Az este beszélgetésének vezérfonalát Wittmann Zsolt, az MCC középiskolai rangsorért és kapcsolatokért felelős vezetője gombolyította le, aki elmondta, a nemrég megjelent rangsor az Oktatási Hivatal (OH) közreműködésével jött létre, amelyben Magyarország 100 legjobb középiskoláját mutatják be. Kiemelte, az MCC Országos Gimnáziumi Rangsor összeállításakor 400 iskolának az Oktatási Hivatalban rendelkezésre álló, közhiteles adatait vizsgálták meg, hét indikátor alapján alakították ki a sorrendet.
Wittmann Zsolt aláhúzta, egy jó iskolának több ismérve is van. Az egyik oldalát, az intézmény teljesítményét indikátorok segítségével tökéletesen meg lehet mérni, például az országos kompetencia-mérés eredményei, a beiskolázási adatok vagy éppen az érettségi átlagok eredményei.
– Van egy másik, nehezen mérhető része is magának az iskolai teljesítménynek vagy annak, hogy mitől lesz egy iskola jó iskola. Az pedig maga a közösségi szellem, az étosza az adott intézménynek. Ezt a jelenlegi rangsorok kevéssé tudják mérni. Ezekről viszont beszélni érdemes és emiatt a jövőben szeretnénk is ezt a rangsort mélyelemzésekkel gazdagítani. De ezek biztosan a jól mérhető indikátorok mellett fognak majd megjelenni, nem velük egy ütemben – sorolta Wittmann Zsolt.
A pódiumon Teleki-Szávai Krisztina a Gyulai Tankerület és Bánki András, a Békéscsabai Tankerület igazgatója, valamint dr. Malatyinszki Anita, a Békéscsabai Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium főigazgatója, Zámori Ida, a Gyulai Erkel Ferenc Gimnázium és Kollégium főigazgatója és Szabó László, a Békéscsabai Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium főigazgatója foglalt helyet. Az oktatási szakemberek azt a témát járták körbe, hogy milyen is egy jó gimnázium.
– Az a titok, hogy nincs titok – válaszolt Szabó László az Andrássy sikeréről szólva. Hozzátette, egy intézmény sikerének kulcsát mindig a pedagógusi karban, a nevelőtestület munkájában kell keresni. Aláhúzta, az Andrássy-ban egy meghatározott cél lebeg mindenki szeme előtt: harmonikus egyéniségeket nevelni. Szabó László azonban felhívta a figyelmet arra, hogy nincs kész iskola, a világ változik és vele kell változzon az intézmény és az oktatás is. – Az iskolát, a maga szemléletét, didaktikáját, módszertanát mindig építeni kell. Az iskola olyan, mint egy katedrális, tehát minden kornak meg kell találni a maga helyét, a maga történelmi helyérzékét, és annak megfelelően kell az iskolát működtetni. Az az iskola, amely úgy gondolja, hogy készen van, jó és ideális, az nem jó iskola. Tehát soha nem szabad megelégedni azzal, ami van és mindig keresni kell az új kihívásokat.
A gondolatmenethez Zámori Ida is csatlakozott. Mint kiemelte, a gyulai intézményt áthatja az „Erkel-fíling”, az a közöségi szellem, amelyhez jó tartozni, amelyben jó tanulni.
– Egy jó iskolánk a titka abban rejlik, hogy nagyon jó közössége van. És hogyha azt mondom, hogy a nevelőtestületünknek a kétharmada is egykor az Erkel gimnázium padjait koptatta, akkor ebből kiderül, hogy ide jó visszatérni és építeni azt a közösséget, amelyből annak idején én magam is kikerültem és ahová valahogyan egészen más érzéssel megyünk mi vissza pedagógusként – emelte ki a főigazgató, hozzátéve: az Erkel gimnázium vezetősége és pedagógusai mindamellett, hogy nagyon fontosnak tartják a gyökereiket, a hagyományőrzést, az intézmény kész arra, hogy megújuljon, alkalmazkodjon a környezethez, a szülői-tanulói elvásárokhoz.
A kerekasztal beszélgetés résztvevői az este hátralévő részében a közönséggel közösen, kérdések és válaszok formájában gombolyították tovább a sikeres iskola mibenlétének fonalát.
