A középpontban Giuseppe Verdi egyik legizgalmasabb alkotása, az Álarcosbál állt. Az előadás azonban nem csupán a mű cselekményét és zenei világát tárta fel, hanem az opera születésének történelmi és személyes hátterét is. A hallgatóság betekintést kapott abba, milyen fordulópontot jelentett 1859 Verdi életében, és hogyan fonódott össze a mű keletkezése a zeneszerző sorsával.
Az est egyik legizgalmasabb gondolata volt, hogy 1859 nemcsak Verdi számára bizonyult meghatározó évnek. Ugyanekkor dolgozott Richard Wagner a Trisztán és Izolda című operán, amely a romantikus zeneirodalom egyik legmélyebb szerelmi vallomása lett. A párhuzam külön érdekessége, hogy Wagner – Verdihez hasonlóan – 46 évesen komponálta ezt a szenvedéllyel teli művet.
A korszak magyar vonatkozásairól sem feledkezett meg az előadó: Erkel Ferenc ekkoriban végezte a Bánk bán végső simításait. A hallgatóság izgalmas felvetéseket hallhatott arról is, vajon létezhettek-e zenei „áthallások”, kölcsönhatások a három remekmű között.
Mindezek ellenére az este fókuszában végig az Álarcosbál maradt: a perzselően szenvedélyes szerelmi jelenetek, Oscar játékos, könnyed pillanatai és a drámai erejű tánczenék. Újváriné Dr. Illés Mária közérthetően, mégis szakmailag mélyen elemezte a maszkok mögé rejtett titkokat – nemcsak a szereplők, hanem maga a zeneszerző vonatkozásában is.
Az előadás zenei élményét tovább gazdagította Galambos Hajnalka énekművész és Gál Csaba zongoraművész közreműködése, akik részletekkel idézték meg a korszak operai hangulatát.
A Mindentudás Színházi Egyeteme ezúttal is bebizonyította: a 19. századi opera nem csupán zenetörténeti fejezet, hanem ma is élő, izgalmas és gondolatébresztő világ.
„Mindig nagyon szívesen elvállalom ezt a hivatást” – mondta Újváriné Dr. Illés Mária, aki ezúttal is nagy örömmel érkezett, hogy a komolyzenéről beszéljen a színházba járó, érdeklődő közönségnek. Mint mondta, első alkalommal még őt magát is meglepte, hogy létezik ilyen fórum, ahol például egy opera hátteréről, zenetörténeti összefüggéseiről lehet előadást tartani. „Nagyon nagy kihívásnak éreztem, és nagyon örülök, hogy jól fogadták az előadást, és azóta is visszahívnak.”
– Az álarcosbál nagyon különleges opera, és nekem a szívem csücske – fogalmaz az előadó. Személyes kötődése is erős a darabhoz, hiszen ez volt az első Verdi-opera, amely igazán közel került hozzá. Úgy véli, a zeneszerző egyik legremekebb alkotásáról van szó.
Az opera műfajának különlegességét így ragadja meg: „Az opera igazából felnagyítja az érzelmeket.” A történetben rejlő érzések prózában olvasva is jelen vannak, ám a zene, a színpadi jelenlét és az ének együttes ereje „a bőrünkön, a zsigerinkben” érezteti mindezt. Ez az intenzitás teszi az operát ma is érvényessé és elementáris hatásúvá. Verdi a romantika korszakának meghatározó alakja volt. „Ez az igazi nagy romantika” – hangsúlyozza Újváriné Dr. Illés Mária. A zeneszerző tudatosan merített a romantikus irodalomból, és bátran vitt színpadra szélsőséges, szenvedélyes, „vadromantikus” történeteket. Olyan művekben, mint a A trubadúr vagy a Rigoletto, már megmutatkozott ez az erőteljes, drámai hangvétel, amely az Álarcosbálban is különleges formában teljesedik ki. Kortársai szintén hasonló témákkal és érzelmi végletekkel kísérleteztek, ám Verdi sajátos zenei világával és színpadi érzékével egyedülálló módon emelte új szintre az operai kifejezés erejét.
– Különlegessége az estének, hogy Galambos Hajnalka énekművész segítségével élő operamuzsikát is hallhatunk. Ez Békéscsabán különösen nagy szó, hiszen ritkán adódik lehetőség arra, hogy élőben hallgasson a közönség operát. Verdi zenéjét pedig biztosan nagyon sokan szeretik. A mostani évad utolsó előadása áprilisban lesz. A húsvéti ünnepek miatt egy kicsit eltoltuk az időpontot, így április 13-án várjuk az érdeklődőket. Akkor Szalisznyó Lilla irodalomtörténész tart majd előadást Arany János levelezéséről – mondta Kovács Edit színművész, a program szervezője.
