1791. május 3-án a Lengyel Alkotmány volt Európában az első, melyet a lengyel parlament elfogadott. Ez az alkotmány, amely a mai időkben is érvényes, a függetlenségi törekvés, a hazaszeretet és a nemzeti egység szimbólumát jelenti. A nemzeti ünnepről nem csak az anyaországon belül, hanem a határain kívül élők is minden évben megemlékeznek. A Békéscsabán élő lengyel kisebbség számára is fontos dátum, ahol szintén megünnepelték az alkotmány elfogadásának évfordulóját.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Lengyel Nemzetiségi Önkormányzata és a Magyar- Lengyel Baráti Kulturális Egyesület május 6-án szervezett ünnepséget Békéscsabán, a lengyel hármas ünnep – Lengyel Alkotmány, Zászló Ünnepe, valamint Külhoni Lengyelek Világnapja – alkalmából.
A Lencsési Közösségi Házban tartott ünnepségen Leszkó Malgorzata, a lengyel önkormányzat elnöke két nyelven köszöntötte a megjelenteket. Rövid beszédében tájékoztatott az ünnepek folyamatáról Lengyelországban és Magyarországon, befejezésül jókívánságait fejezte ki a honfitársainak.
A jeles nap alkalmából egy különleges tablókiállítás is nyílt, a képekről az egykori Derenk település lakói tekintenek ránk. A falut 300 évvel ezelőtt a Szepességből betelepülő lengyel favágók és szénégetők élesztették újjá, akiknek végül távoznia kellett. A település történetét Virág József, a Lengyel Kutatóintézet és Múzeum igazgatóhelyettese tárta fel előadásában. Ebből kiderült, hogy a falut körülvevő hegyvidéki környezet vadban nagyon gazdag volt, ez lett a vesztük. Országos nagyurak, élükön Horthy Miklós kormányzóval, akik bármit megengedhettek maguknak, medvés kertnek, vadászterületnek szemelték ki a vidéket. Derenk útjában volt a nagy szenvedély (terv) megvalósításának.
1938-tól kezdetét vette a helyiek "meggyőzése" az elköltözésre, az életterük megváltoztatására. 1943-ra megszűnt a falu! Katonai járművekkel, tehervagonokkal munkaszolgálatosok végezték az áttelepítést hosszú hónapokon át. A lebontott házakat és a falu templomát is elszállították. Az ősi derenki lengyel lakosság szétszéledt: 1-2 család Emődön, Mezőnyárádon, Szendrőn, Tiszaszederkényben, Tóharaszton, Vattán; 10-10 család Büdöskútpusztán, Martonyiban, 20-20 család Ládbesenyő-Andrástanyán, Sajószentpéteren; és legtöbben 50 család Emőd-Istvánmajorban talált új otthonra.
Mára a derenki leszármazottak erőfeszítésének eredményeként felépült a lerombolt, régi templom helyén egy kápolna, és az egykori iskola még álló falai fölé új tető került, amiben emlékkiállítást láthatunk. Rendezték a temetőt, a még megmaradt sírok feliratait. Az elpusztult és hiányzó hantok helyét egy-egy kereszttel jelölték meg. Nyaranta búcsút tartanak, az eseményre több százan ellátogatnak nemcsak Magyarországról, hanem más országokból is. Az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat Derenk romfalut a magyarországi lengyelek történelmi emlékhelyévé nyilvánította.
Az ünnepséget hangverseny zárta, ahol a Békéscsabai Bartók Béla Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Zeneiskola növendékei, többek között a lengyel származású zeneszerző Chopin műveiből adtak ízelítőt.
Forrás: http://www.derenk.hu/
A hírről készült videó anyagunk:
