Az előadást dr. Nagy Gyöngyi történész tartotta, aki elmondta: az egész évben zajló sorozat célja, hogy Békés megye 1956-os hőseinek, áldozatainak és szereplőinek történetét mutassa be. Az októberi alkalom témája szinte magától adódott, hiszen Fekete Pál Békéscsaba egyik legismertebb és legfontosabb 1956-os szereplője volt.
A történész ezúttal azonban nem csupán Fekete Pál életútját mutatta be, hanem azt a pert is, amelyben rajta kívül további tizennégy embert állítottak bíróság elé.
Az előadás során szó esett az 1956. októberi békéscsabai eseményekről, a forradalmi napokról, valamint az első- és másodfokú bírósági tárgyalásokról. A per iratainak feldolgozását ma már az is segíti, hogy az 1956-os perek dokumentumai interneten is hozzáférhetők.
Fotók: Milyó Pál
Dr. Nagy Gyöngyi kiemelte: a kutatásban különösen fontos szerepet játszottak a személyes visszaemlékezések. Többek között Fekete Pál özvegye, Fekete Pálné naplója, valamint más érintettek emlékei olyan részleteket őriztek meg, amelyek nélkül nehezebb lenne rekonstruálni a történteket.
A kutatás egyik érdekes eredménye, hogy Fekete Pált először még egyedül állították bíróság elé 1957 májusában. Később került a Tóth István alezredes és társai elleni eljárásba, amelyből végül a nagy Fekete-per alakult ki.
Fekete Pál elsőrendű vádlott lett, elsősorban azért, mert ő töltötte be a Forradalmi Bizottság elnöki tisztségét. A bírósági eljárás végül súlyos ítéletekkel zárult. Fekete Pált életfogytiglani fegyházbüntetésre, Tóth István alezredest tizenöt évre ítélték, míg a többi vádlott ennél rövidebb szabadságvesztést kapott.
Az előadás egyik legmegrázóbb részlete a másodfokú tárgyaláshoz kapcsolódott. A visszaemlékezések szerint egy bírósági dolgozó titokban arra figyelmeztette a vádlottakat, hogy vonják vissza fellebbezésüket. Attól tartottak ugyanis, hogy ellenkező esetben a másodfokú bíróság többük büntetését súlyosbítja, akár halálos ítéletet is kiszabhat.
Fekete Pál volt az első, aki visszavonta fellebbezését, és belenyugodott az életfogytiglani ítéletbe. A döntésnek óriási jelentősége lehetett, hiszen a másodfokú tanácsban olyan személyek is helyet kaptak, akiknek korábbi működéséhez súlyos megtorlások kapcsolódtak.
A történész felidézte Mátyás Miklós bíró szerepét is, akinek nevéhez több halálos ítélet meghozatala fűződött. Ő ítélte halálra a gyulavári Mányi-per két fiatal vádlottját is 1957-ben. Egyebek mellett a Mányi-per és a Fekete-per között így szoros kapcsolat fedezhető fel. Dr. Nagy Gyöngyi szerint könnyen lehet, hogy a korábbi halálos ítéletek nélkül a Fekete-perben is kivégzésekre került volna sor.
Továbbá különös fordulat az is, hogy Mátyás Miklós 1956 kezdetén még a forradalom oldalán állt. Békéscsabán ő is szorgalmazta az ÁVH-sok letartóztatását a Forradalmi Bizottságban. Később azonban szerepet vállalt a megtorló igazságszolgáltatásban.
Az előadás a Fekete-per emberi oldalára is rávilágított. Fekete Pálné naplója érzékletesen mutatja be, milyen lelki és mindennapi terheket jelentett egy elítélt forradalmár feleségének élete 1956 után.
A családot a félelem és a társadalmi elszigetelődés is sújtotta, ugyanakkor az özvegy visszaemlékezései szerint kézen-közön segítség is érkezett. A történet egyik legdrámaibb fejezete még magához az 1956-os forradalomhoz kötődik.
Fekete Pál a békéscsabai események során az Andrássy úton a tankokat vezette, miközben vállalta a felelősséget azért, ha a szovjetekre lövés történik. A hátában eközben egy tiszt pisztolya volt, ami jól érzékelteti, milyen rendkívüli nyomás nehezedett rá.
Az előadó szerint ez a történet szinte filmre kívánkozik. Azonfelül bízik abban, hogy egyszer egy kisfilm is készülhet Fekete Pál és társai történetéből.
