Herczeg Tamás: Tovább nőtt a szakképzésben tanulók száma

2022. szeptember 6. 09:51 | Mikóczy Erika

Békés megyében és Békéscsabán is egyre népszerűbb a szakképzés, az új tanévben tovább nőtt a szakképzésben résztvevő diákok száma. Egyebek mellett erről és a közösségi, civil kezdeményezések fontosságáról beszélgetett a 7.Tv Aktuális című műsorában Herzceg Tamás országgyűlési képviselővel D. Nagy Bence műsorvezető.

 

– Elindult a tanév, és több szakképző intézmény vezetője számolt be arról, hogy az intézményükben oktatott szakok iránt megnőtt a kereslet. Ön mit tapasztalt a választókerületében és a megyében?

– Valóban, a Békéscsabai Szakképzési Centrum tagintézményei növekvő diáklétszámmal kezdték ezt a tanévet, ahogy az Alföldi Agrárszakképzési Centrum kétegyházi intézményegysége is. Fontos kiemelni, hogy már tavaly is a szakképzésbe jelentkezők számának a növekedéséről beszélhettünk, de most még ez a szám is tovább bővült. Ennek egyik oka az, hogy bőséggel állnak rendelkezésre választható szakirányok, a másik igen fontos tényező pedig az, hogy egyre több tizenéves szeretne jó szakmát. Örvendetes, hogy a duális képzés sok területen jól működik, így az iskolában megszerzett elméleti ismeretek mellé értékes gyakorlati tudást kapnak a diákok.

 

– A kereslet határozta meg a szakképzési kínálat bővülését, vagy fordítva?

Napjainkban a keresletnek és a kínálatnak is erősödő hatásai vannak, és természetesen figyelembe kell venni a demográfiai mozgást, amely szintén meghatározza, mennyi jelentkezőre lehet számítani. A megyei felsőoktatásban növekszik a hallgatói létszám, és ma a szakképzés is olyan perspektívát kínál a diákoknak, amit érdemes nagyon komolyan venni. Az agráriumban korábban a fiatalok a felmenőktől tanulták meg a gazdálkodást. Ma viszont már a modern technológiák megismerésével jól kamatoztatható tudásra tehetnek szert a diákok a szakképzésben. Békés megyében, a 20-30 évvel ezelőttihez képest jelentősen csökkent a mezőgazdaság teljes GDP-re vetített részaránya, de országos viszonylatban még mindig relatíve magas, ahogy az ebben az ágazatban dolgozók aránya is. Lehet boldogulni ma is az agráriumban, különös tekintettel arra, hogy a vidékfejlesztési programban – közép- és hosszútávon – viszonylag jelentős támogatások érhetőek el. Nyilván a mostani aszályos év rendkívül megnehezíti a termelők, gazdálkodók dolgát. Azok, akik nagyon nehéz helyzetben vannak, most leginkább a túlélésért küzdenek. Az egészen bizonyos, hogy az agrárium Békés megyében mindig kiemelt ágazat volt, most is az, és ehhez igazodik az agrárszakképzés.

 

 

–   A Kenderföldeken hagyományteremtő szándékkal szerveztek pikniket a közelmúltban, amely több szempontból is rendhagyónak és érdekesnek mondható. Ön is ott volt, mit tapasztalt?

Egy néhány éve alakult civil szervezet hívta életre ezt a családi napot. A Kenderföldek Egyesület részben azzal a céllal jött létre, hogy az ott élők számára rendszeres közösségi alkalmakat teremtsen, részben pedig azért, hogy az ottani mostoha alap-infrastrukturális körülményeken javítani tudjon. Békéscsabán a lakosság döntő többségének teljesen természetes, hogy hozzájut a vezetékes ivóvízhez, viszont még mindig vannak olyan részek, ahol nincs egészséges vizet biztosító szolgáltatás. A Kenderföldeken – miután az Alföldvíz Zrt. integrálódott a Nemzeti Vízművek Zrt.-be – a jövő év végéig megoldódik húsz utcában a gerincvezeték kiépítése, amelyre ráköthetnek az ott élők. A piknik egyébként jól sikerült, több száz embert vonzott. Amellett, hogy családi program és kerékpártúra is volt, terítékre került többek között az ottani, ma már nem működő vendéglátó-ipari egységnek és a környéknek a hasznosítása. Az egyesület biztos alap arra nézve, hogy a bányatavak környékének rendezéséhez, az ottani jövőkép kialakításához a társadalmi egyeztetés, a közösségi tervezés megvalósulhasson.

 

– Közben a belváros tekintetében arról folyik közös gondolkodás, hogy mi legyen az egykori Körös Hotel helyén. Erről mit lehet tudni?

A következő lépés ebben a folyamatban az, hogy a hotel helye önkormányzati tulajdonná váljon. Mint ismert, korábban a hotel magántulajdon volt. A romos épületet megvásárolta az állam, majd lebontotta a belváros szívében található romhalmazt, tájsebet. Amint önkormányzati tulajdonba kerül a terület, valamilyen forrást kell találni arra, hogy az oda tervezett célok megvalósuljanak. Mindenképpen fontosnak tartom, hogy a város a közösségi elképzeléseket, a civil, lakossági ötleteket, kezdeményezéseket összegezve hozza meg a döntését a hasznosítást illetően. Jelenleg egy füves terület található a hotel helyén, ami már sokkal jobb, mint a romos épület volt. Erős lakossági szándékot érzek arra, hogy zöldfelület legyen ott a későbbiekben is. Azonban az, hogy milyen funkciót töltsön be a terület, önkormányzati testületi döntésen múlik. 

További programok »

Aktuális Magazin

Kárász László: Az életmentés a hivatásom, a bajtársaim pedig a második családom

Az egészségügy szakszerű működéséhez hozzájáruló kiemelkedő szakmai tevékenysége elismeréseként miniszteri elismerő oklevelet vehetett át az Országos Mentőszolgálat kilenc szakembere, köztük Kárász László, a Békés vármegyei kirendeltség vezető mentőtisztje. A kitüntetés kapcsán hivatásáról, az OMSZ-nél eddig eltöltött évekről, a bajtársiasságról és a mentősök társadalmi megítéléséről a 7.Tv Aktuális című műsorában beszélt.
2023. november 28. 08:22
FEL