Az előadás az 1956-os forradalom leverése után hazájuk elhagyására kényszerült magyar értelmiségiek és tudósok sorsát állította középpontba. A történelmi események következtében több mint kétszázezer magyar menekült külföldre, köztük egyetemi tanárok, mérnökök, orvosok, geológusok, történészek, írók és más tudományterületek képviselői.
Dr. Kubassek János geográfusként, öt évtized alatt a Föld 117 országába jutott el. Utazásai és kutatásai során számos, 1956 után emigrációba kényszerült honfitársunkkal találkozott. A pénteki előadáson húsz olyan magyar tudós életútját mutatta be, akik a sarkkörtől az Egyenlítőig, a világ legkülönbözőbb földrajzi és kulturális környezetében értek el kiemelkedő eredményeket.

Dr. Kubassek János – Fotó: erdmost.hu
Az előadó többükkel személyes kapcsolatban állt, sokan közülük a barátai lettek. Közéjük tartozott Parák Tibor geológus, akit kitartása és szakmai eredményei miatt Vasemberként emlegettek. A svédországi Kiruna vasércbányáinak főgeológusaként, majd kutatási igazgatójaként dolgozott, jelentős szerepet vállalva hatalmas vasérctelepek feltárásában. Tudományos fokozatát a stockholmi egyetemen, svéd nyelven megvédett doktori értekezéssel szerezte meg.
Különleges életutat járt be Saáry Éva geológus is, aki egy francia olajtársaság megbízásából három éven át dolgozott Gabon őserdei környezetében. Az előadó felidézte, hogy Éva az 1956-os forradalom több eseményének szemtanúja volt, köztük az október 25-i Kossuth téri sortűznek is. Személyes visszaemlékezései, naplója és levelei évtizedekkel később kerültek elő, ezekből könyv is született.
A bemutatott tudósok között szerepelt Fehérváry Géza orientalista, Germanus Gyula tanítványa is, aki a forradalomban vállalt szerepe miatt kényszerült elhagyni Magyarországot. Londonban folytatta tanulmányait, később a londoni egyetem professzora lett, majd a rendszerváltást követően Magyarország kuvaiti nagyköveteként is szolgált.

Dr. Nagy Gyöngyi – Fotó: Such Tamás / behir.hu
Az előadás során szó esett Makai Ádám nyelvészről is, aki a honolului, majd a chicagói egyetemen tanított, valamint Fulbright-professzorként Malajziában is dolgozott. Kubassek János olyan magyar kutatók és értelmiségiek történeteit is felidézte, akik Írországban, Dél-Amerikában, Afrikában vagy éppen az Egyesült Államokban építettek jelentős tudományos és szakmai karriert.
A történetek közös vonása, hogy ezek az emberek gyakran szinte minden vagyonukat hátrahagyva, nincstelen menekültként érkeztek új hazájukba. Kitartó munkával, tudásukkal és szorgalmukkal azonban néhány év alatt olyan eredményeket értek el, amelyekre korábban talán maguk sem gondoltak volna. Az előadó hangsúlyozta: szabadságban, megfelelő lehetőségek között alkotóerejük kiteljesedhetett, és nemcsak saját életüket, hanem befogadó országuk fejlődését is gazdagították.
A rendezvény végén dr. Nagy Gyöngyi történész is megszólalt, aki a tíz alkalomból álló előadássorozat lezárására hívta fel a figyelmet. Elmondta, hogy az egész éven át tartó programsorozat pénteki rendezvénye volt a záróelőadás, amely méltó módon foglalta keretbe az 1956-os forradalomhoz kapcsolódó történelmi emlékeket és személyes sorsokat. Hozzátette, hogy a kezdeményezést a tervek szerint jövőre is folytatják.