Felsőoktatás, DAREH, költségvetés - ez történt a decemberi közgyűlésen

2016. december 15. 08:00 | Varga Diána

Annak ellenére, hogy kicsivel több, mint egy hét múlva karácsony, parázs vitákat folytatott december 15-én a békéscsabai képviselő-testület. Költségvetési koncepció, hulladékkezelés és a helyi felsőoktatás egyelőre kétséges jövője is a terítékre került.

Kocziha Tünde és dr. Csicsely Ilona előzetesen jelezte, hogy nem vesz részt az ülésen. Módosult a napirend, 5.5-ös, ingatlaneladással kapcsolatos előterjesztés zárt ülésre került, az 1-es napirendhez kapcsolódva, a Modern Városok Programhoz kötődően a helyi felsőoktatási helyzetről kap tájékoztatást a grémium. Ezen kívül 5.14-es napirendként a Városfejlesztési Kft.-hez kapcsolódó előterjesztésről tárgyalnak a képviselők. A szociális ügyek közt 6.3-as napirendként a hajléktalan kérdésről is szó lesz.

 

 

Napirend előtt: parkolás, tanulmányok, felsőoktatás

Takács Péter a sort nyitva arra kérdezett rá, miért csak szóbeli tájékoztatást kapnak a Tudás-park projektről? Meglepte ugyanakkor, hogy talált a városháza belső parkolójában helyet, az elmúlt időszakban nem volt. dr. Simon Mihály jegyzősége idején, a közgyűlés napján, hivatalból biztosítottak parkolóhelyet a képviselőknek. Az LMP politikusa megjegyzte, hogy nem szerencsés, ha a képviselők az utolsó pillanatban kapják meg az előterjesztéseket, tegnap is volt egy ilyen, ha lehet, ne kapkodva kelljen felkészülniük a képviselőknek. Azt is kérte, a bizottsági előkészítő munkáról is kapjanak tájékoztatást, hiszen 1990-től 2006-ig működött ez a dolog.

Szarvas Péter szerint törekszenek arra, hogy időben felkészülhessenek a képviselők, de vannak olyan helyzetek, amelyek sürgősek. A hivatal munkatársai is azon vannak, hogy időben előkészítsék a háttéranyagokat. A SZIE szóbeli tájékoztatást vállalt mára, ketten el is jöttek - jelezte a polgármester.

Miklós Attila úgy fogalmazott: a  felelős döntésekhez megfelelő ismeretekkel kell rendelkezniük, ezért kérte a polgármestert, hogy ne hallgasson el információkat. A Tudás-parkról régóta kértek tájékoztatást, örül annak, hogy erre végre sor kerül, de ez a szóbeli prezentáció szerinte nem elégséges.

dr. Ferenczi Attila arról beszélt, hogy a helyben kiosztott 1.2-es előterjesztés több tíz oldalas, nem ismeri az anyagot, így nem tudja majd elfogadni azt. Ilyen horderejű ügyek akár soron kívüli ülést is megérnek - vélte a tanácsnok.

Herczeg Tamás az előtte szólóval egyetértve úgy fogalmazott: fontos dolgok vannak az előterjesztésben, komolytalan, hogy ennek ismerete hiányában kell dönteni.

A polgármester szerint áttanulmányozható a szóban forgó anyag, ezért akár olvasási szünet is elrendelhető.

Kiss Tibor arra emlékeztet, Miklós Attila kérte az előző ülésen, hogy ismerje meg a testület a Szent István Egyetem helyzetét Békéscsabán, az indokolja a szóbeli tájékoztatást, hogy az utolsó pillanatig zajlottak a tárgyalások. Szívesen ismerteti a részleteket - tette hozzá az alpolgármester.

A legfontosabb kérdés, hogy lesz-e beiskolázható hallgató Békéscsabán - vetette fel Miklós Attila, aki szerint ez nagyban befolyásolja azt is, hogy miként zajlik tovább a vita. A felsőoktatás helyzete azonban megérdemelne egy soron kívüli ülést - zárta sorait az MSZP-s képviselő.

De hol vannak a tanulmányok? Vita a Tudás-parkról

A Szent István Egyetem (SZIE) részéről dr. Mozsgai Katalin, a Pályázati és Innovációs Főosztály vezetője és Bense László tanszékvezető, docens, a projekt szakmai vezetője tájékoztatott a projektről. A tanszékvezető jelezte, a campus helyzetéről nem tud tájékoztatni, csak a Tudás-parkról beszél majd. Egy éve zárult a projekt, a fenntartási időszak tart jelenleg - közölte.

A “TUDÁS-PARK A MAGAS HOZZÁADOTT ÉRTÉKŰ IPARÁGAK FEJLESZTÉSÉÉRT BÉKÉSCSABÁN (NYOMDAIPAR, GÉPIPAR, INFORMATIKA)” elnevezésű projekt szakmai célja az volt, hogy  kidolgozza a „hármas egység” tudás- és kompetencia térképét a SZIE, Békéscsaba Megyei Jogú Város és az érdekelt szereplők esetében az adott iparágak vonatkozásában. Ennek alapján került kidolgozásra a közös tudásmenedzsment stratégia, amely a regionális gazdaságfejlesztési stratégiai irányok mentén kijelöli az együttműködési területeket, meghatározza az együttműködés kereteit és feltételrendszerét, valamint a stratégia cselekvési tervét. Az ezzel kapcsolatos expóról mi is írtunk, cikkünket erre a linkre kattintva olvashatja.

Létre kellett hozni az együttműködések alapját és tartalommal kellett megtölteni azokat - indította a beszámolót Bense László. Kemény feltételekhez volt kötve a pályázat, az önkormányzat feladata itt az volt, hogy az ipari szereplőket összekössék az egyetemmel. A fő hangsúlyt az innováció kapta. Együttműködési megállapodást kellett kötni a száz fővel nagyobb foglalkoztatókkal, iparáganként két-két vállalkozásokkal, ilyen volt például a Mondi, a Csaba Metál, stb. Az egyetem campusára akár virtuálisan, akár fizikálisan (pl. laborhasználat) is beköltözhettek a vállalkozások. Kötelező volt stratégiai dokumentumokat készíttetni, a végső konzekvencia alapján a legjobb az lenne, ha a Tudás-park önálló jogi személyiséggel rendelkezne, melynek tulajdonosa a SZIE és az önkormányzat. Felmérést végeztek a vállalatok között, ennek eredményét a zárókonferencián be is mutatták. 10 különböző szintű képzési terv született, pl. nyomdászképzésről. Gyakorlatorientált tananyagot is készítettek. Három kiemelt területen (gépipari, nyomdaipari és agrárinformatikai) kutatásokat végeztek. Több mint 150 vállalkozással vették fel a kapcsolatot, közülük 36 vállalkozással kötöttek együttműködési szándéknyilatkozatot.

Takács Péter arra kérdezett rá, ha volt írásos prezentáció, miért nem kaphatták meg a tájékoztatót ebben a formában? A tanulmányokat hiába kérték, nem voltak publikusak, a prezentációval ezt kívánták helyettesíteni? 2016 áprilisában Hadházy Ákos, az LMP antikorrupciós szakszóvivője tartott sajtótájékoztatót ezügyben, plágiumokról is szó volt, a SZIE akkor azzal fenyegetőzött, bepereli az országgyűlési képviselőt - jegyezte meg Takács Péter. Ha magasan hozzáadott értékekről van szó, óriási jelentősége van az ilyen tanulmányoknak. Tudtak-e segíteni a vállalkozásoknak? - kérdezte az önkormányzati képviselő.

Szarvas Péter azt jelezte, többször kérte a SZIE rektorát, még személyesen is Kiss Tibor alpolgármesterrel, hogy a tanulmányokat bocsássák rendelkezésre, de ez a mai napig nem történt meg. A polgármester nem tartja kizártnak, hogy előbb-utóbb megkapják a dokumentumokat.

A szakmai vezető a tanulmányokról azt mondta, mindig is betekinthetőek voltak, de csak nyomtatott formában, az említett médiamegjelenés után viszont az egyetem rektora Gödöllőre rendelte az anyagot, és jelenleg ott tekinthetőek meg. A plágiumról névtelen bejelentés érkezett, ezért elrendelték a tanulmányok átvizsgálását. Mint mondta, a tanulmányíró csak egy részben írhatja le saját ötleteit, minden más jogszabályokra és külső forrásokra való hivatkozás. Az MTA plágium-szűrő szoftvere arra szolgál, hogy szakdolgozatokat vizsgáljanak vele. Ha egyes részek egyeznek, az azt jelenti, hogy az adott törvényi hivatkozás más tanulmányban is szerepel, hiszen a jogszabályokat, törvényeket nem lehet megmásítani, válaszolta Bense László.

Konzorciumi partner az önkormányzat, több száz millió forintos projektről van szó - emlékeztet Herczeg Tamás, aki jelezte: szeretnék használni az elkészült anyagokat. 167 oktató, kutató, diák munkája van a tn anulmányokban, nincs ezzel gond, de nem látják ezeket a szövegeket, csak egy prezentációt, ami a város gazdasági életét és a felsőoktatást befolyásolhatja. Ez a prezentáció nem elégséges a tanácsnok szerint, hiszen még mindig nem tudnak eleget a projektről. Hiába kérték az anyagokat, még mindig nem látják azokat.

Azért nem jó ötlet elektronikus formában közzétenni a tanulmányokat, mert azt át lehet emelni máshová, átdolgozva - jegyzi meg Bense László.

Megkérdezték a vállalkozásokat, hogy jól érezték-e egyáltalán magukat például a Tudás-park expón? - tette fel a kérdést Miklós Attila. Szerinte ugyanis a vállalkozóknak nem tetszett a program, és a bánásmód sem. Legalább azt a tanulmányt adják oda, amire 21 millió forintot költöttek, kíváncsi rá, mit tartalmaz - fogalmazott a képviselő.

Takács Péter arról érdeklődött, mi a funkciója a prezentációnak? Megkereste-e az egyetem a várost segítségért? Ne legyen senki meglepődve azon, hogy problémázik a tanulmányokon a testület, hiszen több száz millió forintos, uniós forrás elköltéséről van szó. A város fejlődése érdekében is születtek ezek a tanulmányok, de semmit nem látnak ezekből. A prezentációt pedig jó lett volna megkapni - vélte a képviselő.

Kiss Tibor szerint létezik olyan fáljformátum, amiből nem lehet csak úgy másolni, a Békéscsaba gazdaságfejlesztésére vonatkozó anyag érdekelné a képviselőket, az sem lenne lehetetlen, ha hét pecsét alatt, de a városban is tartanának egy példányt. Jó volt a prezentáció, de a felvetett problémákra nem kaptak választ - fogalmazott az alpolgármester.

Herczeg Tamás szerint méltatlan helyzetről van szó, ha konzorciumi partner, másrészt finanszírozási terhet is vállal a város, legalább egy példányban miért nem érkezhet a városhoz is egy a tanulmányokból? A három fő fejlesztési célnak hasznosulnia kellene valahol.

 

 

Ismét nagy vita a DAREH-ről

A Délkelet-Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer 2006-ban jött létre azért, hogy Békés és Csongrád megye önkormányzati társulásként pályázzon EU-s támogatásokra. A Társulás 14,5 milliárd forint támogatást nyert, azonban a pályázat elszámolását Brüsszel még nem hagyta jóvá. Ennek oka az, hogy az Európai Bizottság kétségbe vonja a projekt pénzügyi fenntarthatóságát, de ha nem hagyja jóvá az elszámolást, akkor nem fogja kifizetni az Unió a támogatást. A költséget vagy az államnak, vagy az önkormányzatnak kell magára vállalnia. November 10-ére hívta össze következő taggyűlését a Délkelet- Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás. Ahogy arról korábban is írtunk, a napirendi pontok tárgyalása előtt Gyula önkormányzatának képviselője az elnök lemondását kérte november 30-ai dátummal. A bizalmi szavazás után Dávid Zoltán jelezte, hogy azonnal lemond posztjáról, majd Hanó Miklós alpolgármester is jelezte, hogy lemond az alelnökségről. A korelnök sem vállalta a tisztség ideiglenes betöltését, így a tagok Molnár Sándort, Vésztő polgármesterét választották meg ideiglenes elnöknek. A társulásnál egyébként több engedélyezési eljárás is folyamatban van.

A legutóbbi taggyűlésen elfogadott határozatok és módosított szerződések megérkeztek a testülethez. Ebben szerepel az elnök leváltása, ideiglenes elnök megválasztása. A társulás egyúttal módosította a közszolgáltatási szerződését, amely kizárólag azokra a tag önkormányzatokra vonatkozik, akik a feladatellátási szerződést elfogadták, vagyis átadták a közszolgálati feladatok ellátását a DAREH BÁZIS Hulladékgazdálkodási Nonprofit Zrt.-nek. Továbbá elfogadták a DAREH 2015. évi beszámolóját és üzleti jelentését, a 2016-os üzleti tervét, a javadalmazási szabályzatát. Döntés született arról, hogy a társulás új szerződést köt a tagtelepülésekkel. Szintén elfogadta a taggyűlés a felek jogainak és kötelezettségeinek kiegészítését. Békéscsabán a közszolgáltatás tartalmi elemei többletszolgáltatásokat tartalmaznak az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Tervhez képes. Többek között az OHKT zöldhulladék begyűjtésére 8 alkalmat határoz meg, ezzel szemben a megyeszékhelyen megközelítőleg 34 alkalommal végzik el ezt a feladatot, ezért szükséges közszolgáltatási minimum követelményeket meghatározni, hogy a szolgáltatás színvonala ne csökkenjen. A működési koncepcióról nem született döntés, ugyanakkor Békéscsaba és a Társulás között kötött alapszerződésben rögzítették, hogy csak akkor lép érvénybe, amikor a Békéscsabai Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft-vel kötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés lejár.

Az előterjesztés kitér még a november 23-i rendkívüli taggyűlésen elfogadott határozatokra. A társulás elnökének Molnár Sándort, alelnökének pedig Farkas Jánost, Magyarcsanád polgármesterét nevezték ki. A DAREH felügyelőbizottság elnöke Szarvas Péter, Békéscsaba polgármestere lett. Szintén ezen a gyűlésen döntöttek a tagok a működési hozzájárulás mértékéről, amelyet 60 forint/fő összegben állapítottak meg. A hozzájárulásokat a településeknek legkésőbb 2017. március 31-ig kell megfizetniük. A társulás pályázatot kíván benyújtani eszközök beszerzésére. A közgyűlésnek két ügyben kell döntenie, egyrészt a 2017-es évre esedékes hozzájárulás megfizetéséről, másrészt a javasolt kiegészítéseket tartalmazó új feladat-ellátási szerződés megkötéséről.

Takács Péter azt kérdezte, hogy ki képviselte szavazati joggal a várost a legutóbbi taggyűlésen, illetve mi biztosítja, hogy a város érdeke képviselve van a társulásban? Polgármester úr nyert, de vajon a város is nyert-e ezzel? - utalt a polgármester kinevezésére az LMP-s képviselő, hozzátéve: Békéscsabán 60 ezren élnek, Vésztőn 6 ezren, furcsállja a képviselő a döntést az elnök személyéről. Nehezményezte azt is, hogy miért nem szólt a polgármester arról, hogy felérték a posztra.

Szarvas Péter úgy fogalmazott: eddig Hanó Miklós látta el a felügyelőbizottságban alelnöki posztot. Mivel ennek jelenleg nem tagja az alpolgármester, ezét hosszas gondolkodás után elvállalta, hogy a város érdekeit képviselje. “Az a feladatom, hogy figyeljük a DAREH működését, és mindent fókuszban tartsunk, ami a békéscsabai hulladékgazdálkodással összefüggésben van. A város pozíciója nem romlott ezzel a kinevezéssel. Jelenleg minden tagnak lakossági számtól függetlenül egy szavazata van, így Békéscsabának is” - közölte a városvezető.

Miklós Attila úgy vélte, abban érdekelt a város, hogy ne legyen drágább a szolgáltatás, biztonságos és hatékony legyen, illetve minél hamarabb elinduljon. Miért nem szólt erről a felkérésről - intézte kérdését a polgármesterhez.

Szarvas Péter azt közölte, sokáig gondolkodott, a közgyűlés után döntötte el, hogy elfogadja a pozíciót.

Takács Pétert aggasztja a DAREH kérdése. Átalakították a társulás irányítását, ha az igazgatóságba beszavazták volna a polgármestert, akkor még jobban lett volna pozícionálva a város. Egyúttal kérdést intézett az új elnök felé, van-e esély a lakosságszám arányú szavazatra?

Hanó Miklós közlése szerint visszahívták a pozícióból, az új csapatot nem ismeri, mint mondta, az új koncepciót vigye az új vezetés. A szavazásnál el kell érni bizonyos lakossági számot, viszont érvényes szavazáshoz mind a 88 tag szavazata szükséges.

Molnár Sándor, a társulás elnöke, Vésztő polgármestere arról tájékoztatott, sarkalatos kérdésekről kellett dönteni. Vannak jó és rossz példák a lakosságszámarányú döntéseknél, de sem a kis, sem a nagy települések nem tudnak önálló döntést hozni a jelenlegi gyakorlat szerint. A szállítási díjak nem a DAREH, és a közgyűlés kompetenciája, hanem miniszteri döntéseken múlnak majd. A javadalmazási szabályzat a felső plafonokat rögzíti, a jelenlegi díjazási tétel ettől nagyon messze van. A FEB tagoké 30 ezer, az igazgatóé 200 ezer forint, viszont ezekről a díjakról lemondtak a tagok, tekintettel a DAREH rossz anyagi körülményeire. “Azt gondolom, hogy nem egy fő szakmai tudásán múlik a társulás jövője, hanem a mellette álló szakembereken. Én képviselem azt a közös érdeket, amit a társulás tagjai közösen meghoznak. Én kértem bizalmi szavazást a korábbi elnökkel szemben, tekintettel arra, hogy nem látta el feladatait, például a szerződéseket nem írta alá. Nem célja az államnak sem, hogy sok kicsi szolgáltatókkal kelljen egyeztetnie” - közölte a társulás elnöke, hozzátéve: az látszik, hogy a lerakás, mint hulladék megsemmisítési forma már nem támogatott az EU-ban, ezért épült meg az újrahasznosító-üzem. Sajnos a korábbi tagok a szükséges papírokat is nagyon lassan szerezték be, sok időt veszítve ezzel. Szinte minden telepre megvannak az engedélyek, januártól a települések többségén szeretnék beindítani a szolgáltatást, illetve az üzemkarbantartását is meg kell oldani, hiszen az egy éves állás nem tett jót a gépeknek.

dr. Ferenczi Attila örömét fejezte ki, hogy a polgármester elvállalta a felügyelő bizottság elnöki posztját. “Mikor felkértük a polgármestert, hogy képviselje Békéscsaba érdekeit, ő elfoglaltságaira hivatkozva nem vállalta el a posztot. Most már van ideje ezek szerint.” - vélte a tanácsnok. A szavazatok tekintetében mindenki lakosságszámtól függetlenül mindenkinek egy szavazata van, míg a tagdíj lakosságszám arányos, illetve büntetést is ilyen alapon kell megfizetni - nehezményezte a tanácsnok. Békéscsaba Nonprofit Kft.-ének 2024-ig szerződése van a várossal, a megfelelőségi tanúsítványa viszont csak egy évre szól, mi lesz, ha nem kapja meg? Mi lesz így a TAPPE szerződésünkkel? Van saját cégünk, nem szeretném átadni a közszolgáltatást. A válogató műnek a beindításához mekkora forrást kell biztosítani? - sorolta kérdéseit a politikus.

Szarvas Péter azt közölte, felügyelőbizottsági tagsága azért merült fel, mert Hanó Miklós nem vállalta a továbbiakban a képviseletet. A válogató jelenleg nem működőképes, ehhez több 10 millió forint szükséges.

Miklós Attila szerint a “Fidesz A és a Fidesz B küzd egymással". Most sem jött el a térség országgyűlési képviselője, pedig bábáskodott a projekt megvalósulásában - tette hozzá a képviselő, aki azt mondta, egy a fontos, hogy a Békéscsabai lakosok nem maradjanak ellátás nélkül!

Nagy Ferenc szerint senki nem dolgozik most a városért annyit, mint a polgármester, ezért is javasolta neki, hogy vállalja el a felkérést. Amíg a nonprofit kft.-vel a szerződés le nem jár, addig ő marad a szolgáltató. A válogatóüzemnek pedig működnie kell.

Hanó Miklós kikérte magának, hogy ki mennyit dolgozik, a megnyitókon való megjelenés és a fejlesztésekben való közbenjárás nem ugyanaz. “Én úgy érzem, hogy mi is tettünk annyit, mint a polgármester, ezért visszautasítom ezt a kijelentést, mindannyiunk nevében. A garancia biztosan érvényesíthető az üzem esetében.” - mondta az alpolgármester.

Galló Ferenc, egykori DAREH vezérigazgató úgy fogalmazott: hosszú folyamatnak a zárásánál vagyunk, 2015 novemberben egyhangúlag elfogadták a társulást. A koncepció tekintetében viszont több kérdés is felmerült. Három alternatíva volt a társulás létrejötte, de Gyula kivételével mindenki elfogadta a társulást. Megfelelőségi véleményt október 1-ig kellett volna kapnia a társulásnak. Minden közbeszerzési eljárást állítsak le. Egy gombnyomás az üzemben 2 millió forint, ezért nem lettek elindítva a gépek. Egyetlen szalag sem indult be a legutóbbi próbán. Mindenkinek az az érdeke, hogy működjön a rendszer.

Nagy Ferenc elnézést kért, ha félreérthető volt, ebben az ügyben másodlagos kérdés, hogy a polgármester elvállalta a felkérést. A jelenlegi koncepció támogatható.

dr. Ferenczi Attila szerint nem kell mártírrá válni. A legjobban úgy lehetne szolgálni a város érdekét, ha a Szarvas Péter közbenjárna, hogy az igazgatóságban is legyen egy delegált tag Békéscsabáról.

Szarvas Péter azt javasolta, hogy soron következő közgyűlésen tegyen indítványt, amit a testület megszavazhat.

Miklós Attila szerint nem az a baj, hogy ott van a polgármester a FEB-ben, hanem, hogy erről nem tájékoztatta a képviselőket. A kérdés most is az, hogy mikor fog elindulni a cég, milyen eszközökkel tudja a szolgáltatást biztosítani?

Molnár Sándor arról tájékoztatott, hogy Vésztő is elfogadta a DAEREH létrejöttét és az első koncepciót. Ami a probléma volt, amikor a közbeszerzési eljárás ki lett írva és erről a társulás nem tudott, hiába volt elfogadva a koncepció, nem volt garancia arra, hogy a helyi szolgáltatók részt tudnak venni a programban. A társulás a jelenlegi nonprofit kft.-vel tud szerződést kötni, így nem kell új közbeszerzési eljárást indítani, hanem ezekkel az önkormányzati cégekkel köthet a társulás alszerződést. A DAREH bevonhatja alvállalkozóként a nonprofit kft.-t akkor is, ha nem lesz megfelelőségi tanúsítványa. A település és a nonprofit kft. szerződése szűnik meg, de a társulással szerződést köthetnek, alvállalkozóként benne maradhatnak a rendszerben, továbbra is végzik a közszolgáltatást.

A kivitelező cég 13 millió forintért vállalná, hogy újraindítsa a rendszert. A garancia viszont 2 évre szól, így az egyeztetések folyamatban vannak. Az üzem működése az éles bevetésen derül ki.

Nagy Ferenc szerint fel kell mondani a szerződést a nonprofit kft.-vel, de azt nem kell megszüntetni. A DAREH-hez viszi tovább a Tappe-val való szerződését, amely 2024-ig él.

Tegyük bele a szerződésbe, hogy a nonprofit kft. nem kapja meg a megfelelőségi tanúsítványt, akkor a DAREH fogadja be a társaságot alvállalkozóként - javasolta dr. Ferenczi Attila.

Molnár Sándor a következő közgyűlésre kérte a testületet, hogy készítsenek egy négy oldalas szerződést, amelyben szerepel a Kft. jövője.

Takács Péter Szarvas Péterrel egyetértve azt tanácsolta, hogy januárban térjenek vissza erre a kérdésre, tekintettel a döntés súlyára.

Január 31-ig újra tárgyalja a testület a kérdést, erről szavaztak a képviselők, amit 12 igennel, 3 tartózkodással fogadtak el a jelenlévők.

 

 

Kérdések és válaszok a szennyvíztisztító telep védelmi övezetéről

Az I. fokú környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság környezetvédelmi engedélyt adott az önkormányzatnak a város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztésére. 2012-ben elindult a vízjogi engedélyezési eljárás a szennyvíztisztító telep fejlesztésére. Az eljárás alatt azonban kiderült, hogy a megvalósítási technológia és a 2007-es hatásvizsgálatban bemutatott technológia között eltérések vannak. Emiatt szükséges a környezetvédelmi engedély módosítása. Az új, módosított határozattal szemben az önkormányzat fellebbezést nyújtott be, mert abban a városvezetésnek kellett volna gondoskodnia az iszaptavakban lévő százezer köbméter szennyvíziszap végleges kezeléséről, elhelyezéséről, bár a működési engedély alapján ugyanezt a feladatot a szennyvíztisztító telep üzemeltetőjének, a Békés megyei Vízművek Zrt.-nek kellett volna ellátnia. A Zrt. viszont sérelmesnek tartotta a határozat fent említett pontjának törlését. Az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelősége (OKTF) végül a módosító határozatot megsemmisítette. A megismételt eljárásban a hatóság új környezetvédelmi engedélyt adott az önkormányzatnak. Ebben az szerepel, hogy a városvezetésnek kötelező a szagforrásoktól számított 254 méter sugarú védelmi övezetet kialakítani. Tekintettel arra, hogy az akkor rendelkezésre álló információk alapján a határozat jogerős volt, kisajátították a védelmi övezeten belül lévő ingatlanokat. Ez ellen azonban a telep környéki ingatlantulajdonosok fellebbezést nyújtottak be, miszerint nem járultak hozzá a környezetvédelmi engedélyhez. A fellebbezést a másodfokú hatóság felülvizsgálta, a határozatot megsemmisítette és új eljárás lefolytatására kötelezte a hatóságot. Az új környzetvédelmi engedélyt már nem az önkormányzatnak, hanem az Alföldvíz Zrt.-nek adták ki. Azóta több bejelentés is érkezett a hatósághoz a szennyvíztisztító telepen folytatott tevékenység bűz- és zajhatására vonatkozóan. A most érvényben lévő határozat értelmében hat hónapon belül a komposztáló csarnok határától számított 300 méter távolságban lehatárolt területen védelmi övezetet kell kialakítani. A kijelölt területen nem lehet lakó- vagy üdülő épület. Legutóbb az Alföldvíz Zrt. nyújtott be fellebbezést, és kérte a határozat törlését, vagy annak módosítását, hogy a felelős a továbbiakban az önkormányzat legyen, tekintettel arra, hogy a jelenlegi állapot megszüntetése csak az érintett lakóingatlanok megvásárlásával oldható meg. Az önkormányzat és az Alföldvíz nyilatkozatát a védelmi övezet kialakításáról legkésőbb december 20-ig kell eljuttatni a hatósághoz. Mivel korábban mindig az önkormányzat feladata volt a védőövezet kialakítása, illetve, hogy a fejlesztés nagyrészt uniós forrásból valósult meg, fontos, hogy minden feltétel teljesüljön. Ezért az illetések osztály azt javasolja, hogy az önkormányzat egy éven belül 300 méter távolságban lehatárolt területen védelmi övezetet alakítson ki.

Nem egy-két millió forintról, hanem lényegesen nagyobb összegről van szó, milyen lehetőséggel élhet a város? - kérdezte Takács Péter. 

dr. Ferenczi Attila arra emlékeztetett, hogy közmeghallgatáson merült fel az ügy, három környébeli is panasszal élt. Kicsit a közgyűlés is ludas, mondta a tanácsnok, utalva arra, mekkora is a védőtáv, az ott élőknek nagy problémát jelent a szag és a zaj. Négy ingatlanról megvan az értékbecslés, három van még hátra.

A szennyvíztisztító környezetében korábban nem volt ilyen bűz- és szaghatás, mondja a polgármester. Több milliárdba került a telep, és ahelyett, hogy javultak volna a feltételek, akár komoly pénzügyi hatásai is lehetnek a városra nézve ennek az ügynek.

Az Alföldvíz Zrt. élhetett volna fellebbezéssel, mint kiderült, ez meg is történt, de oly módon fellebbeztek, hogy a védőkör nem az ő hatáskörükhöz tartozik, hangzott el az ülésen

Elő kellene szedni a kivitelezőt is, nem állapot, hogy a ceruzát a betonba lehet nyomni - vélte dr. Ferenczi Attila. 

Rung Attila, az Alföldvíz Zrt. Hatósági Osztályának vezetője összegezve azt mondta: a környezetvédelmi működési engedélyt megsemmisítétték. A pályázat szerint a kivitelezőnek 300 méteres védőtávolságot kellett meghatároznia. A hatóság most ezt úgy értelmezi, hogy a komposztálótól kell számolni a védőtávot. A régi telep védőtávolsága 1000 méter volt, és a külső kerítéstől számolták, tehát jelenleg lényegesebb kisebb ez a távolság, és a tervezéskor is így kalkuláltak. Hogy ez a 300 méter ne ennyi legyen, azt szinte lehetetlen megfellebbezni, véli a szakember. A bűz valóban a komposztálóból származik, de a beruházás időszakában is tudható volt, hogy nem lenne szabad a védőtávon belül lakóháznak lennie.

Sztankó Ilona PIU osztályvezető arról tájékoztat, tényleg van ott lakóingatlan, ezért módosították korábban a védőtávot. A lakosság jelezte, hogy vannak szag és zajhatások, ezért újabb méréseket rendeltek el. Kedvezőtlen időjárás mellett a panaszos ingatlanoknál szaghatás van. A 300 méteres védőővezetű szennyvíztelep létrehozása pályázati feltétel volt. A szennyvvíziszapmedence a városhoz van közelebb, de vannak olyan ingatlanok, amik 150 méterre vannak a komposztálótól. A rendelet azt írja elő, hogy csak gazdasági épület lehet a védőtávon belül. A védptávon belül csak egy ingatlant vásároltak meg, a pályázatban ezt ki is fizették.

12 igen, 3 tartózkodás ellenében szavazták meg az előterjesztést.

 

 

21,3 milliárd forint az idei költségvetés főösszege

Tovább nő az idei költségvetés főösszege 1,5 milliárd forinttal, tehát decemberben összesen 21,3 milliárd forint van a városi kasszában. Ez a keret nem csak a tavalyi maradványokat, hanem 2016 novemberével bezárólag az előirányzat-változások tételeit is tartalmazza.

A szociális és gyermekjóléti feladatok támogatására 8,7 millió forint előirányzat-növekménnyel számol a költségvetés, amelyben benne van a szociális ágazati pótlék is. A helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásainak előirányzata 12,7 millió forinttal nő, a felhalmozási célú költségvetési támogatásainak előirányzatnövekménye 823 ezer forint. A működési célú támogatások államháztartáson belülről előirányzott tétele 1,4 millió forinttal, míg a költségvetési szerveknél 48 millió forinttal emelkedik. Ez tartalmazza a Békéscsabai Egészségügyi Alapellátási Intézmény részére, az OEP biztosította közel 19 millió forintos támogatást, valamint a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjától a közfoglalkoztatottak támogatásaként érkező összeget. A felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről érkező előirányzata 1,4 milliárd forinttal emelkedik. A nyertes TOP pályázatokra már elutalták a támogatási forrásokat az önkormányzatnak, közel 2 milliárd forint értékben. A költségvetési szervek működési előirányzata 123 millió forinttal emelkedik, ami nagyrészt jegyértékesítésből, rendezvényszervezésből származó bevételeket, bérleti díj-bevételeket, étkeztetésből származó összegeket és különböző szakmai tevékenységek bevételeit tartalmazzák. Az előterjesztésben külön kiemelik a Békéscsabai Jókai Színház 40 millió forintos saját bevételeit, illetve a Békéscsabai Gyermekélelmezési Intézmény étkeztetésből származó, 63,2 millió forintos bevételnövekményét.

Kiadási oldalon az önkormányzat biztosította azokat a többlettámogatásokat, amelyeket a Csabagyöngye Kulturális Központ és a Békés Megyei Könyvtár kért. Az összeget a közfoglalkoztatottak alkalmazásához szükséges önerő részbeni felhasználására és az épület üzemeltetetési feladatokra (azokra, amelyeket a 2016-os költségvetési rendeletben nem tervezett kiadási többleteinek kezelésére) szolgálnak.

A város tartaléka egyébként 3,4 millió forinttal csökken. Az általános tartalékból a közgyűlési határozat alapján átcsoportosítottak 5 millió forintot a lakosság által összegyűjtött zöld hulladék elszállítására, és szintén az általános tartalékból biztosítja a város a Szigligeti utcai és Kazinczy-lakótelepi óvoda tanmedencéjének felújításához szükséges 50 millió forintos forrást. Az önkormányzat ezen kívül a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt.-n keresztül a hulladékgazdálkodási feladatok finanszírozására további 40 millió forint tagi kölcsönt nyújtott.

Takács Péter azt kérdezi, a Jókai színháznak hozzávetőlegesen 100 millió forintos bevételnövekménye van, ezzel mi a helyzet?

Saját maga kezdeményezi az intézmény, mennyi pénzt kérnek, és jelzi, mekkora folyik be várhatóan - válaszolta Tarrné Stuber Éva, a pénzügyi osztály vezetője.

Elismerésre méltó ez a teljesítmény, a gyermekélelmezésnél 64 millió forintos pluszról van szó, ez rendkívüli bevétel? – kérdezett vissza Takács Péter. 

Bíró Csaba az intézmény vezetőjeként arról tájékoztat, hogy sikeresen pályázott a gyermekélelmezés, ezért a tervezetthez képest több mint 60 millió forintos bevételre tettek szert, ez azt jelenti, hogy jövőre is stabilan működnek. A KIOS bizottság elnökeként azt jegyzi meg, példaértékű programokat hoztak létre idén (pl. vízhez szoktatás), próbálják továbbra is megtölteni ilyen kulturális és sportprogramokkal a várost.

dr. Kerekes Attila szerint mindig kiváló költségvetést készít a város, amit mindig módosítani kell, hiszen szerencsésen plusz pénzek érkeznek a “jó államunktól”. Az intézmények is túlteljesítik a feladataikat, az önkormányzat pedig bátran pályázik.

13 igen, 2 tartózkodás ellenében elfogadták az előterjesztést.

 

 

Tervezik a következő év költségvetését

Nem kötelező, de már jó ideje gyakorlat, hogy a város költségvetési koncepciót készít a következő évre. A dokumentum tartalmazza az elmúlt időszak legfontosabb változásait, felsorolja a prioritásokat, valamint azokat a kockázatokat, amelyek az önkormányzati feladatellátást érinthetik.

Mivel az Országgyűlés már elfogadta a 2017-re vonatkozó költségvetési törvényt, ezért már látszik, hogy az önkormányzatok mire számíthatnak a jövő évi központi támogatásokból. A nevesített központi támogatásokhoz kapcsolódó feladatok alapvetően nem változtak, és a fajlagos összegek is nagyjából változatlanok maradnak jövőre. Az óvodapedagógusok bértámogatásánál lesz kismértékű emelkedés, amely a pedagógus életpálya modell több éven keresztül biztosított illetmény-emelkedéséhez kapcsolódik.

Békéscsaba adóerő-képessége 2016-ban 32 384/fő volt, ám a 2017-re figyelembe vett adat 34 599/fő lett. Ez azt jelenti, hogy csökken a kapható támogatás, mivel az adóerő-képesség jelentősen, vagyis 6,8 százalékkal nőtt (az adóbevételek emelkedése és a lakosságszám csökkenése miatt). Az óvodai feladatellátáshoz lehívható támogatás is csökkenni fog, arányosan a gyermeklétszám csökkenésével. 2017 január 1-től a Békéscsabai Életfa Idősek Otthona önkormányzati fenntartású lesz, így a központi támogatások továbbutalására nem lesz szükség. A kistérségi feladatoknál a jogcímek és a fajlagos összegeknél a kiegészítő támogatások hasonlóak lesznek a 2016-os számokhoz. A színházak, múzeumok és könyvtárak működtetéséhez kötődő támogatások nagysága nem ismert, de közel azonos arányokkal számol a város. A köznevelési intézmények állami fenttartásba vételével az önkormányzatnak már nem lesz dolga az óvodákkal, iskolákkal. Az állami fenttartásúvá vált iskolák nyomán úgynevezett szolidaritási hozzájárulás jogcímen érkezhet forrás a városba, amit az adóerő-képesség alapján számolhatnak majd ki, százalékos nagyságrendben. Ez Békéscsaba esetén 20 százalékot jelent. Arról még nincs információ, hogy a 2017 január 1-től emelkedő minimálbér és garantált bérminimum fedezete honnan lesz meg. Az előterjesztésből tehát az olvasható ki, hogy csökkenni fognak a központi támogatások, de hogy mennyivel, azt egyelőre nem tudni. Ugyanakkor a működési kiadások fedezetének meg kell jelennie az adóbevételekben.

Prioritásként jelennek meg a koncepcióban a fejlesztések. Ide tartozik a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban (TOP) Békéscsabának elkülönített, és megemelt 14,9 milliárd forint összegű forrás, de más operatív programok lehetőségeinek kihasználását is célozza a város. További jelentős összegek érkezhetnek a városba a Modern Városok Program (MVP) révén. A TOP projektjeiről ezen a linken olvashat még többet, az MVP-ről pedig ide kattintva találja korábbi cikkeinket.

Elsődleges cél az is, hogy biztosított legyen az önkormányzat folyamatos működése (az elmúlt két évben bővült az önkormányzati feladatellátás, melyek jelentős része önként vállalt, így külön kell a költségeket bemutatni), és a foglalkoztatottak bérhelyzetének kezelése. 2017 elején 15 százalékkal emelkedik a minimálbér, a legalább középfokú iskolai végzettségű, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatottak garantált bérminimuma havi szinten 25 százalékkal emelkedik. Az önkormányzatnál jelenleg közel 1200 főt foglalkoztatnak, amely intézményátvétellel az év elején 44 fővel nő majd. A minimálbér és bérminimum emelkedés több mint 700 munkatársat érint. Elfogadásra vár a közművelődési dolgozókat érintő 15 százalékos kiegészítő bérpótlék, a szociális ágazatban pedig életpálya modell lesz, amelynek részletei még váratnak magukra. A bölcsődei dolgozóknál folyamatosan biztosított a kiegészítő bérpótlék. Az önkormányzatnál több éve bevezetett pedagógus életpálya modell az óvodapedagógusokat érinti és az ő bérezésüket rendezte.

Az önkormányzati dolgozók illetményalapja 9 éve változatlan, ami 38 650 forint, ezt azonban a képviselőtestületek nem emelhették. A szabályozás változása szerint a városvezetés rendeletben, 2017-ben az önkormányzat saját forrásai terhére, a képviselő-testület hivatalánál foglalkoztatott köztisztviselők vonatkozásában, az ide vágó törvényben foglaltaktól eltérően, a meghatározottnál magasabb összegben állapíthatja meg az illetményalapot. A többéves elmaradást nem lehet egy döntéssel és egyszerre kompenzálni, ugyanakkor az előterjesztő szerint szükség volna 15 százalékos emelésre. Ez összességében 95 millió forintos többletköltséget jelenthet.

A helyben képződő bevételek nagy részét 2017-ben is a helyi adók jelentik, itt nem kalkulálnak emeléssel, a lakosságot közvetlenül terhelő helyi adót nem vezetne be az önkormányzat. Egy kivétel van, az idegenforgalmi adó. A gépjárműadó bevételi előirányzatának a 2016-os számokat vennék alapul, a vagyoni bevételek tervezésénél pedig figyelembe kellene venni a meghozott közgyűlési és bizottsági döntések 2017-ben realizálódó eredményeit. A Vagyonkezelő Zrt. üzleti terve, valamint a terv végrehajtásáról szóló beszámoló összhangban lesz az önkormányzati költségvetési rendelet megalkotásának és beszámolásának időpontjával.

A szerződött, még le nem hívott fejlesztési hiteleket (2015-ben 330 millió forint, 2016-ban 450 millió forint) szerepeltetni kell a jövő évi költségvetés bevételi oldalán, a kiadási oldalon pedig az ehhez kapcsolódó, áthúzódó feladatokat. Az intézményi működési bevételeket egyeztetéssel, a reális teljesíthetőség szintjén kell tervezni, az élelmezési térítési díjak emelésére a közbeszerzési eljárások lefolytatása után, az elért beszerzési áraknak megfelelően kerül sor.

A kiadások tervezésénél figyelembe veszi a város az intézmények működésének kiadási irányelveit, többek közt azt, hogy az óvodai feladatellátás kötelező, a gyermekszám-csökkenés miatt ugyanakkor a támogatás is csökken majd, amelyhez a kiadásokat fokozatosan igazítani kell. A Békéscsabai Gyermekélelmezési Intézménynél csökkenő étkezőszámmal kalkulálnak, ebben az esetben szintén alacsonyabb lehet a központi támogatás. Emellett az intézményben ütemezetten felújítások és eszközbeszerzések is indokoltak. Októberben írtunk arról, hogy az iskolák állami fenntartásba kerülésével a Békéscsabai Intézményfenntartó Centrum működtetése kérdésessé vált, de a BIC marad, a KLIK szolgáltatást vásárolhat a várostól. A színház esetében a város azt vállalta, hogy az állami támogatással azonos arányú önkormányzati támogatást biztosít, anyagi lehetőségei függvényében - az előterjesztés szerint ezt Békéscsaba 2017-ben is tartani kívánja. A Munkácsy Mihály Múzeum és a Békés Megyei Könyvtár fenntartásához jövőre is állami támogatás kapcsolódik, ezen felül a működési bevételekkel számolnak. A Csabagyöngye Kulturális Központ tevékenységéhez az elmúlt években programfinanszírozás társult, melynek fenntartása, a szükséges kiadások költségvetésben történő tervezése indokolt a közgyűlés, illetve a szakbizottság által tervezett és igényelt, saját szervezésben megvalósuló rendezvények miatt. Idén januárban a Békéscsabai Családsegítő és Gyermekjóléti Központtal bővült az önkormányzati intézmények száma, kiadásait tervezni szükséges, ez a helyzet a Békéscsabai Életfa Idősek Otthonával is, utóbbi finanszírozása a központi támogatásból és saját bevételből megoldható. Az eredményes közbeszerzési eljárások végett csökkennie kell az intézményi energiaköltségeknek is.

Szintén figyelembe veszi a városvezetés az önkormányzat működési kiadásainak irányelveit, kockázatait, ilyen például a kommunális üzemeltetési feladatok ellátása, vagy a közösségi közlekedés biztosítása. Továbbra is kockázati tényezőnek számít a hulladékszállítás. Csak idén a város 171 millió forintos támogatást, és 40 millió forintos visszatérítendő kölcsönt nyújtott a Békéscsabai Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft.-nek. A számlákat már kapják a békéscsabai lakosok, az önkormányzat bízik abban, hogy a folyamatok rendeződése után nem jelent plusz terhet a városnak a jelenlegi tevékenység finanszírozása. A szociális segélyezési rendszer tavalyi átalakulásával központi támogatást a célra már nem igényelhet az önkormányzat, így a tervezéskor csak a szükségesebb előirányzatok biztosítása indokolt, figyelemmel arra, hogy a feladat jelentős részben a járási hivatalokhoz került. A közfoglalkoztatási rendszer működésében az önkormányzat az elmúlt években jelentős eredményeket ért el. Ha továbbra is lesznek pályázati lehetőségek, 2017-ben is biztosítani kívánja a város a szükséges saját forrásokat. Békéscsaba kötelező szociális intézményi feladatellátásának egy része a kistérségi társulás fenntartásában működő költségvetési szervként valósul meg, ezért jövőre is magasabb arányú központi támogatás igénybevételére lesz lehetőség. Új típusú, egyedi lehetőségekre fordítható kiadásokkal is számol a költségvetés (ilyen volt korábban a Békéscsaba Hazavár ösztöndíjrendszer, vagy a Csaba kártya). Kevesebb támogatást kaphat a Békéscsabai Városfejlesztési Kft., az előterjesztés azzal indokolja a javaslatot, hogy az idei költségvetésből 65 millió forintos támogatást kapott a cég, a pályázatokból pedig teljes mértékben finanszírozott feladatokat végeznek. A tervek szerint a Békéscsabai Médiacentrum Kft. is kevesebb önkormányzati támogatást kap jövőre, tekintettel arra, hogy az Európai uniós forrásból finanszírozott pályázatok esetében a nyilvánosság biztosításának feladatát a cég látja el, amin keresztül jelentős forrásokhoz jut, és egyéb üzleti tevékenységet végez. A felsőoktatási rendszert érintő reformelképzelések kapcsán a város többször kinyilvánította, hogy fontos érdeke a békéscsabai felsőoktatás megtartása, ezt akár saját eszközeivel is segíti. 2017-ben továbbra is szigorú felügyeletet és felülvizsgálatot igényelnek a veszteséges tevékenységek (Csabai Parkolóház, Békés Airport, stb.) - a gazdálkodás eredményesebbé tételéért kell dolgozni, és alacsonyabb összegű önkormányzati támogatást kell adni. Továbbra is lesz a lakosság igényeit közvetlenül kezelő választókerületi célelőirányzat. Sportra, kultúra támogatására továbbra is lenne forrás, ahogy a nemzetiségi önkormányzatokra, illetve a civil szervezetek, egyházak és nemzetiségi szervezetekre is. A 2016-oshoz hasonlóan alakulhatnak a településrészi önkormányzatok előirányzatai. Kalkulálni kell továbbá az általános és egyéb feladatokhoz tartozó céltartalék előirányzatokkal, de ezeket még számba kell venni.

Nem lesz egyszerű helyzetben a költségvetés előkészítésében közreműködő szakembergárda, hiszen sok területet érint a rendelettervezet, ezért fontos, hogy már most számba vegyék a változásokat, korábbi döntéseket, amelyek érinthetik a 2017-es költségvetést - fogalmazott Szarvas Péter. Nem szabad megfeledkezni az önkormányzati dolgozók bérkezeléséről - tette hozzá a városvezető, azt is megjegyezve, hogy a nem kötelező feladatok finanszírozását jövőre is vállalni kell.

Zelenyánszkiné dr. Fábián Ágnes megdicsérte a költségvetési koncepciót, hiszen az a számára fontos védőoltásokat is támogatja. A tanácsnok emlékeztet arra, hogy agyhártya gyulladás miatt már a második fiatal fekszik kórházban a fővárosban. Élen járhat a város további védőoltás-támogatás kidolgozásában, tette hozzá.

dr. Kerekes Attila emlékeztet, már 26 éve tartja Békéscsaba azt a trendet, hogy karácsony környékén a grémium átbeszéli a következő évi költségvetést. Derűlátásra van ok, hiszen semmilyen feladatból nem vesz vissza az önkormányzat - fogalmazott a képviselő, aki felhívta a figyelmet az önkormányzati dolgozók bérrendezésének fontosságára is.

Szarvas Péter jelezte, a fejlesztések kapcsán azok az elgondolások, amik az önkormányzat saját fejlesztései, vagy uniós forrásból TOP-os, vagy MVP-s kormányfejlesztések, nagy volumenűek lehetnek akár már jövőre, ezekből munkahelyeket lehet teremteni, tehát véleménye szerint valóban biztatóak a jelek.

Válsághelyzetben van a felsőoktatás, fogy a lakosság. A prioritásokkal egyet lehet érteni, a fejlesztési programokat számba veszi az anyag, az intézményrendszert, a bérrendezést - mondta Miklós Attila. Ha majd jön a “hamuba sült pogácsa” - utalt a Modern Városok Programra (MVP), lesznek új sportlétesítmények, amik költségeket fognak generálni, ezzel is foglalkozni kellene koncepció szinten. A vállalkozásoknak nyújtandó támogatások emelésén, átgondolásán is érdemes lenne gondolkodni. A koncepció egy törvénytár, de hogy mit érne el 2017-ben a városvezetés, az nincs benne - jegyezte meg az MSZP-s képviselő.

A központi támogatás mértéke tovább csökken - emlékeztet Takács Péter. A TOP-ból kapható támogatások jelentősek lesznek, de a tavalyi koncepcióhoz képest nincs nagy változás. Az intézményfenntartásnál elég szűk a mozgástér (kórházak, iskolák államosítása), a foglalkoztatás kérdésére nem talált vonatkozó részeket. Köszönet a helyi adózóknak, amiből van pénze a városnak, de ha van mód a telekértékesítésre, akkor cselekedjen az önkormányzat - javasolja a képviselő, hozzátéve: lassan újra eléri a város az egymilliárd forintos hitelfelvételt, az önkormányzat eladósodása is így kezdődött anno.

Joggal bizakodhatunk a nagy fejlesztésekben munkaerő téren - mondta a polgármester, emlékeztetve például a Mondi, a Kner, a Csaba Metál, a Budapest Bank törekvéseire, de kisebb vállalkozásoknál is látszik hasonló szándék. A hitelt természetesen vissza kell fizetni, mértékletesség, óvatosság szükséges - mondta Szarvas Péter. A parkolóház gyűlése nemrég volt - jelezte Takács Péter kérdésére, hozzáfűzve, kisebb veszteséggel számolnak, a reptérnél is ez a helyzet, drasztikus aktivitásnövekedést olvasott ki az elmúlt időszakról szóló beszámolóban, 5 millió forintos támogatás érkezik majd a vonatkozó minisztériumtól veszteségcsökkentésre.

Jó volt olvasni a koncepcióban, hogy humán területen továbbra is lesz támogatás jövőre. Fontos, hogy a felsőoktatás megújuljon Békéscsabán - fogalmazott Kiss Tibor. Az alpolgármester emlékeztetett arra, hogy az egyetemek autonómak, a város se egyetemet, se iskolákat nem tud működtetni a jogszabályok miatt, de fontos, hogy minden támogatást megadjanak ahhoz, hogy jól működjön a felsőoktatás.

Fülöp Csaba szerint jó, hogy elkészült a koncepció, hiszen bemutatja a fő irányvonalat, de a kockázatokra is kitér. Nem tervez visszalépést a város, ez erősség, az oktatás, sport, kultúra terén nagy áldozatokat vállal az önkormányzat, forrásnövekményre lehet számítani, ez pozitív. a gazdaságfejlesztési elemek továbbvitele is pozitív - jegyezte meg a képviselő, aki szerint örömteli, hogy a felsőoktatásra vonatkozó rész is megjelenik a koncepcióban. A sportinfrastruktúra fejlesztés példaértékű, aminek folytatódnia kell - vélte.

Kozma János, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. vezetője a mintegy 900 millió forintos sportcsarnok-beruházásról kérdésre azt közölte: 300 millió forintot a fejlesztési minisztérium biztosítana, úgy tűnik, megkapja a város a forrást, a TAO-ra vonatkozó összegek megérkezhetnek, de ha nem, a kieső részt a Vagyonkezelő meg tudja oldani.

Az intézmények működtetése biztosított, de a kormány és az önkormányzat pozitív hozzáállása is közrejátszik, több vállalkozás fejlesztéséhez nagyban hozzájárult - véli Hanó Miklós. Az alpolgármester arra emlékeztetett, hogy nem csak a nagyvállalatoknak akar segíteni a város, hanem a kicsiknek is. Jelentős fejlesztéseket vitt véghez az önkormányzat, amiben a Fidesz politikusa lehetőséget lát, az a turizmus. A sör-, a kolbászfesztivál, a koncertek ide vonzzák a turistákat, a fejlesztések révén akár a sportturizmust is fel lehetne futtatni. Utak, járdák felújításával is tud foglalkozni a város, felhívva a figyelmet a földes utcák leburkolására. Ez a koncepció azt mutatja, nem megszorító lesz a költségvetés, ami biztonságos lesz, ugyanakkor a szociális lakások számát bővíteni lehetne - tette hozzá az alpolgármester.

Nagy Ferenc szerint sokan sok jót mondtak a költségvetésről, ez egy teljes koncepció, minden szempontból megfelel az elvárásoknak. A fejlesztések reményeink szerint csökkenteni fogják a kiadásainkat - jegyezte meg az alpolgármester, majd azt mondta: a 2 milliárd forintos útrekonstrukció például az adósságtól szabadít fel. Ha az élelmiszer beruházások megvalósulnak, akkor munkahelyteremtésről is szó lesz. Nincs elég munkaerő, amelyre megoldást jelenthet a foglalkoztatási paktum. A működésre fordítható központi források ugyan csökkennek, de a fejlesztési források jelentősen emelkedtek az utóbbi évekhez képest. A parkolóház kihasználtsága is egyre jobb - tette hozzá az alpolgármester.

A közfoglalkoztatottak jövőjével kapcsolatban sok a bizonytalanság - fogalmazott a polgármester. A kormány dönt a jövőben a sorsukról.

dr. Ferenczi Attila úgy érzi, hogy ez a koncepció új partnerségi viszonyokra világít rá, ilyen az állammal való partnerség. Olyan közös programok indulna el, amelyek leveszik a város válláról a terheket. Ilyen a foglalkoztatási paktum, amely 756 munkakeresőnek segíti a munkába állást. Modern Városok Programon kívül csak kevés más feladat marad, amire forrást kell majd fordítani. Ilyenek az útfelújítások a városon belül, amelyet Hanó Miklós kezdeményezett. A béremelésre a 95 millió forint a minimum, ennek még lesz fedezetigénye, hogy ne csússzanak össze a jövedelmek. Hulladékgazdálkodás kérdésére is kitért, mint mondta, ha csak 100 millióval kevesebbet kell erre fordítanunk, már sokat jelent a városnak. “Hitelt csak fejlesztésre fordítottunk, ez mind beépül a városba. A most felvett hitelek is beépültek, minden forintja feladattal terhelt. A vállalkozás fejlesztés ösztönzése, a 50 fő feletti vállalkozások támogatásokat is bevettük, az új munkavállalókkal 100 milliós nagyságrendben is nőhet ezzel a város adóbevétele.” - fogalmazott a tanácsnok.

Takács Péter arra emlékeztetett, 12 milliárd forint a hitelünk, amely folyamatosan nő. A ruhaipari szakközépiskola átalakításával kapcsolatban javasolta, hogy korábbi ifjúsági garzonház koncepcióját vegyék elő újra. Érdemes lenne az MVP keretében erre pénzt fordítani.

Tarrné Stuber Éva arról tájékoztatott, a békéscsabai tankerület minden létszámot meg fog tartani, sőt létszámbővítés is várható.

Herczeg Tamás szerint megoldaná a lakhatással kapcsolatos problémákat, ha a ruhaipari kollégiumot felújítanák. Romlóban van az épület, a hasznosítással sokat nyerhetne a város. MVP-be be lehetne húzni, véli a tanácsnok.

Az MVP végrehajtására készül a kormány, amelyben nem szerepel az épület hasznosítása, de koncepció-szinten az ötletet ki lehet dolgozni, ha nem szociális, hanem üzleti alapú funkciót találnának rá, és kedvező finanszírozási konstrukciót találnának rá - véli a polgármester. A kormányrendelettel megalkotta az MVP Bizottságot, amely elemzi a beérkező projekteket, a soron kívüli ülésen hozott projekteket támogatta, januárban támogatási szerződés jöhet létre. Szarvas Péter emlékeztetett arra is, hogy ipari park fejlesztésbe kezd a kormány, 4 milliárdot fordítanak a célra.

12 igen, 2 tartózkodás mellett a koncepciót elfogadta a testület.

Lebontják a Bartókon lévő vendéglőt

A Vagyonkezelő Zrt. az ingatlan kezelőjeként javasolja a Bartók Béla 89. szám alatti valamennyi felépítmény lebontását, tekintettel annak állapotára. Az ingatlan bérlésével kapcsolatban nem volt érdeklődő, annak felújítása nem gazdaságos - olvasható az előterjesztésben.

Fülöp Csaba támogatja a bontási munkálatot. Indokolt a területrendezés - adott hangot véleményének a képviselő. Milyen ütemezés szerint valósulnak meg a munkálatok? - tette fel a kérdést a politikus.

Wittmann László, a stratégiai és fejlesztési osztály vezetője arról tájékoztatott, hogy az elfogadást követően bontási terv készül, ezt engedélyeztetni kell, ezután indulhat a munka.

14 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta a testület az eredeti határozatot.

Továbbra is az Árpád soron lesz a Civil Szervezetek Szövetsége

Az Árpád soron található 675 négyzetméter területű ingatlannak az önkormányzat a kizárólagos tulajdonosa, ezen a területen két önálló épület található, egy iroda és egy tároló. Az ingatlanra 2016 októberében a szomszédos Trisius Kft. vételi szándékra vonatkozó kérelmet adott be, elsősorban a tárolóra, de adott esetben a teljes ingatlant megvenné. Ezen a területen egyébként Civil Szervezetek Szövetsége működik, az irodaépület térítésmentes használatára 2007 nyarán köttetett megállapodás, a tárolóépületet 2011 májusa óta bérlik. A használatra vonatkozó megállapodás ez év december végén lejár, ezért Gólya Pál, az egyesület elnöke levélben kérte az önkormányzatot, hogy továbbra is használhassák a területet, változatlan feltételek mellett. Mint írta, az elmúlt 10 évben közel 15 millió forintot fordítottak az ingatlanra elsősorban pályázati forrásból, folyamatosan gondoskodtak az állagmegóvásról és a karbantartásról. A Civil Szervezetek Szövetsége 1999 óta működik, közhasznú egyesületként. Feladataik közé tartozik a kulturális örökségek óvása, a műemlékvédelem, természet-, állat- és környezetvédelem, kulturális és szociális tevékenység. Az elmúlt években számos hazai és nemzetközi finanszírozású projektet valósítottak meg, áll az előterjesztésben, amely javasolja, az épületet használja továbbra is az egyesület.

14 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta a testület a határozatot.

Módosul a vagyonkezelési szerződés a város és a kistérség között

A júniusi közgyűlésen tárgyalta és fogadta el a grémium a Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás és Békéscsaba önkormányzata közti egységes szerkezetű, vagyonkezelési szerződést. A társulás a város kezdeményezésére november 21-én tárgyalta a Csaba utcai idősek otthonának vagyonkezelési jogának visszaadására vonatkozó előterjesztést, mivel annak az alacsony férőhelyszám miatt gazdaságtalan volt a működése. Az ellátottakat átköltöztették, az idősellátás itt tehát megszűnt. Mivel az Életfa Idősek Otthona önkormányzati fenntartásba kerül a kistérségtől 2017 január 1-től, módosítani kell a vagyonkezelési szerződést a Lencsési 85 szám alatti ingatlan és ingó vagyonon fennálló vagyonkezelői jog megszüntetése érdekében. A vagyonkezelési szerződés aláírása óta a társulásnál az önkormányzat engedélyével selejtezés történt, ennek átvezetése a szerződésbe szintén indokolt.

Tőgye Ildikó osztályvezető elmondta, a Bartók Béla 12 szám alatt a szenvedélybetegek nappali ellátása folyik az érintett ingatlanban.

13 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta a határozatot a testület.

Kifizetések az ivóvízminőség-javító programban

Az ivóvízminőség-javító programban 66 önkormányzat vesz részt. Az érintett községek a pályázati feltételeknek megfelelően létrehozták a Közép-Békési Térség Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulást, amellyel külön megállapodást is kötöttek. Az előzetes egyeztetések alapján a kifizetésre ellenérték megfize

FEL