Az oroszlán, az ökör és a patakba veszett jövő – a Jagellók kora és Mohács címet kapó előadás II. Ulászló és fia, II. Lajos uralkodását mutatta be. Dr. Varga Szabolcs – több szempontból szembemenve a sok esetben téves felfogásokkal – rendhagyó portrét festett az I. Mátyás, azaz Mátyás király halála után következő Jagelló-korszakról.
– A címben szereplő oroszlán természetesen Hunyadi Mátyásra utal, aki előszeretettel gondolt így magára: egy harcias alak, aki a háborúban érzi elemében magát, olyasvalaki, aki, ha nincs feszültség, akkor ő maga szít. Ezt egyébként az az Antonio Bonfini jegyezte fel, akit Mátyás kért meg a története megírására. Az ökör szegény II. Ulászló, azaz Dobzse László Jagelló-házi uralkodót fedi, aki 1490-ben Mátyást követte a trónon. Egy néhány évvel ezelőtti szavazáson a legnépszerűtlenebb magyar uralkodók között kapott helyet, talán éppen az első helyen, és a saját fia, II. Lajos követte őt ezen a listán. Ez azonban véleményen szerint mindkét uralkodóra nézve méltatlan – fejtette ki a történész.
A dr. Varga Szabolccsal az Aktuális című magazinunkban készített beszélgetést itt tekinthetik meg.
Az esemény bár az intézmény teljes diáksága számára nyitott, elsősorban a töris osztályoknak számít „csemegének”.
– Eddig szinte mindegyik alkalmon részt vettem. Alapvetően adott az érdeklődés részünkről, de igazgató úr is ösztönöz arra minket, hogy az érettségi és a tudásunk gyarapítása miatt látogassuk az előadásokat. Ezek az események viszont nemcsak nekünk, történelem faktos osztályoknak jelentenek plusz lehetőséget, hanem azoknak is, akik nem feltétlenül ezen a területen képzelik el a jövőjüket – osztotta meg Csicsely Nándor
A történész délutánok ötletéről Szabó László főigazgató vallott.
– A megértő történetszemlélet igénye hívta életre ezt a sorozatot. Hiszen érdemes mindig mindent a saját kora, az adott körülmények viszonyából mérnünk, és empatikusan közelednünk a régmúlthoz. Cél az is, hogy egy kicsit elszakadjunk a szirénhangoktól, mert nem biztos, hogy mindig csak és kizárólag aranykorokban, fénykorokban vagy épp sötét korokban kell gondolkodni – igaz ez a Jagelló-kori Magyarországra is, amely szerintem Mohács előtt megtette, amit meg lehetett – fogalmazott az intézményvezető.
Az előadás során a Jagelló-házi magyar uralkodók bel- és külpolitikájáról, az Oszmán Birodalommal való viszonyukról, a Magyar Királyság európai szerepéről, valamint az 1526-os mohácsi vereségig tartó útról estett szó.
Galéria
