Közgyűlés: Hosszú vitákat hozott magával az ősz

A nyári pihenő után a politikusok is visszatértek a városháza dísztermébe, ahol újult erővel vetették bele magukat a vitákba. Volt miről, például az M44-es autóút autóút építésének ütemezéséről, az új városgazdálkodási társaságról vagy arról, hogyan tud résztvenni az önkormányzat egy kormányzati lakásfelújítást támogató hitelprogramban. Az összes ehavi előterjesztést ide kattintva nézheti meg.

 

 

 

 

Sportos elismerések a viták előtt

Az ülés kitüntetések átadásával indult. A Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének Elismerését Márton Anita atlétának és a Békéscsabai Röplabda Sportegyesületnek ítélték oda. Márton Anita elfoglaltságai miatt nem tudott részt venni a díjátadáson, ezért nevében dr. Ferenczi Attila, a KOPP Békéscsabai Atlétikai Club elnöke és Czeglédi Katalin, a klub marketing-vezetője vette át, aki egyúttal Anita nevében megköszönte az elismerést. A BRSE-nek ítélt kitüntetést Molcsányi Rita válogatott játékos, Baran Ádám, az együttes elnöke és Kormos Mihály szakmai igazgató vette át és köszönte meg azt.

 

 

Szűkös a büdzsé, ráadásul az M44 sem akkor jön, amikor kellene – vagy mégis?

Az eredetileg 28,3 milliárd forintos városi költségvetés menet közben 30,2 milliárd forintra duzzadt. 2017 első felében 13,2 milliárd forintos bevételt ért el az önkormányzat, ebből tételesen 1,7 milliárd forint folyt be helyi adókból (iparűzési és gépjárműadó). A tervezett kiadások jóval alacsonyabb mértékben alakultak, itt “csak” 7,9 milliárd forint a teljesítés (ebből kicsivel több, mint 4 milliárd forintba került az önkormányzat működési kiadása).

Dr. Kerekes Attila (Fidesz-KDNP) arra emlékeztetett, hogy év elején, a költségvetés tárgyalásának kezdetekor már előrevetítették, hogy a főösszeget meg fogják haladni a város kiadásai. Véleménye szerint a főöszeg “jól mutat”, a bevételi forrásokra mutatva azt mondta, az utóbbi években a helyi adókból nagy összeg folyt be. Kiemelte a városban lezajlott és jelenleg is zajló beruházásokat (melyekkel véleménye szerint a helyi vállalkozások is fejlődnek), hangsúlyozva azt, hogy a Modern Városok Program még csak el sem kezdődött. A képviselő véleménye szerint a tavalyi tendenciák érvényesülnek majd idén, eszerint a számok javulni fognak a költségvetési második félévben. A hitelfelvétel említése mellett megjegyezte, teljesíthető az idei költségvetés.

Szarvas Péter (Független) azt válaszolta, hogy úgy tudja, a hiteleket meg fogja kapni a város

Kocziha Tünde (Jobbik) már nem  volt ennyire optimista, az M44-es autóút egyes szakaszainak nemrég bejelentett csúszása miatt azért aggódott, hogy nem lesz meg 2022 előtt az autópályára való csatlakozás. Azt is kifejtette: bizonyos fejlesztésekről előreláthatólag le kell majd mondani forráshiány miatt. Példaként hozta a hulladékszállítást, a béremelést, amit véleménye szerint az adófizetők fizetnek a kormány helyett.

Az M44-es kormányzati forrásból épül meg – foglamazott a polgármester, aki szerint közel állunk ahhoz, hogy a Tiszakürt-Kondoros közötti szakasz megépüljön. Tisztázta azt is, hogy a Tiszakürt-M5-ös csatlakozás csúszik a híradások szerint.

A miniszterelnök azt mondta, ha nem készül el az M44-es 2019-ig, Lázár János fejét veszi, ehhez képest csúszik a beruházás – emlékeztetett a korábbi hírekre Miklós Attila (MSZP). A képviselő azt mondta, sokkal többet vár a kormánytól, a városvezetéstől pedig erősebb lobbit. A költségvetésről azt mondta, egy dolog állandó benne: a hiány. Véleménye szerint októberben, ha ismét módosítani kell majd a számokat, akkor derül majd ki, hogy milyen fejlesztésektől kell visszalépni, mivel nem lesz rá forrás. Leszögezte: a hitelfelvétel, amelyet fejlesztésre fordítanak, nem ördögtől való, csak ésszerűen kell tervezni vele.

Szarvas Péter (Független) kifejtette: kéthetente jelennek meg az új támogatói döntések a kormány részéről és már megjelentek az első MVP-s források is.

Kiss Tibor (Fidesz-KDNP) szerint Kocziha Tünde “kampány-üzemmódba” kapcsolt, hiányolta azonban a Jobbik politikusának véleményét a költségvetésről. Miklós Attilának azt válaszolta: az M44-es ügyében a híradások tisztázták a helyzetet. “Senki sem lát a jövőbe” – mondta az alpolgármester a bevételek várható alakulásáról, aki azt sem értette, milyen fiktív számokat talált Miklós Attila képviselőtársa a költségvetésben.

Kocziha Tünde (Jobbik) szerint egyáltalán nem áll jól a város, emlékeztetve az M44-essel kapcsolatos hírekre és arra, hogy nemrég elmaradt egy bejelentés Békéscsabán a Modern Városok Programmal kapcsolatban.

Fülöp Csaba (MSZP) a helyi adókról úgy szólt: nem biztosított az, hogy teljesülnek az előre tervezett számok, de egyelőre még nem látják előre, hogyan alakul a második költségvetési félév. A számok alapján feszes a gazdálkodás – jegyezte meg a képviselő, aki szerint óvatosságra ad okot a jelenlegi helyzet.

Takács Péter (LMP) arra hívta fel a figyelmet, hogy kulcskérdés a város megközelíthetősége. Az MVP-ről és a TOP-ról azt mondta: amit adnak, el kell fogadni. A Munkácsy-negyednél több kifogást is emelt, hiszen nem látta biztosítottnak a hosszútávú fenntarthatóságot. A helyi adóbevételekkel kapcsolatban véleménye szerint optimisták lehetnek, hiszen a békéscsabai adófizetők becsületesen fizetnek.

Hogy autópálya, vagy gyorsforgalmi út, az a befektetői vonzerő tekintetében mindegy – vélte Szarvas Péter (Független) – hiszen a befektetőkkel folytatott tárgyalásai nyomán kiderült, ezek az utak biztonságosak, ugyanakkor fontos lépést jelentenek az elérhetőség szempontjából.

 

Szeptemberi közgyűlés Békéscsabán. Fotó: Kovács Dénes

 

Nagy Ferenc (Független) fontos jelzőszámnak nevezte a költségvetést. Az alpolgármester szerint éves pénzügyi tervet folyamatosan kontrollálni kell, hozzátéve: a bevételekhez igazodóak a város kiadásai. Megjegyezte: egyelőre még nem látszik, hogy alakulnak az év végén a helyi adóbevételek. A béremelésről szólva azt mondta, hogy ezt a kiadást biztosítani kell, ha ezzel gond lesz, másféle megoldást kell találni addig, míg a kormány nem kompenzál.

Kell a képviselők előrelátása – fogalmazott a polgármester, utalva nem csak a költségvetés gondos áttekintésére, hanem több olyan pályázattal kapcsolatos előterjesztésre, amelyről a közgyűlés most fog dönteni.

Kiss Tibor (Fidesz-KDNP) szerint az, hogy a költségvetés sarokpontjai teljesülnek-e, fontos kérdés. A sportot, az oktatást vagy a kultúrát azonban véleménye szerint nem lehet piacosítani, hiszen az ezekbe fektetett pénz évek múlva térül meg. Mint mondta, mindenben lehet jót és rosszat is látni, de az eddig létrehozott értékekre büszkének kell lenni.

Dr. Kerekes Attila (Fidesz-KDNP) szerint stabil és nagyon jó költségvetés az idei, évek tapasztalatait idézve azt mondta, minden pénzügyi tervezetet ér valamilyen kritika.

Tímár Ella (Fidesz-KDNP) szerint túl sok az önként vállalt feladata az önkormányzatnak, emiatt is tett annak idején több módosító javaslatot. A hiteleket vissza kell fizetni, a városnak pedig nincs jelentős vagyona – fogalmazott a képviselő. Kérte ugyanakkor a jegyzőt, készüljön összehasonlítás a polgármesteri hivatal és az intézmények működtetéséről 2014-ig visszamenőleg, mivel a képviselő pénzügyi visszalépésre számít a következő időszakban.

Miklós Attila (MSZP) a helyi adóbevételeknél arra számít, hogy azok nagy lyukat okoznak majd a költségvetésben, a Békéscsabán zajló fejlesztések ugyanis nem abban az ütemben haladnak, ahogy kellene. Emaitt kevesebb helyi adót fizetnek be a vállalkozások – vélte a képviselő.

Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) a sokat emlegetett nemzeti konzultációról azt mondta, annál nagyobb dolog, minthogy a kormány kikéri az választók véleményét, nincs. A tanácsnok ugyanakkor párhuzamot vont az M44-es építése és aközött a nemrég megjelent cikk között, amelyben azt írták:  a békéscsabai csatornahálózat nem valósult meg. Mint mondta, ez senkinek sem jó hír, ugyanakkor különbség van aközött, hogy valamiből egy kis szakasz hiányzik és aközött, hogy egyáltalán nem valósul meg. Idézve a pontos híreket felhívta arra a figyelmet, hogy a Fürjesi összekötő is megépül, Hanó Miklós alpolgármester vezetésével pedig sok szakember dolgozik azon, hogy ez a beruházás meg is valósuljon. A nyomdászképzés fejlesztésére 2, a Munkácsy-negyedre 3, a CsabaPark további fejlesztésére 1 milliárd forintot hagyott jóvá a kormány – jegyezte meg a politikus. Emlékeztetett arra is, hogy 8,5 milliárd forintnyi beruházás indult el Békéscsabán, ebből pedig a helyi vállalkozásokon keresztül adóbevétele lesz a városnak.

Hanó Miklós (Fidesz-KDNP) arra emlékeztetett, hogy a TOP-os forrásokon keresztül fejlődnek majd a helyi vállalkozások, de példaként említette a Hirschmant, a Mondit és a Kner nyomdát is. A pénzügyi osztály dicsérete mellett úgy fogalmazott: a város mindig megteremtette a szükséges forrásokat, véleménye szerint év végéig még javulhat a helyzet, ha pedig nem, akkor kell majd áttekinteni, hol lehet spórolni. “Nem szabad megállni, ha ezt kihagyjuk, lehet, hogy soha többé nem lesznek ilyen lehetőségek” –  szögezte le az alpolgármester a fejlesztésekről.

Takács Péter (LMP) szerint nem most kellene megállítani Brüsszelt, mivel az uniós források most még érkeznek.

Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) azt mondta, nem akarnak kilépni az Európai Unióból, a migráció ellen azonban fel kell lépni, óvva a nemzeti függetlenséget – éppen ezért a bürokraták ellen küzdenek, nem pedig az unió intézménye ellen.

Tímár Ella javaslatának beépítésével együtt a határozati javaslatot 12 igen, 5 tartózkodással fogadták el.

 

 

Magasabb összeggel támogatják a következő tanévtől a nyomdász szakoktatókat

Egy 2015-ös döntéssel az önkormányzat csatlakozott egy olyan programhoz, amelyben a nyomdászati szakképzéshez kapcsolódó oktatók részére többlet anyagi hozzájárulást biztosítanak. Ennek felét az önkormányzat téríti meg, a fennmaradó 50 %-ot pedig több, az ágazatban tevékenykedő gazdasági társaság. Kása István Zoltán, a Marzek Kner Packaging Kft. ügyvezető igazgatója kereste meg az önkormányzatot azzal, hogy a nyomdaipari oktatók javadalmazásához további, kiegészítő anyagi hozzájárulást kérjen, így

az elmúlt tanévben biztosított havi 450 ezer forint összeg 600 ezer forintra emelkedhet.

Az emelés arányosan történne, mert a fennmaradó anyagi hozzájárulás felét a többi partner, az iparági képviselők – szám szerint 11 gazdasági társaság – biztosítják.

Szarvas Péter (Független) arra emlékeztetett, hogy ez az előterjesztés összefügg az előző napirendi pont kapcsán elhangzottakkal, ez a költség az önkormányzat egyik önként vállalt feladata lesz.

16 igen és 1 tartózkodás mellett fogadták el az előterjesztést.

 

 

Lesznek-e kedvezmények a parkolóházban?

A júniusi közgyűlés alkalmával kérdésként fogalmazták meg a képviselők azt, hogy a Csaba Belvárosi Parkolóház Kft. üzletmenetében hogyan lehetne különböző kedvezményeket bevezetni.

A cég álláspontja szerint addig, amíg nem fizeti vissza a garázs megépítéséhez felvett kölcsönt, nem célszerű kedvezményeket biztosítani, mivel az bevételkiesést eredményezne.

Azt is írják, hogy jelen piaci helyzetben a cég szabta díjak nem túlzóak, mivel 24 órás portaszolgálatot üzemeltetnek, illetve a napi takarítás, liftkarbantartás, tisztasági szőnyeg cserék növelik a költségeket. A 2019-es árképzés kidolgozásakor a cég vezetője ellenben nem látja akadályát annak, hogy a tulajdonosok érdekeit szem előtt tartva egyéb kedvezményeket dolgozzanak ki.

Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) nem találta az általa felvetett kedvezményeket. A tanácsnok olyan új szolgáltatásra gondolt, mint az éves és féléves bérlet. Véleménye szerint ez javíthatna a parkolóház 80 százalékos a kihasználtságán. Javaslatot tett az ügyvezetőnek arra, hogy a bérlőkkel egyeztessen arról, hogy például ez a díj ne 99 ezer forintos legyen, hanem 88 ezer forintos. Javasolta, hogy a 7.TV  is tegyen meg a hirdetési felületein mindent azért, hogy hirdesse ezt a szolgáltatást.

Szarvas Péter (Független) az ügyvezető tájékozatását elolvasva nem javasolja, hogy csökkentse a bérleti díjakat a cég. Hozzátette: nem várhatnak bevétel növelést akkor, ha kedvezményeket várnak a kft-től. Véleménye szerint a 7.TV jó marketing felületeivel segíthetnek a parkoló kihasználtságán.

Fülöp Csaba (MSZP) javasolja az ügyvezetőnek, hogy a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt.-vel közösen alakítson ki a kft. egy kedvező konstrukciót a belvárosi üzlettulajdonosoknak, véleménye szerint erre lenne igény.

Simon Lajos, a Csaba Belvárosi Parkolóház Kft. ügyvezetője ismertette a bonyolult tulajdonosi összetételt, véleménye szerint nem egyszerű közös megegyezésre jutni. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy rugalmasan adnak ki havi bérletet, ami azt jelenti, hogy nem a hónap első napjától az utolsóig, hanem a megváltás időpontjától 30 napig, a jegyek kiadásánál pedig perc alapon számláznak. Az ügyvezető szerint jelen pillanatban a tulajdonosok nem tartják lehetségesnek a kalkulált díjak csökkentését.

A pénzügyi és gazdasági bizottság azt javasolta a cégnek, hogy a tulajdonosi kör elé terjesszenek egy javaslatot a kedvezményes éves díjak bevezetéséről. Továbbá javasolják a városmarketing és a média használatát.

Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) kifejtette: nem érti azt, hogy a tulajdonosi körnek, miért nem éri meg az, ha egy évre elköteleződik egy autótulajdonos, és miért jobb, ha havonta fizet. Hozzátette: nem a jelenlegi díjak csökkentését javasolja, hanem egy olyan újabb szolgáltatást, amely egy kedvezményesebb éves díj bevezetését jelentené.

A PGVB módosításával az előterjesztést 16 igennel, 6 tartózkodás mellett elfogadta a közgyűlés.

 

 

Folytatódik a nyílászárók cseréje a polgármesteri hivatalon

A Nemzeti Kulturális Alap Építőművészet és Örökségvédelem Kollégiumának pályázat nyert az önkormányzat – többször is. 2013-ban saját és a kulturális alaptól származó forrásból már felújították az önkomrányzat nyílászáróinak egy részét. A rákövetkező két évben nem, de 2016-ban ismét nyert támogatást a város, ekkor az első emeleten található irodák és tárgyaló egy részét újították fel. Az önkormányzat idén is pályázik, mely segítségével tovább folytatódhat az irodák és a pince nyílászáróinak cseréje – ez kicsivel több, mint 22 millió forint lenne szükséges. Az NKA-tól az önkormányzat 11 millió forintot igényelt, ebből 4-et ítéltek meg. A városháza ráadásul csak akkor kapja meg a támogatást, ha legalább ekkora mértékű önerőt ad a fejlesztéshez, emiatt újra kell gondolni, mit újítanak fel először.

A közgyűlés 17 igennel végül azt a változatot fogadta el, amely szerint 15 millió forintból újítanak fel – 4 millió támogatás és 11 millió forint saját forrás felhasználásával.

 

 

Egészségfejlesztési iroda létesülhet a Bartókon

Júniusban már járt a közgyűlés előtt az a felhívás, melynek segítségével Egészségfejlesztési irodát létesítenének Békéscsabán, ám akkor a kiíró ideiglenesen befagyasztotta a pályázási lehetőséget. Most ismét megnyitották az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programhoz tartozó felhívást, melynek segítségével a Bartók Béla úton alakítanának ki a célnak megfelelő helyiséget. Emellett ide költözne a jelenleg a belvárosi bölcsődében működő Pszichológiai Tanácsadó és Mentálhigiénés Gondozó is.

Tőgye Ildikó, a szociális osztály vezetője arról tájékoztatott, hogy az iroda 90 négyzetméteren működne, az épület többi részében a pszichológiai tanácsadó kapna helyet, összeségében az ingatlan alapterülete közel 300 négyzetméter.

15 igennel egyhangúlag elfogadták az előterjesztést.

 

 

Egyelőre nem zárják be a Lehel utcai sportpályát

A 2017. július 25-ei közgyűlésen a Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete EFOP pályázatának tárgyalásakor ismét felmerültek a vagyonkezelésében lévő Lehel utcai sportpályával kapcsolatos problémák. Erről Dr. Ferenczi Attila tanácsnok, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke kezdeményezésére a közgyűlés szeptemberre tájékoztatást kért.

Mint kiderült, a problémák máig sem oldódtak meg. Az előterjesztésből az is kiderült, hogy az ingatlan szomszédságában élők évek óta folyamatosan panaszkodnak a pályáról kiszűrődött zajok és az állandóan átrugdosott labdák miatt.

Megoldásként merült fel, hogy a pályát november 1-től bezárják. Ebben az esetben azt kizárólag az Egyesület gondozottjai használhatnák nyitvatartási idejőben. A másik megoldás, ha továbbra is látogatható marad a sportpálya, de olyan megoldást kell találni, amivel meggátolható, hogy a labdát átrúgják a környéken lakók ingatlanára, egyben a zaj is csökkenjen.

Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) szerint nem mindenki használja megfelelő kulturáltsággal a pályát, ezért kérte, hogy találjanak megoldást a problémára. A javaslat szerint meg kellene emelni a védőhálót, illetve használati időt is meg kellene szabni. Megjegyezte azt is, hiába kérte ő és tudomása szerint a polgármester a polgárőrséget arra, hogy zárják-nyissák a pályát, ez nem történt meg.

Szarvas Péter (Független) szerint az, hogy hétvégén többször becsöngetnek, beugrálnak magáningatlanokba a berúgott labdák miatt, az nem megengedhető. A polgármester kérdésesnek látta azt is, mekkora költségekkel járna a háló magasítása. Megjegyezte ugyanakkor, hogy ennek a kérdésnek a rendezése az azt használó egyesület feladata lenne.

Volt már olyan, hogy egy lakó lement és fejszével szétverte a kaput, mert beszóltak neki – mondta dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) arra hívva fel ezzel a figyelmet, hogy egy lakó gondja is gond. Mint mondta, nem kellene bezárni a pályát, ellenben könnyű átmászni a kerítésen, ezért azt javasolja, legyen egy kulturált módja a pálya használatának.

A képviselők úgy döntöttek, hogy nem zárjatják be a pályát, de a további megoldási lehetőségekről októberben döntenek majd.

 

 

2018 végéig elkészülhet a Szigligeti utcai óvoda tanuszodája

Kivitelezőt választanak a Szigligeti utcai óvoda tanuszodájának felújításához. A beruházásról hozott közel egy éves döntés után (mely 90 millió forintos bekerülési költséget hagyott jóvá, de ezt az összeget feltornázta például a közbeszerzési eljárás vagy a műszaki ellenőr díja). A közbeszerzési eljárás már zajlik, az ajánlatokat várhatóan a polgármesteri hivatal és a támogató Békéscsabai Előre Úszó Klub közösen kéri majd – emiatt a hivatal és a klub konzorciumi együttműködési megállapodást is aláír majd. A kivitelezéshez szükséges tervdokumentációk már rendelkezésre állnak, maga az építkezés 5-6 hónap alatt befejezhető az előterjesztő szerint. Az előzményekről ide kattintva olvashatnak bővebben.

Fülöp Csaba (MSZP) ismét megköszönte a Békéscsabai Előre Úszó Klub támogatását, ugyanakkor az ütemezésről tett fel kérdést.

Wittman László, a stratégiai és fejlesztési osztály vezetője azt válaszolta: a műszaki előkészítés megtörtént és a közbeszerzési eljárásnak alapot adó kalkulációval is rendelkeznek. Az úszó klubbal ugyanakkor együttműködési szerződést kell kötni, és folynak még egyéb tárgyalások is. 2018 közepére fejeződhet be a beruházás jelen állás szerint.

16 igennel fogadták el a javaslatot.

 

 

Szegregátumokat fejlesztenének uniós forrásból

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban pályázni lehet a telepszerű körülmények között élők életkörülményeinek javítását, a hátrányos helyzetűek alapvető szociális készségeinek erősítését és az önszerveződésre, stratégiai jövőformálásra képes helyi és térségi közösségek kialakítására.

A szociális városrehabilitációs programok alapvetően két típusú akcióterületre fókuszálhatnak a szegregációval veszélyeztetett területekre és a szegregált területek.

A Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) Békéscsabán 2016. áprilisban két területet határolt le a 2011-es népszámlálási adatok alapján: a Lenkey utca- József utca- Zrínyi utca- Berényi út, illetve a Franklin utca északi oldalán az Illyés Gyula utcától az Ibolya utcáig tartó területet.

A pályázatben 40 szociális bérlakást korszerűsítenének a Franklin utcában, amelyeknek az energiahatékonyságát is javítanák. Játszóteret alakítanának ki a Pulszky utca és a Lenkey utca sarkán, valamint bővítenék a Veres Péter – Monda – Zsigmond és Tavasz utcák által határolt parkban a játszóteret. A Berényi úton, a Lenkey utca és Békési út között járdafelújítást terveznek, továbbá ugyancsak a Berényi úton egy kerékpárutat alakítanának ki. A Franlkin utcán kerékpáros nyom jelzését, illetve Szabolcs – Szerdahelvi – Kazinczy – Illésházi utcai kerékpárforgalmi létesítmény kialakítását tervezik. Emellett a programban létrehoznának a Czuczor utcában egy közösségi házat, amelynek tetőterében egy önkormányzati bérlakás is helyet kapna.

Zelenyánszkiné Dr. Fábián Ágnes (Fidesz-KDNP) kiemelte a pályázati az elemek közül a Veres Péter – Monda – Zsigmond és Tavasz utcák által határolt park játszóterének bővítétését. Úgy fogalmazott, hogy ez egy nagyon régi igénye a jaminai lakosságnak.

Herczeg Tamás (Fidesz-KDNP) megjegyezte, hogy egy 807 millió forintos pályázatról van szó, ezért reméli, hogy nem csak benyújtják a pályázatot, hanem ezek  a programelemek meg is valósulnak.

16 igennel egyhangúlag elfogadták a javaslatot.

 

 

Önkormányzati épületeklehetnek energetiatakarékosabbak

Energetikai korszerűsítésre pályázhat az önkormányzat, melynek célja, hogy hosszútávon csökkentsék a szén-dioxid kibocsájtást.

A város a Lencsési Közösségi Házat és a Bartók Béla úton található épületet (ahová az Egészségfejlesztési Irodát tevezik) újítaná fel.

Előbbit 51 millió forintból (itt leszigetelnék a külső falakat, a zárófödémet, cserélnék a homlokzati nyílászárókat, akadálymentesítést hajtanának végre, felújítanák a melegvizes rendszert, napelemes rendszert építenének ki, kazánt cserélnének, stb.), míg utóbbit 106 millió forintból korszerűsítenék (hőszigeteléssel, nyílászárócserével, akadálymentesítéssel, a melegvizes rendszer korszerűsítésével, napelemes rendszer kiépítésével, kazán- és radiátorcserével).

16 igennel egyhangúlag elfogadták

 

 

Kivitelezőt választottak a Munkácsy-negyed projektelemeihez

Zajlik a közbeszerzési eljárás a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretéből finanszírozott belváros rehabilitáció harmadik ütemének Munkácsy-negyede kapcsán, annak is a Széchenyi ligetre, illetve a Gőzmalom tér és Élővíz-csatorna partjára vonakozó programeleménél. Előbbire három társaság nyújtotta be érvényes ajánlatát. A kivitelezésre közel 291 millió forint áll rendelkezésre. A második esetben szintén három érvényes ajánlatot kapott az ajánlatkérő. A munkálatokra ebben az esetben 266 millió forint áll rendelkezésre.

A Széchenyi-liget rekontruciójánál az előterjesztő a SADE-Magyarország Mélyépítő Kft.-t, míg a Gőzmalom téren és az Élővíz-csatornánál zajló munka 1. részére a BÓLEM Építőipari Kft-t, második részére pedig a GALÉRIA INVEST Kft-t javasolja kivitelezőnek.

A Munkácsy-negyed fejlesztés egy vezető eleme annak a turisztikai kínálatcsomagnak, amely a városban már meglévő értékekre alapoz, növelve Békéscsaba zöld felületeinek nagyságát. A teljes fejlesztés több területet érint, köztük a Széchenyi ligetet, a Gőzmalom, a Hunyadi és a Kossuth tereket, az Élővíz-csatorna partját és a Szobor-sétányt. További részleteket korábbi cikkünkben talál.

Takács Péter (LMP) megjegyezte, hogy minimális az ajánlatok fő számai között a különbség. Ezért azt kérdezte, hogy lenne-e következménye annak, ha a békéscsabai céget választja a közgyűlés?

Dr. Sódar Anita, a Békéscsabai Városfejlesztési Kft ügyvezetője leszögezte, hogy a közbeszerzési törvény értelmében egy ilyen döntés jogsértés lenne. Képviselői kérdésre azt is elmondta, hogy a Széchenyi-ligetben tervezett futófulyosó 300-400 méter hosszú lesz, emellett egy ennél jóval hosszabb futópálya is épül a CsabaParkban.

Bíró Csaba (Fidesz-KDNP) kifejtette: azon dolgoznak, hogy minél több ilyen pálya legyen a városban azért, hogy minél többen tudjanak megfelelő burkolatú pályán futni szabadidejükben.

Szarvas Péter (Független) arról kérdezett, hogy a beruházásra a kötségvetésből az előirányzat elegendő lesz-e?

Dr. Sódar Anita úgy válaszolt, hogy ezeknél a beruházásoknál a források rendelkezésre állnak, mert a TOP-os előlegeket már lehívták ezekben a programokban.

 

A második pályázat esetében Takács Péter (LMP) az iránt érdeklődött, hogy miért van szükség öntözőrendszer kiépítésére a Gőzmalom téren?

Dr. Sódar Anita válaszul kifejtette, a projekt célja a zöldítés. Ezért a Gőzmalom téren jelentős méretű zöldfelületet alakítanak ki. A Beliczay-kúria udvarára még több zöldítést terveznek, ezért van szükség öntözőrendszerre – tájékoztatott a cégvezető.

Miklós Attila (MSZP) arra kérte a polgármestert, hogy készítsen tájékoztatót arról, hogy melyik beruházás forrását fedezik a TOP-ból és melyikét az MVP-ből. Szerinte ezt azért fontos áttekinteni, mert a város legnagyobb fejlesztéseire – például a piac és a CsabaPark fejlesztésére is – jellemzően mind a két forrásból történik.

Szarvas Péter (Független) az októberi közgyűlésre ígér erről tájékoztatót.

Mindkét előterjesztés megkapta a szükséges többséget.

 

 

Kihirdették a CsabaPark új látogatóközpontja és Körte sori fogadóépület kivitelezőjét

Zajlik a közbeszerzési eljárás a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretéből finanszírozott CsabaPark Fesztiválhelyszín komplex fejlesztése című projektben a CsabaPark új látogatóközpontjának megépítésével kapcsolatos programelemnél. A park új látogató központjának építésére három társaság nyújtotta be az ajánlatát. A két érvényes ajánlattevő közül a az előterjesztő a “KOPP” EXPORT-IMPORT Kft. javasolja. A beruházás összköltsége ebben az esetben bruttó 214 millió 700 ezer forint.

A projekt másik programeleménél a  Körte sori fogadóépület építésére négy társaság nyújtotta be az ajánlatát. A két érvényes ajánlattevő közül a az előterjesztő a NAGY AKANTUSZ Kft. javasolja. A beruházás összköltsége ebben az esetben bruttó 155 millió 882 ezer forint.

Kocziha Tünde (Jobbik) tájékoztatást kért a látogató központ céljáról, és célközönségéről.

Dr. Sódar Anita, a Békéscsabai Városfejlesztési Kft cégvezetője arról tájékoztatta a képviselőket, hogy az elem a CsabaPark Fesztiválhelyszín komplex fejlesztése című nagy projektnek az egyik eleme. A Csabai Kolbász Fesztivál és a nagy rendezvények kiszolgáló létesítménye lenne a beruházás középpontjában, a jelenlegi étterem a folytatásaként. Az épületben jelentős számú vizesblokkot alakítanak ki, de egy nagyobb éttermet és zárt rendezvények lebonyolítására is alkalmas helyiséget is magában foglalna. A másik elem, a 400 négyzetméteres Körte sori fogadóépület turisztikai kiszolgáló épülete lesz a parknak. Ez az épület szolgálja majd ki a tervek szerint az MVP-s turisztikai létesítményeket, így itt alakítják ki az egészségügyi pont is.

A teljes projektben a két programelem mellett a parkot közművesítik és sátorhelyeket alakítanak ki, és eszközöket (padokat, asztalokat) is beszereznek.

Mind két programelem esetében elfogadta az előterjesztő javaslatát 16 igennel és 1 tartózkodással

 

 

Drágul a beruházás, de felújítják a jaminai háziorvosi rendelőket

Zajlik a közbeszerzési eljárás a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretéből finanszírozott Erzsébethelyi (Jaminai) városrész egészségügyi alapellátás komplex fejlesztése című projektben a Békéscsaba, Kolozsvári utca 3 7. szám alatti meglévő orvosi rendelő épület átalakítása, felújítása és bővítése programelem kapcsán. A legjobb ár-érték arányú ajánlatot benyújtó a BÓLEM Építőipari Kft. csaknem bruttó 362 millió forintos ajánlata a rendelkezésre álló költségvetési forrást bruttó 58.284. 715,- Ft összeggel meghaladja.

A nem várt többlet költséget az okozza, hogy plusz műszaki tartalom került a projektbe, továbbá a pályázat benyújtása és a közbeszerzési eljárás kiírása között eltelt több mint egy évben jelentősen megemelkedtek az építőipari munkadíjak.

Amennyiben a közgyűlés elfogadja a megemelkedett költségekkel a legjobb ár-érták arányú ajánlatot, akkor a BÓLEM Építőipari Kft. a nyertes ajánlattevő. Ebben az esetben a 2018. évi költségvetésbe kell betervezni a többletköltséget.

Ugyanakkor ha a közgyűlés eredménytelennek nyilvánítja a közbeszerzési eljárást, mert a rendelkezésre álló anyagi fedezet összege nem elegendő a szerződés megkötéséhez, akkor várhatóan a programban rögzített határidők nem lesznek az előterjesztő szerint tarthatóak, mivel a kivitelezés határideje 2018. április 30.

Takács Péter (LMP) emlékeztetett arra, hogy a mindenkori közgyűlés régóta szeretné ezt a fejlesztést megvalósítani.  A képviselő azt  javasolta, hogy a város csoportosítsa át a hiányzó összeget.

Dr. Csicsely Ilona (Fidesz-KDNP) arra kérte a közgyűlést, hogy szavazzák meg a beruházást. Mint mondta, az épület felújításra szükség van azért, hogy méltó helyet kapjanak a jaminai háziorvosok és a védőnői szolgálat is.

Zelenyánszkiné Dr. Fábián Ágnes (Fidesz-KDNP) előre megköszönte a lakosság és a háziorvosok türelmét az átalakítás ideje alatt.

Dr. Tőgye Ildikó, a szociálpolitikai osztály vezetője ismertette, hogyan ütemezték az átalakítás alatt az ellátás elhelyezését. Úgy fogalmazott, hogy azon a területen marad mindenki, ahol eddig volt. A házi gyermekorvos rendelőjét már áthelyezték a Kolozsvári útra, a védőnők pedig a jövő héten tudnak átköltözni a Batthány utcába. Emellett a felnőtt házi orvosok és a fogorvosok a jelenlegi épületben maradnak, mert úgy ütemezték az átalakítást, hogy ez megoldható legyen.

Szarvas Péter (független) utalt az első napirendi pontra, ugyanis jelentős összegnek tartja a többlet 58 millió forintot, de úgy fogalmazott, ez a jaminai beruházás már nem tűr halasztást.

Takács Péter (LMP) hozzáfűzte a napirendi ponthoz, hogy az elmúlt időszakokban 280-300 millió forintos beruházásokról beszéltek, amikor a városrész egészségügyi ellátásáról beszéltek, amit  sajátköltségből kellett volna finanszírozniuk, ahhoz képest ezt az 58 millió forint sokkal kedvezőbbnek tartja.

17 igennel megszavazták az előterjesztést.

 

 

A CsabaPark részévé válhat az ÁNTSZ volt épülete

Volt már arról korábban is szó, hogy hogyan lehetne hasznosítani a Gyulai út 61 szám alatt, a CsabaPark közvetlen közelében található volt ÁNTSZ épületet, most pedig részletes terv kerül a képviselők elé. Ebben azt vázolják fel, hogy az épületkomplexumot a CsabaPark beruházáshoz lehetne kapcsolatni.

Az irodaépületből például ifjúsági szállást, esetleg garzonlakásokat hoznának létre. A korábban garázsként, műhelyként és kazánként funkcionáló épületrészeket raktárként hasznosítanák, míg a fertőtlenítő épületet beltéri játszótérként vagy fedett játszóházként tudják elképzelni.

Ezen felül a CsabaPark kettes ütemében megépült parkolóterületet szeretnék bővíteni. A becsült bekerülési költség 1,4 milliárd forint.

 

A volt ÁNTSZ épülete a CsabaPark részévé válhat. Forrás: Békéscsabai Városfejlesztési Kft.

 

 


Takács Péter (LMP) kiemelte, hogy ezt az 1, 4 milliárd forintos költséget egy kicsit többnek találja, mint az előző előterjesztésben az 58 millió forintot.

Dr. Sódar Anita, a Békéscsabai Városfejlesztési Kft cégvezetpje elmondta, hogy eddig az épületkomplexum műszaki állapotát mérték fel szakértőkkel. Az előterjesztésben az ingatlan hasznosításával kapcsolatos elképzeléseket írták le. A pontos alaprajzok és egyéb felmérések nélkül még nem tudnak pontos számokat a közgyűlés elé hozni. A konkrét terveket, csak egy teljes átvizsgálás után tudnak majd bemutatni.

Miklós Attila (MSZP) kiemelte, hogy valóban egy meglepően magas összegről szól az előterjesztés. Ugyanakkor úgy fogalmazott, ha átveszi az épületet az önkormányzat, akkor annak a felújítását pályázati forrásból kell finanszírozniuk. Felvetette, hogy a TOP forrásokban szállások kialakítására biztos van forrás. Emellett véleménye szerint igény van a városban dolgozóknak olcsó szállásra, ezért arra kérte a kft-t, hogy az ilyen szállások kialakításának a lehetőségét is vizsgálják meg.

Kocziha Tünde (Jobbik) szerint meg kellene indokolni, miért van szükség az ifjúsági szállásra. Mint mondta, eddig a kolbászfesztiválra hivatkoztak, vagy más nagy rendezvényre, de nem hallott más opcióról, ami miatt jó szívvel támogatná a pályázat benyújtását. A képviselő úgy vélte,  inkább ifjúsági lakásokra volna szükség, amelyekkel fiatal, esetleg kilakoltatás előtt álló családoknak segítenének.

Hanó Miklós (Fidesz-KDNP) emlékeztetett arra, hogy évekkel ezelőtt az ifjúsági garzonok kelendőek voltak. Kiemelte, ha a CsabaPark megfelelően működik, akkor szükség lesz olcsó szálláshelyre. Véleménye szerint, ha az épületben garzonok lesznek kialakítva, akkor is lehet ezeket szálláshelynek használni. Ugyanakkor a támogatta Miklós Attila képviselőtársa elképzelését arról, hogy az ideérkező munkavállalóknak is szüksége van olcsó szállásra.

Szarvas Péter (Független) felhívta a képviselők figyelmét arra, hogy nem érdemes a békéscsabai magánszállások és kollégiumoknak konkurenciát létrehozni, mert a jelenlegi mutatók szerint így sem teljes a kihasználtságuk.

Takács Péter (LMP) módosító javaslatot tett. Javasolta, hogy a Békéscsabai Városfejlesztési Kft. vizsgálja meg, milyen pályázati lehetőségből lehetne fejleszteni az épületkomplexumot.

Fülöp Csaba (MSZP) szerint is fontos az ideérkező munkavállalóknak is szüksége van olcsó szállásra.

Szarvas Péter (Független) kifejtette amennyiben használatra megkapja az önkormányzat az ingatlant, akkor várhatóan csak közfeladat ellátására használhatják majd.

Takács Péter (LMP) módosító javaslatát 12 igen 5 tartózkodás mellett elfogadta

A módosítást befogadva az előterjesztést 15 igen 2 tartózkodás mellett fogadták el

 

 

A vagyonkezelő féléves beszámolója

Beszámol a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. igazgatósága a törzsház szintű, 2017 első félévére vonatkozó gazdálkodásáról. Ebből kiderül, hogy a konszern adózott eredménye 196,3 millió forint mínusz. Hogy mindennek mi az oka, az ebből az előterjesztésből derül ki.

16 igen és 1 tartózkodás mellett elfogadták az előterjesztést.

 

 

Határidőket hosszabbítanak a Békéscsabai Hulladékgazdálkodási Nonprofitnál

Ahogy arról már korábban beszámoltunk, a DAREH Bázis Zrt. és a Békéscsabai Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. (BHN Kft.) együttműködési megállapodást kötött a hulladékgazdálkodási feladatok ellátására. Ennek értelmében a BHN Kft. lett a DAREH Bázis Zrt. alvállalkozója a békéscsabai hulladékgazdálkodási feladatokban. Ezeket a feladatokat a gyakorlatban a TAPPE Kft. végezte el, a megállapodás aláírása 2017. június 30-án megtörtént, melynek határideje 2017. szeptember 30-án lejár. A DAREH Bázis Zrt a szerződésben rögzített határidőt meg kívánja hosszabbítani.

17 igennel elfogadták a javaslatot.

 

 

Heves vita a Békéscsabai Városgazdálkodási Kft-ről

Még februárban döntött arról a közgyűlés, hogy létrehoznak egy, a városüzemeltetési feladatokat ellátó, önkormányzati tulajdonban lévő, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. törzsházához tartozó új vállalatot. Most választják ki a leendő ügyvezetőt, illetve a felügyelőbizottság tagjait.

Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) arra emlékeztetett, hogy februárban tárgyaltak erről a kérdésről, a tevékenységet taglalva kifejtette, azzal számolni kell, hogy útburkolat felfestését és szúnyoggyérítést nem végez majd el a társaság, hiszen utóbbihoz repülőt például biztos nem vásárol majd a város.

Miklós Attila (MSZP) is arra hívta fel a figyelmet, hogy tárgyaltak már arról, hogy létrejöjjön-e egyáltalán a cég. Ám a képviselő szerint nincs felkészülve a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. az új vállalat megalapítására, hiszen hiány van mutatkozik a törzsházban. A politikus úgy véli, kevésbé lesz átláthatóbb a társaság és sokkal nehezebben tudják majd követni a változásokat a képviselők. Egyelőre nem látszik a hozadéka a vállalat alapításának, ahogy az sem, hogy számszerűleg ez hogy néz majd ki.

Szarvas Péter (független) csatlakozva az előtte szólóhoz úgy fogalmazott, hogy nem látja, miért lesz jó gazdája a vagyonkezelő az új cégnek, főleg annak tükrében, hogy bizonyos, már meglévő feladatoknak sem tudnak eleget tenni. Azt sem látja, ha a városüzemeltetési cég az inkubátorházba költözik, az mennyibe kerül majd – hiszen abban az esetben ott lévő helyiségeket nem tudnak majd bérbe adni. Megjegyezte, a Békéscsabai Médiacentrum és a Városfejlesztési Kft. is városi ingatlanba költözött. A polgármester szerint túl sok városi érdek sérül az új vállalattal, nem látja azt sem, hogy részletes pénzügyi elemzés született volna a költségek alakulásáról.

Hanó Miklós (Fidesz-KDNP) arra emlékeztetett, hogy jelenleg különböző cégeknek van kiszervezve ez a munka, spórolni lehetne az új társasággal. Az alpolgármester szerint a költségvetésen is segítenének ezzel. Példaként említette, hogy télen a közbeszerzési eljárások elhúzódása miatt nem tudták felszórni a sáros utcákat, leghamarabb csak májusban, de ugyanez történt több esetben a járdaépítéssel is. A politikus szerint nem kellene elvetni az ötletet.

Szarvas Péter (Független) szerint ellentmondások vannak az előterjesztésben, mint mondta, azt a minimális nyereséget, amellyel a társaság kalkulál, azt is a városnak kellene megtérítenie.

Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a megyei jogú városok többségében is működik ilyen társaság, a példák alapján Kozma Jánossal voltak megbízva azzal, hogy készítsenek elemzést a lehetőségekről. A februárban beterjesztett koncepcióban lefektették azt, mekkora és milyen területet kell kezelnie az új cégnek, ahogy azt is, mire mennyit költ jelenleg a város. A feladatok felét jelenleg nem békéscsabai vállalkozások végzik, a csabaiak pedig több lábon állnak – jegyezte meg a tanácsnok, ahogy azt is, hogy a közbeszerzések összegét meg lehetne spórolni. Durva becslések szerint 40-50 millió forintot is spórolhatna a városgazdálkodási céggel a város. A bérleti díjról szólva azt mondta, a város cégéről van szó, jól tervezhető a költsége. Azt is hangsúlyozta, hogy sokkal rugalmasabban kezelné az új társaság a lakossági igényeket. Ezzel párhuzamosan meglévő szerződéseket a vállalkozások biztonsága érdekében nem bontanak fel, éppen ezért csak 2020 után venné át a teljes feladatellátást a városüzemeltetési cég. A tanácsnok szerint most kell lépni, mert decemberig be lehet hozni egy részletes költségelemzést.

A polgármester szerint nem ad kielégítő választ a benyújtott dokumentum például olyan kérdésekben, hogy a polgármesteri hivatalban dolgozó több köztisztviselő jogállása megszűnik az átszervezéssel.

Kaposi László (DK) is furcsaságokat látott a kérdéskörben. A pályázatokat és a szabályokat úgy kell meghozni véleménye szerint, hogy azok a kapitalista szabályoknak megfeleljenek. Ha a vállalkozásokon akarnak spórolni, akkor itt nagyon nagy gond van – vélte a képviselő, aki azt is kifejtette, hogy amennyiben magasabb szinten van probléma, akkor ezt az önkormányzatnak jeleznie kellene.

Nagy Ferenc (független) úgy vélte, a számokból kell kiindulni, azok pedig szerinte nem stimmelnek. Az a demokrácia ára, hogy a közgyűlés dönt pályázatok benyújtásáról, de ha az új cég ellátja majd ezt a feladatot, a képviselők csak évente egyszer, egy beszámoló alkalmával kapnak majd tájékoztatást arról, kivel milyen megbízás lett megkötve. Az alpolgármester egyetértett abban, hogy nem szabad pénzt adni olyan feladatra, amiről nem tudják, mekkora összeget kell még rááldozni később.

Dr. Kerekes Attila (Fidesz-KDNP) arra emlékeztetett, hogy “azok a vállalkozók sem haltak éhen”, amelyekkel akkor bontották fel a szerződést, amikor annak idején felszámolták a városüzemeltetési céget. A szociális ellátórendszer is működik egy intézmény alá vonva – hozta a példát a képviselő.

Túl nagy a tét – reagált a polgármester.

Takács Péter (LMP) arra hívta fel a figyelmet, hogy annak idején már a törzsházkonszern létrehozását is ellenezték. Ha ennyire bizonytalan a helyzet, akkor készüljön elemzés arról, hogyan lehetne racionalizálni a törzsház konszern működését – kérte a képviselő, hozzátéve: 7 millió forint cégalapításra nem nagy összeg. A költségbecslést ő megtalálta, de ő is kérdésesnek látta a köztisztviselők jogállásának helyzetét.

105 millió forintos támogatásból működik a médiacentrum és a városfejlesztési kft. – jegyezte meg Szarvas Péter (független), aki szerint idén már önfenntartónak kellene lennie mindkét cégnek. Ez a vagyonkezelő hibája is – vélte a városvezető.

Az új cég háromhavonta számolna be, míg számos másik csak évente egyszer. A közpénz a városnál maradna, a lakosságról van szó és annak igényeinek kielégítése. Azt is megjegyezte, mind a dolgozói létszámról, mind az eszköz és a forrásigényről részletes táblázatot adtak le – közölte dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP).

Hanó Miklós (Fidesz-KDNP) szerint amennyiben a cég kap egy indulási forrást, a következő évben már kevesebb pénzt kell befektetni. Olyan feladatokra költenek, amelyek valamilyen haszonnal járnak, az a cél, hogy valamekkora nyeresége a városnál maradjon, és ne kelljen három évet várni arra, hogy egy-egy útszakaszt kijavíttassanak.

Fülöp Csaba (MSZP) jelezte, nyáron sokat ülésezett az a munkacsoport, amely a városgazdálkodási cég megalapításával foglalkozott. Van lehetőség vegyes finanszírozású társaság kialakítására, de ezen kívül nagy hangsúlyt kell fektetni a struktúra, a munkaszervezés, stb. kialakítására.

Nagy Ferenc (független) továbbra is hiányosnak látja a tervezetet. A köztisztviselők átszervezéséről ráadásul mint mondta, eddig szó sem volt.

Herczeg Tamás (Fidesz-KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy megszavazták eddig, hogy költenek nyílászárócserére, a nyomdász-oktatók támogatására, majd minden napirendnél elhangzik, hogy mennyire nincs pénze a városnak. A tanácsnok szerint ez az előterjesztés éppen a megtakarításról szól. Az már csak időhúzás, hogy plusz hónapokon keresztül gondolkodnak a cég létrehozásáról – tette hozzá a politikus.

Békéscsaba jegyzője, dr. Bacsa Vendel arra tért ki, hogy jelenleg 2 köztisztviselő maradna a hivatalban, a többiek átkerülnének az új kft.-be. Nekik a jogviszonyukat meg kell szűntetni, helyzetüket rendezni kell, mintegy 20-25 millió forintból. Ezzel kapcsolatban komoly kockázatot lát. A jegyző szerint jól felkészült szakembergárdáról van szó. Ugyanakkor nincs elég közfoglalkoztatott sem, hiszen a célnak megfelelően egyre többen helyezkednek el, pedig őket is át kell majd szervezni.

Miklós Attila (MSZP) szerint addig, míg nem látják számszerűen, mi mennyibe kerül, addig nehéz dönteni az ügyben. Kérdéses, milyen feladatot lát el az a társaság, amelynek megalapítására 7 millió forintot adnak majd.

Ha sikerül a dolgozókkal közös megegyezést kötni ugyanazzal a bérrel, akkor a kifizetések alól mentesül a város. A városfejlesztési kft-t pozitív példaként hozta ezügyben Fülöp Csaba (MSZP)

Tímár Ella (Fidesz-KDNP) szerette volna tisztázni, hogy nem a vállalkozókat kritizálták eddig, hiszen közbeszerzési eljárás keretében nyerték el a feladatot, ők is munkabérért dolgoznak.

Bacsa Vendel leszögezte, mint hivatalvezető nem kezdeményezheti a közös megegyezést.

Szarvas Péter (független) továbbra sem tartja jó döntésnek a cégalapítást – az üzleti terv hiánya, a tervezett tranzakciók, az egyelőre kevés feladat, a polgármesteri hivatalban példásan dolgozó 13 köztisztviselő átszervezése miatt, de azért sem, mert egyelőre nem látni, kell-e befektetni plusz forrást – összegzett.

Nem csak a fideszes képviselők dicsérték a városgazdálkodási cég létrehozásának a tervét – jegyezte meg Herczeg Tamás (Fidesz-KDNP). Mint mondta, abban bíznak, hogy a más megyei jogú városoknál tapasztaltak segítik majd a cég működését – tette hozzá.

A grémium Fekete Józsefet szavazta meg a cég vezetőjének, míg a felügyelő bizottságba Kiss Tibort, Lipták Katalint és Fodor Jánosnét jelölték ki.

A teljes határozati javaslatot 13 igen, 3 nem, 1 tartózkodással elfogadták.

 

 

A Békéscsabai Regionális Hulladékkezelő Mű használatára vonatkozó tulajdonosi hozzájárulás kiadása

A Békéscsabai Városüzemeltetési Kft. az önkormányzattól kéri, hogy adjon ki tulajdonosi hozzájárulást a békéscsabai regionális hulladékkezelő mű telephely használatához a TAPPE cégcsoport tagjainak. Ugyanis a TAPPE Kft. eljárást kezdeményezett a hulladékgazdálkodási engedélyének kiadására a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályánál. Ebben az eljárásban előírták, hogy a járművek és gyűjtőeszközök tárolási helyével kapcsolatosan nyújtson be a TAPPE Kft. nevére szóló telepengedélyt vagy a bejelentésről szóló jegyző által kiadott igazolás másolatát. A telepengedélyezési eljárás lefolytatásához szükséges az Önkormányzat tulajdonosi hozzájárulása. A TAPPE cégcsoport főtevékenysége hulladékgazdálkodási engedélyhez kötött, amely engedélyek érvényességének meghosszabbításánál a hatósági elvárásnak megfelelően kell igazolni azt a telephelyet, ahol a gépjárművek tárolása, karbantartása, mosása történik.

16 igen, 1 tartózkodás mellett szavazták meg az előterjesztést.

 

 

A szennyvízcsatorna üzemeltetésére átadott eszközök használatáról szóló megállapodás kiegészítése

Az önkormányzat a „Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése” című projektben beszerzett gépjárműveket használatra átadta az Alföldvíz Zrt.-nek. A megállapodásban szerint a használati díjat a 2018-2022 közötti időszakra 2017-ben határozzák meg. Az Alföldvíz Zrt. 10.652.119,- Ft+áfa/év összeggel javasolta a használati díjat a 2018-2022 közötti időszakban. A magasabb bérleti díj előírása a következő időtartamra nem indokolható, hiszen részben az eszközökkel végzett közszolgáltatás díja a rezsicsökkentési intézkedések miatt nem emelhető, a közszolgáltatási tevékenység gazdaságos ellátását így a költségek növekedése veszélyeztetné.

14 igen, 1 nem, 1 tartózkodás mellett fogadták el a javaslatot.

 

 

Egyházi temetők fenntartásának támogatása

Az Önkormányzat a 2017. évi költségvetésben 8.000.000,- Ft előirányzatot biztosít a temetőkkel kapcsolatos kiadásokra. A korábbi évekhez hasonlóan 2 millió forintot osztanak szét az egyházi temetők fenntartásának támogatására. A működő temetők üzemeltetői között 1 millió 500 ezer forintos, míg a lezárt temetők között 500 ezer forintos támogatást osztanak szét területarányosan. A fennmaradó 6 millió forintot a három legnagyobb egyházközösségek felújítási igényeit figyelembe véve osztanák szét a támogatási összeget. A Békéscsabai Evangélikus Egyházközösség Felsővégi temető útburkolat javításának csaknem 5 millió forintos bekerülési költségét 3 millió forinttal, a Páduai Szent Antal Plébánia Szarvasi úti temető és a Ligeti sori temetőkben 5-5 db kétrészes hulladéktároló kihelyezésének, valamint a Szarvasi úti temetőben 1 hektáros terület kitakarításának, helyreállításának, valamint a hulladék elszállításnak 3 millió forintos bekerülési költségéhez 2 millió 600 ezer forintos, valamint a Református Egyházközség kezelésében működő Mokry utcai temető 1 millió 500 ezer forintos útépítési bekerülési költségéhez 400 ezer forintos támogatást nyújtanak.

Takács Péter (LMP) arra kíváncsi az előterjesztés kapcsán, hogy  mi a magyarázata az evangélikusok 60 százalékos bekerülési költségét, a katolikusok 80 százalékát és azt, hogy a reformátusok a bekerülési költség töredékét kapták?

Szarvas Péter (Független) elmondta, hogy az alapterület volt a kiindulási alapja a támogatás elosztásának. A reformátusoktól pedig ekkora összeget igényeltek.

16 igennel egyhangúlag elfogatták

 

 

Határon átívelő programhoz csatlakozna a Békés Megyei Központi Kórház

A Békés Megyei Központi Kórház főigazgatója azzal kereste meg a csabai önkormányzatot, hogy elvi hozzájárulást kérjen az intézménynek az Interreg V-A Románia-Magyarország programban meghirdetett közös magyar-román határon átívelő uniós projektben való részvételhez. A projekt célja az onkológiai ellátás fejlesztése, a daganatos megbetegedések szűrési intenzitásának fokozásával, a daganatsebészet és az onkológiai ellátás infrastruktúrájának és eszközállományának korszerűsítésével. Célja továbbá elősegíteni az Arad, Békés és Temes megyékben lévő 4 kórházban a telemedicina feltételeinek kialakításával a szakorvosok közötti távleletezési és konzíliárusi tevékenységet.  

A projekt szakmai vezetője a Temesvári Városi Kórház lenne és a Békés Megyei Központi Kórház partnerként kapcsolódna a projektbe. Az első egyeztetést követően a vezető partner szándéknyilatkozatot küldött az intézmény számára, amelyben felkéri a projektben való részvételre és egyben biztosítja, hogy a projektben rendelkezésre álló 11 ,8 millió euró teljes költségvetésből hozzávetőlegesen 4-5 millió euró forrást használhatna fel.

Zelenyánszkiné Dr. Fábián Ágnes (Fidesz-KDNP) két dologra hívja fel a figyelmet az előterjesztés kapcsán: az egyik az, hogy 1,5 milliárd forint jut a két tagkórházra, és ehhez az önkormányzatnak nem kell forrást biztosítania. Ezen felüü arra kérte a lakosságot, hogy sokkal többet jelenjenek meg az onkológiai szűrővizsgálaton.

17 igennel egyhangúlag elfogatták az előterjesztést.

 

 

Az evangélikus iskola tornacsarnoka használatával kapcsolatos döntéshozatal

Idén tavasszal adták a Szeberényi Gusztáv Adolf Evangélikus Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola, Általános Iskola, Óvoda, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium tornaterme. A sportlétesítmény részben az önkormányzat tulajdonában lévő területre épült. A telek biztosításának ellentételezéseként a Békéscsabai Evangélikus Egyházközség, amely az iskola fenntartója vállalta, hogy kialakítja egy műfüves pálya alapját, valamint 11 tanéven keresztül 6 órában ingyenesen biztosítja a termet és a mosdókat egy kijelölt intézmény diákjainak, továbbá 11 évig évi öt alkalommal ingyenes tornaterem-használati lehetőséget biztosít az önkormányzat számára.

A közelmúltban megkereste Szarvas Péter polgármestert Köveskúti Péter, az Iskola igazgatója. Jelezte, hogy az órarend összeállítása kapcsán komoly gondjaik merültek fel, hiszen az intézmény 26 osztálya több, mint 700 tanulójának mindennapos testnevelését kellene megoldaniuk a hétköznapok során, s ez még az újonnan megépült tornaterem bevonásával is igen nehezen valósítható meg. Ezért az a kérése hogy, az Önkormányzat tekintsen el attól, hogy heti 6 órában más oktatási intézmény részére biztosítson testnevelés órai lehetőséget az Iskola tornatermében. Ugyanakkor felajánlotta, hogy az így „kiesett” napokat az Önkormányzat a hétvégeken sportcélokra – előzetes egyeztetéssel – szabadon felhasználhatja, ez 22 napot jelentene.  

16 igennel és 1 tartózkodással elfogadták az előterjesztést.

 

 

Pozsonyligetfalun épül emlékmű békéscsabai támogatással

A Kárpát-medencei Értékteremtő Alapítvány azzal a kéréssel fordult Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatához, hogy támogassa a pozsonyligetfalui emlékmű megépítését a 90 magyar levente lemészárlásának 75. évfordulója alkalmából. Az alapítvány fő feladatai közé tartozik a hagyományos értékek pusztulásának megállítása, a tárgyi és szellemi értékek megóvása. Az önkormányzat az általános keret terhére 50 ezer forinttal támogatja az emlékmű megépítését.

17 igennel egyhangúlag elfogatták a javaslatot.

 

 

Rendkívüli sporttámogatást kap két békéscsabai egyesület

A helyben kiosztott előterjesztésről Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) elmondta, hogy a bizottság terjesztette elő a javaslatot, amely Dr. Kerekes Attila ötlete volt.

Dr. Kerekes Attila (Fidesz-KDNP) kifejtette, hogy az önkormányzatoknak vannak önként vállat feladatai, ebben különleges Békéscsaba, mert kimagaslóan nagy arányban támogatja a város a sportot és a kultúrát. Úgy véli, hogy most különösen támogatni kell a sportot, mert fontos, hogy megtartsák Békéscsabán az ország legjobb atlétáit. Ezért javasolja, hogy támogassák a KOPP Békéscsabai Atlétikai Clubot és a Békéscsabai Előre Úszó Klubot is.

Szarvas Péter (Független) elmondta, hogy mindhárom nemzetközi sikereket elért sportoló iránt érdeklődnek más klubok is, emiatt legalább 3 éves szerződést kellene velük kötni. Az atlétikai klub anyagi forrásigényét ismerik. Úgy gondolja, hogy az önkormányzatnak és egy vállalkozói körnek érdemes lenne összefogni ezeknek a sportolóknak a megtartásáért. Hangsúlyozta, hogy megszavazza a 2 millió, illetve 800 ezer forintos támogatást, de ennél komplexebb lépéseket kell tenni véleménye szerint.

Kutyej Pál (Fidesz-KDNP) szerint ez a 2, 8 millió forint rövid időre lesz tűzoltás, ezért ki kell találni, hogyan tudnak majd versenyezni azokkal a városokkal, amelyek ennél többet tudnak kínálni. Bohus Richárd világbajnoki bronzérmes úszóról tudható, hogy befejezi tanulmányait az Egyesült Államokban, ami miatt azon gondolkodik, hogy hol telepedjen le. “Ez a 800 forint talán arra elegendő, hogy egy kicsit időt nyerjünk, mert az úszóról tudni lehet azt, hogy nem csak a sporttámogatás húzza Budapest felé, hanem a szíve is” – fogalmazott a képviselő.

Dr. Kerekes Attila (Fidesz-KDNP) véleménye szerint is alaposan át kell gondolni a nemzetközi szintű sportolók támogatását, de addig is ez a rendkívüli támogatás jelezné irányukba a város támogatását.

Kiss Tibor (Fidesz-KDNP) hangsúlyozta a már meglévő sporttámogatás számait is. Úgy véli, hogy az idei, 40,5 millió forintos főszáma jövőre is megmarad és a teljesítmény függvényében nagy összeg jut a kiváló egyéni sportolóknak is. Azt javasolta, hogy a következő költségvetés tárgyalásakor az önként vállalt feladatok forrásainál ne ezeket akarják majd megnyirbálni.

Miklós Attila (MSZP) hangsúlyozta, hogy olyan összegekről tárgyalnak, amelyeket ma az NB I-ben, vagy NB II-ben egy hónap alatt megkapnak a labdarúgók. Szeretné felhívni a figyelmet erre az értékaránytalanságra. Azt gondolja, hogy nem ezektől a támogatásoktól függ, hogy hol folytatják a pályafutásukat a békéscsabai atléták vagy az úszó.

Szarvas Péter (Független) kiemelte, hogy hamar el kell döntenie a grémiumnak, hogyan tudják segíteni a klubokat. Ugyanakkor azt gondolja, hogy ennek csak akkor van értelme, ha mind a három sportolót itt tudják tartani a városban az olimpia végéig.

Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) kiemelte, hogy ezzel a rendkívüli támogatással nem a három sportolót támogatják, hanem a két klubot. Emellett ő úgy értesült, hogy Baji Balázs nem marad Békéscsabán, így már csupán 10 milliót kap majd az atlétikai klub. Az úszó klub hatalmas támogatást hozott a városba a Szigligeti utcai óvoda medencéjéhez – jegyezte meg. Emellett rávilágított arra, hogy az atlétikai klubnak kimagasló utánpótlás nevelése van. A feltörekvő titánokat kellene támogatni és a Márton Anitát itt kellene tartani – zárta sorait a tanácsnok.

Kiss Tibor (Fidesz-KDNP) Miklós Attila megjegyzésére úgy reagált, hogy a labdarúgás esetében a város elsősorban az utánpótlást támogatja. Hozzátette, hogy a nemzetközileg elismert versenyzőknek lehetősége van pénzdíjas versenyeken is részt venni, ami segíti a felkészülésüket. Ő is javasolta egy három éves megállapodás feltételeinek a kidolgozást azzal a megkötéssel, hogy figyelembe kell venni a város likviditását.

Bíró Csaba (Fidesz-KDNP) hozzászólásában elmondta, hogy a város elsők között van azok között a városok között, akik rengeteg költenek a sportra. Hangsúlyozta, hogy pontosan azért dolgozták ki a jelenlegi sporttámogatási rendszert, hogy az egyéni sportolókat is megfelelően tudják támogatni, ezzel szeretnék erősíteni bennük a lokálpatriotizmust. Véleménye szerint az önkormányzatnak az a feladata, hogy minden forinttal, amit sportra költ, az legyen a céljuk, hogy a lehető legtöbbet tegyenek meg azért, hogy a következő generáció egészséges legyen és egyre többet sportoljon.

Az előterjesztés kapcsán a közgyűlés 2 millió forintos rendkívüli támogatást ítélt meg 16 igennel egyhangúlag a KOPP Békéscsabai Atlétikai Clubnak, valamint ugyancsak egyhangúlag 800 ezer forintos támogatást a Békéscsabai Előre Úszó Klubnak.

 

 

Szélesebb lesz a Kastély utcai temetőben a járda

Áprilisban határozott arról a közgyűlés, hogy a Kastély utcai temető megosztásáról és a rendezési tervéről készüljön előterjesztés a szeptemberben tartandó ülésre. Ennek nyomán július végén az önkormányzat munkatársai egyeztetést tartottak a Kastély utcai temető tulajdonosának képviselőjével, a Békéscsabai Evangélikus Egyházközséggel. Az egyeztetés alapján a temető jövőbeli használatára vonatkozóan felvázolt tervezett telekmegosztás és szabályozás a tulajdonos számára elfogadható és városépítészeti szempontból is megfelelő.

A tervek szerint a jelenleginél zavartalanabb gépjármű, kerékpáros és gyalogos forgalom biztosítható az Ilosvai utca temető felé történő szélesítésével, – a temető további, mintegy 68 méter szélességű sávja, amely a Kastély utcai telekhatáron kerülne kijelölésre, kegyeleti parkként működhetne, – a temető további része továbbra is temető besorolású maradna az 1951 hrsz.-ú és az 1952 hrsz.-ú ingatlanokig.

Takács Péter (LMP) arra emlékeztetett, hogy néhány közgyűléssel ezelőtt kezdeményezte a temető helyi védettség alá helyezését, javaslata azonban nem kapta meg a szükséges többséget. Most azt kérdezi, az Ilosvai utca szélesítésénél esnek-e oda sírok?

Lukácsi László főépítész jelezte, hogy ez így van, az exhumálásra és azok arrébb helyezésére szükség lesz majd a későbbiekben.

Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy ezen a szakaszon jelentősen megnövekedett a forgalom. Kéri, vizsgálják meg az egyirányúsítás lehetőségét és azt, ez hogyan érinti a szomszédos utcák forgalmát.

Kandelláberek is vannak a közterületen, emaitt is szükség lesz erre a felmérésre – egészítette ki Szarvas Péter (független) az előtte szólót.

1874-ben nyitották meg a temetőt, 1973-ban voltak az utolsó hantolások. A hozzátartozók támogatását valószínűleg nem váltja majd ki az elképzelés, ráadásul oda esik két második világháborús honvéd sírhelye is – jegyezte meg Takács Péter (LMP). Ezért javasolja, hogy törekedjenek arra, hogy ne bojgassák a sírokat és vizsgálják meg más útvonal kiépítésének lehetőségét.

Ha kisebbre veszik a nyomvonalat, akkor egy egyirányú forgalom elférhet, de kandelláberek vannak az út szélén. Ehhez a változtatáshoz mindenképp forgalmi rendet kell majd módosítani. A presbitérium jóváhagyására is szükség lesz majd a munkálatok megkezdéséhez – jelezte a főépítész.

 

 

Átkeresztelik a Tünde utcai futófolyosót

A békéscsabai önkormányzat tulajdonában és a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. kezelésében lévő Tünde utcai futófolyosó az elmúlt években több felújításon esett át, megújult, új sportburkolatot kapott. Méltó emlékét őrizné Medovarszki János középiskolai testnevelő tanárnak, főiskolai docensnek, ha a születése 80. évfordulója alkalmából a sportlétesítmény a Medovarszki János Futófolyosó elnevezést viselhetné. Medovarszki János sportpályafutása, sportvezetői tevékenysége, sporttörténeti kutatásai, kimagasló edzői munkája, emberi nagysága egyaránt méltóvá teszik, hogy Békéscsabán sportlétesítményt nevezzenek el róla.

Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) Medovarszki János méltatása mellett elmondta, egy emléktáblát is elhelyeznének a futófolyosó mellett. A grémium elfogadta az előterjesztést.

 

Új elnök a Balassi Közalapítvány kuratóriumának élén

Szeleczki Erzsébet, a Balassi Közalapítvány kuratóriumának elnöke Békéscsabán, 2017. augusztus 22. napján kelt írásbeli nyilatkozatában jelezte, hogy megbízatását 2017. december 1. napjáig kívánja ellátni. Szükségessé vált ezért új elnök megválasztása. Helyére a Békéscsabai Kazinczy Ferenc Általános Iskola intézményvezetőjét, Laczkó Irént javasolják.

17 igennel elfogadták az előterjesztést.

 

Kistérség: még vizsgálják, benyújthat-e polgári jogi igényt az önkormányzat

A Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás és a fenntartásában működő intézmények vonatkozásában még 2015-ben tett feljelentést a békéscsabai önkormányzat. Ennek nyomán 2015. december 3-án nyomozás indult a Békés Megyei Rendőrfőkapitányságon. Az Országos Rendőr-főkapitányság végül a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságot jelölte ki a további eljárás lefolytatására, amely 2016. január 12-én hűtlen kezelés bűntett és más bűncselekmény tárgyában, illetve zugírászat vétség tárgyában az ügyek elkülönítését rendelte el és az utóbbi esetében az eljárást a Gyulai Járási és Nyomozó Ügyészséghez tette át.

A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság a 2016. december l-én kelt határozatával hűtlen kezelés bűntett tárgyában folytatott nyomozást – mivel a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg a bűncselekmény elkövetése és az eljárás folytatásától sem várható eredmény – megszüntette.

A Gyulai Járási és Nyomozó Ügyészség a 2017. június 20-án kelt határozatával zugírászat vétség tárgyában folyamatban volt nyomozást – mivel a cselekmény nem bűncselekmény – megszüntette. A polgári jogi igény érvényesítése lehetőségének vizsgálata a Jogi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottságnál – Dr. ‘Bagdi László ügyvéd bevonásával – folyamatban van.

16 igennel és 1 tartózkodással elfogadták az előterjesztést.

 

Módosul a járási megállapodás

Év elejétől jelentősen átalakult a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és hatásköri struktúrája, amelynek alapvető célja a járási hivatalok megerősítése volt. A szervezeti átalakulással számos, korábban megyei szinten ellátott elsőfokú feladat- és hatáskör került át a járási hivatalokhoz és ez a változás leginkább a Békéscsabai Járási Hivatalt érintette, amely 2017 januárjától elsőfokú hatóságként megyei illetékességgel jár el számos ügyben. A hatásköri változások eredményeképpen a Járási Hivatal létszáma 185 főről 489 főre emelkedett. A békéscsabai önkormányzat a Szabadság téri épületében további 3 darab, összesen több mint 57 négyzetméter jelenleg hasznosítható irodahelyiséget szabadít fel a kormányhivatal számára, melyben 2017. október 2-tól a Családi Csődvédelmi Szolgálat működik majd.

17 igennel elfogadták a határozati javaslatot.

 

 

Hosszú vitákat hozott magával a szeptemberi ülés. Fotó: VD

 

 

Drágább lesz a diétás gyermekétkeztetés

A diétás étkeztetés intézményi térítési díjai korábban 2016. július 1-től kerültek módosításra. A Békéscsabai Gyermekélelmezési Intézmény a diétás étkeztetést már több éve vásárolt szolgáltatás útján látja el. Idén egy ajánlatevő pályázott a szolgáltatás ellátására, amely azonban előző szerződésében foglalt áraihoz képest jelentős emelkedést tartalmaztak, a nettó több mint 11 millió 500 ezer forintos ajánlatában, melyben n az előző szerződéshez képest a nyersanyag-költség növekedése átlagosan 59 %- os a rezsi költség növekedés átlagosan 90 %-os volt. A diétás étkeztetés zavartalan biztosítása érdekében az Intézménynek nem maradt más választása, mint hogy a szerződést az egyetlen ajánlattevővel kellett megkötnie.

A diétás étkeztetéssel kapcsolatos többletköltségek egy része a térítési díjak emelkedése kapcsán – a kedvezmények mértékének figyelembe vételével – a szülőket (50 %-os kedvezmény feletti rész megtérítése), valamint az Intézményt (50 %-os kedvezmény biztosítása, és a rezsiköltség teljes növekménye) terheli.

A gyermekélelmezési intézménynek a soron következő költségvetési rendeletmódosításnál várhatóan 4 millió forintos többletigénye merül fel a diétás étkeztetés többletköltségei miatt.

50 százalékos nyersanyagköltséget és 90 százalékos rezsiköltség-növekedést talált az előterjesztésben Kocziha Tünde (Jobbik). A képviselő ezt azért is furcsálta, mert az élelmiszerárak áfája és a rezsicsökkentésnek nem ilyen hatással kellene lennie véleménye szerint.

Bíró Csaba (Fidesz-KDNP), a Békéscsabai Gyermekélelmezési Intézménynek vezetője arra emlékeztetett, hogy korábban azért nem döntöttek erről az előterjesztésről, mert a diétás étkeztetés díj-növekedését nem akarták a szülőkre terhelni. Az intézménynek nincs olyan konyhája, ahol ilyen ételeket készítenének, ezért vásárolniuk kell a szolgáltatást. Újabb kört hirdettek, nem pályáztak rá, csak az a cég, amely eddig is szállított. Mivel a feladat kötelező, nincs más megoldás – vélte Bíró. A szülők nyersanyag költséget plusz áfát fizetnek, ami véleménye szerint jól működik. A javaslat az, hogy maradjon a jelenlegi rendelet. Az intézményben nem tehetnek különbséget gyermek és gyermek között, ahhoz, hogy csökkenjen a díj, szociális alapon kellene megoldást találni. A képviselő hozzátette: ennél olcsóbban ezt a feladatot nem lehet ellátni.

Korrektnek tartja az eljárást, azt viszont felháborítónak tartja, hogy egyedüli pályázóként, ilyen feltételek mellett ad ajánlatot egy cég – fűzte hozzá Kocziha Tünde (Jobbik).

Rövidebb szóváltás után Hanó Miklós (Fidesz-KDNP) azt kérdezte, ha ilyen drága a szolgáltatás, akkor a város nem tudná ezt maga elvégezni?

A diétás étkeztetés rendkívül érzékeny szegmens, speciális konyha, nyersanyagok és személyzet kellene az ételek elkészítéséhez, amelynek kialakítása gazdaságtalan lenne, ráadásul több száz millió forintba kerülne – vázolta a helyzetet Bíró Csaba (Fidesz-KDNP).

Az előterjesztés végül megkapta a szükséges többséget.

 

 

Hitelprogramból újulhatnak meg békéscsabai lakóházak is – ha lesz rá jelentkező

2017 április 18. napján megjelent az európai uniós forrásból finanszírozott, „Lakóépületek energiahatékonyságának és megújuló energia felhasználásának növelését célzó hitel” elnevezésű hitelprogram, amelyben lehetőség van a lakóépületek energiamegtakarítását célzó felújítására. A Hitelprogram iránt a békéscsabai lakosság részéről is igen nagy az érdeklődés. Annak érdekében, hogy minél több békéscsabai család részt tudjon venni a jelentős előnyökkel járó hitelprogramban, a közgyűlés döntött arról, hogy az önkormányzat lakóépület energiahatékonyságának és megújuló energia felhasználásának növelését célzó hitel törlesztéséhez támogatást biztosít önként vállalt feladatként.

Várhatóan ebben az évben mintegy 60-70 épület (2800-3000 lakás), a későbbi években összesen 120- 130 épület (5500-6000) lakás kíván csatlakozni a programhoz. A pozitív hitelbírálat esetén 12- 15 milliárd forint kamatmentes kölcsönhöz juthatnak a békéscsabai lakóközösségek.

Amennyiben az előzetes jelzések szerinti lakásszám csatlakozik a programhoz az önkormányzatnak az első években kb. 35-36 millió forintot kell évente beterveznie a támogatás biztosításához az adott évi költségvetési rendeletekbe.

Szarvas Péter (Független) utalva az első napirendre azt mondta, az előterjesztés szemlélete helyes, de azt célozza, hogy az önkormányzat kötelezze el magát 7 évre. Ez az első évben mintegy 35-40 millió forintos kiadást jelentene a városnak. Ezért azt javasolja, hogy egy olyan programot szavazzanak meg ehelyett az előterjesztés helyett, amely ennél jobb takarékoskodik. Továbbá a város hozzon létre egy pályázati rendszert és a támogatási rendszernek egy 5 millió forintos felső határt szabjanak meg.

Herczeg Tamás (Fidesz-KDNP) pontosított: szerdán beszélt a lakásszövetkezet jogászával, aki arról tájékoztatta, hogy az első évben várhatóan 6 darab 10 emeletes tömbben élő lakóközösség pályázna. Ezeknek a pályázatoknak a pozitív elbírálásában bíznak. Ha mind a 6 társasház nyer, akkor az első évben havi 1000 forintos támogatás jut egy háztartásnak, ez a város számára havonta egy 300 ezer forintos kiadást jelentene. Véleménye szerint nehéz lenne a pályázati rendszerben határokat szabni: meghatározni azt, hogy ki miért nem kaphatja meg az önkormányzati támogatást. A képviselő szerint a program a jövő évi költségvetést még nem terhelné meg. Továbbá javasolta a közgyűlésnek azt, hogy vegye komolyan a saját klíma stratégiáját.

Szarvas Péter (Független) szerint a Herczeg Tamás hozzászólásában elhangzott számok alapján már nem annyira riasztóak az adatok, mint azok, amelyek az előterjesztésben szerepelnek. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kormány már eleve támogatja a pályázó családokat. Szerinte a város is támogathatja ezeket a háztartásokat, de egy felső határt szabjanak meg, mert csak úgy kezelhető biztonsággal a költségvetésben ez az önként vállalt feladat. Szeretne garanciákat beépíteni a rendeletbe.

Nagy Ferenc (Független) alpolgármester felhívja a figyelmét a grémiumnak arra, hogy Tarné Stuber Éva pénzügyi osztályvezető egy észrevételt fűzött az előterjesztéshez, amelyben kitért arra, hogy nem vállalhatják a pályázók számának ismerete nélkül a költségek támogatását. Az alpolgármester szerint pályázati rendszer kialakításában is gondolkodni kellene.

Takács Péter (LMP) szerint nem egyszerre fogják beadni a kérelmeket a pályázók, hanem folyamatosan. Továbbá emlékeztette a képviselőket, hogy Békéscsaba már vállalt a panelprogramnál hasonló támogatásokat, azokat sikeresnek ítélte.

Herczeg Tamás (Fidesz-KDNP) elmondta, hogy az állami támogatás abban jelenik meg, hogy kamatmentes a kölcsön. Véleménye szerint ez a program segíthet a későbbiekben a lakásfenntartási támogatások csökkentésében.

Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) szerint ez az a támogatás, amellyel a legtöbb békéscsabai családot ténylegesen támogatná az önkormányzat. Kifejtette, hogy szerinte nem szerencsés, ha a közgyűlés szűkíti a városi támogatás célcsoportját. Hozzátette: az idősebb korosztály nem mer egy ilyen programba belevágni, mert 20 évre szól a hitel, nekik kell motivációt nyújtani. A tanácsnok emlékeztetett arra, hogy a város önként vállalt feladatai között a közgyűlés osztja fel a forrásokat, ezt véleménye szerint előtérbe kellene helyezni. 45 éves panel épületeken, ezzel a támogatással nem csak segíthetne a város, hanem ösztönözhetné a lakosságot, hogy belevágjanak a programba.

Kaposi László (DK) szerint is indokolt lenne felső határt szabni a támogatási keret esetében. Véleménye szerint ha az állam megtette, amit tehetett, akkor a város is megteheti, hogy segít. Ha Békéscsaba máshogyan nem tudja megoldani, akkor szociális alapon támogathatná a rászorultakat.

Nagy Ferenc (Független)úgy vélte, hogy a társasházak támogatásával már differenciál az önkormányzat, mert a családi házak esetében nem merült fel a támogatás lehetősége.

Takács Péter (LMP) a anelprogram tapasztalataira hivatkozva azt mondta, hogy nem egyszerre érkeznek majd be a kérelmek az önkormányzathoz. Szerinte egy áthidaló megoldás lehet, ha most elfogadják ezt az előterjesztést, és a következőkben 2019-re meghatároznak egy felső keretet.

Nagy Ferenc (Független) elmondta, hogy továbbra is egyetért az előterjesztés céljával, de eddig az előző két alkalommal ebben a témában benyújtott javaslatban nem látszott, a jelenleg látható 300 millió forintos keretösszeg, amely várhatóan a következő években terhelné a város költségvetését a támogatás miatt.

Szarvas Péter (Független) úgy reagált Nagy Ferenc hozzászólására, hogy ezért javasolta azt, hogy legyen egy felső korlát. Véleménye szerint az nem lehet prioritás a városi költségvetés tervezésekor, hogy minden feladatott elvállalnak, amit annak idején majd csak megoldanak valahogy. Ezért javasolta egy új rendelet megalkotását.

Kiss Tibor (Fidesz-KDNP) azt mondta, ha a gémium egyetért a javaslat elveivel, akkor most fogadják el ezt az előterjesztést, és ha már látják a költségvetési sarokszámokat, akkor tudják majd módosítani a támogatásról szóló rendeletet. Kiemelte, hogy a társasházi törvénnyel az a baj, hogy nem kell a lakóközösségi kétharmad sem ahhoz, hogy a fejlesztésekre pályázzon a társasház, ezzel a támogatással segíthetik azokat is, akiknek nincs elég forrásuk a hiteltörlesztésére.

14 igennel  3 tartózkodás mellett elfogadták az előterjesztést.

 

 

Fűzfák és akciócsoport a kérdések közt

Takács Péter (LMP) az Élővíz-csatorna menti fűzfákról kérdezett, néhány közgyűléssel ezelőtt ugyanis felmerült, hogy probléma van velük. Az Árpád-fürdőtől a Kiss Ernő utcai hídig megtörtént a bejárás, a szakaszon a szakvélemény szerint csak egy fát kell kivágni – vázolta a helyzetet a képviselő. Azt kéri, legyen erről lakossági tájékoztatás. Örömét fejezte ki ugyanakkor, hogy az Aradi Vértanúk ligeténél nem kell fákat kivágni. A helyi akciócsoportokról is kérdezett, arra emlékeztetett, tavaly nyár elején kettő is alakult. Azt kérdezte, van-e hír az ezzel kapcsolatos TOP-os pályázat elbírálásról?

A polgármester hivatalos értesítést utóbbiról nem kapott, de sajtótájékoztatóról van tudomása.

Miklós Attila (MSZP) hivatalos tájékoztatót kért az ülésen sokat emlegetett M44-esről akár a Miniszterelnökségtől, akár a NIF-től, akár a polgármestertől. A jegyzőtől azt kérdezte, hogy azokat a szakvéleményeket, amelyeket az Alföldvíz Zrt-ről kért, megkaphatja-e?

Herczeg Tamás (Fidesz-KDNP) a helyi akciócsoport tagjaként arról tájékoztatott, hogy a Közösségvezérelt helyi fejlesztésekről szóló pályázat nyert. Emlékeztetett arra, hogy a pályázat benyújtása heves vitát váltott ki. A tanácsnok kiemelte azt is, e hó végéig el kell készülnie egy újabb tervezetnek. A pályázati támogatást azonban az egész ország területén megfelezték, ehhez kell majd igazítani a békéscsabai akciótervet is.

Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) bejelentette, hogy a legutóbbi frakcióülésen Herczeg Tamást frakcióvezető-helyettesnek választották meg.

Zámbori Eszter, Varga Diána

Megosztás:

Címke: , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,