– A jövő évi költségvetésről is tárgyalt az Országgyűlés. Melyek a főbb mutatók?
– A jövő évi költségvetésben a kormányzat 3,2 százalékos inflációval számol, 3,7 százalékos, GDP-arányos hiánycéllal, és 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel. Ha ez így megvalósul, akkor ez valóban a béke költségvetése tud lenni: a NATO előírásoknak megfelelően védelmi célokra a GDP bő 2 százalékát használja föl az ország, nem többet ennél. A legfontosabb célkitűzések között kiemelt szerepet kap a rezsivédelem, hogy Európában továbbra is a magyar háztartások fizessék a legolcsóbb rezsit. A nyugdíjrendszerrel kapcsolatban régóta vannak viták. Van egy elég erős uniós nyomás: azt várják, hogy egy nyugdíjreform keretei között nyugdíjemeléssel, a 13. havi nyugdíj szűkítésével, megvonásával a nyugdíjpénztárat racionalizálja Magyarország – mi pedig fontosnak tartjuk, hogy a 13. havi nyugdíj megmaradjon.
A családok támogatása szintén kiemelten fontos: két lépcsőben – 2025 júliusától és 2026 januárjától – a családi adókedvezmény összesen a duplájára növekszik. Ez azt jelenti, hogy 2026 januárjától egy gyermek esetén 20 ezer, két gyermek esetén kétszer 40 ezer, három gyermek esetén pedig háromszor 66 ezer forint kedvezményt vehetnek igénybe a családok. Továbbra is megmarad a 25 év alattiak személyijövedelemadó-mentessége abban az esetben, ha az átlagjövedelem szintjét nem haladja meg a jövedelmük. Megmarad az a kedvezmény is, ami azokat a nőket érinti, akik 25 és 30 éves koruk között vállalnak gyermeket.
Egy 21 pontos gazdasági akcióterv részeként bevezetjük a kamatmentes, szabadon felhasználható munkáshitelt, amelyre azok a 17 és 25 év közötti fiatalok lesznek jogosultak, akik Magyarországon legalább heti 20 órában foglalkoztatottak, vagy vállalkozók. Gyermekvállalás esetén a törlesztést illetően különböző mértékű kedvezményeket kapnak a fiatalok.
Fontos megemlíteni a Demján Sándor akciótervet, amely a kis- és középvállalkozások támogatására jött létre, hogy segítse ezen cégeknél például a digitális átállást, vagy az infrastrukturális fejlesztéseket. Az a cél, hogy jobb helyzetbe kerüljenek tehát azok a vállalkozások, amelyek a magyar gazdaság gerincét képezik, és sok embert foglalkoztatnak. Fontos kiemelni azt is, hogy a munkáltatók és munkavállalók között megszületett az a bérmegállapodás, amely rögzíti, hogy a minimálbér a jövő évben 9, az azt követő évben 13, majd rá egy évre 14 százalékkal növekszik. A garantált bérminimum esetében a jövő évi emelés 7 százalékot jelent.
– A tervek szerint 2025-ben egészen Kecskemétig elkészül az M44-es gyorsforgalmi út. Mire számíthatunk?
– Folyamatban van egy 32,4 kilométeres új szakasz építése, az 2025 tavaszára készül el. Onnantól kezdve végig autóúton és autópályán közlekedhetünk Békéscsaba és Budapest között. Az M5-öshöz való bekötésnél – egy új kormánydöntés következtében – az eredetileg tervezett nagy csomópont is kiépül. 2025 első felében még egy ideiglenes csomóponton mehetünk föl az M5-ösre, de 2026-ra az új is elkészül. Meg kell említeni tovább azt is, hogy folynak az előkészületek az M44-es Békéscsaba és a magyar-román országhatár közötti szakaszára, a tervek várhatóan 2027-re készülnek el.
– Egy TOP Plusz pályázatnak köszönhetően nagyobb fejlesztés valósulhat meg a békéscsabai Árpád fürdőben, és kisebbek a Munkácsy Negyedbe, illetve a CsabaParkban. Turisztikai célú fejlesztésekről van szó.
– Akik járnak a fürdőbe, látják a hiányosságait is. A mostani fejlesztés nem terjed ki mindenre, viszont így is jelentős előrelépés lesz tapasztalható. Gyermekparadicsom épül új medencével, vizes és szárazföldi játszótérrel, felújítják a wellness részleget, a szaunát, a pezsgőfürdőt, megújul a zöldfelület a kishíd és a pénztár, illetve lesznek javítások is. Mindez érdemben változtat majd azon, hogyan töltjük az időnket a strandon. Ennek a fejlesztésnek az a deklarált célja, hogy a turizmust élénkítse. A csabai strandra meglepően sokan jönnek a Partiumból, Erdélyből, illetve Felvidékről, Szlovákiából is, egy erős marketinggel a látogatók számát növelni lehet, ha jobb környezet és szélesebb kínálat fogadja a vendégeket. Nyilván nekünk, itt élőknek is fontos, hogy milyen környezetben töltjük a szabadidőnket. De nemcsak a fürdőben, hanem a CsabaParkban és a Munkácsy Negyedben is lesznek olyan plusz szolgáltatások, amelyek az odalátogató turisták komfortérzetét növelik majd.
– A napokban az olasz iparkamara részéről voltak vendégek Békéscsabán. Mit jelenthet ez Békés vármegyének a külkereskedelem szempontjából?
– Ez esetben két ipari és kereskedelmi kamara együttműködéséről beszélünk. A találkozó fontosságát jelzi, hogy a Budapestre akkreditált olasz nagykövet is részt vett ezen az eseményen. Olyan vállalkozások voltak itt, amelyeknek vagy olasz a tulajdonosuk és Magyarországon – jellemzően Békés vármegyében – fektettek be, továbbá olyanok, akik Olaszország felé kereskednek. Jelenleg a második legnagyobb exportpartnerünk Olaszország, amely a 10 legnagyobb külföldi tőkebefektető között van. Kedvezőnek ítélte az olasz partner, hogy Románia a jövő esztendőtől a schengeni övezeten belülre lép. Ez azt is jelenti, hogy az olasz tőkéből Kelet-Magyarországon, Békés vármegyében megvalósuló beruházások, vállalkozások Románia felé is könnyebben fognak tudni majd dolgozni, kereskedni. Az olasz partnerek nálunk megbízható, képzett munkaerőt találtak, illetve egy olyan gazdasági stabilitást, ami akár ösztönző is lehet a további befektetések szempontjából. A nagy hitelminősítő intézetek befektetésre ajánlottnak minősítik Magyarországot, Békés vármegyében pedig még bőséggel van potenciál e tekintetben.
