– November 14-én, Békéscsabán járt Raisz Anikó környezetvédelmi államtitkár, és szó volt egy fásítási programról is. Mit tudhatunk erről?
– Szélesítve a kört, egy levegőminőség-javító projekt részese Békéscsaba is. Hogy a levegő tisztább, egészségesebb életteret biztosító legyen a számunkra, ahhoz pedig fák kellenek. Beszéltünk az államtitkár asszonnyal is arról: kevésbé látható, tapasztalható körülmény az, hogy mennyire tiszta a minket körülvevő levegő. Tudjuk, hogy ha szennyezett levegőt szívunk be, az életminőségünk rosszabb lesz, allergiásak lehetünk, megbetegedhetünk és rövidebb lesz a születéskor várható élettartam is. A fásítás azt a célt is szolgálja, hogy a levegő minősége jobb legyen. Alföldi város vagyunk, szántóföldek vesznek körül bennünket, a levegő portartalma sokszor a városban is elég magas. Most egy nagyszabású fásítási projekttel igyekszünk javítani a helyzeten. A kormányzati szándék, az önkormányzati hozzáállás és a civilek, magánemberek tevékenysége azt eredményezi, hogy Csabán és környékén gyarapodnak az erdők és a városban is egyre több fa van.
– Békéscsabán sok olyan kezdeményezés van, amely a zöldítést irányozza elő. Mit eredményeznek ezek? Békéscsaba zöld városnak mondható a többi, hasonló településhez képest?
– Sok olyan település van, amely valamilyen specialitása miatt mondhatja magáról, hogy zöld város. Békéscsabáról az is elmondható, hogy ez ügyben élen jár: kerékpárosbarát város vagyunk, nagyon sok kerékpárutunk van, sokan járnak biciklivel. Sok olyan innovatív törekvés van, amelyet az intézmények támogatnak, mint például az e-Qka rendszer: már a kisgyermekeket lehet arra nevelni, hogyan gyűjtsék a veszélyes hulladékot, étolajat, hogy az ne szennyezze a környezetet. Ma már sokszor a gyerekek figyelmeztetik a szülőket ezekre a dolgokra. Békéscsabán ma már kevésbé környezetszennyező autóbuszok közlekednek, nincsenek nagy, levegőt szennyező gyárak – meg tudjuk őrizni a talaj és a levegő tisztaságát, különösen, ha még fákat is ültetünk.
– Mi az az e-Qka?
– Ez azt segíti, hogy a családok otthon ne a lefolyóba öntsék a használt étolajat, sütőolajat. A programba bekapcsolódott iskolákban a gyerekek kapnak egy edényzetet, amelyben gyűjthetik ezt. Mivel okoskukákról van szó, annak a gyermeknek, aki behozza a használt sütőolajat és beleönti a gyűjtőtartályba, azt jóváírja a rendszer ezt, így jutalmazni is lehet a gyerekeket. A szállító pedig látja, hogy mikor telik meg a tartály, mikor kell jönni érte. Békéscsabán a közelmúltban a Jankay iskolába telepítettek ilyet.
– A közelmúltban volt a szociális munka napja, amikor kicsit nagyobb figyelmet kap ez a terület. Ön mit tapasztalt?
– Sajnos az ebben az ágazatban dolgozók bére régóta alacsony. Ezért is jó hír, hogy januártól 15 százalékos béremelés lesz a szociális és a kulturális ágazatban is. Annak ellenére, hogy országosan sok kritika éri a szociális ellátórendszert, a gyermekvédelemmel kapcsolatos jelzőrendszert, Békéscsaba tekintetében ez jól működik. Nem volt olyan, hogy a hivatal forráshiány miatt elutasított volna bárkit is, aki a rászoruló és egy adott támogatás feltételeinek megfelel. Közel tucatnyi ellátást biztosít a hivatal, a szociális ellátórendszerben sokan dolgoznak a városban – mindnyájukat megilleti a köszönet. Emellett van mintegy 160 szociális alapon bérbe adható önkormányzat lakás Csabán, ezekkel is jól sáfárkodik a város.
– A Nemzeti Összetartozás Bizottsága – amelynek ön az egyik alelnöke – látogatást tett az Őrvidéken. Mit tapasztalt?
– A bizottságnak van egy olyan célkitűzése, hogy a Kárpát-medence magyarok lakta területeire jussunk el. Az Őrvidék, Burgenland ebből az előző ciklusban kimaradt, most viszont elmentünk oda, és Bécsben találkoztunk számos kint élő magyarral. Vannak, akiknek már a felmenőik is ezen a területen éltek, de vannak olyanok is, akik még nem olyan régóta, munkavállalóként élnek ott. Beszéltünk arról, milyen lehetőségeik vannak például a gyerekeknek magyarul, illetve két tannyelven tanulni, és voltak olyanok is, akik azzal fordultak hozzánk, hogy hazaköltöznének.
