A szegény ember lova maga a két lába – így utaztak a középkorban

16:10 | Osgyán Ágnes

Ismerd meg a középkori közlekedési eszközöket címmel tartottak különleges előadást szombat délután a Gyulai Várban. A Múzeumok Őszi Fesztiválja részeként megrendezett programon Kovács Attila tárlatvezető kalauzolta el az érdeklődőket a középkori utazás világába.

Szappanos Gábor, a Gyulai Vár szakmai vezetője elmondta: a Múzeumok Őszi Fesztiválja egy országos programsorozat, amely az őszi időszak kulturális kínálatát hivatott gazdagítani, hiszen a nyári rendezvények lezárultával és az adventi időszak kezdete előtt jellemzően kevesebb program várja az érdeklődőket.

– Az év ezen szakaszában ritkábbak a rendezvények, és kevésbé jellemző az összehangolt kulturális kínálat. Mi minden esztendőben csatlakozunk a fesztiválhoz, hogy ebben az időszakban is tartalmas kikapcsolódási lehetőséget és különleges programokat kínáljunk a látogatóknak – fogalmazott. Hozzátette: a középkori közlekedésről szóló előadás szorosan kapcsolódik a vár történetéhez, hiszen az épület az 1400-as évek óta áll, és a lápvidékből kiemelkedő, jellegzetes mocsárvárként évszázadokon át meghatározó szerepet töltött be a térség életében.

Az ismeretterjesztő előadást Kovács Attila tárlatvezető tartotta, aki elmondta: a nagy távolságok, a nehezen járható utak és a korabeli infrastruktúra hiányosságai jelentősen megnehezítették az emberek mindennapjait. Akár gyalogosan, akár lóháton indultak útnak, vagy éppen árut szállítottak, az utazás komoly kihívásokkal és veszélyekkel járt.

 

– Eddig még nem dolgoztuk fel ezt a témát. Itt vagyunk a végeken, noha ez a terület egykor az ország közepén helyezkedett el. Az itt élők számára azonban akkor is fontos volt, hogy eljussanak egy szomszédos városba, Budára vagy akár Temesvárra. A korabeli viszonyok között egyáltalán nem volt egyszerű útra kelni, hiszen az infrastruktúra hiánya és az utazókra leselkedő veszélyek egyaránt megnehezítették a közlekedést. A szegény ember lova maga a két lába volt, de természetesen ők is nekivágtak az utaknak. Akinek volt lova vagy öszvére, az ezek hátán is megtehette a távolságot, útközben akár csárdákban megpihenve. A gazdagabbak számára már különféle közlekedési eszközök is rendelkezésre álltak, a nagyurak például egyszemélyes hintóval, kíséret társaságában utazhattak. A nehézségek azonban őket sem kerülték el: számolniuk kellett a kíséret és az őrzés költségeivel, valamint a megye- vagy járáshatárok átlépésével járó díjakkal és egyéb akadályokkal, amelyeket vagy azonnal megfizettek, vagy később rendeztek – részletezte.

Hozzátette: az előadáson a törökök által használt közlekedési és szállítási módok is szóba kerültek. A hallgatóság megismerkedhetett a tevék és szamarak szerepével, valamint a karavánokkal is. Ezek a közlekedési formák részben idegenek voltak a magyar hagyományoktól.

A Múzeumok Őszi Fesztiválja a Gyulai Várban a jövő hét szombaton, a Jeles napok, középkori ünnepek, gyulai vásárok című előadással zárul. A program résztvevői megismerhetik a város évszázadokra visszanyúló, gazdag kereskedelmi hagyományait. Kiderül, hogyan fonódtak össze az egyházi ünnepek, a szentek tiszteletéhez kapcsolódó jeles napok és a híres gyulai vásárok, valamint az is, miként ünnepelt a helyi közösség a kora újkorban.

Galéria

További programok »

FEL