Közgyűlés: Pénzügyekről, karácsonyi vásárról és médiáról is szólt az ülés

2019. február 21. 09:00 | Varga Diána

Hosszas vita után megszületett Békéscsaba 2019-es költségvetése. Percről percre tudósítottunk a közgyűlésről!

 

Ha kíváncsiak az előterjesztésekre teljes terjedelmükben, azt a bekescsaba.hu oldalon találják meg.

 

 

 

17:19 - Mi legyen a karácsonyi vásárral?

Visszatérő téma a közgyűlésen a karácsonyi vásár és annak színvonala az utóbbi években. Tavaly – lakossági kérésre hivatkozva – több képviselő  kérte, hogy a testület tárgyaljon a kérdésről és amennyiben lehetséges, pályázat útján bonyolítsák le a rendezvényt. Az utóbbi években a feladatot a Frankó Produkciós Iroda, majd a Szeretlek Békéscsaba Egyesület vállalt fel.

Az előterjesztő egyrészt lehetségesnek látja, hogy a korábbi gyakorlathoz hasonlóan ismét az eddigi vállalkozót kérje fel a vásár lebonyolítására, másrészt nem tartja elépzelhetetlennek az önkormányzati intézmények (Csabagyöngye Kulturális Központ, Jókai színház, Napsugár bábszínház, Békés Megyei Könyvtár, Munkácsy múzeum) felkérését a szervezéshez. A koncepciót az áprilisi közgyűlésre kellene összeállítani.

Kutyej Pál (Fidesz-KDNP) szerint abban az esetben, ha bevonják az intézményeket, akkor az elmúlt évekhez hasonló költségkerettel számoljanak. Szarvas Péter szerint nincs forrás előirányozva a vásárra, egyelőre koncepció alkotásáról van szó.

Miklós Attila (MSZP) úgy vélte, nem ennyire bonyolult a helyzet, ki kell fizetni a közüzemi díjakat, programokat kell szervezni, ezen kívül miről dönthet a munkacsoport? A polgármester megjegyezte, a kreativitásra szükség lesz az elmúlt évek vásárait látva, példaként hozta Lenkefi Zoltán betlehemi jászól-pályázatát, amely sikeresnek mondható.

Kiss Tibor (Fidesz-KDNP) arra emlékeztetett, hogy korábban is ki volt adva a feladat, végül novemberben kellett kapkodni egy “botrányos színvonalú” rendezvény helyrehozatalán.

Takács Péter (LMP) szerint úgy korrekt, ha az intézményeknek előre megmondják, mennyit költhetnek a programokra. Ehhez a gondolathoz csatlakozott Kaposi László (DK) is.

Dr. Kerekes Attila (Fidesz-KDNP) azt javasolta, vegyenek példát más városokról, hogyan oldják meg a programok szervezését. Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) szerint mind a négy intézmény más profillal rendelkezik, ezért mindegyik a saját ízlése, lehetőségei alapján tárja a grémium elé az ötleteket. A tanácsnok rávilágított arra, hogy emiatt versenyhelyzet alakulhat ki, ráadásul egy hónapon át fenn kell tartani a programokat, ingyen pedig ez nem megy majd. A polgármester nem lát összeférhetetlenséget, majd a közgyűlés eldönti, hogy pályázatat-e, ha pedig valamelyik koncepció tetszik, akkor akár azt el is fogadhatják.

Bíró Csaba (Fidesz-KDNP) szerint el kell dönteni, hogy az önkormányzat milyen irányt kíván képviselni, majd azt kell meghatározni, biztosítanak-e rá forrást, pályátatnak-e, kiadják-e vállalkozónak a feladatot.

Némi szóváltást követően arról, kinek mennyit kellene fizetnie a vásárra, a grémium több módosító javaslattal elfogadta az előterjesztést.

 

17:12 - Kutyafuttatók létesítésére és játszóterek felújítására pályáznak

Békéscsabán már jó ideje probléma, hogy nincs olyan hely, amely alkalmas lenne kutyafuttatásra. Erre lenne megoldás körbekerített terek kialakítása. Most lehetőség nyílik a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban ilyen területek létrehozására.

A pályázó a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. és a Békéscsabai Városfejlesztési Kft., és összesen 12 millió forintot lehet lehívni.

A fejlesztési helyszín Jaminában, az Erzsébet lakópark, vagy a repülőhíd környéke, a Lencsési lakótelepen a lakótelep jobb oldali részén, illetve a Bartók Béla út (Petőfi utca, Andrássy út, Lepény Pál utca által határolt) területe lenne. A projektet nyáron kezdhetik el, és decemberig befejeződne, a projektgazda a vagyonkezelő

A másik esetben a városfejlesztési kft. 5 játszóteret érintene: új területet alakítanának ki Gerlán, a Sport utcában található focipálya mellett, Mezőmegyeren, a Hóvirág utcában a már meglévő területet korszerűsítenék, ahogyan a Lencsési és a Millenium lakótelepen, illetve Jaminában is.

A polgármester kérdésére Kozma János arról tájékoztatott, hogy több körben is tárgyaltak a kérdésről, a szakértők ezt találták a legmegfelelőbb helyszínnek. Csiaki Tamás, a városüzemeltetési osztály vezetője úgy tudja, hogy a főépítésznél volt ilyen egyeztetés, ennél azonban részletesebb vizsgálat nem történt.

 

 

Kiss Tibor (Fidesz-KDNP) szerint át kellene gondolni a döntést, ugyanis a város egyik legnagyobb iskolája mellé terveznek kutyafuttatót.

A téma májusban még visszakerül a képviselők elé a várható költségbecsléssel. A grémium 15 igennel fogadta el az előterjesztést.

 

 

16:20 - Célkeresztben a média és a városgazdálkodás – Bemutatta üzleti tervét a vagyonkezelő

A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. szokás szerint év elején elkészítette 2019-re vonatkozó, a törzsházat érintő üzleti tervét. A dokumentumból kiderül, hogy a többek közt ingatlanhasznosítással, különböző létesítmények hasznosításával, parkolási díj beszedésével foglalkozó társaság csak kevés helyen és kis növekménnyel számol, egyes esetekben pedig csökkenésre is számítani lehet.

Nagy Ferenc (független) megdícsérte a részletes beszámolót, ugyanakkor nem tartotta jónak az abban szereplő számokat. Jelezte, hogy a 7 millió forintos bevételi oldal mellett a 25 millió forint támogatási igény nem jó arány. Szerinte meg kellene nézni, hogyan lehet kezelni a költségeket. Ismét felrótta, hogy a médiacentrum támogatását, és példaként hozta a városfejlesztési kft. önállósulását.

Szarvas Péter (független) is a nem túl kedvező tendenciákra tért ki, felidézve, hogy a törzsház tevékenysége szerteágazó, a korábbiakhoz hasonlóan ismét felhozta az inkubátorház és az ipari park kihasználatlanságát. A médiacentrum támogatáskérelmét és a városgazdálkodási kft. működését is kritikával illette.

Kozma János, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója szerint ennek az évnek a stabilitás évének kell lennie, ezt elmondta a felügyelőbizottsági és az igazgatósági ülésen is. Jelezte, néhány ingatlant idő közben sikerült bérbe adni, ugyanakkor több eladás is történt, ebből ma már nincs bevétel. Felhívta rá a figyelmet, hogy a cégek eredménye a béremelések miatt is romlik. Véleménye szerint ezt az évet “túl kell élni”, jövőre több beruházás is elkészül, amelyek jelentősen javítják a cég pozícióját. Megjegyezte, a média esetében a békéscsabai vállalat nagyrészt közszolgálatot lát el, a környező településekkel összehasonlítva pedig máshol arányaiban nagyobbak a támogatások. A városgazdálkodási kft. esetében nem volt jó az üzleti terv, az inkubátorház kihasználásáról pedig azt mondta, lassan inkább önkormányzati lerakattá kezd alakulni, mert nincs más és elég raktár, ahol a város eszközeit tárolják.

Takács Péter (LMP) szerint ha nem adnának a Békés Airportnak, a belvárosi parkolóháznak, már rég nem léteznének, és ha ezt az összeget a gyermekélelmezési intézménynek adnák, akkor az már szárnyalna.

Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) az üdülők fenntartására hívta fel a figyelmet, azt kérdezte, ki tárgyal a Békéscsabai Szakképzési Centrummal a fenntartás átadásáról az önkormányzat nevében?

 

Békéscsabai közgyűlés 2019.02.21.-én. Fotó: Tóth Áron

 

16:19 - Megújul a polgármesteri hivatal két épülete

Szintén közbeszerzést írtak ki a békéscsabai polgármesteri hivatal Szent István és Szabadság téri épületeinek felújítására, amelyre három pályázat érkezett, ebből kettő érvényes az első rész tekintetében, a második esetében pedig három.

Az első részt a Bólem Építőipari Kft. nyerte, amely 121 millió forintért végzi el a munkálatokat, míg a második rész esetében a nyertes a Jeszenszki Gázszerelő Kft. és több mit 85 millió forintért vállalja a beruházást. A grémium egyhangúlag támogatta a javaslatot.

 

 

16:16 - Két önkormányzati épületet korszerűsítenek

Az önkormányzat két, a tulajdonában lévő – a Fövenyes utca 1 és az Andrássy út 38 alatt – ingatlant felújítana a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program forrásából. Határidőre négy cég nyújtotta be érvényes pályázatát. A teljes projektre 99,2 millió forint áll rendelkezésre (a Fövenyes utcaira 48 millió, az Andrássy útira 51 millió forint). Ahogy az több projekt esetében is előfordult, a cégek egyike sem fért bele a megadott költségkeretbe.

A nyertes kivitelező a Csaba-Komplex Kft. az első rész vonatkozásában, ebben az esetben 3,1 millió forint a többletköltség. A nyertes kivitelező a második rész tekintetében a Csaba-Komplex Kft, 16 millió forintos többletköltséggel. A grémium egyhangúlag fogadta el a határozati javaslatot.

 

 

16:13 - Indulhat a Mackó-Kuckó Óvoda felújítása

A Békéscsabai Városfejlesztési Kft. közbeszerzési eljárást hirdetett a Mackó-Kuckó Óvoda kivitelezésére. Az előre jelzett határidőre három vállalkozó jelentkezett, ebből kettő érvényes. A rendelkezésre álló forrás 30,4 millió forint.

A grémium egyhangúlag azt a változatot támogatta, mely alapján a nyertes a MÁK PLUSZ Kft. (5600 Békéscsaba, Mazán L. u. 18.), nettó ajánlati ára 44,9 forint, amely 18,3 millió forinttal több, mint a rendelkezésre álló forrás.

 

Békéscsabai közgyűlés 2019.02.21.-én. Fotó: Tóth Áron

 

16.11 - Nagyszabású terv: geotermikus energiával fűtenének Békéscsabán

A Modern Városok Program Békéscsabára vonatkozó tervei között szerepel egy olyan rendszer kialakítása, amely révén bizonyos területeket a megyeszékhelyen geotermikus energiával fűtenének. A projekt összköltsége 3.4 milliárd forint. A terveztetés tavaly nyáron kezdődött meg, amelyre eddig a város a pótmunkával együtt mintegy 132 millió forintot költött.
A dokumentációból kiderül, hogy többek közt ki kell jelölni a csővezeték biztonsági övezetét, a csövek nyomvonalát, a visszasajtoló területeket, a geotermikus és a fogyasztói hőközpontokat (atlétikai centrum, gyermekétkeztetés, CsabaPark).
Az előterjesztést 14 igennel fogadták el.

 

 

15:16 - Már látszik, mennyibe kerül és mennyit hozhat az új munkásszálló

Egy lehetséges csabai munkásszálló építéséről már korábban is szó volt, most azonban konkrétumok is a képviselő-testület elé kerültek.

Egyelőre úgy tűnik, hogy az önkormányzat új épület megépítésére pályázik a Mazán László utcában, amely 363 millió forintba kerülne, amelyhez 50 millió forint eszközbeszerzés és 3,9 millió forint engedélyezési tervdokumentáció kapcsolódik. Az önerő 116,5 millió forint.

A fenntartási költséget egyelőre nehéz megállapítani, de 41,5 ezer forinttal számolva fejenként, havonta 100 fővel a szálló 4,1 millió forintot is hozhat a konyhára. Úgy tűnik, hogy az önerőt a Csaba Metál Zrt. vállalná, náluk ugyanis nagy igény van egy ilyen létesítmény kialakítására. A tulajdonos az önkormányzat lesz, de az üzemeltetést kiadnák azoknak a cégeknek, amelyek igénybe vennék az épületet.

Szarvas Péter (független) arról tájékoztatott, hogy amennyiben sikeresek lesznek a Linamar Hungary Zrt.-vel folytatott egyeztetések, akkor kell egy tervdokumentáció, emiatt már most el kell kezdeni megterveztetni, hogy az a határidőre elkészüljön. A tervezésre maximum bruttó 5 millió forintos keretet kellene biztosítania az önkormányzatnak, hogy nem maradjanak le a lehetőségről.

Takács Péter (LMP) nem talált utalást a korábban felmerülő épületek hasznosítására. Ennek okára kérdezett rá az előterjesztőnél.

Szarvas Péter (független) elmondta: a volt ruhaipari iskola épületének felhasználási lehetőségét mind a Linamar, mind az önkormányzat szakemberei elvetették, mert a szükséges alapterületnél jóval nagyobbra van szükség. A teherhordó falakat nem lehet áthelyezni, így a közösségi nagy terek túl nagynak bizonyulnak ahhoz, hogy takarékos legyen a munkásszálló fenntartása. Ezért a Mazán László utcai önkormányzati ingatlanon lehetne egy megfelelő, takarékosan üzemeltethető új munkásszállót felépíteni.

Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) felhívta a testület figyelmét arra, hogy nincsenek pontosan rögzítve az üzemeltetés feltételei. Az azonban látszik, hogy a szállót egy százszázalékban önkormányzati cég üzemeltethetné. Arra kérdezett rá, hogy ezt hogyan tervezi az előterjesztő?

Nagy Ferenc (független) szerint a legkisebb kockázatot az jelentené, ha a vagyonkezelő üzemeltetésébe kerülne a munkásszálló, majd az önkormányzati cégnek kellene alvállalkozásban tovább adni azt. A kötelezően előírt 4 főt a vagyonkezelő alkalmazná, a fennmaradó feladatok ellátására a vállalat vagy vállalatok alapítanának egy üzemeltető céget. A Csaba Metál Zrt. ettől a modelltől elzárkózott, a Linamar Hungary Zrt. az utolsó tárgyaláson nem zárkózott el ettől a lehetőségtől.

 

 

Takács Péter (LMP) arra kérdezett rá, hogy ebben az esetben a ruhaipari iskola épületének mi lesz a sorsa.

Szarvas Péter (független) úgy reagált, hogy továbbra is keresik a hasznosítás lehetőségeit. A polgármester véleménye szerint az épület hasznosításának a legmegfelelőbb módja az lenne, ha iskolaként működne, hiszen arra épült.

 

 

15:10 - Nem lesz új bölcsi Csabán, de egyelőre van elég férőhely

A Pénzügyminisztériumtól lehet forrást igényelni bölcsődei fejlesztésekre, köztük férőhelybővítésre, új intézmény létrehozására. Felmérések szerint a jaminai városrészben a legalacsonyabb a bölcsődei ellátottság, csupán az itt élő gyerekek 11 százalékát tudják fogadni, ezért erre a területre fókuszálnának.

Jelenleg 15 szülő ragaszkodna ahhoz, hogy lakóhelye közelében, Erzsébethelyen járjon bölcsődébe gyermeke, a várandós anyukák körében végzett kérdőívből pedig az derül ki, hogy a válaszadók 74 százaléka tervezi beíratni gyermekét; a jaminaiak nagy része vinné bölcsibe a kicsiket, akár a belvárosba is.

Habár a felmérések alapján nincs férőhelyre várakozó gyermek, igény van arra, hogy további férőhelyek létesüljenek. Ehhez 12 fő foglalkoztatására lenne szükség, amely több mint 19 millióba kerülne.

A szakemberek megvizsgálták, hogy hasznosítható-e ilyen szempontból az Andrássy út 38. szám alatt található, önkormányzati tulajdonban lévő volt Szalay-kúria, de mint kiderült, az épület nem felel meg az elvárásoknak. Emellett vizsgálták a Jaminai Közösségi Házzal szembeni épületet is, amely az elmúlt évek igénybevétele miatt rossz állapotba került, átalakítása sokkal többe kerülne, mint az Andrássy úti épületé.

Alternatívaként merült fel, hogy a jaminai Kisherceg Családi Napközi és Játszóház 2015 óta rendelkezik működési engedéllyel, 73 százalékos kihasználtsággal. Ha az önkormányzat ellátási szerződést köt az intézménnyel, akkor részt tudnának vállalni az ellátásban.

Az ülésen elhangzott, hogy a magánbölcsődével megkezdődtek a konzultációk, a részükről fennáll a szándék, a jogszabályi háttér adott. Szarvas Péter (független) szerint nem sürget az idő, ez csak egy opció.

14 igennel egyhangúlag elfogadták a javaslatot.

 

 

14:44 - Megújuló teniszpálya

Még korábban született döntés arról, hogy korszerűsítik a Békéscsabai Előre Tenisz Klub Kórház utcai pályáját 6 millió forint vissza nem térítendő támogatásból. A munkálatok előkészítése folyamatban van, így megújulhat az ingatlan közműrendszere, lecserélnék a padsort, új vonalgarnitúrát szereznének be, felújítanák a pályavilágítást és a kerítést, emellett karbantartó eszközökre is szükség lenne.
A munkálatokra a MOB 4 millió forint támogatást biztosít, mely az automata öntözőrendszer felújítását, az eszköztároló bontását, új, zárható fém tároló elhelyezését, pályalehúzó, pad, asztal, napernyő, hulladékgyűjtő beszerzését, geodéziai bemérést, eszközleltár készítését, "falazó" vasbeton falat és a lelátó körüli tereprendezést tartalmazza. Ehhez azonban az kell, hogy a tulajdonos 15 évig biztosítsa a sportcélú működtetést, nem állhat csak egy hivatásos sportoló vagy csapat rendelkezésére, illetve ha hivatásos sportolók kívánják használatba venni, akkor a díjszámítási feltételeket közzé kell tenni.

14 igennel fogadták el az előterjesztést.

 

 

14:39 - Fejlesztenék az atlétikai centrumot

A Magyar Atlétikai Szövetség azzal kereste meg a békéscsabai önkormányzatot, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) támogatásával felújítanák a meglévő atlétikai infrastruktúrát az ország több pontján, többek közt a békési megyeszékhelyen is.

Az elképzelések szerint a Tünde utcai létesítmény esetében új öltöző, kiszolgáló létesítmény, futófolyosó épülne és fejlesztenék a már meglévő infrastruktúrát, emellett új lelátó is épülne. A tervdokumentáció elkészítése 10 millió forint, de az áfa összegét az önkormányzatnak kellene állnia, amely 2,7 millió forint.

Bíró Csaba (Fidesz-KDNP) tájékoztatta a grémiumot arról, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásán keresztül a Magyar Olimpiai Bizottság 16 sportágat támogat, így Békéscsabán nem csak az atlétikai pálya fejlesztésről dönt ma a testület. Mint mondta: ezek a sportinfrastruktúra fejlesztések szorosan egymáshoz kapcsolódnak majd, így ezekkel a fejlesztésekkel biztonságosabb környezetet tud a város biztosítani a sportolói felkészüléséhez.

Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) az atlétikai klub elnökeként kiemelte: Márton Anita, mellett számos fiatal tehetség felkészülését segítheti elő a támogatás. Felhívta a testület figyelmét arra, hogy a döntés tétje egy 200 millió forintos vissza nem térítendő támogatás lehet, hiszen a 10 millió forintos támogatásnak köszönhetően elkészül egy terv, amely alapján fejleszthetik a jövőben az atlétikai pályát. Emellett a tanácsnok megköszönte a más városi sportkluboknak a segítségét, mert mint mondta az atlétika nem TAO-s sport, de a például futball klub is segített a közösen használt helyiségek fejlesztésében.

14 igennel fogadták el az előterjesztést.

 

 

14:30 - Tovább csökken a közfoglalkoztatottak száma Békéscsabán

A 2009-ben indult kormányzati program célja az volt, hogy a tartósan munkanélküliek közül azok, akik munkára képesek, a korábbiaknál nagyonn mértékben vegyenek részt valamely közfoglalkoztatási formában, hogy rendszeres jövedelemhez jussanak és közelebb kerüljenek a munka világához. Ezt váltotta 2011-ben a Nemzeti Közfoglalkoztatási Program, mely a munkára képes és kész aktív korú, szociálisan rászorulók számára biztosított munkalehetőséget.

Az már tavaly is látszott, hogy egyre kevesebb a közfoglalkoztatott Békéscsabán. A tendencia nem állt meg, míg 2014-ben dolgoztak a legtöbben ebben a formában (1633 fő), addig 2018-ban a legkevesebben (487 fő).

Az előterjesztő külön kitér rá, hogy megváltozott a munkanélküliek aránya is, hiszen az évtized elejére jellemző 3600-3900 álláskereső 1200-1300 főre esett vissza, emiatt is lehetséges az, hogy ilyen alacsony a közfoglalkoztatottak száma.

A csabai közmunkások leginkább a járdalap és betonelemek gyártásán dolgoztak, építőipari, kaszálási feladatokat láttak el, emellett részt vettek a csapadékvíz elvezető árkok, lefolyók, átereszek tisztításában, karbantartásában, valamint kézbesítéssel foglalkoztak. Ezen felül a 2015-ben elindított Start munkaprogramban több mint 36 tő virágot neveltek ki a Mazán utcai telephelyen található fóliasátorban.

Idén a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatásban az önkormányzat 460 főt foglalkoztat, feladataik hasonlóak lesznek az előző években végzett tevékenységekhez, emellett kiemelt feladat lesz a hajléktalanok foglalkoztatása, melyben az utóbbi egy évben 13-an vettek részt.

Dr. Kerekes Attila (Fidesz-KDNP) a múltat idézve hangsúlyozta, fontos programról van szó, amelyben a közfoglalkoztatottak értékteremtő munkát végeznek.

Takács Péter (LMP) az “Út a munka világában” c. programot említette példaként, amely nem volt túl sikeres. A jelenlegi tendencia pozitív, hiszen a közmunkásoknak sikerült elhelyezkedniük, még akkor is, ha néhány önkormányzati intézmény munkásoktól esik el emiatt.

 

 

09.40 - Mérlegen a költségvetés

A 2018 decemberi koncepció, majd a januári első olvasatot követően a képviselők elé került a 2019-es költségvetés teljes egésze, vagyis ma eldől, hogy az önkormányzat mekkora összegből gazdálkodhat idén.  A dokuemntumban leszögezik, hogy prioritás az önkormányzat és intézményrendszerének folyamatos működésének biztosítása, a foglalkoztatottak bérhelyzetének kezelése és a fejlesztések tető alá hozása.

 

A költségvetés főösszege egyelőre 39,8 milliárd forint, de ez az összeg év közben biztosan módosul majd. Békéscsaba büdzséje idén is nagymértékben támaszkodik a helyi adóbevételekre.

 

Továbbra is sok pénzt fizetnek be a helyi vállalkozások

A dokumentum külön kitér rá, hogy a tavaly előirányzott összeg szinte teljes egésze befolyt a város kasszájába, ezért azt közel 203 millió forinttal megemelik 2019-ben, vagyis az elvárás szerint 4,3 milliárd forintnak kellene származnia például gépjármű-, iparűzési- és építményadóból.

A központi támogatásokból közel 3,5 milliárd forint jut a megyeszékhelynek, bár ez az összeg tartalmazza a Békéscsaba és Térsége Többcélú Kistérségi Társulásnak nyújtandó forrást is.

Az önkormányzati intézményektől továbbra is elvárják, hogy saját bevételeiket forgassák vissza működésre. Az előterjesztő megjegyzi, hogy e téren csak kismértékű lesz a növekedés, főleg azért, mert a kulturális intézmények már nem számíthatnak a társasági adóból (TAO) származó támogatásra.

 

 

A fejlesztések elsődlegesek

Nagy a hangsúly a városüzemeltetési és vagyongazdálkodási feladatokhoz kapcsolódó saját bevételeken. Ez a terület továbbra is a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt.-hez tartozik, előirányzata 340 millió forint.

 

Az előterjesztő kiemelte az uniós forrásból finanszírozott Terület- és Településfejlesztési Operatív Programot (TOP), illetve a kormányzati támogatással létrejövő Modern Városok Programját (MVP). Előbbi keretéből az önkormányzat idén 7,6 milliárd, utóbbiból 18,7 milliárd forintot költhet.

 

Lényeges tétel az a 409 millió forint fejlesztési hitel, melyet a város még nem használt fel. Ezt az összeget már előre betervezték, vagyis feladattal terhelt. Ezen felül az önkormányzat további 390 millió forint hitelt vesz fel 2019-ben. Ezzel párhuzamosan a tavalyi 78 millió forintos adósságszolgálat idén 140 millió forintra nőtt, vagyis ekkora összeget kell visszafizetnie az önkormányzatnak. 2021-től ez a szám 250 millió forintra nő.

Kiadási oldalon továbbra is számolnak a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésével, egyúttal továbbra is terveznek a köztisztviselői illetményalap volumenének növelésével. A kötelező illetményemelések idei többletköltségének összege meghaladja a 135 millió forintot az önkormányzat által fenntartott költségvetési szervek esetében. A szövegben egyúttal szerepel, hogy ezeknél az intézményeknél továbbra is létszámstop van érvényben, habár a közgyűlés tavaly 26 többletstátuszt engedélyezett. Továbbra is fenntartói elvárás az intézményekkel szemben, hogy takarékosan gazdálkodjanak.

A dokumentum különböző intézményi igényekre is kitér, ezek közül azokat javasolták elfogadásra, amelyek feltétlenül indokoltak. Mindenesetre az leszögezhető, hogy az intézmények az előző évekhez hasonló volumenű forrásokra számíthatnak, a tavalyihoz hasonló költségzárolásra pedig előreláthatólag nem lesz szükség.

 

Békéscsabai közgyűlés 2019.02.21.-én. Fotó: Tóth Áron

 

Szarvas Péter (független) a szóbeli összefoglaló mellett megjegyezte, ötéves ciklus utolsó évéhez érkeztek, ennek apropóján arra emlékeztetett, hogy Békéscsaba erősödött, fejlődött, sok beruházás valósult meg, nőtt a helyi adóbevételek volumene, ebben nagy szerepet játszottak a helyi cégek. Kiemelte a Terület- és Településfejlesztési Operatív, illetve a Modern Városok Programot, színesnek nevezte a kulturális és sportéletet, felhívta a figyelmet a Békéscsaba újratelepítésének háromszázadik évfordulója alkalmából szervezett programsorozatra. Véleménye szerint a költségvetés segít majd abban, hogy folytassák az eddigi munkát.

Takács Péter (LMP) megjegyezve, nem elvitatva senki munkáját, de bárki lenne a polgármester, a regnáló kormányfő, aki elindította a Modern Városok Programját, akkor is megajánlották volna azokat a forrásokat, amelyeket Békéscsaba megkap. Pozitívnak nevezte az intézményhálózat korszerűsítését, egyúttal hozzáfűzte, ez a költségvetés tükrözi, hogy választási év van. Rávilágított arra is, hogy annak ellenére, hogy nagy összeget fordítanak a nem kötelező feladatok ellátására, nincs nagy mozgástere a költségvetésnek, ezért jó lenne, ha emelkedne a központi támogatások mértéke. Több módosító javaslatot tett, többek közt a szociális tűzifa-támogatás mértékének növelésére.

 

Békéscsabai közgyűlés 2019.02.21.-én. Fotó: Tóth Áron

 

Miklós Attila (MSZP) szerint jó, hogy minden rendben van a városban, ugyanakkor problémásnak találta többek közt az utak állapotát, a hóeltakarítást, ingatlaneladásokat. Véleménye szerint most van idő a fejlesztésekre, de kétséges, hogy utána mi lesz, ezért tudniuk kellene, mit csinálnak 2020 után. Hozzátette: jó lenne, ha nem állnának üresen lakások Békéscsabán, a főiskola pedig segítség lehetne a város fellendítésében.

Bíró Csaba (Fidesz-KDNP) folytatva a gondolatmenetet megjegyezte, van még mit tenni Békéscsabán. A KIOS bizottság elnökeként több módosító javaslatot tett: egyrészt a kulturális intézmények esetében legyen mód státuszbővítésre, a Gyermekélelmezési Intézmény esetében pedig plusz forrást kért a bérek emelésére, ugyanis jelzése szerint van olyan munkatársuk, aki még a szakmunkás minimálbért sem keresi meg.

Dr. Kerekes Attila (Fidesz-KDNP) történeti áttekintést követően örömét fejezte ki amiatt, hogy jut forrás bérfejlesztésre, nem kell adókat emelni. A fejlesztéseket a költségvetés nagy erényének tartotta. Javasolta az általános tartalék keretének emelését.

 

 

 

 

Szarvas Péter (független) megjegyezte, hogy váratlan, előre nem látott feladatra szokták fordítani ezt a forrást, ugyanakkor jelezte, hogy intézmények karbantartására, hibaelhárítására idén 35 millió forint van beállítva.

Kocziha Tünde (Jobbik) nem látta pozitívnak a képet; mint fogalmazott, az egyensúly fenntartásához takarékos gazdálkodásra, a bevételek volumenének növelésére, hitelfelvételre van szükség. Ezt az állam hibájának tartja, amely szerinte nagy terheket ró az önkormányzatokra. Örül a béremeléseknek, megjegyezve, hogy arra azonban fedezetet nem kaptak. A családbarát intézkedéseket is üdvözölte, ugyanakkor kijelentette, a bölcsődei férőhelyek bővítését a kormánynak kellene finanszíroznia. Önkormányzati bérlakásprogramot kért, zárásként pedig riasztónak találta a hitelállomány növekedését.

Nagy Ferenc (független) szerint a lehetőségekhez képest jó költségvetésről van szó, amelyet egy háromgyerekes család pénzügyeihez hasonlított. A bérfejlesztések mellett az uniós és kormányzati forrásokból megvalósuló beruházásokat emelte ki. Hozzáfűzte: a rendelkezésre álló források nem tudnak minden igényt kielégíteni, de törekednek arra, hogy jusson az alapvető működésre és előre is tudjanak lépni.

Fülöp Csaba (MSZP) úgy fogalmazott: a költségvetés kiindulási helyzete stabilabb, mint tavaly volt, amely a helyi adóbevételeknek köszönhető. Örömtelinek nevezte a fejlesztések folytatódását, de ijesztőnek találta, hogy egyre jobban növekszik a fejlesztésekhez hozzárendelendő önerő mértéke. A képviselő szerint az idei költségvetés végrehajtásában kevesebb a kockázat, de felhívta a figyelmet az ingatlanértékesítésből származó, tervezett bevétel teljesülése. Hangsúlyozta: az önkormányzat hitelkitettsége évről-évre nő és később jenetkező kockázatokra is készülnie kell a testületnek, például a közösségi közlekedés és a fejlesztések fenntarthatósága miatt. Kiemelte az önként vállalt feladatok jelentőségét és kitért arra, hogy idén nem indult el a mérnökképzés a főiskolán, amely tudomása szerint egy vitás ingatlan-kérdés miatt nem kezdődött el. Kérte, hogy a befektetés-ösztönzési program 3 millió forintos keretét bővítsék 1 millió forinttal, aktualizálják a programot és a 3 nyelven kiadott kiadványt. Javasolta, hogy a Békéscsabai Médiacentrum Kft. támogatásából 1 millió forintot irányozzanak át a befektetési ösztönzési programra. Emellett a feladat elvégzésével és a mára már megszűnt tájékoztató honlap működtetésével bízzák meg a médaicéget.

 

 

Hanó Miklós (Fidesz-KDNP) alpolgármester kiemelte: a Fidesz-KDNP frakció mindig megszavazta a költségvetés, ezzel biztosították a város működését. Hangsúlyozta azt is, hogy komoly egyeztetések történtek idén azért, hogy működőképes költségvetést állítsanak össze. Mint mondta: az a céljuk, hogy ne szüntessék meg, vagy ne csökkentsék az önként vállalt feladatok támogatását. Az alpolgármester rávilágított arra is, hogy a TOP-ból finanszírozott fejlesztések jól haladnak, ezek sok esetben segítettek a várost, hiszen az energetikai fejlesztéseknek köszönhetően kevesebb az intézmények rezsije. Előrelepésként értékelte a kommunális felhasználásra, például utak javítására beállított 60 millió forintos keretet, hozzátéve: folyamatosan keresik a forrásokat a járdák javítására. A Békéscsabai Médiacentrummal kapcsolatos hozzászólásokra reagálva elmondta: a fejlesztésekhez kapcsolódó kötelező kommunikációért befolyó bevételek több évre lebontva, szakaszosan érkeznek a céghez, nem egyszerre felhasználhatóak. Véleménye szerint soha nem volt ekkor megjelenése a városnak az országos sajtóban, mint amelyet a Médiacentrum szerződéseinek köszönhetnek.

Kaposi László (DK) jó hírnek nevezte, hogy a januárban felmerült 400-500 millió forintos fedezetszükségletet rendbe tették, bár úgy vélte, ha hitelt kell felvenni, akkor nem fedezetszükséglet, hanem hiány van. Hozzátette: ha az önkormányzat az önként vállalt feladatokra fordított összeg 20 százalékát az út és járdajavításásokra költené, akkor járna jól a város. Mint mondta: a békéscsabaiak szeretnek sportolni és szeretik a kultúrát, de szeretnének jó utakat is használni. Kiemelte, hogy a mostani béremelések elkéstek, a magyar bérek még így is az uniós fizetések után kullognak.

Szarvas Péter (független) igazat adott abban Kaposi Lászlónak, hogy van mit tennie a városnak az útjavításokért, de felhívta a képviselő figyelmét arra, hogy a 2019-es költségvetés 154 millió forintos keretet tartalmaz útkorszerűsítésre és építésre, továbbá 95 millió forint van beállítva infrastrukturális keretként, amelynek akár a teljes összegét járdafelújításra is felhasználhatja a testület. A polgármester kitért arra is, hogy az Építők útjának a fejlesztése is jelentős előrelépést jelent majd. Hozzátette: ezek a lehetőségek nem oldják meg az összes ilyen problémát, de jelentős előrelépésnek nevezte a korábbi évekhez képest.

Bíró Csaba (Fidesz-KDNP) hangsúlyozta: az intézmények minden évben nagyon takarékosan járnak el. Emellett megindokolta, hogy a Gyermekélelmezési Intézmény milyen plusz költségvetési igényekkel fordult a városhoz az idei költségvetés tervezése előtt.

 

Kiss Tibor (Fidesz-KDNP) az év legfontosabb döntésének nevezte a költségvetés elfogadását. Az ellenzéki kritikákat megszívlelendőnek nevezte, de mint mondta, a csabai közgyűlés nem tud mit tenni az IC vonatok tisztaságával, a liftek működésével, az Országos Vérellátó Szolgálat béremeléseivel. Pozitívumként emelte ki azt, hogy a költségvetés 10 százalékát nem kötelező feladatokra tudják költeni, pezseg a kulturális és ifjúsági élet, egyúttal hangsúlyosnak nevezte a fejlesztéseket. Megjegyezte, a költségvetés kapcsán van, aki a pénzügyekről beszél, van, aki kampányol, hiszen választási év van.

Az ebédszünet után Nagy Ferenc (független) alpolgármester Bíró Csabának válaszolva elmondta: reméli, hogy lesz annyi bevétele az intézménynek, amely a felmerülő bérigényekre elegendő lesz. Úgy fogalmazott, a közgyűlés nem várja, hogy az intézmények bevételeiket befizessék a városnak. Minden igényt mérlegelve egyértelműnek látta, hogy nem minden esetben tudtak támogatni az igényeket. A gyermekélelmezési intézmény esetében a feltüntetett 17+7 millió forintot tudja a városi költségvetés biztosítani.

Szarvas Péter (független) ugyancsak Bíró Csaba felvetéseire reagálva kifejtette: a városnak az az elvárása, hogy egy intézményvezető-váltás után is megfelelően, menedzser-szemlélettel vezessék a város cégeit, intézményeit. Hozzátette: amennyiben a költségvetésben feltüntetett elképzelés nem lesz tartható, az év folyamán vissza lehet majd térni a Gyermekélelmezési Intézmény ügyére.

Kaposi László (DK) véleménye szerint lehet ezen a költségvetésen még faragni, még akkor is, ha ez presztízsveszteséggel jár.

Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) Nagy Ferencet idézve három pilléren álló költségvetésről beszélt:

az intézmények folyamatos, biztonságos működtetését, a bérrendezést, . Kifejtette: az utóbbi években nőtt a város 1 főre eső adóbevétele, emiatt más besorolásba esik a város. Az állam által az önkormányzatnál hagyott forrásokból a bérek jelentős részét lehet finanszírozni.  A tanácsnok jelezte, hogy idén 300 millió forintos önerőből lesz infrastruktura-fejlesztés a városban, amelyet részben fejlesztési hitelből, nem céllal terhelt hitelből, és tavalyi maradvány-forrásból fedeznek. Több pályázatot sorolva kitért az önként vállalt feladatokra is. Véleménye szerint a buszközlekedésre nem lehet kevesebbet költeni, mert akkor például indul busz Jaminába vagy a Lencsésire. A hitelfelvételről úgy nyilatkozott, a térség országgyűlési képviselőjével közösen egyeztetések indultak annak érdekében, hogy a kormányzat a megemelkedett költségeket finanszírozza a pályázati beruházások esetében, ugyanakkor, ha a 18 milliárd forint összértékű fejlesztésekhez a városnak hozzá kell tenni 170-180 millió forint önerőt, akkor azt tegyék meg a fejlődés érdekében. A szociális bérlakás helyzet megoldására két lehetőséget javasolt: az egyik szerint a város építtessen többlakásos bérházat. A másik szerint a cégeknek biztosított szolgálati bérlakásokból vegyen vissza a város, és azokat biztosítsa szociális bérlakásként, bár mint mondta, mindkét megoldás fáj majd valakinek. A Békéscsabai Médiacentrumról azt mondta, hogy méltányosnak tartja az önkormányzati cég támogatását, főleg annak tükrében, hogy médiatámogatás címén egyéb médiumok szintén összesen 16 millió forintos támogatást kapnak.

 

Békéscsabai közgyűlés 2019.02.21.-én. Fotó: Tóth Áron

 

Bíró Csaba (Fidesz-KDNP) a polgármester azon megjegyzéseire reagált, amellyel a gyermekélelmezési intézményt illette. Megjegyezte, az öt éve létrehozott intézménynél több új munkahelyet teremtettek, lecserélték az eszközállományt, a költségvetéshez is hozzájárultak. Hozzátette: ha a városvezetés elégedetlen az intézmény vezetésével, akkor tartsanak szavazást és váltsák le. Szarvas Péter (független) szerint félreértették egymást, ugyanakkor azt tartja szerencsésnek, ha az intézményben minden ugyanúgy zajlik tovább, mint az intézményvezető váltás előtt.

Herczeg Tamás (Fidesz-KDNP) országgyűlési képviselő csatlakozva Nagy Ferenc gondolatához, azt mondta, a város hitelállománya még kezelhető, ezt szakértők is alátámasztják. A béremelésről úgy fogalmazott, egyre nő a foglalkoztatottság az országban, emiatt nőnek a bérek is, egyúttal kiemelte a köztisztviselői illetményalap emelését. A szociális bérlakások állományának bővítéséről nem nyilatkozott pozitívan. A belterületi utak rendbetétele mellett szóba hozta az M44-es gyorsforgalmi utat, amely miatt új cégek érkezhetnek Békéscsabára. Azt kérte, hogy a korábban szokott veszélyeshulladék elszállítására az önkormányzat találjon forrást, míg el nem készül a hulladékudvar. A polgármester jelezte, az igény már megfogalmazódott, a szóban forgó hulladékudvar év közepére várható, a hivatal munkatársai megvizsgálják a kérdést.

Takács Péter (LMP) az átlagbéreket érintő témára kapcsolódva azt mondta, van még mit tenni a bérfejlesztést illetően, mivel nem csak Nyugat-Európától, de a visegrádi országokról is le vagyunk maradva. Ismét felhozta, hogy az MVP-ben bérlakásprogramot kellene létrehozni, egyfajta mintaprogramként. Módosító indítványában kérte, 5 millió forintot állítsanak be a bérlakásállomány felújítására, hozzanak létre egy olyan képviselői alapot, amely felett minden képviselő diszponálhat 500 ezer forinttal, indítsanak fásítást földes utcákban.

Kisebb szóváltást követően a KIOS bizottság egyik módosító javaslatát – amely a 30 millió forintos plusz forrás igénylésére vonatkozott – elvetették jogszabályi aggályok miatt.

Fülöp Csaba módosító javaslata 11 igen, 1 nem és 4 tartózkodással a szükséges többséget megkapta. Takács Péter egyik indítványát sem fogadták el. A KIOS bizottság médiakapcsolatokról szóló indítványát 11 igen, 2 nem, 3 tartózkodással elfogadták; a közművelődési intézményeknél a státuszbővítés engedélyezését 3 igen, 3 nem, 10 tartózkodással nem fogadták el. NÉKE bizottság és a polgármester indítványát 3 igen, 1 nem 12 tartózkodás ellenében nem fogadták el.  A teljes rendeletet 11 igen, 5 tartózkodással elfogadták.

 

Békéscsabai közgyűlés 2019.02.21.-én. Fotó: Tóth Áron

 

 

9:26 - Így alakultak a helyi adóbevételek az elmúlt években

A költségvetés sarkalatos pontjai közé tartozik, hogyan alakultak a helyi adóbevételek az előző évben, hiszen például a vállalkozók által befizetett iparűzési adóból vagy a gépjárműadóból befolyt összegekből az önkormányzat számos tevékenységet finanszírozhat. A téma az éves büdzsé tárgyalása előtt különösen nagy hangsúlyt kap, hiszen a városatyák többnyire az előző éves volumenhez igazítják az aktuális elvárásokat.

Az előterjesztésből is világosan látszik, hogy a legnagyobb tétel az iparűzési adó, amelyből 2017-ben 3,2 milliárd forint, egy évvel később 3,4 milliárd forint folyt a városi kasszába. 2004-ben ez az összeg csupán 1,5 milliárd, 2010-ben pedig 2,3 milliárd volt volt. A szintén nagy összeget képviselő építményadóból – amely a lista második helyén szerepel – két éve 452,5 millió, tavaly 487 millió forint származott. A gépjárműadóból 2017-ben 188 millió, 2018-ban 190 millió forint folyt be.

Nem árt tudni, hogy az önkormányzatnak az adóbevételek tekintetében 19,4 millió forintos kieséssel kell számolnia, vagyis ekkora összeg nem folyt be tavaly a városi kasszába az elvárásokkal ellentétben, ám ez még így is jóval magasabb bevételt jelent 2017-hez képest.

Takács Péter (LMP) szerint végre a válság után dinamikusan működik a gazdaság, egyúttal rákérdezett arra, hogy valóban 31 millió forint az adótartozás a város felé?

Tarrné Stuber Éva, a pénzügyi osztály vezetője szerint ez a tartozás nagyságrendekkel nagyobb, de majd a mérlegzáráskor kapnak végleges képek. Megjegyezte: számos megyei jogú városra jellemző a jelenség, ezek közül Békéscsaba nem számít kirívonak.

 

Békéscsabai közgyűlés 2019.02.21.-én. Fotó: Tóth Áron

 

Kaposi László (DK) szerint semmivel sem jobbak az adóbevételek, mint korábban, a bevételemelkedés összekapcsolódik az ország GDP növekedésével. Mint mondta, a város nagyban függ a kormány gazdaságpolitikájától, bár jó jelnek nevezte, hogy 150-200 millió forintos emelkedés tapasztalható, amely az online pénztárrendszer bevezetéséhez is kapcsolódik, így elérték a 2010 előtti átlagot.

Szarvas Péter (független) szerint a számok magukért beszélnek, a helyi adóbevételek 2010 előtt és után is emelkedtek, erre nem lehet azt mondani, hogy a számok ugyanolyanok.

Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) hangsúlyozta, az előterjesztés célja, hogy áttekintsék az adóbevételeket, amelyekre az önkormányzat erősen támaszkodik, ez alapján pedig tovább tudjanak gondolkodni. Hozzátette: ezek a számok akár 2030-ig is meghatározhatják a város költségvetését.

A képviselők 16 igennel egyhangúlag megszavazták az előterjesztést.

 

 

9:21 - Új tag a részönkormányzatnál

A József Attila-lakótelepi Településrészi Önkormányzat nem képviselő tagja, Mezei Mária elhunyt. A képviselők a tisztség betöltéséről döntöttek. Az új tag Horváth László, aki az ülésen esküt tett a képviselők előtt.

 

Békéscsabai közgyűlés 2019.02.21.-én. Fotó: Tóth Áron

 

Varga Diána, Zámbori Eszter

További programok »

Itthon

FEL