– A mai gyerekek egészen kicsi koruktól sok mesét hallgatnak, és azok közül, akiknek rendszeresen olvasnak a szüleik, jó eséllyel később is olvasó válik – mondta Sánta Elza Hajnalka, a Szeberényi Gusztáv Adolf Evangélikus Gimnázium magyar nyelv és irodalom tanára. Szerinte a korunkbeli gyermek- és ifjúsági irodalom rendkívül színes, a fiatalok pedig leginkább azokat a műveket keresik, amelyek nyelvezete közel áll hozzájuk.
– Már A Pál utcai fiúk nyelvezete is sok gyereknek nehézséget okoz, hiszen száz év alatt sokat változott a nyelvünk. Szerencsére a kortárs irodalom rengeteg témát kínál, így mindenki megtalálhatja a számára érdekes olvasmányt – fogalmazott a pedagógus.
Közel százan érkeztek – Fotó: Such Tamás / behir.hu
Éppen ezért különösen izgalmas A Tabán macskája, amely csaknem kétszáz évvel ezelőtti világba kalauzolja az olvasót, ráadásul számos régi kifejezést használ. A pedagógus szerint ez egyáltalán nem jelent akadályt a gyerekeknek.
– Nem biztos, hogy minden szót azonnal megértenek, de a szövegkörnyezetből kikövetkeztethetik a jelentését. Ez a nyelvi gondolkodásukat is fejleszti – tette hozzá.
A könyv 2026-ban jelent meg, főhőse pedig Százszorszép, egy fekete kismacska, aki az 1840-es évek közepén, egészen pontosan 1846–47 táján pottyan le egy Bécsből érkező postakocsiról a budai Tabánban. Akkoriban ez a városrész még korántsem olyan volt, mint amilyennek ma ismerjük. A budai vár lábánál, a Duna partján, a Gellért-hegy árnyékában virágzó, nyüzsgő mezőváros terült el, egymáshoz tapasztott házakkal, meredek lépcsőkkel és kanyargós utcákkal.
Százszorszépnek azonban nem a városnézés az első dolga. Otthont keres, és közben alaposan felforgatja a tabániak életét. Ráadásul olyan gazdát választ magának, aki egyáltalán nem vágyott macskára: Bözsit, az Arany Tigris kocsmárosának lányát. A fekete jószág körül aztán megmozdul a világ. Szerelmeseknek segít, szerencsét vagy éppen balszerencsét hoz, és a történet végére még a városrészt fenyegető tűzvész megfékezésében is fontos szerepet kap.
Kucsera Éva – Fotó: Such Tamás / behir.hu
– A Tabán egy olyan városrész, amelyik kicsit a hol volt, hol nem volt kategóriába tartozik. Régen virágzó mezőváros volt, most viszont egy hatalmas zöld park. Azt a pillanatot szerettem volna elkapni, amikor még minden jó – mesélte Kucsera Éva. Az író az 1846–47-es esztendőket választotta, hiszen az 1810-es nagy tűzvész után a város már talpra állt, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc pusztításai pedig még nem következtek be.
A Tabán későbbi hanyatlásában ráadásul nemcsak a történelem viharai játszottak szerepet. A környék megélhetését biztosító szőlőtermelést a filoxéra pusztítása rendítette meg, a Lánchíd elkészülésével pedig a közlekedés és a városrész korábbi forgalma is megváltozott.
És akkor itt jön a képbe Százszorszép, aki nem valamiféle varázsmacska, mégis mindenki mást lát bele. Van, aki boszorkányságot, más balszerencsét, megint más éppen a jó szerencse érkezését sejti benne. Az alkotó nem akarja eldönteni helyettünk, mit gondoljunk a fekete macskákról.
– A történet leginkább egy otthonkeresésről szól. A macska is otthont keres magának, és közben olyan nehézségekkel találkozik, amelyek egy kismacskát érinthetnek – fogalmazott Kucsera Éva. Akinek egyébként éppen egy fekete cicája van, pontosan tudja: egy ilyen öntudatos jószágnak egészen határozott elképzelései vannak arról, hogy hol és kivel szeretne lakni.
Galéria
A meseregény azonban nem csupán a négylábú főhős miatt érdekes. Különleges értéke, hogy a régi Tabán mindennapjai mellett a korabeli magyar nyelvből is ízelítőt ad. Előkerülnek régi kifejezések, szólások, közmondások, amelyek ma már sokaknak talán idegenül csengenek.
– Szerettem volna ezeket a régi szavakat megőrizni. Ha a mai gyerekek új kifejezéseket használnak, akkor ezek a különleges, régi szavak is megérdemlik, hogy figyelmet kapjanak – fűzte hozzá.
A rendhagyó irodalomóra természetesen nem maradt pusztán beszélgetés. Kucsera Éva felolvasott egy részletet a könyvből, a Belvárosi, az Evangélikus és a Kazinzy utcai általánosból érkező diákok pedig feladatlap segítségével próbálhatták összepárosítani a történetben szereplő közmondásokat, illetve megfejteni a régi szavak jelentését. Így a múlt nem egy poros történelemkönyv lapjairól köszönt vissza, hanem játékosan, a gyerekek aktív közreműködésével elevenedett meg.
A kötet illusztrációit Makhult Gabriella készítette linómetszetes technikával, ami különleges, régies hangulatot kölcsönöz a történetnek. A könyv 9-től 99 éves korig ajánlott.
A Tabán görbe utcáin, zegzugos sikátorai, régi kocsmái közt – Fotó: Such Tamás / behir.hu
És ha legközelebb fekete macska szalad át előttünk, talán érdemes lesz elgondolkodni: hátha nem balszerencsét hoz, hanem éppen egy jó történet kezdődik vele.
