– A BSZC Nemes Tihamér Technikum és Kollégium évnyitóján kiemelte, hogy népszerű a fiatalok körében a szakképzés. Ön szerint minek köszönhető ez?
– Valóban vonzóbbak a szakképző intézmények, mint korábban, emellett természetesen egy pillanatig sem gondolom, hogy a gimnáziumi képzésnek háttérbe kellene szorulnia. Kedvező tendencia, hogy a korábbi évekhez képest megháromszorozódott azoknak a hallgatóknak a száma, akik a szakképzésből mennek a felsőoktatásba. Gimnáziumi és technikumi keretek között is olyan tudás birtokába jutnak a fiatalok, hogy jó eséllyel tanulhatnak tovább. Ma már a felsőoktatás kapui szélesebbre nyíltak. Visszatérve a középiskolás korosztályhoz: Békéscsabán és környékén nagyjából ugyanannyi gyermek, illetve fiatal jár iskolába, mint korábban. Az általános iskola 8. osztályának elvégzése után ma kicsit többen tudnak a középiskolák valamelyik alrendszerébe bekerülni. Vannak kiemelkedően keresett területek is, a turizmus, gazdálkodás, vendéglátás, vízügy, környezetvédelem, informatika, logisztika jár az élen ebből a szempontból. Az iskolarendszer szeptember elején készen állt arra, hogy a tanulókat fogadja. Van most néhány olyan ügy, amely lázban tartja a szülők, pedagógusok, gyermekek egy részét. Azt remélem, hogy hamarosan nyugvópontra jut több olyan kérdés, ami jelenleg vitára adhat okot, és a diákjaink, a gyermekeink megfelelő körülmények között járhatnak iskolába.
– A duális képzés rengeteget számít, hiszen ezeknek köszönhetően vannak, akik már a szakképzés elvégzése közben ajánlatot kapnak, és rögtön utána munkához jutnak, ráadásul ösztöndíjat is kaphatnak. Erről mit tudhatunk?
– A szakképző iskolai és a technikumi képzés során is ösztöndíjban részesülnek a fiatalok. A szakképző iskolában az egyéves alapozó képzés után, a technikumban két év után tesznek a diákok ágazati alapvizsgát. Már a kilencedik évfolyamtól ösztöndíjban részesülnek a tanulók, ez havi 16, illetve 8 ezer forint, ami a nagyon jó tanulmányi eredményt elérők esetében 59 ezer forintig is emelkedhet. Amikor pedig a duális képzés rendszerébe kerülnek, lényegében munkabért kapnak a foglalkoztatótól. Ez anyagilag nagy segítség, arról nem is beszélve, hogy már a tanulmányi évek alatt kapcsolatba kerülhetnek egy olyan munkáltatóval, aki a tanulmányok befejezése után állást is ajánlhat a számukra.
– Az iskolakezdés mindig izgalommal, és nem kis anyagi teherrel jár. Milyen segítséget kapnak ilyenkor a családok?
– Az ingyenes tankönyvek, illetve a kedvezményes étkeztetés könnyebbséget jelenthet minden családnak. Egyébként a megyeszékhelyek közül Békéscsabán az egyik legalacsonyabb a közétkeztetés díja. A térítésmentesség egy gyermek esetén húszezer forint körüli összegnyi támogatást jelent, napi háromszori étkezéssel az általános iskolában, és egy ebéd biztosítását a középiskolában. Ezen kívül számos olyan terület van az ingyenes nyelvvizsga-szerzéstől kezdve a határon túli magyar területekre való utazás díjmentességéig, vagy a jogosítványszerzéssel kapcsolatos könnyítésekig, amely segítséget jelenthet a családoknak.
– A nyári meleg idén sokáig kitartott, ezt tapasztalhattuk az iskolakezdéskor is, a mezőgazdaság pedig kifejezetten megszenvedte az aszályt. Hogy állunk most?
– Az agráriumban dolgozók tudják, hogy segítség lehet a szárazságra való felkészülésben a megfelelő talajművelés és fontos ma már az is, hogy szárazságtűrőbb növényeket ültessenek. Viszont a klímaváltozás drámai módon érinti a mezőgazdaságot, emiatt átalakulóban van, hogy milyen mezőgazdasági növényeket érdemes termelni. Nemcsak erre, hanem az egész életünkre, minden ágazatra hat a megváltozott időjárás. Szörnyű azt olvasni, hogy az utóbbi időben folyamatosan hőmérsékleti rekordok dőlnek meg. Azt pedig már nem is tudom, mikor láttunk utoljára igazi havat. A csapadék eloszlása hektikus, most tavasszal voltak ugyan kiadós esők, de utána a folyamatosan 30-35, majd a 40 fok közeli hőmérsékleteket mértünk. Emiatt a júniusban még bizakodó gazdák is azzal szembesültek, hogy tönkreteszi az éves munkájukat az aszály, az a klímaváltozás, amelyben benne vagyunk. Megkerülhetetlen érdemben foglalkozni részben a szakmának, részben a politikának azzal, hogyan tudjuk megtartani a vizeinket, hogyan tudjuk csökkenteni a klímaváltozás hatásait. Nagyon sok mindent át kell gondolnunk és bizonyosan változtatnunk kell, hogy a félsivatagosodás irányába mutató Alföldünk, de lényegében Magyarországon és az egész világ élhető maradjon.
