– Egyelőre Lakitelekig juthatunk el az M44-es gyorsforgalmi úton. Hogy áll a Lakitelek és Szentkirály közötti szakasz építése, és mikor juthatunk majd el egészen Budapestig kétszer kétsávos úton?
– Két ütemben folyik a fejlesztés, amelynek köszönhetően 2025 tavaszától végre végig kétszer kétsávos úton közlekedhetünk Békéscsaba és Budapest között. A Lakitelek és Szentkirály közötti, mintegy öt kilométeres rész készültségi foka hatvan-hetven százalékos. Ezen az úton 2024 tavaszán minden valószínűség szerint már közlekedhetünk. Emellett, még további harminckét kilométer megépítése szükséges ahhoz, hogy egészen Budapestig gyorsforgalmi úton vezethessünk. Ennek a második szakasznak a készültségi foka egyelőre nem éri el az ötven százalékot. A napokban vettem részt az építkezés bejárásán, ahol a saját szememmel is meggyőződtem róla, hogy jól, az előzetes ütemezésnek megfelelő tempóban haladnak a kiviteli munkák, és számíthatunk arra, hogy 2025 tavaszára ez a szakasz is elkészül. A beruházáshoz társulnak olyan munkafolyamatok, amelyeknek köszönhetően a Kecskemét környéki közlekedés addig is könnyebb lesz, amíg át nem adják a forgalomnak az M5-ösig terjedő utolsó szakaszt. Erre az egyik példa, hogy Kecskeméten, a repülőtéri körforgalomnál gyakran kialakuló dugókon enyhít majd néhány kisebb beruházás.
– A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint 5 reptér, köztük a békéscsabai bővítésének megvalósíthatósági tervére 92 millió forintot különít el a kormány. Mi várható ezután?
– Olyan repterekről van szó, amelyeknek a fejlesztését a kormány nemzetstratégiai célként jelölte meg a június elsejei határozatában. Korábban Békéscsaba önkormányzata már kapott forrást arra, hogy egy tervezési folyamatot elindítson, ami meg is történt. A fejlesztés és bővítés után a békéscsabai reptér biztonságosabb lesz és nagyobb kapacitásra lesz képes. A személyforgalom, a teherszállítmányozás, illetve a sportrepülőtéri funkciók is gyarapodnak majd. Ezzel egy olyan repterünk lehet, amely nagy valószínűséggel a Békéscsabán, vagy itt a közép-békési térségben befektetni szándékozók igényeinek, szükségleteinek is jobban megfelel.
– A kormány benyújtotta a következő évi költségvetést az Országgyűlésnek. Mire fókuszál ez a büdzsé?
– A kormányzati szereplők a megszólalásaikban azt emelik ki, hogy a 2024-es –több okból is – egy védelmi költségvetés. Egyrészt meg szeretné őrizni a rezsivédelmi alapot, amely azt a célt szolgálja, hogy a továbbiakban is megmaradjanak a kedvezmények az átlagfogyasztás szintjéig. Az európai uniós országok közül így a legolcsóbban nálunk juthat a lakosság fűtőanyaghoz, villamosenergiához. Másik szempont, hogy a szomszédunkban zajló háború miatt szükséges a védelmi kapacitásaink növelése, ráadásul igen erős a határainkra nehezedő nyomás a migrációs hullám miatt. Mindemellett fontos feladata a kormányzatnak a magas infláció csökkentése. Kiemelt cél a költségvetésben az is, hogy megmaradjon, illetve lehetőség szerint bővüljön a családtámogatási rendszer. A szépkorúakra szintén gondol a kormány, és biztosítja számukra a nyugdíjak vásárlóerejének a megőrzését. Ezt szolgálja az inflációkövető nyugdíjemelés, emellett pedig továbbra is jár számukra a tizenharmadik havi nyugdíj. Kockázatos 2023 nyarán a 2024-es tervekről beszélni, de az talán elmondható: arra számít a kabinet, hogy ez év végére egyszámjegyűre csökken az infláció (így annak 2023-as átlaga 15 százalék lehet), a következő évben pedig 6 százalékos inflációval számol. Visszatérhet tehát a normális kerékvágásba az árak alakulása. Fontos továbbá, hogy amíg idén 1-1,5 százalék körüli gazdasági növekedés a terv, a következő évben ez az érték már elérheti a 4 százalékot. Csökkenni fog továbbá az államháztartási hiány és a GDP-arányos államadósság is.
– A napokban zajlottak az Ünnepi Könyvhét eseményei. Ön szerint ma mennyire van jelen a könyvolvasás a mindennapokban?
– Már több mint fél évezrede élünk a Gutenberg galaxisban. Ez a bő ötszáz esztendő azt az időszakot öleli fel, amikor a kulturális élményeknek, a tudásunk gyarapításának nagyon fontos eszközévé és tárává vált a könyv. Sokféle adat van arról, hogy milyenek az emberek olvasási szokásai. Meglepőnek tűnik, de az elmúlt 20 évben nem csökkent a kiadott könyvek száma, és nem csökkent az eladott példányszámok mennyisége sem. Sőt, 2020-ban és ’21-ben egy intenzív növekedést láthattunk! Elgondolkodtató, hogy a nagy gazdasági világválság idején indult el az Ünnepi Könyvhét program, és a koronavírus-járvány időszakát kivéve, minden évben megtartották azt Magyarországon. Most is egy válságos időszakot élünk át, és azt tapasztaljuk, hogy több könyv jelenik meg, többen olvasnak. A kultúrát, az irodalmat, a szépirodalmat nem lehet leírni, hisz az emberek számára fontos az olvasás. Az Ünnepi Könyvhéten pedig beszélgethetnek a szerzőkkel, szerkesztőségekkel, megismerkedhetnek az új könyvekkel. Ez is segít abban, hogy a könyv továbbra is a mindennapi ismerősünk, barátunk legyen.
