– Én azt hiszem, a személyesség az, ami közelebb hozhatja a mai fiatalokhoz az irodalom, az olvasás szeretetét. Bennem is személyes kötődések voltak azok, amelyek meghatározták az ehhez fűződő viszonyomat. Felmenőim részéről is pozitív benyomásokat kaptam, hogy miért is jó az irodalom, a tanáraim pedig, látva az ez iránti érzékenységemet, ösztönöztek, bátorítottak, hogy haladjak ebbe az irányba – fogalmazott Kustos Júlia, a szombathelyi születésű, de Budapesten élő és alkotó, kortárs költő.

Pályatársa, Ajlik Csenge 1999-ben született Egerben, és ott is nőtt fel. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett, beszél kínaiul. Tizenhat éves kora óta ír verseket és prózát. Írásait többek közt az Irodalmi Jelen, a Kortárs és a Magyar Kultúra publikálta. A Verslevelek megalkotója. Vezetéknevében hordozza arab családjának szeretetét. Jelenleg egy erdőben él, a nagyapjától örökölt kunyhójában.
– Először járok Békéscsabán, eddig semmilyen kötődésem nem volt ehhez a helyhez – fogalmazott Ajlik, akinek ha személye annyira nem is, de művei a Bárka irodalmi folyóiratban való közlésük okán, ismert lehet a csabaiaknak.
A Navarrai Mészáros Márton által vezetett beszélgetésben szó esett még költészetről, alkotásról és az életről, mint örök múzsáról.