A nyári szünet előtti utolsó közgyűlését tartotta csütörtökön Békéscsaba képviselőtestülete. A grémium több mint 30 napirendi pontról tanácskozott a nyilvános ülésen, míg zárt körben határoztak arról, ki kapja a Közgyűlés Elismerése kitüntetést és a Békéscsaba Ifjúságáért díjat.
Napirend előtt: képviselő csatlakozna a fűzfák vizsgálatához, családbarát település lett Békéscsaba
Ahogy azt korábban már a polgármester jelezte, az Élővíz-csatorna mentén a fűzfákkal problémák vannak - emlékeztetett Takács Péter (LMP). A képviselő jelezte, szeretne az előkészítési folyamathoz csatlakozni.
Szarvas Péter szerint jól látható, hogy amikor a Derkovits, vagy az Árpád soron haladnak, megromlott az állapota a fáknak, ezért érdemes felvenni a kapcsolatot a Köviziggel. A városüzemeltetést kéri arra, hogy járjanak utána a dolognak.
Budapesten, a Három Királyfi, Három Királylány Alapítvány először adott át családbarát díjat települési önkormányzatoknak. Az elismerésben azok részesülhetnek, ahol létezik az alapítványnak bázisa, illetve a közösségek, rendezvények, fejlesztések, támogatások jól tükrözik a családbarát gondolkodásmódot. Herczeg Tamás (Fidesz-KDNP) jelezte, ő vehette át a díszdiplomát, amelyet Békéscsaba önkormányzata kapott.
Több pénzből gazdálkodik a város
Ha azt gondolta, hogy az idei költségvetési rendelet megalkotása után néhány hónappal nem változik a város büdzséje, naiv volt: már júniusban módosul a főösszeg. A jó hír az, hogy a keret 1,7 milliárd forinttal nő, vagyis az 30,2 milliárd forintra kerekedik. Az új rendelet már magában foglalja a 2016-os költségvetés maradvánnyal növelt költségvetési előirányzatokat, valamint az idei első féléves előirányzat-változásainak tételeit. A rendeletmódosítás emellett tartalmazza a többletbevételeket, a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosításokat, intézményi saját hatáskörű előirányzat-módosításokat, az intézmények részére támogatásként átcsoportosított előirányzatokat is.
14 igennel, két tartózkodással és egy tüsszentéssel erősítették meg a határozatot.
Drágulhat a diétás gyermekétkeztetés
Habár a normál gyermekétkeztetés intézményi térítési díjai idén március 1-től emelkedtek, a módosítás nem érintette a diétás étkeztetést. Ebben jelenleg 50 olyan ellátott érintett, akiknek szakorvos igazolta, hogy állapotának megfelelő diétás étrendre van szüksége. Mivel a Békéscsabai Gyermekélelmezési Intézménynek lejár a diétás étkeztetésre vonatkozó szerződése a Junior Zrt-vel, ezért az intézmény árajánlatokat kért be, amelyre egy ajánlat érkezett, ez azonban jelentős emelkedést tartalmaz. A szakmai bizottság nem fogadta el az átlagosan 65 százalékos ár növekedést, ezért újabb ajánlatokat kértek. Erre a körre is csak egy ajánlat érkezett, méghozzá az első, ám ez is komoly áremelkedéssel kalkulál. Ez azt jelenti, hogy amellett, hogy emelkednek a térítési díjak, a gyermekélelmezési intézménynek a kedvezmények feletti részt le kell nyelnie, ami 3 millió forintos pluszköltséggel jár.
Néhány hónapja tárgyaltak a gyermekélelmezés lehetséges átalakításáról - elékeztetett Bíró Csaba (Fidesz-KDNP), aki egyben a Békéscsabai Gyermekélelmezési Intézmény vezetője. Megjegyezte, az utóbbi években nem változtak a térítési díjak, ugyanakkor az is látszik, ha külső szolgáltatóra bízzák a diétás ételek elkészítését, ilyen magas áremelkedésre kell számítani. Költséghatékonyság szempontjából olcsóbban, jobban lehetne végezni ezt a tevékenységet a gyermekélelmezési intézményen belül - tette hozzá a képviselő, hiszen mint mondta, az az érdek, hogy a szülőknek minél kevesebbet kelljen fizetniük, a gyerekek viszont jó minőségű ételekhez jussanak.
Takács Péter (LMP) azt reméli: az intézmény eljut arra a szintre, hogy vállalni tudja a diétás ételek elkészítését. Ugyanakkor azt kérdezte, van-e elehetőség a költségvetésben arra, hogy külön támogatást különítsenek el a diétás étkeztetés támogatására?
A szülők a nyersanyagköltséget, plusz áfát fizetnek, minden más az önkormányzatot terheli, ami mintegy 170 millió forintos terhet ró a városra - jelezte Bíró Csaba (Fidesz-KDNP). Ez felveti azt a kérdést is, hogy mi alapján különböztetik meg az étkező gyerekeket? Aki egyébként is speciális ételeket fogyaszt, jól tudja, hogy milyen drágák a nyersanyagok, nincs ez másként a diákélelmezésben sem - jegyezte meg. A képviselő hozzátette: szigorúak az előírások a speciális konyhákra nézve, durva költségbecslést említve a képviselő szerint 100 milliós beruházást kellene végrehajtani a békéscsabai intézményen ahhoz, hogy diétás ételeket készíthessen. Ehhez képest jóval alacsonyabb a vásárolt szolgáltatás - tette hozzá a politikus.
Ha valahol fejlesztésre van szükség, az a gyermekélelmezés - jegyezte meg Takács Péter (LMP) hozzátéve: egyetért képviselőtársával, de mint mondta, azzal, ha megvizsgálják a pénzügyi lehetőséget, nem vesztenek semmit.
Ne tegyünk különbséget a gyerekek között, attól, hogy nagyobb gondoskodást igényelnek a diétásan étkező gyerekek, miért fizessenek 59 százalékkal többet? - fogalmazott dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP), aki arra tett javaslatot, ebből az emelkedésből 54 százalékot vállaljon át az önkormányzat.
Herczeg Tamás (Fidesz-KDNP) szerint lehetséges a technikai kivitelezése annak, hogy segítsék ezeket a családokat. A következő közgyűlésre akár tudnának olyan határozati javaslatot hozni, amellyel támogathatják a speciális étkeztetésben résztvevőket.
Másoknak 5 százalékkal nőtt az étkeztetésük, nem fair, hogy csak azért, mert valaki speciális szolgáltatásra szorul, nagyobb összeget kell fizetnie - mondta dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP).
Ha jól tudja, vannak olyan gyerekek, akik ingyenesen étkeznek, ez a diétás étkeztetésre nem vonatkozik? - kérdezte Kaposi László (DK).
Tarrné Stuber Éva, a pénzügyi osztály vezetője azt jelezte, hogy a speciális étkezésben az 50 gyermek után a szülők nem fizetnek többet, mint 50 százalék. A betegségből fakadóan csak 50 százalékos térítési díjat fizetnek, de akár olyan eset is előfordul, amikor ingyenesen kapják a szolgáltatást. Rendeleti szinten lehet meghatározni, hogy a város milyen további kedvezményeket kap - tette hozzá az osztályvezető, aki megjegyezte, Békéscsabán a többi megyei jogú városhoz képest így is egyedi támogatási rendszer van.
Az előterjesztésről végül nem szavaztak, később visszatérnek a kérdésre.
Szigorodik a koldulást tiltó rendelet
A Békés Megyei Kormányhivatal április 6-án azzal a kérdéssel kereste meg a csabai önkormányzatot, hogy milyen intézkedéseket tett a koldulás elkövetésével kapcsolatban. Az indoklás szerint ugyanis civil megkeresés érkezett a hatósághoz arról, hogy a helyi szabályozás teret adhat a kolduló rendek, civil vagy egyéb szervezetek adománygyűjtésének szankcionálására is. Emellett meglátásuk szerint párhuzam van a helyi szabályozás és a szabálysértési törvény egyes rendelkezései közt.
A vonatkozó békéscsabai rendelet különböző kategóriákban határozza meg a közterületek listáját, így például a kiemelt (extra) és I. kategóriába tartozó közterületek közé tartozik a teljes belváros. Miután az önkormányzat megküldte a kormányhivatalnak a kért információkat, azt kérte, a város rendeljen el utólagos hatásvizsgálatot, amelynek eredményéről küldjön tájékoztatást. Ezen felül azt ajánlották, fontolja meg a városvezetés, indokolt-e fenntartani a helyi szabályozást, hiszen a bírságolás eredménytelen, éppen ezért visszatartó ereje sincs.
Mivel mind a helyi jogalkotók, mind a lakosság igényelte, hogy a koldulással szemben a hatóság fellépjen, ezért a rendeletet várhatóan finomhangolják (a néma koldulást nem bírságolták, ezt követően ezt is szövegezik).
Az előterjesztő külön kitér arra, hogy a “néma koldulásért” kiszabott helyszíni bírságot eddig egyszer sem tudták behajtani, ugyanakkor a jogszabály megléte lehetőséget biztosít a közterület-felügyelők számára, hogy ezentúl fellépjenek a “szánalmat keltő módon” koldulókkal szemben a kiemelt és a extra övezetben, így kiszorítva ezeket a cselekményeket a területről.
A határozati javaslatot 15 igennel egyhangúlag elfogadta a testület.
Pont kerülhet a hulladékügy végére
Ahogy arról korábbi tudósításainkban már beszámoltunk, június 30-ával felbontja az önkormányzat a szerződését a Békéscsabai Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft-vel, mivel annak megfelelőségi tanúsítványát visszavonta a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. Eddig a helyi társaság látta el a békési megyeszékhelyen a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást. Hogy ez továbbra is zavartalan maradjon, új közszolgáltatót kell megbízni, ami úgy tűnik, a Délkelet-Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás lesz. Ennek 100 százalékos tulajdonában áll a DAREH Bázis Zrt, mely magát a hulladékszállítást végzi majd - habár nem pontosan ugyanerről, de négy egymást követő előterjesztés is erről szól, egymáshoz kapcsolódva.
Nagy Ferenc (Független) elsőként kiemelte, az előzményeket ismeri a testület, a DAREH elkezdte munkáját, kijelölték, mint közszolgáltatót. Hozzátette, van egy önként vállalt feladat, a városnak választania kell. Az alpolgármester aláhúzta, nem rossz, hogy a DAREH lesz a közszolgáltató, mivel környezetbarát rendszer működik majd. Hozzáfűzte, a tárgyalásokon az volt a feladat, hogy megállapodjanak a feladatellátási szerződést illetően. Nagy Ferenc elmondta, tisztázni kell a szerződés sorsát, hiszen van egy megegyezési javaslat a Tappe Kft.-vel is, amely a hulladékot jelenleg szállítja.
Takács Péter (LMP) jelezte a polgármesternek, hogy amikor legutóbb tárgyaltak a visszavonással kapcsolatban, akkor felhívta a figyelmet arra, hogy hat hónapig még működik a feladatellátás, ezért nem érti ezt a rohanást. Ha a feladatellátást érintő napirendről hamarabb szavaznánk, majd szeptemberben nem születne megegyezés, akkor bajba kerülhet a város.
Szarvas Péter (Független) úgy fogalmazott, nem gondolná, hogy rohanásban hoznának döntést, a válasz erre az, hogy havonta több millió forintot takaríthat meg a város.
Kozma János, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. vezetője elmondta, ez a konstrukció, ami most az asztalon van, havonta 30 milliós megtakarítást hoz a város számára már júliustól. Hozzátette, a Tappe Kft-vel 317 milliós éves összegről lehet beszélni, az új megállapodás szerint ez csak 270 millió. Onnantól kezdve, hogy átadják a Bázis Zrt.-nek a feladatot, annyit kell a Tappe-nek fizetni, amit a DAREH-től kap a város az adott feladatokra. Leszögezte, ez a Tappe részéről is engedmény, a városnak a szemétszállítási díjat nem kell kiegészíteni egy forinttal sem.
Ezt a határozati javaslatot 13 igen és 3 tartózkodás (Fülöp Csaba, Miklós Attila, Takács Péter) mellett elfogadta a testület. A hulladékgazdálkodási rendelet módosítása 13 igen és 3 tartózkodás (Fülöp Csaba, Miklós Attila, Takács Péter) mellett megkapta a szükséges többséget.
A hulladékgazdálkodási feladatokról már más kép alakult ki: Csicsely Ilona (Fidesz-KDNP) jelezte, Békéscsaba külterületén a szemétszállítás még nem megoldott, a lakosok többször keresték meg a képviselőt.
Szarvas Péter (Független) megjegyezte, Tímár Ella képviselőtől is kapott hasonló megkeresést, arra emlékeztetett, folyamatosan foglalkoznak a kérdéssel.
Nagy Ferenc (Független) alpolgármester megjegyezte, természetesen ez plusz pénzbe kerül, több megoldás van, amit felvetettek már Molnár Sándornak, a társulás elnökének is. Hozzátette, valószínűleg erre külön forrást kell találni.
Szarvas Péter (Független) szerint több fontos kérdésben is meg kell egyezni: milyen edényzetben zajlana a gyűjtés, mi számít elérhető helynek, milyen gyakorisággal történne a szállítás, hogyan lehet megelőzni az illetéktelen hulladékkihelyezést.
Miklós Attila (MSZP) is fontosnak vélte a kérdést, de megjegyezte, amennyire tudja, a város beszerezte az edényzeteket, a járműveket, majdnem minden rendben van, miközben az állam nyomul a közszolgáltatás területén, az elmúlt négy hónapban pedig nem ment a számlázás. A képviselő hozzátette, a jelenlegi színvonalat a Tappe biztosítja, a DAREH megkapta ezt a tanúsítványt, miközben egy gramm szemetet sem vitt el.
Szarvas Péter (Független) úgy vélte, Miklós Attila rémeket lát, a polgármester véleménye szerint a szerződés garanciát ad a kulturált feladatellátásra.
Bíró János (Fidesz-KDNP) megerősítette, jogos a peremterületek igénye, többször kapott olyan megkeresést, hogy ők is fizetnének a szolgáltatásért, támogatnák ezt a lépést, ráadásul a veszélyes hulladékot sem tudják elhelyezni.
Molnár Sándor, a társulás elnöke, Vésztő polgármestere is válaszolt a felvetődő kérdésekre. Mint mondta, jelenleg a jogszabály szerint nem kötelező a külterületen végezni ezt a szolgáltatást, de helyi rendeletet lehet módosítani, több megoldás van erre, akár zsákos rendszer, akár zárható pontok. Hozzátette, ennek a finanszírozására közös megoldást, forrást kell találni. Molnár Sándor elmondta, a veszélyes hulladékok gyűjtése nem a szervezett gyűjtéskörébe tartozik, szintén külön kell megoldani. Példaként említette, hogy a lomtalanítás ide tartozik, de a veszélyes hulladékot nem lehet kihelyezni. Abban, hogy a város, a lakos vagy a szolgáltató fizet, abban meg kell egyezni. A társulás elnöke hangsúlyozta, a Bázis Zrt. nem régóta működik, de a tapasztalat megvan. Véleménye szerint fontos, hogy a szolgáltatás ne kerüljön többe a városnak, a lakosnak, hozzátette, ha az előnyöket nézik, akkor a lakosok számára nem hátrányos, a város számára pedig előnyös. Molnár Sándor kiemelte, negyedéves számlázás van, kéthónapos csúszásban van a rendszer, nehéz egységesíteni az adatbázist a korábbi szolgáltatók munkája alapján.
Miklós Attila (MSZP)továbbra is az eszközök, a járművek és az edényzetek iránt érdeklődött. Hozzátette, nem felhőtlen a viszony a társulással, mivel a város küldött delegáltat, de a “DAREH kirúgta őt”. A város számára egy működőképes rendszer a lényeg – tette hozzá az MSZP képviselője.
Molnár Sándor kiemelte, a DAREH Zrt. egy döntéshozó szerv, gazdasági tevékenységet nem végez, ezért hozta létre a Bázis Zrt.-t. Válaszában leszögezte, Hanó Miklós volt a delegált, nem kirúgták, hanem lemondott, innentől Szarvas Péter polgármester képviseli tovább a települést. Az eszközparkot érintve kiemelte, több pályázat is volt, szelektív szolgáltatáshoz kapcsolódó járműveket, edényeket szereztek be. Molnár Sándor egy új, 2,5 milliárdos pályázatról is beszámolt, ami a vegyes, kommunális hulladékok begyűjtését, illetve a hibás edényzetek cseréjét érinti.
Nagy Ferenc (Független) megjegyezte, az eszközök jó részét akkor kapják meg, ha a Bázis Zrt.-t kijelölik szolgáltatónak. Hozzátette, nem híve a sárga zsákoknak, szükség van a sárga kukákra, véleménye szerint minél hamarabb meg kell oldani ezt a helyzetet.
Molnár Sándor úgy reagált: a válogatómű biztonságosan működik két műszakban, de akár háromra is képes. Hozzátette, a külterületen élők ugyan fizetnek, de a fajlagos költség nem ugyanakkora, mint belterületen, mindenhol a helyi felkészültségnek megfelelően kell dönteni.
Szarvas Péter (Független) megerősítette, a szelektív kukák kihelyezését várja a város, tudomásul vették, hogy ez csak akkor lehet, ha a Bázis Zrt. a szolgáltató.
A pénzügyi bizottság javaslatát 13 igen és 3 tartózkodás (Fülöp Csaba, Miklós Attila, Takács Péter) mellett megkapta a szükséges többséget.
A képviselők emellett tájékoztatást kaptak az előző DAREH taggyűlésen történtekről, amellyel kapcsolatban Takács Péter (LMP) több kérdést is intézett a jelenlévő társulási elnökhöz. Ebben azt kérdezte például, miért fordulhat az elő, hogy négy egymást követő taggyűlés is elmaradt határozatképtelenség miatt, vagy azt, hogy milyen igényei vannak bent jelenleg Békéscsabának a társulásnál.
A 33 milliós ingatlanbeszerzés egy korábbi, nagy ingatlanbeszerzésre vezethető vissza, ami csak a projektzáráskor lett bevezetve a dokumentumokba. Az, hogy miért nem vettek részt a tagok az üléseken, azt ők döntötték el, utalt Molnár Sándor arra, hogy szerinte nem bojkottról volt szó a DAREH közgyűlése kapcsán, mint ahogy azt Takács Péter megjegyezte. Az edényzet beszerzése, az eszközök és a közszolgáltatás biztosítása élvezett eddig privilégiumot - fogalmazott a társulás elnöke.
13 igen, 2 tartózkodás (MSZP) tartózkodás mellett fogadták el a javaslatot.
Felülvizsgálták Békéscsabai esélyegyenlőségi programját.
A 2013-ban elfogadott intézkedési terv alapján számos olyan pályázat van folyamatban, amely elősegíti az esélyegyenlőséget Békéscsabán - kezdődik az előterjesztés. Ilyen beruházás például a jaminai rendelő felújítása, vagy akár a bölcsődék, óvodák fejlesztése, időskorúak nappali ellátásának, vagy többek között az egészségügyi alapellátás korszerűsítése, amelynek keretében új védőnői centrumot alakítanak ki. Az említetteken kívül számos fejlesztés történik a városban, amelyek hozzájárulnak a közszolgáltatásokhoz való egyenlőesélyű hozzáférés biztosításához és az akadálymentes környezet kialakításához - szögezi le az előterjesztés. A pályázatok mellett az önkormányzat saját költségvetéséből is biztosítja azoknak a területeknek a fejlődését, amelyekre pályázati forrás nem áll rendelkezésre. Így a hajléktalanellátás fejlesztését a közgyűlés döntése alapján az önkormányzat saját forrásból valósítja meg. A jogszabályi feltételeknek megfelelő hajléktalanok átmeneti otthonában, majd a hajléktalanok éjjeli menedékhelyén is biztosított lesz az akadálymentes közlekedés.
A békéscsabai önkormányzata fontosnak tartja továbbá, hogy a fogyatékossággal élők helyi rendezvényeken részt tudjanak venni, aktív részesei legyenek a város nemzeti, kulturális, sport és egyéb rendezvényeinek, ünnepségeinek. Ennek megfelelően támogatja, hogy a településen is létrejöjjön a helyi fogyatékosságügyi érdekképviseleti szervezetekkel a komplex akadálymentesítésre irányuló stratégiai együttműködési megállapodás az állami rendezvények egyenlő esélyű hozzáférésének biztosítása érdekében.
Az esélyegyenlőségi programot öt évente kell felülvizsgálni - emlékeztetett Herczeg Tamás (Fidesz-KDNP). Megjegyezte, számos civil szervezet, az önkormányzat és más szakemberek tekintették át az elmúlt két év változásait. A tanácsnok köszönetet mondott számos civil szervezetnek, nemzetiségi önkormányzatnak és intézménynek, hiszen mint mondta, így sikerült megvalósítani az esélyegyenlőségi törekvéseket.
Dr. Kerekes Attila (Fidesz-KDNP) arra emlékeztetett, kiemelt szerepet kapnak a fiatalok, a fogyatékkal élők, a nemzetiségekhez tartozók, és a nők az előterjesztésben, ám az idős férfiakat kihagyták. Meglátása szerint nagyobb eséllyel válnak hajléktalanná, de a halálozási arány is nagyobb az erősebbik nem idősebb tagjainál, ezért kéri, legyen árnyaltabb az előterjesztés.
Központi, szakmai narratíva alapján készülnek a programok - jelezte Herczeg Tamás (Fidesz-KDNP). Mint mondta, szűk halmazokkal operál a program, de mint mondta, jogosak képviselőtársa meglátásai.
Zelenyánszkiné dr. Fábián Ánges (Fidesz-KDNP) Kerekes doktor megjegyzésére elmondta: valóban mondott olyat a szakbizottsági ülésen, hogy általában váláskor az anya javára ítélik a gyerekeket és a házat, hozzátette: szerencsére. Ezt ő nem diszkriminatívnak tartja, ugyanakkor véleménye szerint sajnálatos, hogy férfiakkal vannak tele a hajléktalanszállók és az alkoholizmus miatt nem csak őket, hanem a nőket is félti.
16 igennel, egyhangúlag elfogadták az előterjesztést.
Dr. Valentényi Éva november 1-től a 10. számű körzet gyermekorvosa.
A körzetet ellátó dr. Perei Erzsébet gyermekorvos bejelentette az önkormányzatnak, hogy a praxisjogát 2017. november 1. napjától el kívánja idegeníteni Dr. Valentényi Éva gyermekorvosnak. 16 igennel fogadták el az előterjesztést.
Nyomdászok is előnybe kerültek az önkormányzati bérlakásoknál
Eddig is segítette a város a helyi lakáskoncepcióval, illetve a letelepedéssel azokat a vállalatokat, ahol erős munkaerőhiány lépett fel egy-egy területen. Jelenleg a helyi gazdasági szereplők közül a Linamar Hungary Zrt. 7, a Csaba Metál Zrt. pedig 3 önkormányzati bérlakás tekintetében gyakorol bérlőkijelölési jogot. A Linamar, a Békéscsaba, Irányi u. 4-6. A. III. emelet 32. szám alatti 57 négyzetméteres lakás bérlőkijelölési jogáról lemondott.
A Marzek Kner Packaging Kft. ügyvezető igazgatója azzal kereste meg az önkormányzatot, hogy az M-FlexiLog Kft. május 2-án megkezdte az üzemszerű gyártást és az ország más területéről érkező munkavállalóknak szeretnének hosszú távú lakhatást biztosítani. Jelenleg egy Kecskemétről érkező mérnök július 1-től történő elhelyezésének megoldásában kérte a város együttműködését. A közgyűlés az Irányi u. 4-6. A. III. emelet 32. szám alatti 57 négyzetméteres lakás bérlőkijelölési jogát biztosítaná a Marzek Kner Packaging Kft.-nek.
16 igennel fogadták el az előterjesztést.
6,2 milliárdot nyert a Városfejlesztési Kft. Békéscsabának, idén ugyanennyit hozhat a konyhára
Az önkormányzat valamennyi uniós forrásból megvalósuló pályázatának előkészítésével, tervezésével, műszaki ellenőrzésével jogszabályban, illetve felhívásban megkövetelt hatástanulmányok, megvalósíthatósági tanulmányok elkészítésével, műszaki , kivitelezési tervek elkészítésével, pályázatok elkészítésével, azok teljes körű végrehajtásával és fenntartásával kapcsolatosszolgáltatások és feladatokat végzi a Békéscsabai Városfejlesztési NKft.. Mint minden önkormányzati alapítású cégnek, így a kft-nek is beszámolási kötelezettsége van a grémium felé.
Eszerint a cég jelenleg 230 szerződést kezel, ami azt jelenti, hogy valamennyi szerződésben rögzített munkát a kft. vagy maga végzi, de legalább felügyeli annak teljesítését. 2016 végéig 20 pályázatot nyújtottak be, ebből 18-at támogattak a döntéshozók, 6,5 milliárd forintot hozva ezzel az önkormányzat konyhájára. Idén, egészen május 31-ig 13 pályázatot adtak be, 2,6 milliárd forint értékben, novemberig pedig további 21 projekt postázását tervezik, újabb 6 milliárd forintos keretösszegben reménykedve. Ez idő alatt 40 közbeszerzési eljárást bonyolítottak le, vagy készítettek elő.
Dicséret illeti a városfejlesztési kft-t, a megyei jogú városok közül a legeredményesebben hozzák a pénzt Békéscsabának - mondta Takács Péter (LMP), aki ezzel párhuzamosan a helyi akciócsoportokról szóló pályázatokról érdeklődött.
Tavaly júniusban adtak be két pályázatot, a polgármester tudomása szerint ugyanakkor nincs új fejlemény az ügyben. Szarvas Péter (Független) ugyanakkor megjegyezte, a cég komoly feladatcsomaggal bír el, az elnyert támogatási összeg, a pályázatok mennyisége szempontjából jól teljesít a társaság. Az idei költségvetésben 50 millió forintos támogatással számolhat a városfejlesztési kft. – a polgármester azt mondta, reméli, ez az összeg a későbbiekben csökkenni fog.
Összeköthetik a Lencsési lakótelepet a déli iparterületekkel
Alacsonyabb rendű utak felújítására és fejlesztésére nyílik lehetőség a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban, amelyre Békéscsabának 770 millió forint áll rendelkezésére.
A projektben az Építők útján útépítés, a Kétegyházi és a Lencsési út között kerékpárút épülhet. Előbbi a József Attila lakótelepet és a város déli iparterületét kapcsolja majd össze a Csányi utcán keresztül. Az Építők útjának meglévő, körülbelül 323 méteres szakaszát korszerűsítik és további 572 méterrel meghosszabbítják. A Csányi utcában, az Építők útja és az Arany János utca közötti szakaszon burkolatszélesítést és a kerékpársáv létesítését tervezik.
A József Attila lakótelep “főutcája" a Lencsési út helyi főút, a déli ipari terület a Kétegyházi út köré települt. A Kétegyházi út egyben a 4433 sz. országos közút belterületi szakasza. Mindkét közút mellett önálló egyoldali kétirányú kerékpárút is ki van építve, amelyek összekapcsolása a város közelmúltban jóváhagyott Kerékpárforgalmi Hálózati Tervében is megfogalmazott rövid távú fejlesztési cél. Az új úthoz csatlakozó utcák és a külterület felé vezető utak csatlakozásait is meg kell tervezni a projekt keretében.
Bíró Csaba (Fidesz-KDNP) kifejtette: minden fejlesztést örömmel fogad, ám az a véleménye, ha a körzet képviselője is be lenne vonva, a lakossági igényeket is be lehetett volna építeni az előterjesztésbe.
Nagy Ferenc (Független) arra emlékeztetett, hogy nagy vita alakult ki a munkacsoport ülésén is, de forgalmas szakaszról, nagy szükséggel bíró fejlesztésről van szó. Úgy fogalmazott: lehet, hogy nem az eredeti tervek szerint alakul majd a projekt, a költségek miatt. Hozzátette, az út lemenne a kereszteződésig, növelné a forgalmat a Bánát-Corvin csomópontban. Leszögezte, az Építők útja csak akkor töltheti be a szerepét, ha a Jaminába érkezők nem kerülnének a belváros felé.
Szarvas Péter (Független) a Integrált Területi Program (ITP) munkacsoport ülésén sem támogatta ezt a megvalósítást. Mint mondta, a munkacsoport ülésén is jelezte, hogy egy talajvizsgálatot kért, amely szerint stabilan megépíthető az út a körgát Lencsési lakótelep felőli oldalán. A polgármester szerint érdemel még egy áttekintést az ügy, ha van még idő, hogy ne kelljen a Csányi utcára bevezetni a forgalmat, találják meg a megoldást.
Bíró Csaba (Fidesz-KDNP) szerint meg kell vizsgálni a másik változatot, a körgát melletti úttal ugyanis a tehermentesítés megoldható lenne. Hangsúlyozta, nem hozhat olyan döntést, amivel az ott lakóknak kellemetlenséget okozna.
Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) is kiemelte, reggel látta ezt a szakértői véleményt először, nem tudja, hogy miről van szó. A frakcióvezető hozzátette, a gát természetvédelmi terület, ez a verzió korábban is felvetődött, ekkor akadt meg. Véleménye szerint szeptember végén lesz a következő közgyűlés, ha lehet, akkor tárgyalják újra. “Csak ne kerüljön egy újabb szakértői vélemény” – tette hozzá. Felvetette, felesleges a bizottság vagy a munkacsoport munkája, ha három órával a döntés előtt jön egy új megvilágítás.
Szarvas Péter válaszában elmondta, nem ellenszakértői véleményt hozott, hanem szakértői véleményt. Hangsúlyozta, nem akart akadályt gördíteni a közgyűlés munkája elé, hozzáfűzte, próbálják meg a legkevesebb gondot okozó megoldást alkalmazni.
Sódar Anita, a Városfejlesztési kft. cégvezetője elmondta, legelőször az év elején tárgyalta a munkacsoport ezt a projektet. Kiemelte, a legcélszerűbb, ha megvalósulna az Építők útja a Kétegyházi úttól a Lencsésiig, ugyanakkor azt a rendelkezésre álló keretösszegből kell megoldani minden körülmény figyelembevételével. Hangsúlyozta, ha a polgármester szerint belefér ebbe az összegbe, akkor beadják ezzel a műszaki tartalommal. A cégvezető felidézte, amikor legutóbb a városvezető az energetikai fejlesztés kapcsán felhívta a figyelmet az előkészítésre, leszögezte, arra tettek javaslatot, hogy költségtakarékosan mi az az útvonal, ami belefér a tervbe. Hozzátette, azok a tervezők, akiket bevontak a projekt előkészítésébe, azt mondták, az elszállítási költséggel együtt növekszik a szükséges forrás, ráadásul ők nem vállalják, hogy a földterületkivétel biztonságos.
Kaposi László (DK) szerint figyelemreméltó érvek hangzottak el. Azt gondolja, hogy a forgalmat beterelni a Csányi utcába nem biztos, hogy kellemes a lakók számára. A DK képviselője szerint sem most kell dönteni a kérdést.
Nagy Ferenc hangsúlyozta, az Építők útjának a Körgáton kellene mennie, mindenki ezt támogatja, véleménye szerint nem kellene 2-300 milliót a földkivételre költeni.
Szarvas Péter egy módosító javaslatot tett a az ügy fontossága miatt, a szakvélemények alapján pedig azt kérte, egy kiegészített előterjesztés alapján hozzon döntést a közgyűlés, ami még egy megbeszélést igényel.
Herczeg Tamás (Fidesz-KDNP) szerint borzasztó helyzetbe hozza a közgyűlést az, hogy egy hónapok óta előkészített fejlesztés nyomán jön hirtelen egy új vélemény. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az egész város közlekedését érinti a projekt, így kellene döntést hozni, egy megalapozott költségvetés nélkül.
Szarvas Péter (Független) szerint sokszor vannak olyan döntések, amikor táblázatok alapján kell döntést hozni a munkacsoport ülésén. Hozzátette, sok fontos projekt van, ezeknek örülni kell, de nehéz feladat határozni, éppen ezért is megér még egy átgondolást az ügy.
Miklós Attila (MSZP) kiemelte, ha nem lehet előkészíteni a döntést, akkor nem kell a képviselőket nehéz helyzetbe hozni.
Szarvas Péter (Független) válaszában kitért arra, hogy nem akarta megnehezíteni a helyzetet, csak az volt a célja, hogy még egyszer gondolják át a kérdést. A városvezető hozzátette, ugyan levehette volna napirendről a témát, de a vitát szerette volna megtartani az ügyben.
Takács Péter (LMP) jelezte, hogy ugyan szereti a közgyűlési vitákat, de csatlakozik Miklós Attilához és Herczeg Tamáshoz, ilyen helyzetben talán jó lenne egy alternatív előterjesztés is, és akkor lenne idő előkészülni.
Kocziha Tünde (Jobbik) arról érdeklődött, hogy mikor vetődött fel a szakvélemény ötlete, lehetett volna-e munkacsoport ülése előtt? Szarvas Péter jelezte, május 22-én volt az ITP munkacsoport ülése.
Az egyik szakvélemény szerint nem jó a talaj, a másik szerint viszont jó - mi alapján kellene döntést hoznia a közgyűlésnek? - tette fel a költői kérdést dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP).
A polgármester felvetette, hogy akár a két szakértő együtt is hozhatna véleményt, vagy egy harmadik, független szakemberre lehetne bízni a döntést.
Kaposi László (DK) szerint az a kérdés, hogy mekkora felelősséget vállalnak a szakértők.
Zelenyánszkiné dr. Fábián Ágnes (Fidesz-KDNP) azt javasolta, hogy mindkét szakértő kapott egy összeget, ugyanennyiért üljenek össze, hozzanak egy konszenzusos döntést.
Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) azt javasolta, hogy egy olyan verziót készítsenek elő, ami tehermentesíti a Csányi utcát, a két szakértő jusson konszenzusra, a nyomvonal kialakításánál a Csányi utca terhelhetőségét is figyelembe kellene vennie.
Sódar Anita cégvezető hozzátette, megvizsgálják a Csányi utca terhelhetőségét, a terveket bemutatja Bíró Csaba képviselőnek is és beterjesztik a szakvéleményeket a közgyűlésre.
Kiss Tibor (Fidesz-KDNP) szerint nehéz lesz nyári közgyűlést összehozni, azt tanácsolta, hogy delegálják le bizottsági döntésre, aki tud menni, az menjen el rá.
A módosító javaslatot 13 igennel és 3 tartózkodás mellett fogadta el a testület.
Újabb szakaszon épülhet gyalogos és kerékpárút pályázati forrásból
Ha már pályázatok, újabb projektre nyújt be pályázati igényt a Városfejlesztési Kft. Ebben a fenntartható közlekedés feltételeit megteremtő és erősítő közlekedésfejlesztési intézkedések valósulhatnak meg Békéscsaba területén, hozzájárulva a szén-dioxid kibocsátás csökkenéséhez, az élhető városi környezet kialakulásához, csatlakozva az EU2020 és a Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztéso Stratégia célkitűzéseihez. A város rendelkezésére 930 millió forint áll rendelkezésre.
A pályázatban a Szarvasi úti kerékpárút kiépítését, az Ipari úton és a Tevan Andor utcában gyalog- és kerékpárút, valamint közvilágítás kiépítését, illetve a Szabolcs utcán kerékpárút építését fogalmazták meg.
Az eredeti határozati javaslatot 14 igen, 2 tartózkodás mellett szavazták meg.
Tovább szépülhetnek a békéscsabai közterek
A gazdasági szereplőket célzó, a vonzó üzleti környezetet biztosító, a megyei jogú városok térségi gazdasági központi szerepét erősítő, a helyi gazdaságot ösztönző beruházások vonatkozásában cél a kijelölt akcióterületen található zöldfelületek és a hozzájuk kapcsolódó önkormányzati tulajdonban lévő , jövedelemtermelésre alkalmas infrastruktúra elemek megújítása a célja annak a TOP-os pályázatnak, amelyre forrásigényét nyújtja be a város a Városfejlesztési kft. segítségével. A fejlesztések eredményeként cél az önkormányzat és a helyi vállalkozások hosszú távú együttműködése , a köz- és a magánszektor szereplői által tervezett fejlesztések összehangolása, amely a városi kömyezetmegújításán túl a gazdaság fejlődését, a foglalkoztatás bővülését is eredményezheti. Erre a célra 739 millió forint áll a város rendelkezésére.
A pályázatban a CsabaParkra, a volt Trófea szálló épületére, a Haán Lajos és a Szabó Pál terekre összpontosítanának. Így a parkerdőben korszerűsítenék a zöldfelületeket, helyreállítanák a növényállományt, valamint kivágnák a beteg fákat és kiirtanák a gyomot. Emellett városi tanösvény, pihenőterületek, szabadtéri futó/kocogó-pálya létesülhet, és tovább fejleszthetik a tematikus játszóteret. A tervekben szerepel egy szabadtéri tornapálya, a Körte sor felőli domb mellett csúszdapark és küölönböző élményelemek létesítése, a sétautak nyomvonalának rendbetétele.
A Lencsési lakótelepen szintén korszerűsítenék a zöldfelületeket, itt is tervben van városi tanösvény és pihenőterületek, szabadtéri játszótér további fejlesztése.
A Haán Lajos téren a már meglévő közparkot fejlesztenék, a Szabó Pál téren pedig a rekreációs parkot bővítenél a pihenőhelyekkel, a játszótér bővítésével.
A volt Trófea szállóból szolgáltatóházat alakítanának ki, ahol információs pont, irodák, kisebb konferencia- és rendezvényterem, vendéglátóhely, valamint konyha kapna helyet, amelyet összekapcsolnának a CsabaParkkal.
Takács Péter (LMP) üdvözölte azt, hogy a Trófea Szálló épületével végre kezd valamit az önkormányzat. Továbbá a pályázat előkészítőjét, Dr. Sódar Anitát a Békéscsabai Városfejlesztési Nonporfit Kft. cégvezetőjét kérdezte arról, hogy a Zöld város kialakítása programban lehetne-e foglalkozni a Pósteleki kastélyparkkal?
Kocziha Tünde (Jobbik) ugyancsak Dr. Sódar Anitát kérdezte arról, hogy kutyafuttatókra is lehetne-e ebben a programban pályázni, mivel a képviselő jelezte, a Lencsési lakótelepen lenne erre igény.
Dr. Sódar Anita Takács Péter kérdésére elmondta, hogy bár a Pósteleki kastélypark beleillene a pályázati felhívásba, de a közgyűlés elfogadta ITP-t, amelyben pontosan fel vannak sorolva a fejlesztésre váró területek, és ezek között nem szerepel Póstelek. Ha továbbiakban lesz ilyen lehetőség, akkor jelezni fogják. Most nincs rá forrása a városnak a Terület és Településfejlesztési Programban. Kocziha Tünde kérdésére úgy válaszolt, hogy kutyafuttatókat tudomása szerint nem lehet ebben a programban megpályázni, de kiemelte, hogy a helyi akciócsoport pályázatába betervezték a város több pontjára kutyafuttatókat. Bíznak benne, hogy az a pályázat nyer.
15 igennel fogadták el a határozati javaslatot.
Játszóház és ifjúsági szállás lehetne az ÁNTSZ volt épületéből - ha lenne rá forrás
KÖzvetlenül a CsabaPark területének szomszédságában található az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (Gyulai út 61) régi épülete, amelynek stratégiai jelentősége lehet a park további fejlesztése végett. Az önkormányzat az elmúlt években már többször kérte az államtól, hogy az ingyenesen adja át a területet, hiszen a három ingatlanban állandó beltéri játszóteret vagy játszóházat lehetne kialakítani, a CsabaPark eszközeinek raktárjaként is funkcionálhat, valamint ifjúsági szállásként is funkcionálhat.
Úgy tűnik, az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. ráállna az ingyenes vagyonkezelésbe való adásra, ám egyelőre sem a TOP-ban, sem a Modern Városok Programban nincs olyan pályázati kiírás, amelynek forrásából kivitelezhető lenne a tervezett projekt. Annak tükrében viszont, hogy az MNV 60 napos felmondási időt támaszt az önkormányzattal szemben, az előterjesztés szerint fizikailag lehetetlen feladatot jelent az ingatlan átadását illetően, csak a hosszútávú használat biztosítaná a beruházás legalább részbeni megtérülését. Úgy tűnik azonban, hogy az MVP-ben a CsabaPark fejlesztésére vonatkozó részben van még esély arra, hogy a város megkapja a területet. Az előterjesztés emellett arra tesz javaslatot, hogy a szeptemberi közgyűlésig készüljön részletes kalkuláció és tervezet az ingatlanok hasznosítására, és induljon vizsgálat arra, milyen módon lehetne fejleszteni a területet MVP-s forrásból.
14 igen és 1 tartózkodás mellett fogadták el a határozati javaslatot.
Sok a gond az Árpád fürdőben
Ha még emlékeznek rá, áprilisban kapta azt a feladatot a Békéscsaba Vagyonkezeő Zrt., az önkormányzat Stratégiai- Fejlesztési Osztálya és a városi főépítész, hogy közösen készítsenek egy akciótervet az Árpád Fürdő komplex rehabilitációjára. Már korábban is fel kellett mérni a versenyuszoda műszaki állapotát, valamint a hibák elhárításának módját, módszerét és a mérnöki tervet is papírra kellett vetni.
Az előterjesztésben rávilágítanak arra, hogy a 2003-as komplex felújítás óta eltelt 14 évben jelentősen javult a fürdő állapota mind technikailag, mint a szolgáltatások színvonalában. Emellett minden évben milliós tételt használnak fel a karbantartási munkákra, ám ahhoz, hogy tovább javuljon a minőség, további fejlesztésekre lenne szükség. Ilyen például egy gázmotor beépítése, a víztisztítási technológia, a világítás, a beléptetőrendszer, az aggregátor fejlesztése, az uszoda sátorszerkezetének cseréje, a léghtechnikai berendezések átvizsgálása, új élménycsúzda felhúzása, edző- és kondicionáló pont, új szaunák, valamint összekötő épület kiépítése. De ki kellene cserélni a Jázmin Center nyílászáróit, a homlokzatot pedig rendbe kellene hozni, fel kellene újítani a melegvizes rendszert, a szociális blokkokat, a mosdókat, a tusolókat és a mellékhelyiségeket, a légtechnikai rendszert, a zöldterületeket, valamint a Felső-Körös sor felőli gyalogos hidat. Ezzel még nincs vége: burkolatot kellene cserélni a termálmedencében és az élménymedencében, a versenyuszodában pedig medencefenék ürítő tolózárakat kellene elhelyezni a rézsűn kívül, a túlfolyó vályúkon elhelyezett kandeláber környezetének feltárását és javítását kellene elvégezni, a medence visszabontott részén pedig fel kellene tárni a szalagot, esetlegesen javítani kellene.
Miklós Attila (MSZP) helyesnek tartja a költségkalkulációt, azonban a folyamatos karbantartással mi a helyzet? - kérdezte.
Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) az előterjesztésből kiemelte az uszoda sátorcseréjét, az energetikai felújítást, a szociális blokkok rekonstrukcióját - ezek véleménye szerint mind-mind fontosak és alapvetőek lennének. A bizottság ezeknek az elemeknek a felújítási költségeiről kért értékbecslést.
Kaposi László (DK) szerint nem lehet csodát művelni egy-egy fürdővel, de látva a gyulait és az orosházit, ahol sok romániait látnak vendégül, ki lehetne használni a csabai fürdő adottságait. Azt is hozzátette: a színvonal emeléséhez kellenének a felújítások.
Kozma János kitért rá, a karbantartásokat folyamatosan elvégzik, de ez - mint fogalmazott - csak tűzoltás. Azok a felújítások azonban, amelyeket Ferenczi tanácsnok javasolt, a veszteséges fürdőüzemeltetés mellett túllépik a rendelkezésre álló költségkereteiket - jegyezte meg a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. vezetője. A polgármester kérdésére, miszerint az Árpád fürdő nagymedencéje megfelel-e az MVP-ben előírt sportmedence előírásának, azt mondta: korábban volt egy jelentős vízfolyás a medencében, amellyel statikai gondok voltak. A technikai problémákat azóta megoldották.
A pénzügyi bizottság módosító javaslatát 16 igennel fogadták el, míg a teljes javaslatot 16 igennel fogadták el.
Élménypedagógiai programhoz csatlakozik a megyei könyvtár
A Békés Megyei Könyvtár konzorciumi partnerként kíván csatlakozni a Természettudományos élménypedagógiai programkínálat és természettudományos élményközpontok fejlesztése témájú felhívásra készülő projekthez, amelyre a támogatási kérelmet az Életfa Kulturális Alapítvány nyújtja be. A projekt során a könyvtár helyszínt biztosítana a megvalósuló élménypedagógiai központ számára és részt venne a szakmai program megvalósításában, úgy, hogy eközben a könyvtár működése zavartalan, illetve az élményközpontba érkező iskolások igénybe vehetik a különböző szolgáltatásokat. A kialakításra kerülő terek a pályázati forrásból felújításra kerülnek, valamint biztosított a szakmai programban résztvevő munkatárs bérköltsége. A programban 290 millió forintos támogatásra pályázhatnak a konzorciumi partnerek. A könyvtárnak, mint önkormányzati fenntartású intézménynek szüksége van a grémium támogatására ahhoz, hogy csatlakozhasson a konzorciumhoz.
Rakonczás Szilvia, a Békés Megyei Könyvtár igazgatója a polgármester kérésére bővebben tájékoztatta a programról a grémiumot. Eszerint azért szeretne csatlakozni a Békés Megyei Könyvtár a programhoz, mert "ez a jövő". Egy XX. századi technikával felszerelt, digitális műhelyet alakítanának ki a pályázatból, amely az iskolákkal együttműködve élménnyé teheti a tanulást. Ennek köszönhetően a tehetséges gyerekeket itthon lehetnek tartani a térségben. A könyvtárban felhalmozott a szellemi tudást használná fel a program. 3D-s nyomtatók, CNC esztergagépekkel, digitális varrógépek. Finn mintára készült a program, amely megfelel a modern könyvtári trendeknek megfelelően gyakorlati tudást is biztosítana. A helyi cégekkel együttműködve, lehetnek kialakítani olyan pedagógiai programokat, amelyekkel itthon lehetne tartani a tehetséges fiatalokat. A konzorcium 290 millió forintos programjából, mintegy 107 millió forint jelenne meg a könyvtár költségvetésében és ebből 21 millió forintot fordíthatnak épület felújításra. Június 30-ig van lehetőség a konzorciumhoz csatlakozni. Az igazgató hozzátette, hogy a programból kialakított műhely a későbbiekben a könyvtár bevételeit ki tudnák ezzel is egészíteni.
Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) az ülésen úgy fogalmazott, egy kétoldalas előterjesztés alapján a Pénzügyi Bizottság tartózkodó döntést hozott, ugyanis a rövid tájékoztató alapján a 290 millió forintos beruházásból csupán 21 millió jutna épület felújításra, és az előterjesztésből számos kérdésükre nem kapott választ a bizottság. Ezért arra kérte az előterjesztőket a későbbiekben, hogy ennél bővebb tájékoztatást adjanak.
Takács Péter (LMP) az intézmény igazgatóját arról kérdezte, hogy a tudás és élmény központ, valamint az agrárium hogyan kapcsolódik össze?
Rakonczás Szilvia Takács Péternek úgy válaszolt: természettudományos élményközpontról van szó. Ez azt jelenti, hogy például egy öntözőberendezés megtervezését követően akár modellezni is tudják azt a 3D-s nyomtatókkal. A külföldi példák alapján, ilyen műhelyekből kutatók és fejlesztők is kikerülhetnek.
Kiss Tibor (Fidesz-KDNP) arról érdeklődött, hogy a fiókkönyvtárakat hogyan vonják be a programban?
A Békés Megyei Könyvtár igazgatója tájékoztatta a közgyűlést arról, hogy az élményközpont az eszközparkjával helyben tudja nyújtani a teljes pedagógiai programot, de bárhova el tudjuk vinni az eszközöket, és a szakmai programokat.
Bíró Csaba (Fidesz-KDNP) kiemelte az a legfontosabb, hogy 100 százalékos támogatottságú projekt, tehát nem kerül semmibe az önkormányzatnak. Hozzátette, hogy a 40 millió forintos eszközpark a városi fenntartású könyvtárban marad.
Szarvas Péter polgármester Ferenczi Attila felvetésére reagálva elmondta, hogy az előterjesztők sokszor nem veszik figyelembe, hogy a képviselők és a bizottsági tagok, nem mindig ismerik részletesen a témákat. Ezért kéri, hogy a jövőben úgy készítsék elő az előterjesztéseket, hogy azok kellőképpen részletesek legyenek.
13 igen 3 tartózkodás mellett elfogadták
Drágábbak lesznek a hajléktalanszálló konténerei, mint először gondolták
A város tavaly döntött arról, hogy a hajléktalan ellátás jogszerű és társadalmi szükségleteknek megfelelő ellátása érdekében a hajléktalan személyek átmeneti szállását 30 férőhellyel biztosítja továbbra is. Az ehhez szükséges feltételeket az ingatlan területén elhelyezett lakókonténerekben tudná biztosítani az önkormányzat a férfiak számára. 2017. januárjában a közgyűlés arról is döntött, hogy az éjjeli menedékhelyet a hajléktalan ellátás jelenlegi telephelyén kell kialakítani a jelenleg nappali és átmeneti ellátásra szolgáló épületben 17 férőhelyen. A férfiak átmeneti ellátásának lakókonténerben történő biztosítása mellett, a nők átmeneti ellátásának a biztosítása és a közösségi együttlétre szolgáló helyiség elhelyezése újabb konténerek telepítésével történjen. A hajléktalan ellátás fejlesztésére a 2017. évi költségvetésben 26 millió forint áll rendelkezésre.
A beszerzési eljárás során beérkezett ajánlatok mindegyike meghaladja a Közbeszerzési Hatóság által az építési beruházások esetében előírt nemzeti közbeszerzési értékhatárt, amely nettó 25.000.000,- Ft, emellett a rendelkezésre álló keretösszeget is, ezért az eljárás eredménytelen lett. Az előzetes költségbecslésből kiindulva a többletköltség az engedélyezési eljárások, valamint a hatályos vonatkozó rendeletek miatt alakult ki.
Ha két ütemben megvalósítanák meg a fejlesztést további járulékos költségekkel járna, és várhatóan a kivitelezési költségek egységárai is növekednének, emellett nem tudnák tartani a jogszabályban előírt határidőket sem. Mindezek miatt nem javasolt a két ütemben történő megvalósítás. Mivel a lebonyolított egyszerű beszerzési eljárás során beérkezett ajánlatok mintegy 38 millió forinttól csaknem 40 és fél millió forintig terjedtek, ezért javasolták az ,,Átmeneti ellátást biztosító lakókonténerek beszerzése, telepítése" előirányzatra további 14 millió forint átcsoportosítását.
Az eredeti előterjesztés elfogadásakor az volt az érv a konténerek mellett, hogy ez a legköltséghatékonyabb forma. Lehet, hogy mégsem így lesz? - tette fel a kérdést Takács Péter (LMP).
A jogszabályváltozás miatt csak ideiglenes határidejű működési engedélye van a hajléktalan szállónak - közölte kérdésre Tőgye Ildikó, az önkormányzat szociális osztályának vezetője.
Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) arra emlékeztetett, hogy a polgármester veszélyes irányvonalnak vélte az előző közgyűlést értékelő sajtótájékoztatóján, hogy többet kell költeni egyes önkormányzati ingatlanok felújítására, bővítésére. A frakcióvezető azt kérdezte, erről mi a városvezető véleménye? A tanácsnok úgy érvelt, itt nem 5-10 százalékos emelkedésről van szó.
Egyetért azzal, hogy minden fejlesztésnél át kell gondolnia a résztvevőknek, mire vállalkozik a város - fogalmazott Szarvas Péter (Független). A polgármester ugyanakkor úgy véli, más a műszaki tartalma volt az eredeti tervezetnek, és megdrágultak azok a tételek, amelyeknek megfizetésére időközben az önkormányzatra kötelezettség hárult.
Herczeg Tamás (Fidesz-KDNP) szerint konténerekben hosszútávon nem jó megoldás embereket elhelyezni, de nem volt ennél jobb lehetősége a városnak. Egy évek óta zajló folyamatról van szó - jegyezte meg a tanácsnok, aki szerint el kellene fogadni a határozati javaslatot attól függetlenül, hogy több mint 50 százalékos áremelkedésről van szó. Kérte Szarvas Pétert, hogy legalább azonos mércével mérjen minden projektet, utalva arra, hogy a városvezető az előterjesztője a javaslatnak, illetve arra, hogy az előző közgyűlést követően milyen tendenciának nevezte a sajtóban az egyes projektekkel kapcsolatos áremelkedéseket.
Kaposi László (DK) a Csaba utcai volt szociális otthont ajánlotta új hajléktalanszállónak, de mint mondta, ezt az ötletet elvetették.
Szűkösek a források - jegyezte meg Nagy Ferenc (Független), aki szerint nem mindegy, hogy drágább alapanyagokra, munkaköltségre hivatkozik valaki, vagy arra, hogy más műszaki tartalmat fognak megvalósítani. Az alpolgármester szerint jobb előkészítettség kell, lehet magasabb is ennél a hajléktalanszálló konténereire fordított összeg, az idő egyelőre nem sürget, hiszen három hónap alatt kell megoldani a helyzetet - zárta sorait.
1 millió forintba kerül egy férőhely – adott hangot a durva költségbecslésnek Takács Péter (LMP).
Részben humanitárius szempontoknak, részben pedig jogszabályi előírásoknak kellene megfelelni a hajléktalanszálló szempontjából - tájékoztatott Herczeg Tamás. Nem tartja megfelelőnek a lakókonténeres megoldást, soknak tartja az áremelkedést, de véleménye szerint nincs más megoldás. Hozzátette: a közelmúltban 13 olyan ember került a hajléktalanszállóra, aki az önálló életvitelre nem képes. Az MVP-ben is próbálkoztak forráshoz jutni, ám abban sem sikerült plusz forrásra szert tenni.
16 igennel fogadták el a határozati javaslatot.
Újabb csabai tételeket javasolnak a településki értéktárba
A Békéscsabai Települési Értéktár Bizottság 2017. első félévében két újabb értéket emelt be a települési értéktárba – a Tranosciust, és a békéscsabai tanyai iskolák örökségét. Ezzel 42 helyi értéket tartalmaz már a települési értéklista. A városi bizottság javaslatot terjeszt a Békés Megyei Értéktár Bizottság felé azért, hogy a Békés Megyei Értéktárat megyei jelentőségű békéscsabai értékekkel bővítsék. Az alábbi helyi értékeket javasolta települési bizottság a Csabagyöngye szőlő és Stark Adolf szellemi munkássága, a csabai kisüsti pálinka, a Békéscsabai Jókai Színház épülete, a békéscsabai István malom, a Balassi Táncegyüttes tevékenysége, a Csabai Garabonciás Napok, Munkácsy Mihály művészeti öröksége, Tevan Andor könyvművészeti és kiadói tevékenysége, a Munkácsy Mihály Múzeum épülete és gyűjteménye, valamint a Pemetefű cukorka és Réthy Béla szellemi öröksége. Továbbá a Magyar Értéktárba javasolják Munkácsy Mihály művészeti örökségét, a Csabagyöngye szőlőt és Stark Adolf szellemi munkásságát, valamint Tevan Andor könyvművészeti és kiadói tevékenységét.
Emellett a Békés Megyei Értéktár Bizottság meghívásos pályázatot hirdetett a „Békéscsabai Érték" védjegy megtervezésére. A bizottság a Békéscsabai Értéktárba került értékek védjeggyel jelölné meg azért, hogy a lakosság figyelmének felhívása ezen értékekre.
A módosítást és a teljes előterjesztést is 16 igennel fogadták el.
Beszámolnak az önkormányzati társulások
Körös-völgyi Hulladékgazdálkodási Rekultivációs Önkormányzati Társulás
A Körös-völgyi Hulladékgazdálkodási Rekultivációs Önkormányzati Társulás előző évben 3 millió 661 ezer forint bevétellel működött. A bevételekből csaknem 2 millió forintot kapott az önkormányzatoktól a társulás a működésére, valamint csaknem 1 millió 700 ezer forint volt az előző évi maradvány összeg. A társulásnak 2016-ban 3 millió 626 ezer forint kiadása volt.
„KÖZÉP-BÉKÉSI TÉRSÉG" Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás
A „KÖZÉP-BÉKÉS TÉRSÉG" Ivóvízminőség javító Önkormányzati Társulás 2016-ban csaknem 219 millió forintos bevétellel és több mint 106 millió forintos kiadással zárta az évet.
Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás
Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás csaknem 1 milliárd 114 millió forintos bevétellel és több mint 1 milliárd forintos kiadással működött.
Délkelet-Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás
A DAREH Társulás Taggyűlése a tavalyi költségvetését több mint 59 millió forintos bevételi-kiadási főösszeggel fogadta el. A DAREH BÁZJS Zrt. a szükséges engedélyeket beszerezte 2016 végéig, és idén január 1-én kezdte meg közszolgáltatói tevékenységét 43 Békés és Csongrád megyei településen.
Beszámolnak a közalapítványok
Az önkormányzat által és részvételével alapított közalapítványok minden évben beszámolnak a közgyűlésnek előző éves tevékenységükről.
Így tett a Jankay közalapítvány, mely Jankay Tibor szellemi örökségét hivatott megőrizni és átadni az utókor számára. Mint kiderült, tavaly a Jankay-gyűjtemény az Egyesült Államokban élő Simon-Mazula Tibor festőművész által ajándékozott alkotással gyarapodott, emellett könyvtárközi kutatási lehetőséget kaptak egy alkalommal. Nyáron, július 29 és augusztus 28 között megrendezett Békéscsabai Nemzetközi Művésztelep tárlata is a gyűjteményben kapott helyet, a XX. Országos Tervezőgrafikai Biennálé tárlata mellett november 24 és január 10 között. 2016-ban sem maradt el a “Komolyan lazulós” című rendezvénysorozat, emellett a Vitézi Játékokra, marketingkommunikációs célokra nyújtottak vissza nem térítendő támogatást. Jó volt a kulturális múzeumi kommunikáció és a médiakapcsolat a Munkácsy múzeummal is, hoszen a Jankay-Kolozsváry-Tevan Gyűjtemény állandó kiállítóterei sikeresen vettek részt országos múzeumi rendezvényeken, kiállításmegnyitóknak, előadásoknak és konferenciáknak adtak otthont.
A Balassi Közalapítvány beszámolója szerint a három fő feladatkörüket maradéktalanul teljesítették, hiszen az alaptevékenységük mellett számos regionális és országos rendezvényen vettek részt nem csak a Balassi Táncegyüttes, hanem a Hétpróbás Néptánciskola növendékei is. Utóbbi tanulólétszáma 550-600 fő között mozog, továbbra is jó az együttműködés a partnerintézetek között. Korábban indult az “Aprók tánca” elnevezésű ovis program, melyben az önkormányzattal együttmáködve, mind a 18 telephelyről érkező óvónők képzésével és a telephelyek mentorálásával a város minden nagycsoportos óvodásának lehetőséget biztosítottak a magyar népi játékokkal, néptáncokkal való megismerkedésre, a program közös tánccal ért véget június 9-én, a főtéren. Tanév közben rendezték meg a “Családi Táncház” tizedik évfolyamát. Tavaly is megrendezték a nyári Hétpróbás Tánctábort, és továbbra is kiemelt figyelmet fordítottak a tehetséggondozásra.
Az együttes az elmúlt évben fontos alapozó munkát végzett, melynek kiemelkedő pillérei:
országos minősítés, a szólótáncfesztivál szervezése és versenyzőink részvétel valamint a színházi
évadban márciusba bemutatandó Állat(i) mesék c. táncjáték előkészületi próbái, feladatai. Emellett a Balassi Táncegyüttest felterjesztették az Előadó Művészeti Szervezet státuszra.
Az előterjesztés külön kitér a Békéscsaba Diáktanya Közalapítvány megszüntetésére. Emlékeztetőül: feltárt pénzügyi,számviteli hiányosságok miatt büntetőeljárás indult, a szervezet teljes iratanyagát még 2013-ban a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság lefoglalta. A büntetőügyben a Gyulai Törvényszék március 20-án II. fokon jogerős ítéletet hozott, ez alapján az áprilisban lefoglalt iratokat visszaadták a polgármesteri hivatalnak, amit szükség szerint az önkormányzat felajánlott a felszámolással megbízott cégnek.
Civil közösségeknek hirdetett pályázatot Jamina
A Jaminai Településrészi Önkormányzat pályázatot hirdetett a Jamina területén tevékenykedő civil közösségek 2017. évi támogatására. A meghirdetett felhívásra 13 pályázat érkezett, ebből 2 alapítvány. A jogszabályoknak megfelelően a részönkormányzat határozatában megjelölt alapítványok támogatása kérdésében a közgyűlés döntése szükséges. A Zenebarát Felebarátok Közhasznú Alapítvány 50 ezer forintos, valamint a Zenebarát Felebarátok Közhasznú Alapítvány Kamarazenei Közössége részére 45 ezer forintos támogatás ítélt meg a városrész önkormányzata, amelyhez szükséges a grémium hozzájárulása.
Plusz 10 év jótállást vállal a szennyvízcsatorna-hálózatot kivitelező vállalkozó
A 2016-2017. évben a teljes megépített szennyvízcsatorna-hálózat újra kamerázása megtörtént, a hibákat és azok javítási módját a vállalkozó egyezteti az üzemeltetővel és azokat folyamatosan javítja.
Az ellenőrzés során tavaly kiderült, hogy tizenkettő tisztítóaknáknál és az Ml jelű átemelő nedves terében betonkorróziót tapasztaltak. A kén-hidrogén jelenléte a csatornahálózaton, átemelőknél, illetve a szennyvíztisztító telepen komoly korróziós veszélyt jelent, ami a műtárgyak élettartamát jelentős mértékben lerövidíti, ennek következtében a műtárgyak újjáépítése, rekonstrukciója a későbbiekben komoly beruházási költséget - néhány éven belül akár több tíz millió Ft-ot – eredményezhet az Önkormányzatnál.
A korábban feltárt akna korróziók miatt a felülvizsgálati eljáráson a vállalkozó a tisztítóaknák esetleges korróziós hibáinak javítására plusz tíz év jótállást ajánlott fel, valamint erre az időszakra 2 millió forint bankgarancia biztosítását, melynek esetleges felhasználása esetén kötelezettséget vállal annak mindenkori feltöltésére.
Hamarabb készülhet el a Szent István szobor
A határidőnél hamarabb elkészül a Szent Istvánt ábrázoló szobor agyagmintája.
A szobor elkészítésével a szobrász a szerződésben vállaltnál gyorsabban halad. Május közepén egy 6 fős önkormányzati delegáció a csongrádi műteremben is megbizonyosodott arról, hogy megfelelő készültségi fokban van az alkotás, a Szent Istvánt ábrázoló agyagminta jóval a 2017. szeptember 30-ai határnapot megelőzően elkészült. Máté István szobrászművész kérte az önkormányzatot, hogy a vállalkozói díj 2. részletét – 7 millió forintot szeptember 30. előtt fizessék ki.
Dr. Kerekes Attila köszönetet mo
