A felfedezés sejtszintű magyarázatot ad erre a jelenségre, és új utat nyithat a szorongás, a depresszió, valamint a poszttraumás stresszzavar (PTSD) kezelésében.
A Balog Boldizsár és kutatótársai által azonosított idegpálya az emlékek felidézéséért felelős előagyi területeket köti össze az érzelmeket szabályozó mélyebb agyi központokkal: a hippokampuszból és az amygdalából származó emlékképek a mediális prefrontális kéreg egy specifikus sejtcsoportjához futnak be. Ezek a sejtek közvetlenül aktiválják az agytörzs mediális raphe régiójának idegsejtjeit, amelyek a negatív érzelmi és motivációs állapotokért felelős laterális habenulára hatnak. Az útvonal nem magát az emléket tárolja, hanem azt biztosítja, hogy a felidézés pillanatában a korábban megélt félelem és negatív érzelem is újra megjelenjen.
A kísérletek során, amikor az emlék felidézésekor célzottan gátolták ennek az útvonalnak a működését, az állatok lényegesen kevesebb félelmi reakciót mutattak, és a félelmi emlék kioltása is felgyorsult.
Új remény a stressz- és hangulatzavarok gyógyításában
A kutatók kimutatták, hogy a tartós stressz gyökeresen megváltoztatja ennek a rendszernek a működését: az érintett agytörzsi sejtek még napokkal a stresszhatás után is túlműködést mutattak.
Ennek a túlzott aktivitásnak a tartós gátlásával a stresszelt állatokban sikerült csökkenteni a depressziószerű lehangoltságot, és visszaállítani a normális jutalomkereső viselkedést. Ráadásul a klinikai gyakorlatban is használt ketaminkezelésről kiderült, hogy szintén képes mérsékelni a sejtek stressz okozta fokozott aktivitását.
Evolúciósan megőrzött mechanizmus
Kiemelkedő eredmény, hogy a kutatók főemlősök (majmok) agyában is azonosították ugyanezt a sejtcsoportot. Ez arra utal, hogy a feltárt idegpálya az emberi agyban is hasonlóan működhet.
A HUN-REN KOKI eredményei nemcsak az emlékezés és az érzelmek kapcsolatát világítják meg, hanem pontos sejtszintű célpontot jelölhetnek ki a jövőbeli stressz-, szorongás- és depresszióellenes terápiák fejlesztéséhez.
Forrás: HUN-REN
