– Melyek voltak az Országgyűlés tavaszi ülésszakának legfontosabb témái?
– Négyévente, a választások idején mindig rövid a tavaszi ülésszak, mert ilyenkor jellemzően hangsúlyosabb lesz a választás körüli rivalizálás. Hogy a kampány lehetőleg ne befolyásolja a jogalkotás menetét, idén március 10-én néhány jogszabály elfogadásával zárul a parlament tavaszi ülésszaka, egyben a négyéves ciklus. Nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos együttműködésekről döntünk, amelyek a turizmust, a légi közlekedést, a határátlépés gyorsítását szolgálják. Ezenkívül a Béketanács megalakulása, a területrendezési szabályozás is a napirendi pontok között szerepel, illetve az a határozat is, amely Ukrajna uniós csatlakozásáról, az Európai Unió, mint szervezeti egység háborúba való bevonódásáról, a háború finanszírozásáról szól. Ez utóbbiakra a magyar kormány következetesen nemet mond.
Egyébként jelenleg tíz ország áll sorban azért, hogy felvegyék az Európai Unióba, Ukrajna gyorsított csatlakozása ezért sem indokolt, és azért sem, mert nagyon sok feltételnek nem felelnek meg. Azt is látni kell, hogy számos olyan ágazat van, amely félő, hogy tönkremenne, és gazdák tízezreit hozná rendkívül nehéz helyzetbe, ha soron kívül csatlakozhatnának.
A háborús kérdés szintén napirenden van. Tudjuk, hogy NATO-vezetők, uniós vezetők, nyugati országok vezetői beszélnek arról: közel van az az állapot, amely a második világháborút megelőzte. Ebből a háborúból célszerű és fontos kimaradni. Természetesen tudom, és országgyűlési határozatban is szerepel, hogy Oroszország az agresszor, Oroszország támadta meg Ukrajnát, de ez nem változtat azon, hogy a magyar embereknek nem érdekük a háborúba való bevonódás.
– Megtörtént a Béketanács alapokmányának törvényben történő kihirdetése. Ez mit jelent pontosan, és mi a célja?
– Az amerikai elnök vezetésével jött létre egy olyan grémium, amely alternatív nemzetközi szervezetként szolgál. Ma ismét átrendeződés tapasztalható a világban akár a hatalmi, politikai súlypontokat illetően. Ez a kezdeményezés pedig azt szolgálja, hogy lehetőség szerint minél hamarabb le kell zárni olyan háborúkat, amelyek jelenleg a világban vannak. Egyébként Európa alapvetően egy békés, boldog kontinens! A második világháborút követően a kilencvenes években volt háború tőlünk délre, most pedig az orosz-ukrán háborúnak vagyunk tanúi, de egyébként nyugalomban élhettünk. A Béketanács célja, hogy ez a nemzetközi szövetség tegyen lépéseket a háborúk befejezéséért.
– A helyi ügyekre áttérve: Békéscsaba önkormányzata 200 millió forint forrást nyert az energiamenedzsment rendszerek fejlesztésére. Ez mit foglal magában?
– Egy uniós forrásból megvalósuló projektről van szó. Önkormányzati cégeknél, intézményeknél és azok környezetében, mintegy 170 mérőponton mérnek különböző tényezőket. Ezek segítségével pontosabban látható az energiafelhasználás, a károsanyag-kibocsátás. Tavaly fogadott el az Országgyűlés egy olyan törvényt, amely az energiaszövetkezetek létrehozásához teremti meg a szükséges jogi környezetet. Ha az önkormányzatok révén az energiaszövetkezetek létre tudnak jönni, akkor minden téren a racionálisabb felhasználás irányába tudunk elmenni. Ezért is üdvözlendő, hogy ezt lépést az önkormányzat megtette. Ennek segítségével kiderülhet, hogy esetleg hol pazarló a felhasználás, hol lehet közbeavatkozni ahhoz, hogy energiahatékonyabban tudjanak működni az intézmények.
– Az Aktív Magyarországért Felelős Államtitkárság és a Bethesda Gyermekkórház „Mozdulj a netről a valóságra” címmel szakmai konferenciasorozatot szervezett, amelynek első vidéki állomása a közelmúltban Békéscsaba volt. Mi adta ennek az aktualitását?
– Rendkívül fontos, hogy az egészséges életmód, az aktivitás fennmaradása érdekében valamilyen egyensúly legyen a képernyő előtt töltött idő és az aktív, társas kapcsolattal, mozgással töltött idő között. Egy közelmúltban megjelent adatfelvétel rámutatott, hogy a fiatalok mentális egészsége ma rosszabb, mint a felnőtt korosztályé (régebben ez fordítva volt). Ebben benne van a túl sok képernyőidő, és az is, hogy mobilon kommunikálnak egymással. Több ifjúságkutatásban vettem részt, ezekből is kiderült, hogy szinte évről évre több időt töltenek a fiatalok a képernyők előtt. A televíziózás visszaszorulóban van, de az okos eszközök használata meredeken ível felfelé. Vannak olyan családok, ahol már a pici babák elé is különböző okos eszközöket tesznek, ami pedig kifejezetten káros. A partnerkapcsolatok kialakítása, a verbális kommunikáció szintén megszenvedi ezt a helyzetet. Ráadásul sokan az önértékelésüket is attól teszik függővé, hogy hányan lájkolják egy-egy fotójukat, bejegyzésüket... Az Aktív Magyarországért Felelős Államtitkárság és a Bethesda Gyermekkórház most erre próbálja felhívni a figyelmet, illetve felvonultat olyan alternatívákat, amelyek ezen a helyzeten javíthatnak.
– Mit lehet tenni ebben a helyzetben?
– Az látszott itthon is, hogy amikor az okos telefon használatát korlátozták iskolaidőben, az először nagyon erős tiltakozást váltott ki, de aztán a mindennapok része lett. Tudvalévő az okos telefonok iskolai használatának korlátozása mellett egyre több ország tiltja meg a legfiatalabbak számára a közösségi platformok elérését. Óriási mindebben a szülők felelőssége! Gyakran érzik úgy a szülők, hogy ez egy szélmalomharc, hiszen ha az egyik gyereknek van okos telefonja, a másiknak nincs, akkor utóbbi érezheti úgy, hogy sok mindenből kimarad, vagy nem elég tájékozott. Pedig a digitális készségeink em attól lesznek jók, ha pillanatonként más-más videókat görgetünk. Fontos a családok felelőssége abban is, hogy mennyire teszik a mindennapok részévé kiskortól a mozgást, mennyire alakítanak ki olyan szokásokat, amelyek segítenek az egészséges egyensúly elérésében.
