– Az M44-es gyorsforgalmi elkészült Kecskemétig, de itt nem áll meg. Hol tart a folytatás előkészítése?
– Az M44-est Békéscsaba és Kecskemét között már – az M5-ös csomópont kivételével – teljes hosszában használhatjuk, és folyik tovább az előkészítő munka. Készül a gyorsforgalmi út román határ felé történő folytatásának a környezetvédelmi hatástanulmánya. Rengeteg szempontot kell figyelembe venni egy ilyen út tervezése, építése során – én az egyik legfontosabbnak a környezetvédelmi megközelítést tartom. A talajvíz állapotától kezdve az öntözési lehetőségek figyelembe vételéig, a zajszennyezés minimalizálásától az állat- és növényvilág lehetőség szerinti sértetlenül hagyásáig számos dologra kell figyelni.
Most mintegy harminc kilométeres szakasz tervezése folyik: Békéscsabát északról, Békést délről, Dobozt északról kerüli majd el az út és Sarkad, Sarkadkereszttúr között megy Méhkerék irányába, majd Méhkeréket északról elkerülve ér az országhatárhoz majd ez az út. Természetesen figyelembe kell venni az útnak a gazdaságélénkítő hatását, és a térségben élők mindennapjait is, hisz fontos, hogy például az út menti tanyák biztonsággal elérhetők maradjanak. A tervek szerint két szakaszban készül majd el az út. Az egyik az országhatárnál levő rész, majd amikor az meglesz, akkor onnan visszafelé épül meg Békéscsabáig.
– Hogyan folytatódik majd az út a határon túl?
– Az út folytatási, illetve a partiumi gyorsforgalmi úthálózattal való összekötése is napirenden van. Az országhatártól Nagyszalontáig elkészül majd a gyorsforgalmi út és ez köt majd be az Arad és Nagyvárad közötti leendő kétszer kétsávos úthoz.
– Békéscsabán ma több nemzetiség él együtt békében, és a napokban ünnepeltük a Szlovák Kultúra Háza 30. évfordulóját.
– Magyarország lakosságának 5,1 százaléka vallja magát valamilyen nemzetiséghez tartozónak, részben az anyanyelvhasználat, részben a hagyományápolás, a kulturális gyökerek, az identitás szempontjából. A tizenhárom nemzetiségből a harmadik legnagyobb a szlovák nemzetiségűek száma. A kormány évről évre nagyobb összeggel és több formában is támogatja a nemzetiségeket. Beszélhetünk itt az infrastruktúráról: Csorváson elkészült egy több ütemben zajló fejlesztés újabb állomása, egy olyan közösségi tér, amely múzeumi, tájházi és egyéb célokat is szolgál. A napokban pedig volt a csabai Szlovák Kultúra Háza átadásának a 30. évfordulója kapcsán egy ünnepség – én emlékszem még az építkezésre és ott voltam a megnyitón is. Jó érzés látni, hogy egy ilyen épületnek, a benne folyó munkának milyen erős hatása van a helyi szlovákságra. De a német, a román, a roma vagy az ukrán nemzetiségek, kisebbségi csoportok számára is vannak olyan támogatások, amelyek például a programok megvalósítását, a közösségi életet segítik szerte a vármegyében.
– A közelmúltban Békéscsabára látogatott Hankó Balázs a Kulturális és Innovációs Minisztérium minisztere, akit a BSZC diákjai a Kérdezd a minisztert programban faggathattak.
– Amikor a Békéscsabai Szakképzési Centrumról beszélünk, pozitív jelzőkkel tudjuk illetni, de meg kell jegyezni azt is, hogy kiváló gimnáziumunk és bővülő felsőoktatásunk van Csabán – amelybe oktatási rendszerbe jól illeszkedik a BSZC. A szakképzési centrum stabil beiskolázási számokkal rendelkezik, színes palettát nyújtó képzőhelyek összessége. Országosan a legjobbak közé tartozik. Hankó Balázs látogatása azért is érdekes volt, mert a diákok megfogalmazták, mit gondolnak a városról, mire van szükségük, illetve az ő mindennapjaikat befolyásoló kérdéseket tettek fel például az órák rendszeréről is. Megmozgatta a fiatalokat, hogy egy minisztertől kérdezhettek.
