(A három z nem elírás az esemény címében! - a szerk.)
– Az első előadó dr. Hatos Pál történész, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, intézetigazgatója – mondta felvezetőjében Szabó László, az iskola igazgatója.
Hozzáfűzte, az előadó Az elátkozott köztársaság és a Rosszfiúk világforradalma című lebilincselő, könyvek írója. Az első az 1918-as őszirózsás forradalom, a második az 1919-es tanácsköztársaság homályába kísérel bevilágítani.
– Száz éve létezik ez az úgymond magyar átok, hogy akár a legjobb barátok is képesek összeveszni a hazai aktuálpolitikán. Nincs olyan század a történelmünkben, amely ne izgatná ennyire az embereket: Horthy hős vagy áruló volt? Kun Béla és Károlyi elárult-e a hazát vagy ellenkezőleg a magyar köztársaságot akarta megteremteni? – fogalmazott dr. Hatos Pál.
Fotó: Such Tamás/behir.hu
Megjegyezte, 1920 után, a trianoni békeszerződést követően létrejött a Csonka Magyarország. Egészen 1945-ig a politika semmi másról nem szólt, csak arról a reményről, hogy ez az igazságtalan helyzet orvosolható: akár katonai, akár diplomáciai úton.
– Trianon egy hatalmas nagy mérföldkő – folytatta –, többek között megszakadt a polgárosodás, az a fajta társadalmi fejlődés, ami korábban közelebb hozta hazánkat a Nyugathoz.
Elmondta, 1910-ben Magyarország lakossága 55 százalékban magyarnak vallotta magát – miközben 1780-ban még alig 40 százaléka. Ennek a sikertörténetnek szerves része volt a német és a zsidó lakosság asszimilálódásának. Majd 1919-ben a Tanácsköztársaság után a lakosság egy része úgy érezte, a zsidóság felel a kommünért, a Tanácsköztársaságért és mindenért, ami miatt idejutott az ország.
Galéria
– Mindezt a zsidó származású polgárok félelemmel vegyes utálattal követték. Megkettőződtek a nézetek. Közben egy másik dolog is lezárult 1919-ben, hasonlóan, mint Nyugat-Európában: a baloldal is irányíthatja az országot. A baloldal a jog kiterjesztését jelentette. A munkások, a parasztság nagyrésze ugyanolyan jogokban részesüljön, mint akik földbirtokkal rendelkeztek, orvosoka vagy értelmiségiek stb. voltak – fűzte hozzá.
***
A rendhagyó órát követően kérdéseket lehetett intézni az előadóhoz, majd egy rövid szünet után, akik még többre voltak kíváncsiak az adott korról, azok egy kvázi továbbképzésen vettek részt.
