Magyarországon alapvetően két jogcímen lehet örökölni: végintézkedés alapján vagy törvényes öröklés rendje szerint. Amennyiben az elhunyt érvényes végintézkedést – végrendeletet, halál esetére szóló ajándékozási szerződést vagy öröklési szerződést — hagyott hátra, akkor az határozza meg az öröklés rendjét – emlékeztetett a behir.hu-hoz eljuttatott közleményében a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK). Ha nincs érvényes végintézkedés, akkor a törvényes öröklési rendet kell alkalmazni. A törvényes öröklésnél elsősorban a leszármazók örökölnek. Végintézkedés alapján ugyanakkor az örökhagyó szélesebb körben rendelkezhet a vagyonáról: akár családtagot, de akár mást is részesíthet a hagyatékából.
Van azonban egy „vegyes szabály” is: amikor nem minden vagyoneleméről rendelkezik az örökhagyó. Ilyen lehet például, ha legnagyobb értékű vagyontárgyait elosztja a gyermekei között: lakását, nyaralóját, autóját, de a bankszámlájáról, könyveiről, festményeiről már nem rendelkezik. Akár azért is dönthet így, mert nem tartja olyan fontosnak vagy abban bízik, hogy gyerekek a kisebb értékeken nem vesznek össze. Az is gyakori, ha egy idős ember a saját lakására öröklési szerződést köt, azaz megállapodik valakivel, hogy halála után a szerződésben meghatározott ingatlan vagyontárgyat a másik fél örökli, cserébe pedig tartást, gondozást vagy életjáradékot nyújt számára. A többi vagyontárgyáról ugyanakkor nem rendelkezik az öröklési szerződésben.
További információ: https://kozjegyzotkeresek.hu/blog/kimarad-vegrendelet-hagyatek
