– Elősorban Békés megyei hölgyekről mesélek – mondta dr. Nagy Gyöngyi az előadás előtt. – Jó néhányukat kivégeztek, illetve a körösladányi Petri Ilona például 1956. október 25-én, a Kossuth téri sortűzben halt meg. Tóth Ilonáról, valamint barátnőjéről, Wittner Máriáról is lesz szó.
Dr. Nagy Gyöngyi – Fotó: Such Tamás / behir.hu
Hozzátette, sok nő nem koncepciós per áldozata volt. Többek között ilyen volt Békéscsaba díszpolgára, Fekete Pál felesége is, aki a naplóját korábban az előadó rendelkezésére bocsátotta. A memoárból kiderül például, hogy Pali bácsi bebörtönzése milyen hatással volt a lányaira.
– Egyebek mellett az érdekes momentum volt, hogy a 70-es években miképp vették fel őket az egyetemre – fűzte hozzá. – Míg az egyikük osztályfőnöke azt nehezményezte, hogy miért nem írta be az önéletrajzába, hogy az édesapja tényleges életfogytiglani szabadságvesztést kapott? Majd amikor a másik ezt beírta, akkor az ő osztályfőnöke pedig azt, hogy „Ezt már nem kell beleírni!” Végül mindkettőjüket felvették, mert az első alkalommal az Ági osztályfőnöke egy olyan szép jellemzést írt a lányról, hogy igazából nem számított, hogy ki volt az apja.
Galéria
Érdekesként megemlítette, hogy a csabaiak miképp bántak Ági nénivel, miután elvitték a férjét. Akik korábban szerették és tisztelték, azok vagy félelemből, vagy valós ellenszenvből átmentek az utca másik oldalára. De gyakran megesett olyan is, hogy elfordították a fejüket, nehogy problémájuk legyen.
– Ági néni kálváriája az volt, hogy két kicsi gyermekével el kellett hagynia Békéscsabát, mert egy forradalmár felesége nem maradhatott itt. Többször, több helyen is alkalmazták, de mint magyartanárnő már soha nem taníthatott, maximum óvónő lehetett – fogalmazott.
A rendezvényt Ámon Antal, a POFOSZ elnöke is megtisztelte – Fotó: Such Tamás / behir.hu
