Miért száll az államra a vagyon?
A közjegyzők tapasztalatai alapján az összes haláleset körülbelül egy százalékánál indul olyan hagyatéki eljárás, amelyben nem található törvényes örökös. Ennek főbb okai:
-
A gyermek és törvényes örökös nélkül elhunytak ingatlanjai a helyi önkormányzatra, végső soron pedig az államra szállnak.
-
Ha a vagyonnál több a tartozás, a rokonok gyakran visszautasítják az örökséget. Mivel az állam törvényes örökösként nem utasíthatja vissza az örökséget, a vagyon ilyenkor is rá száll.
Támogassunk jó ügyet a végrendeletünkkel
Törvényes örökös hiányában nem kell a véletlenre bízni a vagyont: végrendeletben nemcsak magánszemély, hanem alapítvány, egyesület, egyházi vagy más jogi személy is megnevezhető örökösként.
-
Nem csak a nagy vagyon számít: Egy kisebb lakás, családi ház vagy néhány millió forintos megtakarítás is óriási segítséget jelenthet egy civil szervezetnek, gyermekkórháznak vagy karitatív ügynek.
-
Helyettes örökös megnevezése: Célszerű a végrendeletben helyettes örököst is megjelölni arra az esetre, ha a kiválasztott szervezet az öröklés megnyílásakor már nem létezne vagy az örökséget visszautasítaná.
A pontos megnevezésen múlik az érvényesség
Ahhoz, hogy az örökhagyó akarata valóban teljesüljön, a végrendeletben egyértelműen azonosítható módon kell megnevezni a kedvezményezettet:
-
Egyházi szervezetek: A „helyi templom” nem jogi személy, így önmagában nem örökölhet. Helyette az illetékes plébániát, egyházközséget vagy egyházmegyét kell feltüntetni.
-
Civil szervezetek és alapítványok: A szervezet hivatalos neve mellett elengedhetetlen a székhely, valamint a nyilvántartási szám vagy adószám pontos megadása.
-
Állami intézmények: Ha valaki múzeumra vagy kórházra hagyja a vagyonát, jogilag az állam lesz az örökös, a jogokat pedig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő gyakorolja.
A formai hibák és a későbbi jogi viták elkerülése érdekében a végrendelet elkészítése előtt érdemes közjegyzőhöz vagy öröklési jogban jártas ügyvédhez fordulni.
Forrás: Magyar Országos Közjegyzői Kamara
