A karácsony nem vitaest és nem közéleti fórum. Az ünnep lényege az együttlét, nem az álláspontok ütköztetése. A politikai viták természetszerűleg arról szólnak, hogy kinek van igaza – ez pedig ritkán vezet közeledéshez, inkább az árkokat mélyíti.
A családtagjainkat nem választhatjuk meg úgy, mint a vitapartnereinket. Egy rosszul sikerült politikai vita nem ér véget az asztal elhagyásával: a feszültség megmarad, és hosszú időre megmérgezheti a kapcsolatokat. Egy karácsonyi összezördülésből akár évekig tartó hallgatás is lehet.
Nem egyenlőek az esélyek
Az ünnepi asztalnál ritkán adottak a nyugodt, racionális vita feltételei. Van, aki fáradt, van, aki már ivott (egy) pohár bort, mások érzelmileg túlfűtöttek. Ilyen közegben a politikai beszélgetések könnyen személyeskedésbe és indulatba csapnak át.
Mára a politika identitás-kérdéssé vált, ez is nehezíti az ügyet
Manapság a politika sokak számára nem pusztán vélemény, hanem identitás. Egy politikai álláspont kritikája gyakran személyes támadásként csapódik le. A karácsonyi asztalnál azonban nem egymás identitását kellene megkérdőjelezni, hanem elfogadni egymást olyannak, amilyenek vagyunk.
Karácsonykor általában több dolog köt össze minket, mint ami elválaszt. Közös emlékek, családi történetek, régi hagyományok kerülnek elő. A politika ezzel szemben a különbségeket hangsúlyozza, és eltereli a figyelmet arról, ami valóban közös és fontos.
Nem most fogjuk megváltani a világot
Kevésbé valószínű, hogy egy karácsonyi vacsora során bárki is gyökeresen megváltoztatja a politikai nézeteit. Ami viszont könnyen megváltozhat, az a hangulat: egyetlen rossz mondat tönkreteheti az estét. Az ár túl nagy a kétes eredményhez képest.
Mit tehetünk helyette?
Beszélgessünk arról, amiről ritkán van idő: gyerekkori emlékekről, tervekről, könyvekről, filmekről, utazásokról. Kérdezzük meg egymást, ki hogy van valójában. A karácsony kivételes alkalom arra, hogy ne állást foglaljunk, hanem jelen legyünk.
A politikának megvan a maga helye és ideje – a karácsonyi asztal azonban nem ennek a terepe, főleg nem gyermekek társaságában. Ha ilyenkor tudatosan félretesszük a megosztó témákat, nem gyávaságból tesszük, hanem a kapcsolataink védelmében. És talán ez az ünnep egyik legfontosabb üzenete. Ha pedig más hozza fel, akkor akár csenddel is el lehet terelni a témát.
