A költségvetéstől a médián át a Soros-tervig: Ez történt a februári közgyűlésen

A napirendek sokszínűségére és a képviselők humorérzékére nem lehetett panasz február 22-én, pedig az előterjesztések nem mindegyike adott okot a vidámságra. Írjuk, miért.

Eldőlt, milyen területekről von el forrásokat az önkormányzat az idei költségvetésben, döntés született arról, mely intézmények csatlakoznak a Nemzeti Ovi-Sport Programhoz, határozat születet a Békés Megyei Temetkezési Kft. végelszámolásáról és kiderült az is, hogy a város csatlakozik ahhoz a kiáltványhoz, amelyet a Megyei Jogú Városok Szövetsége hozott létre, s amely elítéli a “Soros-tervet”. Az előterjesztéseket teljes terjedelmükben ide kattintva böngészhetik.

 

 

 

Szorosra húzza a nadrágszíjat a város

December óta pedzegetik a képviselők a költségvetés kérdését, majd egymást követő két közgyűlésen is arra jutottak, hogy várhatóan nehezebb lesz az önkormányzat anyagi helyzete idén az eddigi évekhez képest. Arra már a költségvetés koncepciója is rámutatott két hónappal ezelőtt, hogy a városnak bizonyos tevékenységek ellátására nem lesz elég fedezete, így lesz olyan feladat, amelytől vissza kell majd lépni, azaz például egyes támogatások finanszírozását lecsökkentik vagy teljesen megszüntetik. Azt azonban sem decemberben, sem januárban nem konkretizálta senki, milyen területektől von majd el forrásokat a város. Most azonban már nincs mese: februárban meg kell alkotnia a testületnek a város idei költségvetési rendeletét, ez rögzíti ugyanis, mennyi pénzből gazdálkodhat az önkormányzat.

 

Az előterjesztést készítő jegyző ismét leszögezi a rendelettervezetben, hogy a költségvetés előkészítésének legfőbb szempontja az önkormányzat folyamatos működtetésének biztosítása, a foglalkoztatottak bérhelyzetének kezelése és a különböző fejlesztések végrehajtása volt. A főösszeg egyelőre 38 milliárd forint – bár ez a keret év közben biztosan változik még.

 

A bevételeknél az egyik leghangsúlyosabb tétel a helyi adókból származik – ebből a szakemberek idén 4,1 milliárd forintra számítanak. Növekedik a központi támogatások volumene 2018-ban, ennek nagysága a 3 milliárd forintot közelíti. A Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás központi támogatása kicsivel több, mint 301 millió forint lesz. Az önkormányzat a legtöbb plusz támogatást a könyvtári feladatokra kapja, 25 millió forint értékben.

Az előterjesztő leszögezi: továbbra is elvárják az önkormányzati intézményektől, hogy saját bevételeikre támaszkodjanak, ezért ebben az évben összesen 332 millió forinttal kevesebb támogatást kapnak a várostól – ez részben a Békéscsabai Intézményellátó Centrum megszűnésének tudható be. Meghatározó bevételi forrásként kezeli a költségvetési rendelettervezet a városüzemeltetési és vagyongazdálkodási feladatokhoz kapcsolódó bevételeket, utóbbi döntő része a Békéscsabai Vagyonkezelő Zrt. ingatlaneladásaiból származhat. Ezen a soron szerepel például az Almáskerti Ipari Parkban található élelmiszeripari inkubátorház, több, az Urszinyi Dezsőné utcában lévő építési telek, a Szent István tér 16, különböző üdülők és a Kétegyházi út 1 szám alatti ingatlan értékesítése. Ha ebből nem folyik be annyi pénz, amennyi kellene, akkor lehet, hogy az önkormányzati lakások egy részét kell majd eladni.

A költségvetés legnagyobb tételét a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból és a Modern Városok Programból származó források adják, ezek összesen több mint 25 milliárd forintot tesznek ki (ezt az összeget nem egyszerre, hanem ütemezetten költik majd el).

A kiadási oldalon nagy kérdéseket hagy maga után a kötelező bérfejlesztés. 2018-ban az elmúlt évi bérfejlesztések egyhavi, valamint a megemelt kötelező bérfejlesztések 11 havi többletköltsége mintegy 180 millió forintot képvisel, de be kellett tervezni a tavalyi bérfejlesztések fedezetigényét is, mint bázist (11 havi). Ezen a szociális hozzájárulási adó csökkentése enyhít valamelyest, ám azt teljesen nem rendezi.

Többletköltségként szerepel többek közt a Szigligeti Utcai Óvoda tanuszodájának felújítása, a Békéscsabai Gyermekélelmezési Intézmény eszközbeszerzése és szükséges felújításai, de ide tartozik például az is, hogy a BIC megszűnése miatt ehhez az intézményhez új feladatok tartoznak, amelyhez többletforrást kell rendelni. Legalább annyi önkormányzati támogatást szeretne a Békéscsabai Jókai Színház és a Napsugár Bábszínház, mint amennyi állami támogatást kap, ám ez várhatóan nem így lesz. Plusz költséget okoz majd az országgyűlési választás lebonyolítása is, az eddigi gyakorlat szerint ugyanis az állami támogatás mellett önerőt is biztosítani kell a feladatra. Emellett tervezni kell a köztisztviselők illetményének emelésével is, ez a járadék ugyanis 2017-ben és idén összesen 20 százalékkal emelkedik. Az intézményeknél jelenleg is létszámstop van érvényben, de többük jelezte, hogy bizonyos feladatok megfelelő ellátásához plusz munkaerőre lesz szükség.

 

Az előterjesztő hangsúlyozza: mivel a szociális segélyezési rendszer 2015-ben jelentősen átalakult (Békéscsaba adóerejének növekedése miatt), csak a legszükségesebb támogatásokra szabad költeni. Mint írja, van némi kockázat a közfoglalkoztatotti rendszerben is, hiszen egyre kevesebb a közmunkás, emiatt az állami támogatások mértéke is átalakulhat. Az önkormányzat azonban a Csaba-kártya, a Csaba baba, a Békéscsaba Hazavár és a vállalkozástámogatások rendszeréből nem adna lejjebb.

 

Kevesebb támogatást kap az uniós pályázatokat kezelő Békéscsabai Városfejlesztési Kft. és a Csabai Mérleget kiadó, illetve a 7.TV-t és a behir.hu-t üzemeltető Békéscsabai Médiacentrum Kft., mindkét esetben azzal indokolják a döntést, hogy a két cég egyre nagyobb mértékben támaszkodik saját forrásokra. Kevesebb pénzt költ az önkormányzat a sport és kulturális támogatásokra is, és valószínűleg az elmúlt évekkel ellentétben a sportszervezeteknek fizetniük kell majd a sportlétesítmények használatáért. Várhatóan a civil szervezetek, egyházak, a nemzetiségi szervezetek, illetve a településrészi önkormányzatok sem maradnak ki a költségcsökkentő intézkedésekből.

Habár az önként vállalt feladatokra fordítható forrás csökkent, az önkormányzat így is 1,2 milliárd forintot költ erre a területre.

Vannak még 2017-ről hátramaradt feladatok is: ilyen például a stadion fejlesztése (978 millió forint), a Szigligeti utcai óvoda tanuszodájának felújítása (81 millió forint, ebből 26 milliót a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium áll), a műfüves focipályák építése (33 millió forint), de ott van még a Szent István szobor is (ez 6 millió forintba kerül). A 2016-ban indított Békéscsaba biztonságáért programra várhatóan 14 millió forintot költenek idén.

 

A város újabb fejlesztési hitelt vesz fel, 336 millió forint értékben. Az előterjesztő ugyanakkor megjegyzi, hogy amennyiben az önkormányzat valóban így tesz, Békéscsaba adósságszolgálata meghaladja az 1,7 milliárd forintot.

 

A város általános tartaléka 3 millió forint, a céltartalék 25 millió forint lesz, míg – új elemként – az évközi többletbevételekhez kapcsolódó kiadások előirányzata összesen 154 millió forint.

 

 

Szarvas Péter: Kiugró éve lesz az önkormányzatnak

Békéscsaba számára egészen bíztató rendelettervezet született – fogalmazott Szarvas Péter (független) a költségvetési tervezet bemutatásakor. A polgármester felhívta a figyelmet a sarokszámokra, köztük a főösszegre, a felhalmozási kiadásokra, utóbbi eléri a tízmilliárdos nagyságrendet. A rendelettervezet megfelel az államháztartási törvénynek, reális előirányzatokat, takarékosságot tartalmaz, de fenntartja a város pénzügyi egyensúlyát – vélte a városvezető, aki hangsúlyozta, hogy fejlesztéscentrikus az idei év, ez részben a TOP és az MVP programoknak köszönhető. Mint mondta, az önkormányzat 2,3 milliárd forintot ad a városi intézményeknek költségeik fedezésére. Hozzátette: ha nem is az intézményvezetők kéréseinek megfelelő mennyiségű összeget biztosítják, de véleménye szerint a stabil működés így biztosítható a leginkább. A gyermekélelmezési intézménynél és a Jókai színháznál voltak a legerősebbek a polémiák, de véleménye szerint a megítélt előirányzatokkal biztosítani tudják majd a megfelelő működést – szögezte le Szarvas Péter.

 

Szarvas Péter (független) a 2018-as költségvetési rendelettervezet vitája előtt foglalta össze álláspontját. Fotó: Bucsai Ákos

 

Az önkormányzat az önként vállalt feladatokra 1,3 milliárd forintot fordít, ez kevesebb forrás, mint az elmúlt években, de a polgármester szerint a kötelező feladatok ellátása érdekében szükség volt a csökkentésre és így is kellőképp színes és változatos lesz Békéscsaba kulturális és sport élete. A városvezető a kötelező bérintézkedésekre is felhívta a figyelmet, amely 430 millió forintos többletköltséget jelent az önkormányzatnak. Megjegyezte, hogy a kormány 170 millió forinttal emelte meg a városnak szánt támogatását. A bevételi előirányzatokat reálisnak tartja. Arról is beszélt, hogy a köztisztviselők illetményének emelésével is számolnak, mintegy honorálva eddig elvégzett munkájukat. Kiemelte, hogy folytatódik az ivóvízfejlesztési program és az óvodák felújítása, jól áll a Szent István szobor elkészítése is. A polgármester a kommunális beruházásokról is szólt: az erre szánt összeget a kerületek között kell elosztani. Kiugró éve lesz az önkormányzatnak, komoly előrelépésre számíthat a város – fogalmazott a városvezető.

 

MSZP: A város saját forrásból nem tud fejleszteni

Miklós Attila (MSZP) visszaidézve a tavalyi optimista hangokat megjegyezte, az, hogy a 2017-es bevételekkel tervez az önkormányzat (amelyek nem teljesültek), nem megoldás. A képviselő szerint ez a sok visszalépés azt jelzi, hogy ennél tovább már nem feszíthető a költségvetés. Az uniós fejlesztésekről azt mondta, ezekhez hiteleket kell felvenni, amelyeket vissza kell majd fizetni. Megjegyezte: az önként vállalt feladatoktól 200 millió forintot vonnak el, erre a pénzre véleménye szerint a szervezetek számítottak, a megvonás rosszul érintheti őket. A politikus arra is rávilágított, hogy az önkormányzatnál tavaly 500 millió forintos hiány képződött, ezeket a számlákat idén vissza kell fizetni. Hozzátette: a meglévő ingatlanok értékesítése menekülőút lehet, de nem biztos, hogy jó megoldás. “Saját erőből a város nem tud fejleszteni, rá vagyunk utalva a központi támogatásokra, amelyekre nagyon helyesen rá is csatlakozunk” – fogalmazott Miklós Attila, aki szerint az új épületeket később működtetni is kell, erre azonban nem lesz elég pénz.

A polgármester szerint a 2017-es költségvetésben is reálisan terveztek a bevételekkel, mint mondta, az, hogy bizonyos bevételi előirányzatok máshogy alakulnak, az előfordul. Hozzátette: nem hiányt, hanem pénzmaradványt hoznak át tavalyról. A Modern Városok Programra tett megjegyzésre Szarvas Péter (független) úgy reagált, hogy 18 milliárd forintot már kiutalt az állam. Mint mondta, az önerős fejlesztésekre is szükség van, mert épül, szépül a város.

Bíró Csaba (Fidesz-KDNP) az elmúlt évek költségvetésének rótta fel, hogy tavaly nem teljesültek az elvárt bevételek és emlékeztetett az eddigi intézményi költségzárolásokra is. A gyermekélelmezési intézmény vezetőjeként kiemelte, hogy egy nemrégiben tett vizsgálat nyomán épp csak megüti az elvárt szintet a legjobb konyhájuk, ezért nagyon nagy szükség van a fejlesztésekre. Mint mondta, a legnagyobb visszalépés az intézményi, azon belül a közművelődési területen történt, ide sorolta a Csabagyöngye támogatásának megvágását, a sportegyesületek infrastrukturális beruházásainak támogatását. Éppen ezért azt javasolta, hogy 30 millió forintot fordítsanak erre a célra, ehhez a város vegyen fel fejlesztési hitelt.

Szarvas Péter (független) szerint a gyermekélelmezési intézmény eszközfejlesztését évenként, ütemezetten tudják megvalósítani, a 25 millió forintos idénre tervezett beruházást pedig nem tartja rossz kiindulási alapnak. Az intézményi megvonásokról azt mondta: nem titkolta a polémiát az intézményvezetőkkel, de mint mondta, konstruktívan kell hozzáállni a kérdéshez. Több sportinfrastrukturális fejlesztést is említett, mint mondta, ezen a téren komoly javulások várhatóak.

 

 

LMP: Kényszerpályán az önkormányzat

Takács Péter (LMP) úgy fogalmazott, az önkormányzat több szempontból kényszerpályán van idén. A képviselő a három fő prioritását említve pozitívumként emelte ki a kötelező bérfejlesztések szem előtt tartását és erősségnek nevezte a különböző fejlesztési terveket is. Megjegyezte: a városi intézmények vezetői eddig mindig nagyon fegyelmezetten betartották az előírt takarékosságot. Amellett, hogy rákérdezett arra, mekkora bevétele lehet az önkormányzatnak az ingatlaneladásokból, mennyivel csökken a szociális hozzájárulási adó és mi a helyzet a DAREH-el? Vantara Gyulától pedig azt kérdezte, hogy bérkompenzációt hogyan lehetne kigazdálkodni, de kérdezett az útfejlesztésről és a közösségi közlekedésről is.

 

Takács Péter (LMP) a kötségvetés vitájánál. Fotó: Bucsai Ákos

 

Olyan ingatlanportfóliót állítottak össze, amely ingatlanokra már van érdeklődés – szögezte le Szarvas Péter (független). Megjegyezte: A hulladékgazdálkodásban még vannak feladatok, de összességében a város megtakarítást is tudott elérni. Tarrné Stuber Éva, a pénzügyi osztály vezetője pedig arról tájékoztatott, hogy a szociális hozzájárulási adó volumene 100 millió forinttal lesz kevesebb.

Vantara Gyula (Fidesz-KDNP) országgyűlési képviselő úgy fogalmazott: érdemes áttekinteni az önként vállalt feladatokat és azok elveit. Mint mondta, egy költségvetés akkor jó, ha az állampolgárok is elégedettek – a párhuzamosságokat ugyanakkor ki kell szűrni (példaként említette a lakás és vállalkozói támogatást), ezek egy részét ugyanis az állam már megoldotta. A közösségi közlekedésről azt mondta: ez az egész országban problémát okoz, főleg ott, ahol saját finanszírozásban van a feladat. Mint mondta, várhatóan ezen a területen is állami beavatkozás lesz, a hulladékgazdálkodáshoz hasonlóan. Felhívta a figyelmet a békéscsabai kerékpárút-hálózat fejlesztésére, véleménye szerint ennek bővülésével csökken az utazószám is, ehhez kell igazítani a helyi közösségi közlekedést. A bérlakásokkal kapcsolatos felvetésre úgy érvelt: a családi adókedvezménnyel az állam saját lakás vásárlására ösztönöz. Említette a Modern Városok Programot is, melyben az egyik fő célkitűzés a nagyvárosok hálózatba kötése, ezt követően pedig majd az alsóbbrendű utakat is felújítják.

Miklós Attila (MSZP) ismét kifejtette: felelőtlenségnek tartja a nem megvalósult bevételekkel tervezni az idei költségvetést. Vantara Gyula országgyűlési képviselőt arról kérdezte: mi van a békéscsabai IC vonatokkal, mert azt az ígéretet kapta a város, hogy 2018-tól külön szerelvények lesznek a Békéscsaba-Budapest vonalon? Mikor nő ennek a szolgáltatásnak a színvonala? Mi lesz a DAKK-kal és képviselőként hogyan tudja segíteni azt, hogy a békéscsabaiak busszal tudjanak járni továbbra is? Mikor kapnak választ a békéscsabai felsőoktatásról? – sorolta kérdéseit a képviselő.

Szarvas Péter (független) polgármester jelezte, hogy a bejelentések között Miklós Attila összes kérdését megválaszolja. Hozzátette: a vagyoni bevételek kapcsán tavaly év közepéig úgy volt, hogy számolhat a város az Alföldvíz részvénycsomagjának eladásából befolyt bevétellel, de az végül nem valósult meg. A polgármester emlékeztette a képviselőket arra, hogy 280 millió forintnyi plusz kiadása volt a bérkompenzáció miatt az önkormányzatnak, ugyanakkor az év elején úgy gondolták, hogy ezt kompenzálja az állam, ennek azonban csak egy részét, 60 millió forintot kaptak kompenzációra. A polgármester hangsúlyozta: éppen a tavalyi tapasztalatok alapján nem terveztek idén a költségvetésbe béremelés miatt állami bérkompenzációt.

 

Jobbik: Nem tájékoztat objektíven az önkormányzati média

Kocziha Tünde (Jobbik) tájékoztatta a testületet arról, hogy 84 millió forintnyi költségvetési tétel módosítását javasolta. A Jázmin utcai óvoda fejlesztését 3 millió forinttal támogatná, szociális tűzifára plusz 2 millió forintot javasol. A tanévkezdési támogatásra további 6 millió forintot, 66 millió forintot pedig a város járdáinak felújítására kérvényez. Mint mondta, a CsabaPark működési támogatásából több mint 3 millió 250 ezer forintot venne el, 4 millió 620 ezer forintot vonna el a Csabagyöngye szőlő ültetvénytől, amely művelésére véleménye szerint 3 millió forint elegendő lenne. Hozzátette: egy tapasztalt szőlős gazda véleménye szerint ennél jóval kevesebb támogatás is elegendő lenne az ültetvény méretei alapján. A Csabai Mérleg tervezett költségvetésénél 10 millió forintos csökkentést javasol, mert véleménye szerint a lap nem objektíven tájékoztatja az olvasóit, úgy gondolja, hogy a békéscsabaiak pénzét nem lehet erre pazarolni. Emellett kiemelte: teljes mértékben elvenné a médiacentrum támogatását, szerinte ugyanis bőven elegendő egy helyi tévé egy ekkora városban. Továbbá úgy látja, hogy a cég pártpolitikai célokat szolgál. Hozzátette: a kft. alapításánál az volt a cél, hogy önellátóvá váljon. Azt sem értette, miért van szükség 28 ember foglalkoztatására – ennyi ember munkáját indokolatlannak tartja. Mint mondta, azért nevezte lakájmédiának a médiacentrumot, mert annak ügyvezetője a Fidesz tagja Békéscsabán. Azt követően elmondta: a vezetői keretből 2 millió forintot vonna el. Hozzátette: a Városfejlesztési Kft. is mutassa meg – ahogyan ígérte alapításakor -, hogy eltartja magát, ezért ettől a cégtől is elvenne a támogatási összegből. Emellett kifejtette: ha a Szigligeti utcai tanuszodával kapcsolatban elfogadták volna a polgármester két évvel ezelőtti javaslatát, akkor véleménye szerint már úszhatnának a gyerekek.

 

Kocziha Tünde (Jobbik) többféle átcsoportosítást javasolt a február 22-i közgyűlésen és szót emelt az önkormányzati médiumok ellen is. Fotó: Tóth Áron

 

Szarvas Péter (független) polgármester kifejtette: a rendelet tervezet kialakításánál kardinális kérdés volt, hogy a város cégeinek igényét teljesmértékben szerepeltessék-e a tervezetben, de kiemelte, hogy olyan számok sorakoznak az előterjesztésben, amelyek jóval alacsonyabbak az önkormányzati cégek igényeinél.

Kaposi László (DK) egyetértett Miklós Attila aggályával. Véleménye szerint, ha tavaly feszített volt a költségvetés, akkor idén is ugyanolyan lesz. Az ingatlaneladásoknál szerinte az előirányzott 300 millió forintos összeg magasnak számít. A képviselő emlékeztetett arra, hogy a már a költségvetési koncepció tárgyalásánál kifejtette azt az álláspontját: meg kell határozni a bevételeket, majd a szociális ügyekre fordított összeget, és csak ezt követően lehet egyéb támogatásokról dönteni. Hozzátette: nem tud szociális téren visszalépést elfogadni. A képviselő úgy gondolja, hogy csak piaci áron értékesítheti az ingatlanjait a város. A CsabaBaba program szerinte nagyon jó lenne egy jóléti államban, de úgy érzi, erre nincs fedezete a városnak, ezért ezt is rászorultsági alapon ítélhetné oda az önkormányzat. Kiemelte: a szociális területen 38 millió forintos elvonást számolt össze. A képviselő szerint azokat kellene segíteni, akik minimálbér alatt keresnek, természetesen minden esetet megvizsgálva, emellett sokkalta a színház 416 millió forintos dologi kiadásait és a létszámát.

Szarvas Péter (független) Kaposi László hozzászólására úgy reagált, hogy a vagyonrendeletek betartásával a jövőben is értékesíthetőek a városi ingatlanok. Kiemelte azt is, hogy a szociális szféra összes területének támogatását egyszerre célszerű áttekinteni a költségvetésben. Így jól látszik, hogy a két szociális intézménynek nyújtott támogatás 42 millió forinttal több, mint tavaly volt. Pozitívumként értékelte, hogy megoldódik a hajléktalanok elhelyezése és a Baukó utcában is lesznek fejlesztések, valamint a közmunka programhoz is forrást biztosít a város, ugyanolyan mértékben, mint tavaly. Hozzátette: Békéscsaba az 510 lakását továbbra is megtartja és elsősorban bérlakás célokra használja.

Opauszki Zoltán, a Békéscsabai Médiacentrum ügyvezetője Kocziha Tünde hozzászólására úgy reagált: országos kitekintésben kevés médiacégről mondható el, hogy nyereséges lenne, a BMC-ről azonban igen. Kifejtette: három év alatt a 7.TV valamennyi településen és szolgáltatónál megjelent, körzeti besorolásával a 10 legjelentősebb helyi csatorna közé tartozik. Az ügyvezető szerint a Csabai Mérleggel kapcsolatos visszacsatolások jók, a közvélemény folyamatos tájékoztatást kap, a “behir.hu hírportál pedig olyannyira olvashatatlan, hogy csak tegnap 4200-an olvasták a helyi híreket” – fogalmazott. Hozzátette: a cég az elmúlt évben megduplázta bevételét, éppen ezért nem tartja helytállónak a képviselőnő megjegyzéseit, ugyanakkor azt kérdezte tőle, volt-e az elmúlt években arra példa, hogy bármelyik médium nem adta meg számára a megszólalás lehetőségét?

 

Opauszki Zoltán, a Békéscsabai Médiacentrum Kft. ügyvezetője is felszólalt a februári ülésen. Fotó: Tóth Áron

 

Fülöp Csaba (MSZP) úgy fogalmazott, hogy valóban a fejlődés költségvetése az idei, de az óvatosság és a realitás költségvetése is. A sarokszámok visszaidézése mellett megjegyezte, hogy valóban az intézményeket érinteni majd leginkább az önként vállalt feladatok támogatására fordítható összeg csökkentése. A képviselő emlékeztett arra is, hogy sem a helyi adók, sem a vagyoni bevételek, sem a központi támogatás előirányzata nem teljesült 2017-ben. Kiemelte, hogy 213 millió forintnyi differenciát mutatott a tavalyi tervezett helyiadóbevétel és befolyt összeg. Ezért lehetséges az 1,5 milliárd forintról 1,3 milliárd forintra csökkent az önként vállalt feladatok támogatása, de fontosnak tartja, hogy a támogatások csökkentése ellenére is helytáll az önkormányzat ezen a területen. Pozitívumként értékelte, hogy a vállalkozásfejlesztési támogatási programban megmaradtak az új elemek. A képviselő azt is fontosnak tartja, hogy a sportinfrastruktúra fejlesztési program is megmaradjon, ezért támogatja Bíró Csaba javaslatát. Felhívta a testület figyelmét arra, hogy a Szigligeti utcai óvoda tanuszoda-építésének adminisztratív akadályai voltak, de jónak tartja, hogy a város támogatja a beruházást.

Kiss Tibor (Fidesz-KDNP) az óvodák működtetéséről szólt: mint mondta, emelkedik a számukra nyújtott támogatás, 1636 gyermekről van szó. Megjegyezve: egy kivételével minden intézmény fejlesztésre kerül. 260 millió forintra emelkedett a sporttámogatások volumene, ez az elmúlt közel 10 évben 100 millió forinttal nőtt. Az alpolgármester arra emlékeztetett, hogy az intézményvezetőkkel is egyeztették a számokat, sőt, volt társadalmi vita is. Takács Péter figyelmét arra hívta fel, hogy az elmúlt egy évtizedben 100 milliárd forint fejlesztés valósult meg Békéscsabán, a következő években is nagy volumenű beruházásokra lehet számítani. Miklós Attilának a sportinfrastruktúrával kapcsolatos aggályaira úgy felelt, fenntarthatóak lesznek az új épületek. Fülöp Csabának pedig úgy válaszolt: mindig feszített és reális a költségvetés, nem választási büdzséről van szó. Az alpolgármester hangsúlyozta: az önkormányzat sok téren példamutató, ilyen az óvodai ellátás, a különböző programok létrehozása.

Nagy Ferenc (független) szerint sok szempontot figyelembe vesz a rendelettervezet. A helyi adóbevételeknél megjegyezte: nehezen volt tervezhető a terület, sok függött a cégektől is. Az első olvasatban 540 millió forintos hiánnyal zártak, éppen ezért nem csoda, hogy bizonyos kiadásokat csökkenteni kellett. Nem ért egyet azzal, hogy nagyrészt az intézmények szenvedték el a megszorításokat, hiszen nem mindegyik lát el kötelező feladatot, utóbbiak pedig a törvény szerint prioritást élveznek.

Herczeg Tamás (Fidesz-KDNP) szerint a tavalyi büdzsé túl optimista volt, a 2018-as költségvetés sokkal reálisabban, némiképp pesszimistábban kezeli a kiadásokat, véleménye szerint így reálisabban tervezhetőek a számok is. Páratlan a költségvetés abból a szempontból, hogy mekkora volumenű fejlesztésekkel számol – jegyezte meg a tanácsnok. Megjegyezte: az önkormányzati szociális támogatások döntő többsége rászorultsági alapon jár, ráadásul hozzáférési szintek vannak, emiatt sokan nem jutnak hozzá bizonyos támogatásokhoz. Mint mondta, dinamikus mértékben csökken a munkanélküliség és nőnek a fizetések, ez azt jelenti, hogy a rászorulói kör is csökken. Megemlítette azt az előterjesztést is, melyben az ifjúsági garzon-állomány bővítését és egy úgynevezett szakemberek házának létrehozását szorgalmazzák. Zárásként arról szólt, hogy az intézményháló valóban kisebb kerettel működik, a helyi tévék estében például 4 éve a magánkézben lévő csatorna 24 milliót kapott, a jelenleg 3 médiumot üzemeltető cég 16 millió forinthoz juthat, ebből több mint 4 milliót bérleti díjra fordítanak.

 

A februári ülésen a képviselők. Fotó: Bucsai Ákos

 

Szarvas Péter (független) a 2017-es költségvetésre tett megjegyzésekről azt mondta: év közben kiadási oldalon tettek korrigáló intézkedéseket, véleménye szerint reális volt a tavalyi rendelet.

Kocziha Tünde (Jobbik) nem tudja értelmezni azt, hogy amennyiben nyereséges a médiacentrum, akkor miért kap 10 millió forintos támogatást? Megjegyezte: a cég 101 millió forintot kapott 2015 és 2018 között. Véleménye szerint kifejezett jelzéseket kap a Mérleg arra vonatkozóan, milyen tartalmakat jelentessen meg. Hozzátette: nem az a problémája, hogy nem kap elég teret, hanem az, hogy „kirakatcikkek” készülnek, kormánypárti politikusokkal. A képviselői adakozásokról pedig úgy szólt, hogy a sajtóban mindez úgy jelenik meg, mintha egy-egy politikus a saját zsebéből jótékonykodik, nem pedig önkormányzati keretből.

Szarvas Péter (független) megjegyezte, ő a saját, adózás utáni jövedelméből szokott ételosztást szervezni és adakozni

Opauszki Zoltán, a médiacentrum vezetője ismét Kocziha Tündének válaszolt: mint mondta, nem állítja, hogy mindenki teljes megelégedésére szolgál a Csaba Mérleg, de fontosnak tarták, hogy a város minden polgárának érdekes és hiteles tartalmat állítsanak elő. Fontosnak nevezte, hogy a város és a megye minden lakója elégedett legyen a tartalommal, a nézők és olvasók száma pedig nem azt jelzi, hogy hiteltelen lenne a cég. A cégnek meg kell felelnie a hatályos törvényeknek, ezt be is tartják. Hozzátette: pénteken 18 helyszínen forgatnak a kollégák azért, hogy teljeskörűen be tudjanak számolni mindenről.

Szarvas Péter (független) menet közben jelezte, hogy amíg a testület a 2018. év költségvetést tárgyalta, a magyar férfi gyorskorcsolya váltó 5000 méteren megnyerte Magyarország első téli olimpiai aranyérmét.

Kaposi László (DK) ismét a szociális ágazat támogatását hozta szóba. Mint mondta, az adóságtámogatás esetében arra gondolt, hogy egyedileg kellene megítélnie a városnak – a személyek anyagi helyzetére tekintettel – egy-egy rászoruló támogatását.

Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnökeként elmondta, hogy a törvényi előírásoknak megfelelően készült el az idei költségvetés. Hozzátette: ha a város vágyai lennének benne megfogalmazva, akkor kellene még 10 milliárd forint az utak és járdák építésére. Hangsúlyozta: törvényileg előírás, hogy nem lehet hiányt tervezni – csak nullás költségvetést elfogadni. Felhívta a testület figyelmét arra: ugyancsak törvényi előírás, hogy bizonyos határidőn belül kell adatot szolgáltatni az Állami Számvevőszéknek. Ez azt jelenti, ha legkésőbb február 28-ig nem fogadja el a grémium a költségvetést, akkor az állam felfüggeszti a központi támogatások utalását, ami 3 milliárd forint összegű forrásvisszatartást jelentene. Emellett kiemelte: valóban van maradványösszeg 2017-ből, de ez nem szabadfelhasználású összeg, hanem meghatározott feladatokra lehet fordítani. Az állam sok feladatot ellát, tehát ha a testület úgy dönt, hogy önkéntes feladatot lát el, akkor annak a költségeit a városnak kell finanszírozni. Örömmel fogadta, hogy a bérfejlesztéseket prioritásként kezeli a költségvetés, de ez is költségekkel jár. Hozzátette: az is fontos, hogy a város nem emeli a lakossági terheket. A tervezett bevételen felüli bevétel sort is üdvözölte. Az önként vállalt feladatok kapcsán úgy fogalmazott: sok olyan feladat van, amelyeknek kötelezőnek kellene lennie, ilyen például a tömegközlekedés, a reptér. Kaposi László hozzászólására reagálva elmondta: 128 millió forint összegben van az önkormányzatnak önként vállalt feladata a szociális területen: ilyen a védőoltások támogatása, a Csaba baba program, a lakhatási támogatás. Hozzátette: a Csaba baba programban csak idén 58 csabai újszülött okán vették igénybe ezt a támogatás. Dr. Ferenczi Attila szerint ezért város egy város. Mint mondta, a kisebbségi önkormányzatok támogatásából nem elvesz a város, hanem jelenleg ennyit tud adni a lehetőségeihez képest. Felhívta a grémium figyelmét arra, hogy a kiadások között egyszeriek is szerepelnek, ilyen például a Békéscsaba 300, de BIC megszűnésével kapcsolatos költségek is. Kocziha Tünde képviselő javaslatára reagálva hangsúlyozta: a médiacentrumnál – amely véleménye szerint nem Fidesz-szócső – az egy képviselős párt ugyanakkora terjedelmet kap, mint a 11 fős frakció. Hozzátette: van egy Szempont című műsor – ahova minden párt képviselője meghívást kap – annak a felvételén még egyszer sem találkozott a képviselőasszonnyal. Kifejtette: az elmúlt évben 20 millió forintot és 8 millió forintos fejlesztési támogatást biztosítottak, ehhez képest most 16 millió forintot irányoztak elő a cégnek. Hozzátette: egyéb médiatámogatásra 14 millió forintot biztosít a testület a költségvetésből. A Városfejlesztési Kft. ügyéről úgy szólt: a 65 millió forintos támogatáshoz képest idén 30 millió forintos támogatást biztosítanak. Kiemelte: városi feladatokat lát el mind a két cég és ehhez emberek kellen, akiknek bért kell biztosítani. Felhívta a közgyűlés figyelmét arra, hogy a hulladéklerakóval kapcsolatosan hitelt kell felvennie a városnak, mert be fog telni a hulladéklerakó-depó és ezt kezelni kell. A Szigligeti utcai óvoda tanuszodája kapcsán azt a kérdést fogalmazta meg: mi lehetett az oka annak, hogy nem valósult még meg a beruházás?

Szarvas Péter (független) elmondta: 2016 őszén a testület előtt volt az a javaslat, amelyben 122 millió forintos költséggel egy építés és kiviteli terve készen volt a beruházásnak, ugyanakkor bekerült egy másik műszaki tartalommal egy véleménye szerint nem elég alapos terv, amelyet elfogadott a testület. Az első polgármesteri javaslat alapján egy teljesen új uszodát építettek volna, és a polgármester véleménye szerint a forrás is megvolt hozzá. Szarvas Péter azt feltételezi, hogy ha akkor megkapja a jóváhagyást az a terv, akkor 14 hónap alatt már eljutottak volna odáig, hogy úszhatnának a gyerekek. A másik műszaki tartalomban egy felújítást javasoltak, ezt követően lett kidolgozva a beruházás menete, véleménye szerint ezért csúszik az építkezés befejezése.

Wittmann László, a Stratégiai és Fejlesztési osztály vezetője arról tájékoztatta a grémiumot, hogy megkötötték a megállapodást a Magyar Úszó Szövetséggel. Ezzel a szervezet 26 millió forintot biztosít, valamint 10 millió forintos támogatást hívott le a helyi úszó klub és az önkormányzati forrás is rendelkezésre áll.  A  BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési  Zrt-én (BMSK Zrt) keresztül kötött az önkormányzat a szövetséggel együttműködést. Az osztályvezető hozzátette: az összes dokumentum a BMSK Zrt-nél van és egy-két héten belül kiírja a közbeszerzési eljárást.

Takács Péter (LMP) szerint fölösleges volt felmelegíteni a Szigligeti ügyét.  Amennyiben ez volt a költségtakarékosabb megoldás, akkor jól döntöttek.  A képviselő emlékeztetett arra: volt olyan előterjesztés, ahol képviselő a képviselőialapját ajánlotta fel az útépítéshez a lakossági hozzájárulást kiváltva. Emellett arra volt kíváncsi, hogy – Vantara Gyula országgyűlési képviselő adatai alapján – ha a központi költségvetés 138 fő közalkalmazottal számol Békéscsabán, akkor azzal a 138 fővel számolt a bérkompenzációs támogatás odaítélésekor.

Szarvas Péter (független) úgy reagált Takács Péter hozzászólásához, hogy emlékei szerint az utca lakossága az útépítés költségeihez nagymértékben hozzájárult.

Csiaki Tamás, a városüzemeltetési osztályvezetője megerősítette a polgármester szavait és elmondta, hogy az útépítéshez a hozzájárulás vegyes finanszírozású volt, ami azt jelenti, hogy mind a lakosság, mind a képviselő hozzájárult a költségekhez.

Bíró Csaba (Fidesz-KDNP) a Szigligeti utcai Óvoda Tanuszoda ügyéhez szólt hozzá. Véleménye szerint az a két variációs lehetőség volt a kezdetektől fogva, amelyekről ezen az ülésen is szó esett. A két variáció közül véleménye szerint egyik sem valósult volna meg ennyi idő alatt, figyelembe véve a mai építőipari helyzetet. Az első variáció szerint nem lett volna meg a 36 millió forintos támogatás, fogalmazott a képviselő. Hozzátette: a második alapján lett több a forrás, és remélik azt, hogy ugyanolyan paraméterekkel tudnak úszni a gyerekek, amikor elkészül a beruházás, mintha új lenne az épület.

 

Miklós Attila: A városvezetésnek inkább lottóznia kellene

Miklós Attila (MSZP) a kínlódás költségvetésének nevezte a 2018-as büdzsét. Mint mondta, fogalmi vitákat mellőzve az, hogy áthúzódnak fejlesztések, maradványok eddig is voltak. A valós működési bevétel nem haladja majd meg a 12 milliárd forintot, ehhez kell majd igazodni. Azt is javasolta, hogy a városvezetés vegyen egy lottószelvényt, hátha az jobban bejön, mint a jelenlegi költségkalkulálások.

Szarvas Péter (független) a munkában hisz, nem a szerencsében, mint mondta, ekkora költségvetésben mindig lehet indok a korrigálásra, ezt meg is tehetik majd.

Hanó Miklós (Fidesz-KDNP) arra emlékeztetett, amikor még nem voltak nagy volumenű uniós és kormányzati pályázatok, inkább hitelből kellett fejleszteni. Úgy véli, az önkormányzat megpróbálja biztosítani a megfelelő sport és kulturális lehetőségeket. Megjegyezte, több élsportolót is próbáltak megtartani, de nem mindegyiküket sikerült. Jelezte: jelenleg az útkarbantartásra is kevés a pénz, reméli, hogy a plusz forrásokat arányosan osztják majd szét, hozzátéve: a feladatfinanszírozás miatt át kell gondolni a feladatokat. Megjegyezte, hogy eddig nem kellett önerőt biztosítani az uniós forrásokhoz, de később erre valószínűleg lesz majd. A városfejlesztési kft.-ről azt mondta, szinte már kitermeli a cég a saját működéséhez szükséges forrást, a mostani támogatás főként bérekre megy el. A médiacentrumról is azt mondta, a lehetőség minden képviselőnek adott, élni kell vele, a Csabai Mérleget pedig színvonalas újságnak nevezte.

Kapos László (DK) szerint legalább akkora felelőtlenség nem megfelelő célelőirányzatokkal megszavazni a költségvetést, mint tavaly. Arról is beszélt, hogy nincs a Csaba baba támogatás ellen, inkább átalakítaná azt. A médiacentrumról azt mondta, valóban mindenki megjelenhet a lapban, de szerinte a fideszes politikusok közül a legtöbben más titulusukban jelennek meg, ezért nem fogadja el a számukra előirányzott támogatást.

A médiacentrum 2015-ben 12+6, 2016-ban 30,9+8 millió, 2017-ben 28 millió forint támogatást kapott –  sorolta Kocziha Tünde (Jobbik). Mint mondta, ha valóban a múzeum és a színház eszközeit használja a cég, akkor hogy lehet, hogy további támogatásra szorul? A csabagyöngye szőlőültetvényről azt mondta, 10 millió forintot kapott kezdésként, de arról nem volt szó, hogy minden évben ennyiből működik majd. Hozzátette: ha a magánemberek fillérekből főzhetnek pálinkát, akkor hogy lehet, hogy 7,6 millióba kerül a pálinkafőzése a városnak?

Kerekes Attila (Fidesz-KDNP) arról beszélt, hogy elfogadhatónak tartja a költségvetést, egyúttal köszönetet mondott a rendelettervezeten dolgozóknak.

Takács Péter (LMP) a Szigligeti utcai tanuszoda óvodájára visszatérve annyit jegyzett meg, hogy nem most kellene erről vitázni. A médiával kapcsolatban azt mondta, hogy folyamatosan közvetítik a tv-k a közgyűlés munkáját, politikai vitaműsor is létezik, a média helyi munkásaival kapcsolatban pedig véleménye szerint óvatosan kellene fogalmazni. Módosító indítványait is felsorolta.

Kocziha Tünde módosító javaslatát 3 igen, 3 nem és 9 tartózkodás mellett az előterjesztés nem kapta meg a szükséges többséget.

Takács Péter első, képviselői célelőirányzatra tett javaslatát 5 igen, 3 nem, 7 tartózkodás mellett nem fogadták el. A kommunális fejlesztésekről szóló csökkentési javaslatát 5 igen, 2 nem, 8 tartózkodás mellett nem fogadták el.

A pénzügyi bizottság módosító javaslatát 9 igen, 1 nem, 5 tartózkodás mellett elfogadta a testület.

A KIOS biztottság módosító javaslatát, miszerint 30 milliót sportinfrastruktúrára állítsanak be fejlesztési hitelből – 9 igen, 6 tartózkodással elfogadták, a sorrend módosítását 9 igen, 5 tartózkodással fogadták el.

A lakásbizottság javaslatát, miszerint az első lakáshoz jutást 4 millióval támogassák a Békés Airport és a polgármesteri keret terhére, 7 igen, 2 nem, 6 tartózkodással nem fogadták el

A teljes költségvetésérről 10 igen, 5 tartózkodással megszavazták

 

Júliustól többet fizetünk a parkolásért

Nem csak a helyi adóbevételeket – és azok tavalyi elmaradását vette számba az önkormányzat, hanem azt is, hogy milyen feladatokat kell ellátnia: július 1-től például drágul a parkolás a városban, át kell nézni, mennyivel és hol lehet csökkenteni a sporttámogatásokat, de az is kiderült, hogy a Jókai színház feladata lesz a Békéscsaba 300 kulturális programjainak megszervezése. Elkészült az a középtávú terv is, amely a város várható kiadásait és bevételeit rögzíti 2021-ig. Ebből az olvasható ki, hogy a helyi adókból csak kis bevételre számít az önkormányzat, de a város az önkormányzati vagyon értékesítéséből sem gazdagszik meg. A fizetési kötelezettségek azonban nem csak megduplázódnak: az idei 103 millióról 258 millió forintra emelkednek. Minden számítással együtt Békéscsaba bevétele idén 2,4 milliárdra, míg 2021-ben 2,2 milliárd forintra lesz tehető. Az előterjesztéseket elfogadták a képviselők.

 

 

 

Újabb óvodákban lesz Nemzeti Ovi-Sport Program

„Nagy lépés kis cipőben” – ez a Nemzeti Ovi-Sport program jelmondata, amely az ország számos pontján segíti az óvodák sportolási lehetőségeinek bővítését. A békéscsabai önkormányzat pályázott, majd nyert is a program segítségével, így három óvodában valósulhatnak meg a fejlesztési elképzelések.

A beruházás révén az összes helyszínen hatszor tizenkét méteres pálya épül, beszerezhetők a sportoláshoz szükséges eszközök, elindítható az óvodapedagógusok képzése, illetve különböző programok és rendezvények szervezhetők. Az önrész összege bruttó 3,8 millió forint óvodánként, a három intézmény saját forrása összesen 11,5 millió forint, amely a teljes bekerülési összeg harminc százaléka.

A három helyszín közt van a Lencsési Óvoda székhelyintézménye, a „Manóvár óvoda”, a Hajnal-Lenkey-Jázmin Utcai ÁMK Hajnal utcai telephely óvodája és a Békéscsabai Tündérkert Óvoda.

13 igen és egy tartózkodás mellett elfogadták az előterjesztést.

 

 

Újabb városházi felújításra pályáznak

A Nemzeti Kulturális Alap Örökségvédelem Kollégiuma pályázatot hirdetett többek közt műemléképületek állagmegóvására, helyreállítására. Legfeljebb 15 millió forintos támogatásra lehetett kérelmet benyújtani, a projekt felét pedig a pályázónak kell állnia. Az önkormányzat a maximális forrást hívná le az előző felújításokból kimaradt – egyebek mellett – homlokzati nyílászárók cseréjére, falfelületek felújítására.

Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) megjegyezte, hogy – tudomásuk szerint nem áll rendelkezésre a 15 millió forintos önerő – ezért a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság tagjai nem szavaztak a bizottság ülésen erről az előterjesztésről. A tanácsnok szerint amennyiben a közgyűlés döntött arról, hogy pályázik, akkor a forrásmegjelölés ebben az esetben indokolt lenne.

Szarvas Péter (független) azt kérdezte az osztályvezetőktől, hogy ebben a megfogalmazásban be lehet-e adni a pályázatot.

Tarné Stuber Éva, a Pénzügyi és Gazdasági osztály vezetője elmondta: a pénzügyi bizottsági ülésen úgy fogalmazott, hogy a 2018. évi költségvetésben ez a tétel nem szerepel. Ugyanakkor úgy gondolja, ez a megfogalmazás jogszerű és helytálló a pályázat benyújtásakor.

Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) erre reagálva elmondta, hogy véleménye szerint a tervezet bevételen felüli bevétel sorát a költségvetésben 15 millió forinttal emelni kellett volna. Hozzátette: de ha az osztályvezető azt mondja, hogy ez rendelkezésre áll a forrás, akkor új szavazást fog kérni és támogatni fogja az előterjesztést.

Wittmann László, a Stratégiai és Fejlesztési osztály vezetője szerint a határozati javaslat megfogalmazása a pályázat benyújtásához teljesen megfelelő. Tájékoztatta a grémiumot arról: az elmúlt években erre a lehetőségre többször pályázott az önkormányzat és kivétel nélkül mindig csökkentett tartalmat nyert el. Most is arra számítanak, hogy csökkentett tartalomú támogatást fognak elnyerni. Hozzátette: vélhetően 2019-ben valósulhat meg a beruházás.

Tarné Stuber Éva kifejtette: nem a 2018-as évi költségvetést terheli ez az önerő, vélhetőleg ez jövőre valósulhat meg, tehát a 2019. évi költségvetés terhére kell majd terveznie az önkormányzatnak.

Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) a napirend újra tárgyalását kezdeményezte. Az eredeti előterjesztést végül 15 igennel egyhangúlag elfogadta a testület.

 

 

Csúszik a Kórház utcai stadion felújítása

Előreláthatólag július 31-ig fejezi be a stadionban zajló rekonstrukciós munkákat a kivitelező Pharos 95 Sportpákyaépítő Kft., menet közben ugyanis több problémába ütköztek. Olyan műszaki problémák merültek fel, amelyek miatt módosítani kellett az építési engedélyt, ennek engedélyeztetése pedig elhúzódott, még jelenleg is folyamatban van. Emiatt módosítani kellett az önkormányzat és a cég közötti vállalkozói szerződést.

Kutyej Pál (Fidesz-KDNP) nem értette, miért csúszik a beruházás. Wittmann László, a stratégiai fejlesztési osztály vezetője arról tájékoztatott, hogy a nézőtér lefedésére szolgáló szerkezetet újra kellett tervezni, de egy közbelső fedélt is el kellett helyezni, emiatt szintén új eljárásra volt szükség.

 

 

Indulhat az iparterületek energiaellátásának fejlesztése

Uniós forrásból, összesen 818 millió forintból fejleszthet két ipari területet az önkormányzat – részben a Kétegyházi, részben pedig a Csanádapácai út mellett. Utóbbi esetében 25 építési telek kialakítására lesz lehetőség, amely összesen 3 megavoltamper, a hálózat kiépítése várhatóan 120 millió forintba kerül majd. Az alacsonyabb kapacitású, Kétegyházi úti ipari területen lévő beruházás 40 millió forint lesz. A hálózatot a Nemzeti Közművek Hálózat Áramhálózati Kft. fejleszti, erről kellett szavazni.

A Csanádapácai úti fejlesztést 14 igennel, míg a Kétegyházi úti fejlesztést 15 igennel fogadták el.

 

 

Így alakul a vagyonkezelő üzleti terve

Egymilliárd forint nettó árbevétellel és 4,5 millió forint adózás előtti eredménnyel fogadhatja el az önkormányzat a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. 2018-as üzleti tervét, amennyiben erre a grémium rábólint.

Kocziha Tünde (Jobbik) egy gazdasági kimutatást szeretne kérni a tavalyi évről, és szeretne egy idei üzleti tervet is látni a Csabagyöngye ültetvénnyel kapcsolatosan.

 

 

Sódar Anita, a Városfejlesztési Nonprofit Kft. cégvezetője azt a tájékoztatás adta, hogy 2016 végétől a városfejlesztési cégnek egy üzemeltetési szerződése van a várossal a Csabagyöngye ültetvényre vonatkozóan. Hangsúlyozta: ez a mintegy 7 millió forint nem támogatási összeg, hanem vállalkozó üzemeltetési díj. 2017-ben az áram kiépítését végezték el az ültetvényen. Hozzátette: nem 6 millió forintért főznek pálinkát, erre a területre ráadásul szigorú szabályozások vonatkoznak, például jövedéki adót kell fizetni. 500 liter prémium minőségű pálinka főzése 1,3 millió forintba került. A Városfejlesztési Kft. és az önkormányzat közötti határozatlan idejű üzemeltetési szerződést, mint mondta, természetesen lehet módosítani. Emellett minden évben márciusban kötelező beszámolnia a cégnek az ültetvényről.

Szarvas Péter (független) kiemelte, az egyeztetések eredményekképpen a városi költségvetési egyensúlyát elősegítették a VAK Zrt. által igényelt számok tekintetében. Emellett arra kéri a cég elnök-vezérigazgatóját, hogy a többletbevételi lehetőségeket vizsgálja ki, és ha évközben többletbevételek keletkeznek a VAK Zrt. részéről, az nagyban segítheti az önkormányzat költségvetését is.

13 igen szavazattal 2 tartózkodás mellett elfogadta a közgyűlés az előterjesztést.

 

 

Felszámolják a Békés Megyei Temetkezési Kft.-t

A Békés Megyei Temetkezési Kft. 65 százalékos üzletrészének tulajdonosa a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt., 35 százalékos üzletrésszel a másik tulajdonos a Magyar Állam. A cég működése folyamatosan veszteséges, a társaság értékesítésére tett erőfeszítések az állami tulajdonos nyilatkozatának, értékesítési szándékának hiánya miatt nem vezettek eredményre. Az előterjesztő szerint nincs értelme tovább folytatni a veszteséges gazdálkodást, ezért indokolt a társaság jogutód nélküli megszüntetése.

Kozma János, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt elnök-vezérigazgatója elmondta: a törvénynek megfelelően tették meg a javaslatukat. A végelszámolást a taggyűlésnek is kell elfogadnia. A Békés Megyei Temetkezési Kft.-nek ingatlana, vagyona nincs, csak néhány gépjármű van a tulajdonában.

Takács Péter (LMP) az iránt érdeklődik, hogy ha a tulajdonostárs (az állam) nem vesz részt a taggyűlésen akkor, hogyan lehet érvényes javaslatot hozni. Az egyik alapvető probléma mindig is az volt a cég ügyének rendezésében, hogy a magyar állam a társtulajdonosunk – ennek van-e megoldása?

Kozma János szerint, ha nem jön el a nemzeti vagyonkezelő képviselője, akkor is döntésképesek lehetnek. Ugyanis nem a teljes tulajdonosi kör 75 százalékának kell egybehangzóan dönteni, hanem a jelenlévők 75 százalékának – ha határozatképes a taggyűlés. Hozzátette: csak úgy tudták volna megvásárolni az állam tulajdoni részét a kft-ből, ha licitálnak rá, de ez nem volt eddig lehetséges, ezért döntöttek úgy, hogy nem várnak tovább erre a lehetősége.

Kocziha Tünde (Jobbik) az cég vezetőjét kérdezte arról, hogy kivizsgálták-e a veszteség okát és megkeresték-e az okozását, vagy elengedik a hiányt.

Kozma János, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt elnök-vezérigazgatója elmondta: az akkor keletkezett veszteségek nem megfelelő dokumentálása miatt nem sikerült hiteltérdemlően bizonyítani minden esetet. A nyilvántartások és az iratok kezelése nem volt megfelelő szintű.

14 igen, 1 nem szavazattal elfogadták az előterjesztést

 

 

Új vezető a Kölcsey Utcai és Ligeti Sori Óvoda élén

Az intézmény eddigi vezetője, dr. Péter Józsefné idén május 1-én nyugdíjba vonul, ezért az önkormányzat a poszt betöltésére pályázatot írt ki. A felhívásra egy jelölt nyújtotta be jelentkezését, méghozzá Pribelszki Péter Ivánné, aki lassan 27 éve dolgozik az óvodában. Pályázatát az önkormányzati szakbizottság és az óvodai szakmai szervezet is támogatta.

Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) hangsúlyozta: a részönkormányzat támogatta a pályázót, egyúttal megköszönte a jelenlegi vezetőnek, dr. Péter Józsefnének a több évtizedes munkáját.

Pribelszki Péter Ivánné hangsúlyozta, hogy 1991-ben, friss diplomásként került ebbe a közösségbe. Mint mondta, belső pályázóként jelentkezett a vezetői posztra, ami abban segíthet, hogy rendelkezik a megfelelő ismeretekkel. Ugyanakkor hozzátette: nehéz lesz vezetőként dr. Péter Józsefné után irányítani az intézményt, de úgy fogalmazott, hogy a kollégáival közösen egy innovatív óvodát szeretnének továbbra is működni.

Szarvas Péter (független) kiemelte: egy jó időszak következik az óvoda mindkét tagintézményének életében, mert fejlesztések zajlanak majd mindkét helyen. Ha ez a színvonal marad akkor, a szülők továbbra is elégedettek lesznek az intézménnyel.

15 igennel – egyhangúlag elfogadta a grémium az előterjesztést.

 

 

Park lehet a volt KISZ tábor mellett?

Ahogy azt korábban megírtuk, kivágták a fákat az Arany János kollégiumnál és az Élővíz-csatorna mentén fekvő, Lencsési út melletti volt KISZ tábornál, amely nem kis közfelháborodást keltett. A szakhatóság azért rendelte el a kitermelést, mert egyes területeken  a nyárfák egy része balesetveszélyes, más része vágásérett volt, de a kocsányos tölgyeket megtartották. Volt azonban olyan terület, ahol tarvágást rendeltek el, ezen a részen ütemezetten zajlanak a munkálatok.

Az erdészeti hatóság az erdő visszatelepítését rendelte el legkésőbb 2019 első feléig. A 25 A jelű alrészlet esetén a helyszín adottságai (intézményi terület, szórványosan idősebb faegyedek) miatt célszerű lenne az erdőfelújítást más területen elvégezni és a funkciónak megfelelően egy ligetes zöldfelületet kialakítani, amelyhez kertépítészeti tervet kell elkészíttetni. Az egyhektáros erdőtelepítés a Mazán L. utca mögötti, 86 B jelű kocsányos tölgyerdő melletti önkormányzati tulajdonú területen kivitelezhető.

Takács Péter (LMP) arra kíváncsi, mi az akadálya annak, hogy újra erdősítsék a kollégium területét? Valamint érdeklődött, hogy befejeződött-e a területen a fakitermelés?

Szarvas Péter (független) szerint ez egy javaslat, a tájépítész szabadságára van bízva, hogy a területre mit tervez. A polgármester hozzátette: a Békéscsaba közterületein található 68 ezer fa nagyrésze már ilyen veszélyes állapot van.

Tímár Ella (Fidesz-KDNP), mint a körzet képviselője bejárta a területet, és nem tartja célszerűnek az erdő visszatelepítését az iskola területére. Ezért azt a javaslatot tette, hogy azt a területet inkább parkosítsák. A képviselői célelőirányzatából támogatja azt, hogy egy szakember tervezzen meg egy közparkot a területre. Hozzátette: a Kolbász Klub környéke vissza lesz telepítve, csak az iskola környéke lenne parkosítva. Hozzátette: Kutyej Pál képviselőtársa azt javasolta, hogy a Békéscsaba 300-hoz kapcsolódva ültessenek 300 fát.

Szarvas Péter (független) kiemelte: 200 gyermek lakik a kollégiumban, ezért nem biztos, hogy ő közparkot alakítana ki a területen.

Csiaki Tamás, a Műszaki osztály osztályvezetője arról tájékoztatta a testületet, hogy ezen a két erdőrészleten befejeződtek a kivágások. Ugyanakkor a Kolbász Klub körüli részletbe a visszapótlásnak meg kell történnie idén, és a kollégium környékéről kivágott fákat, pedig új helyszínen ugyancsak idén pótolják. A területen további két veszélyes rész kivágását 2018-ra, illetve 2019-re tervezték.

Hanó Miklós (Fidesz-KDNP) arról beszélt, hogy a vágásérettség fontos szempont, egy idő után balesetveszélyes az erdő. Mint mondta, annak ellenére, hogy a fiatalok esetlegesen cigarettázásra használják a parkot, inkább ott legyenek, mint az út szélén, balesetveszélyes helyen.

Takács Péter (LMP) azzal nincs gondja, ha pótolják az erdőrészt, támogatná, ha az újratelepítés 300. évfordulójára ugyanennyi számú fát telepítenének a helyre. Mint mondta, az is üdvözlendő lenne, ha a fákat az épülethez terveznék. A szakaszos kivágás mellett érvelve azt mondta: ha így haladnak, a város egyik legszebb szakaszának fáit vágják ki, ahol csak csemetefák lesznek majd.

Szarvas Péter (független) jelezte, hogy a tájépítész által elkészített dokumentációt behozzák majd a közgyűlésre.

Kiss Tibor (Fidesz-KDNP) arra emlékeztetett, hogy több mint 200 fiatalnak ad otthont a kollégium, ismét életre kelhet az intézmény – eddig ugyanis nem volt elég terük a diákoknak.

15 igennel egyhangúlag elfogadták az előterjesztést.

 

 

A “Soros-tervtől” a migráció fogalmáig

2018 január 12-én a Megyei Jogú Városok Szövetsége konferenciát szervezett Budapesten annak érdekében, hogy a hazai települések vezetői közösen lépjenek fel a településeket veszélyeztető, felső korlát nélküli betelepítési kvóta és a Soros-szervezetek ellen.

A felhívásban ez áll: “Brüsszelben olyan döntést készülnek hozni, amelynek értelmében az Unió területére lépő migránsokat szétosztanák a tagországok között. A betelepítések célpontjai elsősorban azok a tagállamok lennének, amelyek eddig nem, vagy kevés migránst fogadtak be, és ilyen hazánk is. Ezzel párhuzamosan a helyi közösségeinkben is feltűntek olyan szervezetek, amelyek a bevándorlást kívánják előkészíteni és elfogadtatni, miközben a magyar emberek elsöprő többsége egyértelműen kifejezte, nem akarja, hogy hazánk bevándorlóország legyen.” Szita Károly, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke kezdeményezte, hogy Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése is csatlakozzon a felhíváshoz.

Takács Péter (LMP) arról kérdezett, hogy Szarvas Péter részt vett-e az említett ülésen, illetve mi történt ez ügyben? Kellett-e ott azonnal csatlakozni? Arról is érdeklődött, hogy ilyen “Soros-szervezet” várhatóan megkezdi-e a működését Békéscsabán? Emlékeztetett arra, hogy tavaly novemberben Navracsics Tibor Európa parlamenti képviselő egy nyilatkozatában tagadta, hogy tudomása lenne a “Soros-tervről”, és Pintér Sándor belügyminiszter sem erősítette meg a terv létezését. A képviselő a magyar emberek biztonságát rendkívül fontosnak tartja, mint mondta, korábban szorgalmazta a helyi erők létszámának emelését, ezt pedig a kormánypárti politikusok nem szavazták meg.

Szarvas Péter (független) kiállt a felhívásban szereplő szövegben, majd értelmezési vitába került Takács Péterrel annak tartalmával kapcsolatban. Azt kérdezte ugyanis, hogy képviselő-társa hol olvasta a “Soros-terv” kifejezést az előterjesztésben?

Takács Péter (LMP), miután felolvasta az említett részt, arról is beszélt, hogy nem véletlenül említette a letelepítési kötvényeket, emiatt ugyanis komolyan aggódik.

A szóban forgó ülésen Kiss Tibor (Fidesz-KDNP) alpolgármester vett részt, ahol az önkormányzatok képviselői szavaztak és elfogadták a felhívást. Ő is kiállt a dokumentumban foglaltak mellett, és úgy vélte, képviselő-társa elbagatelizálja a helyzetet.

Egy hónappal ezelőtt személyesen tapasztalták a németországi Pforzheimban, hogy mit jelent több ezer migránssal együtt élni, ezt szeretné elkerülni – fogalmazott Szarvas Péter. Mint mondta, nincs helye Békéscsabán bevándorlást szervező irodáknak, amelyek a csabaiak biztonságérzetét is ronthatják.

Miklós Attila (MSZP) még nem látta a „Soros-tervet”, azt kérdezte, hogy a következő ülésre a polgármesteri kabinet behozza-e a tervet, vagy esetleg attól tartanak, hogy  Soros György felkeresi a Vagyonkezelő zrt-t a kiadandó üzlethelyiségek bérlésével kapcsolatban, hogy ott nyíljon bevándorlásszervező iroda? Véleményszer szerint ezeknek az állásfoglalásoknak a képviseletére van a kormány, amely elvégzi a dolgát, de települési szinten azzal, hogy csatlakoznak a felhíváshoz, azzal semmit nem érnek el.

Kaposi László (DK) a bevándorlásszervező irodák hátterét fejtegette, majd kitért arra, hogy a migránsok betelepítését a letelepítési kötvényekkel maga a kormány szervezi. Véleménye szerint ilyen irodák nem léteznek, az illegális migrációval ugyanakkor nem ért egyet a képviselő. Szarvas Péter úgy válaszolt a felvetésre, hogy nem kell értékelni az előterjesztést, véleményt kell nyilvánítani, igen vagy nem. Mint mondta, a kormány munkáját egyúttal ezzel is támogathatják.

Kocziha Tünde (Jobbik) szerint nem az irodák tiltása, hanem a kerítés és a fegyveres erők jelenléte védi meg a magyar embereket a migránsoktól. Arra emlékeztetett, hogy már 2015-ben is támogatta Ásotthalom polgármesterének véleményét, a kormány pedig csak később kezdett fellépni a menekült-hullám ellen. Ugyanakkor nem tartja elegánsnak, hogy hisztériába átcsapó kormánypropagandába a települések vezetőit is bevonják.

Dr. Kerekes Attila (Fidesz-KDNP) egy családi tragédiára hivatkozva érvelt a felhívás jogossága mellett.

Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) jelezte, 2015-ben személyesen tapasztalta a gát nélküli tömegek beáramlását Röszkénél. „Soros-terv” elemeit sorolva arról is beszélt, hogy a legális migrációval egyetért, az illegális változattal ugyanakkor nem.

Kaposi László (DK) szerint Németországba Ausztrián keresztül épp Magyarország eresztett rengeteg migránst, mint mondta, ez is egy szervezés volt. Javasolta, szövegszerűen tegyék az előterjesztésbe az illegális szót.

 

 

Kiss Tibor (Fidesz-KDNP) szerint az ellenzéknek érdekes a hozzáállása a kérdéshez, inkább azt kérte, fejezzék ki szolidaritásukat azok iránt, akik a migráció miatt nehéz helyzetbe kerültek.

Herczeg Tamás (Fidesz-KDNP) arra emlékeztetett, hogy vannak olyan személyek, akik üldözöttségük miatt bebocsájtást nyertek az országba, ők bekerültek a szociális ellátóhálózatba. Mint mondta, itt nem erről van szó, hanem az ellenőrizetlenül beáramló embertömegről.

Kocziha Tünde (Jobbik) szerint olyan határozatot kellene hozni, ami a legszélesebb körben garantálja a békéscsabaiak biztonságát, ezért azt kéri, büntetett előéletű, oltalom alatt álló személyek ne jöhessenek Békéscsabára. Ő is kérte a bevándorlásszervező iroda fogalmának pontosítását.

Kaposi László (DK) a jelenlegi helyzetet a Kádár-korszakhoz hasonlította, mint mondta, akkoriban hívtak össze hasonló városvezetői üléseket, ahol megmondták, mit kell csinálni.

A legutóbbi hírek szerint 10 ezer migránst akarnak letelepíteni Magyarországon, akiket nem a kis falvakba, hanem a nagyobb városokba telepítenek majd le – fogalmazott dr. Ferenczi Attila. Hozzátette: más jog szerint ítélik meg az embereket a keresztény és iszlám kultúrában. Véleménye szerint a magyarok azért húznak a házai köré kerítést, mert védik az értékeiket, így van ez az országgal is.

Takács Péter (LMP) részben egyetért dr. Ferenczi Attilával, ugyanakkor megjegyezte, ha egyes országok betartották volna a schengeni övezetre vonatkozó szabályokat, nem lett volna ekkora a bevándorló-áradat.

Szarvas Péter (független) költői kérdést tett fel: mit várnak a csabaiak a képviselőktől? Véleménye szerint azt, hogy intézkedésekkel és kiállással álljanak ki a politikusok a csabaiak biztonságérzetéért. Éppen ezért kiállt amellett, hogy támogatni kell a felhívást.

Takács Péter módosító javaslatát 4 igen, 3 nem 6 tartózkodás mellett nem szavazták meg.

Kaposi László módosítóját 2 igen, 6 nem, 5 tartózkodással nem fogadták el.

Kocziha Tünde javaslatát 3 igen, 5 nem 5 tartózkodás mellett nem fogadták el

A teljes javaslatról 11 igennel egyhangúlag döntöttek, de Miklós Attila, Fülöp Csaba, Takács Péter, Kaposi László és Nagy Ferenc nem vett részt a szavazásban.

Varga Diána, Zámbori Eszter

Megosztás:

Címke: , , , , , , , , , , , , , , , ,