan a közgyűlés következő féléves menetrendje, aki követni szeretné a képviselő-testület munkáját, azoknak ezeket a dátumokat érdemes megjegyezniük: január 26, február 23, március 30, április 27, május 25 és június 15.

Takács Péter javasolta, hogy a februári, vagy márciusi ülésen foglalkozzanak a vízművek kérdésével. Ma volt egy előterjesztés az ivóvízminőségjavító programról, ezért érdekes lehet az aradi vízbázisról áthozandó víz témaköre, időnként szó van róla, de kellene kapni róla egy komplex előterjesztést, arról nem is beszélve, hogy egy 400 millió forintos tőkeemelés is volt időközben. Azt, hogy márciusban legyen erről szó a közgyűlésen, 14 igen és egy tartózkodással szavazták meg

A februári közgyűlésen a sportkoncepció felülvizsgálatát javasolja Kiss Tibor. 14 igennel és egy nemmel fogadták el a javaslatot.

Összességében 13 igen és két tartózkodás mellett fogadták el az előterjesztést.

Ki volt a legbeszédesebb az idei üléseken?

Az idei év üléseiről Takács Péter öt alkalommal maradt távol, ám felszólalásainak időtartama így is meghaladta az öt órát. Az LMP-s képviselőt csak dr. Ferenczi Attila előzte meg a hat óra negyvenöt perces időtartamával. A dobogó harmadik fokán Miklós Attila végzett a maga három óra húsz perces beszédével. A sort Bíró János zárja, aki január elseje és november 22-e között összesen 12 percen át adott hangot véleményének. Külön érdekesség, hogy Szarvas Péter, Hanó Miklós, dr. Ferenczi Attila, Kutyej Pál, Miklós Attila, dr. Kerekes Attila, Kaposi László és Fülöp Csaba képviselők mind a 13 közgyűlésen részt vettek – olvasható az előterjesztésben.

Miklós Attila előterjesztőként elmondta: kötelező feladatról van szó, nagyon részletesen taglalja a beszámoló az adatokat.  13 közgyűlést tartott a grémium, 17 bizottsági ülést tartott a gazdasági bizottság, rekorderként.

15 igennel elfogadták az előterjesztést.

Mikor dönthet a bizottság?

A közgyűlés decemberi ülésétől januárig felmerülhetnek olyan, elsősorban pályázatokkal kapcsolatos ügyek, amelyek esetében azonnali döntés szükséges. Ezért célszerű ezekben az ügyekben a Pénzügyi, Gazdasági és Vagyonfejlesztési Bizottság részére döntési jogot biztosítani. A javaslat alapján a bizottság új pályázat beadása esetén a döntés meghozatala előtt köteles megvizsgálni, hogy a beadandó pályázat önerejének forrása a költségvetésben rendelkezésre áll-e, valamint a pályázat cél mennyire illeszkedik az önkormányzat tevékenységi körébe, a közgyűlés által elfogadott koncepciókba.

14 igen, 1 tartózkodás

 

Adjon-e a város a SZIE békéscsabai campusának támogatást?

Döcögős a kapcsolat a Szent István Egyetemmel (SZIE), a gazdasági kar évről évre csökkenő hallgatószámmal működik – vezette fel az előterjesztést Szarvas Péter. 2011-ben 1150 hallgatója volt a békéscsabai campusnak, idén a 400-at sem éri el ez a szám. Ez az egész campus finanszírozásában kellemetlen vonzatokkal jár. Nem vitás, hogy az egyetem keresi a megoldást, több variáció szerepelt a SZIE szenátusi ülésén. A Modern Városok Programban (MVP) benne van, hogy a felsőoktatás helyzetét javítani kell, minden tekintetben érvényre juttatták ezt a békéscsabai érdeket. Jelenleg az a kérdés, milyen képzéseket hirdetnek meg a 2018-19-es félévre. Voltak olyan hírek, hogy leállítják a képzéseket, de ez a városvezető szerint nem elfogadható. A SZIE döntése az, hogy milyen képzéseket hirdetnek meg, jövőre egyébként 98 millió forintos működési hiánnyal számol a békéscsabai campus. Az egyetem kifejezetten kéri, hogy pénzügyileg is vállaljon szerepet az önkormányzat a campus finanszírozásában – tájékoztatott a városvezető, jelezve azt is, hogy az Óbudai Egyetemmel felvették a kapcsolatot a nyomdászképzés végett.

Kiss Tibor arról tájékoztatott, hogy látleletet készített a vonatkozó MVP munkacsoport a fennálló helyzetről. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel való együttműködésre vonatkozó javaslatot tettek le az asztalra, ám a két intézmény között megszakadt a kapcsolat. A másik anyag szerint a helyi ipar igényeit kellene kielégíteni (gépész, informatika, stb.). Autonóm az egyetem, nem lehet beleszólni a működésbe, a campuson egyébként 300 millió forintos teher van. Látható, hogy jövőre 78 millió forintot kaphat a békéscsabai intézmény, de várható vesztesége 98 millió forint. Alacsony az ide járó hallgatók száma, az infrastruktúra kihasználtsága pedig 20-23 százalékos. A BSZC megkereste a főiskolát, hogy ezt igénybe vennék, de horribilis összeget ajánlott a főiskola, amit az intézmény vezetője nem fogadott el (több mint 100 millió forint bérleti díj éves szinten). Ha a két egyetem (SZIE, Szegedi Tudományegyetem) párhuzamosan képzést indít, akkor azzal Békéscsaba csak jól jár, hiszen új portfóliók érkeznének a városba. Valaki valamit nem jól csinál, mert szinte hihetetlen, hogy a felsőfokú szakképzésre emelkedik a jelentkezők létszáma, de az egyetemre csökken.

Hamarabb kellett volna felébrednie a városnak – jegyezte meg Miklós Attila. Nem tegnap óta csökken a hallgatói létszám, a kormányzat nem tette lehetővé, hogy lehessen államilag finanszírozott férőhelye a békéscsabai campusnak, lehet, hogy a városnak kellett volna ezért lobbiznia. “Magunkra maradtunk, Gyulán fenntartóváltás történt, Orosházán együttműködés van a Kodolányi János Főiskolával, a SZIE-nek pedig érdeke, hogy megmaradjon a szarvasi campus”. Ha nem hagyták volna, hogy lecsökkenjen a létszám, finanszírozni is tudták volna a fejlesztésüket. Meg kell tartani a felsőoktatást, de ha ad pénzt a város erre a célra, kérni kell cserébe valamit. A SZIE eddig nem kezelte Békéscsabát partnerként, akár azon is gondolkodni kellene, hogy mással legyen együttműködés – például a szegedi egyetemmel.

Az egy vágy, hogy új szakok induljanak a városban – reagált a polgármester. Kérik a fejlesztéseket, ezért is jó, hogy az MVP-ben jelezték ilyen irányú igényüket. A képzési irányok meghatározása a város felelősége is, de amit lehetett, mindent megtettek, asztalhoz ültették az oktatási államtitkárt, a felsőoktatási vezetőket, a miniszterelnöktől kérték, hogy a programba kerüljön be a történet. Komoly marketingmunkával kell a fiatalok érdeklődését felkelteni. Nem a város a felelős a hallgatói létszám csökkenéséért – fogalmazott Szarvas Péter.

Takács Péter szerint is fontos, hogy legyen a megyeszékhelyen felsőoktatás, mint mondta, nem túlzás azt mondani, hogy a SZIE nem jó gazdája a békéscsabai intézménynek. Úgy tűnik, a felelősséget az egyetem az önkormányzat nyakába próbálja varrni. Mi lesz, ha a város vállal ilyen feladatot? És mennyire szorít az idő? – tette fel a kérdést a képviselő.

Fülöp Csaba is úgy vélte, együtt kell gondolkodni a helyi gazdasági szereplőkkel. Az elmúlt időszakban a vállalati kerekasztalban résztvevők között volt egy felmérés, amely szerint legalább fél év is eltelik, mire szakembert tudnak találni egy-egy diplomás pozícióba. Sok esetben csak pályakezdőket, vagy minimális gyakorlattal rendelkező munkavállalókat vesznek fel, több mint 50 százaléka az ilyen állásoknak egyébként betöltetlen. Választ adhatna erre egy olyan képzési rendszer kialakítása, ami illeszkedik az igényekhez, ebben az önkormányzat is segíthet.

Herczeg Tamás szerint az, hogy mennyi államilag finanszírozott hely van egy campuson, az lobbikérdés, amiben nem szerepelt jól Békéscsaba. Tizedére csökkent a főiskolán a nyelvvizsgázók száma, nem tudni, mik az okai ennek. Jelentős számú a népesség a megyében, így megfelelő marketingmunkával elérhető lenne a hallgatói szám növelése. Nem látszik ez a munka – jegyzi meg a tanácsnok.

Azok, akik elérik a megfelelő pontszámokat például gazdasági szakon, inkább Budapestre, Kecskemétre mennek. Nehéz befolyásolni az országos, felsőoktatási koncepciót az állami támogatású szakok esetén – mondta erre Szarvas Péter. 

Miklós Attila szerint ez nem feltétlenül így van, Békéscsaba sok téren “későn ébred”. Van felelőssége a felsőoktatási kormányzatnak, az országgyűlési képviselőnek, illetve az előző és a jelenlegi városvezetésnek. Ott a kaposvári, zalaegerszegi példa – jegyezte meg a képviselő.

Nem aludt el senki, itt a lehetőség – reagált a polgármester

Zelenyánszkiné dr. Fábián Ágnes azt mondta: “csak mi akarjuk ezt, az önkormányzat, de kevesek vagyunk mint macisajtban a brummogás. Ha beleteszünk pénzt, akkor igenis legyen beleszólásunk a folyamatba.” – vélte a tanácsnok.

Kiss Tibor arról tájékoztatott, volt olyan egyeztetés, ahol a vállalatok képviselői is részt vettek, itt volt az államtitkár, ekkor elhangzott, mennyi képzett munkaerőre lenne szükség. “Egy olyan anyagot nem kapunk meg, amiben konzorciumi partnerek vagyunk. Gödöllőre mentek a diákok, ösztöndíjakat biztosítunk, tanárok lakhatását segítjük. Miből adódik a 78 millió? A határmenti pályázatoknál jók voltunk, most hogy ezek eltűntek, már nem kellünk.” – fogalmazott az alpolgármester. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) a várossal együtt készítette a tanulmányt, ők látnak lehetőséget az itteni képzésben. El kell menni minden település iskolájába és ösztönözni a fiatalokat, hogy szükség van itt rájuk. Hogy az SZTE bejön Békéscsabára, az a realitás. Alapfokú mérnökképzést el lehet indítani, a most rendelkezésre álló infrastruktúra ezt lehetővé teszi – vélekedett az alpolgármester.

Herczeg Tamás továbbra is arról beszélt, hogy a város felelőssége, hogy elég vonzó legyen az itteni képzés. Nincsen szerves kapcsolat a képző intézmény és a város között. “Nem vagyunk fenntartók, így nincsen fenntartói felelősségünk. Korlátozottak a lehetőségeink.” – fűzte hozzá a tanácsnok

Takács Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy már csak 5 nap van arra, hogy meghirdessék a szakokat.

Szarvas Péter azt mondta,  telephelye lenne a campus az SZTE-nek.

Kiss Tibor úgy értelmezte az egyetem kérését, hogy “van még két nap, vagy adtok 100 millió forintot, vagy nem tudom mi lesz”. Az alpolgármester szerint ezek a számok nem megalapozottak, az egyetem vesztesége nem a városé. A legjobb az lenne, ha megkapná az önkormányzat az ingatlant. A Békéscsabai Szakképzési Centrumban 620 diák tanul, akik látják, hogy működik a felsőfokú képzés. Az ő esetükben nem kellene lobbizni, hogy itt maradjanak, tanuljanak tovább. A másik nagy probléma, hogy az egyetem fenntartásában van egy jó hostel, aminek nincsen bevétele, pedig ki lehetne használni az ingatlan adottságait.

A határozati javaslatba az került, hogy február 28-ig az egyetem mutassa be a városnak a tervét arra vonatkozóan, hogyan tenné vonzóbbá a képzéseket, direkt megszólítva a középiskolásokat – tájékoztatott a polgármester. Szintén feltételként fogalmazta meg, hogy az egyetem köteles elindítani a meghirdetett szakokat, függetlenül a jelentkezők számától.

“Kell az egyetem a városnak, de az egyetemnek kell-e Békéscsaba? 25 millióval kellene most hozzájárulni az intézmény költségeihez, de mi van, ha jövőre 100 millió forintot kérnek? Jönnek a nagy beruházások, Békéscsabán azt sem tudják a főiskolások, hol a múzeum, vagy a Csabagyöngye – mondta dr. Ferenczi Attila. Amikor a színházat átvette a város, az intézmény meg is dolgozott a bevételért. Ha tényleg kell az egyetemnek a város, akkor kell koncepciót kidolgozni. Egy bizonyos összegnél többet nem kellene bevállalni, mert egy idő után veszélyeztetni fogja a város működését. Évtizedes is lehet a támogatási kötelezettség. Ne csak a következő évre, hanem legalább 5 évre gondolkozzanak előre – javasolta a tanácsnok.

Herczeg Tamás szerint lehet, hogy igaza van a tanácsnoknak, ugyanakkor nem lehet azt mondani, hogy az önkormányzat nem akar felsőoktatási intézményt. Több helyen olvasni arról, hogy az alacsony jövedelmek miatt nem tanulnak tovább a diákok, megtehetnénk azt, hogy nem a képzőintézménynek adjuk oda ezt a 25 millió forintot, hanem tanulmányi, szociális ösztöndíjjal segítenénk elő a hallgatók létszámának emelkedését – fogalmazott a tanácsnok.

Hanó Miklós megjegyezte: egyszeri támogatással nincsen megoldva az a központi probléma, hogy mai napig nincsen kidolgozott stratégia az iskola jövőjéről, ez nem a város feladata. Nem látni, hogy az egyetem részéről lenne stratégia, amit lerakva megoldódna a jelenlegi helyzet.  Oka van annak, hogy a diákok nem jelentkeznek ide – tette hozzá az alpolgármester.

Szarvas Péter szerint a felsőfokú képzést meg kell próbálni megtartani. Egyik ilyen megoldás lehet az SZTE, viszont új képzés legkorábban 2018 szeptemberében indulhat, a város érdeke pedig az, hogy addig stabilizálják a campuson a képzéseket. Ugyanakkor feltételeket kell támasztani, ha forrást biztosítanak az egyetemnek.  A tárgyalásokon derül ki, hogy a gödöllői székhelyű egyetem mit hajlandó tenni azért, hogy az itteni képzés továbbra is működjön.

Zelenyánszkiné dr. Fábián Ágnes szerint mindannyiunk érdeke, hogy a városban megmaradjon a felsőoktatás. Mindent meg kell tenni ezért, muszáj a segítőkészségünket kifejeznünk – tette hozzá a tanácsnok. Továbbá támogatta a 25 millió forint átutalását március 31-ig.

Tímár Ella felvetette, mi lenne, ha a 25 millió forintot a Békéscsabai Médiacentrumnak adnák át, akik hirdetésekkel népszerűsítenék az itteni oktatást. Ebből le lehetne szűrni, hogy a diákok mennyire érdeklődnek az itteni szakok iránt – fogalmazott a politikus.

A reklámozás kialakítására valóban érdemes lenne az összeg egy részét a médiacentrumnak adhatni, akik az egyetemmel együttműködve vihetnék végig a népszerűsítő kampányt – értett egyet a polgármester.

Bíró Csaba úgy véli, a békéscsabai főiskola képzési rendszere mellett elment az idő, nem próbáltak megújulni, így jutott el idáig. “Amikor 1000 hallgató jelentkezett hozzájuk, akkor nem keresték a várost, csak most, mikor tüzet kell oltani – emlékeztetett a képviselő. Ugyanakkor ő is egyetértett abban, hogy meg kell menteni az itteni felsőoktatást.

Opauszki Zoltán, a Békéscsabai Médiacentrum Kft. ügyvezetője szerint vak embert átrángatni a zebrán nem érdemes, akkor van értelme foglalkozni a kérdéssel, ha van hajlandóság a főiskola részéről is az együttműködésre. A Médiacentum eszköz lehet a célra, de fontos, hogy ez világosan meghatározott legyen.

Kiss Tibor szerint olyan sok a jó ötlet, hogy Dunát lehetne rekeszteni velük. “Hányszor voltak a Médiacentrumnál az egyetemtől, hogy arról beszéljenek, hogyan lehetne a fiatalokat megszólítani? A szándékunkat bizonyítani kell, nem a világ végéig fizetjük ezeket a pénzeket, de bizonyítani kell azért, hogy itt maradjon a képzés.” Tessék reklámozni a képzéseket, a következő évi beiskolázást. Új elképzelések kellenek, nem kellene méreggel elválni, volt, amikor jobb volt az együttműködés, de ha válásra kerül a sor, jó szívvel gondoljunk egymásra – vélte az alpolgármester.

A Békéscsaba hazavár ösztöndíj programot meg lehet vizsgálni, ha új tanár kell a felsőoktatási képzésben, azt is vállalni lehet. Akkor biztosítanának 25 millió forintot a főiskolának, ha az igénybe veszi a Médiacentrum kommunikációs csatornáját, és látható módon tudja növelni a hallgatói számát. A város részéről ez korrekt megközelítés lehet, ennek fejében márciusig utal az önkormányzat – összegzett Szarvas Péter. 

Herczeg Tamás szerint a határozat nyolcas pontjában kellene rögzíteni, hogy a januári közgyűlésen vizsgálják a megoldási lehetőségeket.

Közösen az egyetemmel döntsünk arról, hogy mi legyen az összeggel, így fel lenne cimkézve – fogalmazott Hanó Miklós.

Szarvas Péter zárásként elmondta, most az összegről dönt a testület, és a januári közgyűlésen a bizottság javaslatot dolgoz ki arra, hogy milyen feltételekkel biztosítja a város a felmerülő összeget. A város feltételei, hogy a pénzügyi támogatással együtt partnerséget ígérjen az iskola és létszámkorlátozás nélkül elindítja a meghirdetett szakokat. Továbbá felhatalmazza a testület, a bizottságot, hogy soron kívüli ülésen dönthessen a kérdésről. A médiakampányt a Békéscsabai Médiacentrum Kft. bevonásával kell megvalósítani – zárta sorait a városvezető.

Kaposi László szerint ha pénzt ad a város valamire, akkor egy koncepciót kellett gyártani, hogy mi lesz ez után. Az egyetemnek kell, hogy legyen stratégiája a jövőre nézve.

A módosító javaslatot Miklós Attila tartózkodása mellett, 13 igen szavazattal elfogadták. A javaslatot 15 igen szavazattal egyhangúlag elfogadta a testület.

 

Nem folytatódik a nyomozás a kistérségi ügyben, a mintamenzával pedig tenni kellene valamit – bejelentések, kérdések

 

Takács Péter a képviselői kérdések között a polgármestertől kérdezett a mintamenzáról. Vannak elégedettségi mutatók, erősen megoszalanak a programról a vélemények. Csökken az elégedettség a korosztályok közt, az elégedettségi felmérések alapján készült-e erre valamilyen terv?

Több intézkedést tett a gyermekélelmezési intézmény, de részletesebben 30 napon belül válaszol a polgármester.

Bíró Csaba arra emlékeztet, a békéscsabai Gyermekélelmezési Intézmény volt az első, ahol bevezették a programot, amelynek célja, hogy jó minőségű, egészséges ételeket kapjanak a gyerekek. Vannak esetek, amikor olyan ételeket kapnak, amelyeket otthon lehet, hogy meg sem tudnak kóstolni. A szülők felelőssége fontos, hiába adnak napi rendszerességgel friss gyümölcsöt, tejtermékeket a menzán, ha a szülő hétvégén ezt nem teszi meg. Nyitott ajtókat dönget a képviselő, válaszolt Takács Péternek, hozzátéve: szükséges az eszközfejlesztés, hogy megfelelő minőségű ételeket tudjanak készíteni.

Kaposi László szerint a mintamenza reformjánál kezdődtek a problémák, amikor a sótartalmat megszabták, és rosszabb minőségű alapanyagokat kezdtek használni. Mióta tavaly a kutakodása nyomán megkezdődtek a konyhajárások, történtek változások.

Bíró Csaba annyit jegyzett meg, nem könnyű korosztályonként menüt összeállítani, 10 napra előre meg van határozva, miből mennyit lehet adni. Békés megyeiek indítványozták a módosításokat, pl. a sóbevitelt, a tejre vonatkozó szabályozás változtatását. A szociális ellátottaknak is engedményeket tettek, így az igényeknek megfelelően változtattak.

Takács Péter következő kérdése az volt,  a vasútfejlesztésbe mennyi helyi vállalkozót, munkavállalót vontak be? Erre szintén írásban kap választ a képviselő. A jegyzőtől azt kérdezte a politikus: kaphat-e kimutatást arról, hogy a DAKK Zrt. és annak jogelődje mennyi támogatást kapott a várostól a közösségi közlekedésre az elmúlt években? 30 napon belül kap írásos tájékoztatást erről is. Utolsó kérdése: az Élővíz-csatorna partján kivágott fákról kapott szakértői anyagot, ami alapján azt szűrte le, hogy ezeknek a fáknak a kivágására nem lett volna azonnal szükség, elég lett volna gallyazni. Hogyan folytatódik ez a történet? Ugyanis újabb kivágásokról hallott.

dr. Bacsa Vendel elmondta, az Élővíz-csatornán a fakivágás folytatódik, csak a talajviszonyok miatt álltak le a munkálatok. A szakértők minden fa esetében megállapították a balesetveszélyt. Bár évente a gallyazással el lehetne hárítani a veszélyt, de az sokkal költségesebb. – Nem lehet a járdát minden évben újra helyreállítani – fogalmazott a jegyző.

Takács Péter nem fogadta el a válszat, 11 igen Fülöp Csaba és Miklós Attila tartózkodása mellett elfogadta a testület.

Miklós Attila a Tudás-park egyik tanulmányát kéri az egyetemtől, amiben a polgármester segítségére is számít. Ugyanakkor kéri, hogy a polgármester jelezze az országgyűlési képviselő felé, hogy többlet támogatásra érdemesek vagyunk.

Bacsa Vendel jelzi, a közgyűlés megbízásából 2015 novemberében a kistérséggel szemben hűtlen kezelés miatt feljelentést tett, arról kapott tájékoztatást, hogy a nyomozást megszüntették.

Miklós Attila úgy értelmezte ezt a a döntést, hogy a város dolga, kinek mennyit fizet. A jogi ügyrendi bizottság a következő közgyűlésre felkészül, januárban pedig közgyűlésen tárgyalnának a döntésről. Az ügyrendi javaslatot 12 igennel, 1 tartózkodás mellett elfogadta a testület.

Szarvas Péter azt kérdezte, az Öveges programmal kapcsolatban milyen döntést hozott a jogi ügyrendi bizottság?

Miklós Attila azt mondta, úgy döntött a bizottság, hogy mivel több feljelentés is van az ügyben, több döntés megszületése esetén kellene visszatérni a kérdésre. Megteheti a város a szükséges jogi lépéseket, de ezt a közgyűlés és a bizottság nem támogatta.

Takács Péter azt javasolja, az Öveges programmal kapcsolatban is legyen egy előterjesztés a januári ülésen. Ezt a javaslatot 8 igennel a szükséges többség kialakult.

További kérdés, hozzászólás hiányában az ülést 21:07-kor berekesztette a polgármester, zárt üléssel folytatódott a tanácskozás. A nyilvános ülés tehát véget ért. Köszönjük egész éves figyelmüket, legközelebb január 26-án jelentkezünk tudósításunkkal!

 

Vágvölgyi Nóra, Varga Diána

Megosztás:

Címke: , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,