Don Giovanni - A Don Juan-történet típusfiguráinak mozarti arca címmel zenés előadásra invitálta közönségét a Mindentudás Színházi Egyeteme március 5-én a Sík Ferenc Kamaraszínházba. Újváriné dr. Illés Mária főiskolai docens Mozart operáinak világába, szereplőinek zenei ábrázolásába, jellemzésébe adott betekintést. Mondandóját világhírű énekesek felvétele, illetve Galambos Hajnalka operaénekes és Rázga Áron zongoraművész közreműködése tette emlékezetessé.
Mielőtt az operában kalandozás elkezdődött volna, Kovács Edit színművész, esztéta arra hivatkozott, hogy ezt a műfajt a magasabb vagy elit kultúrához szokás sorolni. Sokan azt hiszik, nincs elég előműveltségük, azt gondolják, nem is értik meg ezeket a műveket, nincs közük hozzá, nem nekik szólnak.
– Pedig mint minden művészet, a zene, az opera is azzal a céllal születik, hogy megszólítson, megérintsen bennünket, érzéseket, gondolatokat adjon át nekünk. Ezért aztán nem kell mást tennünk, mint nyitott lélekkel hallgatni a muzsikát. Hiszen nem itt van a töréspont - vagy vízválasztó - a befogadók számára, hanem ott, amire Nietzsche is felhívja a figyelmet a Vidám tudomány című művében. „Most és hajdan. - Mit ér minden műalkotásunk művészete, ha ama felsőbbrendű művészet, az ünnepek művészete veszendőbe megy! Hajdan az emberiség nagy ünnepi útja mentén állítottak fel minden műalkotást, fenséges és üdvözült pillanatok emlékeztetőjeként és emlékműveként. Most a műalkotásokkal a szegény kimerülteket és betegeket akarják félrecsalogatni az emberiség nagy szenvedés-útjáról egy kéjes, röpke pillanatra; egy kis mámort és tébolyt kínálnak nekik.”
Az idézet után az est házigazdája az előadót mutatta be. Újváriné dr. Illés Mária főiskolai docens először zongora–szolfézs szakon diplomázott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, a Zeneiskolai Tanárképző Intézet Szegedi Tagozatán, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zenetudományi szakán szerzett diplomát. Doktori fokozatot – zenetudományból - a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Doktori Iskolájában szerzett. 2008-ban Artisjus-díjat kapott pedagógia kategóriában, 2010-ben a Nemzeti Kulturális Alap Alkotói pályázatát nyerte el, 2011-ben Mestertanár Aranyérem Kitüntetéssel jutalmazták.
Újváriné dr. Illés Mária előadásának első részében Mozart operáiról beszélt, majd a szereplők zenei karakterisztikájáról, fejlődéstörténetéről. Az operákról elhangzott, hogy azokban a különböző típusokat szívesen keverte Mozart, bár azok műfajok szerint elkülöníthetők. A Don Giovannit 1787-ben mutatták be Prágában, a szöveget Lorenzo da Ponte írta, bizonyos finomítások barátjától, Giacomo Casanovától származnak. A következő évi bécsi premierre Mozart átdolgozta az operát, újabb áriákat írt a bécsi énekeseknek. A műfaj megjelölésére háromféle elnevezés is ismert, ami arra utal, hogy nem tipikus opera, már nem buffa opera, hanem dramma giocoso, vagyis a tragédiát és a komédiát ötvöző zenedráma.
Az előadó elmondta, hogy az örök Don Juan alakja, amely számos európai legendában él, Mozart művében erkölcsi példabeszéddé magasztosul. Az élvhajhász, könnyelmű, romlott nőcsábász figurája a XVI. századtól végigvonul az európai irodalmon, a spanyol Tirso de Molinától kezdve Moliére, a német romantikusok, Dumas, Byron költészetén át, egészen Shaw színművéig. A zenei feldolgozások közül kiemelkedő a mozarti Don Juan.
A történet alapmotívumai a következők: szerelmi kicsapongás, halottgyalázás, bűnhődés, és mindegyikhez megvan a hozzátartozó szerenád, ária. Az opera felépítését a típusjelenetek adják.
Elvárás volt az operától akkoriban, hogy az énekesek kapjanak áriákat, a második felvonásban a szextett azt mutatja, hogy minden szereplő kap egy áriát, az opera végén az utójáték a megbékélésről szól.
– A szereplők csoportosíthatók: Don Giovanni és a szolgálók, az elhagyott nő, Donna Elvira, valamint a meghódítandó nők. Jellemző, hogy minden szereplőnek van fejlődéstörténete, mindenki fejlődik, csak Don Giovanni nem. Zerlina, Masetto menyasszonya éppen olyan szoprán, mint a többi nemeshölgy, Don Ottavio az egyetlen tenor, mert ő az egyetlen jó ember – hangsúlyozta Újváriné dr. Illés Mária.
Mint megtudtuk, Mozart a zenéjével nagyon pontosan ábrázolta a szövegben megírt karaktereket, az ellenpólusokat. Don Giovanni rossz, önző, egoista alak, de erre azt is mondhatjuk, hogy emberfeletti életerővel bír, erkölcs nélküli, amit úgy is lehet nevezni, hogy félelem nélküli.
A B-dúrban írt Pezsgőária az opera egyik csúcspontja, az életkedvről szól, és az élet pezsgéséről, nem a pezsgőről, csak a borról. Energiát közvetít, pezsdítő a zene, energikus, erőteljes, pedig gonosz a szöveg, a tartalom (Mit számít még tíz lány?!). Ezzel Mozart Don Giovanni életkedvét dicsőíti még akkor is, ha tudja, bukásra van ítélve. Ellenpólusa Don Ottavio, Donna Anna jegyese, nemes, erkölcsös, rajongó, érzelmes. Két rendes áriát is kapott, ezzel még jelentősebb figura. A Pezsgőáriával szemben a nyugalmat, s rendet sugározza, önzés helyett a másik ember felé fordulás jellemzi. Don Ottavio áriáját Réti Józseftől hallottuk, egy régi felvételről.
Don Giovanni csábításairól az előadó elmondta: először Elvirát, a szobalányt próbálja megszerezni, neki ad szerenádot. Másodikként Donna Annát, aki nemes hölgy, a kormányzó lánya, szenved, gyászolja apját, bizakodó, szerelmes, próbálja erőszakkal letámadni. Donna Elvira szenvedélyesen szerelmes a szélhámosba. Leporello Regiszteráriáját Székely Mihálytól hallottunk, igencsak régi felvételről. Minden jelenet róla szól, Don Giovannit jellemzi. A D-dúr áriát Galambos Hajnalka adta elő, zongorán Rázga Áron kísért.
Don Giovanni álságos szerenádja ellenére Elvira hisz neki, össze is omolhatna, de túl tud lendülni a csalódáson. Az Esz-dúr ária feldolgozza a megaláztatást, kifejezi, hogy megbocsát, segíteni akar. „Mi tradi” – arról énekel, hogy elárulták, mégis szánalmat érez, ez a legnagyobb ária az operában. Galambos Hajnalkától élőben hallhattuk ezt a remekművet is.
Zerlina A-dúr duettje, Don Giovanni csábítása miatt a nő bocsánatkérő F-dúr áriája, a „Batti, batti”, („Verd meg, verd meg, szép Masettóm, szegény Zerlinádat!” – újabb fénypontja volt az estnek az operaénekes tolmácsolásában. Zerlina G-dúr áriája pedig arról szól, hogy a nő rájön, otthon, a házasságában kell boldognak lennie.
– A fináléban a megölt kormányzó kőszobra megbánásra szólítja fel Don Giovannit, de ő nem bánja meg bűneit, ezért pokolra száll. Az utójátékban pedig mindenki tud és akar Don Giovanni nélkül élni, három sikertelen hódítás után kegyelem a pokol. Az operából Mozartnak egy jobb világba vetett hite csendül ki, amikor azt sugallja, hogy Don Giovanni nélkül jobb lesz a világ.
A zárszóban Kovács Edit úgy fogalmazott: a kalandozás az operában abból adott ízelítőt, hogyan lehet a zenével kommunikálni, milyen magaslatokba emelik a dallamok a hallgatóságot.
A Mindentudás Színházi Egyeteme sorozat április 9-én 18 órától
Gyenge Zoltán professzor Álom és valóság a művészetben című előadásával folytatódik.
Niedzielsky Katalin
