Dr. Tóth Ádám, a MOKK elnöke rávilágított, hogy a végrendelkezési kedv növekedése mögött a lakossági vagyon gyarapodása és a családmodell átalakulása áll. Az ingatlanok mellett mind többen rendelkeznek befektetési lakásokkal, gépjárművel, értékpapírokkal és vállalkozói vagyonnal, amelyek átörökítését tudatosan tervezik meg. Az élettársak törvényi alapon nem örökölnek egymás után, és haszonélvezeti jog sem illeti meg őket a közösen lakott ingatlanon, így számukra a végrendelet az egyetlen garancia párjuk védelmére.
A korábbi házasságból született gyermekek egyenlő részesedésének biztosítására, vagy az életben kapott nagyobb ajándékok (pl. lakásvásárlás) kompenzálására is gyakran alkalmazzák. Törvényes örökös hiányában az önkormányzat vagy az állam helyett sokan civil szervezetekre, alapítványokra, egyházi vagy egészségügyi intézményekre hagyják vagyonukat.
A MOKK szerint noha sokan még mindig otthon, saját kezűleg vagy tanúk előtt fogalmazzák meg végakaratukat, a házi készítésű dokumentumok jelentős része alaki vagy tartalmi hibák miatt érvénytelennek bizonyul, vagy a hagyatéki eljárás során sosem kerül elő.
A közjegyző előtt tett közvégrendelet ezzel szemben kiemelkedő biztonságot nyújt. Adatai bekerülnek a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába (VONY), amelyet a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző köteles lekérdezni. Szigorú formai és tartalmi követelményeknek felel meg, így szinte megtámadhatatlan az örökösök által. Garantálja a jogi szempontból precíz megfogalmazást, megelőzve a későbbi családi jogvitákat.
