Hosszú ideje téma a közgyűlésben, hogyan lehet átalakítani vagy átszervezni a közétkeztetést Békéscsabán. A feladatot eddig a bölcsődéket, óvodákat, iskolákat és szociális intézményeket kiszolgáló Békéscsabai Gyermekélelmezési Intézmény (BGYI) látta el, amely a 2017. december 31-ei hatállyal, beolvadással megszűnő Békéscsabai Intézményellátó Centrum (BIC) jogutóda.
2020 őszén konkrétan a kiszervezés ötlete is felmerült: az akkori előterjesztésben arra hivatkoztak, hogy a koronavírus-járvány komoly anyagi terhet ró az önkormányzatra, ezért bizonyos tevékenységeit át kell gondolni, valamint az is szóba került, hogy a konyhákat modernizálni kellene, ám erre alig van forrás, főleg úgy, hogy az ágazat alulfinanszírozott és plusz központi támogatás sem vehető igénybe, pályázatból is kevés van. Szarvas Péter, Békéscsaba polgármestere már korábban is számos alkalommal fejezte ki nemtetszését az alapanyagok árával, illetve a térítési díjakkal kapcsolatban, erről itt, és itt is írtunk.
A gyermekélelmezési intézmény egyébként nemrég közölt egy statisztikát azzal kapcsolatban, hogy mennyire vannak megelégedve a békéscsabai gyerekek az ételek minőségével és mennyiségével, erről szóló cikkünket ide kattintva olvashatja.
A soron kívüli ülés összehívására azért volt szükség, mert az intézmény megbízása a nyár elején lejár, illetve megszületett a döntés a korábban kiírt közbeszerzéssel kapcsolatban is. A felhívásra három ajánlat érkezett, ebből a döntőbizottság egyet talált érvényesnek. A budapesti Pannon Menza Szolgáltató és Vendéglátó Korlátolt Felelősségű Társaság évi nettó 1 283 000 000 forintért vállalná a feladatot.
A hétfő délutáni ülésen ezúttal nemcsak a képviselők, hanem a gyermekétkeztetési intézmény számos dolgozója jelent meg, demonstrálva aggályait az előterjesztés kapcsán.
Galéria
Mi lesz a nem állami fenntartású intézményekben az étkeztetéssel?
Elsőként Csicsely Ilona (Fidesz-KDNP) kapott szót, aki arról kérdezett, hogy az állami fenntartású intézményeken túl mi lesz azokkal az óvodákkal, iskolákkal (például a szlovák vagy az evangélikus egyház által fentartott intézményekkel), amelyeket szintén a BGYI látott el eddig. Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) szerint abban az esetben, ha a gyermekélelmezési intézmény státuszában változás lesz, akkor a fenntartónak kell megoldania a helyzetet.
Miklós Attila (MSZP) már arról beszélt, hogy a másfél évvel ezelőtti közgyűlési határozat emlékei szerint arról szólt, hogy vizsgálják a gyermekétkeztetés kérdéskörét, illetve a közbeszerzési eljárás lefolytatása után, előnyöket, hátrányokat felsorakoztatva döntenek majd a további lépésről. Azt is nehezményezte, hogy a BGYI további sorsáról nem esett eddig szó, ahogyan arról sem, hogy ha az önkormányzati cég elveszti feladatainak 65-70 százalékát, mi lesz a dolgozók sorsa. A polgármester erre azt válaszolta, hogy az új fenntartó számára ott a lehetőség, hogy kapcsolatot teremtsen más intézményekkel, illetve hibásnak nevezte azt a feltételezést, hogy az óvodák, iskolák szolgáltató nélkül maradnak.
"Ilyen a világ"
Juhász István (Hajrá Békéscsaba) azt hangsúlyozta, hogy nem hirtelen jött döntésről van szó, hiszen a kiszervezés már másfél éve téma. Mint mondta, megérti a dolgozók erős indulatait, hiszen arról is szó van, hogy elvesztik a közalkalmazotti státuszukat azzal, hogy átveszi őket az új cég, ugyanakkor úgy vélte, az önkormányzatnak nincs túl nagy mozgástere, hiszen azzal, ha nem hirdetnek eredményt a közbeszerzési eljárás kapcsán, azzal a város jogi következményekkel, akár kártérítéssel néz szembe. Megjegyezte, hogy az új szerződésekben szerepel az a kitétel, miszerint az új munkáltató vállalja a dolgozók legalább további egy évig tartó foglalkoztatását, és a megváltozott viszonnyal a munkavállalók akár még jól is járhatnak. Azok, akik nem szeretnének átmenni az új munkáltatóhoz, azoknak nem kell elfogadniuk a szerződést, a törvényben meghatározott módon pedig jár a végkielégítés is. A frakcióvezető azt is hozzáfűzte: az új szolgáltató vállalja, hogy elektronikus dokumentációs rendszert, valamint kapcsolattartási lehetőséget biztosít majd a családok számára, amelyek kifejezhetik véleményüket az ételek mennyiségével, minőségével kapcsolatban.
Miklós Attila (MSZP) azt is nehezményezte, hogy a Pannon Menza ugyanarra a címre van bejegyezve, mint egy másik közétkeztetéssel foglalkozó társaság, amellyel a fővárosban sok probléma volt korábban. Azokat a szerződéseket csak az új városvezetés tudta megszüntetni – jegyezte meg, hozzátéve, hogy korábban is volt már rá példa, hogy a közgyűlés nem hagyott jóvá egy-egy közbeszerzési eljárást.
Dancsó Tibor (DK) az előnyök és hátrányok felsorakoztatását hiányolta az előterjesztésből, emellett a csabai konyhák rossz állapotára hívta fel a figyelmet.
Szabályos volt a közbeszerzési eljárás
Sódar Anita, a közbeszerzési eljárást lebonyolító Békéscsabai Városfejlesztési Kft. ügyvezetője szerint az eljárás a vonatkozó törvénynek megfelelően zajlott le, panasz ezzel kapcsolatban nem érkezett, a döntésről szóló dokumentum került a testület elé, melyről mint mondta, mindenképpen határozatot kell hozni (felhívva egyúttal a figyelmet Juhász István közlésére). Rámutatott, hogy az eljárást hosszas szakmai előkészítés kísérte, melyben jogi és gazdasági szempontokat is figyelembe vettek. Egy későbbi hozzászólásában arról is szólt, hogy a közbeszerzés során nem kellett beruházási tervet készíteni, ugyanakkor a szerződésben benne foglaltatik a konyhák karbantartási és felújítási kötelezettsége.
"Ha nem most, akkor később biztosan bekövetkezik"
Szente Béla (Fidesz-KDNP) arra mutatott rá, hogy tavaly a kulturális szférából vezették ki a közalkalmazotti státuszt szinte minden dolgozónál, majd tértek át a Munka Törvénykönyve szerinti foglalkoztatásra, amely akkor hidegzuhanyként érte a dolgozókat. A képviselő szerint természetes, hogy sok az ellenérzés és a bizonytalanság, ugyanakkor úgy véli, hogy a közalkalmazotti státusz megbéklyózza és a minimumon tartja az embereket, az új alkalmazotti formában – melynek vannak hátrányai is – több a lehetőség, nőhetnek a fizetések. Mint mondta, ha nem előbb, úgy utóbb következne be a változás valamilyen formában, ezért bizalmat kért a BGYI dolgozóitól, hozzátéve, hogy azokra, akik jól dolgoznak, mindig szükség lesz.
A közpénz védelme érdekében volt szükség a váltásra
Opauszki Zoltán (Fidesz-KDNP) kérdésére, miszerint mi a gyakorlat más városokban a közétkeztetés kapcsán, Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) arról tájékoztatott, hogy az elmúlt években Orosházán és Békésen már kiszervezték ezt a feladatot, valamint tudomása szerint így tettek a legtöbb megyei jogú városban is. Az egyik fő érvnek emellett azt nevezte, hogy a BGYI infrastruktúrája elavult, a felújításra, eszközök cseréjére nincs pénz, a tisztántartás mellett nagyobb karbantartásokra sem volt forrás, pedig erre több tízmillió forintot kellene szánni. Hozzátette: 2019-ben már közel 300 millió forintot kellett biztosítani a gyermekétkeztetésre, ezért úgy döntöttek, hogy maximalizálják a területre fordítható támogatás nagyságát. Azt sem nevezte elhanyagolhatónak, hogy az új fenntartó 50 millió forintot fizet majd bérleti díjként, majd hozzátette: a dolgozókkal való gondos eljárás továbbra is szempont, ahogy az is, hogy korrekt körülményeket biztosítsanak az átmenet során. Megjegyezte: sok olyan csabai családról tud, amely lemondta az étkeztetést, mert nem volt megelégedve vele, bár ő nem tapasztalt hasonló problémát. Azt is mondta: van felügyeleti és kontroll szerepe az önkormányzatnak, az iskolák képviselőivel karöltve tisztázni tudják majd a vállalkozóval a panaszokat. A közpénz védelme érdekében kerestek hatékonyabb megoldást – tette hozzá.
A közbeszerzési eljárás eredményéről szóló előterjesztést 9 igen, 2 nem és 4 tartózkodás mellett elfogadta a testület. Zárásként Szente Béla annyit kért, hogy szeptemberben, miután már megtörtént a kiszervezés, a testület kapjon képet a folyamatról, az első tapasztalatokról. A polgármester azt ígérte, hogy figyelemmel kísérik majd a lépéseket.
