– Változnak a fúrt kutak engedélyezésének a szabályai egy júniusban napvilágot látott kormányrendelet-tervezet szerint. Kiket érint ez?
– Sokak érdeklődését felkeltette ez a kérdés, de lényegesen kevesebb háztartást érint, mint ahányan tartanak a változástól nem olyan sokakat érint, mint gondolnánk. Ahol nem ipari, vagy mezőgazdasági öntözési célra fúrnak új kutat, ott ez a változás senkire sem vonatkozik. Akik eddig otthon a konyhakert szomjazó növényeit, a füvet vagy a facsemetéket locsolták, a portán tartott jószágot itatták, és ezután is az átlagos, szokásos módon használják a fúrt kútjuk vizét, azoknak ehhez továbbra sem lesz szükségük vízórára, nem kell vízkivételi díjat fizetniük és új engedélyeztetés sem szükséges. Az új szabályozás tehát nem az átlagfogyasztók életét nehezíti meg, hanem a mezőgazdasági és ipari vízhasználat átláthatóbb, hatékonyabb szabályozásával az egyre fontosabbá váló kincsünket, a talajban lévő vízkészletet óvja.
– Az Országgyűlés elfogadta hazánk jövő évi költségvetését. Ennek melyek a legfontosabb pillérei?
– Tavaly nem, de idén és a korábbi években is a nyári szünet előtt történt meg a következő évi költségvetés szavazása, lefektetve az alapokat. Nyilván – ahogy a helyi önkormányzatoknál – a központi költségvetés esetében is rendre módosítások születnek az aktuális változásokhoz igazodva, de a legfontosabb célkitűzések megvannak. Az a kormányzat célja, hogy jövőre 4 százalék alatt legyen az infláció és érje el a 4 százalékot a gazdasági növekedés. Egyébként szinte felfoghatatlanul nagy összegekről beszélünk: az államháztartásnak a bevételi oldalán mintegy 40 ezer milliárd forint szerepel, a teljes GDP pedig meghaladja a 95 ezer milliárd forintot. Nagyon fontos cél továbbá az infláció kordában tartása, hiszen a pénzromlás érinti a legérzékenyebben az embereket. Ami európai szinten is újdonság a költségvetésünkben, az a nagyon erőteljes adócsökkentés, ami a családokat érinti. Mint ismert, már idén októbertől bevezetjük a három gyermekes anyák szja-mentességét, a kétgyermekes anyákét pedig jövő évtől fokozatosan, valamint az előző évhez képes duplájára emelkedik a családi adókedvezmény. A tervek szerint jövőre 13 százalékkal emelkedik a minimálbér, és több olyan ágazat van, ahol béremelésekre lehet számítani. Fontos hozzátenni, hogy a nyugdíj infláció-követő módon emelkedik jövőre, lesz 13. havi nyugdíj, valamint ha a GDP eléri a 4 százalékot, akkor nyugdíjprémiumot is kapnak a szépkorúak. Emellett az önkormányzatok költségvetését az ideihez képest 4 százalékkal nagyobb forrással támogatja jövőre a kormányzat.
– Elkezdődött a nyár, a csabai kampuszon is megvolt a diplomaosztó. Hogyan látja, merre tart most a gazdasági kar?
– Békéscsabán 1986 óta van felsőoktatás, amely megélt hullámhegyeket és hullámvölgyeket. Most felívelő korszakban vagyunk, ha megnézzük a beiskolázási mutatókat, dinamikus növekedést láthatunk, és egyre többen kapnak itt diplomát. A kollégáimmal próbáltuk összeszedni, hogy akik Békéscsabán végeznek, milyen területeken helyezkednek el – közel 80 ilyen pozíciót találtunk. A hallgatók többsége levelező tagozatos, kétharmad része már a munka világából érkezik. A mostani felszálló ág a Gál Ferenc Egyetem intenzív munkájának, és azoknak az együttműködéseknek köszönhető, amelyeket az egyetem más felsőoktatási intézményekkel, piaci szereplőkkel, szervezetekkel folytat. Kiemelendő, hogy egyre több az olyan tudás, amelyet itt, helyben is meg lehet szerezni, ez pedig jó hír azoknak, akik számára elérhetetlen egy budapesti felsőoktatási intézmény például az ottani magas albérletárak miatt. Jellemzően aki itt végez, az itt is marad a vármegyében, ami szintén roppant lényeges.
– Ön öt évvel ezelőtt alapította a Tehetség díjat, ezt a napokban kapják kézhez az érintett általános iskolás, végzős diákok. Hogyan választják ki a díjazottakat?
– A kiválasztásnál fontos szempont a tanulmányi eredmény. Meghatározó az is, hogy tanulmányi és egyéb versenyeken hogyan szerepel valaki, és hogy kiemelkedő teljesítményt nyújt-e a művészetek vagy a sport területén és emellett mennyit tett hozzá az iskola- vagy osztályközösség munkájához. A nevelőtestület elismerésre méltó munkája is benne van egy-egy diák sikerében, mint ahogy köszönet illeti a szülőket is, akik támogató közeget biztosítanak gyermekük fejlődéséhez. A díjazott személyéről mindig a tantestületek döntenek. Békéscsabán, a városkörnyék településein és Pusztaföldváron adok ilyen díjat és szerény pénzjutalmat, amelyet eddig már több mint hetvenen kaptak meg. Akiknek először adományoztam a Tehetség díjat, ma már felsőoktatási intézménybe járnak. Néhányuknak tudok az életéről, látjuk, hogy nagyon szép pályaívek kezdenek kirajzolódni. Örülök, hogy mindig vannak olyan tehetségeink, akikre nemcsak a családjuk, iskolájuk, településük, hanem akár az egész vármegye, vagy a későbbiekben az egész ország büszke lehet.
