– Az augusztus 29-i mohácsi csatavesztés a legismertebb magyar történelmi évszámok közé tartozik, ahogy az Aranybulla, vagy 48-49, és számtalan mítosz és toposz ragadt rá az évszázadok során. A csata emlékezete kifejezetten pusztító a magyar közgondolkodásban, hiszen a Mohács kapcsán alapvetően arról beszélünk, hogy: alkalmatlan volt a király, alkalmatlan volt a nemesség, alkalmatlan volt a fővezér, de nem tesszük föl azt a kérdést, hogy vajon mit keresett itt az ellenség – fogalmazott dr. Varga Szabolcs, majd kiemelte, hogy a frissebb történelmi kutatások által lehetőség nyílik arra, hogy más nézőpontból tekintsünk erre az eseményre.
A szakértő kifejtette, hogy ez a történelmünk nagy csatája, nagy veresége, de nem a magyar államiság bukása, vagy annak kudarca.
– Egyszerűen egy sokkal erősebb ellenfél (ekkor ellenség), az Oszmán birodalom olyan helyzetbe jut katonailag, geopolitikailag, hogy könnyedén meg tudja támadni a Magyar királyságot és erőfölényével élve a mohácsi csatában meg is veri a királyság seregét – folytatta és hozzátette, hogy nem csupán a Jagelló uralkodásában kell keresni a felelősséget, hanem meg kell nézni a másik oldalt is.
– Fontos, hogy kívülről nézve magunkat, reálisabban lássuk azt a világot, amiben a mohácsi csata kimenetele értelmezhetővé válik. Ebben a történelmi eseményben lett volna még ennél is rosszabb forgatókönyv. 150 évvel később mégiscsak sikerült felülírni Mohács átkát – tette hozzá.
Dr. Varga Szabolcs azt is elmondta, hogy a csatát valójában a 19. századi magyar romantikus költők, írók, művészek szemüvegén keresztül látjuk, tehát azt, ahogy ők elképzelték a Habsburgokhoz fűződő viszonyukon keresztül az előzményeket, az 1520-as éveket. Ennek köszönhető a fent említett nézet. Mára azonban olyan levéltári iratokig jutottak el a történészek, melyek segítenek abban, hogy tisztán lássák a képet a szakértők, így pedig a nyilvánosság is.
Szabó László történelem szakos tanár, az iskola főigazgatója személyesen is mélyen érdeklődik Mohács iránt. Mint mondta ez a csata a kötelességtudatot és a férfias kiállást bizonyítja.
– Ha már van nekünk ez a történész szalonunk, akkor adja magát a téma ezen az 500. évfordulón, hogy foglalkozzunk a csatával. Dr. Varga Szabolcs történésszel egyébként is nagyon jó nexust ápolunk, ő már szinte visszajáró vendégünk és örülünk, hogy eljött – mondta a főigazgató.
