A hazai szántóföldi növénytermesztésben évtizedekig első helyen álló kukorica területe drasztikusan lecsökkent. Míg az elmúlt évszázadban átlagosan egymillió hektár felett alakult a vetésterület, 2025-ben 770 ezer hektárra esett vissza, a 2026-os becslések szerint pedig már mindössze 670 ezer hektáron vetettek szemes kukoricát.
A sorozatos aszálykárok, a csődhelyzetbe kerülő gazdaságok és az egyéb szántóföldi kultúrák alacsony felvásárlási árai mind a termelési kedv ellen hatnak.
A szakértők szerint a kukoricatermesztés ott maradhat életben, ahol az átlagtermés eléri a 6 t/ha-t, és a termésingadozás mértéke nem haladja meg a 40–45 százalékot.
Mit tehet a nemesítés a klímaváltozás ellen?
A tartós, hónapokig tartó vízhiánnyal a nemesítés sem tudja felvenni a harcot öntözés nélkül, de a közepes aszályok áthidalására vannak modern megoldások.
A martonvásári kutatók olyan hibrideket fejlesztenek, amelyek rövidebb tenyészidejűek, hidegtűrők, korábban vethetők, valamint mélyebb gyökérzettel és viaszosabb levélfelülettel rendelkeznek.
A DNS-szintű génfeltérképezés segítségével olyan hibrideket válogatnak ki, amelyek alacsonyabb tőszám mellett is magas hozamot érnek el, kedvező időjárás esetén pedig második cső nevelésével kompenzálnak.
Akár növényi „napolajként” funkcionáló, az UV-B sugárzástól védő és a hőséget mérséklő készítmények alkalmazása is felmerül a jövőben.
Vízgazdálkodás és a jövő kulcslépései
A kutatók szerint az öntözés bővítése fontos, de önmagában nem elegendő megmentő. Komplett cselekvési tervre van szükség ahhoz, hogy 2035-ben is versenyképes maradjon a magyar kukorica:
-
Vízügyi reform és vízmegtartás: A felszíni és talajvizek szintjének megemelése, az öntözőcsatornák működtetése, vizes élőhelyek helyreállítása és a víz visszatartása a legfontosabb alapfeltétel.
-
Kockázatos területek kivezetése: A kukoricatermesztésre alkalmatlan, aszályérzékeny termőhelyek lehatárolása és más alternatív kultúrákkal történő hasznosítása.
-
Talajvédő agrotechnika: Áttérés a forgatás nélküli talajművelésre, a tőszám csökkentése, a szervesanyag-gazdálkodás és a precíziós tápanyag-utánpótlás.
Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat
